Pénzügytan vizsgakérdések

Pénzügytan vizsgakérdések 1 / 50. oldal

1.) Milyen esetekben beszélhetünk arról, hogy a bank mérlegének eszköz és forrás oldala nincs összhangban? o A bankrendszer a gazdaság pénzügyi működésének alapvető intézménye, így az esetleges rossz banki üzletmenet súlyos zavarokat okozhat a gazdaság többi szereplőjének. A zavartalan működés szigorú feltétele, hogy a bank a betéteseket mindenkor ki tudja fizetni, és ennek a hitelfelvevők határidő szerinti törlesztése, valamint eszköz- és a forrásoldali tevékenységek közötti összhang folyamatos biztosítása az előfeltétele. Ezt az összhangot több speciális kockázati típus is megbonthatja. A hitelkockázat azt jelenti, hogy a hitelfelvevők nem tudják/nem akarják a hiteleket és azok kamatait esedékességkor visszafizetni. A hitelkockázat ellen a bankok úgy védekeznek, hogy a hitelnyújtást megelőzően a kérelmezőket megvizsgálják. A bank likviditási kockázata azt jelenti, hogy a bank nem tud azonnal megfelelni ügyfelei jegybank pénzigényének. Ez ellen a bankok úgy tudnak védekezni, hogy megfelelő mennyiségű likvid eszközt (kp, jegybanki vagy bankközi betét, rövid lejáratú értékpapír) tart. A kamatkockázat azt jelenti, hogy a bank bizonyos fix kamatozású aktíváit változó kamatozású forrásokkal finanszírozza, és a változó kamatok emelkednek. Lejárati összhang hiánya akkor van, ha a bank hosszú lejáratú hitelt több rövid lejáratú forrással finanszíroz, akkor a hitel futamideje alatt jelentkezhet a kamatkockázat, illetve annak kockázata, hogy a bank nem tud kellő forrást biztosítani a hitel finanszírozásához adott passzíva lejárta után, így nem tud teljesíteni annak lejáratakor. A devizakockázat akkor jelentkezik, ha a bank nyitott devizapozíciót tart fenn, azaz eltér az adott devizában denominált tételek aktíva és passzíva oldali mennyisége, lejárata, kamatozása. 2.) Melyek a pénzteremtés alapvető módjai nyitott gazdaságban? o A pénzteremtésnek alapvetően két módja van, függetlenül attól, hogy a bankrendszer egyszintű vagy kétszintű, és jegybanki vagy kereskedelmi banki a pénzteremtés. A hitelnyújtás /beleértve a közvetlen hitelnyújtáson kívül az értékpapír vásárlás formájában nyújtott hiteleket is/ A külföldi fizetőeszköz- (valuta-, deviza-) vásárlása /a külföldi fizetőeszköz belföldön nem pénz/ 3.) Mit nevezünk jóléti államnak? o A jóléti állam felfogásának kulcspontja, hogy az állam, vállalt gazdasági szerepének betöltése során hozzájárul a jólét növeléséhez. Itt az állami szerepvállalás markánsan a kormányzati gazdaságpolitikában jelenik meg A kormányzat és a vállalkozások partneri kapcsolatra törekednek. A piacszabályozás 2 / 50. oldal

ott működik hatékonyan, ahol a vállalkozó állam a gazdasági aktorok profitérdekeltségének figyelembevételével alakítja a gazdasági és a pénzügyi szabályozás kereteit. Jellemző példa: SVÉDORSZÁG o A polgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állami felelősségvállalást nevezzük jóléti államnak. A jóléti állam célja a szegénység felszámolása, általános jólét; az általános, teljes foglalkoztatottság és az univerzális ellátás. 4.) Miért mondjuk, hogy az infláció a feketegazdaság adóztatásának egyetlen eszköze? o A készpénz a jegybankkal, tágabban értelmezve az állammal szembeni követelés, ebből a szempontból az infláció a készpénztartásra kivetett adónak tekinthető. Ezt az adót a fekete- és szürkegazdaság szereplői nem tudják megkerülni, mert nekik csak a készpénzes elszámolás biztosítja, hogy ne maradjon nyom: így az infláció a feketegazdaság adóztatásának egyetlen eszköze. 5.) Milyen jegybanki eszközök találhatóak a kamatfolyosó két szélén? o A kamatfolyosó tetején a hitelnyújtás formája a fedezett hitel található, ami azt jelenti, hogy a jegybank állampapír-fedezet ellenében áll a kereskedelmi bankok rendelkezésére. Míg a kamatfolyosó alját az egynapos lejáratú jegybanki betét kamata jelenti, amelyen az MNB korlátlan mértékben hajlandó befogadni az átmeneti likviditástöbbletet a bankközi piacról, meggátolva ezzel, hogy a bankközi kamatlábak ennél a szintnél alacsonyabbra süllyedjenek. 6.) Mit jelent az infláció cipőtalp költsége? o A készpénztartók az infláció ellen védekezhetnek, pénzüket bankban helyezhetik el. Minél magasabb az infláció, annál gyakrabban kell pénzért járni a bankba, mert ilyenkor mindig csak a vásárláshoz szükséget veszik fel. Mindez költséges: a bank készpénzfelvételkor tranzakciós díjat számít fel, a bankba járás időigényes. A gyakori készpénzfelvétellel járó költségeket cipőtalpköltségeknek nevezik. 7.) Sorolja fel az állam gazdasági funkcióit! o A modern állam legfontosabb gazdasági funkciói a musgrave-i értelmezés szerint a következő 3. Allokáció: A jóléti közgazdaságtan első alaptétele szerint, bizonyos feltételek fennállása esetén, a kompetitív piacok Pareto-hatékony állapotot eredményeznek, azaz senkinek a helyzetén nem lehet javítani anélkül, hogy valaki másén ne rontanának. Ha a feltételek sérülnek, piaci kudarcok lépnek fel, azaz a verseny nem képes hatékony állapotot létrehozni. (externáliák, közjavak léte) Fontos a haszonlehetőség görbe elérése, egyenértékűségi elv ( T =G) Elosztás: Állami beavatkozás nélkül, a fenti kudarcoktól eltekintve, a kompetitív piac a jövedelmek hatékony allokációját hozza létre. Az ilyen jövedelem-elosztás nem szükségszerűen esik egybe azzal, ami a társadalom 3 / 50. oldal

számára igazságos. Elmozdulás van a haszonlehetőség görbén, adóztatás, transzferek jellemzik, továbbá a teherviselő képességi elv. (T =TR) Stabilizáció: A költségvetési politikát úgy kell kialakítani, hogy tekintettel legyen a magas foglalkoztatásra, az árstabilitásra, a fizetési mérleg egyensúlyára és az érzékelhető gazdasági növekedésre is. Ezen célok elérése nem automatikus, szükség van az állami gazdaságpolitikára. Mágikus négyszög ; (T<? G+TR) 8.) Mire vállal kötelezettséget a kötvény kibocsátója? o A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy előre meghatározott időpontban a kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti és az addig esedékes kamatokat kifizeti. 9.) Milyen csatornákon keresztül emelheti az inflációt a hazai fizetőeszköz leértékelődése? o A hazai valuta gyengülése 3 okból is emelkedő inflációhoz vezethet: A nyersanyagok importja drágul, akkor a termelés költségei nőnek, ai végső soron a fogyasztói árakat fogja növelni. A növekvő exportjövedelmek növekvő makrokeresletet jelentenek. Az exportőrök nagyobb nyereséggel tudnak külföldön értékesíteni, akkor a korábban hazai piacra szánt árut is külföldre vihetik, ami a hazai makrokínálatot csökkenti. 10.) Milyen intézmények vesznek részt a pénzügyi intézmények által végezhető szolgáltatások engedélyezésében? o Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) illetve az MNB 11.) Mi a rulírozó hitelek jellemzője? o Hasonló a nyitott hitelkeret alapján folyósított hitelhez azzal a különbséggel, hogy formálisan is létrehoznak egy hitelkeretet, amely hosszabb időre, általában 1-3 évre szól. Ez rugalmas szerződés, a hiteladós bizonyos összegű hitelt vehet igénybe, visszafizetheti, szükség esetén ismét igénybe veheti, ezért általában csak hitelképes nagyvállalatoknak adják. Olyan vállalatok igénylik ezt a hitelt, amelyeknél a hitelviszony időtartama alatt változik a forgóeszköz szükséglet. Mivel ezek a hitelek tartós, állandó szükségletet, a forgóeszközök állandó növekedését vagy állóeszközök növekedését finanszírozzák, a visszafizetés a nyereségből vagy a hosszú lejáratú hitelből történik. 12.) Mit jelent a jegybank emissziós monopóliuma? o Kizárólagosan jogosult bankjegy és érme kibocsátására, amely a Magyar Köztársaság törvényes fizetési eszköze. 4 / 50. oldal

13.) Mi a tőkefedezeti nyugdíjrendszer lényege? o A nyugdíjkifizetéseket a folyó járulékbevételekből teljesítik, de minden biztosított számára egyedi tőkefedezeti számlát vezetnek. A nyugdíjat a számlán jóváírt összeg alapján számítják ki. Ez a módszer a nemzedéki szinten garantálja a beés kifizetések tőkésített értékének ekvivalenciáját. Az átlagos munkában tölthető évek számából indulnak ki, és meghatározzák a nyugdíjfolyósítás várható éveinek a számát is. 14.) Mi a brókerek és az árjegyzők közötti különbség? o A brókerek az ajánlatok által vezérelt piacon (az eladási és vételi ajánlatok közvetlenül találnak egymásra) közvetítik megbízóik ajánlatait. Az árjegyzők vállalnak kétoldalú árfolyamjegyzést, ők folyamatosan vesznek, illetve eladnak saját számlára egy adott értékpapírból. 15.) Melyek az Európai Unió költségvetésének legfontosabb kiadási tételei? o Az EU költségvetése tartalmaz kötelező (pl.: nemzetközi egyezmények, szerződések általi) és nem kötelező kiadásokat. Számos tevékenység uniós finanszírozásához járulnak hozzá pl.: mg.,halászat, infrastruktúra, oktatás, kutatás, kultúra, környezetvédelem stb.. Emellett jelentős összegeket szánnak a versenyképesség és növekedési potenciál, valamint az Eu kohéziójának fokozására és erősítésére, illetve a természeti erőforrások védelmére. Az éves költségvetés legnagyobb kiadási tétele a közös agrárpolitika finanszírozása, a második legnagyobb tétel a strukturális műveletekhez kapcsolódik, melynek célja a fejlettségbeli különbségek mérséklése. 16.) Mi a határidős piac lényege? o Határidős kereskedés esetén a jelenben kötött ügyletet egy jövőbeli időpontban bonyolítják le. Fontos választóvonal, hogy a határidős kereskedés tőzsdén, azaz szervezett keretek között vagy tőzsdén kívül zajlik-e. Előbbi esetben futures, utóbbiban forward ügyletekről beszélünk. A tőzsdei határidős ügyletek standardizáltak: adásvételkor meghatározott a minimális volumen, adottak az értéknapok. A forward piacokon mindig időtávra kereskednek, a futures piacokon pedig időpontra. A tőzsdén a kereskedés, elszámolás központja a klíringház, a tőzsdén kívül a kereskedés közvetlenül történik. 17.) Mi a közösségi feladatok finanszírozásánál tárgyalt központosított modell lényege? o A közösségi feladatokat az állam deklaráltan vállalja magára. Az egyes funkciók arányait központilag határozzák meg, és központilag teremtik meg ezek forrását. Kizárólag a központi költségvetés vonja el a jövedelemtulajdonosoktól jövedelmük egy részét, és ennek teljes újraelosztása révén juttat forrásokat az önkormányzatoknak. Ebben az ún. kiadásorientált modellben felülről, tételesen 5 / 50. oldal

határozzák meg az önkormányzatok feladatait, és a forrásszabályozásnak az a feladata, hogy ezt az elismert kiadási szintet feltöltse bevételekkel. 18.) Mi jellemzi a fizetési mérlegben rögzített közvetlen tőkebefektetéseket? o Tulajdon vagy tulajdonrész megszerzésével járó tranzakciókkal, amelyeknek nincs lejáratuk. 19.) Sorolja fel a pénzfunkciókat! o A pénz eredendően árupénz volt, a mai pénz általánosan elterjedt elnevezés szerint hitelpénz. A hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes betölteni a forgalmi eszköz, a fizetési eszköz, a felhalmozási eszköz és az értékmérő funkcióit. 20.) Mi a különbség a bankhitel és a bankkölcsön között? o A hitel a pénzjutás lehetőségét jelenti, míg a kölcsön a felvett pénzösszeget. A hitelnek és a kölcsönnek is ára van, hitel után azért fizetünk, mert a bank rendelkezésünkre tartja a pénzt, ha pedig azt igénybe vesszük, azaz kölcsönt veszünk fel, az után kamatot kell fizetnünk. 21.) Milyen tevékenységeket foglal magába a faktorálás? o A faktor vezeti az ügyfél vevőnyilvántartását, lebonyolítja az adminisztrációt, kiküldi a számlákat, beszedi a követeléseket. A faktor átvállalja a követeléssel kapcsolatos hitelkockázatot, az esetleges veszteséget. A faktortársaság megveszi az ügyféltől annak követeléseit (80-90%). A faktorálás funkciói tehát a kintlévőség behajtása, a főkönyvi számla nyilvántartása, a vevő cégkockázatának átvállalása, finanszírozás. 22.) Mi az adótranszfer? o Az adótranszfer a magas jövedelműek progresszív adóztatását az alacsony jövedelműek közvetlen támogatásával kapcsolja össze. 23.) Mi a zártkörű értékpapír-kibocsátás lényege? o A zártkörű kibocsátás az értékpapír egyedileg, előre meghatározott befektető részére történő kibocsátása, a befektetőnek az értékpapír átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozata alapján.) Tulajdonosának nevét bejegyzik a társaság részvénykönyvébe, a tulajdonos csak akkor gyakorolhatja a társasággal szembeni részvényesi jogait, ha neve szerepel a részvénykönyvben. 6 / 50. oldal

24.) Mit állíthatunk azokról a pontokról, amelyek a termelési lehetőségek határgörbéjén helyezkednek el? o A leghatékonyabb, még megvalósítható pontok. Megmutatják az erőforrások közjavak és magánjavak fogyasztása közti megoszlást. 25.) Mikor tekinthető méltányosnak egy adórendszer a közteherviselő képesség elve szerint? o Mindenkinek teherviselő képessége arányában kell kivennie részét a közkiadások finanszírozásából, illetve mindenkire akkora adóterhet kell hárítani, amekkora a többiekével azonos hasznosságról való lemondást eredményez. 26.) Mi a kötvénykibocsátásnál alkalmazható átvevő szindikátus lényege? o A teljes kibocsátást előre meghatározott árfolyamon átveszik, hogy később saját kockázatukra eladják (az átvételinél magasabb árfolyamon). 27.) Sorolja fel a társadalombiztosítás főbb feladatait! o Öregségi, rokkantsági nyugdíj; egészségügyi ellátás; táppénz; anyasági és gyermekgondozási segély, munkanélküli-segély ez a Munkaerő-piaci Alap feladata. 28.)Sorolja föl a folyó fizetési mérleg részeit! o A termelési folyamat két ágához- a kibocsátáshoz és a jövedelemhez kapcsolódó áramlásokat rögzíti. Első két sora a kibocsátott áruk és szolgáltatások közül azokat mbe, amelyeket belföldön termeltek, de külföldön használtak fel (export) vagy külföldön termeltek, de belföldön használtak fel (import). A jövedelmek sora a termelési tényezők jövedelmeit tartalmazza, azaz a két gazdasági egység között áramló tőkejövedelmeket (kamat, osztalék) és munkajövedelmeket (munkabér). A viszonzatlan folyó átutalások az ellenszolgáltatással nem járó jövedelmeket tartalmazza. 29.)Mit jelent a bank kamatkockázata? o A kamatkockázat azt jelenti, hogy a bank bizonyos fix kamatozású aktíváit változó kamatozású forrásokkal finanszírozza, és a változó kamatok emelkednek. 30.) Mi a kötvényaukció előnye és hátránya a szindikátusi kibocsátással szemben? o A kibocsátó naprakész információhoz jut saját vállalkozása piaci megítéléséről és nem kell közvetítői jutalékot fizetni. Hátránya, hogy az ár és a kibocsátás összege előzetesen bizonytalan. 7 / 50. oldal

31.) Hogyan védekeznek a bank likviditási kockázata ellen? o Ez ellen a bankok úgy tudnak védekezni, hogy megfelelő mennyiségű likvid eszközt (kp, jegybanki vagy bankközi betét, rövid lejáratú értékpapír) tart. 32.) Mit nevezünk származtatott terméknek? o A pénzügyi piacokon forgalmazott termékeket nevezzük, amelyeknek értéke valamely más pénzügyi vagy reáltermék értékétől függ. 33.) Mi a véleménye a monetaristáknak a pénztömeg-szabályozásról? 34.) Mi alapján nevezhető a jegybank végső mentsvárnak? o A végső mentsvár koncepciója, vagyis az az álláspont, hogy a jegybanknak szükség esetén a pénzrendszer biztonsága érdekében hitellel biztosítania kell a fizetésképtelen (illikvid) bank talpon maradását. Ebben a felfogásban már megjelenik az a felismerés hogy a pénzstabilitáshoz nem elégséges a pénzmennyiség növekedésének kontrollálása, de szavatolni kell a monetáris rendszer intézményi stabilitását is. 35.)Mi a különbség a finanszírozó állam és a kényszertő típusú állam között? Írjon mindegyikre 1 példát! 36.) Mi jellemzi az észak európai típusú önkormányzati modellt? o A települések nagyobb csoportjai tömörülnek egy-egy önkormányzatba, ezek a nagyméretű önkormányzatok széles feladatkörrel, jelentős saját bevételekkel és nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Itt is létezik központi szakmai és pénzügyi kontroll, továbbá különféle bonyolultságú pénzügyi kiegyenlítő mechanizmusok működnek az elmaradottabb területek támogatására. 37.)Mit jelent az inflációhoz kapcsolható nominális bilincs fogalma? o Emelkedő infláció esetén nominális bilincsbe kerülnek az árak, mert az eladóknak továbbra is a régi nominális áron kell eladniuk az árut, holott annak reális ára már magasabb lenne 8 / 50. oldal

38.) Mi volt a klasszikus bankjegy kialakulásának az oka? o Az áruszolgáltatások mennyisége nőtt, ezáltal a forgalomban nőtt a pénzigény, vagyis a klasszikus bankjegy a pénzhiány következménye. A klasszikus bankjegy nem más, mint a bank önmagára szóló váltója. A klasszikus bankjegy forgalomképesebb a klasszikus papírpénznél, mert a bankár váltója iránt nagyobb a bizalom. 39.) Mi a pénzteremtés alapvető módja a zárt gazdaságokban? o A belföldi bankrendszer hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek (betéti kamatfizetés is). 40.) Melyek a pénzteremtés alapvető módjai kétszintű bankrendszerben? o Kétszintű bankrendszerben a jegybank és a kereskedelmi bank is hitelnyújtással és devizavásárlással teremt pénzt, de a pénzteremtés folyamata két ponton eltér: a kereskedelmi bank csak számlapénzt tud teremteni, készpénzt nem a kereskedelmi bank jegybankpénz ellenében is képes kereskedelmi bankpénzt teremteni. 41.) Mit mutat meg a határadókulcs nagysága? o Azt mutatja meg, hogy az adóalap utolsó (legmagasabb) egységére mekkora adóteher jut; jelzi, hogy az adóalap egységnyi változása az adómérték hány egységnyi változását eredményezi. 42.) Miket nevezünk meritorikus javaknak? Írjon egy példát is! o ( érdem, kívánatos, önmagában értékes ) értékes javak, melyek attól függetlenül értékesek, hogy a fogyasztó annak ítéli-e azt meg. Az idő segít ebben. Oktatásban a kultúra terjesztése, ápolása kívánatos közjó. 43.) Soroljon föl 4 tipikus tőkepiaci terméket! o Részvények, befektetési jegyek, kötvények, záloglevelek, hosszú lejáratú bankbetétek és bankhitelek 44.) Mi a pénzújraelosztó-hitel nyújtásának korlátja? o Jellemzően nem monetáris pénzintézetek nyújtják (nem saját maguk által termelt pénz, hanem tipikusan JBP-t adnak ügyfelüknek) aktívák és passzívák összege nem változik meg, csak az aktívák szerkezete rendeződik át, nem monetáris pénzintézeteken kívül mindenki képes pénzkészlete mértékéig pénzújraelosztó hitelt nyújtani. Korlátja: a birtokában levő, elosztható pénzkészlet nagysága (ennek egy részét tartalékolnia kell). 9 / 50. oldal

45.) Miért van/lehet szükség az állam elosztási funkciójára? o Állami beavatkozás nélkül, a fenti kudarcoktól eltekintve, a kompetitív piac a jövedelmek hatékony allokációját hozza létre. Az ilyen jövedelem-elosztás nem szükségszerűen esik egybe azzal, ami a társadalom számára igazságos. Elmozdulás van a haszonlehetőség görbén, adóztatás, transzferek jellemzik, továbbá a teherviselő képességi elv. (T =TR) o az adótranszfer a magas jövedelműek progresszív adóztatását az alacsony jövedelműek közvetlen támogatásával kapcsolja össze o progresszív jövedelemadókból finanszírozott közszolgáltatás o az elsősorban magas jövedelműek által vásárolt termékek erőteljes adóztatása az elsősorban alacsony jövedelműek által fogyasztott javakra adott támogatásokkal kombinálva. 46.) Mi a határidős valuta-piac lényege? o A határidős (termin) valutapiacon az ügyletet a jelenben kötik meg azaz egyeznek meg az árfolyamban és a mennyiségben-, de egy későbbi időpontban bonyolítják le. A határidős valutaárfolyam jelölése f (forward). 47.) Milyen típusú kockázatok ellen nyújt biztosítást a MIGA? o A külföldi befektetők számára politikai és gazdaság-politikai jellegű kockázatok ellen nyújt biztosítást. Ezen felül a fejlődő országokban a megvalósítandó beruházások biztosítására is garanciát vállal technikai segítségnyújtást végez a beruházások előkészítésében és megvalósításában. 48.) Mi a közvetett adók lényege? o Az adóalany és az adó közgazdasági terheit viselő (effektív adófizető) személye különválik. Pl.: ÁFA 49.) Milyen eszközökkel akadályozhatja a jegybank a hazai valuta árfolyamának erősödését? o Ha külföldi fizetőeszközt vásárol hazai ellenében. Az árfolyam ingadozási sávjának eltörlése és lebegő árfolyam bevezetése. A középárfolyam és ezzel az ingadozási sávot a gyenge irányba tolja, hogy az új sávba az árfolyam további intervenció nélkül beleférjen. 50.) Milyen okai vannak az OTC piacok létezésének? o A tőzsdén kívüli pénzügyi piacokat összefoglaló néven OTC piacoknak nevezzük, létezésüknek több oka van. Egyrészt a tőzsdére kerülés költséges és nehézkes eljárás, kis- és középvállalatok méretükből fakadóan nem képesek a tőzsdére jutni, viszont számukra is fontos a kibocsátott értékpapírjaik likviditása, mert ez megkönnyíti a tőkeszerzést. Másik oka a tőzsde szabványosítottsága, bizonyos 10 / 50. oldal

ügyletek időbeli, mennyiségi korlátok miatt a tőzsdén nem bonyolíthatóak le. Az OTC kereskedés segítségével egyszerűsödnek az ügyletek lebonyolítása és az elszámolás, a rendszer szabályait ugyanakkor be kell tartani. 51.) Mi a mennyiségi monetáris irányítás lényege? o Mennyiségi, vagy általános monetáris irányítás: amely során a monetáris hatóságok a gazdasági ágak, gazdálkodók közötti különbségek nélkül alkalmazzák szabályozó rendszerüket. A monetáris politika indirekt eszközei általában az egész pénzügyi piacra egységesen hatnak. 52.) Milyen esetben számít bele a deviza a hazai pénztömegbe? o A valutabelföldieknek a monetáris pénzintézeteknél külföldi devizában vezetett számlái kvázipénznek számítanak, és így a belföldi pénztömegbe számítanak bele. 53.) Melyek az M1 pénztömeg részei? o Szűken értelmezett pénz, amelybe a készpénz és a látra szóló betét tartozik bele. 54.) Hogyan értelmezhető a Gresham törvényben a jó és a rossz pénz fogalma? o Közgazdasági törvénye szerint, ha egy országban egy időben kétféle pénz van forgalomban, akkor az alacsonyabb nemesfémtartalmú, vagyis az értéktelenebb kiszorítja a forgalomból az értékesebbet, úgy a kultúrában is az olcsóbb, a hígabb, kiszorítja a súlyosabbat, az igazibbat. Tehát a rossz pénz kiszorítja a jó pénzt. 55.) Sávosan rögzített árfolyamrendszerben alulértékelt hazai valuta esetén milyen jegybanki beavatkozásra számíthatunk a valutapiacon? o A középárfolyam és ezzel az ingadozási sáv erős irányba való eltolása, hogy az új sávba az árfolyam további intervenció nélkül beleférjen. Ekkor a hazai valuta felértékelődik. 56.) Mit jelent a fizetési mérleg összeállításnál használatos kettős nyilvántartás elve? o A kettős nyilvántartás a piaci áron alapuló számbavétel és az eredményszemlélet. A kettős nyilvántartás szerint minden gazdasági eseményt a fizetési mérleg credit és debit oszlopában is rögzítenek. 57.) Határozza meg az egyszintű bankrendszer fogalmát! o Egyszintűnek nevezünk egy bankrendszert, ha egy bank egyidejűleg betölti a jegybank és a kereskedelmi bank szerepét. 58.) Mi a várományfedezeti nyugdíjrendszer lényege? 11 / 50. oldal

o A munkavállaló egy meghatározott ideig köteles teljesíteni a befizetést, amelyből és annak kamataiból fizeti a rendszer a nyugdíjat. A járulékfizetés mértékét az elérendő váromány értékéből számolják vissza. 59.) Mit jelent a pénzkereslet óvatossági motívuma? o Az óvatossági motívum, az előre nem látható, váratlan kiadások finanszírozását jelenti. 60.) Mely bankok a tagjai az ESCB-nek? o Minden európai uniós tagállam jegybankja az ESCB-nek. 61.) Melyek a pénzügypolitika ágai? o Pénzügy politika 3 ága, melyek között jelentős kölcsönhatások vannak, a valutáris folyamatok hatnak rájuk: monetáris politika, költségvetési politika, devizapolitika. 62.) Sorolja fel a nonprofit szervezet típusait! o o o fogyasztásnál vagy hiánypótló, vagy kiegészítő feladatokat lát el. közösség veheti igénybe, viszont külső tagoknak is megengedhető az igénybevétel térítési díj fizetése mellett. megoldását, ezen kívül önszerveződéssel jönnek létre és tagdíjakból tartják fenn magukat. 63.) Mi az átváltható kötvény? o Az átváltható kötvény a rendes fix kamatozáson felül olyan lehetőséget biztosít birtokosának, hogy meghatározott határidőn belül választhat; vagy beváltja kötvényeit névértéken a vállalkozás részvényeire, vagy megtartja, s így később a törlesztéskor pénzét visszakapja. Az ilyen kötvény a piacon rendes kötvényként viselkedik. 64.) Mit jelent az, hogy a részvény lejárat nélküli értékpapír? o A részvény megvásárlója pénzét véglegesen a vállalat rendelkezésére bocsátotta, azt visszaváltani nem lehet, csak másnak eladni. 65.) Mi az arbitrázs lényege? o Az arbitrázs ügyleteket végző piaci szereplőket arbitrázsőrnek nevezzük, akik az árak, árfolyamok, kamatok anomáliáit kihasználva kockázatmentes nyereségre tesznek szert, de nincs nyitott pozíciójuk. o Ennek több típusa létezik, mint például a földrajzi arbitrázs és az időbeli arbitrázs. 12 / 50. oldal

66.)Sorolja fel, hogy milyen tényezőktől függ a pénz kereslete és ezeknek a tényezőknek a változása miképp hat a pénzkereslet nagyságára! o A fischeri forgalmi egyenlet: o M*V=P*Á (:= pénz mennyisége * forgási sebessége = forgalomba került áruk árszínvonala * mennyisége) o A keynesi ún. likviditási preferenciára épülő megközelítés: o M(t)=t(Y)+s(r) (:= pénzmennyiség = tranzakciós és óvatossági pénzkereslet (jövedelem) + spekulációs pénztömeg (piaci kamatláb)) o A tranzakciós és óvatossági pénzkereslet a jövedelemtől függ, míg a spekulációs pénzkereslet a piaci kamatlábbal ellentétes irányba mozog. o Az ún. cambridge-i állomány szemléletű megközelítés: o M=k*P*y (:= pénz mennyiség = arányossági tényező * árszínvonal * arányossági tényező) 67.) Mely tőkeműveleteket soroljuk a fizetési mérlegben az egyéb befektetések közé? o Az egyéb befektetésekhez hitelügyletek sorolhatók, így a kereskedelmi hitelek és a bankok közötti hitelek. 68.) Mikor beszélhetünk degresszív adóról? o Degresszívnek nevezünk egy adót, ha az átlagadókulcs csökken az adóalap növekedésével. 68.) Sávosan rögzített árfolyamrendszerben mikor beszélünk a hazai fizetőeszköz alulértékeltségéről? o A hazai valutát alulértékeltnek nevezzük, ha a piaci kereslet és kínálat által meghatározott hosszú távú árfolyam a kijelölt középárfolyamnál erősebb. Ennek esetén a jegybanki intervenció folyamatosan az árfolyamsáv erős szélén szükséges, és az intervenció korlátai miatt előbb vagy utóbb szükség lesz az árfolyamrendszer módosítására, azaz sáveltörlésre, vagy sávszélesítésre, vagy sáveltolásra (alulértékeltség esetén felértékelésre). 69.) Mi jellemzi a fizetési mérlegben rögzített portfólió befektetéseket? o A portfólió befektetések célja a fizetési mérlegben nem a stratégiai jellegű tranzakciók, hanem a rövidtávon adódó kamat és árfolyamnyereségek megszerzése. Portfólió befektetés lehet tulajdonszerzés (részvényvásárlás), vagy a nélküli (pl. kötvényvásárlás). A tulajdonszerzéssel járó portfólió befektetést és a közvetlen beruházást hüvelykujjszabály alapján lehet megkülönböztetni egymástól: a 10 % tulajdoni hányad megszerzése már közvetlen beruházás. 13 / 50. oldal

70.) Melyek a központi kormányzat alrendszerei? o A központi kormányzat alrendszerei a központi költségvetés, a szociális biztonság alrendszeri és az elkülönített célalapok. A szociális biztonság alrendszerei közé tartozik az állami alapú kötelező társadalombiztosítás (szűkebb értelemben csak ez az alrendszer tartozik az államháztartáshoz a szociális rendszerből), és a magán nyugdíjpénztárak, az önkéntes pénztárak és a kiegészítő biztosítások (ez a tágabb értelmezés). 71.) Mit állíthatunk azokról a pontokról, amelyek a termelési lehetőségek határgörbéje alatt helyezkednek el? o Azok a pontok, amik a termelési lehetőségek határgörbéje alatt vannak, azok nem tekinthetők hatékonynak, mivel ebben az esetben a társadalom egyszerre tudná növelni a magánjavak és a közjavak termelését. 72.) Mit mutat meg az átlagadókulcs nagysága? o Az átlagadókulcs azt mutatja meg, hogy az adóalap egészére vetítve az adómérték annak hány százalékát teszi ki; az adózót sújtó tényleges adóterhet az átlagadókulcs jelzi. 73.) Mit jelent a sávosan rögzített árfolyamrendszerhez kapcsolható árfolyamrögzítés paradoxona? o Amikor szükség lenne a rögzítésre, nem lehet, és amikor lehet, nincs rá (hosszú távon) szükség. 74.) Soroljon fel 4 állampapírt! o Állampapírnak nevezzük az állam (kincstár, állami költségvetés) által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapírt, amelyben az állam adósságtörlesztésre és kamatfizetésre vagy járadékfizetésre vállal kötelezettséget. Pl.: Államadóssági kötvény, államjegy, állami pénztárjegy, kincstári váltó, kincstárjegy 75.) Mi az opciós ügylet lényege? o Az opció olyan kétoldalú ügylet, amelyben az egyik fél az opciós díj jelenbeli megfizetése fejében jogot szerez arra, hogy egy maghatározott jövőbeli napon valamely termék megadott mennyiségét előre megállapított árfolyamon, a kötési árfolyamon megvehesse vagy eladhassa. Az opciós ügylet másik résztvevőjét, aki a díj ellenében kötelezettséget vállal, az opciós ügylet kiírójának nevezik. 14 / 50. oldal

76.) Mi a hiperinflációs folyamat következménye? o Hiperinflációs folyamat következménye a pénzfunkciók fokozatos kizáródása, azaz a pénzforgalom megszűnését közvetlen termékcsere és jegyrendszer szerinti elosztás váltja fel. 77.) Mit jelentett aranypénzrendszerben a konvertibilitás fogalma? o A pénz aranyra válthatóságát. 78.) Milyen módon keletkezhet banki kötelezettség? o Hitel a jegybanktól, vagy számlák, betétek keletkezése/növekedése (betéttulajdonosok követelései a bankkal szemben). 79.) Melyek a Pénzügyi Szervezet Állami Felügyeletének feladatai? o A PSZÁF elősegíti a hitelintézeti törvény alkalmazását, elbírálja az engedélykérelmeket, ellenőrzi a törvény betartását, határozatokat hoz, és indokolt esetben intézkedéseket alkalmaz. 80.) Milyen két nagy csoportja van az állam közjogi típusú bevételeinek? o Adójellegű (adók, állami monopóliumok = regálék, vámok, társadalombiztosítási járulékok) és nem o adójellegű (illetékek, díjak, bírságok). 81.) Mit mutat meg az államháztartásban a termelési lehetőségek határgörbéje? o Az erőforrások mekkora hányadát használhatják fel közjavak (az állam által nyújtott javak és szolgáltatások pl. védelem) előállítására és mekkora rész jusson a magánjavakra (piacon kínált javakra és szolgáltatásokra pl. fogyasztási cikkekre). 82.) Mi a jegybanki viszontleszámítolás lényege és célja? o A jegybank kereskedelmi banki, elsősorban értékpapírban megtestesülő követeléseket vásárol meg, ezzel a kereskedelmi bankoknak likviditást nyújt. 83.) Mit állít a vásárlóerő-paritás elve? o A belföldi és a külföldi árszínt (P és P*), valamint a valutaárfolyam (e) hosszú távú egyensúlyi kapcsolatban állnak egymással, azaz: e=p/p*. Ez a vásárlóerőparitás tétele (PPP-Purchasing Power Parity). 15 / 50. oldal

84.) Mi az OTC? o Nem tőzsdei értékpapír kereskedelem. Over the counter alatt a másodlagos (tőzsdén kívüli, származtatott) értékpapírpiacot értjük. Az OTC kevésbé szabályozott, mint a tőzsde. 85.) Sorolja fel a részvényes vagyoni jogait! o Osztalékra való jog, likvidációs hányadra való jog, jegyzés elsőbbség joga. 86.) Mi a rövid pozíció? Írjon rá egy példát! o Ha a pozíció tulajdonosának vagyoni helyzetét az ár- vagy árfolyam-emelkedés rontja, akkor rövid o pozícióról beszélünk. Pl. a határidős eladás: az alaptermék árfolyamának emelkedése a határidős árfolyamot emeli, de aki már benne van a pozícióban, a szerződött árfolyamon nem változtathat. 87.) Mi a korlátozott konvertibilitás? o Konvertibilitás: valamely pénznem szabad átválthatósága egy másik pénznemre. Korlátozott konvertibilitás: ha az átválthatóság csak a fizetési mérleg folyó tételeire terjed ki. 88.) Mi a másodlagos értékpapírpiac fő funkciója? o A másodlagos piacon a már kibocsátott értékpapírok adásvétele folyik. Biztosítja a megtakarítások likviditását, az értékpapírokba fektetett megtakarítások mobilizációját. 89.) Hogyan dönthető el egy tulajdonszerzéssel járó tőkeműveletről, hogy portfolió befektetés, avagy közvetlen befektetés? o Ezek a külföldi befektetések formái. Közvetlen beruházás: vállalat alapítása vagy már létező vállalat o felvásárlása. A befektetéssel a vállalat irányítása is a befektető kezébe kerül. A portfolió-befektetés tőzsdei befektetést jelent. A külföldi befektető tőkét kínál osztalék, illetve - rövid távon - árfolyamnyereség ellenében. A közvetlen befektetés hosszabb távú, míg a portfólió befektetés lehet nagyon rövid távú is. 90.) Melyek az Európai Unió költségvetésének legfontosabb bevételi tételei? o Tradicionális saját források, hozzáadott értéken alapuló forrás, bruttó nemzeti jövedelmen alapuló forrás. 16 / 50. oldal

91.) Mi a változó kamatozású betétek lényege? o A bank felhatalmazást kap arra, hogy valamilyen referenciakamatláb megváltozása esetén a betét kamatlábát egyoldalúan megváltoztassa. A változó kamatozású betéteknél a kamatláb valamilyen báziskamatlábhoz van kötve, és annak futamidő alatti változása a betét kamatlábát is átárazza. 92.) Melyek a váltó gazdasági funkciói? o Hiteleszköz és fizetési eszköz. Kereskedelmi váltó: kereskedelemi hitelezés egyik formája o Fináncváltó: ha a keletkezési jogviszony pénzkölcsön, mely mögött nem áll áruügylet. 93.) Soroljon fel olyan eszközöket, amelyekkel a kereskedelmi bankok a hitelkockázat ellen védekezhetnek! o A hitelgyújtást megelőzően a kérelmezőket megvizsgálják. A lakossági szegmensben, ahol a hitelfajtákat könnyebb szabványosítani, a hitelkérelmező magánszemélyeket általában egységes paraméterek mentén vizsgálják (jövedelmi és vagyoni helyzet, iskolai végzettség, munkahely, beosztás, stb.). A vállalati szegmensben a speciális hiteltípusok vannak, hiszen a különféle vállalatok másmás tevékenység finanszírozásához kérnek hitelt, így őket nem lehet általános formulák alapján vizsgálni, az egyes vállalati hitelkérelmek sokszor egyedi hitelképességi vizsgálatot igényelnek. o A bank a hitelfelvevő tevékenységét figyelemmel kíséri (a hiteladósokról a kereskedelmi bankok közös rendszert vezetnek) ; a hitelportfoliójuk minőségének megfelelő tőketartalékokkal védekezhetnek. 94.) Mit jelent a törvénye fizetőeszköz fogalma? o A Magyar Nemzeti Bank kizárólagosan jogosult bankjegy és érme kibocsátására, amely Magyarország o törvényes fizetési eszköze, kötelező elfogadni olyan mértékben, ami rá van írva. 95.) A kereskedelmi bankokén kívül mely intézmények számláját vezeti a Magyar Nemzeti Bank? o A kincstári egységes számlát, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt más állami számlákat. Vezeti a hitelintézetek, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját. 17 / 50. oldal

96.) Írja fel, majd értelmezze a pénzteremtés alapegyenletét! o Delta M=delta NDC + delta NFA o M: Money pénzmennyiség; NDC: Net Domestic Credit a bankrendszer nettó belföldi hitelállománya; NFA: Net Foreign Assets a bankrendszer nettó devizapozíciója o A pénzt a bank hozza létre hitelnyújtással (NDC), vagy külföldi fizetőeszközvásárlással, amikor a bank belföldi partnerének a külföldi fizetőeszköz ellenében belföldi pénzt ad cserébe (NFA). 97.) Soroljon föl 4 tipikus pénzpiaci terméket! o Váltók, rövid lejáratú állampapírok (kincstárjegyek), rövid lejáratú bankbetétek (beleértve a bankközi o pénzpiacot is), átruházható rövid lejáratú betétjegyek, vállalatoknak fogyasztóknak nyújtott rövid lejáratú bankhitelek. 98.) Mi az előnye a pénzzel ellátott piacnak a barter-piaccal szemben? o Közvetlen csere lehetséges a pénzzel ellátott piacon; az termékek árát elég pénzben kifejezni, nem kell az összes többi termék árában, barter-piacon [n*(n-1)]/2 kellene megjegyezni, míg a pénzzel ellátott piacon n darabot. 99.) Mi az IDA, és mi működésének lényege? o Nemzetközi Fejlesztési Társulás (International Development Association). Működésének célja a legszegényebb országok gazdasági fejlődésének elősegítése és fejlesztési szükségleteik egy részének kielégítése a pénzpiaci feltételeknél jóval kedvezőbb feltételek mellett nyújtott hitelekkel. Társfinanszírozás: ha a Világbank által nyújtott hitel és a saját forrás nem elegendő a beruházáshoz. 100.) Milyen szereplői vannak a konzorciális kölcsönöknek? o A hitelnyújtó fő bankot lead manager -nek, a kisebb összeggel résztvevő bankokat aláíró bankoknak nevezik. Vezető szervező bank; társszervező (nem mindig); aláíró bankok; hiteladós. 101.) Mikor beszélünk arról, hogy egy fizetőeszköz teljesen konvertibilis? o Amikor az átválthatóság a fizetési mérleg minden tételére vonatkozik. A gazdasági szereplők a céltól függetlenül, pénzüket külföldi fizetőeszközre átválthatják. 102.) Milyen módon válhat a megtakarítás az anyagi felhalmozás forrásává? o Önfinanszírozással, Újraelosztással (végleges újraelosztás, közvetlen ideiglenes újraelosztás, közvetett ideiglenes újraelosztás), Pótlólagos pénzteremtés. 18 / 50. oldal

103.) Milyen problémák merültek fel a tiszta árupénz (nemesfém-pénz) rendszerben? o Érmék egyre sűrűbb használatával jelentkeztek a nemesfémek alkalmazásának hátrányai. Használat során koptak, továbbá azok csonkításával súlyértéküket szándékosan csökkentették. A növekvő áruforgalom miatti egyre több érme, azok előállítása szállítása, őrzése, védelme egyre több gondot okozott. 104.) Miképp értelmezhető a Mit kell termelni? kérdés az államháztartásban? o Az erőforrások mekkora hányadát használják fel közjavak előállítására és mekkora rész jusson a o magánjavakra. 105.) Mi a PSZÁF és mi az OBA? o PSZÁF: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (feladata: a hitelintézetek felügyelete, törvényi szabályok betartatása) o OBA: Országos Betétbiztosítási Alap (betétesek védelmét szolgálja) 106.) Mit jelent a jegybanki kötelező tartalékráta? o Azt fejezi ki, hogy a kereskedelmi bankoknak meghatározott idegen forrásaik után mekkora jegybanki tartalékot kell képezniük, azaz mekkora összeget kell a jegybanknál vezetett számlájukon elkülöníteniük. 107.) Mi a különbség az állam közjogi és magánjogi típusú bevételei között? o Az állam bevételei között megkülönböztethetünk közjogi bevételeket, és az államot, mint magánjogi jogalanyt megillető bevételeket. (az adók, a vámok, az illetékek, a díjak, a járulékok és hozzájárulások. o Az állam magánjogi bevételei közé soroljuk az állami vagyon hasznosításából (koncessziós szerződésekből, az állami vagyon értékesítéséből), valamint a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből származó bevételeket. 108.) Mi az alapvető különbség az IMF és a Világbank-csoport tevékenysége között? o A Világbank-csoport hiteleket finanszíroz a tagországoknak újjáépítési, fejlesztési, gazdasági szerkezetátalakítási tevékenységekre. Míg az IMF nem csak hiteleket nyújt, hanem konzultációs fórumokat tart, feladata még az árfolyamstabilitás illetve világkereskedelem növekedését akadályozó devizakorlátozások megszűntetésének elősegítése. 19 / 50. oldal

109.) Az ügyfelek betét feletti rendelkezési lehetősége alapján milyen betétekről beszélhetünk? o Névre szóló illetve bemutatóra szóló konstrukciók. 110.) Mi a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hátránya? o Nem vagy csak kis mértékben képez pénzügyi tartalékot. Így a társadalom elöregedésével, a születésszám csökkenésével megoldhatatlan pénzügyi problémákat okoz. 111.) Miért nevezhető az infláció adónak? o A készpénz a jegybankkal szembeni követelés, ebből a szempontból az infláció a készpénztartásra kivetett adó. A feketegazdaság egyetlen adóztatási módszere. 112.) Milyen formái lehetnek a megtakarításnak? o Anyagi beruházás o Értékpapír- (részvény-, kötvény-) vásárlás, lekötött bankbetétbe helyezés o Pénzkészlettartás (készpénz vagy látra szóló betét formájában) 113.) Mi alapján sorolható a társadalombiztosítási járulék az állam adójellegű bevételei közé? o Mivel a járuléknál is a jövedelemmel arányos fizetés a jellemző. A járulékot a munkáltató vonja le és havi rendszerességgel fizeti be a társadalombiztosítás megadott szervezetéhez. Kötelező jellegű, van ellenszolgáltatás, de nem közvetlen. 114.) Milyen lejáratú értékpapír a befektetési jegy? o A nyíltvégű befektetési alap jegyei bármikor visszaválthatók, hiszen a nyíltvégű alap tőkéje folyamatosan változhat. A nyíltvégű befektetési alap határozatlan időre jön létre. o A zártvégű befektetési alap jegyeit csak az alap megszűnésekor váltja vissza az alap kezelője, hiszen a zártvégű alapokat előre meghatározott időszakra, állandó nagyságú tőkével hozzák létre. 115.) Mi az azonosság és a különbség a faktorálás és váltóleszámítolás között? o Faktorálás: a faktortársaság meg veszi az ügyféltől a követelést (általában 80-90%-át), a faktor átvállalja a hitelkockázatot, az esetleges veszteséget. o Váltóleszámítolás: a bank a váltó ellenében hitelt nyújt átvállalva a hitelezői szerepet, de vagy a kiállítónak vagy az elfogadónak kell visszafizetnie a hitelt. 20 / 50. oldal