RLS és egyéb alsó végtagi mozgásmegnyilvánulások

Hasonló dokumentumok
Az alvás során jelentkező mozgás-megnyilvánulások jellemzése és differenciáldiagnosztikája.

Alvászavarok. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs

Alvásmedicína. 3.: Aluszékonyság

Alvászavarok. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs

Alvászavarok. Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE ÁOK

Alvászavarok. (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE

Alvásmedicína. 2.: Inszomniák fajtái, főbb kiváltó okok.

Poliszomnográfia. Alvásdiagnosztikai. rium Neurológia Klinika

Alvászavarok. (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE

Alvászavarok. Dr.Kozák Norbert

A tünetek (EDS, cataplexia) kezelésére kell szorítkoznunk.

Don t ever go to sleep. Too many people die there. Mark Twain Alvászavarok és a közlekedés biztonságának összefüggései

EEG Alvás Napszaki ritmusok

Alvászavarok és kezelésük az evidenciák alapján. Dr. Magyar Mária Tünde

Az alvászavarok jelentősége

Az alvásfüggő légzészavarok következményei

Alvás és alvászavarok

Alvásvizsgálatok jelentısége stroke-ban

Az alvás, pihenés szükséglete

A NARKOLEPSZIA IMMUNOLÓGIAI VONATKOZÁSAI FALUDI BÉLA NEUROLÓGIAI KLINIKA PTE KK, PÉCS

LXIX. ÉVFOLYAM 2017/1 2. szám

Az obstruktív alvási apnoe szindróma, mint a stroke rizikófaktora.

A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

Nocturia napjaink betegsége Dr. Siller György

Alvás és alvászavarok

1.Sorszám:... Adatfelvétel ideje:. 2. Név:.. 3. Személyi ig. szám: TAJ szám:. Lakcím:. Telefon:. Az adatfelvevő orvos. Neve:.

A horkolás és az obstruktív sleep apnoe (OSAS) differenciáldiagnosztikája gyermek és felnőtt korban, terápiás lehetőségek

A napközbeni aluszékonyság krono- és fényterápiás lehetőségei.

Alvászavarok. Az alvás folyamata II. Alvás ébrenlét II. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs

Vizelettartási zavarok gyermekkorban

Éjszakai ambuláns, otthoni poligráfiás vizsgálat készült. A páciens aláírásával igazolta, hogy a készüléket saját magára tette fel.

Az alvás biológiája. Lőrincz Magor

Az alvásfüggő mozgászavarok ellátási protokollja

hatályos: dr. Szakács Zoltán, neurológus, szomnológus, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke, társszerző

Az alvás-és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. Dr. Novák Márta, PhD.

Alvásfüggő légzészavarok és a jogosítvány. Dr.habil Szakács Zoltán PhD

DR. IMMUN Egészségportál

Alvászavarok és jelentőségük a pszichiátriában. Purebl György

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat november 13.

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-

Epilepszia és görcsállapotok gyermekkorban. Fogarasi András. Bethesda Gyermekkórház, Budapest. Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam

Insomniák neurológiai vonatkozásai

Gyermekpszichiátria. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

ABSZTRAKTOK. ALVÁSFÜGGŐ LÉGZÉSZAVAROK JELLEMZŐI EXTRÉM OBEZEKBEN Dr. Bernát István SomnoCenter Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum

OSAS és Stroke Stroke és OSAS

A NYUGTALAN LÁB SZINDRÓMA ÉS PERIODIKUS VÉGTAGMOZGÁS-ZAVAR BETEGSÉG DIAGNOSZTIKÁJA ÉS KEZELÉSE

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A nyugtalan láb szindróma és periódikus végtagmozgás-zavar betegség diagnosztikájáról és kezeléséről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A nyugtalan láb szindróma és periódikus végtagmozgás-zavar betegség diagnosztikájáról és kezeléséről

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

MAGYAR ORVOSI KÖNYVTÁRAK SZÖVETSÉGE KARÁCSONYI HÍRLEVÉL 2006/4. Ünnepi melléklettel

Alvászavarok és jelentőségük a pszichiátriában. Purebl György

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A gyermekkori epilepsziák felismerése

Tudatállapotok. Alvás, alvászavarok. Purebl György

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

A vizelettartási zavarok osztályozása Dr Silhavy Mihály Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részleg Igazgató: Prof.

Szenior akadémia. Az alvás és zavarai, különös tekintettel az inszomniára

A NAPKÖZBENI ALUSZÉKONYSÁG JELENTŐSÉGE ÉS OKAI

TÁRSSZERZŐ - HATÁRIDŐ: JÚNIUS 30.

Újszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután

A NARKOLEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA ÉS TERÁPIÁJA

- ALVÁSZAVAROK- Blaskovich Borbála Kognitív Tudományi Tanszék

A hypertonia legfıbb okai. Még mindig a nephrológia és az endokrinológia?

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

A helyi érzéstelenítés szövődményei. Semmelweis Egyetem, Budapest Szájsebészeti és Fogászati Klinika

Sejtek közötti kommunikáció:

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A narkolepszia diagnosztikájáról és terápiájáról. Készítette: A Neurológiai Szakmai Kollégium

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil.

A krónikus veseelégtelenség pszichoszociális szempontjai A nyugtalan láb szindróma és az alvás alatti periodikus lábmozgászavar

Syncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Alvászavarok Parkinson-kórban: megjelenés, kivizsgálás, terápiás lehetőségek

Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS. KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab

A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció

Alvászavarok és jelentőségük a pszichiátriában. Purebl György

MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN

Alvászavarok. Dr. Magyar Mária Tünde. DEOEC Neurológiai Klinika Alváslaboratórium

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Autonóm idegrendszer

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.

Az inszomnia pszichodiagnosztikája. Dr Purebl György Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet

Ambuláns vérnyomásmonitoring (AVM) Dr. S. Perl Medizinische Univ Klinik Graz Kardiológiai osztály

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a narkolepszia diagnosztikájáról és terápiájáról. hatályos:

Az obstruktív alvási apnoe

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Alvászavarok és alvásdiagnosztika gyermekkorban

A WILSON BETEGSÉG EXTRAHEPATIKUS MANIFESZTÁCIÓI. Doktori értekezés tézisei

Veleszületett rendellenességek etiológiai csoportjai

Parkinson kór gyógyszeres terápiája. Dr. Aschermann Zsuzsanna PTE Neurológiai Klinika

Görcsállapotok HEMS eljárásrend

A krónikus veseelégtelenség pszichoszociális szempontjai A nyugtalan láb szindróma és az alvás alatti periodikus lábmozgászavar

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Enuresis nocturna

Átírás:

RLS és egyéb alsó végtagi mozgásmegnyilvánulások Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Neurológiai Klinika PTE KK, Pécs

Motoros esemény Gyakoriság (felnőttkori) Parasomniák NonREM Zavart ébredés 2.9-4.2% Night terror 2.2% Alvajárás 1-4% REM Nightmere 2-8% Alvási paralízis 6.2% REM magatartászavar 2% Epilepszia Alvásfüggő mozgászavarok PLMD (periodikus végtag-mozgászavar) 3-5% Bruxizmus 8-31% Éjszakai lábikragörcs 50-60% Jaktáció nincs adat

Egyéb Elalvási mioklónusok 70% Alvás alatti beszéd 4% Benignus mioklónusok nincs adat Pszichogén nem epilepsziás rosszullét 0.00002-0.00033% Éjszakai pánikzavar Alvásfüggő légzészavarok 2-5% GERD 8-21% Narkolepszia 0.03-0.05% Enuresis nocturna 0.5% Mioklónusok excesssiv fragmentált mioklónus nincs adat Propriospinalis mioklónus nincs adat Ritmikus mozgászavarok (elalvás során) nincs adat akatízia 6.3% (schizophreniában)

Mozgásmegnyilvánulások típusai: izomgörcsök mioklónusok ritmikus mozgások disztoniform mozgások komplex cselekvéssorok pánik reakció (vokalizációval) (+ vegetatív megnyilvánulások)

RLS "RLS is the most common unknown disease you have never heard of" American RLS Foundation Első leírás: Thomas Willis, 17. század 1672, "restless leg" elnevezés Wherefore to some, when being abed they betake themselves to sleep, presently in the Arms and Legs, leaping and Contractions of the tendons, and so great a Restlessness and Tossing of their members ensue, that the diseased are no more able to sleep, than if they were in a Place of greatest torture" T. Willis

% 8 6 összes férfi nő 4 2 0 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 >80 Allen et al.: Arch Intern Med. 2005; 165: 1286-1292

Jellemzők: Dizesztéziák (főként alsó végtagon, de 20-30%-ban felsőkön is, Mozgáskényszer kíséri) Mozgásra oldódik (rázás, egyhelyben járás, sétálás, ütögetés, stb.) Nyugalomban fokozódik DE: Cirkadián pattern: este éjjel súlyosabb. Társuló állapotok: PLMD: repetitív, stereotíp mozgások, 4-90 sec intervallum Non-REM alatt (1-2 std.) Főként alsó végtagon 70-90%-ban PLMD és RLS együtt jár

Differenciáldiagnosztika Idiopátiás forma Szekunder formák (vasanyagcsere zavarához köthető): Terhesség (11-27%) Vas és fólsav-hiány (43%) Veseelégtelenség (end-stage) (20-70%) Gasztektómia (30%?) Perifériás neuropátia Neuroleptikum indukált akatízia Arthrosis Rheumatoid arthritis (25-40%) Varikózus vénák Intermittáló klaudikáció Elalvási mioklónusok REM magatartászavar UARS, OSAS Alvásfüggő epilepsizák PLMD gyakoribb egyes neurológiai betegségekben: Dopa-responsive disztónia Huntington Parkinson Stiff-man sy. Myelopáthiák

Elalvási mioklónus (hypnic jerk) Gyakoriság: akár 70% Közvetlenül az elalvás előtt Zuhanás, álomszerű élmény kíséri Ok ismeretlen Benignus jelenség, De: elalvási inszomnia Kávé, stressz, elalvást megelőző fizikai aktivitás fokozza Propriospinális mioklónus Elalvás-ébrenlét határán Akaratlan, alsó végtagi flexiós mozgások Spinális eredet, de organikus háttér csak 7%-ban Jelenlegi álláspont: Többségében funkcionális Alvás alatti izomgörcsök Alvás alatt, általában a hajnali időszakban Vádliban Fájdalmas Ébresztő inger Primer: oka ismeretlen

PLM

Okok: Idiopátiás Diabetes mellitus Vashiány Gerincvelői károsodás Alvási apnoe Narkolepszia Urémia Egyes gyógyszerek Neuroleptikumok, Antidopminergiás szerek Triciklusos antidepresszánsok Szedatív gyógyszerek megvonása Benzodiazepinek

Eredet: Primer alvásfüggő elemi mozgások Nem mozgászavar jellegű (alvás)betegséget kísérő mozgásmegnyilvánulás Szabályozási elégtelenség

OA, CA és mozgások:

? Pramipexol PAP

A mikroébredések szintjei: EEG-s Magatartási / mozgási Vegetatív OA, CA, CSB: Mikroébredés része Szekunder formák (SDB) alapbetegség megoldása

RLS-PLMD

PLM REM-ben RLS / PLMD SM-ben 4x gyakoribb PLM Non-REM-ben és REM-ben: Gerincvelő károsodás - SM - Vaszkuláris eredet - Cervikális spondilózis Klinikum és PSG - Mint típusos PLMSben - Kivétel: hiányzik a REM alatti szuppresszió

PLM Narkolepszában PLM jelen van narkolepsziában is Gyakoribb a HLA DQB1*0602 pozitív esetekben (NT1) Kevésbé gyakori a HLA DQB1*0602 negatív NT1-ben Non-REM-ben és REM-ben is jelentkezik Patofiziológia: PLM: Dopaminerg diszfunkció Narkolepsziában is hatásosak a dopaminer agonisták a PLM-re Hypocretin neuronok proiciálnak dopaminerrgiás magcsoportokra

PLM és RDB

RBD narkolepsziában 1-es típusú narkolepszia (NT1) Narkolepszia és kataplexia HLA DQB1*0602 RBD: 72% 2-es típusú narkolepszia (NT2) Narkolepszia kataplexia nélkül RBD: 14%

REM magatartászavar: Narkolepszia vs. Neurodegeneratív folyamat Narkolepszia: ICD2 (3) kritériumoknak megfelel Nincs agytörzsi károsodás Nincs egyéb, neurodegeneratív folymat következében kialakult jel Hypocretin / Orexn hiány Nem előzi meg a klasszikus narkolepszia tüneteket Mozgások REM-ben és Non-REM-ben is Fiatalabb korban kezdődik Sérülések ritkák Neurodegeneratív eredet: ICD2 (3) kritériumoknak megfelel Idiopátiás RBD-e többsége neurodegeneratív eredetű Korai előjelző REM on neuronok károsodása a degeneratív folymat miatt Mozgástöbblet csak REM-ben Idős kori kezdet (klinikum) Sérülések gyakoriak

Az RDB patofiziológiája narkolepsziában Hipokretin / Orexin neuronok Hypothalamus Aktiv: Ébrenlét, csökken: Non-REM, megszűnik: REM Hypocretin: REM flip-flop kapcsoló stabilizálás REM onset és atónia modulálása REM-Off neuronok károsodása: So-REM, Cataplexia, Alvási paralízis REM-On neuronok egy részére serkentő REM without atonia, RBD Szerepe az alvás ébrenlét ciklus stabilizálásában (projekciók a wake active Neuronokra - agytörzs) A Hypocretin neuronok proiciálnak a gerincvelői motneuronokra

4-90 sec 0.5-5 sec Min. 4 végtagmozgás Egy sorozatban Vegetatív kísérőjelenség Szimpatikus aktiváció - RR kiugrások - cardiovasculáris rizikó növekszik. Kardiovaszkuláris rizikó növekedés!

Összefoglalás: Számos elemi mozgásmegnyilvánulás Különböző eredet Megfelelő kivizsgálás: PSG jelentősége Amennyiben lehetséges: alapbetegség kezelése PLMD: DA-erg agonista szerek