Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/ Vác, 2013. március 22.
Általános célkitűzések Sajátítson el a tanuló olyan kompetenciákat és stratégiákat, amelyek segítségével képes idegen nyelven kommunikálni, és a szakmai nyelvet használni. A négy nyelvi alapkészség közül elsősorban a beszédértés és beszédkészség területeket, és ezekkel szoros összefüggésben a stratégiai, szociális és személyes kompetenciákat szükséges kiemelten kezelni. (Oktatáskutató és Fejlesztő Központ) A hároméves szakiskolai program célja az idegen nyelv tanításban tehát azon kommunikációs készségek fejlesztése, melyek segítik a tanulót a mindennapi élethez és a munkavállaláshoz szükséges általános, illetve szakmai kommunikációban. A program a négy nyelvi alapkészség közül elsősorban a szóbeli interakció fejlesztését tűzi ki célul. A szakiskolában folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 11. évfolyam befejezésekor elérjék a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott A1 szintet a négy alapkészségben elmozduljanak az A2 szint irányába, és a beszédértés és beszédkészség terén elérjék az A 2 szintet. Optimális esetben a tanulók elérhetik az A2 szintet mind a négy alapkészségben. Másként fogalmazva, a 11. évfolyam befejezésével a tanuló képes arra, hogy az élet különböző területein, elsősorban személyes kapcsolataiban és a munka világában céljainak elérése érdekében A1 A2 szinten használni az idegen nyelvet megfelelő idegen nyelvi alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy szaknyelvi tanulmányokat folytasson kedvet érez meglévő nyelvtudása ápolására és továbbfejlesztésére érdeklődést mutat a nyelvtanulás, a tanult nyelv és a tanult nyelven beszélő emberek és kultúrájuk iránt (Oktatáskutató és Fejlesztő Központ) 1
Tehát a nyelvtanítás célja az A1 szint (minimumszint) elérése mind a négy alapkészségben, amely azt jelenti, hogy a tanuló megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, be tud mutatni másokat, válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre, ismerős emberekre, dolgokra vonatkozó kérdésekre és fel is tus tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész (NAT 2012, Idegen nyelvek). Az általános és műveltségterületi/ tartalmi célok eléréséhez az oktatáspolitikai döntések szerint a 9-10-11. évfolyamokban évi 36-36-34 tanítási hét és 72-72-68 tanóra (heti 2 óra) áll rendelkezésre. A szakiskolai nyelvoktatás kiemelt feladata a tanulók nyelvtanulási kedvének a felkeltése és fenntartása. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy bízzanak önmagukban, bebizonyítsák 2
önmaguknak és a környezetüknek: képesek az idegen-nyelv elsajátítására és sikeres alkalmazására. A tanulási nehézségekkel, hátrányos szociális helyzettel és sokszor egyéni motiválatlansággal a szakiskolába érkező tanulónak szükséges a nyelvi felzárkóztatás és a differenciált/egyéni tanulás lehetőségét biztosítani. Az idegen nyelvi program tartalma A 9-10-11. évfolyamon javasolt témakörök és az ezek feldolgozásához javasolt óraszámok: Témakörök Óraszám A nyelvtanulás célja 2 Hogyan tanuljak idegen nyelvet? 10 Én és a családom 8 Az otthonom 6 Barátaim 6 Ruhatáram télen-nyáron 6 Eszem-iszom 8 Szabadidős tevékenységek 8 Tanuljunk szakmát 12 Végre itt a nyár! 4 Az idegen nyelv program felépítése A program egy tanári, egy tanulói és egy hanganyag mappából áll. A tanári mappa tartalmazza a 3
feladatlapokat egy útmutatóval kíséretében, a tanulói mappa kizárólag a feladatlapokat, míg a hanganyag mappa a témakörökhöz javasolt hallott szövegértési feladatokat tartalmazza. Továbbá javasolt még képek, grafikonok, linkek, memóriakártyák használata. Az általános témáknál a tanító tanár dönti el, hogy mely pontokat kívánja kiemelni. A szakmai anyag a 9. évfolyamon a szakmai nyelv általános oldalait járja körül, míg 10-11.évfolyamokon az építőipar, szolgáltatás, elektromosság, vendéglátás, kereskedelem, faipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, könnyűipar, fémipar, szociális gondoskodás/ ellátás, szállítmányozás szakmacsoportok szakmai nyelvét kívánja elsajátíttatni a tanulókkal. A témakörökhöz tartozó feladatlapok letölthetőek a http://szaki.ofi.hu/munkaanyagok/idegen %20nyelv/ oldalról. Módszertani ajánlások Az ajánlást az Oktatáskutató és Fejlesztő Központ készítette A tanulók az A1-A2 szinten kommunikálni tudjanak, ezért az idegen-nyelvet kommunikatív nyelvi tevékenységek révén, cselekedve sajátítsák el, mind a mindennapok, mind a szaknyelv oktatása során. A cselekedtetés mellett fontos a minél több érzékszervet aktivizáló, sokcsatornás tanulás. A hiányosságok helyett az elért eredmények kerüljenek előtérbe, a tanuló szívvel-lélekkel vegyen részt a tevékenységekben, a tanulási folyamatban. A látványos, de bizonytalan siker helyett sokkal fontosabb a szerény, de biztos eredmény. A tanárnak törekednie szükséges olyan munkaformák alkalmazására, amelyek keretében a tanulók különböző minőségű és/vagy mennyiségű feladatok elvégzése révén adottságaiknak, érdeklődésüknek, igényeiknek megfelelő fejlesztésre, hogy együtt és egymástól tanuljanak, illetve hogy egymást is tanítsák A tanulási út a recepció (befogadás/megértés) felől reprodukción/rekonstrukción át az önálló produkcióhoz vezet. Változatos munkamódszerek használatát ajánlja a tanórán: szorgalmazza az egyéni, a pár- és 4
csoport munka, valamint az osztályszintű megbeszélés tevékenységét is. Három éves szakiskolai kerettanterv Továbbá szorgalmazza a tanár moderátorként történő munkáját, azaz az irányítás helyett a diákokat segíti; az órán a feladat/feladatlap/projektmunka dominál a tanári magyarázat helyett. A mérés-értékelés alapelvei és céljai A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk. A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról, tartalmáról és az értékelés szempontjairól Tanácsos minél több olyan mérési formát alkalmazni, amely módot ad a tanulóknak arra, hogy megtanulják teljesítményüket önállóan mérni és értékelni, illetve párban és csoportban is. A mérésnek és értékelésnek tükröznie kell azt a szemléletet, hogy a tanár nem arra kíváncsi, amit a tanuló nem tud, hanem arra, amit sikeresen megtanult. A tanulónak lehetőséget kell kapnia a felkészülésre, s ha indokolt a javításra is. A tanulói teljesítmény értékelésének a szakiskolában célja, hogy pozitív visszajelzést adjon, tudatosítsa a tanulóban miben és hogyan fejlődhet tovább, sikerélményhez juttassa a tanulót, fenntartsa / kialakítsa a nyelvtanulási motivációt, ösztönző módon értékelje a beszédértés és beszédkészség területeket, a tanulókat saját tanulási szintjük figyelembevételével tanítsuk és kérjük számon, kerüljük a hagyományos feleltetés jellegű számonkérést. (Forrás: Oktatáskutató és Fejlesztő Központ) A program szorgalmazza a fejlesztő értékelés használatát, mely a hangsúlyt a fejlődés, együttműködés örömére helyezi, valamint csökkenteni kívánja a hibázástól való félelmet, ezzel is szorgalmazván a szóbeli kommunikáció előtérbe helyezését és azt, hogy a tanulók megszeressék és bátran használják az idegen nyelvet. 5