!HU0000013T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 13 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 78618 (22) A bejelentés napja: 200. 06. 29. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 200078618 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1771696 A1 2006. 01. 26. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1771696 B1 2008. 11. 26. (1) Int. Cl.: F28D 7/06 (2006.01) F28F 9/02 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 06008329 PCT/FI 0/000303 (30) Elsõbbségi adatok: 2004101 2004. 07. 23. FI (72) Feltaláló: PELLIKKA, Jorma, FI-02700 Kauniainen (FI) (73) Jogosult: Foster Wheeler Energia Oy, 02130 Espoo (FI) (74) Képviselõ: Szabó Zsolt, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Eljárás és berendezés hõcserélõ védelmére és hõcserélõ védelmére szolgáló berendezéssel ellátott gõzkazán (7) Kivonat HU 00 13 T2 A jelen találmány hõcserélõnek hõcserélõ közeg felforrása okozta igénybevétellel szemben külsõ energia befektetése nélküli védelmére szolgáló eljárásra és berendezésre, valamint hõcserélõ védelmére alkalmas berendezéssel ellátott gõzkazánra vonatkozik. A berendezés célszerûen olyan esetekben használandó, amikor hõtermelõ kazánok füstgázainak áramából olyan körülmények között történik hõkinyerés, amelyek mellett fennáll a veszélye annak, hogy a hõcserélõ közegként alkalmazott víz felforr. A találmány szerinti hõcserélõ védõköre olyan tágulási tartályt (2) tartalmaz, amely az elforrás megindulása esetén a hõcserélõ (36) hûtése érdekében külsõ energia befektetése vagy külsõ szabályozás nélkül megvalósítja a víz természetes keringtetését. A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra) 2. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1 HU 00 13 T2 2 A jelen találmány hõcserélõnek hõcserélõ közeg felforrása okozta igénybevétellel szembeni védelmére szolgáló eljárásra, gõzkazán védõkörére, valamint hõcserélõ védelmét szolgáló berendezéssel ellátott gõzkazánra vonatkozik. A találmány különösen hõcserélõnek külsõ vezérlés vagy külsõ energiabefektetés nélkül megvalósított védelméhez kapcsolódik. A jelen találmány szerinti eljárás és a hõcserélõ védõköre célszerûen olyan esetekben kerülnek alkalmazásra, amikor hõtermelõ kazánok füstgázainak áramából olyan körülmények között történik hõkinyerés, amelyek mellett nagy a veszélye egyrészt a korrozív anyagok hõcserélõ felületén való lecsapódásának, másrészt a hõcserélõ közegként alkalmazott víz felforrásának. A modern hõerõmûvekben a füstgázok energiáját a füstgázok hõmérsékletének lehetõ legalacsonyabb értékre hûtésével hatékonyan képesek kinyerni. A következõkben az ilyen típusú eljárások technika állásához tartozó példán keresztüli ismertetését egy villamosáram-termelõ fluid ágyas kazán kapcsán hajtjuk végre. Mindazonáltal a találmány szerinti eljárás és a hõcserélõ védõköre bármilyen típusú gõzkazán alapú erõmû esetében alkalmazható. Megfelelõen kiválasztott tüzelõanyag kémiai energiáját fluid ágyas kazánban levegõvel fluidizált kémiailag inert anyag ágyán alakítják hõenergiává a kazán tûzterében történõ elégetés útján. A hõenergiának a rendszerbõl való kinyerése egyrészt a kemence falainál elrendezett fûtõfelületek, másrészt a füstgázok kimeneti csatornájánál elrendezett különbözõ típusú hõcserélõk útján történik. A füstgázcsatornák azon részein, ahol a füstgázok hõmérséklete és a hõcserélõk felületeinek hõmérséklete elegendõen magas marad, viszonylag olcsó fém alapanyagokból készített hõcserélõk is alkalmazhatóak. Amikor a füstgázok elegendõen alacsony hõmérsékletûre például 90 130 C¹ra hûlnek ahhoz, hogy a vízgõz a hõcserélõnek a sav és vízgõz harmatpontjánál alacsonyabb hõmérsékletû felületein cseppek formájában lecsapódjék, a füstgázok alkotóelemei, például a kén-dioxid, beoldódhatnak a vízcseppekbe és a fémfelületek korrózióját kiváltó vegyületeket képezhetnek. Általában az a cél, hogy a korrózió mértékét a hõcserélõ lehetõség szerint korrózióálló anyagból való gyártásával csökkentsék. Napjainkban, különösen azokban az esetekben, amikor a füstgázok agresszív vegyületeket tartalmaznak, a gyártók a hõcserélõket megfelelõ mûanyag alapanyagokból kezdték el gyártani. A mûanyag elemeket tartalmazó hõcserélõkben a füstgázokkal ténylegesen érintkezésbe lépõ hõcserélõcsövek rendszerint U alakú, a fém gõzdobok felsõ végzõdéséhez csatlakoztatott mûanyag csövek. Ezen gõzdobok másrészt a hõcserélõ közeg, leggyakrabban víz, keringtetõvezetékeire vannak ráerõsítve. A hõcserélõvezetékek és a gõzdobok csatlakozásaiban a füstgázokból folyadékfázisba beoldódó savas vegyületekkel szemben ellenálló mûanyagból vagy gumiból készült tömítéseket alkalmaznak. Megfigyelték, hogy a mûanyag hõcserélõk a korróziónak és az üzemi 10 1 20 2 30 3 40 4 0 60 körülményekkel jellemzõen együtt járó egyéb igénybevételeknek jól ellenállnak, azonban azok gyenge pontját jelenti a mûanyag csövek gõzdobhoz szerelése és különösen a csatlakozásokban használt tömítések. A csatlakozások tömítéseirõl bebizonyosodott, hogy kevéssé tartósak az olyan helyzetekben fellépõ nyomáslökésekkel szemben, amikor a hõcserélõ folyadékkörében lévõ víz, legalábbis lokálisan, szabályozatlan módon forr és gõzképzõdésben vesz részt. Amikor a gõzdobokban és mûanyag csövekben áramló víz páratartalma lecsapódik, helyenként pontszerû, adott esetben a tömítésekre közvetlen ütést mérõ nyomáslökések lépnek fel. A nyomáslökések a teljes hõcserélõ rezgését is okozhatják, ami fokozatosan a tömítések törését eredményezi. A hõcserélõ közegnek a tömítés törését okozó szabályozatlan elforrása jellemzõen a hûtõvízkörben jelentkezõ zavar eredménye. A hûtõvízkörben jelentkezõ zavar egy, az egész üzem beleértve a folyadékkört is leállását okozó hálózatkimaradásból, vagy a keringtetõ szivattyú mûködési rendellenességébõl, vagy a teljes szivattyú meghibásodásából, vagy a szivattyú meghajtómotorjának meghibásodásából származhat. A szivattyú mûködési rendellenessége esetében a probléma megoldására magától értetõdõ próbálkozás a kazán teljes tüzelési folyamatának leállítása. A tüzelõberendezés, különösen egy fluid ágyas kazán tûztere azonban bizonyos ideig utómelegítést biztosít, így a hûtõvízbe irányuló hõáramlás nem szûnik meg azonnal. Ezért a füstgázcsatornákban lévõ hõcserélõcsövekben található folyadék párolgása tovább folytatódik. A GB 629,298 számú brit szabadalmi bejelentés gõzkazán füstgázainak hõjét központi hõátadó körben tágulási tartályt tartalmazó levegõ-elõfûtõ irányába továbbító eszközt ismertet. Az FR 2,64,746 számú francia szabadalom a füstgázok kénmentesítésére szolgáló berendezésben elrendezett, U alakú mûanyag csöveket tartalmazó hõcserélõt ismertet. A jelen találmány például a fentebb leírt problémát úgy oldja meg, hogy esetében a hõcserélõvel összeköttetésben lévõ hõkinyerõ körbe tágulási tartály kerül beépítésre oly módon, hogy ezáltal lehetõvé válik a hõcserélõ vezetékeiben keletkezõ gõznek a tágulási tartályba történõ szabályozott ürülése. A hõcserélõ védelmére szolgáló eljárás és berendezés, valamint a hõcserélõ védelmére szolgáló eszközzel ellátott gõzkazán további jellemzõi a csatolt igénypontok alapján nyilvánvalóak. A hõcserélõ védelmére szolgáló eljárást és berendezést, valamint a hõcserélõ védelmére szolgáló eszközzel ellátott gõzkazánt a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen, ahol az 1. ábrán vázlatosan látható a technika állása szerinti hõerõmû; a 2. ábrán vázlatosan látható a találmány egyik célszerû kiviteli alakja szerinti hõcserélõ védõköre; a 3. ábrán vázlatosan látható a találmány második célszerû kiviteli alakja szerinti hõcserélõ védõköre. 2
1 HU 00 13 T2 2 Az 1. ábra a technika állása szerinti 10 hõerõmû jelen találmány szempontjából alapvetõ fontosságú részeit szemlélteti vázlatosan. A 10 erõmû 12 tüzelõberendezésébe 14 tüzelõanyagot és égést tápláló 16 levegõt vezetnek, ahol általában 800 90 C hõmérsékletû füstgázok keletkeznek. A tüzelõberendezésbõl a forró füstgázokat füstgázszállító 18 csatornán keresztül hõkinyerõ 20 szakaszba vezetik, ahol a füstgázok hõenergiája által gõz képzõdik és a füstgázok hõmérséklete például körülbelül 20 40 C¹ra csökken le. A füstgázokat a hõkinyerõ 20 szakaszból az égést tápláló levegõ regeneráló 22 elõfûtõjébe vezetjük, ahol a füstgázok hõmérséklete még tovább, jellemzõen körülbelül 10 C¹ra csökken. Amennyiben követelmény, hogy a füstgázok hõenergiájának a lehetõ legnagyobb hányadát felhasználjuk, a füstgázokat az égést tápláló levegõ regeneráló 22 elõfûtõjébõl egy füstgáz 24 ventilátor útján még tovább, füstgáz 26 hûtõbe vezethetjük. A 26 hûtõben a füstgázok hõenergiája egy olyan közegnek rendszerint víznek adódik át, amelyet áramlási 28a és 28b vezetékek segítségével az égést tápláló levegõ 30 elõfûtõjéhez keringtetünk vissza. Így a 32 ventilátor által szállított, égést tápláló levegõt 30 elõfûtõn és regeneráló 22 elõfûtõn keresztül vezetjük a 12 tüzelõberendezésbe. A cél rendszerint az, hogy a füstgázokat a 26 hûtõ útján a lehetõ legalacsonyabb hõmérsékletre hûtsük. Fémbõl készült hõcserélõvezetékek alkalmazása esetén a végsõ hõmérsékletnek a füstgázok savharmatpontjánál magasabbnak, de legalább 100 C¹nak kell lennie. Ha a 26 hûtõben a füstgázokkal érintkezésbe lépõ hõcserélõvezetékek mûanyagból vannak kialakítva, akkor a füstgázok 100 C alatti hõmérsékletre is hûthetõek. A 26 hûtõbõl a füstgázokat a 34 kéménybe vezetik. A 10 hõerõmû sok más egységet is tartalmaz, például füstgáztisztító eszközt és hamukezelõ eszközt. Mivel ezek a jelen találmány szempontjából nem lényegesek, az 1. ábráról azok feltüntetését mellõztük. A 2. ábra még részletesebben szemlélteti a füstgáz 26 hûtõt és az égést tápláló levegõ 30 elõfûtõjét tartalmazó 36 hõcserélõt, ahol a hõcserélõ a jelen találmány egyik célszerû kiviteli alakjával összhangban hõcserélõ 38 védõkört és ahhoz csatlakoztatott atmoszferikus tágulási 2 tartályt is tartalmaz. A 2. ábrán 40, 40 nyilak jelölik a folyadékfázisú hõcserélõ közeg azaz többnyire a 36 hõcserélõ hõkinyerõ 42 vezetékeiben keringtetett víz által közvetett módon hûtött füstgázok áramát. A 36 hõcserélõ a hõkinyerõ 42 vezetékek mellett keringtetõ 28a és 28b vezetékeket is tartalmaz, amelyekben a folyadékot 44 szivattyú keringteti. A keringtetõ 28a, 28b vezetékek az égést tápláló levegõ 30 elõfütõjéhez csatlakoznak, ahol a közeg a 32 ventilátor által szállított viszonylag alacsonyabb hõmérsékletû, égést tápláló levegõ füstgázokból kinyert hõenergia segítségével történõ felmelegítése közben ismét lehûl. Egy másik megoldás szerint a 36 hõcserélõ az égést tápláló levegõ 30 elõfûtõje helyett más típusú hõcserélõt tartalmazhat, amelyben a 10 1 20 2 30 3 40 4 0 60 füstgázból kinyert hõenergia alkalmasan megválasztott közeget melegít. A hõkinyerõ 42 vezetékek felsõ végzõdésükkel a 46, 46 gõzdobokhoz 48 tömítésekkel oldhatatlan módon kapcsolódó U alakú vezetékek. A 36 hõcserélõ gõzdobjai közül az egyik egy beömlõ 46 gõzdob, amelyhez a hõcserélõ folyadékkörének beömlõ 28a vezetéke csatlakozik. Ennek megfelelõen a hõcserélõ gõzdobjai közül a másik egy kiömlõ 46 gõzdob, amelyhez a folyadékkör kiömlõ 28b vezetéke csatlakozik. A 46, 46 gõzdobok legtöbb esetben acélból, vagy más arra alkalmas fémbõl vagy fémötvözetbõl készülnek, némely esetben azonban mûanyagból, vagy más arra alkalmas összetett anyagból is készülhetnek. Az füstgázokkal érintkezésbe kerülõ hõkinyerõ 42 vezetékek függõleges helyzetben vannak összeszerelve, olyan módon, hogy a vezetékekben adott esetben megjelenõ gáz, különösen gõz, a 46, 46 gõzdobok irányába könnyedén felemelkedhet. A víznek a hõkinyerõ 42 vezetékekben és az áramlási 28a és 28b vezetékekben való áramlási irányát 49 nyilak jelzik. Minden egyes U alakú 42 vezeték úgynevezett ellenáramú hõcserélõ formájában van csatlakoztatva; másként kifejezve, a víz úgy áramlik, hogy a beömlõ vízáram, vagyis a beömlõ 46 gõzdobból lefelé áramló vízáram a hidegebb oldalon vagyis a kiáramló 40 füstgáz oldalán van elrendezve, és ennek megfelelõen a kiömlõ vízáram, azaz a kiömlõ 46 gõzdobban felfelé emelkedõ vízáram, a melegebb oldalon vagyis a beáramló 40 füstgáz oldalán található. Az ellenáramú csatolás segítségével lehetõség van a füstgázok végsõ hõmérsékletének minimálisra csökkentésére. Továbbá, ha a forró füstgáz a 42 vezetékekben áramló közeg felforrását idézi elõ, a forrás a vezetékek felemelkedõ ági szakaszában kezdõdik, ami intenzívebbé teszi a folyadék keringését. Ezzel egyidejûleg az esetlegesen képzõdõ gõzbuborékok a kiömlõ 46 gõzdobban gyûlnek össze. Kijelenthetjük, hogy a 46 és 46 gõzdobok közé kapcsolt hõkinyerõ 42 vezetékek 0 csõköteget alkotnak. A 36 hõcserélõ két darab 46, 46 gõzdobot és azok között elrendezett 0 csõköteget, vagy a 3. ábrán szemléltetett módon három darab 46, 46, 46 gõzdobot és két darab, egymással sorosan kapcsolt 0, 0 csõköteget tartalmazhat, ahol az utóbbiak közül az egyik a 46 és 46 gõzdobok, a másik pedig a 46 és 46 gõzdobok közé van kapcsolva. Lehetõség van kettõnél több sorosan kapcsolt csõköteg csatlakoztatására is, továbbá a hõcserélõ párhuzamosan kapcsolt csõkötegeket is tartalmazhat. Ha a hõcserélõ hõkinyerõ 42 vezetékei mûanyagból készülnek, azokat gumi vagy mûanyag 48 tömítést használva kell a 46, 46, 46 gõzdobokhoz kapcsolni. A tömítések ellenállnak a normál üzemi körülmények között fellépõ igénybevételeknek. Bebizonyosodott azonban, hogy a tömítések nem ellenállóak azon intenzív nyomáslökésekkel szemben, amelyek a hõcserélõ közegnek a hõkinyerõ 42 vezetékekben történõ szabályozatlan elpárolgása során érhetik õket. A jelen találmány értelmében a 36 hõcserélõhöz 38 védõkör van csatlakoztatva, amely tágulási 2 tar- 3
1 HU 00 13 T2 2 10 1 20 2 30 3 40 4 0 60 tályt, valamint a tágulási 2 tartállyal a 46, 46, 46 gõzdobok közül legalább némelyeket összekapcsoló áramlási 4, 4, 6 csatornákat tartalmaz. A 2. ábra szerinti kiviteli alak esetében a kiömlõ 46 gõzdob a tágulási tartály felsõ része felsõ végzõdésével a tágulási tartály folyadékszintje felett kapcsolódó 4 csatorna útján áll összeköttetésben. Másrészt az 6 csatorna a beömlõ 46 gõzdobhoz vagy annak közvetlen környezetéhez kapcsolódik, továbbá ugyanezen csatorna felsõ végzõdésével a tágulási 2 tartály alsó részéhez kapcsolódik. A tágulási 2 tartály felsõ részébe vezetõ 4, 4 csatornák egymástól függetlenül, vagy kívánság szerint felsõ végzõdésük tartományában egyetlen csatornába becsatlakozón vezetnek a tágulási tartályba. A visszatérõ 6 csatorna a tágulási 2 tartályból a beömlõ 28a vezetékhez vezet vissza, célszerûen a 46 gõzdob és a beömlõ 28a vezeték csatlakozási pontjához, vagy egy, magához a 46 gõzdobhoz közeli pontban. A 2. ábrán szemléltetett kiviteli alak szerint a tágulási 2 tartályt a külsõ környezettel vagy más, arra alkalmas térrel 8 szellõzõcsatorna köti össze. A tágulási 2 tartály a 46, 46, 46 gõzdoboknál magasabban helyezkedik el, így az 2 tartályban és az áramlási 4, 4 csatornákban lévõ folyadékoszlopok létrehozzák a hõcserélõ közeg megkövetelt mértékû túlnyomását. Például abban az esetben, ha a tágulási 2 tartály a gõzdoboknál méterrel magasabban van, a hõkinyerõ 42 vezetékekben körülbelül 0, bar túlnyomás jön létre még akkor is, ha a tágulási 2 tartályban csupán légköri nyomást tartunk fenn. A tágulási tartály feneke célszerûen 3 7 méterrel van magasabban a gõzdobok szintjénél. A 44 szivattyú mûködtetésekor a hõcserélõvezetékek áramlási ellenállása következtében a kiömlõ 46 gõzdobhoz csatlakozó áramlási 4 csatornában lévõ folyadék szintje a nyomásveszteség miatt a tágulási 2 tartály folyadékszintjéhez képest alacsonyabban lesz. A 2. ábrán szemléltetett berendezés oly módon mûködik, hogy ha a 36 hõcserélõ folyadékkeringtetésében (például a 44 szivattyú leállása miatt) zavar lép fel, akkor a hõkinyerõ 42 vezetékekben található folyadék lokálisan forrásnak indul és gõz képzõdik. A keletkezett gõz különösen a 46 gõzdobhoz, majd onnan tovább, az áramlási 4 csatornán keresztül a tágulási 2 tartályhoz áramlik. A 46 és 46 gõzdobokban felgyülemlõ gõzt a 3. ábrán szemléltetett berendezés esetében az 4, 4 csatornákon keresztül a tágulási 2 tartály felsõ részébe vezetjük. A jelen találmány szerinti elrendezés elõnye abban áll, hogy a folyadéknak a hõkinyerõ 42 vezetékekben való keringtetését a 44 szivattyú leállása esetén is biztosítja. Ez annak következménye, hogy a 44 szivattyú leállása kiegyenlíti a folyadékszinteket a 38 védõkör különbözõ ágaiban, és különösen a hõkinyerõ 42 vezetékek felszálló ágait érõ füstgázok a folyadék felfelé áramló részét melegítik, miáltal lecsökken annak sûrûsége. Ha a felszálló ágban a folyadék forrásnak indul, az 4 csatornában folyadék/gõz keverék felhalmozódása kezdõdik meg, így az 4 csatornában lévõ közeg oszlopában jelentõsen csökken a sûrûség és a közeg oszlopának felsõ felülete a tágulási 2 tartályban lévõ folyadék szintjénél lényegesen magasabbra emelkedik. Ezt követõen a folyadék az 4 csatornából a tágulási 2 tartály irányába áramlik, majd még tovább, az 6 csatornán keresztül a tágulási 2 tartály fenekétõl a beömlõ 46 gõzdobhoz. Ezen úgynevezett természetes keringtetés biztosítja a folyadék hõkinyerõ 42 vezetékekben külsõ energiabefektetés nélkül történõ keringtetését. Emellett a tágulási 2 tartályhoz két, szeleppel ellátott kiegészítõ 60, 62 vízvezeték is csatlakoztatva van, melyek közül az egyiken (60) az erõmû használati vízhálózatából friss víz táplálható be a tágulási tartályba, a másikon (62) pedig például tûzoltásra szolgáló víz továbbítható. A 62 vízvezeték egy tartalék rendszer, amely a használati vízhálózat, például ellátási gondok miatt bekövetkezõ leállása esetén használható. Az áramlási 4, 4, 6 csatornák az egyes 46, 46, 46 gõzdobok és a tágulási 2 tartály között célszerûen úgy vannak elrendezve, hogy a gõz az egyes hõkinyerõ 0, 0 csõkötegekbõl kiürüljön. Ily módon lehetõség van arra, hogy megakadályozzuk a 36 hõcserélõben légzár keletkezését. A hõkinyerõ 0, 0 csõkötegek végzõdéseivel csatlakozó áramlási 4, 4 csatornákat célszerûen azonos magasságban vezetjük a tágulási 2 tartály falához és azokat ott érintõlegesen csatlakoztatjuk. Ily módon az áramlási 4, 4 csatornák egyikébõl a tágulási 2 tartályba áramló gõz a lehetõ legkisebb mértékben zavarja az áramlási 4, 4 csatornák közül a másikból beáramló gõzt. Emellett az áramlási 4, 4 csatornákat célszerûen úgy juttatjuk el a tágulási 2 tartályhoz, hogy azok annak folyadékszintje fölött nyíljanak a tágulási 2 tartályba. Az elõzõekben bemutatott kiviteli alaknál a tágulási 2 tartályt környezeti nyomáson tárgyaltuk (ez jelenti a találmány legegyszerûbb kiviteli alakját), ahol az egyetlen követelmény csupán az volt, hogy a tágulási tartály a 36 hõcserélõhöz képest elegendõen magasra legyen felszerelhetõ. Ha a vízkeringtetõ körben olyan magas hõmérsékletek léphetnek fel, hogy a folyadékoszloppal elõidézett nyomás alaphelyzetben nem elegendõ az elpárolgás megelõzéséhez, a tágulási tartály nyomás alá helyezhetõ. Ekkor a tágulási tartály 8 szellõzõcsatornájához meghatározott nyomáson nyitó túlnyomáscsökkentõ szelepet csatlakoztatunk; a túlnyomáscsökkentõ szelep gõzt ereszt ki a tágulási tartályból, ha a nyomás kezdene túlságosan megnövekedni. A 2. ábra bemutatja továbbá a találmány egy másik célszerû kiviteli alakját is, ahol a keringtetõ 28a vezetékhez olyan kiegészítõ 64 hûtõ csatlakozik, amely gondoskodik a vezetékrendszerben keringõ folyadék forrási folyamat megindulását megelõzõ hûtésérõl. A tekintett hûtõ használható önmagában, vagy a fenti kiviteli alakokkal csatlakoztatva. A hûtõ használatának szükségessége például a vezetékrendszerben keringõ folyadék hõmérséklete alapján határozható meg, ahol a hûtõ automatikusan, vezérlõrendszer által irányítva helyezhetõ üzembe. Az elõzõekbõl következik, hogy mûanyag hõcserélõk használatával kapcsolatos problémák megoldására 4
1 HU 00 13 T2 2 külsõ energiabefektetéstõl vagy külsõ vezérléstõl mentes új módszert valósítottunk meg. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a találmányt a legcélszerûbb kiviteli alakjai alapján mutattuk be, ezzel azonban nem állt szándékunkban a találmányra a csatolt igénypontok formájában igényelt oltalmi kört korlátozni. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás hõcserélõ (36) védelmére, amely hõtermelõ kazán (10) füstgázaival hõcserélõ kapcsolatban álló, ellenáramoltatás elvének megfelelõen elrendezett mûanyag hõkinyerõ vezetékekkel (42) ellátott füstgáz hûtõt (26) tartalmaz, ahol a hõkinyerõ vezetékek (42) bemeneti kamra (46) útján bevezetõ csõhöz (28a) és kimeneti kamra (46 ) útján kivezetõ csõhöz (28b) vannak csatlakoztatva, amelyek fûtõegységgel (30) együtt szivattyú (44) által keringtetett, folyadékfázisú hõcserélõ közeg számára áramlási kört képeznek, azzal jellemezve, hogy a hõkinyerõ vezetékek (42) végzõdésénél képzõdõ gõzt különálló áramlási csatornában (4) a kimeneti kamrából (46 ) tágulási tartály (2) felsõ részébe vezetjük, továbbá a tágulási tartály (2) alsó részébõl a folyadékfázisú hõcserélõ közeget egy másik keringtetõ csatornában (6) közvetlenül a bemeneti kamrába (46) vagy a bemeneti kamra (46) közvetlen közelében elrendezett bevezetõ csõbe (28a) vezetjük, így a hõkinyerõ vezetékekben (42) a hõcserélõ közeg külsõ energia befektetése nélkül zajló természetes keringését tesszük lehetõvé. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tágulási tartályban (2) a folyadékfázisú hõcserélõ folyadék szintjét az áramlási csatorna (4) csatlakozási pontja alatt tartjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tágulási tartályt (2) atmoszferikus nyomású tartály képezi, melyet a hõkinyerõ vezetékeknél (42) magasabban rendezünk el. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tágulási tartályt (2) nyomás alatt tartjuk.. A 3. vagy a 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gõzt a tágulási tartályból (2) szellõzõvezetéken (8) keresztül ürítjük. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a füstgázokból kinyert energiát a fûtõegységben (30) a kazánba (10) betáplálni szándékozott, égést tápláló levegõnek adjuk át. 10 1 20 2 30 3 40 4 7. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hõcserélõ közegként vizet használunk. 8. Füstgáz hûtõt (26) és fûtõegységet (30) tartalmazó hõcserélõ (36), ahol a füstgáz hûtõ (26) hõtermelõ kazán (10) füstgázaival hõcserélõ kapcsolatban álló, ellenáramoltatás elvének megfelelõen elrendezett mûanyag hõkinyerõ vezetékekkel (42) rendelkezik, ahol a hõkinyerõ vezetékek (42) bemeneti kamra (46) útján bevezetõ csõhöz (28a) és kimeneti kamra (46 ) útján kivezetõ csõhöz (28b) vannak csatlakoztatva, amelyek üzemi állapotban a fûtõegységgel (30) együtt szivattyú (44) által keringtetett, folyadékfázisú hõcserélõ közeg számára áramlási kört képeznek, azzal jellemezve, hogy a hõcserélõnek (36) tágulási tartályt (2) tartalmazó védõköre (38) van, ahol a kimeneti kamra (46 ) különálló áramlási csatornával (4) a tágulási tartály (2) felsõ részéhez van csatlakoztatva, továbbá a tágulási tartály (2) alsó része különálló visszatérõ csatornával (6) közvetlenül a bemeneti kamrához (46) vagy a bemeneti kamra (46) közvetlen közelében elrendezett bemeneti csõhöz (28a) van csatlakoztatva, miáltal a hõkinyerõ vezetékekben (42) a hõcserélõ közeg külsõ energia befektetése nélkül zajló természetes keringése valósul meg. 9. A 8. igénypont szerinti hõcserélõ (36), azzal jellemezve, hogy a tágulási tartályt (2) egy, a hõkinyerõ vezetékeknél (42) magasabban elrendezett, atmoszferikus nyomású tartály képezi. 10. A 9. igénypont szerinti hõcserélõ (36), azzal jellemezve, hogy a tágulási tartály (2) és a hõkinyerõ vezetékek (42) közötti függõleges távolság körülbelül 3 7 m. 11. A 8. igénypont szerinti hõcserélõ (36), azzal jellemezve, hogy a tágulási tartály (2) nyomás alatt van. 12. A 9. vagy a 11. igénypont szerinti hõcserélõ (36), azzal jellemezve, hogy a gõz tágulási tartályból (2) való elvezetésére szolgáló szellõzõvezetéket (8) tartalmaz. 13. A 8. igénypont szerinti hõcserélõ (36), azzal jellemezve, hogy a fûtõegység (30) a füstgázokból kinyert energiát a kazánba (10) betáplálni szándékozott, égést tápláló levegõnek átadón van elrendezve. 14. A 8. igénypont szerinti hõcserélõ (36), azzal jellemezve, hogy a hõkinyerõ vezetékeket (12) U alakú, döntõen függõleges vezetékek képezik. 1. Hõtermelõ kazán (10), amely hõcserélõt (36) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a hõcserélõ (36) a 8 14. igénypontok bármelyike szerint van elrendezve.
HU 00 13 T2 Int. Cl.: F28D 7/06 6
HU 00 13 T2 Int. Cl.: F28D 7/06 7
HU 00 13 T2 Int. Cl.: F28D 7/06 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest