BDO ADÓ HÍRLEVÉL 2011. / 1.
ADÓHÍREK Nyugdíj rendszert érintı változások Ennek a hónapnak a meghatározó kérdése, hogy a nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt hogyan döntenek az érintettek. A magánnyugdíj pénztártagok mindegyike a késıbbi nyugdíját alapvetıen meghatározó fontos döntés elıtt áll. Ebben szeretnénk segíteni néhány aktuális információval. Törvényi változások A Parlament december 13-án elfogadta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentı Alapról és szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggı 2010. évi CLIV. törvényt. Ez azoknál a magánszemélyeknél jelent stratégiai döntést, akik valamely magán-nyugdíjpénztárnak tagjai. E szerint két lehetısége van a jelenleg még magán-nyugdíjpénztári tagnak: ha továbbra is megtartja magánnyugdíjpénztári tagságát, akkor nyilatkoznia kell 2011. január 31-éig. A nyilatkozatot személyesen lehet megtenni a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyikénél, vagy az Országos Nyugdíjbiztosító Fıigazgatóságnál, illetve Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál. A nyilatkozatban akadályoztatott január 21-ig írásban jelezheti az elıbbiek felé, amelynek munkatársai felkeresik a nyilatkozat tételhez. Ha nem nyilatkozik, akkor 2011. március elején automatikusan megszőnik a tagsági jogviszonya a pénztárnál és számlaegyenlege átutalásra kerül az állami nyugdíjalaphoz. A magán-nyugdíjpénztárban maradás / nyilatkozat következményei Ha a pénztártag nyilatkozik az elızıeknek megfelelıen, hogy marad a magán nyugdíjpénztári rendszerében, akkor az állami nyugdíjrendszerben már jogokat nem szerezhet, azaz: 2011. december 1-jétıl kezdıdıen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati idıt nem szerezhet, és az ezt követıen szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehetı figyelembe, egyedül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint az idıskorúak járadékára lehet jogosult. Csak a bérébıl levont nyugdíjjárulékot fizeti a foglalkoztató a magánnyugdíjpénztárba (2+8=10 %), a munkaadók által befizetett 24 százalék nyugdíjjárulék viszont minden esetben az államhoz kerül, ez azt jelenti, hogy aki a magánpénztári rendszerben marad, az 24 százalékos befizetése után nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, vagyis a nyugdíjbefizetéseinek majd 70 százalékát elveszíti. A magánnyugdíjpénztárban maradó tagok eddig befolyt tagdíját a jogszabályok szerint a pénztárak továbbra is kezelik, a vagyon továbbra is kamatozik a tagok egyéni számláján, a kiválasztott portfólióban. A 2011. december 31. utáni magánnyugdíjpénztári tagdíjak ez esetben a pénztárnál vezetett egyéni számlára fognak érkezni, azonban a 2010. november 1 és 2011. december 31. között esedékes tagdíjak ez esetben is az állami pillérben maradnak, tehát a 14 hónap tagdíjai kiesnek a nyugdíjpénztárak kezelésébıl. Az állami rendszerbe kerülés következményei Az egyéni számlán felhalmozott vagyont a magánnyugdíjpénztár átadja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentı Alap részére, amely vagyonát a nyugdíjbiztosítási alap és a központi költségvetés elıirányzata javára, vagy államadósság csökkentésre fordíthatja. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben továbbra is folytatódik a szolgálati idı számítása. Ha a nyugdíjra életkor és egyéb feltételek alapján jogosultságot szerez az érintett, akkor a mindenkor hatályos szabályok szerint, - jelenleg a szolgálati idı és a személyi jövedelemadóval csökkentett keresete alapján - állami nyugdíjat kap. Jelenleg az elméleti nettó keresetek alapján 20 éves szolgálati idı után az indexált elméleti nettó kereset alapján 53 %-os, míg 40 éves szolgálati idı után 80 %-os állami nyugdíjjal számolhat, 2013-tól történı nyugdíjazás esetén az elıbbi százalékok 20 évnél 33 százalékra, illetve 40 éves szolgálati idı után 66 százalékra csökkennek! Az állami nyugdíjrendszerbe átvitt megtakarítás alapján özvegyi járadékra tarthat igényt a házastárs, vagy élettárs, de kedvezményezett nem jelölhetı meg. Az átlépı tag halála esetén az egyéni számlán nyilvántartott nyugdíj célú befizetések összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap a házastárs, élettárs számára özvegyi járadékot állapít meg, ha annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj, azonban a kétféle ellátás közül egyszerre csak az egyik lesz folyósítható. BDO Magyarország Adótanácsadás Hírlevél 2011. Január 2
A döntést befolyásoló tényezık Ha az érintett a magánnyugdíj pénztárt választja továbbra is, akkor nem érinti az állami nyugdíj rendszer kockázata, az elöregedési folyamat, a korfa alakulása, azaz az abból fakadó probléma, hogy az aktív lakosságnak egyre több idıskorú nyugdíját kell megfizetnie, és hogy a következı generáció kisebb létszámú, így nekik nehezebb lesz megfizetni a most aktívak, illetve már most is nyugdíjasok nyugdíját. E mellett meg kell vizsgálnia, hogy az állami rendszerben a jelen állapot alapján hány szolgálati éve van, ami alapján állami nyugdíj jogot szerzett (ehhez 2013 után 20 év kell), hiszen újabb szolgálati évet nem szerezhet. Ugyanakkor alapvetıen csak saját magára számíthat, azaz a saját jövedelmei utáni 2012-tıl levont tagdíjakból származik a magánnyugdíjpénztárban nyugdíjának alapja. Ehhez jön még hozzá az idıfaktor alapján a magánnyugdíj pénztár hozama, ami statisztikai adatok alapján igazán jelentıssé évtizedeken keresztül válik. A fentiekbıl adódik, hogy fontos kérdés, hogy még hány éves befizetésre számít, és milyen jövedelemmel rendelkezik, mekkora a pénztár hozama, illetve egyéb kérdések, mint például az örökölthetıség elınye. Nem elhanyagolható tényezı a magánnyugdíjpénztárak kockázata, amit ugyan az állami szabályozás igyekszik korlátozni. A nyugdíjrendszer harmadik és negyedik pillérébe, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba való befizetésnél, valamint a nyugdíj-elıtakarékossági számlákra a tag által befizetett összeg adókedvezménye 30 százalékról 20 százalékra csökkent 2011-ben. Önkéntes nyugdíjpénztárnál az adóévben legfeljebb 100 000 forint (nyugdíjkorhatárukat 2020.január 1-je elıtt elérıknél 130 000 forint), önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyezı pénztár esetében az adóévben 120 000 forint (nyugdíjkorhatárukat 2020.január 1-je elıtt elérıknél 130 000 forint), a kétfajta pénztárba együttesen legfeljebb az adóévben 120 000 forint (nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1-je elıtt elérıknél 150 000 forint) az adókiutalás. Ha az érintett az állami társadalombiztosítás rendszerét választja, akkor figyelembe kell venni a szabályozás évenkénti változásából adódó bizonytalanságot, és az elıbb említett elöregedési folyamat hatását, a nyugdíj korhatár felfelé való kitolását. Ugyanakkor az állami rendszer pénzügyi elınyét jelenti, hogy adóbevételként sokkal nagyobb forrást győjt be, mivel a biztosított után az foglalkoztató járulékát is begyőjti. Adózás A magánszemélyek után a jövedelmükbıl befizetett nyugdíjjárulék néhány EGT államban pl. Belgium, Franciaország, az adóalapból levonható. Máshol a befizetett járulékok helyett a kapott nyugdíjszolgáltatás adómentes, ilyen például Magyarország is, így ilyennek számít a társadalombiztosítási (állami) nyugdíj és magánnyugdíjpénztári nyugdíj is. BDO Magyarország Adótanácsadás Hírlevél 2011. Január 3
Az átállás adózási szabályai Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik a magánnyugdíjpénztárban pozitív reálhozamot értek el, úgy léphetnek majd át az állami nyugdíjrendszerbe, hogy megtartják azt. A volt magánpénztár tagok rendelkezhetnek a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítések és a hozamgarantált tıke feletti számlakövetelés összegérıl. A visszalépı tagok a pozitív reálhozam tekintetében az alábbi lehetıségek közül választhatnak: egy összegben, készpénzben, adómentesen felvehetik, kérhetik az összeg társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövı egyéni számlájukon történı jóváírását, vagy átutaltathatják önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számlájukra. Ez esetben a visszalépı tagi kifizetés összegének 20%-a, de maximum 300.000 Ft erejéig adóvisszatérítésre lesznek jogosultak, amelyet a 2011. évrıl szóló adóbevallásukban érvényesíthetnek majd. A felvehetı részrıl szóló döntésükrıl a tagnak írásban kell tájékoztatni a pénztárát, lehetıleg 2011. február 28-ig. Ha a tag nem nyilatkozik, akkor a pénztár márciusban megkeresi postai úton a nyilatkozat érdekében. A pénztári küldemény átvételétıl számított 30 napon belül lehet nyilatkozatot tenni. Ezt követıen a pénztárak az elszámolást május 31-ével tudják megkezdeni. Minden érintett magánnyugdíjpénztári tagnak az elıbb hivatkozott adatokról egyéni tájékoztató levelet kell, hogy kapjon a pénztárától, hiszen a korábbi reálhozamairól is ennek tükrében tud dönteni. --- BDO Magyarország Adótanácsadás Hírlevél 2011. Január 4
Összeállításunk figyelemfelhívó jellegő és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat! BDO Magyarország Tanácsadó Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenı u. 10. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: office@bdo.hu www.bdo.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyekért nem tudunk felelısséget vállalni. Adótanácsadási szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül irodánkat. Gerendy Zoltán managing partner zoltan.gerendy@bdo.hu Szolnoki Béla adótanácsadó partner bela.szolnoki@bdo.hu Sóki Zsolt adótanácsadó partner zsolt.soki@bdo.hu Bártfai Marianna junior adótanácsadó partner marianna.bartfai@bdo.hu