Csillik Péter első negyedévi hitelintézeti teljesítmény

Hasonló dokumentumok
Gyorsjelentés a bankszektor első negyedévi fejlődéséről

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) Állomány (milliárd Ft) Arány (%)

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő hitelei (bruttó értéken)** Állomány (mrd Ft) Arány (%)

OTP Bank évi előzetes eredmények

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3

Az OTP Bank Rt I. félévi összefoglaló nem konszolidált, nem auditált IAS pénzügyi adatai A Bank I. félévi fejlõdése

2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ. (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS)

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

Mérleg Eszköz Forrás

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban Pénzeszközök MTB-nél lévő elszámolási számla

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

A devizahitelezés hatásai és következményei

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a májusi adatok alapján

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

A hazai bankszektor szerepe a magyar gazdaság növekedésében

Forintbetét és devizahitel

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 decemberében

I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

Bankmérleg jellegzetességei

Csillik Péter: A hitelintézetek évi tevékenységének fő jellemzői

2006. első negyedévi Tőzsdei Gyorsjelentése

Magyar bankok: itt a feketeleves

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a áprilisi adatok alapján

A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései

OTP Bank harmadik negyedévi eredmények

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júliusi adatok alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

A Raiffeisen Bank Zrt.

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júniusi adatok alapján

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, június 5.

Konszolidált IFRS Millió Ft-ban

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

HITELEZÉSI FOLYAMATOK, AUGUSZTUS

I/3. A bank vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

CSILLIK PÉTER: HITELINTÉZETEK III. NEGYEDÉVES TELJESÍTMÉNYE ON THE PERFORMANCE ON THE HUNGARIAN BANKING SECTOR IN 2012 Q3.

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása III. negyedév 1

OTP Bank Rt évi Auditált Konszolidált IAS Jelentés

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok augusztusában

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

OTP BANK KONSZOLIDÁLT

5 Melléklet ábrák és táblázatok

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról június

Gyorsjelentés. a pénzügyi szektor 2005 első háromnegyedévi teljesítményéről

2. számú melléklet. Pénzpiac

Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai I. negyedév

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Bankszektor Gyorsjelentés. MKB Stratégia és Közgazdasági Elemzés Szakterület

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZ- ÉS TŐKEPIACI FOLYAMATOKRÓL I. NEGYEDÉV

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ

Pénzügyi stabilitási jelentés november

A riport fordulónapja / Date of report december 31. / 31 December, 2017

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert?

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A bankközi, a nem pénzügyi vállalati és a háztartási forintkamatok 2002 októberében

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

Recesszió Magyarországon

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

OTP BANK NYRT. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT NEM KONSZOLIDÁLT SZŰKÍTETT BESZÁMOLÓ

Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2006 első negyedévi fejlődéséről. Kiemelkedő tendenciák. Írta: Szepesi György

2006. második negyedéves Tőzsdei Gyorsjelentése

OTP Bank Rt évi auditált éves jelentés kivonata

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a februári adatok alapján

A lakáspiac alakulása

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában

2009. évi üzleti jelentés

Átírás:

Csillik Péter 2011. első negyedévi hitelintézeti teljesítmény ON THE PERFORMANCE OF THE HUNGARIAN BANKING SECTOR IN 11Q1 Executive Summary Total assets of financial institutions decreased for the second successive year in 11Q1 (10Q1/09Q1: -8.3%; 11Q1/10Q1: -1.3%), the preceding 7 years (2003-2009) showed a 19% average yearly increase. By applying a simple method (CHF for foreign currency assets, and CPI for HUF assets) to estimate the real value, total assets decreased by 20% in the past two years, while in the preceding 7 years it increased by at an annual average rate of 12.6%. (The rate of financial institutions credits denominated in foreign currency increased from 38% in 2003 to 73% in 2009, and it was 65% in March 2011.) Corporate loans decreased considerably both in nominal and estimated real terms. Their current amount is equal to the 4-8 years earlier value, depending on the observed term. When is observed on a base of estimated real value, the amount in 11Q1 is equal to the 07Q1value, but the share of credits in the portfolio decreased considerably as it was replaced by securities. In nominal terms, the banks total assets declined by 2.2% in 11Q1 compared to the 2010 December values. Securities increased by 11.8%, while loans declined by 7.9% (retail loans by 7.5% and corporate loans by 6.3% within three months). As for corporate loans, loans granted to large and small enterprises decreased by 9 to 10%, while credits to micro and medium size enterprises remained stable. According to our estimations, this descending trend could be only reversed by comprehensive motivation. The loans- to- deposits ratio during one quarter decreased by 10%, but is still notably high (145%) in March 2011. The rate of foreign currency loans decreased by 3% to 68%, compared to the end of last year. The estimated needed provisions declined from HUF 1,219 billion in 2010 to HUF 1,191 billion in 2011. However, the share of non-performing-loans rose from 8.1% to 8.6% in in 3 months. The profitability of the banks improved significantly in 11Q1 compared to the previous year (real ROE was -3.2% in 2010, but +5.2% in 11Q1), this is due mainly to the 1.1% improvement in impairments to total assets. An 8% increase of ROA is explained by all the other factors namely the net interest margin and operation costs to total assets improving by 0.1-0.1%, non-interest earnings to total assets decreasing by 0.4% because of declining profit on financial and investment services. Eight% of the total assets, 6% of loans and 10% of securities of the financial institutions are possessed by 10 branches. During the last Quarter their assets in nominal terms rose by 7%, loans declined by 2%, securities increased by 43%. Their ROE before tax in 2010 was 9.2%, but 23% on a yearly base in 11Q1. The improvement is due to the high leverage rate and the high interest margin as a consequence of remarkably low cost sources. 1

The share of cooperatives out of financial institutions is 5%, which decreased by 1% last year. During the last Quarter their assets and securities rose by 3%, while loans declined by 4%. The real ROE increased from 0.84% at the end of the year 2010, to 3.01% in 11Q1. The value of impairments were higher this year and lower last year compared to banks, net interest margin is 0.6% higher and operation costs are almost double than that of the banks and bank branches presumably because of the economy of scale. The net profit of financial institutions (with improving portfolio) was positive in real terms this year despite of the decreasing trend of lending. Remarkable state help is needed (less extra tax on banks) for restarting lending activity in place of the growing share of securities. Vezetői Összefoglalás 2011 első negyedévében a hitelintézetek összes eszköze az előző év azonos időszakához hasonlítva, már második éve csökken (2010/2009 I. n.év: -8,3%, 2011/2010. I. n.év: -1,3%), a megelőző hét évben (2003-09) évi 19 %-os volt a növekedés. Egyszerűsített módszerrel (devizaeszközöknél CHF, forinteszközöknél CPI) reálértéket becsülve az eszközállomány két év alatt összesen 20%-kal csökkent, míg az előző hét évben évi átlag 12,6%-kal nőtt. (A hitelintézeti hitelek devizahányada 2003-2009 között 38%-ról 73%-ra nőtt, 2011. márciusban 65%-os. Akár folyóáron akár becsült reálértéken tekintjük a vállalkozói hiteleket, a csökkenés igen számottevő, a jelenlegi vállalkozói hitelállomány a 4-8 évvel ezelőttinek felel meg, attól függően, hogy nominális vagy reálértéken vizsgáljuk. Ha a teljes eszközállományt becsült reálértéken nézzük, akkor az 2011. I. negyedévében éppen akkora, mint 2007. I. negyedévében volt, de a hitelek súlya a portfólióban jelentősen csökkent, mivel kiszorították az értékpapírok A bankok folyóáron vett eszközei 2011. I. negyedévében 2010. decemberhez képest 2,2%-kal csökkentek, ezen belül az értékpapírok 11,8%-kal emelkedtek, míg a hitelállomány 7,9%-kal csökkent (háztartási hitelek 7,5%-kal, vállalati hitelek 6,3%-kal csökkentek, egyetlen negyedév alatt). A vállalkozási hiteleken belül a nagy-és kisvállalati hitelek 9-10%-kal csökkentek, a mikró és középvállalati hitelek alig mozdultak. Számításaink szerint csak erős ösztönzéssel lehetne megfordítani a zsugorodó hitelezési trendet. A hitel/betét arány negyedév alatt 10%-pontot mérséklődött, de 2011. március végén is nagyon magas (145%-os) volt. A bankhitelek devizahányada a múlt év végéhez képest 3%- ponttal 68%-ra csökkent. A banki portfolió összes káros-anyag tartalma 2010 végéhez képest csökkent, ha a minősített portfolióelemeket osztályközéppel számítjuk, akkor a 2010 év végi CT 1219 mrd HUF CT képzési igény 1191 mrd HUF-ra csökkent. Ezzel szemben az NPL arány negyedév alatt 8,1%-ról 8,6%-ra emelkedett. A banki eredmények 2011 első negyedében (annualizáltan) jelentősen javultak a tavalyi évhez képest (reál ROE 2010-ben 3,2%-os volt, 2011.I.n.évben +5,2%), ez alapvetően az eszközarányos értékvesztés 1,1%-pontos javulásának köszönhető, a többi tényező: 0,1-0,1 %-ponttal javuló kamateredmény és működési költség, 0,4%-ponttal romló nem 2

kamatererdmény a csökkenő eredményű pénzügyi és befektetési szolgáltatások miatt együtt magyarázzák ROA 8%-pontos javulását. 10 fióktelep a hitelintézeti eszközök 8%-át, a hitelek 6, az értékpapírok 10%-át birtokolja. Negyedév alatt 7%-kal nőttek eszközeik folyóáron, a hitelek 2%-kal csökkentek, az értékpapírok 43%-kal nőttek. Adózás előtti ROE-juk 2010-ben 9,2%-os volt, 2011. I..n.év-ben annualizáltan 23%, köszönhetően a kiemelkedően olcsó források miatti magas kamatmarge-nak és a jó tőkeáttételi rátának. A szövetkezetek az elmúlt évben 1%-ot veszítettek hitelintézeti részarányukból, ami most 5%-os.Az elmúlt negyedévben eszközeik 3%-kal, hiteleik 4%-kal csökkentek, értékpapír állományuk 3%-kal nőtt. Reál-ROE-juk a 2010 végi 0,84%-ról 3,01%-ra nőtt. A bankok hoz képest tavaly kevesebb, idén több értékvesztést számoltak el, működési költségük feltehetően a kicsiny üzemméret miatt csaknem a duplája a bankoknak és fióktelepeknek, kamatmargejuk 0,6%-ponttal nagyobb, mint a bankoknak. Zsugorodó hitelezés és javuló portfolió mellett a hitelintézetek reálértéken is nyereségesek lettek, az értékpapírok súlyának növekedése helyett a hitelezés újraindítása markáns kormányzati segítséget (banki különadó mérséklést) igényel. 3

2011. első negyedévi hitelintézeti teljesítmény A jelen rövid írásban előbb együttesen jellemezzük a teljes hitelintézeti szektor aktivitását mind folyó, mind becsült változatlan áron, majd rendre elemezzük a bankok, a fióktelepek és a szövetkezeti hitelintézetek 2011. első negyedéves teljesítményét. 1) Hitelintézetek együttes jellemzése folyóáron és becsült reálértéken A hitelintézetek (részvénytársasági formában, fiókként, szövetkezetenként) egyesített eszközállománya folyóáron 2003. márciusa - 2009 márciusa között gyors ütemben (évente átlag 18,5%-kal) nőtt, az elmúlt két évben összesen 10%-kal csökkent (ezen belül a 2011/2010 márciusi csökkenés 1,7%-os volt 1. táblázat Hitelintézeti eszközök folyóáron Milliárd HUF-ban 2003 márc 2004. márc. 2005. márc. 2006. márc. 2007. márc. 2008. márc. 2009. márc. 2010. márc. 2011. márc. Pénztár és elsz.-i számlák 404 706 546 639 837 714 616 684 675 Forgatási célú értékp. 624 846 963 1 180 2 375 2 381 3 098 4 032 4 393 Befektetési céllal vás ép 1 197 1 552 1 543 1 543 1 707 1 989 2 904 3 949 3 749 Értékpapírok összesen 1 821 2 398 2 506 2 722 4 082 4 370 6 002 7 981 8 142 J.banki és bankközi betétek 1 254 1 206 1 931 2 636 1 636 2 037 2 152 1 665 2 108 ebből: jegybanki betétek 303 1 025 1 502 48 419 707 208 385 bankközi betétek 903 906 1 134 1 588 1 617 1 445 1 458 1 723 Hitelek (nettó állomány) 6 507 8 768 10 351 12 530 14 356 18 508 23 009 19 600 18 507 ebből: vállalkozói hitelek 3 478 4 310 4 918 5 605 6 069 7 148 8 164 6 822 6 377 háztartások hitelei 1 327 2 402 3 000 3 911 4 833 6 275 8 273 7 532 7 529 Vagyoni érdekeltségek 207 260 274 513 572 691 677 660 Aktív kamatelhatárolások 110 200 220 182 262 331 497 442 389 Egyéb aktív e,e 132 261 264 547 633 946 1 472 662 676 Saját eszközök 196 272 363 419 570 712 681 606 610 Eszközök összesen 10 631 14 070 16 455 19 987 22 889 28 189 35 120 32 319 31 768 Devizahányad, %-ban márc.03 márc.04 márc.05 márc.06 márc.07 márc.08 márc.09 márc.10 márc.11 Pénztár és elsz.-i számlák 11% 7% 15% 20% 10% 15% 30% 32% 23% Forgatási célú értékp. 2% 3% 4% 6% 1% 1% 1% 4% 4% Befektetési céllal vás ép 15% 6% 5% 7% 9% 18% 17% 21% 24% Értékpapírok összesen 10% 5% 4% 7% 5% 9% 9% 12% 13% J.banki és bankközi betétek 19% 36% 27% 28% 67% 42% 36% 40% 38% ebből: jegybanki betétek 3% 0% 0% 56% 0% 2% 0% 11% bankközi betétek 47% 57% 64% 68% 53% 53% 46% 44% Hitelek (nettó állomány) 38% 37% 42% 51% 53% 64% 73% 68% 65% ebből: vállalkozói hitelek 37% 38% 43% 47% 44% 56% 64% 57% 55% háztartások hitelei 5% 5% 15% 34% 45% 60% 71% 67% 66% Vagyoni érdekeltségek 12% 21% 31% 56% 58% 66% 62% 61% Aktív kamatelhatárolások 18% 11% 14% 22% 20% 24% 20% 16% 19% Egyéb aktív e,e 9% 12% 6% 6% 5% 8% 8% 15% 14% Saját eszközök 0% 1% 1% 1% 1% 3% 8% 2% 2% Eszközök összesen 28% 28% 31% 38% 41% 49% 54% 49% 46% 4

1. ábra Hitelintézeti eszközök folyóáron, az adott március 31-én, adatok mrd HUF-ban 100 000 Értékpapírok összesen Hitelek (nettó állomány) ebből: vállalkozói hitelek 10 000 háztartások hitelei Eszközök összesen 16 455 14 070 10 631 10 351 8 768 6 507 4 918 4 310 3 478 3 000 2 398 402 2 506 19 987 12 530 5 605 3 911 2 722 22 889 14 356 6 069 4 833 4 082 28 189 18 508 7 148 6 275 4 370 35 120 23 009 8 164 273 6 002 32 319 31 768 19 600 18 507 981 8 142 7 532 7 529 6 822 6 377 1 821 1 327 1 000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Hasonló a helyzet a hitelállomány változásánál, ahol 2009 előtt évi 20%-kal növekedtek a hitelek, míg 2010/2009-ben 16%-kal, 2011/2010-ben 5,7%-kal mérséklődött a hitelállomány. Az értékpapírok állománybővülése az elmúlt két évben is folytatódott, bár az elmúlt évben a növekedés lassult, míg az időszak egészében az éves növekedési ütem átlagosan 19,7%-os volt, 2010/2009-ben 28%-os, 2011/2010-ben 2%-os. (A hitel és értékpapír az eszközállomány döntő részét adja, együttes részarányuk 78% volt 2003-ban és 84% 2011-ben.) 2. táblázat A hitelintézetek eszközei reálértékének becslése CHF és CPI segítségével márc.03 márc.04 márc.05 márc.06 márc.07 márc.08 márc.09 márc.10 márc.11 Pénztár és elsz.-i számlák 404 663 498 564 682 540 428 459 425 Forgatási célú értékp. 624 793 873 1040 1922 1797 2264 2770 2878 Befektetési céllal vás ép 1197 1456 1399 1360 1390 1503 2062 2672 2357 Értékpapírok összesen 1821 2249 2272 2400 3311 3300 4325 5442 5235 J.banki és bankközi betétek 1254 1143 1773 2327 1393 1543 1476 1107 1284 ebből: jegybanki betétek 0 284 927 1323 41 317 515 143 249 bankközi betétek 0 859 846 1003 1353 1227 961 964 1035 Hitelek (nettó állomány) 6507 8315 9585 11077 12091 14056 14702 12700 10592 ebből: vállalkozói hitelek 3478 4089 4557 4954 5079 5424 5316 4467 3740 háztartások hitelei 1327 2253 2737 3453 4046 4764 5314 4883 4305 Vagyoni érdekeltségek 207 245 253 0 433 434 448 441 382 Aktív kamatelhatárolások 110 188 201 160 215 251 351 300 247 Egyéb aktív e,e 132 245 240 482 514 714 1063 451 434 Saját eszközök 196 254 328 369 461 537 491 417 401 Eszközök összesen 10631 13303 15150 17655 19100 21376 23285 21317 19000 5

Forrás: MNB, Pszaf adatokkal szakértői becslés Megvizsgáljuk egyszerűsített módszerrel az eszközök reálváltozását. (Minden devizaeszközt CHF-nek tekintünk, a forint értékváltozását pedig CPI-vel korrigáljuk.) 2. ábra Hitelintézeti eszközök reálértékének becslése CHF-fel és CPI-vel 25000 20000 Értékpapírok összesen J.banki és bankközi betétek Hitelek (nettó állomány) ebből: vállalkozói hitelek háztartások hitelei Eszközök összesen 19100 21376 23285 21317 19000 17655 15000 10000 10631 13303 15150 9585 11077 12091 14056 14702 12700 10592 8315 6507 5000 0 5424 5442 4954 5079 5316 5314 5235 4557 4764 4883 4325 4467 4089 4046 4305 3478 3453 3740 3311 3300 2737 2249 2253 2272 2327 2400 1821 1773 1254 1327 1143 1393 1543 1476 1107 1284 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: MNB, Pszaf adatokkal szakértői becslés A 2-es táblázat és az 1-es ábra azt mutatja, hogy (minden devizaeszközt CHF-nek tételezve) a CHF árfolyam és a fogyasztói infláció kiszűrése után az összes eszköz reálértéken 2011-ben a 2007-es szinten alakult. A hitelek esetén még a 2006 márciusi szintet sem érték el 2011 márciusában. Különösen nagy a visszalépés a vállalkozói hitelek esetén, ott a 2003-2004-es szinten állnak a reálhitelek 2011 márciusában. Jóval kisebb a visszaesés a háztartási hiteleknél, ahol a 2007-08-as szintet érik el a reálhitelek jelenleg. Az értékpapírok szinte minden évben növekedtek, csak 2001-ben volt egy kb. 4%-nál kisebb visszaesés. A jegybanki és bankközi betétek trend nélküli ingadozást mutattak. Összegezve, akár folyóáron akár becsült reálértéken tekintjük a vállalkozói hiteleket, a csökkenés igen számottevő, a jelenlegi vállalkozói hitelállomány a 4-8 évvel ezelőttinek felel meg, attól függően, hogy nominális vagy reálértéken vizsgáljuk. Ha a teljes eszközállományt nézzük, akkor az éppen akkora, mint 2007-ben volt, de a hitelek súlyát a portfólióban jelentősen kiszorították az értékpapírok. 6

2) Bankok teljesítménye folyóáron A részletező elemzés alapvetően a folyóáras adatokat használja, ahol ettől eltér az elemzés, ott azt jelezzük. Eszközök alakulása 3. táblázat Bankok folyóáras eszközállománya Bankok eszközei 2010.12.31 Előzetes 2011.01. 2011.02. 2011.03. Mrd HUF-ban forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen Pénztár és elszámolási számlák 454 118 572 405 192 597 348 129 477 422 136 558 Forgatási célú értékpapírok 2322 173 2495 2577 168 2745 2707 170 2877 3111 171 3281 Befektetési céllal vásárolt értékp. 2616 945 3560 2768 915 3683 2767 914 3681 2651 883 3533 Értékpapírok összesen 4938 1117 6055 5346 1082 6428 5474 1084 6558 5762 1053 6815 Jegybanki és bankközi betétek 697 835 1532 625 845 1470 614 776 1390 823 629 1452 ebből: jegybanki betétek 275 30 305 168 38 206 182 38 220 281 44 324 bankközi betétek 422 805 1227 457 807 1264 432 738 1170 542 586 1127 Hitelek (nettó állomány)** 5322 12744 18067 5367 12062 17429 5418 11887 17305 5390 11310 16699 ebből: vállalkozói hitelek*** 2383 3625 6008 2409 3455 5864 2410 3394 5804 2430 3213 5643 háztartások hitelei 2091 5106 7197 2108 4836 6944 2109 4787 6896 2114 4564 6678 Vagyoni érdekeltségek 252 440 691 247 421 668 246 413 659 249 401 649 Aktív kamatelhatárolások 233 62 295 260 71 331 211 75 286 217 68 285 Egyéb aktív elsz. 320 96 416 396 64 461 379 68 446 490 64 554 Saját eszközök 508 22 530 525 19 544 510 17 527 527 15 542 Eszközök összesen 12724 15433 28157 13171 14756 27927 13200 14449 27649 13879 13676 27554 2010. végéhez képest az összes eszköz 28157 mrd Ft-ról 27554 mrd Ft-ra (2,2%-kal) csökkent. Ez komoly belső átrendeződés mellett zajlott, az értékpapírok gyorsan (11,8%-kal) növekedtek (6815 mrd Ft-ra 6055 mrd Ft-ról), miközben a hitelállomány meglepően nagy mértékben (7,9%-kal) csökkent (18067 mrd Ft-ról 16699 mrd Ft-ra). Az értékpapírokon belül a befektetési céllal vásárolt értékpapírok 0,8%-os mérséklődése mellett a forgatási célú papírok 27,4%-os növekedése áll. A hitelek esetén egységesebb a kép, a háztartási hitelek 7,5%-kal, a vállalkozási hitelek 6,3%-kal csökkentek negyed év alatt. A devizális összetételben a forint eszközök súlya megnőtt, a 2010 végi 54,8%-os devizaaránya az összes eszköznek 49,6%-ra, 5,2%-ponttal csökkent. Az értékpapírok esetén 3,0%-ponttal, a hitelek esetén 2,8%-ponttal csökkent a devizaeszközök részaránya. A bankközi betétek esetén volt a legkomolyabb a változás, 13,2%-kal mérséklődött a devizaeszközök részaránya 2011. márciusában 2010 decemberéhez képest. Vállalkozási hitelek A 2011-es első negyedévében a legkomolyabb negatív irányú elmozdulás, hogy a vállalti szféra hitelei negyedév alatt 365 mrd Ft-tal, 6%-kal csökkentek. A mérséklődés arányaiban közel egyformán érintette a nagy- és kisvállalatokat (10% és 9%), miközben a mikró és középvállalkozások esetén a csökkenés csekély volt (1-1%). A vállalkozói hitelállomány szerkezete úgy jellemezhető, hogy a nagyvállalkozások részaránya 2/5, míg a mikró - kisközépvállalkozások súlya egyaránt 1/5-1/5-1/5. Ez a szerkezet érdemben akkor alakulhat át a 7

fejlettebb országokra jellemző ¼ nagyvállalat ¾ KKV, ha a most nem aktívak közül vagy félmillió főt felszív a KKV szektor. 4. táblázat Vállalkozási hitelek Mrd HUFban szerk 2011. márc. 2011. változás, változás, szerk 2010. dec. márc. mrd HUF %-ban 2010.dec vállalkozói hitelek 6008 5643-365 -6% 100% 100% Nagyv. 2601 2356-245 -10% 43% 42% KKV 3407 3288-120 -4% 57% 58% Mikróv. 1058 1053-5 -1% 18% 19% Kisv. 1171 1068-104 -9% 19% 19% Középv. 1178 1167-10 -1% 20% 21% A valódi gondot a vállalati szektor hitelcsökkenésében nem a nagyvállalati hitelek mérséklődése jelenti, (a nagyvállalat igen gyakran multinacionális nagyvállalat leányvállalata, hiteleinek jelentős részét az anyavállalat anyabankja bonyolítja), hanem a kisvállalkozási hitelek mérséklődése, ami mögött erős feszültségek (sorban állás, megrendeléshiány, hitelképesség elvesztése) állnak. Érdekesen alakult a hitelek darabszáma is, a mikró vállalkozások tavaly év végén 130525 db hitellel rendelkeztek, ez 133346 db-ra nőtt, miközben az állomány Ft-összegben nézve csökkent, ez arra mutat, hogy itt a bankok és a vállalkozások nagy gonddal keresik az új megoldásokat. A kis és középvállalkozások esetén a hitelek darabszáma csökkent, a kisvállalkozásoknál 37609 db-ról 37227 db-ra, míg a középvállalkozások esetén 11614 db-ról 11084 db-ra. A bankok a jelenlegi rossz vállalkozási portfólió mellett igen megfontoltan nyújtanak új hitelt, mivel amíg a vállalkozásoknál általában nehéz a helyzet, addig problémamentes vállalkozásoknak sem érdemes új hitelt adni, mivel az üzleti kapcsolatokon keresztül (nem fizetés, sorban állás, késedelmes szállítás, stb ) előbb utóbb a jónak minősülő vállalat is problémássá válhat. A banki érdekeltség megteremtése abban, hogy a veszélyes környezetben is hitelt nyújtsanak a KKV szektornak és ne értékpapírokat vásároljanak, komoly és elkötelezett kormányzati intézkedéseket igényelne. Azok az elgondolások, amit eddig a bankadó terhére kívántak alkalmazni, bár irányukban helyesek voltak, mértéküket tekintve elégtelenek. Ha a friss hitelek esetén csak fele akkora lenne a céltartalék-képzési kötelezettség, mint a fennálló állománynál, akkor ez igen komoly terheket róna a bankra. Ahhoz, hogy a banki hitelezés beinduljon egységnyi KKV hitelnövekmény többszörösét lenne indokolt engedni a különadó alapjának leírásából. (Ha pl. 360 mrd HUF-fal nőne a KKV hitelállomány, akkor ennek következtében az adóalap 1,2 %- kal csökkenne, vagyis a banki különadó kb 1,5 mrd HUF-fal lenne kisebb, miközben a CT képzési többlet 12 mrd HUF lenne, ha a jelenlegi állománynál sokkal jobb átlagalatti+kétes+rossz kihelyezést valósítanának meg a bankok. Jelenlegi portfolió 4-4-4%, helyett 2-2-2% lenne az új portfolió CT többlete. A bankok tehát mindaddig veszítenek a KKV hitelállományának növekedésén, amíg azt az állam érdemben nem kompenzálja. Célszerű lenne 10-es szorzót alkalmazni, azaz minden 1 mrd Ft KKV hitelnövekmény után 10 mrd Ft-tal csökkenthető a különadó alapja, ekkor lenne legalább zérus összegű a bankok számára a KKV hitelek növelése.) 8

Háztartások hitelei A háztartási hitelek jellemzően 7%-kal csökkentek 2011. márciusa és 2010. decembere között, a lakáscélú hitelek 6,8%-kal, a fogyasztási célú hitelek 8,1%-kal mérséklődtek. A hitelek devizahányada 2-3%-ponttal csökkent. 5. táblázat Háztartási hitelek 2010.12. 2011.01. 2011.02. 2011.03. A lakáscélú hitelek a háztartási hitelek valamelyest több, mint felét (53%) képezik, a kép azonban ennél borúsabb, mivel a jelzáloggal fedezett hitelek nagyjából a fogyasztási hitelek felét is kiteszik, így a potenciálisan bukó hitelek fedezeteként nemcsak a lakáshitelek fedezetét kell számításba venni, hanem annál jelentősen többet. Források alakulása A források nem rendeződtek át olyan dinamikával, mint az eszközök. A kb. 600 mrd HUF forráscsökkenésből a betétmérséklődés mindössze 81 mrd HUF volt, ezen belül a vállalkozói betétek 176 mrd HUF-tal csökkentek, a bankközi betétek nem változtak, a felvett hitelek 365 mrd HUF-fal mérséklődtek. 6. táblázat Források alakulása devizahányad összesen, deviza- összesen, deviza- összesen, deviza- összesen, mrd HUF hányad mrd HUF hányad mrd HUF hányad mrd HUF Háztartások 70% 7588 69% 7339 69% 7302 68% 7074 Lakosság 71% 7510 69% 7262 69% 7225 68% 6997 Folyószámlahitel 2% 378 2% 391 2% 391 2% 389 Fogyasztási hitel 85% 2943 84% 2816 84% 2799 83% 2713 Lakáscélú 67% 4042 66% 3912 66% 3895 64% 3782 Egyéb hitel 66% 146 64% 143 62% 140 54% 112 Egyéni vállalk. 33% 78 31% 77 30% 77 30% 76 2010. December 31 2011. Január 31. 2011. Február 28. 2011. Március 31. Megnevezés devizahányad összesen, hányad összesen, hányad összesen, hányad összesen, deviza- deviza- deviza- % mrd HUF % mrd HUF % mrd HUF % mrd HUF Betétek 26% 11604 25% 11379 26% 11417 26% 11523 1. ebből: vállalkozói betétek* 34% 3516 34% 3322 35% 3309 36% 3342 háztatások betétei 19% 5915 18% 5922 19% 5940 18% 5887 2. Bankközi betétek 70% 5226 66% 5504 69% 5258 67% 5226 3. Felvett hitelek 81% 3927 81% 3720 81% 3754 80% 3562 4. Hitelezői jogot megtest. É.p. 45% 3288 44% 3265 45% 3189 44% 3205 5. Passzív kamatelhatárolások 21% 269 22% 291 23% 286 24% 288 6. Egyéb passzív elszámolások 7% 1196 10% 1108 9% 1084 10% 1077 7. Hátrasorolt kötelezettségek** 8. Céltartalék 7% 178 6% 177 5% 174 5% 166 9. Saját tőke 0% 2468 0% 2484 0% 2486 0% 2506 Források összesen 41% 28157 40% 27927 41% 27649 40% 27554 9

A hitel/betét arány A hitel/betét arány még mindig nagyon távol van az elfogadhatónak tekintett 100% alatti sávtól, de az elmúlt három hónapban összesen 11%-pontot javult a mutató, 156%-ról 145%-ra esett a hányados értéke. (Ha a javulás üteme nem változik, akkor egy év múlva 100%-ra csökkenne a hitel/betét arány.) A javulás döntően a hitelállomány csökkenése következtében állt elő, ebben a vállalkozási hitelek csökkenése nem szerencsés elem. 7. táblázat A hitel/betét arány alakulása, mrd HUF és % 2010. dec. 2011. jan. 2011. febr. 2011. márc. hitel 18067 17429 17305 16699 betét 11604 11379 11417 11523 hitel/betét 156% 153% 152% 145% A banki portfolió alakulása A kép nem egyértelmű, javult vagy romlott a portfolió az elmúlt év vége óta? A rossz állomány 22 mrd HUF-fal nőtt, a kétes 44 mrd HUF-fal csökkent. Az átlag alatti tételek 47 mrd HUF-fal csökkentek, a külön figyelendő 275 mrd HUF-fal mérséklődött. A legnagyobb változás viszont az, hogy a problémamentes állomány 1145 mrd HUF-fal csökkent. 8. táblázat A banki portfolió mrd HUF-ban Minősítési kötelezettség alá tartozó összesen (1) = (2) + (7) Problémamentes (2) Külön figyelendő (3) 2011.03. Átlag alatti (4) Kétes (5) Rossz (6) Nem problémamentes (7) = (3)+(4)+(5)+(6) Minősítendő mérlegtételek összesen 21 978 17 290 2 642 737 639 669 4 688 1. értékpapírok összesen 1 638 1 537 69 2 5 24 100 2. pénzügyi szektorba történő kihelyezések** 3 398 3 236 127 18 12 5 162 3. vállalkozói hitelek (járulékos vállalkozásokkal) 6 162 4 140 1 163 256 297 305 2 021 4. háztatások hitelei 7 073 5 417 835 385 234 202 1 656 5. egyéb belföldi szektornak nyújtott hitelek** 510 437 62 5 5 1 73 6. külföldi kihelyezések 1 822 1 290 368 59 72 32 532 7. egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök* 1 375 1 232 17 12 13 100 143 2010.12. Minősítendő mérlegtételek összesen 23 466 18 435 2 917 784 683 647 5 031 1. értékpapírok összesen 1 807 1 744 35 4 1 24 64 2. pénzügyi szektorba történő kihelyezések** 3 580 3 438 99 24 13 5 142 3. vállalkozói hitelek (járulékos vállalkozásokkal) 6 518 4 282 1 355 293 297 291 2 236 4. háztatások hitelei 7 587 5 868 890 394 240 196 1 719 5. egyéb belföldi szektornak nyújtott hitelek** 650 568 73 3 5 1 82 6. külföldi kihelyezések 2 040 1 413 453 55 79 39 626 7. egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök* 1 284 1 121 13 11 48 91 163 10

Ahhoz, hogy a portfolió rosszasságát megítélni tudjuk célszerű a céltartalék képzési szorzókkal beszorozni az állományokat, és ezt az összeget vizsgálni. 9. táblázat A banki portfolió után képzendő céltartalék becslése mrd HUF-ban CT képzési igény 2009. dec. 829 2010. márc. 882 2010. jún. 1076 2010. szept. 1121 2010. dec. 1219 2011. márc. 1191 adatok alapján szakértői becslés A fenti számítás szerint bár nem sokat, de - javult a portfolió, a javulás 2010 decemberéhez képest mindössze 28 mrd HUF, kb 2%, miközben a minősítendő állomány kb 4%-kal csökkent. Ha azt mondjuk, hogy jobban zsugorodott a portfolió, mint a CT képzési igény, akkor ez azt jelenti, hogy abszolút értékben javult a portfolió, míg relatíve romlott. A non performing loan (NPL) és a teljesen állomány hányadosát mutatja a fenti táblázat utolsó két oszlopa 2011 márciusában és 2010 végén. Ezek alapján 0,5%-ponttal romlott a hitelportfolió. 10. táblázat A 90 napja lejárt hitelek, és arányuk Nem lejárt 90 napon belül lejárt 2011.03. 90 napon Összesen túl lejárt 2011. március 2010. december NPL %= NPL %= 90 napon túl/összes 90 napon túl/összes Hitelek összesen 14 288 1 920 1 520 17 728 8,6% 8,1% ebből: Devizában nyújtott 9 531 1 407 907 11 845 hitelek 7,7% 6,9% Pénzügyi vállalatok** Belföldi nem pénzügyi vállalatok 2 091 25 35 2 151 4 884 609 669 6 162 1,6% 1,4% 10,9% 10,7% ebből: Devizában nyújtott 2 735 373 318 3 427 hitelek 9,3% 8,9% Lakosság 5 120 1 147 730 6 997 10,4% 9,3% ebből: Devizában nyújtott 3 364 903 493 4 760 hitelek 10,4% 8,9% Egyéni vállalkozók 51 15 11 76 14,1% 15,6% Belföldi önkormányzatok*** 406 18 3 427 0,6% 0,3% Egyéb belföldi ügyfelek*** 84 2 7 92 7,3% 4,3% Külföldi ügyfelek 1 652 104 66 1 822 3,6% 4,7% adatok alapján szakértői becslés 11

Az amúgy is magas vállalti NPL ráta csak keveset romlott 10,7%-ról 10,9%-ra, míg a lakossági 9,3%-os tavalyi érték egyetlen negyedév során 10,4%-ra emelkedett. A devizahitelek NPL rátája sehol sem rosszabb, mint a forinthiteleké (bár többet romlott). Banki eredményalakulás 11 táblázat A banki eredményalakulás és összetevői 2010 előzetes, 2011. I. n. év annualizált 2010. év Előzetes 2011.I.n.é., annualizált Adatok mrd HUF-ban Kamateredmény 870 874 Kamatbevételek 2043 1971 Kamatráfordítások 1173 1097 Nem kamateredmény 172 68 Jutalékeredmény 258 210 Osztalék 68 86 Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye * 189 18 Egyéb nem kamateredmény * -343-246 Működési költségek 599 554 Értékvesztés és kockázati céltartalék változása ** -350-39 Szokásos üzleti tevékenység eredménye 93 349 Rendkívüli eredmény -35-67 Adózás előtti eredmény 58 282 Adófizetési kötelezettség*** 20 36 Adózott eredmény 38 246 átlagos eszközállomány 28577 27856 átlagos saját tőke 2432 2487 infláció 4,90% 4,50% 2010. év Előzetes 2011.I.n.é., annualizált eszközarányos annualizált eredmény összetevők Kamateredmény 3,0% 3,1% Kamatbevételek 7,1% 7,1% Kamatráfordítások 4,1% 3,9% Nem kamateredmény 0,6% 0,2% Jutalékeredmény 0,9% 0,8% Osztalék 0,2% 0,3% Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye * 0,7% 0,1% Egyéb nem kamateredmény * -1,2% -0,9% Működési költségek 2,1% 2,0% Értékvesztés és kockázati céltartalék változása ** -1,2% -0,1% Szokásos üzleti tevékenység eredménye 0,3% 1,3% Rendkívüli eredmény -0,1% -0,2% Adózás előtti eredmény 0,2% 1,0% Adófizetési kötelezettség*** 0,1% 0,1% Adózott eredmény (ROA) 0,1% 0,9% sajáttőke arányos adózott eredmény (ROE) 1,6% 9,9% reál-roe -3,2% 5,2% és szakértői becslés 12

Az annualizált 2011. I. negyedéves eredményeket hasonlítjuk a 2010-es előzetes eredményekhez. Az eredmény alakulását befolyásoló főbb összetevők: A 2011. évi 3,1%-os annualizált eszközarányos kamateredmény 0,1%- ponttal haladja meg a 2010 évit megegyezik, a kamatbevételek 7,1% vs. 7,1%, azonosak, a kamatkiadás idén 0,2%-ponttal kisebb, 3,9%. A kamatkiadások csökkenése összhangban állhat a hazai CDS javulásával, a kisebb kockázat mellett olcsóbb lehetett a forráshoz jutás. Ugyanakkor, ha az infláció csökkenésével vetjük egybe a kamatráfordításokat, akkor a reá-kamatkiadás enyhe emelkedéséről is beszélhetünk. A nem kamateredmények jelentősen csökkentek, az előző évi 0,6%-ról 0,2%-ra. Ezen belül amennyivel kisebb a jutalék (0,1%-ponttal) annyival több az osztalék. (0,1%-ponttal). A komoly eltérés a pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye volt, ami tavaly 0,7%-os volt, idén csak 0,1%-os, a 0,6%-pontos különbség további vizsgálata indokolt. Az egyéb nem kamateredményben benne van a banki különadó is az kb. -0,5%-ot tesz ki, mindkét évben, de emellett még egyéb tényezők is szerepet játszottak, hogy a tavalyi nem kamateredmény 1,25-os lett, az idei 0,9%-os. A fajlagos működési költség évek óta csökken, évi átlagban 0,2%-os a mérséklődés, 2011. I. negyedében annualizálva a csökkenés kisebb, 2%-os lett, szemben a 2010. évi 2,1%-kal. Az értékvesztés, kockázati céltartalék változása mutatja a legnagyobb eltérést, míg tavaly egész évben a 1,2%-ot kellett eszközarányosan képezni, addig 2011-ben mindössze 0,1%-ot. Az eltérés hatalmas, 1,1%-pontos. A céltartalék-képzési igény nem mond ellent ennek a javulásnak, ha jól sorolták be a tételeket a különfigyelendő, átlag alatti, kétes, rossz kategóriákba, akkor átlagos kulccsal azt kapjuk, hogy csökken a CT igény. Ellentmond ennek azonban az, hogy a NPL ráta nem keveset nőtt 2010-hez képest, és átlagosan 0,5%-ponttal emelkedett az NPL érték. Valójában az értékvesztési sor 1,1%-pontos különbözete határozza meg, hogy a 0,9%-os 2011. évi ROA 0,8%-ponttal jobb, mint az előző évi 0,1%-os érték. (A többi tétel, a 0,1% ponttal jobb kamateredmény, a 0,1% ponttal jobb működési költség, a 0,4%-ponttal rosszabb nem kamateredmény és az értékvesztés 1,1%-pontos javulása van a ROA javulása mögött.) A ROE a tőkeáttétellel szorzott ROA idén 9,9%-os, tavaly 1,6%-os volt. a reál-roe (inflációszűrt tőkearányos eredmény) tavaly 3,2%-os volt, idén +5,2%-kal szerény, de pozitív eredménynek mondható, ami elmarad a békeidők banki hozam- elvárásának, mind itthoni, mind a külföldi évtizedes adatokat vizsgáljuk, de legalább nem negatív érték. Összegezve, zsugorodó hitelállomány és javuló portfolió mellett a banki eredmény jelentősen nőtt tavalyhoz képest. 13

3) Fióktelepek teljesítménye folyóáron 2010. második felétől 10 db fióktelep működik. A fióktelepek súlyát a hitelintézetek között az eszközök tekintetében a 10-es táblázat mutatja 12. táblázat A fióktelepek súlya a hitelintézeti eszközökből 2007. 03. 2008.03. 2009.03. 2010.03. 2011.03. fióktelepek Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Pénztár és elsz.számlák 1% 1% 1% 3% 3% 3% 7% 10% 8% 5% 19% 10% 10% 7% 9% Forgatási célú értékpapírok 2% 0% 2% 4% 0% 4% 19% 0% 19% 14% 0% 14% 18% 0% 17% Befektetési céllal v. értékp. 0% 0% 0% 0% 0% 0% 4% 1% 3% 7% 1% 6% 3% 0% 2% Értékpapírok összesen 1% 0% 1% 3% 0% 2% 12% 1% 11% 11% 1% 10% 12% 0% 10% Jegybanki és bankközi b. 2% 6% 5% 10% 3% 7% 26% 23% 25% 12% 15% 13% 14% 21% 17% ebből: jegybanki betétek 0% 0% 0% 24% 24% 41% 0% 40% 9% 9% 17% 0% 15% bankközi betétek 3% 6% 5% 2% 3% 3% 10% 23% 17% 13% 15% 14% 13% 22% 17% Hitelek (nettó állomány)** 1% 1% 1% 1% 2% 2% 5% 4% 4% 6% 5% 5% 7% 6% 6% ebből: vállalkozói hitelek*** 1% 1% 1% 2% 3% 2% 5% 5% 5% 5% 4% 5% 6% 7% 6% háztartások hitelei 0% 0% 0% 0% 0% 0% 4% 5% 5% 4% 6% 6% 6% 7% 7% Vagyoni érdekeltségek 1% 0% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Aktív kamatelhatárolások 0% 1% 1% 3% 6% 4% 6% 5% 6% 22% 3% 19% 26% 5% 22% Egyéb aktív elsz. 0% 0% 0% 0% 1% 0% 32% 37% 32% 24% 44% 27% 13% 31% 16% Saját eszközök 0% 0% 0% 0% 0% 0% 1% 0% 1% 1% 0% 1% 1% 0% 1% Eszközök összesen 1% 2% 1% 2% 2% 2% 11% 5% 8% 9% 5% 7% 10% 6% 8% 3. ábra Fióktelepek száma 2005-2011. között 12 11 11 11 11 11 11 11 11 10 10 10 10 10 10 10 10 8 6 6 4 4 3 2 0 2005. 12. 2006.12. 2007.12. 2008.12. 2009.12. 2010.01. 2010.02. 2010.03. 2010.04. 2010.05. 2010.06. 2010.07. 2010.08. 2010.09. 2010.10. 2010.11. 2010.12. 2011.01. A fióktelepek súlya a hitelintézeti eszközök között stabilizálódni látszik, részaránya az összes eszközből 2009-ben 8%, 2010-ben 7%, 2011-ben 8%.Az összes eszközön belüli súlya 2-3%- ponttal magasabb, mint a devizaeszközökben lévő súlya. A fiókok 2011-ben a hiteleknek 6-7%-át, az értékpapírok 10%-át, a jegybanki és bankközi betétek 17% bírják. 14

Megnevezés 13. táblázat A fióktelepek eszközeinek változása 2010.12. 2011.03. 2011.03./2010.12. forint deviza össz forint deviza össz forint deviza össz Pénztár és elszámolási számlák 59 8 67 53 11 64 89% 139% 95% Forgatási célú értékpapírok 473 0 473 744 0 744 157% 157% Befektetési céllal vásárolt értékpapírok 100 0 100 76 0 76 76% 76% Értékpapírok összesen 573 0 573 820 0 820 143% 143% Jegybanki és bankközi betétek 281 113 394 181 167 348 64% 149% 89% ebből: jegybanki betétek 143 0 143 58 0 58 40% 40% bankközi betétek 138 113 250 123 167 291 90% 149% 116% Hitelek (nettó állomány)* 386 741 1 127 421 682 1 103 109% 92% 98% ebből: vállalkozói hitelek ** 147 267 414 162 251 413 110% 94% 100% háztartások hitelei 154 364 518 160 331 491 104% 91% 95% Vagyoni érdekeltségek 0 0 0 0 0 0 100% 100% Aktív kamatelhatárolások 96 3 100 81 4 85 84% 108% 85% Egyéb aktív elsz. 54 42 96 78 28 107 145% 68% 111% Saját eszközök 8 0 8 8 0 8 98% 71% 98% Eszközök összesen 1 458 907 2 365 1 642 893 2 536 113% 99% 107% Az összes eszköz 171 mrd HUF-fal, 7%-kal nőtt, ez a forgatási célú értékpapírok 270 milliárd Ft-os bővülésének következménye. 14. táblázat A fióktelepek (eszközarányos) annualizált eredménye 1. 2. Fiókeredmény mrd HUF-ban 2010 előzetes 2011.I. n.év 2010 előzetes 2011.I. n.év Kamateredmény 81 85 3,6% 3,5% Kamatbevételek 141 145 6,3% 5,9% Kamatráfordítások 60 60 2,7% 2,4% Nem kamateredmény 5 6 0,2% 0,3% Jutalékeredmény 12 14 0,5% 0,6% Osztalék 0 0 0,0% 0,0% Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye* 8 4 0,4% 0,2% Egyéb nem kamateredmény* -15-11 -0,7% -0,5% 3. Működési költségek 52 50 2,3% 2,0% 4. Értékv, céltartalék v. -18-3 -0,8% -0,1% 5. Szokásos üzleti tevékenység eredménye 16 39 0,7% 1,6% 6. Rendkívüli eredmény -1 0-0,1% 0,0% 7. Adózás előtti eredmény 14 39 0,6% 1,6% átlagos saját tőke 155 168 átlagos eszköz 2228 2450 adózás előtti ROE 9,17% 23,06% 15

Eredmény összetevők: A fiókok megfelelő adózás előtti eredménnyel zárták a 2010-es évet és azt meghaladó eredményt értek el 2011. első negyedévében. Eszközarányos kamateredményük a bankokénál 0,4%-ponttal magasabb, miközben mind a fajlagos kamatbevételük, mind a kamatkiadásuk elmarad a bankokétól, ám ez utóbbi jobban. A nem kamateredmény 0,1%-kal magasabb, mint a banki érték. A működési költséget egy év alatt is jelentősen csökkentették, 2011-ben a banki aránnyal azonosan 2%-os. Az értékvesztés 0,1%-os értéke ismét csak a bankok 2011-es eredményével azonos. Végül az adózás előtti 1,6%-os fiókeredmény 0,4%-ponttal magasabb, mint a bankok adózás előtti eredménye. Röviden: A közel tucatnyi fióktelep a hitelintézeti eszközök 8%-át birtokolják, ennél kisebb a hitelezésben a részarányuk, ahol az átlagosnál magasabb a forinthitelek részaránya. Kedvező áron beszerzett hitelforrásaik következtében 2011. évi annualizált adózás előtti ROE-juk mintegy duplája a bankokénak. 16

4) Szövetkezeti hitelintézetek teljesítménye folyóáron A szövetkezeti hitelintézetek súlyát a hitelintézetek között az eszközök tekintetében. 15. táblázat A szövetkezeti hitelintézetek súlya a hitelintézeti eszközökből 2007. 03. 2008.03. 2009.03. 2010.03. 2011.03. szövetkezet Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Pénztár és elsz.számlák 10% 1% 9% 13% 2% 11% 9% 2% 7% 9% 2% 6% 9% 3% 8% Forgatási célú értékpapírok 16% 0% 16% 18% 0% 18% 12% 0% 11% 8% 0% 7% 9% 1% 8% Befektetési céllal v. értékp. 5% 0% 5% 7% 0% 5% 5% 0% 4% 4% 0% 3% 5% 0% 4% Értékpapírok összesen 12% 0% 11% 14% 0% 12% 9% 0% 8% 6% 0% 5% 7% 0% 6% Jegybanki és bankközi b. 31% 0% 10% 16% 0% 9% 19% 0% 12% 32% 1% 20% 23% 1% 15% ebből: jegybanki betétek 1% 0% 0% 0% 0% 1% 0% 1% 2% 2% 1% 0% 1% bankközi betétek 33% 0% 11% 24% 0% 11% 37% 0% 17% 41% 1% 22% 31% 1% 18% Hitelek (nettó állomány)** 8% 0% 4% 9% 1% 3% 9% 1% 3% 10% 1% 4% 10% 1% 4% ebből: vállalkozói hitelek*** 6% 0% 3% 7% 1% 3% 8% 1% 3% 9% 1% 4% 10% 1% 5% háztartások hitelei 14% 1% 8% 14% 1% 6% 14% 1% 5% 14% 1% 5% 12% 1% 5% Vagyoni érdekeltségek 4% 0% 2% 4% 0% 2% 4% 0% 1% 4% 0% 1% 4% 0% 2% Aktív kamatelhatárolások 9% 0% 7% 9% 0% 7% 7% 0% 5% 6% 0% 5% 6% 1% 5% Egyéb aktív elsz. 2% 0% 2% 2% 0% 2% 1% 0% 1% 3% 0% 2% 3% 0% 2% Saját eszközök 9% 0% 9% 8% 0% 7% 9% 0% 8% 10% 0% 10% 10% 0% 10% Eszközök összesen 10% 0% 6% 10% 1% 6% 9% 1% 4% 9% 1% 5% 9% 1% 5% Az összes eszköz tekintetében a szövetkezetek 2007-08-ban 6%-os, 2010-11-ben 5%-os részaránnyal bírnak. Eszközeik között igen csekély a devizaeszköz, ez a hitelintézeti szektor devizaeszközeinek mindössze 1%-a. A hitelrészesedésük 4-5%-os, (ezen belül devizahitel részesedésük 1% körüli.) 16. táblázat A szövetkezeti hitelintézetek eszközei és növekedésük 2010.12. 2011.03. 2011.03./2010.12. szövetkezetek eszközei mrd HUF-ban HUF deviza össz HUF deviza össz HUF deviza össz 1. Pénztár és elszámolási számlák 50 4 54 48 5 53 96% 121% 98% Forgatási célú értékpapírok 361 1 362 366 2 368 101% 126% 102% 2. Befektetési céllal vásárolt értékpapírok* 130 1 130 139 1 140 108% 99% 108% Értékpapírok összesen 491 2 493 505 2 508 103% 116% 103% Jegybanki és bankközi betétek 341 9 350 299 9 308 88% 98% 88% 3. ebből: jegybanki betétek 4 0 4 3 0 3 77% 77% bankközi betétek 336 9 345 296 9 305 88% 98% 88% Hitelek (nettó állomány)** 634 97 731 620 84 704 98% 87% 96% 4. ebből: vállalkozói hitelek*** 289 37 327 288 33 322 100% 90% 98% háztartások hitelei 323 58 381 312 49 361 96% 85% 95% 5. Vagyoni érdekeltségek 11 0 11 11 0 11 94% 4% 94% 6. Aktív kamatelhatárolások 19 1 20 19 0 19 99% 64% 98% 7. Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök 14 0 14 15 0 15 112% 11% 111% 8. Saját eszközök 61 0 61 60 0 60 97% 97% Eszközök összesen 1 621 113 1 734 1 577 101 1 678 97% 89% 97% 17

Az összes értékpapíron belüli súlyuk 6%-os, ez az évek során csökkent le, ahogy a bankoknál nőtt, ítt nem nőtt hasonló dinamikában az értékpapírok tartása. A bankközi betéteknek 18%-át tulajdonolják, ez a forint bankközi betétek esetén 31%-os. (Egy évvel korábban 41%-os volt a forint bankközi betétek piacán a szövetkezetek részaránya.) A szövetkezetek összes eszköze az elmúlt negyedévben nem nőtt, nominálisan 3%-kal csökkent. A hitelállomány csökkenése ennél valamelyest nagyobb, 4%-os volt. 12%-kal esett vissza a bankközi betétek állománya. Növekedést az értékpapírtárca mutatott, 3%-os volt a bővülés. 17. táblázat A szövetkezetek (eszközarányos) annualizált eredménye Eredményösszetevők mrd HUF-ban 2010.év 2011.I.n.é. 2010.év 2011.I.n.é. Kamateredmény 68 64 4,1% 3,7% 1. Kamatbevételek 135 129 8,1% 7,5% Kamatráfordítások 67 65 4,0% 3,8% Nem kamateredmény 16 15 1,0% 0,9% Jutalékeredmény 21 19 1,3% 1,1% Osztalék 1 0 0,0% 0,0% Pénzügyi és befektetési szolgáltatások 2. eredménye 4 3 0,2% 0,2% ebből: devizaárfolyam-változásból származó eredmény 3 2 0,2% 0,1% Egyéb nem kamateredmény -9-7 -0,5% -0,4% 3. Működési költségek 63 59 3,8% 3,5% 4. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása* -13-9 -0,8% -0,5% 5. Szokásos üzleti tevékenység eredménye 8 10 0,5% 0,6% 6. Rendkívüli eredmény 0 0 0,0% 0,0% 7. Adózás előtti eredmény 8 11 0,5% 0,6% 8. Adófizetési kötelezettség** 2 1 0,1% 0,1% 9. Adózott eredmény 7 9 0,4% 0,6% átlagos saját tőke 119 124 átlagos eszköz 1668 1706 adózás utáni ROE 5,78% 7,65% infláció 4,90% 4,50% reál-roe 0,84% 3,01% A szövetkezetek a 2010-es évet jobb eredménnyel zárták, mint a bankok, de a 2011-es annualizált első negyedévük elmarad attól. Főbb összetevők: Kamatmarge, bár egy év alatt csökkent, a banki marge-ot 0,6%-ponttal meghaladja, különösen magas bár csökkenő a fajlagos kamatbevétel. Nem kamateredmény 0,9%-os a tavalyihoz képest valamelyest csökkent, de 0,7%-ponttal magasabb, mint a bankoknál, ez a magasabb jutalék és jobb egyéb nem kamateredményből következik. A működési költség jelentősen csökkent egy év alatt, de most is 1,5%-ponttal magasabb, mint a bankoknál, ennek oka lehet a kicsiny üzemméret is. Értékvesztésben kevesebbet számoltak el tavaly, de idén többet mint a bankoknál, de a két év összege azonos mindkét szereplőnél. Összegezve, a magasabb kamatmarge és nem kamateredmény az igen magas működési költség és az idei értékvesztés mellett a nominális ROE 7,65%-os, ez 2,2%-ponttal kevesebb, mint a bankoké, míg 2010-ben a szövetkezeti előny (4,6%-pont) nagyobb volt. 2011. június 2. 18