Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2006 első negyedévi fejlődéséről. Kiemelkedő tendenciák. Írta: Szepesi György

Átírás

1 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Közgazdasági kockázatértékelési és szabályozási igazgatóság Közgazdasági főosztály Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2006 első negyedévi fejlődéséről Kiemelkedő tendenciák Írta: Szepesi György május

2 A PSZÁF negyedévente statisztikai jelentést tesz közé a felügyelt szektorokról. Ehhez kapcsolódik a Gyorsjelentés, amelyben csak a kiemelkedő pénzügyi folyamatokkal foglalkozunk első negyedévében a pénzügyi szektorban lényegében folytatódtak a korábbi tendenciák, de néhány fontos ponton elsősorban a bankszektorban áttörésre, bizonyos lélektaninak tekintett határok meghaladására került sor. Főként ezekkel a pénzügyi folyamatokkal foglalkozunk a következőkben. 1. Az első negyedévben tovább folytatódott a bankszektor rendkívül gyors növekedése. A mérlegfőösszeg egy negyedév alatt 6,22%-kal növekedett, milliárd forintról milliárd forintra. Tizenkét hónap alatt több mint háromezer milliárd forinttal nőtt a banki eszközök értéke, ez 21,5%-os éves növekedésnek felel meg. Megjegyezzük az ezt megelőző tizenkét hónapban csak 16,8% volt a növekedés, ami volumenben 2212 milliárd forintot jelentett. A növekedés, a szezonalítást is figyelembe véve, rendkívül gyorsnak értékelhető. Az első negyedévben általában alacsonyabb növekedési ütemek a jellemzőek első negyedévében kerek három százalék, első három hónapjában pedig 2,2%-kal nőtt a bankok mérlegfőösszege, miközben az ezekre az évekre jellemző éves növekedési ütemek rendre: 17,8% és 11,5% voltak. Ebből adódóan a trendek és a szezonalítás változatlansága esetén a bankszektor növekedési ütemének további gyorsulása vetíthető előre. 2. A rendkívül magas növekedési ütemben szerepet játszott a hazai valuta árfolyamának alakulása is. A forint az euróhoz képest az időszak végére 4-5 százalékot romlott, valamivel kisebb volt a romlás mértéke a svájci frankhoz képest. Mivel a devizában nominált eszközök március végén a teljes banki eszközállomány negyven százalékát tették ki, a forint árfolyam változása 1,5 2%-kal növelhette a bankok mérlegfőösszegét. Ha ezt leszámítjuk akkor is kiugróan magas marad a negyedéves volumen növekedés. Mivel az eszközökön belül magasabb a devizában nominált tételek aránya, mint a forrásokon belül, a bankok mérlegen belül hosszú nyitott deviza pozícióval rendelkeztek, a forint átmeneti gyengülése a bankok eredmény pozícióját mindenképpen javította, hogy ebből mennyi realizálódott, az a deviza tranzakciók összesített nettó egyenlegétől függött. A forint árfolyam-stabilizációja valamelyest lassítani fogja a bankok növekedését. 2

3 3. Az elmúlt negyedévben folytatódott a bankok devizásodása. Március végén már a teljes forrásállomány 33%, a teljes eszközállomány 40,5% volt devizában nominálva. Ez már minőségi szempontból más, új állapot ahhoz képest, amikor a mérlegtételek zöme forintban jelent meg. A devizásodás eszköz oldalon gyorsabban megy végbe, mint forrásoldalon, de mindkét oldalon karakteresen felismerhető. A devizatételek aránya az eszközökön belül egy év alatt közel 7% ponttal nőtt: 33,7%-ról 40,5%-ra Ez év első három hónapjában több mint 2% ponttal nőtt a devizaeszközök aránya. A devizaforrások aránya az elmúlt tizenkét hónapban valamivel több mint öt százalék ponttal nőtt: 27,3%-ról 32,6%-ra, az első negyedévben a növekedés körülbelül egy százalékpont volt. 4. Mind a banknövekedésnek, a pénzügyi közvetítés mélyülésének, mind a devizásodásnak a banki hitelezés növekedése volt a motorja az első negyedévben is. Az összes hitel 5,3%-kal nőtt az első negyedévben, ebből a háztartások hitelei 6%-kal a vállalkozások hitelei 3,2%-kal bővültek. Az éves: 2006 első negyedév per 2005 első negyedév adatok még plasztikusabban mutatják a rendkívül gyors hitelexpanziót: az összes hitel 21,4%-kal nőtt tizenkét hónap alatt, a háztartási hitelek 33,2%-kal!!, a vállalkozások hitelei csak 13,8%-kal. A hitelezés növekedésében továbbra is a lakossági hitelek vezetik a sort. Ezek szerkezete tovább tolódik el az erősebben kockázatos áruvásárlási kölcsönök felé. A háztartásoknak nyújtott banki hitelek növekedése sajátos ciklikus mozgást követ. Tavaly első negyedévben három százalék körüli ütemben nőttek, (3,3%) ezek a hitelek. Az ütem a második negyedévben több mint duplájára gyorsult, (7,46%). A növekedés a csúcsát a harmadik negyedévben érte el, (8,72%). A negyedik negyedévben, a szokásos szezonalitás ellenére, valamelyest visszaesett a növekedési ütem: 7,56% volt. Idén az első negyedévben a negyedik negyedévinél kisebb, de az előző év azonos időszakához képest szokatlanul magas növekedés jellemezte a háztartási hiteleket, valamivel több, mint hat százalék, (6,02%). 5. A hazai valuta meglehetősen volatilis volt a tárgyidőszakban. Számos szakmai és nem szakmai szervezet fejezte ki aggodalmát a devizahitelek magas aránya és az ebből fakadó magas kockázatok miatt. Mindennek ellenére intenzívebbé vált az átcsoportosítás a forint és a devizahitelek között, mégpedig az utóbbiak javára. A devizában nominált hitelek első negyedévi gyorsabb növekedését részben magyarázza a forintnak erre az időre jellemző árfolyamváltozása, de a forintban nominált hitelek volumene mind a lakossági, mind a vállalati körben kismértékben csökkent ebben az időszakban! Ez a teljes hitelvolumen 3

4 nagyarányú növekedése mellett csak úgy volt lehetséges, hogy forinthiteleket váltottak át most már nagyobb mértékben devizahitelekre. A forinthitelek volumene 2005 szeptembere és decembere között még kismértékben nőtt. December és március között a vállalkozóknak nyújtott forinthitelek volumene 2753 milliárd forintról 2727 milliárd forintra, a háztartásoknak nyújtott forinthitelek nagysága 2271 milliárd forintról 2256 milliárd forintra esett. A deviza elszámolású hitelek eközben 2489 milliárd forintról 2684 milliárd forintra, illetve 1099 milliárd forintról 1318 milliárd forintra nőttek. A nettó volumen csökkenések még nem jelentősek, de már határozottan mutatják a tendencia váltást. Hitel nomináció milliárd Ft forint deviza összesen Forrás: PSZÁF Ez folyamat minden valószínűség szerint a jövőben is folytatódni fog, mert nehezen képzelhető el olyan állapot, hogy a forintkamatok alacsonyabb legyenek, mint a vezető devizakamatok. A forinthitelek konverziója devizahitelekké tovább gyorsítja a bankmérlegek devizásodását. Mivel forrásoldalon lassabban megy végbe ez a folyamat, a teljes deviza pozíció kiegyensúlyozására a jövőben is nagyvolumenű határidős és swap műveletekre lesz szükség. 6. A lakossági és a vállalati hiteleken belül a deviza hitelek részaránya nagy valószínűséggel magasabb, mint amennyi a banki mérlegekben szerepel, mivel a hitelek több mint tíz százalékát pénzügyi vállalkozások nyújtják. A pénzügyi vállalkozások kölcsöneinek zöme devizában van elszámolva. Ezeket a kihelyezéseket túlnyomórészt bankok refinanszírozzák szintén devizában. Ezzel magyarázható, hogy az első negyedév végén a bankok háztartásoknak és vállalkozóknak nyújtott hiteleiben a devizahitelek aránya még ötven százalék alatt volt: 36,9% és 49,6%, az összes bank által nyújtott hitelben már ötven százalék 4

5 feletti részt ért el, (53%). A különbséget nagyrészt a bankok által a pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott devizában elszámolt refinanszírozó hitelek magyarázzák. Ezek az első negyedévben együttesen 5,5%-kal, az elmúlt tizenkét hónapban 18%-kal nőttek. A banki hitelek szerkezetén belül folytatódott a tavaly elkezdődött átrendeződés. Az első negyedévben a lakosságnak nyújtott hitelek állománya 6,2-kal nőtt, a vállalkozásoknak adott hitelek növekedési tempója ennek csak a fele volt. A lakossági hiteleken belül már korábban sem a lakáshitelek növekedtek a leggyorsabban, bár közel négy százalékos negyedéves és huszonkét százalékos éves ütemük nem lebecsülendő. Az áruvásárlási kölcsönök (ideértve a gépjármű finanszírozást is) 10,5%-os negyedéves és 66%-os éves növekedése minden képzeletet felülmúl. Nem sokkal marad el ettől az egyéb lakossági hitelek: személyi, folyószámla és bankkártya hitel tíz százalékos első negyedévi és 43%-os éves növekedése. Mindezek az adatok arra utalnak, hogy idén a lakossági hitelek expanziója határozottan folytatódott, sőt a szezonalitásra is tekintettel, magasabb fokozatba váltott a hitelezés. Egyetlen abszolút szám ennek igazolására: márciusában az áruvásárlási kölcsönök állományának abszolút nagysága 627 milliárd forint volt, egy évvel később már 1041 milliárd forint. A vállalati hiteleken belül az első negyedévben, szemben a év azonos időszakával a KKV hitelek növekedése nagyon lelassult, nem érte el az egy százalékot. 7. A banki forrásokon belül tovább nőtt a devizaforrások részaránya. Miközben az összes banki forrás 6,2%-kal nőtt, a devizában nominált források 9,7% kal nőttek. Feltűnően magas ütemben nőttek ebben a negyedévben a vállalkozói devizabetétek 42,6%-kal!, emögött valószínűleg nagy volumenű egyedi tranzakciók húzódhatnak meg. Részben emiatt folytatódott az a két három éve fennálló tendencia, mely szerint a vállalkozói betétek a lakossági betéteknél gyorsabb ütemben nőnek és arányuk az összes betétállomány egyharmadához közelít. Eközben a háztartási betétek arány a banki forrásokon belül folyamatosan csökken: 2005 márciusában 33,46% volt márciusában már csak 25,6%. A kieső forrásnövekményt döntően nem a vállalati betétek, hanem a külföldről felvett hitelek és bankközi betétek pótolták 5

6 8. A lakossági betétek aránya nemcsak a banki forrásokon belül csökkent, hanem a lakosság pénzügyi megtakarításaiban is túlsúlyba kerültek az intézményi befektetők által kínált kollektív megtakarítási formák. Mrd Ft Intézményi befektetők 2 538, , , ,966 Befektetési alapok nettó eszközértéke 879, , , ,933 Életbiztosítási tartalékok 658, , , ,901 Nyugdíjpénztári vagyon 1 001, , , ,132 Bank betétek 7 277, , , ,708 - ebből háztatások betétei 3 867, , , ,051 Intézményi befektetők / háztartások betétei (%) Forrás: PSZÁF 65,6% 77,0% 101,5% 111,9% A fenti adatokból látható, hogy tavaly év végén még nagyjából azonos nagyságú volt a banki betétek és az intézményes befektetések aránya a lakosságnál, az első negyedév végére az intézményi befektetők által kínált kollektív megtakarítások túlsúlya már meghaladta a tíz százalékot év végén még csak a betétek alig több mint háromnegyedét tették ki az intézményes befektetések. Az impozánsan gyors növekedés, egyrészt a befektetési alapok, a nyugdíjpénztárak és a unit linked biztosítások gyors expanziójának tulajdonítható, másrészt a tavalyi évre és az idei év első két hónapjára jellemző kedvező tőkepiaci folyamatoknak. (Az adatok tartalmazhatnak halmozódásokat, a nettó adatok a banki betétek arányának még erőteljesebb visszaesését mutathatják) 6 000,0 Az intézményi befektetők portfoliójának és a banki betéteknek az alakulása (mrd Ft) 5 000, , , , ,0 0, Intézményi befektetők Háztartások betétei

7 Forrás PSZÁF A fenti grafikon mutatja, hogy a lakossági pénzügyi megtakarítások szerkezetében már hosszabb ideje érvényesülő trend gyorsult fel az elmúlt hónapokban. 9. A bankok nemcsak a gyors ütemű hitelexpanziót tartották fent, hanem magas jövedelmezőségüket is, annak ellenére, hogy a kamatmarzs valamelyest tovább csökkent. A bankok (MFB, EXIM nélkül) annualizált eszközjövedelmezősége és tőkejövedelmezősége Az átlagos mérlegfőösszeg arányában I.n.év I.n.év I. n.év I. n.év I. n.év a kamatbevétel 8,79 8,47 10,60 9,31 7,28 a kamatráfordítás 4,71 4,61 6,48 5,40 3,44 A kamateredmény (Kamatmarzs) 4,08 3,86 4,12 3,91 3,84 A működési költségek 3,63 3,24 2,87 2,71 2,64 Az adózás előtti eredmény 1,90 2,24 2,20 3,15 2,57 Eszközjövedelmezőség (ROA) 1,68 1,97 1,98 2,81 2,24 Tőkejövedelmezőség (ROE) 18,13 22,09 23,95 31,89 26,61 Forrás: PSZÁF A számszerű eredmények az év végi értékeik alatt vannak, de a tavaly első negyedévi értékeiknél jóval magasabbak. Folytatódott a kamatmarzs csökkenése, miközben tovább növekedett a bankok költség hatékonysága. Az adatok értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a bankok év végén számos olyan számviteli műveletet: elhatárolásokat, azok visszavezetését, valós értékű könyvelésre való áttérést végezhetnek, amely befolyásolhatja eredményüket, így az aggregált nyereségszintet is. Ezért kellő óvatossággal kell értékelni a jövedelmezőségi mutatókat. 10. Hitelezést bankokon kívül kereskedelmi méretekben takarékszövetkezetek és pénzügyi vállalkozások végeznek. Jelentős különbség van azonban a két pénzügyi szektor dinamikája közt, és ez különbség az első negyedévben még tovább nőtt. A pénzügyi vállalkozások igen gyorsan, a szövetkezeti hitelintézetek pedig lassan növekednek. Az első negyedévben a szövetkezetek hitelezése mind a lakosság, mind a vállalkozások felé abszolút értékben is csökkent, miközben a pénzügyi vállalkozások ügyfelek felé eszközölt kihelyezései ütemesen nőttek, bár a növekedés tempója lassult. 7

8 Hitelek milliárd Ft Forrás: PSZÁF 1833, , ,71 539, ,01 545, ,91 538,68 517,57 500, , , , , , Bank hitelei Tksz hitelei Pv hitelei Tőkepiaci tendenciák 11. A hazai tőkepiacot továbbra is az árfolyamok intenzív fluktuálása jellemezte. A BUX index a tavalyi utolsó negyedéves gyengélkedése után - amikor is pont alatt zárta az évet március végére visszatornázta magát a tavaly szeptemberi csúcs közelébe. Az első negyedévet a Budapesti Tőzsde blue chip indexe pont fölött zárta. A forint árfolyamában lévő tendencia az erőteljes ingadozást kiszűrve negatív irányú, bár a kurzus mindvégig a sáv alsó felében tartózkodott. A hazai valuta gyengülése még a tavalyi év végén megkezdődött, a szeptember eleji 243 forintról lassan 266 EUR/HUF-os árfolyamig folyamatosan romlott. Ft. a sávban -4,0% -5,0% -6,0% -7,0% -8,0% -9,0% -10,0% -11,0% -12,0% -13,0% -14,0% Ft. a sávban és BUX index ( ) a Ft helyzete a sávközéphez képest BUX BUX index 8

9 A hosszú távú állampapír index árfolyamában szintén kimutatható a hazai tőkepiacot jellemző bizonytalan ugrálás, a rövid távú index folyamatos lassú emelkedése azonban töretlen volt jan 2005.febr A MAX és az RMAX index ( ) MAX index 2005.márc 2005.ápr 2005.máj 2005.jún 2005.júl 2005.aug 2005.szept 2005.okt 2005.nov 2005.dec RMAX 2006.jan 2006.febr 2006.márc 2006.ápr 2006.máj A befektetési alapoknak, a kötvényalapokat leszámítva sikerült profitálniuk az elmúlt negyedévben az alapvetően pozitív tőkepiaci helyzetből. A tavalyi év utolsó negyedévben az összes befektetési alap 97%-ánál nagyobb arányt képviselő nyilvános alapok növekedése megtorpant, első negyedévében azonban 9,4%-os növekedést értek el. A teljes portfolión belül a belföldi alapok 5,7%-kal, a külföldiek melyek az összes nyilvános alap 15%-át képviselik, 35%-kal növekedtek 3 hónap alatt. A növekedés majdnem az összes eszköztípust érintette, abszolút értékben leginkább a pénzpiaci alapok nőttek (82,1 mrd), arányait tekintve a befektetési alapokba fektető alapok és a származtatott termékekbe fektetett alapok is szépen gyarapodtak (+24-24%). Növekedés jellemezte még a részvénybe (13,8%), valamint az ingatlanba fektető alapokat (9,4%) is, a kötvény alapok nettó eszközértéke azonban 48,5 mrd-dal alacsonyabb volt március végén, mint egy negyedévvel korábban. 9

10 Nyílvános befektetési alapok piaci részesedése befektetési politika szerint 100% 80% 60% 40% 20% 0% Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 Q Részvény alapok Kötvény alapok Vegyes alapok Befektetési alapba fektető alapok Pénzpiaci alapok Származtatott ügyletbe fektető alapok Indexkövető alapok Külföldi alapok Ingatlan alapok Kiemelkedő dinamikával (51,7%) bővült 2006 első negyedévében a befektetési vállalkozások mérlegfőösszege, bár hosszú távon ez inkább egy hullámzási folyamat (tavaly szeptemberhez képest még egy 4%-os csökkenést mutat), nem jelentkezik tendenciaként. A növekedés eszköz oldalon a követelések, forrás oldalon a rövid lejáratú kötelezettségek közt mutatható ki. 8,7%-kal gyarapodott továbbá a negyedév során a kezelt ügyfélvagyon, a befektetési tevékenység eredményében pedig a tavalyi év azonos időszakához képest 28,8%-os növekedést sikerült a szektornak aggregált szinten elérni. Biztosítás 12. A biztosítási szektorban az összes szerződések száma tovább csökkent, miközben az időarányos díjbevétel nagysága nőtt. Az összes díjbevétel az előző év azonos időszakához viszonyítva 16%-kal nőtt, ezen belül az életbiztosítások díjbevétele 34%-kal, a nem életbiztosításoké 4,75%-kal. A fő hajtóerőt továbbra is a unit linked biztosítások 77%-os éves növekedése jelentette. A unit linked alapok kínálati választéka bővült: megjelentek a távol keleti papírokba fektető alapok és az összetett termékeket értékesítő úgynevezett struktúrált alapok. A szerződésszám csökkenése, amely tavaly júniustól tart, teljes egészében a nem-élet ágban következett be. (Tavaly a második negyedév végén az összes biztosítási szerződések száma több mint tizennégy millió volt, ez idén március végére 11 millió 800 ezerre csökkent, a nemélet biztosítások száma ugyanebben az időszakban ezerről 8 millió 602 ezerre csökkent. 10

11 Az életbiztosításokon belül folytatódott az átrendeződés a befektetésekhez kötött életbiztosítások javára, ezek száma az elmúlt negyedévben harmincezerrel nőtt. A unit linked alapokban lévő tőke nagysága az év végi 349 milliárd forintról március végére 393 milliárd forintra nőtt. A hagyományos életbiztosítások száma eközben kismértékben csökkent. A nem-életbiztosításokon belül két területen esett vissza jelentősen a szerződések száma: a balesetbiztosításban, itt a díjbevétel is csökkent és a kötelező gépjármű felelősség biztosításban, ezek arányos díjbevétele valamelyest nőtt. A KGFB szerződésszám alakulásában szerepet játszik az is, hogy tavaly év végén számos szerződő váltott, mégpedig úgy, hogy biztosító társaságtól biztosító egyesületbe helyezte át kötelező biztosítását. A nagy biztosító egyesületeknél van jelenleg a kötelező gépjármű biztosítások körülbelül tíz százaléka. Emellett a gépjármű kereslet az év első hónapjaiban lényegében stagnált és ez is befolyásolta a gépjárművel kapcsolatos biztosítások számát. A nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződések csökkenésében szerepe volt a fióktelepek javára megvalósított állomány átruházásnak is. Az egymással ellentétes tendenciák ellenére a biztosító társaságok összesített eredménye nőtt 2006 első negyedévében. Óvatos becslés alapján a tavalyi 63 milliárd forintos adózás előtti eredmény után, az idén 70 és 80 milliárd közötti sávban várható a biztosító társaságok adózás előtti nyeresége. (Az első negyedévben, részben becsült adatok alapján húsz milliárd forint körüli adózás előtti eredményt értek el) 11