A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6092/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OTP Lakástakarék Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) ( ) Ügyfél kérelme alapján az OTP Lakástakarékpénztár Zrt.-t (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 21., a továbbiakban: Lakástakarékpénztár) érintő fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Lakástakarékpénztárnak a lakáselőtakarékossági számla egyenlegére és értékszámának alakulására vonatkozó jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettség megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a lakáselőtakarékossági számla egyenlegére és értékszámának alakulására vonatkozó jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettség megsértése miatt a Lakástakarékpénztárral szemben 200.000 forint, azaz kétszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s
Ügyfél 2011. január 10-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Lakástakarékpénztár eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél a Lakástakarékpénztár megbízásából eljáró ( ) (a továbbiakban: Bank) 2007. július 13-án lakáselőtakarékossági (a továbbiakban: LTP) szerződést kötött, melyben levelezési címként a ( ) szám alatti címet rögzítette. Ügyfél az LTP szerződés megkötésével egyidejűleg (...) számon lakossági folyószámlát nyitott a Banknál, és az azon történt pénzmozgásokról SMS-ben kért értesítést. Ügyfél előadása szerint 2010. augusztus hónapban az OTP Jelzálogbank Zrt.-től értesítést kapott arról, hogy az LTP szerződésben vállalt betételhelyezési kötelezettségének nem szerződésszerűen tett eleget, ezért 2010. július 28-án 39.450 forint betételmaradás mutatkozott az LTP betétszámlán. Ügyfél kifogásolta, hogy korábban nem kapott értesítést arról, hogy elmaradása lenne az LTP betétszámlán. Ügyfél levélben tájékoztatást kért a Banktól, hogy miből tevődik össze az LTP betételmaradás, és erről korábban miért nem kapott értesítést. A Bank a 2010. szeptember 6- án kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a 39.600 forint a 2007. novemberi, 2009. októberi és novemberi betételhelyezés hiányából ered, mivel ezen időpontokban a lakossági folyószámla fedezethiánya miatt a Bank nem tudta átutalni a betétek összegét a betétszámlára. A Bank válaszlevele tartalmazta azt is, hogy a lakossági folyószámla forgalmát az OTPdirekten keresztül lehetősége lett volna az Ügyfélnek ellenőrizni, így értesülhetett volna a betéti összegek átutalásának elmaradásáról. Ügyfél a Bank érvelését nem fogadta el, mivel a lakossági folyószámlához csak 2010. augusztus 26-án kérte a felesége, ( ) az OTPdirekt szolgáltatást. Ügyfél kifogásolta, hogy a Bank nem küldött éves számlakivonatokat az LTP betétszámla forgalmáról, így a betételmaradásról nem értesült a Bank 2010. augusztus havi levelét megelőzően. Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy a Bank 2010. szeptember 6-án kelt levelében már 125.000 forint befizetésére szólította fel. Ügyfél a fentiek alapján ügyének kivizsgálását kéri a Felügyelettől. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi: a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: Ügyfél ( )-án Profi 1 termékmódozatú, 2.120.000 forint szerződéses összegű LTP szerződést kötött a Lakástakarékpénztár megbízásából eljáró Bankkal. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során az LTP szerződéshez kapcsolódó, az OTP Lakástakarékpénztár Rt. Általános Üzletszabályzata (a továbbiakban: üzletági Üzletszabályzat), továbbá az Ügyfél és a Lakástakarékpénztár között létrejött LTP szerződés alapján megállapította, hogy a Bank a Lakástakarékpénztár felhatalmazása alapján, annak megbízásából jár el. A Bank 2011. február 23-án érkeztetett levelében úgy nyilatkozott, hogy az Ügyfél a lakossági folyószámla terhére adott átutalás elmaradásáról az esedékesség napján SMS üzenetben, a megtakarítási számlára érkezett betétekről pedig az LTP számla éves kivonatán keresztül kapott tájékoztatást. A Bank a 2010. szeptember 6-án kelt, Ügyfélnek írt levelében úgy nyilatkozott, hogy az LTP számlakivonatokat az Ügyfél ( ) szám alatti lakcímére postázta, mivel állítása szerint az Ügyfél korábban ezt a címet adta meg lakcímként és levelezési címként is. A Bank a fogyasztóvédelmi eljárás során a korábbi nyilatkozatát megerősítette, miszerint az LTP számlakivonatokat az Ügyfél állandó lakcímére postázta. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján nem fogadja el a Bank állítását az Ügyfél állandó és levelezési címére vonatkozóan, mivel az LTP szerződésben az Ügyfél megjelölte külön a lakcímét és külön a levelezési címét, továbbá a Bank az LTP szerződés megkötését visszaigazoló 2007. július 13-án kelt levelét az Ügyfél levelezési címére postázta, tehát a Banknak tudomása volt az Ügyfél helyes levelezési címéről. A Felügyelet a feltárt tényállást az LTP szerződésre irányadó, a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend) vonatkozásában vizsgálta meg. A Korm. rendelet 6. (2) bekezdése szerint: 6. (2) A lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodót az általános szerződési feltételekben meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer értesíti számlájának egyenlegéről és értékszámának alakulásáról, valamint arról, hogy a legutolsó kiutalás során mekkora volt az a legalacsonyabb értékszám, amelynél még kiutalható volt a szerződéses összeg. A Bank a fogyasztóvédelmi eljárás során elismerte, hogy 2008-ban és 2009-ben az LTP számlakivonatokat az Ügyfél állandó lakcímére postázta; a 2010. augusztus havi lakcímváltozás bejelentését követően, a 2010. október hónapban küldött LTP számlakivonatot a Bank már az Ügyfél helyes levelezési címére postázta.
A Felügyelet az eljárási iratok, továbbá a Bank és az Ügyfél nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a Lakástakarékpénztár megbízásából eljáró Bank megsértette a Korm. rend. 6. (2) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségét, ugyanis a téves lakcímre történt postázás miatt az Ügyfél 2008-ban és 2009-ben nem szerzett tudomást az LTP számlájának egyenlegéről, értékszámának alakulásáról. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel, b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet, e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Mindezek alapján a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint a Felügyelet a Lakástakarékpénztárnak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a lakáselőtakarékossági számla egyenlegére és értékszámának alakulására vonatkozó értesítési kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekre. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában bírság kiszabásáról is határozott, és a Lakástakarékpénztárral szemben a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményei figyelembevételével 200.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. (1) bekezdését vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. A Felügyelet a bírság összegének meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy a Lakástakarékpénztár tevékenysége során a Korm. rendelet fent idézett rendelkezéseiben foglalt, alapvető ügyféli jogot megsértve járt el. E körben a Felügyelet figyelembe vette, hogy Ügyfél a Lakástakarékpénztár mulasztásának hatására nem értesült az LTP betétszámlájának forgalmáról. A fogyasztóvédelmi bírság összegének megállapítása során a Felügyelet súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a Lakástakarékpénztárnak tudomással kellett bírnia az Ügyfél levelezési címéről mivel azt az Ügyfél az LTP szerződés megkötésekor rögzítette, az LTP számlakivonatokat mégsem a helyes levelezési címre postázta. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte, hogy a Lakástakarékpénztár megbízásából eljáró Bank lehetőséget biztosított az Ügyfélnek, hogy amennyiben az elmaradt betétek összegét pótolja, rendkívüli betételhelyezés nélkül helyre állítja az LTP számlát. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a
Psztv. 4. f) pontjában, valamint a 64. - 72. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés e) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. május 27. Dr. Juhász Istvánné a PSZÁF ügyvezető igazgatója nevében és megbízásából dr. Kolozsi Sándor. s.k. a PSZÁF főosztályvezetője