Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Hasonló dokumentumok
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Antigén, Antigén prezentáció

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Allergia immunológiája 2012.

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Allergológia Kurzus 2011

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

Az immunológia alapjai

Immunológia alapjai

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Az immunrendszer szerepe

4. A humorális immunválasz október 12.

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA

Az immunológia alapjai

Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Természetes immunitás

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

A hízósejtek szerepe az immunológiai folyamatokban

A légutak immunológiája Az allergiás reakciók pathomechanizmusa. Dérfalvi Beáta II.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem Budapest

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

TestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunitás és evolúció

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

Immunológia Világnapja

Kacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás

5/1/14. I. Mononukleáris sejtek izolálása és tenyésztése. II. Limfociták ak=vációjának, proliferációjának kimutatása

A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer

Az immunológia alapjai (2016/2017. II. Félév)

Lukácsi Szilvia

Immunológia alapjai (Fogász)

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Az immunrendszer stratégiái a saját és az idegen, a "veszélyes" és az ártalmatlan megkülönböztetésére

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

Áramlási citometria, sejtszeparációs technikák. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet ÁOK, PTE

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer. DE ÁOK Immunológiai Intézet 2015

Az ételintolerancia immunológiai alapjai

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Bevezetés az Immunológiába Avagy hogyan működik az immunrendszer

Doktori értekezés tézisei

Dendritikus sejtek differenciálódásának szabályozása hormonreceptorok által című OTKA pályázat záró jelentése.

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai

NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK

Immunológia alapjai előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia. 1. Bevezetés

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok

Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció

Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció

Átírás:

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil, Eozinofil, Bazofil) Monociták, Makrofágok Dendritikus sejtek Follikuláris dendritikus sejtek(fdc) NK-sejtek Adaptív immunitás : B-limfociták (Plazmasejtek) T-limfociták: helper T- sejtek, citotoxikus T- sejtek

Veleszületett (innate) immunitás Evolúciósan ősi (szivacsok, csalánozók) Azonnali reagálás a kórokozóra (perceken-órákon belül) Nem antigén-specifikus reakció Mintázat-felismerő receptor, széles pathogén-specificitás Nem-klonális receptorexpresszió jellemző Receptor germ-line kódolt a genomban Nincsen immunológiai memória Adaptív immunitás Evolúciósan újabb (gerincesek) Késleltetett reagálás a kórokozóra (napok-hetek alatt) Antigén-specifikus reakció Antigén-specifikus receptor szűk pathogén-specificitás Klonális Ag receptorexpresszió jellemző Receptor szomatikus génátrendeződés eredménye Immunológiai memória kialakulása

Vérképzés az embrionális életben

Aszimmetrikus

A vér összetevői Buffy coat Vérplazma: alvadásgátolt vér felülúszója Vérszérum: alvadt vér felülúszója

A perifériás vér sejtes összetétele Qualitatív vérkép

A perifériás vér sejtes összetétele Qualitatív vérkép Név % Abszolút szám (db/µl) Neutrofil 55-70 2200-6300 Pálcikaforma 3-5 120-450 Szegmentforma 50-70 2000-6300 Eozinofil 2-4 80-360 Bazofil 0-1 <90 Monocita 2-6 80-540 Limfocita 25-40 1000-3600

Sejtfelszíni markerek: CD nevezéktan A sejtek különböző (al)populációi nem mindig különíthetőek el morfológiai jegyek alapján (pl. T és B limfociták) Különböző funkciójú (sejtfelszíni) molekulák expressziós mintázata teszi lehetővé az egyes sejtpopulációk elkülönítését Az egyes sejtfelszíni molekulák azonosítását a velük specifikusan reagáló monoklonális ellenanyagok kifejlesztése tette lehetővé Egységes nevezéktan bevezetése: CD ( cluster of differentiation ) + szám A különböző CD markerek megléte/hiánya teszi lehetővé az egyes sejtpopulációk azonosítását. Például: T helper sejtek: CD3+CD4+CD8- sejtek.

Sejtfelszíni markerek: CD nevezéktan Sejtvonal markerek (lineage markers): ezek a molekulák kizárólag egyes sejttípusokon jelennek meg (pl. CD3, CD19) Érési markerek: ezek a molekulák egyes sejttípusoknak csak bizonyos érettségi állapotára jellemzőek. (pl. CD10 (CALLA) megjelenik éretlen B-sejteken és bizonyos B-sejtes leukémiákon) Aktivációs markerek: nyugvó sejteken nem vagy alacsony szinten, aktivált sejteken magas szinten expresszálódó molekulák. (pl. CD25, CD80, CD86)

Neutrofil granulocita Arányuk a perifériás vérben: 50-60% A neutrofil granulociták alkotják az gazdaszervezet védekezésének az első vonalát, elsőként ezek a sejtek veszik fel a harcot a kórokozókkal. Élettartamuk csak 4-6 óra Számos granulumot tartalmaznak: enzimeik: neutralis proteázok: Elastase, Kollagenase, Neuramidase; Defenzin, Hydrolázok, Mátrix Metalloproteinase) toxikus proteázaik segítségével képesek baktériumok elpusztítására Oxidatív burst: toxikus O 2 szabadgyökök segítségével pusztítják a kórokozókat CD markereik: CD16, CD32 (FcγR-ok)

Eozinofil granulocita Arányuk a perifériás vérben: 3-5% Az eozinofilek legnagyobb számban a nyálkahártyákban vannak Vezikulumokban proteinek: antimikrobiális hatás Prostaglandinok és proinflammatorikus citokinek termelése (IL-1, TNFα) IgE-receptorokkal rendelkeznek részt vesznek a paraziták elleni immunválaszban -degranuláció Allergiás, asztmás reakciókban is fontos szerepet játszanak Megnövekedett számuk a parazitafertőzés egyik jele lehet

Bazofil granulocita Arányuk a perifériás vérben: <2% Histamint és heparint tartalmazó granulumaik vannak Prostaglandinok és proinflammatorikus citokinek termelése (TNFα) Enzimek (tryptase, protease) IgE receptorokkal rendelkeznekparazitaellenes hatás. Allergiás reakciók effektor sejtje Memória típusú immunválaszban fontos szerep: sejtfelszíni IgE-vel nagy affinitással a keringésben levő Ag-t megköti Citokinek (IL-4, IL-6) termelése a memória típusú immunválaszban

Hízósejtek (angol: mast cells) IgE-t kötő hízósejt Mieloid(?) eredetű sejtek A hízósejtek a szövetek között találhatóak Granulumaikban hisztamin, heparin, proteolitikus enzimek (chymase, tryptase) Aktiváció során leukotriéneket, prosztaglandinokat, cytokineket, egyéb faktorokat termelnek Felszínükön nagy affinitású FcεRek vannak IgE kötésére Érett sejteken c-kit receptor Allergiás, atópiás reakciókban vesznek részt Granulumokban preszintetizált TNFα tárolása, azonnali gyulladásos reakció (pl. bakteriális fertőzés esetén)

Hízósejt degranuláció

Monocita - Makrofág Arányuk a perifériás vérben: 3-8% Monocita vérben Makrofág szövetekben Fagocitózis, antigén prezentáció Baktériumok, kórokozók, apoptotikus sejtek Gyulladásos citokinek szekréciója Konstitutív MHC II expresszió

Monocita - Makrofág - DC

Makrofág sejtfelszíni molekulák

Makrofág receptorok: PRRs: pattern recognition receptorok Ligandok: Konzervatív pathogén-strukturák (PAMP: pathogen associated molecular pattern) CD14: LPS receptor (szolubilis és sejtfelszíni) Mannóz receptor, Glukán receptor Toll-like receptorok (TLR) Sejtfelszíni és intracelluláris receptorok is vannak közöttük TLR2: bacteriális peptidoglikán, TLR3: dsrns, TLR4: LPS, TLR5: flagellin, TLR7, TLR8: ssrns, TLR9: CpG-DNS

Makrofág receptorok: Scavenger receptorok Homotrimer receptorok, cisztein-gazdag és kollagénszerű domének Rendkívül széles ligand-specificitás Ligandok: pl. anionos polimerek (oxidált/acetilált LDL) Atherosclerosis pathogenezisében nagyon fontos szerepe van az érfali makrofágoknak (foam cells) Ctrl LPS Szialoadhezin/MARCO SR-AI-szerű

Makrofág aktiváció Danger signal : ha a PRR ligandkötésbe kerül, akkor a makrofág aktiválódik. Termelt citokin-mintázat változás: (Gyulladásos citokinek termelése, oxigén-szabadgyökök termelése, proteázok termelése) Kemokinek termelése: többi fehérvérsejtet odavonzzák Megnövekedett fagocitózis Antigén prezentáció: MHC II expresszió Kostimuláció: CD40, CD80, CD86 expresszió

Dendritikus sejtek Humán Dendritikus sejtek (DC) Mieloid DC (mdc vagy DC1): Mieloid eredetű sejtek CD11c+ Plazmocitoid DC (pdc vagy DC2) Limfoid eredetű sejtek CD11c- IFNγ fő forrása

Dendritikus sejtek DC: szövetek között mindenhol előfordulnak Antigén felvétel, fagocitózis a periférián. A DC-k a regionális nyirokcsomókba vándorolnak az afferens nyirokereken át. Nyirokcsomókban: antigénprezentáció a T-sejtek számára. Zöld-MHC-II Vörös: lizoszómák

Dendritikus sejtek: fő APC Hasonlóan a makrofágokhoz, a DC-k is expresszálnak PRR-eket (mannóz receptor, glukán receptor, TLR-ek) DC-ken nincsen scavenger receptor Ha nincsen danger signal : éretlen fenotípus: MHC-II lo CD80 lo CD86 lo Éretlen fenotípusú DC: tolerogén hatás Danger signal esetén: érett fenotípusú DC: MHC-II hi CD80 hi CD86 hi CD40+ Érett fenotípusú DC: aggresszív immunválaszt vált ki az antigén eliminálása céljából

Follikuláris dendritikus sejtek (FDC) CR1/2 FDC-M1 Nem bizonyított az FDC hemopoetikus eredete Follikulusokban rezidens sejttípus Kemokinek termelése, B és T-sejtek odavonzása Antigének TÁROLÁSA natív formában (iccosoma) CR-ok, FcγR-ek immunkomplexek formájában tárolják az antigént Immunológiai memória Ig affinitásérés CD35, CD21, CD16, CD32

FDC kemokintermeléssel irányítja a follikulus szerveződését Kemokin/Receptor kapcsolat: CXCL13(FDC) - CXCR5(Ly) CXCL12(Stroma) CXCR4(Ly) Nem proliferáló B-sejtek Intenzíven proliferáló B-sejtek

Limfociták T-sejtek B-sejtek NK sejtek γδ T-sejtek αβ T-sejtek B-1 B sejtek B-2 B sejtek Tc sejtek Th sejtek Follikuláris B-sejtek MZ B-sejtek Th1 Th2 Th17 Treg

T-sejtek T-sejt prekurzorok a csontvelőben képződnek Az éretlen T-sejt előalakok a thymusba vándorolnak T-sejt receptor génátrendeződés T-sejt receptorok: γδ és αβ γδt sejtek elhagyják a thymust Az éretlen αβ T-sejt előalakok szelekciós folyamaton esnek át a thymusban, melynek során kb. 90%-uk elpusztul Antigén-felismerés: MHC restrikció jellemző Sejtvonal marker: CD3 mindenfajta T-sejten megtalálható, semmilyen más sejten nincs

Citotoxikus T-sejtek (Tc) Sejtfelszíni markerek: CD3+CD4-CD8+ MHC-I en keresztül prezentált endogén antigén felismerése a perifériás vér T-sejtek 1/3- át alkotják vírusfertőzések, tumorsejtek, intracelluláris kórokozók elleni védelem Tc sejt elpusztít egy tumorsejtet

T helper sejtek (Th) Sejtfelszíni markerek: CD3+CD4+CD8- MHC-II n keresztül prezentált exogén antigén felismerése a perifériás vér T-sejtek 2/3-át alkotják Th1 és Th2 szubtípus citokinek termelése, az immunválasz irányítása Th17 sejtek: gyulladásos betegségekben citokinek ermelése, az immunválasz irányítása Regulátoros T-sejtek: (Treg) antigén-specifikus szupresszió DC és 2 Th sejt

γδ T-sejtek Keveset tudunk róluk az αβ T-sejtekhez viszonyítva Thymusból kilépve a perifériára vándorolnak Perifériás vérben nagyon alacsony számban vannak jelen Nagy számban vannak a mucosában, mint IEL (intraepitheliális lymphocyta) MHC-független antigén-felismerés főleg lipid antigénekre reagálnak

NK sejtek (Natural Killer) NK sejtek elpusztítanak egy tumorsejtet Arányuk a perifériás vérben 10-15% Természetes (innate) immunrendszer részei Nagy, granuláris limfocita CD3- sig- CD16+ CD56+ Granulumok citotoxikus fehérjéket tartalmaznak KIR és KAR receptorok MHC-független citotoxicitás

B-sejtek Keletkezés és elsődleges érés a csontvelőben naív B-sejtek Natív antigén felismerés, nincs MHC-restrikció Antigéninger hatására további differenciáció a follikulusokban másodlagos érés Másodlagos érés eredménye lehet plazmasejt vagy memória B-sejt Klonális eloszlású B-sejt receptor (sig) Sejtvonal marker: CD19 minden B-sejten megtalálható, semmilyen más sejten nincs.

B-1 B-sejtek Fenotípus jellemzők: sigm hi sigd lo CD5+CD21-CD23 int A perifériás vérben keringő B-sejtek 10%-a Főleg a serosus hártyakon helyezkednek el Fiziológiás autoimmunitásban játszanak szerepet Alacsony affinitású, konzervált szerkezetű autoantigéneket felismerő IgM izotípusú, autoantitestek termelése

B-2 B-sejtek Konvencionális B-sejtek, főleg follikulusokban találhatóak Fenotípus jellemző: sigm lo sigd hi CD5-CD21 lo CD23 hi A perifériás vér limfociták kb. 10%-a B sejt, ennek 90%-a B-2 B sejt Naív B-sejtek: IgM/IgD a sejtfelszínen Memória B-sejtek: más izotípusú sejtfelszíni Ig, CD27+

Marginális zóna (MZ) B-sejtek IgM/Szialodhezin A lép vörös pulpa és a follikulusok között helyezkedik el a MZ, itt szesszilis makrofágok és MZ B-sejtek vannak MZ B sejtek fenotípus jellemzői: sigm hi sigd lo CD5- CD21 hi CD23 lo CD27+ Fontos szerep a bakteriális CHO antigének (TI-2 ag) felismerésében és immunválaszban

Limfocita-populációk megoszlása vérben és nyirokszervekben Perifériás vér Nyirokcsomók Lép Th sejtek 50-60% 50-60% 35-40% Tc sejtek 20-25% 15-20% 10-15% B-sejtek 10-15% 20-25% 40-45% NK sejtek ~10% Igen kevés ~ 10%