A MAJSI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Mottónk: A gyermekkor évei azok az esztendők, amikor a szív a legérzékenyebb és legformálhatóbb. Amit oda ültettek, azt aligha lehet valaha is onnan kipusztítani. 1
Tartalomjegyzék 1. A program bemutatása, az óvoda adatai... 5 1.1. A program bemutatása... 5 1.2. Az óvoda adatai:... 5 1.3. Az óvoda bemutatása... 6 1.4. Személyi feltételek:... 6 1.5. Tárgyi feltételek... 7 1.6. Eszközrendszer... 7 1.7. Alapelveink, óvodaképünk... 8 2. Óvodánk célja, feladatai.... 11 2.1. A program célja:... 11 2.2. Általános nevelési feladatok:... 11 2.2.1. Az erkölcsi-szociális érzelmek alakítása... 11 2.2.2. Az esztétikai érzelmek alakítása... 12 2.2.3. Az intellektuális(anyanyelv iránti) érzelmek kialakulása... 13 3. Az óvodai nevelés feladatai... 15 3.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelési program... 15 3.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása18 3.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Személyiségfejlesztés, kiemelkedő készségekkel rendelkezők nevelése.... 21 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei... 24 5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai... 25 A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységi formákban 26 Óvodánk jeles napjai:... 26 5.1. Játék... 30 5.2. Vers, mese... 34 2
5.3. Ének, zene, énekes játék, tánc... 38 5.4. Rajzolás,festés, mintázás, kézimunka... 41 5.5. Mozgás... 43 5.6. A külső világ tevékeny megismerése... 48 5.7. Munkajellegű tevékenységek... 52 5.8. Sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztésének feladatai... 54 5.8.1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek... 54 5.8.2. A látássérült gyermek... 55 5.8.3. Súlyosan hallássérült, siket, enyhébben hallássérült és nagyothalló gyermek... 56 5.8.4.Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek... 57 5.8.5.A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek... 58 5.8.6.A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek... 58 5.8.7. Az autista, autisztikus gyermek... 58 6. Az óvoda kapcsolatrendszere... 59 6.1. Óvoda család... 59 6.2. Óvoda iskola... 59 6.3. Kapcsolat a fenntartóval... 60 6.4. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel:... 60 6.5. Kapcsolat az egészségügyi szervekkel:... 60 6.6. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel... 61 7. Sajátos feladataink... 62 7.1. Gyermekvédelem az óvodában.... 62 8. Óvodánk ellenőrzési és értékelési rendszere.... 63 8.1. Óvodánk irányítási szervezeti felépítése... 63 8.2. Írásos dokumentumok... 64 8.3. A pedagógiai munka, mérése, ellenőrzése, értékelése... 64 8.4. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének mérése, elle-nőrzése, értékelése... 65 3
8.5. A pedagógiai program ellenőrzése, értékelése... 65 9. A német nemzetiségi nevelés programja... 66 10. Legitimációs záradék... 77 12. Felhasznált irodalom... 78 4
1. A program bemutatása, az óvoda adatai 1.1. A program bemutatása Helyi óvodai nevelési programunkat 1999 szeptemberében két vegyes csoportban vezettük be, mely Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című programjának adaptációja alapján készült. Rendszere jól illeszthető nevelési elképzeléseinkhez, a német nemzetiségi irányelvek megvalósításához és tapasztalatunk szerint az érzelmi, esztétikai, művészeti élményekkel csökkenthetők a gyerekek szociokulturális hátrányai, de a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése illetve a kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztése is eredményes. A program bevezetése után megvizsgáltuk, hogy a programunk hogyan vált be és az évek során összegyűjtött tapasztalatokat, eredményeket, a minőségbiztosítás kapcsán megismert partneri igényeket, elvárásokat, elégedettségeket és nem utolsó sorban a törvényi változásoknak figyelembe véve többször módosítottuk programunkat. A jelenlegi Pedagógiai Programunk módosítását a 363/2012 (XII.17) Alapprogramot módosító Kormányrendelet és a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet - a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve szabályozza. 1.2. Az óvoda adatai: Az óvoda neve: Majsi Óvoda Címe: Székhely: 7783 Majs, Ady E.u.63.. Telephely: Majs, Ady Endre u. 63 Az óvoda fenntartója: Majs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Címe: Majs Kossuth L. u. 199. 7783 Telefon: 69/380101 Az óvodai csoportok száma: 2 5
1.3. Az óvoda bemutatása Majs község Baranya megye déli részén, a horvát határtól 4 km-re, a Mohácsi csata történelmi helyének szomszédságában fekszik. Az 1700-as években német családokat telepítettek a faluba, így a lakosság többsége német ajkú volt. A betelepülés, a vegyes házasságok, a természetes asszimiláció miatt ma már egyre kevesebben beszélik a nyelvet, de a szokások, hagyományok még ma is élnek, ez befolyásolja a mi életünket is. Intézményünk két község gyermekeit fogadja. Udvar község gyermekeit kényelmes, biztonságos körülmények között saját iskolabuszukkal szállítják a majsi óvodába. Intézményünk 1958 óta működik jelenlegi helyén, 1976 és 1978 között a fenntartó anyagi támogatásával, a lakosság társadalmi összefogása révén átépítették, 3 csoportossá bővítették az épületet, így nyerte el jelenlegi formáját. Ekkor indult a német nemzetiségi nevelés is. 1993 óta a gyermeklétszám csökkenése miatt a gyermekek nevelés két csoportban történik, a harmadik szobából tornatermet alakítottunk ki. Termeink esztétikusak, barátságosak, bútorzatuk megfelelő. Díszítésük, dekorációjuk a gyermekek életkorához igazodik, és egyben tükrözi a csoportban dolgozók egyéniségét, ízlését is. Megtalálhatók a kisebbség kultúráját tükröző tárgyak, eszközök is. Óvodánk vezetékes víz- és csatornarendszerrel van ellátva. Rendelkezünk saját telefonvonallal, fűtésünk földgáz-üzemeltetésű központi fűtés. Az épülethez tágas udvar tartozik, ahol a füves, betonozott, fáktól árnyat adó terület egyaránt megtalálható. Fémből készült mászókák, a homokozó, illetve az utóbbi években felállított fából készült mozgásfejlesztő szerek ideális játéklehetőséget nyújtanak a gyermekeknek. A napfürdőzés, levegőztetés mellett a vízhez való szoktatást az udvaron felállított zuhanyozó biztosítja. 1.4. Személyi feltételek: Az óvoda nevelőmunkáját 3 főiskolai végzettséggel rendelkező óvodapedagógus látja el. Az óvónők heti váltásban dolgoznak. Jelenleg 1 csoportban folyik német nemzetiségi nevelés. Két fő dajka és egy konyhalány segíti az óvónők nevelő munkáját. Mindhárman elvégezték a dajkaképzőt, társak a nevelőmunkában, megbízható, gyermekszerető emberek. 6
1.5. Tárgyi feltételek Óvodánk épületét pályázati támogatással 2007, 2011 nyarán felújították, korszerűsítették. Így mind két csoport külön mosdóhelyiséggel rendelkezik biztosítva a zavartalan, balesetmentes óvodai nevelést. A tálalókonyha a mai kor igényeinek, higiéniai feltételeknek megfelelő berendezést kapott. A csoportszobák a gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközökkel felszerelt helyiségek, melyben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, és a német nemzetiségi nevelés. A két csoport öltözőhelysége közös. A tornateremben, melyet a harmadik csoportszobából alakítottunk ki, új, a testneveléshez szükséges eszközökkel gyarapítjuk a meglévő készletet. Az ehhez szükséges anyagi feltételeket pályázatok révén sikerül előteremteni. Az integrációs programhoz szükséges tornaeszközökkel rendelkezünk. A mozgásfejlesztő játékok, eszközök beszerzésére továbbra is törekszünk. A programhoz szükséges tárgyi feltételek részben adottak, amelyet folyamatosan pótolunk. A gyermekeket és az intézménybe látogatókat esztétikus környezet fogadja. 1.6. Eszközrendszer A játék tevékenységhez szükséges eszközök. Óvodánk tárgyi, dologi fejlesztését úgy tervezzük, hogy minden évben bővíteni tudjuk játékainkat. A költségvetésből elkülönített minimális összeget, támogatók segítségével, pályázatokkal és a szülők támogatásával egészítjük ki. Tudatosan törekszünk a nyelvi nevelést segítő játékeszközök, a különleges bánásmódot igénylő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, az SNI-s gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzéséhez. Tanuláshoz szükséges eszközök. A szakmai eszközök beszerzése folyamatosa n történtek, amely részben költségvetési keretből, illetve pályázati forrásból fedeztük. Igyekszünk saját magunk is játékokat, eszközöket készíteni, az ehhez szükséges anyagokat biztosítjuk a jövőben is. A nemzetiségi neveléshez szükséges eszközök hasonlóak, de lehetőség szerint szem előtt tartjuk a szókincs bővítését segítő didaktikus játékok 7
beszerzését. Az anyanyelvi, nemzetiségi neveléshez szükséges bábokból több kell, mindkét csoport számára elegendő mennyiségben kívánjuk beszerezni. Mesekönyvek, szakkönyvek. A mesekönyv ellátottságunk jó. Az elmúlt években sikerült beszerezni a gyermekek életkorának megfelelő könyveket. A német nemzetiségi nevelést segítő, egyszerű, esztétikus képekkel illusztrált könyv is bővült. Szakkönyvellátottságunk megfelelő. Az óvodai könyvtárban vannak elhelyezve, az óvónők bármikor kézbe vehetik. Igyekszünk az újonnan megjelenő szakirodalmat megismerni, megszerezni. Technikai, audiovizuális eszközök A mai modern világban a gyermekek fejlesztéséhez fontos eszközök, programunk megvalósításához elengedhetetlenek. Jól felhasználható a nyelvi nevelésben, a hagyományok, kultúrkincsek megőrzésénél is. CD lemezek, hangkazetták színesebbé teszik munkánkat, törekedni kell a beszerzésükre és tudatos alkalmazásukra. Technikai berendezésünket is állandóan, a költségvetéshez mérten igyekszünk fejleszteni, bővíteni. 1.7. Alapelveink, óvodaképünk Nevelési elveink kialakításában meghatározóak a helyi szükségletek, a családból óvodánkba érkező gyermekek társadalmi környezete. Községünkben kevés a munkalehetőség, nagyfokú a munkanélküliség, ez a családok nagy részét érinti, így a családok egy főre jutó jövedelme igen alacsony. Az anyagiakra hivatkozva kevés közös programot szerveznek. Egyedüli szórakozás a TV nézés. Az anyagi helyzet romlása ellenére a szülők többsége tudja, érzi, hogy a gyermekeknek szükségük van a közösségre, a rendszeres foglalkoztatásra és ezt mi tudjuk biztosítani számukra. Az óvodában német nemzetiségi nevelést is folytatunk. A falu történelmi múltjából adódóan élnek még a hagyományok, ezek befolyásolják a mi életünket is. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek egyre kevesebb nyelvi ismerettel érkeznek otthonról, de a szülők mégis igénylik a nyelvi nevelést, annak speciális jellegét, az iskolai előkészítést, mert a nyelvi nevelés az iskolában folytatódik. A helyi igényekből adódóan: programunkban nyugodt, családias, szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk, melyben a gyermekeket egyéni testi, szociális és értelmi képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. A já- 8
ték elsődlegességét hangsúlyozzuk. Fontosnak tartjuk a bizalommal, megbecsüléssel övezett felnőtt- gyermek kapcsolatot, a pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai életet. Tiszteletben tartjuk a gyermek egyéniségét, különbözőségét. Segítjük személyiségük természetes fejlődését. Megismertetjük a német kisebbség nyelvével, kultúrájával, ápoljuk a hagyományokat. Szorosan együttműködünk a családokkal a gyermekek hatékony fejlesztése érdekében. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, az óvodánk a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és a tárgyi környezetünk biztosítja a gyermekek fejlődésének, nevelésének legmegfelelőbb feltételeit, melyben megteremtődnek a gyermekben a következő életszakaszba(a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk befogadó, melyben elősegítjük a hátrányok kiegyenlítését: Minden gyermek számára, egyenlő hozzáférést biztosítunk, sokszínű tevékenységet kínálunk, megteremtjük a gyermek fejlettségéhez és fejlődéséhez, neveléséhez megfelelő személyi, tárgyi feltételeket, intézkedéseinkben a gyermek személyiségéhez igazodunk, gondoskodunk a szabad játékról, tevékenységeken keresztül képességeik igazodó műveltségtartalmakkal emberi értékek közvetítését, segítjük iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükséges személyvonások fejlődését, a környezettudatos magatartás kialakítását. Biztosítjuk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Gyermekképünk Olyan óvodások, akiknek nyugodt, boldog, élményekkel teli az életük. Kötődnek falujukhoz, az őket körülvevő társaikhoz, felnőttekhez. Óvják, védik környezetüket. Ismerik a kisebbség nyelvét, kultúráját, hagyományait, elfogadják a különbözőségeket, tudnak együttműködni. Erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, az alkotó tevékenységekhez. Pedagógusképünk Magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel/elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség/ és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus. 9
- Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz. - A gyermeki tevékenység során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján melyet a fejlődés folyamatában nyomon követ az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja. - Egy-egy nevelési helyzet problémamegoldásához alternatívákat keres és talál. - Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, az eltérő pedagógiai kihívásokhoz - Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. - A nemzetiségi nyelvet a gyermekhez igazodóan lehetőleg folyamatosan használja a pedagógiai gyakorlatban / egynyelvűség /, ismeri és az életkori sajátosságoknak megfelelően adaptálja a nemzetiségi hagyományokat. Gyógypedagógus a nevelési folyamatban - Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, nyomon követi a gyermekek fejlődését. - Javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására. - Segítséget nyújt a szükséges speciális eszközök kiválasztásában, javaslatot tesz a beszerzésre. - Együttműködik a pedagógusokkal, figyelembe veszi egyéni szükségleteiket. - Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. 10
2. Óvodánk célja, feladatai. 2.1. A program célja: Az óvodásaink, nyugodt, harmonikus egészséges fejlődésének elősegítése, a hátrányok kiegyenlítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. - A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. - A gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. - A halmozottan hátrányos helyzetű, a kiemelt figyelmet igénylő valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek számára: - Egyenlő hozzáférés biztosítása, -A hátrányok csökkentése, kiegyenlítése, - Egyéni szükségleteiknek megfelelő speciális fejlesztése, - Az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítése. - Olyan pedagógiai gyakorlat megvalósítása, ahol az általános és a sajátos nevelési igényű pedagógia az integráció összhangjában valósul meg. - A gyermekek fejlődési üteméhez igazított elvárások realizálása - Olyan fejlesztés megvalósítása, ahol a megfelelő terület determináló,de nem megterhelő számukra. - Folyamatos fejlesztéssel és neveléssel minden gyermeknél a lehetséges fejlettségi optimum elérése. 2.2. Általános nevelési feladatok: Az óvodások testi-lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi, szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. 2.2.1. Az erkölcsi-szociális érzelmek alakítása A gyermekek életét meghatározó szokásrendszer alapja a biztonságos, derűs, szeretetteljes közösségi életnek, amiben a gyerekek társas kapcsolatai, erkölcsi tulajdonságai, szokásai, normái kialakulnak. A közös élmények, a közösen végzett tevékenységek, a közös együttlétek, a közös munka olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttér- 11
zés, az egymás iránti figyelmesség, segítőkészség, önzetlenség megértés, felelősségérzet, tolerancia, őszinteség, önfegyelem. Segítjük, támogatjuk a gyerekek között létrejövő kapcsolatok, barátságok, kisebb csoportok kialakulását, az érzelmekre, pozitív attitűdökre épülő, kapcsolatteremtő képességek kibontakozását. Külön figyelmet fordítunk a halmozottan+ hátrányos helyzetű gyermekek illetve a kiemelkedő képességű gyermekek beilleszkedésére. A mindennapi testi-lelki edzés biztosításával fejlesztjük a gyerekek erőnlétét, alkalmazkodóképességét, harmonikus testi fejlődését. 2.2.2. Az esztétikai érzelmek alakítása A gyermekek esztétikumhoz való szoktatását, a széphez való belső viszonyukkal tesszük elérhetővé. Az esztétikai ízlést alapozó élmények kiváltását komplex esztétikai hatásokkal érhetjük el, ezért összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a művészetek esztétikáját. Fontosnak tekintjük a mindennapi élet szépségét. Ide tartozik a viselkedés, az illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezés szokásainak megismerése, gyakorlása, az összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Minden tevékenységben gondoskodunk a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyermekek esztétikai élményeinek biztosítására. A természet esztétikája magába foglalja a bennünket körülvevő táj, természeti jelenségek szépségeit. A gyerekek szívesen tartózkodnak a szabadban, gyönyörködnek a természet szépségeiben, kíváncsian figyelik a táj, a növény-állatvilág, az évszakok változásait. De nem csak az érintetlen természet szépségeiben lehet gyönyörködni, hanem az alakított környezetben is: kertek, parkok, épületek, lakások, stb. Sétáink során számtalan lehetőség adódik a csúnya és a szép megláttatására. Környezetük önálló felfedezésével lehetővé tesszük a környezetvédelemhez, a környezetalakításhoz, a környezet esztétikájához kapcsolódó érzelmi viszonyuk kialakulását. A felnőttek példája nyomán a gyerekek tudomást szereznek a természetben való helyes viselkedésről, pl., nem dobják el a hulladékot, nem tördelik le a fák, bokrok ágait, formálódik a környezettudatos magatartásuk A hagyományosan értelmezett művészeti nevelés: irodalom, zene, népművészet, képzőművészetek megismerése mellet újabban megjelent művészeti ágak: film, televízió is hatnak a gyerekek fejlődésére. Negatív hatásait nem kerülhetjük ki, nem tilthatjuk meg, ezért pozitívan próbáljuk beépíteni nevelésükbe (műsorajánlással, figyelemfelhívással) 12
2.2.3. Az intellektuális(anyanyelv iránti) érzelmek kialakulása A gyermekek nyitottságára, kíváncsiságára, érzelmeire, érdeklődésére, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzésekkel tesszük lehetővé, hogy egyre több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő szűkebb, tágabb környezetről. A környezet élményekkel telített befogadása, megismerése segíti őket abban, hogy jól tájékozódjanak, biztonsággal mozogjanak környezetükben. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek, a környezetben gyűjtött tapasztalatok élményszerű átélése, újrarendezése során érdekes problémahelyzetekkel találkoznak a gyerekek. A problémák, megoldása segíti az egyszerű gondolkodási művelet kibontakozását, logikus gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk fejlődését. Az érzelmi biztonságot nyújtó kommunikatív formák ölbeli játék, arcsimogatók majd a meghitt beszélgetések, kommunikációs játékok segítségével alakítjuk, a felnőttek személyes jelenlétével, mintájával, az alkotásra inspiráló eszközök biztosításával segítjük a gyerekek önkifejezését, hogy gondolataikat, érzelmeiket szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon megjeleníthessék, melyben a kiemelkedő képességű gyermekek is teret, helyet, alkalmat kapnak. A valamilyen hátránnyal küzdő gyermekek számára speciális feladatunk - személyiségfejlesztő - tehetséggondozó - felzárkóztató programok szervezése. Sajátos nevelési igényű gyermekeknél: - Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység team munkában megszervezni. - Az egyes gyermek vagy gyermekcsoport nevelési folyamatának ütemezése, mely figyel a gyermek speciális igényeire, azoknak megfelelő eljárásokat alkalmazni. - A sajátos nevelési igénynek megfelelő nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárásokat alkalmazni. - kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs valamint terápiás célú pedagógiai gyakorlatot megvalósítani. - Olyan segítő környezetet kialakítani, mely a sajátos nevelési igényű kisgyermekek harmonikus személyiség fejlesztését is biztosítja. - A gyermekek sajátos igényének megfelelő, annak jellegének és súlyosságának megfelelő eljárásokat alkalmazni. - Terhelhetőségük mértékénél a pillanatnyi biológiai állapotának, személyiségjegyeiket befolyásoló tényezőket figyelembe venni. - Az egyéni fejlesztési terv elkészítésében gyógypedagógus szakképesítésű pedagógus közreműködése. 13
- Külön figyelmet és gondot fordít arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. - Az integráltan fejlesztett gyermekek számára mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást biztosítani, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. 14
3. Az óvodai nevelés feladatai 3.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelési program Célunk: A gyermekek egészséges életvitel igényének kialakítása, testi, lelki fejlődésük elősegítése, különös bánásmódot igénylő, a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, egészségtudat kialakítása. Feladataink: - A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés alakítása. A halmozottan hátrányos helyzetű és szociálisan hátrányban élő gyermekek szüleivel fokozott együttműködés a szokásrendszer alakításában - A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, a család és az egészségügyi szervek bevonása az egészségvédelmi feladatok megvalósításába. - A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus, biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés alakítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel fokozott együttműködés a szokásrendszer alakításában. Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt, minél alaposabban megismerni a gyerekeket. Családlátogatás során a gyerekekről anamnézist és szociokulturális feljegyzést készítünk. A gyermekek gondozásakor megértő, meghitt viszony kialaktásra törekszünk, őszintén, tapintatosan közeledünk hozzájuk, így ők is elfogadnak bennünket. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajka nénikkel megbeszéljük 15
az azonos gyakoroltatás miatt. A napi háromszori étkezést biztosítjuk, de ez nem minden esetben elég változatos, kevés tejet, tejterméket, gyümölcsöt kapnak a gyerekek, melyen szeretnénk változtatni. A központi étrendet- lehetőség szerint- kiegészítjük a gyermekek által hozott gyümölcsökkel. Az étkezések kulturált körülmények között zajlanak. A tízórai folyamatos, az ebéd kötött időtartamú, de figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit, a különböző étkezési szokásokat toleráljuk. A gyermekek tisztaságigényének kialakításához szükséges feltételeket biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket (kézmosás, fogmosás, orrtörlés, mosdó, WC használat) bármikor, szükségleteiknek megfelelően önállóan elvégezhetik, ügyelünk itt is a fokozatosság betartására. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében is. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését a mindennapos testneveléssel, a változatos udvari játékokkal, a sokféle, sokirányú szabályjátékokkal, a népi dalos játékokkal és körjátékokkal biztosítjuk. Rossz idő esetén a tornaterem szintén ezt a célt szolgálja. A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (szellőzés, csend, nyugalom). Mindig egy mesével, altató dallal csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük. Nyáron az 5, 6, 7 éveseknél lehetővé tesszük, hogy csak akkor pihenjenek le, ha igényük van rá. Ezzel előkészítjük a kisiskolások napirendje szerinti életre. A fejlődési ütemet szem előtt tartva fokozottan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gondozására, szokásrendszerének alakítására, a szülőkkel együttműködve. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A család és az egészségügyi szervek bevonása az egészségvédelmi, betegség megelőzési feladatok megvalósításába. Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítjük, értesítjük a szülőket. Amíg nem érkeznek meg, gondoskodunk a gyermekről. A fertőzések elterjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. Fokozottan figyelünk a hátrányos helyzetben élők egészségvédelmi feladataira, a munkába bevonjuk a család és az egészségügyi szerveket is. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen az okokat megkeresni és kiküszöbölni. Az egészsé- 16
gük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Télen is kimegyünk és a betonos pályán futunk, mindenki maga dönti el, hogy mennyit. Télen még közösen szánkózunk, csúszkálunk, hógolyózunk. Ügyelünk a helyes tartás kialakítására. Prevenciós fejlesztő tornákkal a megelőzést segítjük elő. A víz edző hatását jó idő esetén, az udvaron felszerelt zuhanyzó biztosítja. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges, esztétikus, biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása A lehetőségeinket figyelembe véve igyekszünk olyan esztétikus, színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását és környezettudatos magatartásának formálását. Óvodánk tágas udvara sokféle lehetőséget nyújt a változatos játéktevékenységekhez. Esztétikai szépségét az ízlésesen kialakított virágoskert, bokrok és cserjék adják. Talajfelületét igyekszünk változatossá tenni, jelenleg füves, homokos és betonos részek váltják egymást. A sok fa és bokor meleg, napsütéses idő esetén is árnyékot biztosít. A nagy, szabad füves terület alkalmat ad a szervezett, mozgásos tevékenységekre. A gyermekek szabad mozgását, edzését a különböző ügyességi játékokkal, mászókákkal biztosítjuk. Törekszünk ezek további bővítésére. A fedett teraszok berendezését a csoportszobában feleslegessé vált bútorokkal és játékokkal pótoljuk. Itt biztosítunk lehetőséget a változatos szerepjátékokra, műhelymunkára, szabályjátékokra. A kellékeket úgy helyezzük el, hogy azok felkeltsék, illetve serkentsék a gyerekek játékkedvét. A többfunkciós csoportszobák alapterülete a létszámnak megfelelő, bútorzata jó. Különböző játéktevékenységekhez elkülönített kuckókat, mesesarkokat alakítunk ki, amelyet ízlésesen, esztétikusan rendezünk be. Minden csoportban van egy olyan sarok, amelyet az évszaknak megfelelően rendezünk be, ott helyezzük el a séták során gyűjtött kincseket. Óvodánkban az öltözőhelység közös, minden gyermeknek van ruhatartó polca, szekrénye. A szervezésnél ügyelünk arra, hogy a csoportok külön külön használják a helységet, elkerüljük ezzel a zsúfoltságot. A mosdó csoportonként biztosított, megfelelő méretű eszközök vannak, minden gyereknek külön fogmosó felszerelése, fésűje, törölközője van. A programunk megvaló- 17
sításához folyamatosan alakítjuk az esztétikus ovigalériát, ahol kiállítást rendezünk. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik, a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, a helyére teszik azokat. - Önállóan használják a mosdót. - Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják ki az orrukat. - Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. - Ismerik, tudják az evőeszközök helyes használatát. - Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit tudnak elfogyasztani belőle. - Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ruhájukat ki begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye, vigyáznak arra. 3.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Feladataink: - Az érzelmi biztonságot, állandó értékrendet nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. - A gyermek gyermek, az óvoda alkalmazottai gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelemre épülő, kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A különös bánásmódot igénylő, halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek családjának bevonása a gyermekek óvodán kívüli társkapcsolatainak támogatására. 18
Az érzelmi biztonságot, állandó értékrendet nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, hogy a személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó derűs, családias légkör megteremtését. Már a befogadásnál törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítunk ki, ahol a gyerekek ötletei elképzelései is érvényesülnek. A csoportszobában, a mosdóban, az udvaron, szabadon mozoghatnak a megfelelő biztonság mellett. Minden csoportnak hagyomány-, szokásrendszere, szimbóluma van, amely sajátos légkört biztosít, ami mélyíti összetartozásukat. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Így betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életébe, ezzel könnyebbé tesszük a gyermek számára az új környezet elfogadását. Megismerkedünk az otthon kialakult szokásaikkal, magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat. Jeleiket a beiratkozásnál kapják a gyerekek. Megmutatjuk a testápolásnál és az étkezésnél szokásos tárgyakat és azok használatát. Már a befogadás ideje alatt játékos formában gyakoroljuk a különböző tevékenységeket, amelyek segítik a gyermek társas beilleszkedését, figyelembe vesszük az egyéni tempóját, képességeit. A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra (simogatás, betakarás, mesélés). Az 5, 6, 7 éves gyermekek segítenek a kisebbeknek a mosdóban és az öltözködésnél. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. Mindehhez tevékenykedtető élet szükséges, ahol a közös élmények biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja egymáshoz való viszonyukat. A bátortalanabb gyerekeket odafigyeléssel, bátorítással segítjük az előrelépésben, örülünk apró sikereiknek. Részben osztott csoportjainknak közös programokat, tevékenységeket is szervezünk, hogy az egybetartozás érzése megmaradjon. A gyermek-gyermek, az óvoda alkalmazottai gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. A kiemelt figyelmet igénylő, halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek családjának bevonása a gyermekek óvodán kívüli társkapcsolatának támogatására. 19
A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az elvárásoknak. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára érthetővé, vonzóvá tesszük egyéni sajátosságaik figyelembevételével. Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttneveléshez, így megismerhetjük a gyerekek egyéni jellemzőit, melyek segítik az egyéni nevelésünket. A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, teret engedünk önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek a pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításhoz. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, lelkiismeretesség, segítőkészség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. Arra neveljük a gyermekeket, hogy elfogadják, megértsék, az emberek, gyermekek különböznek egymástól. Építünk a gyermekek nyitottságára, segítjük, hogy megismerje szűkebb, tágabb környezetét, amely a hazaszeretet, a szülőföldhöz kötődés alapja és megismerje az emberi környezetben megmutatkozó szépet és jót és azok megbecsülését. Kiemelt figyelmet igénylő, halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű valamint a lassan fejlődő gyermekekre külön figyelmet fordítunk, velük, ha szükséges szakember is foglalkozik. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez. ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik. - Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. 20
- Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. - Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek. - Szeretettel fogadják a csoportba érkező vendégeket. - Meghallgatják egymást és a felnőtteket. - Képesek nyugodtan ülni, a tevékenységet türelmesen befejezni. - Szívesen dolgoznak a közösségért. - Elismerik saját hibájukat, a konfliktushelyzetekben tudnak egyezkedni. - Tudnak kezdeményezni. Ismerjék a csoport életével kapcsolatos kifejezéseket (rendrakás, kérés, köszönés stb.) 3.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Személyiségfejlesztés, kiemelkedő készségekkel rendelkezők nevelése. Célunk: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, annak fejlesztése, az életben való eligazodást, a különböző élethelyzetekben jelentkező feladatok megoldását segítő ismeretek, jártasságok, készségek fejlesztése. Feladataink: - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak biztosítása - A valóság megismeréséhez, összefüggéseihez, feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. A családdal való együttműködés erősítése az életkori értelmi fejlődés, az egyéni differenciált bánásmód érdekében. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak biztosítása. A kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eszköze a beszéd, a kommunikáció. Az óvodai élet mindennapjait, egészét áthatja a nyelviilletve a metakommunikáció. Folyamatos kommunikáció segítségével alapozzuk meg a jó kapcsolatot a gyermek és a felnőtt között: gondozás során a játékban a kialakuló társas kapcsolatok fejlesztik a beszédet, a gondolkodtató, cselekedtető játékban, tevékenységek során fejlődik a gyermek gondolkodása, kifejezőképessége. Az óvónői modellnek a nyelvi nevelés során is jelentősége van, mert ha a gyermek minél több beszédet hall, annál több ösztönzést kap az önálló beszédre. Azzal, ahogy szólunk a gyermekhez, mo- 21
dellt adunk számukra. Az óvodában dolgozó felnőttek egymás közti beszéde is mintaértékű kell, hogy legyen. Az óvodai élet során törekszünk megfelelő és elegendő alkalmat teremteni a beszélgetésekhez. Törekszünk arra, hogy mindig végighallgassuk a gyermekeket. Olyan beszédhelyzeteket teremtünk, játékszituációkat alakítunk ki, melyben az anyanyelvi képességek fejlesztése kapja a hangsúlyt. A valóság megismeréséhez összefüggéseihez, feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. A családdal való együttműködés erősítése az életkori értelmi fejlődés, az egyéni differenciált bánásmód érdekében. A képességek fejlődése szempontjából azt a megállapítást követjük, miszerint: a különböző tevékenységek különböző képességeket alakítanak ki az emberben. Tehát a képességek tevékenységek végzésével fejlődnek. A gyermekek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire, és ismereteire építve nagyon sok játékos, mozgásos tevékenységet és sokoldalú tapasztalatszerzést kezdeményezünk, mert a tevékenységek közben, a lehetőségek biztosításával elérhetjük, hogy egyre több mindent fedezzenek fel, ismerjenek meg, egyre nagyobb legyen az érdeklődésük és tudásvágyuk. A tevékenységeket mikrocsoportos formában, gyakran egyidőben, párhuzamosan szervezzük, így az egyéni képességek fejlesztésére jobban tudunk figyelni, a feladatokat egyénre szabottan, a gyermek fejlettségének megfelelően lehet irányítani. Az egyéni differenciálás érdekében, szorosan együttműködünk a családdal. A tapasztalatszerzést úgy szervezzük, hogy egy adott témakörben évről-évre ugyanazokat a dolgokat, eseményeket tapasztalják meg. A többszöri megfigyelés, tapasztalatszerzés után azokat alkalmazni tudja cselekedeteiben, tevékenységében, ezt beszéddel kíséri, beszédfejlődése, gondolkodása új irányt ad a gyermeknek. Kiinduló pontunk az óvodába érkező gyermekek értelmi szintje, észlelésének, megfigyelőképességeinek fejlettsége. A képességek fejlettsége az óvodáskorban elsősorban a tevékenységekben figyelhető meg, illetve a fejlesztése is a tevékenységekben hatékony. A tevékenységek során külön figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetben és hátrányos helyzetben élők és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésére. Teret hagyunk a kiemelkedő képességű gyermekek elmélyült tevékenységeinek gyakorlására. 22
A kisebbeknél elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük és ehhez szükséges képességeket fejlesztjük (pl. érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet stb.) Manipulációs játékok, helyszíni megfigyelések alkalmával sokrétű tapasztalatszerzés biztosításával. Ezáltal a gyermekek a világról egyre több információt szerezhetnek érdeklődésüknek és egyéni fejlettségüknek megfelelően. A nagyobbaknál az értelmi fejlesztés, a gondolkodás, az ok-okozati összefüggések, a képzelet, a valóságnak megfelelő ellenőrzése irányába tolódik el. A gyermekekben kialakítjuk azt a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, rendszert átvegyenek, illetve maguk is alkossanak. Probléma helyzetekben a többféle megoldásra ösztönözzük őket. A gondolkodás és fogalomkör kialakulására a környezet erősen rányomja a bélyegét. A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, meglássa a dolgok közötti hasonlóságokat, különbségeket. Az elemző-képesség az analízissel, szintézissel egy adott tárgy, vagy jelenség tulajdonságainak tevékenységek útján szerzett tapasztalataival fejlődik. A megértés és gondolkodás egyik alapfeltétele, hogy a gyermek az újonnan szerzett ismereteit összefüggésbe tudja hozni a régiekkel. Minél többet lát, tapasztal, annál tágabb lesz az érdeklődési köre, annál inkább meglát problémákat és igyekszik megoldani azokat. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - Az érdeklődő funkciók megfelelően működjenek. - Kialakul a tér és az idő észlelése. - Sokoldalú tevékenység során formálódik, tökéletesedik a megfigyelőképesség. - Képesek a megértésen alapuló emlékezetre, tudatos emlékezet bevésésre. - Meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tudnak vonatkoztatni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek. - Felismerik az ok okozati összefüggéseket. - Problémamegoldó képességük a tapasztalataik, ismereteik gazdagsága által az önálló problémamegoldás felé halad. 23
4. Az óvodai élet megszervezésének elvei A programunk napirendje: 7 00-11 45 Játék a csoportban, illetve szabadban. Mindennapos testnevelés Az óvónők által kezdeményezett mikrocsoportos tevékenységek. Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján. Testápolás. Tízórai (folyamatosan) 10 15 perces közös együttlét, melynek nincs kötött időpontja, beszélgető kör (Stuhlkreis) Mozgás, kocogás, futás Séta Játék az udvaron 11 45 12 00 Készülődés az ebédhez 12 00-12 40 Ebéd 12 40-13 00 Testápolási tevékenységek 13 00-14 45 Mese, pihenés, alvás 14 45-15 30 Testápolás, uzsonna 15 30-16 00 Játék (amíg az idő engedi kinn az udvaron) Hetirend: A hetirend itt megadott változata csupán általánosságokban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat. Több variációval az adott csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek függvényében megváltoztathatók. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Mese,vers Vizuális Környezet megism. 3,4,5éves Tánc 5,6,7éves Mese,vers, Vizuális Testnev. 3,4,5 éves Ének 5,6,7 éves Mese, vers Vizuális Testnev 5,6,7éves Mese, vers Vizuális Környezet megism. (Matek) 5,6,7 éves Mese, vers Vizuális Ének 3,4,5 éves 24
Heti rendünk témáit 1-1 környezeti téma köré csoportosítjuk, feldolgozva az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző tevékenységformák alkalmazásával. Kivételt képeznek a mozgásos tevékenységek. A hét minden napján mesélünk, verselünk. Minden nap van vizuális tevékenység. Fejlesztési tevékenységünket komplex módon valósítjuk meg. Ének zene is lehet a gyermekek kívánsága szerint, de tervezéskor figyelünk a képesség, készség elsajátításra is. Testnevelést a kétfelé bontva tartjuk: egyrészt együtt a kis és középső csoportosoknak, másrészt a mindkét csoport nagycsoportosainak. A napot az iskola tornatermének szabad időpontja határozza meg. A környezet megismerő tevékenységeink témái adják az egész hétre vagy akár több hétre szóló feladatain megvalósítását. Az óvodánkban heti 1 alkalommal (hétfőn) magyar illetve német táncokkal ismerkedhetnek a nagycsoportos gyermekek. Ezt heti váltásban valósítjuk meg. 5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Sajátos megközelítés: néphagyomány ápolás, népszokások Óvodánkban az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok jelentik az óvodai élet vezérfonalát. Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek, a szokások keretet adnak munkánknak. A gyerekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és, hogy mindennek meg van a maga ideje. A várakozás, a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket, belső tartást ad, s ez által teljesedik ki gyermekeink személyisége. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését, megőrzését és továbbadását a jövő számára. Arra törekszünk, hogy a néphagyományokon illetve a gyerekeken keresztül szorosabb, mélyebb kapcsolat alakuljon ki a szülőkkel, a családdal való kapcsolattartás bővüljön. 25
A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységi formákban Vers, mese, dramatikus játék: (Népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések.) Ének, énekes játékok, zenehallgatás: (Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene.) Rajz, mintázás, kézimunka (Tárgykészítő népi játékok, fonás, szövés, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés.) A környezet tevékeny megszerettetése: (Találóskérések, népi jóslások, jeles napok, népszokások.) Mozgás, mozgásos játékok: (Ügyességi és sportjátékok.) Óvodánk jeles napjai: Szüret Márton nap (búcsú után) barkács nap a szülőkkel Advent (november 30. utáni első vasárnaptól 4. vasárnapig) Karácsony Farsang (Télbúcsúztató) Húsvét Május elseje Anyák napja Gyermeknap Évzáró Pünkösd (a Húsvét utáni 50. napon) Környezeti jeles napok: - Állatok Világnapja - Víz Világnapja - A Föld Napja - Madarak és fák napja A néphagyomány-ápolás jellegzetes tartalmai: A természet változásait követő ünnepkörök mindig meghatározott mondanivalóval jelennek meg. Minden ilyen alkalmat hosszabb előkészület előz meg, amikor a gyerekek kíváncsiságára építve vál- 26
tozatos tevékenységeket biztosítunk. Ez a tevékeny készülődés, tervezgetés teszi az ünnepeket, jeles napokat izgalmassá, örömtelivé és felszabadulttá, amit tevékenyen élünk át. A tartalmi megvalósítást kisebb és nagyobb korosztály szerint csoportosítunk. Szüret A gyermekek megismernek néhány őszi gyümölcsöt (alma, szőlő, dió) és bekapcsolódnak a szőlő szemezésébe, mustkészítésbe. Megismernek néhány verset, éneket az őszi gyümölcsökről, a szőlőről, szüretről. Tudnak népi játékokat, énekeket. Készítenek a termésekből egyszerű hangszereket (diópengető-, kóróhegedű, stb) Márton nap Ősz búcsúztató. Természetes anyagokból barkácsnap a szülőkkel, séták alatt gyűjtött anyagok felhasználásával kiállítás. Lampionos felvonulás. Az időjárás változásainak megfigyelése. Versek dalok tanulása az őszről, az időjárásról. Advent Borbála nap, Miklós nap, Luca nap Karácsony A kisebbek megismerkednek az advent jelképével, a koszorúval. Megfigyelik a vízbe tett ágak és a Luca napján ültetett búzát. Almát fényesítenek és segítenek a mézeskalácssütésnél. Készítenek egyszerű fenyődíszeket, ajándékokat. Tudnak néhány mondókát, verset és dalt, a Mikulást és a karácsonyt várva. A nagyobbak segítséggel készítenek adventi naptárt és koszorút. Megfigyelik az időjárást, igazak-e a népi jóslások? Hajtatnak Borbála-ágat (cseresznye, barack, orgona stb.) Luca napján ültetnek búzát. Mézeskalácsot sütnek, amit maguk díszítenek ki. Készítenek fenyődíszeket, asztali díszeket, ajándékokat. Tudnak a Mikulásról és a karácsonyról verseket, mondókákat, dalokat. Farsang Télbúcsúztató népszokás Óvodánkban évek óta hagyománnyá vált, hogy a szülőkkel együtt farsangolunk. Munkadélutánokat szervezünk, ahol együttkészítjük el a farsangi maskarákat, a tombolához, zsákbamacskához játékokat, eszközöket. A farsangi süteményeket a szülők sütik meg. A kisebbek egyszerű technikával díszítenek farsangi álarcokat, szemüvegeket, sapkákat. Tréfás meséket, verseket hallgatnak. Rövid, egyszerű dalokat, mondókákat tanulnak. Ha kedvük van jelmezbe öltöznek, utánozzák az óvónők táncos mozdulatait. A játé- 27
kokban a szülőkkel, társakkal együtt vesznek részt. Tárgyakat gyűjtenek a tombolához, zsákbamacskához. A nagyobbak farsangi dalokat, bálba csalogató mondókákat tanulnak. Segítenek feldíszíteni a csoportszobát. Maszkjukat elkészítik. Álarcokat, szemüvegeket, sapkát különböző technikákkal díszítenek. Társaikat mulatságra hívogatják. Részt vesznek a tombola és zsákba macska kihúzásánál, a tárgyak gyűjtésénél. Örömmel táncolnak a vidám zenére. A bál lebonyolítását a szülők segítik, melyet a község művelődési házában tartunk a gyermekek hozzátartozói részvételével. A mohácsi Busójárás figyelemmel kísérése téltemetés. Húsvét Locsolkodás, tojásjátékok, határkerülés. A kisebbek locsolóverset tanulnak, az óvónő segítségével tojást festenek. Locsolkodnak, részt vesznek a tojás játékban. Feldíszítik csoportszobájukat. A nagyobbak festéssel díszítik az ablakokat. Tavaszi ágakat gyűjtenek a határban. Mondókákat, verseket tanulnak a locsolkodáshoz. A fiúk meglocsolják a lányokat és az óvó néniket. A lányok tojást díszítenek karcolással és viasszal. Izgalmas és érdekes játék az udvaron elrejtett a szülők támogatásával vásárolt - ajándékok megkeresése. Május elseje A nagyobbak feldíszítik a fát, amelyet majd körbejárunk tavaszi dalokat énekelve kicsik és nagyok egyaránt. Anyák napja Meghívót készítünk, amellyel a gyermekek meghívják az édesanyákat és nagymamákat az óvodába. Itt kedves műsorral, verssel, énekkel, bábjátékkal kedveskednek az anyukáknak, majd átadják a kis ajándékot, amit készítettek. Apró süteménnyel, gyümölcsitallal vendégeljük meg őket. Gyermeknap Közös program kicsiknek, nagyoknak. Ügyességi versenyek, mozgásos játékok színes skáláját ajánljuk a gyerekeknek. A délelőttöt gyermekműsorral zárjuk. Kirándulás: a nagycsoportosokat hosszabb útra visszük kirándulni (Pécs, állatkert, terrárium). 28
Évzáró A csoportok külön készülnek évzáró műsorukkal, amely az év közben tanult verseket, dalokat gyűjti össze. Ünnepélyes formában elbúcsúztatjuk a leendő elsősöket, tarisznyával, útravalóval bocsátjuk el őket az óvodából. Pünkösd Pünkösdi király, királynéválasztás. Versenyjátékok győztesei lesznek a király és királyné. Ezen a napon énekes játékokat, dalokat tanulunk. Zeneszó, tánc, vidám forgatag, versenyzés. Környezeti jeles napok jellegzetes tartalmai A különböző programok tervezése, megvalósítása az óvodapedagógusok feladata, a tevékenységek változhatnak, bővülhetnek az öszszegyűjtött ötletek függvényében. Állatok világnapja Az állatszeretetéről ismert Assisi Ferenc ünnepe.(okt.4.) Az állatvédők ez alkalommal hívják fel a figyelmet a házi-és vadon élő állatokra. Gondosan kiválasztott, kidolgozott, megvalósítható állatos projekt, elkészítünk, mely egy egész hetet átölelhet. Verseket, meséket, dalokat, találós kérdéseket, vizuális témákat, ötleteket keresünk ehhez a témához és ezeket, feldogozzuk, megvalósítjuk. Szervezünk kirándulást, ahol megfigyelhetjük az állatokat (állatkertbe, vadasparkba, erdőbe) Tanuljuk a helyes viselkedést, az állatok, élőlények tiszteletét. Könyveket, újságokat, képeket gyűjtögetünk, nézegetünk. más-másföldrajzi helyen élő állatokat hasonlítunk össze. Kiállítás szervezünk az összegyűjtött anyagokból, melyet a szülők is megtekinthetnek. Víz világnapja (március 22.) Vizes projekt tervezése, megvalósítása. Vizsgálódásokat végzünk a vízzel, speciális módszerek és eszközök segítségével. Mi jut eszedbe a vízről?- tablókészítés. A víz jelentősége, szerepe az életünkben, tapasztalatok összegyűjtése. Verseket, dalokat, meséket keresünk, tanulunk, dolgozunk fel az adott témában. Rajz és különböző vizuális technikákkal alkotásokat készítünk és azok kiállítjuk. 29