NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2016. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)
Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2
TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2016. I. negyedévben... 5 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 6 IV. A felmérés főbb eredményei... 9 IV. 1. A LÉTSZÁMADATOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA A 2016. II. NEGYEDÉV VÉGÉIG (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT)... 9 IV. 2. A FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORTOK ÉS A FOGLALKOZÁSOK VIZSGÁLATA (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT)... 12 IV. 3. A LÉTSZÁMADATOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA A 2016. II. NEGYEDÉV VÉGÉIG (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL)... 13 IV. 4. A TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT).. 17 IV. 5. A TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL)... 19 V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata... 22 V.1. AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVI 3 HÓNAPOS ELŐREJELZÉS TELJESÜLÉSE (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL)... 22 V.2. A 2015. MÁRCIUS 31-EI ÉS A 2016. MÁRCIUS 31-EI TÉNYADATOK VIZSGÁLATA (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL)... 24 VI. A GAZDASÁGI SZERVEZETEK ELŐREJELZÉSE AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKKAL KAPCSOLATBAN... 26 Táblajegyzék 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2016. II. negyedév) ágazati reprezentációja... 31 2. A 2016. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten áganként, ágazatonként... 32 3. A 2016. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint, (fő)... 33 4. A 2016. II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás, foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint... 34 5. A 2016. II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 35 6. A 2016. II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 36 7. A 2016. II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 37 8. A 2016. II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 38 9. A 2016. II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) 39 10. A 2016. II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 40 11. A 2016. II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 41 3
12. A 2016. II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 42 13. A 2016.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 43 14. A 2016.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 44 15. A 2016.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők)... 45 16. A 2016.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 46 17. A 2016.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatottak)... 47 18. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése vállalati méretenként, 2016. III. negyedévre vonatkozóan (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), %... 48 19. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja... 49 4
I. Bevezetés 2016. márciusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 44. alkalommal hajtotta végre a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését (a továbbiakban: NMF). A felmérés során megszólított munkáltatók száma 18,0 ezer volt. A beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,1 ezer db-ot tett ki. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a munkáltatók és a munkaügyi szervezet közötti munkakapcsolat erősítése: gyors reagálás a cégek várható munkaerő-keresletére, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, munkáltatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. Az NMF adatfelvétele 2016. március 29-e és 2016. április 19-e között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a 2016. március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 2,8%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve 2016. II. negyedév végéig 2,0%-os létszámnövekedést jeleztek a munkáltatók. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi főosztályainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=afsz_negyedeves_munkaerogazd_felmeres II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2016. I. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint 2016. I. negyedévben a 15-74 éves népesség 60,3%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 56,7%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 6,0%-ot tett ki. Az országban összesen 1842,9 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1695,9 ezer volt a vállalkozások száma. Területenként vizsgálva, a munkanélküliségi ráta a legnagyobb az Észak Alföldön, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (13,5%) és Hajdú-Bihar megyében (9,9%). Szintén magasabb az országos átlagnál Észak-Magyarországon (6,9%), itt Nógrád megyében kiemelkedő, 8,1%-os a ráta. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Nyugat-Dunántúlon (3,2%), ezen belül Győr-Moson-Sopron megyében, ahol 2,3%. 5
Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés 2016. I. negyedév ezer fő Népesség száma 1 7 515,6 Gazdaságilag aktívak száma 1 4 534,9 Munkanélküliek száma 1 272,8 Foglalkoztatottak száma 1 4262,2 Alkalmazásban állók száma 2 2954,0 Inaktívak száma 1 2980,6 Gazdasági szervezetek száma 3 1842,9 ebből vállalkozások száma 3 1695,9 Aktivitási arány 1 60,3% Foglalkoztatási ráta 1 56,7% Munkanélküliségi ráta 1 6,0% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, 2016. I. negyedév (Az adatok a 15-74 éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, 2016. február 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, 2016. március III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A 2016. II. negyedéves felmérés eredményeként több mint tizenkétezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 693,9 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 67,0%-os volt. A válaszadási hajlandóság az egyes megyékben egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos esetekben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, négy megyében pedig az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Békés, Tolna, Veszprém és Zala megye, az utóbbiba pedig Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest megye és Budapest. A több mint tizenkétezer érvényes választ adó gazdasági szervezet legnagyobb része, 79,0%- a, mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 16,9%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,3%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 29,4%-át. A minta 4,2%-át alkotják a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók legnagyobb hányadát, 48,9%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 41,2 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a 2016. március 31-ei állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (54,4%) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,3%) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. Válaszadók megoszlása 2016 II. negyedévi NMF-ben (2016. március 31.) Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma 2016. március 31-én Ebből: közfoglalkoztatottak száma, megoszlása, % fő száma, db megoszlás, % száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) 5047 40,8 21315 2,9 146 0,3 Kis (10-49 fő) 4485 36,2 101895 14,0 2954 6,8 Közép (50-249 fő) 2020 16,3 214579 29,4 14365 33,0 Nagy (250 felett) 518 4,2 356137 48,9 23689 54,4 Összesen 12070 97,5 693926 95,2 41154 94,5 6
Nemzetgazdasági szinten a NMF adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át, és a foglalkoztatottak 16,3%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági ágazatonként a következő táblázat mutatja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Foglalkoztatottak számának Gazdasági szervezetek megoszlása (%) számának megoszlása (%) Nemzetgazdasági ágazat (TEAOR'08) NMF KSH NMF KSH (2016. I. negyedév) (2016.03.31.) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5,2% 5,0% 7,8% 27,7% Bányászat 0,2% 0,2% 0,2% 0,0% Feldolgozóipar 44,9% 21,5% 26,0% 4,3% Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,3% 0,8% 0,3% 0,1% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,3% 1,3% 1,4% 0,2% Építőipar 2,6% 6,4% 9,2% 5,2% Kereskedelem, gépjárműjavítás 7,9% 12,4% 21,6% 11,5% Szállítás, raktározás 5,5% 6,4% 2,9% 2,2% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,1% 4,6% 6,6% 4,2% Információ, kommunikáció 0,5% 2,8% 1,2% 3,2% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,0% 2,3% 0,7% 2,1% Ingatlanügyletek 1,0% 0,5% 1,9% 13,2% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,3% 3,7% 4,6% 10,8% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,3% 3,6% 2,6% 3,9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 6,0% 10,8% 2,9% 0,0% Oktatás 4,7% 7,3% 2,9% 3,2% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7,8% 6,4% 2,8% 2,2% Művészet, szórakozás, szabad idő 0,6% 1,9% 1,3% 2,8% Egyéb szolgáltatás 1,8% 2,3% 3,0% 3,3% Összesen 100,0% 100,0% 100,0 100,0% Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés 2016. I. negyedév, KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2016. március 31-én Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági ágazatonként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között a szervezetek számát, és az ott foglalkoztatottak létszámát nézve egyaránt. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem ágazat esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezetek számát tekintve felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ennek oka főként a Főváros és Pest megye valós súlyához képest kisebb mértékű megjelenése. A KSH adatai szerint Közép- Magyarországon működik a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,8%-a), melyek a munkavállalók 32,3%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben a gazdasági szervezetek 11,7%-a vett részt, az általuk foglalkoztatott munkavállalók pedig csupán 10,8%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy például Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint 7
az általuk foglalkoztatottak az előző negyedévhez hasonlóan kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 25% A 2016. II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2016. március 31-én 25% 20% 15% 10% 5% 0% A 2016. II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti 2016. I. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés 2016. II. negyedév 8
IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a 2016. II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a 2016. március 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy 2016. II. negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók közel negyede a foglalkoztatott létszám növekedését prognosztizálja. Emellett döntő hányaduk (71,3%) a létszám stagnálásával számol, állományi létszámuk csökkenését mindössze 4,1%-uk várja. Az elmúlt év hasonló időszakában jelzett várakozásokhoz képest árnyalatnyit romlott a növekedést várók tábora, és szintén hajszálnyit esett a csökkenést prognosztizálóké, míg a stagnálásra szavazóké bővült valamelyest. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 71,0% 71,3% 23,3% 21,8% 5,0% 4,1% Csökkenő Stagnáló Növekedő 2015. március 31.-2015. június 30. 2016. március 31.-2016. június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint 2016. június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2016. 06. 30.) Mikro (0-9 fő) 82 694 4271 5047 22681 Kis (10-49 fő) 188 1008 3289 4485 104362 Közép (50-249 fő) 179 734 1107 2020 219300 Nagy (250 fő és felette) 62 274 182 518 366809 Összesen 511 2710 8849 12070 713152 A mintában szereplő gazdasági szervezetek a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 2,8%-os növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. 9
Ha megvizsgáljuk, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (693,9 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 0,2%-os létszámcsökkenéssel és 3,0%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 3,2%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 19,2 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy közfoglalkoztatással együtt egyetlen ágazatban sem várják a dolgozói létszám csökkenését. A legmagasabb létszámnövekedést a közigazgatásban (6,8%) várják, emellett jelentősebb emelkedést prognosztizáltak a művészet és szabadidő (6,1%), a víz-, és hulladékgazdálkodás (5,1%), és a szállítás, raktározás (4,8%) ágban. A többi területen 0,1 és 4,2% közötti létszámbővülést jósolnak a gazdálkodó szervezetek. Az ezekben az ágakban előforduló közfoglalkoztatás valamelyest felfelé korrigálja a növekedés várható mértékét. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2016. június 30-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 6,8 6,1 5,1 4,8 4,2 3,9 3,9 3,5 3,5 2,7 2,4 2,3 2,2 1,9 1,1 0,8 0,4 0,4 0,1 A feldolgozóiparon belüli létszámváltozást a közfoglalkoztatás nélküli 3 hónapos előrejelzési fejezetben vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban a közfoglalkoztatás nem jellemző. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy egyik kategória esetében sem bontakozik ki negatív prognózis a II. negyedév végéig. Mindez a szezonális hatásoknak is köszönhető. Az előrejelzések - a nagyvállalati kategóriát leszámítva némileg pesszimistábbak, mint a tavalyi év hasonló időszakának várakozásai. A mikro-vállalkozások szokás szerint a leginkább derűlátóak (6,4%), ezt követően a nagy- (3,0%), a kis- (2,4%), és a középvállalatok (2,2%) várnak viszonylag kedvező létszámbővülést. 10
% A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2016. június 30-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 6,4 3,0 2,4 2,2 mikro kis közép nagy A területi dimenzióból messzemenő következtetést nem szabad levonnunk, hiszen a reprezentativitás mértéke, jellege, valamint a közfoglalkozatás hatásai eltorzíthatják a reálfolyamatokat. Mindemellett megállapítható, hogy Budapest cégei bizonyultak a legoptimistábbnak (6,4%), a többi megyében 1,1-5,0% közti növekedéssel számolnak a munkaadók. Csökkenést nem prognosztizálnak egyik megyében sem, ahogyan ezt a gazdasági ágak esetében is láthattuk. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2016. június 30-ig, % 8,0 6,0 6,4 5,0 4,4 3,7 3,6 3,4 4,0 3,0 2,9 2,9 2,4 2,3 2,3 2,1 2,1 2,1 2,0 1,8 1,5 1,2 1,1 2,0 0,0 11
IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is megfigyelhettük, a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a II. negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 693,9 ezer főhöz képest 19,2 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatott létszám. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) 9000 8214 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 4316 3471 1223 730 527 385 284 68 2 A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy minden főcsoportban pozitív a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások szívhatják fel a legtöbb munkaerőt ebben a negyedévben. Kimagaslóan pozitív egyenleg az ipari és építőipari foglalkozásoknál, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében, és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoknál tapasztalható. A legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási, és az egyszerű ipari és az egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozások. Emellett az egyéb termék-összeszerelők, az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, az egyéb takarító és kisegítő, és a kézi csomagoló területen növekedhet jelentősebben a létszám.. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. 12
IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a 2016. II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 73,0%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 20,2%-uk növekedést, 4,0%-uk létszámcsökkenést jelez 2016. II. negyedév végéig. Az adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest azt mutatják, hogy egyaránt mérséklődött a létszámcsökkenésre és a létszámnövekedésre számító cégek aránya, ugyanakkor szinte nem változott a stagnálást prognosztizálóké. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 73,0% 73,0% 21,8% 20,2% 4,6% 4,0% Csökkenő Stagnáló Növekedő 2015. március 31.-2015. június 30. 2016. március 31.-2016. június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint 2016. június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2016. 06. 30.) Mikro (0-9 fő) 79 672 4296 5047 22440 Kis (10-49 fő) 179 951 3355 4485 101116 Közép (50-249 fő) 175 641 1204 2020 203483 Nagy (250 fő és felette) 67 248 203 518 338498 Összesen 500 2512 9058 12070 665537 A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 652,8 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 665,5 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 2,0%-os lehet. A nemzetgazdasági ágak többségében a foglalkoztatottak számának növekedését vagy stagnálását prognosztizálhatjuk. A legnagyobb mértékű létszámbővülés az adminisztratív szolgáltatás (4,3%), a vendéglátás (3,8%), az építőipar (3,6%), és a mezőgazdaság (3,2%) területén valósulhat meg a tárgynegyedévben; e területek zöménél a várható változásban jelentős szerepe van a szezonalitásnak is. 13
% % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2016. június 30-4,3 ig, % 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 3,8 3,6 3,2 2,8 2,5 2,3 2,2 2,1 2,1 1,9 1,1 0,8 0,7 0,5 0,3 0,1 0,1 0,0 A feldolgozóiparban várhatóan 2,3%-os létszámnövekedés várható a II. negyedévben. Az iparágon belül a főátlagnál kedvezőbb mértékű emelkedés várható a vegyi anyag, termék (4,7%), a számítógép, elektronikai, optikai termék (4,5%), az élelmiszer, ital, dohánytermék (4,1%), a villamos berendezés (2,3%), és az egyéb feldolgozóipari, ipari gép, berendezés gyártása (2,1%) területen. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2016. június 30-ig, % 7 6 6,0 5 4 3 2 1 2,2 1,6 1,8 0 mikro kis közép nagy 14
% Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyságkategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. A mikro-vállalkozások várakozásai jelen esetben 6,0 %-os növekedést jeleznek, a nagyvállalkozások azonban ehhez képest mindösszesen 1,8%-ot prognosztizálnak. Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül sem prognosztizálható a foglalkoztatottak számának csökkenése. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2016. június 30-ig, % 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 4,8 3,4 3,0 3,0 2,2 2,1 2,1 2,0 1,9 1,9 1,8 1,7 1,7 1,7 1,6 1,2 1,0 0,8 0,7 0,6 A legoptimistább várakozásokkal Jász-Nagykun-Szolnok megye munkáltatói (+4,8%) rendelkeznek a tárgyidőszakban. Ezen kívül jelentősebb, három százalékot meghaladó növekedést várnak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Komárom-Esztergom megyében. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási csoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A legnagyobb kereslet a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások iránt mutatkozik; ez a tavaly ilyenkor jelzett keresletnél kisebb értéket jelent. Emellett keresettek a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és az ipari és építőipari foglalkozások, melyek magasabb értéket mutatnak a tavalyinál. Pozitív jelenség, hogy a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettségűek, és a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozási csoportok iránt idén is pozitív keresletet jeleztek a munkáltatók. Az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások, a mezőgazdasági foglalkozásúak, a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók, és a fegyveres szervek foglalkozásai létszámában csekély mértékű növekedés prognosztizálható. Ezen felül jelentősebb létszámnövekedés az egyszerű ipari foglalkozásúaknál, az egyéb termék-összeszerelőknél, az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúaknál, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, és az egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások esetében várható. 15
Jelentősebb létszámcsökkenés pedig a kéményseprő, épületszerkezet-tisztító, a zenetanár (iskolarendszeren kívül), a cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásoknál számítható. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő) 4500 4090 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 3463 2712 1042 520 361 267 206 70 2 16
IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 14,6 ezer fős létszámnövekedést jeleztek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 2,1%-os emelkedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma 2017. március 31-ig a 708,6 ezer főre emelkedhet. Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 25,2%-a prognosztizál létszámbővülést a munkaerő-állományában, 66,4%-a stagnálást vár, 5,6%-uk pedig csökkenést jelez előre. Ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint a 3 hónapos előrejelzésnél: egyaránt csökkent a növekedést és a csökkenést várók részesedése, a stagnálóké pedig kis mértékben emelkedett. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 66,3% 66,4% 26,1% 25,2% 7,0% 5,6% Csökkenő Stagnáló Növekedő 2015. március 31.- 2016. március 31. 2016. március 31.- 2017. március 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint 2017. március 31-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2017. 03. 31 ) Mikro (0-9 fő) 129 832 4086 5047 22778 Kis (10-49 fő) 265 1205 3015 4485 104042 Közép (50-249 fő) 234 802 984 2020 218727 Nagy (250 fő és felette) 63 295 160 518 363003 Összesen 691 3134 8245 12070 708550 A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatással együtt a munkavállalók száma 693,9 ezer fő volt, az egy év múlva prognosztizált létszám pedig708,6 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 2,1%-os lehet. Az éves létszámprognózis adatai alapján a legtöbb gazdasági ágban emelkedhet a foglalkoztatottak létszáma, kivéve a bányászat (-5,1%), közigazgatás (-0,9%), energiaipar (- 0,9%), és mezőgazdaság (-0,9%) területeket. A legnagyobb növekedés pedig az adminisztratív szolgáltatás (4,4%) ágban prognosztizálható. 17
A feldolgozóiparon belül dolgozó munkavállalók létszáma összességében 3,0%-kal bővülhet. Az egyes ágazatokat nézve, megállapítható, hogy létszámcsökkenéssel nem számolnak a szervezetek, ugyanis 0,0-7,1% közötti létszámnövekedést várnak. A gazdasági ágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása emelkedik ki. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2017. március 31-ig, % 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-6,0 4,4 4,3 3,8 3,6 3,4 3,1 3,0 2,9 2,2 1,2 1,1 1,0 0,9 0,8 0,8-0,9-0,9-0,9-5,1 2017. március 31-ig a mikro-vállalkozások 6,9%-os, a kisvállalkozások 2,1%-os, a középvállalatok 1,9%-os, és a nagyvállalkozások 1,9%-os növekedést jeleznek előre. Mindebből látszik, hogy lényegében stagnálás várható, kivéve a mikro-vállalkozások kiugróan magas előrejelzését. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2017. március 31-ig, % 7,0 6,9 6,0 5,0 4,0 3,0 2,1 1,9 1,9 2,0 1,0 0,0 mikro kis közép nagy 18
Területileg vizsgálva az éves prognózist, Komárom-Esztergom megye, Budapest, Nógrád megye, Heves megye és Vas megye munkáltatói várják a legnagyobb létszámnövekedést, mely 3,5-5,0% közötti értéket jelent. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Csongrád megye munkaadói lényegében stagnálást jeleztek. Létszámvesztést egyedül a Veszprém megyében működő cégek jeleztek. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2017. március 31-ig, % 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 5,0 4,6 4,4 3,9 3,5 2,8 2,6 2,3 2,3 2,1 2,1 2,0 1,8 1,3 1,2 0,9 0,8 0,7 0,5-1,6 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 68,4% 68,5% 25,0% 24,0% 6,0% 4,7% Csökkenő Stagnáló Növekedő 2015. március 31.- 2016. március 31. 2016. március 31.- 2017. március 31. 19
A gazdasági szervezetek 68,5%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 24,0%-a növekedést, 4,7%-a létszámcsökkenést jelez. Az előző év azonos időszakához viszonyítva elmondható, hogy mérséklődött mind a növekedést, mind a csökkenést prognosztizáló cégek aránya, ezzel párhuzamosan kissé emelkedett a stagnálásra számító vállalkozásoké. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint 2017. március 31-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2017. 03. 31 ) Mikro (0-9 fő) 127 808 4112 5047 22523 Kis (10-49 fő) 216 1166 3103 4485 101227 Közép (50-249 fő) 185 730 1105 2020 204469 Nagy (250 fő és felette) 53 280 185 518 339261 Összesen 581 2984 8505 12070 667480 A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,3%-os létszámnövekedés várható 2017. március 31-ig. A 2016. március 31-én meglévő 652,8 ezer fős foglalkoztatott létszám 667,5 ezer főre növekedhet egy év alatt a felmérésben szereplő cégek körében. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2017. március 31-ig, % 5 4,1 3,9 4 3 2 1 0-1 -2-3 -4-5 -6 3,5 3,3 3,2 3,0 3,0 2,2 1,5 1,3 1,1 1,0 0,9 0,7 0,6 0,6-0,2-0,9-5,1 A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján nemzetgazdasági áganként meglehetősen eltérő várakozások rajzolódnak ki. Míg a legtöbb nemzetgazdasági ágban növekedés várható, addig a bányászat területén jelentősebb, 5,1%-os csökkenést jósolnak a munkáltatók. A gazdasági ágak egy másik csoportjában pedig kismértékű emelkedés, illetve 20
mérséklődés jelezhető előre. Csökkenésről a bányászat mellett az energiaipar, és a víz- és hulladékgazdálkodás gazdasági ágban beszélhetünk. A feldolgozóiparban összességében 3,0%-kal többen dolgozhatnak 2017. március 31-én a 2016. március 31-ei létszámhoz viszonyítva. Közfoglalkoztatottak nélkül egy év alatt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása lehet a legnagyobb (7,1%-kal) mértékben bővülő ágazat, amelyet a vegyi anyag, termék gyártása (5,4%-os bővülés), és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (3,6%) követ. Csökkenést egyik ágazat sem jelzett, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén pedig nem változik a létszám éves távlatban a gazdálkodó szervezetek előrejelzései alapján. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2017. március 31-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 6,4 2,3 2,1 2,0 mikro kis közép nagy A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változással a mikro-vállalkozások (6,4%-os) számolnak, a legkisebb mértékű bővüléssel pedig a nagyvállalkozások (2,0%-os). 21
A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2017. március 31-ig, 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 5,5 4,4 3,8 3,4 3,2 3,1 2,7 2,7 2,6 2,1 2,1 1,8 1,8 1,6 1,2 1,2 1,1 1,0 0,9-1,1 Területi szempontból Komárom-Esztergom megye munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést (5,5%), de optimista várakozások jellemzőek Nógrád megye (4,4%), Heves megye (3,8%), Vas megye (3,4%), Jász-Nagykun-Szolnok megye (3,2%), és Budapest (3,1%) munkáltatóinál. Egyedül Veszprém megye választ adó cégei prognosztizáltak csökkenést (- 1,1%). V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) A tervezett és tényleges létszámadatok összehasonlítását az elmúlt évre és negyedévre azon munkáltatók körében is elvégeztük, akik mindkét mérésben részt vettek, ez több mint tízezer munkáltatót jelentett. Az előrejelzések pontosságát kizárólag a közfoglalkoztatottak nélküli létszámra vizsgáljuk, hiszen, ahogy a korábbi fejezetekben is láthattuk, a közfoglalkoztatás előirányzatainak nagyságrendjét és változását a gazdasági szervezetek nem tudják befolyásolni, így a közfoglalkoztatottakra vonatkozó létszámgazdálkodásra sem tudnak hatással lenni. 2016. I. negyedévre (2015. december 31. és 2016. március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 1,4%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, de ezzel ellentétben 0,2%-os mérséklődés tapasztalható. A mérésben részt vevő vállalkozások így 1,6 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak a vizsgált időszakban. 22
106,0 105,3 A 2016. I. negyedéves előrejelzés teljesülése 104,0 102,0 100,0 98,0 96,0 94,0 92,0 96,5 101,3 101,2 101,3 97,4 97,5 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép (50-249 fő) 102,1 Nagy (250 és afelett) 2016. márc. 31. terv/ 2015. dec. 31. tény 2016. márc. 31. tény/ 2015. dec. 31. tény 2016. márc. 31. terv/ 2015. dec. 31. tény országos átlag 2016. márc. 31. tény/ 2015. dec. 31. tény országos átlag Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy az előző negyedévi eredménytől eltérően,- amikor is a kisvállalati kör adta a legpontosabb előrejelzést a nagyvállalatok (+1,3%) várakozása állt a legközelebb a március végi tényadatokhoz. Legkevésbé a mikro-vállalkozások láttak előre egy negyedévre: 5,3%-os növekedést jeleztek, valójában pedig 3,5%-kal csökkent esetükben a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, amely 99,2-103,5% között mozgást jelent. Mindössze az oktatásban számítottak kisebb mértékű, 0,8%-os csökkenésre, melyhez képest jelentősebb, 13,8%-os visszaesés tapasztalható a negyedév végén. Igazán kiugró értékkel a tervezett létszámváltozások kapcsán nem találkozunk, ugyanakkor a tényleges, március végi eredmények már jóval differenciáltabbak. Legpontosabban az energiaiparban terveztek előre a munkáltatók, 0,6%-al jósoltak nagyobb létszámváltozást a ténylegesnél. A pénzügyi, biztosítási tevékenység területen a várttal ellentétben kiemelkedő mértékben csökkent a foglalkoztatottak létszáma (32,1%-al). Emellett a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágban (15,2%), az oktatásban (13,8%), a kereskedelem és gépjárműjavítás (13,2%), és az egyéb szolgáltatás területén (11,3%) szintén jelentősebb visszaesés tapasztalható. Emellett a víz- és hulladékgazdálkodást (17,3%), az információ és kommunikáció (12,8%), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (9,7%), a szállítás, raktározás területét (8,3%), és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet (8,1%) emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. 23
Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Nemzetgazdasági ágak Előző negyedéves tervezett létszám (2016.márc.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2015.dec.31.),% Jelenlegi létszám (2016.márc.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2015.dec.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 100,5 93,7 Bányászat, kőfejtés 101,5 102,4 Feldolgozóipar 102,1 102,8 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 100,0 99,4 Víz-, és hulladékgazdálkodás 100,7 117,3 Építőipar 102,2 94,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 100,7 86,8 Szállítás, raktározás 101,0 108,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 102,0 104,8 Információ és kommunikáció 102,5 112,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 101,5 67,9 Ingatlanügyletek 101,0 105,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 100,8 84,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 103,5 108,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 101,0 99,0 Oktatás 99,2 86,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,5 109,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 101,6 94,1 Egyéb szolgáltatás 100,7 88,7 Összesen 101,4 99,8 V.2. A 2015. március 31-ei és a 2016. március 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) 2016. évre (2015. március 31. és 2016. március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 2,2%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, ezzel ellentétben 0,2%-os csökkenés jelentkezett. A mérésben részt vevő vállalkozások eszerint 1,6 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak, mint ahogy azt tervezték. 24
120,0 90,0 60,0 30,0 A 2016. március 31-re vonatkozó éves előrejelzés teljesülése 107,6 102,0 102,3 101,8 96,3 97,1 96,5 102,9 2016. márc. 31. terv/2015. márc. 31. tény 2016. márc. 31. tény/ 2015. márc. 31. tény 2016. márc. 31. terv/ 2015. márc. 31.tény-Országos átlag 2016. márc. 31. tény/ 2015. márc. 31. tény-országos átlag 0,0 Mikro(<10 fo) Kis(10<=&<50 fo) Közép Nagy(250 fo <=) (50<=&<250 fo) A látszólag pontos éves előrejelzés mögött azt láthatjuk, hogy vállalati méret szerint már kilengések tapasztalhatók az előrejelzés pontosságában. Éves távlatban általában igaz, hogy a vállalati méret növekedésével javul az előrejelzés pontossága, így jelen esetben a nagyvállalatokat vizsgálva 1,1%-pont volt a különbség a tény és terv változások között. A legoptimistább mikro-vállalkozások 7,6%-os létszámnövekedést vártak, ehelyett 3,7%-os létszámcsökkenés következett be náluk. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatott adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek. A legnagyobb változást, 12,6%-ot, a víz- és hulladékgazdálkodás területére prognosztizálták a munkáltatók. A feldolgozóiparban 2,2%-os növekedést jeleztek a cégek. Csökkenést mindössze az oktatás (-0,5%), és a művészet, szórakoztatás, szabadidő (0,2%) ágak esetében vártak. Az említett területek közül a feldolgozóiparban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, ahol 0,2%-al jósoltak nagyobb létszámváltozást a ténylegesnél. A víz- és hulladékgazdálkodásban a várttal ellentétben 6,6%-al, az oktatásban 22,6%-al, a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban pedig 15,0%-al csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Emellett még a szállítás, raktározás, az ingatlanügyletek, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az energiaipar, az egyéb szolgáltatás, és a vendéglátás területét emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. Ezen felül a prognózisokkal ellentétben jelentősebb mértékben csökkent a létszám a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar és a közigazgatás területén. 25
A 2015. március 31-ei és a 2016. március 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) Előző éves tervezett létszám (2016.márc.31.)/Előző éves tényleges létszám (2015.márc.31.),% Nemzetgazdasági ágak Jelenlegi létszám (2016.márc.31.)/Előző éves tényleges létszám (2015.márc.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 103,3 92,1 Bányászat, kőfejtés 100,4 103,7 Feldolgozóipar 102,2 102,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 100,0 108,3 Víz-, és hulladékgazdálkodás 112,6 93,4 Építőipar 103,2 87,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,9 95,9 Szállítás, raktározás 101,4 141,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 103,4 109,2 Információ és kommunkáció 101,9 99,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 100,8 112,7 Ingatlanügyletek 102,3 114,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 101,4 66,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 104,2 115,6 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 100,1 90,9 Oktatás 99,5 77,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,2 99,3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 99,8 85,0 Egyéb szolgáltatás 100,9 108,2 Összesen 102,2 99,8 VI. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a II. negyedévben a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról is kérdeztük. A gazdasági szervezeteket arra kértük, hogy az atipikus foglalkoztatási formák közül válasszák ki azokat, amelyeket várhatóan a következő negyedévben alkalmazni fognak. Mindezt úgy, hogy háromfokú skálán volt szükséges a válaszadó cégeknek megválaszolni, mekkora az esélye az adott típus alkalmazásának: 1 biztosan, 2 talán, 3 biztosan nem az adott foglalkoztatási formát. Három olyan atipikus forma nevezhető meg, amely fontos szerepet játszhat a következő negyedévben a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásában. Ez a három típus a határozott idejű, az alkalmi vagy szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatás. 26
Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % Atipikus foglalkoztatási forma biztosan 2016. II. negyedév 2015. II. negyedév talán biztosan biztosan talán nem biztosan nem 27,1 44,9 28,0 27,2 43,9 29,0 Részmunkaidős foglalkoztatás Távmunka 1,5 7,6 90,9 1,7 7,4 91,0 Bedolgozói jogviszony 1,6 9,9 88,4 2,1 8,9 89,0 Alkalmi, vagy szezonális 35,7 35,8 28,5 34,3 35,6 30,1 foglalkoztatási forma Határozott idejű 40,8 39,9 19,4 40,4 37,8 21,7 szerződéssel történő foglalkoztatás/állami Munkaerő-kölcsönzés 5,1 13,3 81,6 4,6 12,2 83,2 Önfoglalkoztatás 3,2 8,9 87,9 3,4 8,5 88,1 Megbízási szerződés 9,3 29,8 60,9 8,2 29,6 62,1 A vállalkozások négytizede jelezte, hogy valamely munkavállalója biztosan határozott idejű szerződésen keresztül fog nála kereső tevékenységet végezni, az alkalmi, vagy szezonális, és a részmunkaidős foglalkoztatásnál ez az arány 30% körüli volt, a megbízási szerződésre pedig a cégek körülbelül egytizede voksolt. A többi foglalkoztatási forma esetében 1,5-5,1% közötti a biztosan valamely foglalkoztatási formát alkalmazók aránya. A három fő atipikus foglalkoztatási mód mellett a talán alkalmazók esetében a megbízási szerződést emelhetjük ki, hiszen a vállalkozások 29,8%-a jelezte, hogy felmerülhet e lehetőség alkalmazása. Az előző év azonos időszakának adataival kapcsolatban jól látható, hogy összességében nem változtak az egyes atipikus formákkal kapcsolatos prognózis adatai. Sem az egyes foglalkoztatási formákat egymáshoz viszonyítva, sem pedig az adott foglalkoztatási forma várható alkalmazásának gyakoriságát illetően. Annyi azonban megemlíthető, hogy azok aránya inkább emelkedést mutat szinte minden kategóriában, amelyek talán alkalmazni fognak munkavállalót atipikus formában. Összességében egy adott atipikus formára igennel (biztosan és talán) válaszolók részesedése egy év alatt kisebb-nagyobb mértékben emelkedett és mérséklődött, leginkább a határozott idejű foglalkoztatásnál (2,3%-al) és a munkaerő kölcsönzésnél (1,6%-al) változott. Mindez egyértelmű jele annak, hogy a munkáltatók a hagyományos munkaviszony alkalmazása mellett továbbra is élnek az atipikus foglalkoztatás egyes módozataival. A részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kiemelhető, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik a foglalkoztatási típust biztosan alkalmazók aránya. Ezt jól mutatja például, hogy míg a mikro-vállalkozások 19,8%-a fog a következő negyedévben részmunkaidős munkavállalót alkalmazni, addig ez az arány a nagyvállalkozásoknál már 44,8%-ot tesz ki. E foglalkoztatási forma kapcsán a legtöbb vállalkozás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (39,9%), Budapesten (38,0%), és Nógrád megyében (36,4%) jelezte, hogy biztosan élni fog ezzel a lehetőséggel. A részmunkaidős munkavállalót biztosan nem alkalmazók aránya a legmagasabb Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében (38,3-43,3% közötti). A nemzetgazdasági ágazatok közül a tudományos kutatás, fejlesztés, a gyógyszergyártás, az egyéb szolgáltatás, a távközlés és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területeket emelhetjük ki a biztosan alkalmazók közül. 27
A távmunka munkaerő-gazdálkodásban várható súlya meglehetősen csekély. Azok a cégek, akik a következő negyedévben nem zárkóztak el egyértelműen e foglalkoztatási formától, elsősorban a közép- és nagyvállalkozásokhoz tartoznak, Budapesten és Nyugat-Dunántúlon működnek, és a legnagyobb arányban a tudományos kutatás, fejlesztés nemzetgazdasági ágban találhatók meg. A távmunkához hasonlóan a bedolgozói jogviszony alkalmazása is kismértékű lehet. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás elsődlegesen a kisebb cégekre lehet jellemző a következő negyedévben. Minél nagyobb vállalkozásról beszélünk, annál alacsonyabb ezzel az atipikus foglalkoztatással biztosan vagy talán munkaerőt foglalkoztatni kívánó vállalkozások aránya. A mikro-vállalkozások 38,2%-a, a kisvállalkozások 38,4%-a, a középvállalkozások 30,0%-a, a nagyvállalkozások 15,4%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója a következő negyedévben, akit alkalmi/szezonális foglalkoztatási formában fog alkalmazni. Területileg elsősorban azokban a megyékben lesz releváns szerepe ennek a foglalkoztatási formának, ahol a szezonális munkáknak a súlya nagy, így például említhetjük Békés, Somogy, Győr-Moson-Sopron, Zala és Tolna megyéket. A gazdasági ágak közül pedig a szálláshely szolgáltatás, vendéglátást, a mezőgazdaságot, az építőipart, az élelmiszergyártást, és az egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet emelhetjük ki, hiszen itt a legmagasabb az alkalmi/szezonális foglalkoztatást biztosan alkalmazók aránya, 42,1-57,2% közötti. A határozott idejű foglalkoztatás kapcsán elmondható, hogy szerepe a vállalati méret növekedésével emelkedik, hiszen minél nagyobb cégekről beszélünk, annál nagyobb közöttük azok aránya, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Relevanciája azonban már a mikrovállalkozások körében sem elhanyagolható, ugyanis e vállalati kör 33,3%-a biztosan, 40,1%-a talán fog alkalmazni határozott időre munkavállalót a következő negyedévben. A nagyvállalkozásoknál ezek az arányok már 60,0%-ot, illetve 28,8%-ot tettek ki. A határozott idejű szerződések biztos alkalmazását a legtöbb vállalkozás Komárom- Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Veszprém megyékben, és Budapesten jelezte. A gazdasági ágakat tekintve, ebből a szempontból a tudományos kutatás, fejlesztés, a közigazgatás, a bányászat, az oktatás, a víz- és hulladékgazdálkodás, a szociális ellátás, és a gyógyszergyártás ágazatokat emelhetjük ki. A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a nagyvállalkozásoknál jellemző a következő negyedévben. E vállalati kör 28,9%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója, akit kölcsönzés keretében fog foglalkoztatni. A többi létszámnagyság-kategóriánál ez az arány a 10,0%-ot sem éri el. A mikro-vállalkozások 8,5%-a, a kisvállalkozások 12,9%-a, középvállalkozások 19,7%-a, a nagyvállalkozások 24,5%-a jelezte, hogy talán lesz kölcsönzött munkavállalója a következő negyedévben. A gazdasági ágak közül a gyógyszergyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és a járműgyártás területen működő vállalkozások prognosztizálták a legtöbben a munkaerő-kölcsönzést, mint atipikus foglalkoztatási forma lehetőségét. A megbízási szerződéseknél minél nagyobb cégről van szó, annál nagyobb azok aránya, akik a következő negyedévben biztosan vagy talán alkalmazni fogják ezt az atipikus foglalkoztatási formát. A mikro-cégek 5,6%-a, a nagyvállalkozások 23,5%-a biztosan, előbbiek 22,1%-a, utóbbiak 35,5%-a pedig a talán kategóriába tartozik. 28
A megbízási szerződések biztos alkalmazása a legtöbb megyében 10% körül mozog, kivéve a Fővárost, ahol ez az érték kiemelkedőbb (23,5%). Ezen kívül magasabb eredménnyel Csongrád (16,0%), Somogy (12,2%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (12,2%) megyénél találkozunk. A nemzetgazdasági ágaknál, ágazatoknál a tudományos kutatás, fejlesztés, az oktatás, a humán-egészségügyi ellátás, a közigazgatás, a kiadói tevékenység, és az energiaipar emelhető ki ebből a szempontból. 29
Táblázatok 30
1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2016. II. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) 2016. I. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2016.II. negyedév**) nyitó megoszlása Reprezentációs arány létszáma (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 211,2 5,0% 36,3 5,2% 17,2% Bányászat 8,1 0,2% 1,6 0,2% 20,0% Feldolgozóipar 916,4 21,5% 311,9 44,9% 34,0% Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 138,1 3,2% 42,2 6,1% 30,5% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 62,9 1,5% 20,7 3,0% 33,0% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 54,6 1,3% 15,6 2,2% 28,5% tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 3,4 0,1% 0,1 0,0% 2,3% Vegyi anyag, termék gyártása 23,3 0,6% 9,0 1,3% 38,8% Gyógyszergyártás 26,6 0,6% 2,4 0,3% 8,9% Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 70,8 1,7% 31,6 4,6% 44,7% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 97,6 2,3% 44,0 6,3% 45,1% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 78,6 1,8% 40,0 5,8% 50,9% Villamos berendezés gyártása 54,0 1,3% 20,7 3,0% 38,5% Gép, gépi berendezés gyártása 66,0 1,6% 25,2 3,6% 38,1% Járműgyártás 157,2 3,7% 45,7 6,6% 29,1% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés 83,4 2,0% 14,7 2,1% 17,6% üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 33,0 0,8% 8,7 1,3% 26,5% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 56,9 1,3% 22,6 3,3% 39,7% Építőipar 271,8 6,4% 18,3 2,6% 6,7% Kereskedelem, gépjárműjavítás 528,9 12,4% 54,5 7,9% 10,3% Szállítás, raktározás 270,6 6,4% 38,0 5,5% 14,0% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 194,6 4,6% 14,5 2,1% 7,5% Információ, kommunikáció 117,4 2,8% 3,6 0,5% 3,1% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 96,3 2,3% 6,8 1,0% 7,0% Ingatlanügyletek 20,5 0,5% 7,1 1,0% 34,9% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 155,6 3,7% 8,7 1,3% 5,6% Adminisztratív és szolgáltatást támogató 153,1 3,6% 16,0 2,3% 10,4% tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 461,4 10,8% 41,7 6,0% 9,1% Oktatás 311,5 7,3% 32,3 4,7% 10,4% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 273,0 6,4% 54,3 7,8% 19,9% Művészet, szórakozás, szabad idő 78,7 1,9% 4,4 0,6% 5,6% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 99,1 2,3% 12,7 1,8% 12,8% Összesen 4262,2 100,0% 693,9 100,0% 16,3% * KSH Munkaerő-felmérés 2016. I. negyedév ** 2016. március 31-ei statisztikai állományi létszám 31