Definíciók 3 rész. Fogalom Képlet, definíció Jelölések Jelmagyarázat, mértékegység A cellareakció szabadentalpiaváltozása és az elektromotoros erő

Hasonló dokumentumok
Fizikai kémiai definíciók jegyzéke a laboratóriumi gyakorlat céljára Összeállította Riedel Miklós 2013

Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem

Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest

Fizikai kémiai definíciók jegyzéke a laboratóriumi gyakorlat céljára Összeállította Riedel Miklós 2018

DIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások


Aerációs csatorna. Keverékek áramlása. 10. előadás

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

Gingl Zoltán, Szeged, :41 Elektronika - Váltófeszültségű házatok

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I előadás

Kapd fel a csomagod, üdvözöld a kalauzt és szállj fel!

A digitális multiméterek

Gingl Zoltán, Szeged, szept. 1

(Kémiai alapok) és

Hcserélk alapegyenlete (írta : Ortutay Miklós)

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

FIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március előadás

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből


t 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,

Eredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. fejezet

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Általános Kémia, 2008 tavasz

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3

OPTIKA STATISZTIKUS OPTIKA IDŐBELI KOHERENCIA. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszék, dr. Erdei Gábor

Kollár Veronika A biofizika fizikai alapjai

Vegyipari és áramlástechnikai gépek. 4. előadás

Kémiai alapismeretek 11. hét

Elektrokémia 04. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, termodinamikai paraméterek meghatározása példa. Láng Győző

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.

Radioaktív nyomjelzés analitikai kémiai alkalmazásai

Hangintenzitás, hangnyomás

VB-EC2012 program rövid szakmai ismertetése

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

ľ ź ó ź ľ ľ ď ľ ú ó ľ ö đ ü ú ü ľ ú đ ź ľ Ĺ ű ľ ľ ó Ĺ ľ ó ľ ö Ł ź ú ö ó ľ ö ö đ ú ö ö ó ľ đ Ĺ ź ó ľ ľ ö ó ľ ó ó ó ź ú ű Ĺ ó ö ú ü ď ó ľ ľ ó ó ľ ľ ó ó

1-2.GYAKORLAT. Az ideális keresztmetszet (I. feszültségi állapot)

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

II. A számtani és mértani közép közötti összefüggés

Tornyai Sándor Fizikaverseny Megoldások 1

Mérnöki alapok 2. előadás

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése

Általános Kémia, BMEVESAA101

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I.

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

Tehetetlenségi nyomatékok

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

2012/2013 tavaszi félév 9. óra

[ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] v( t) = k A B. Gyors kinetikai módszerek. Stopped flow. = k. Dr. Kengyel András. v = k A B. ( t) [ ] ( t ) ( t)

Folyadékok és gázok mechanikája

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi.

Energiatételek - Példák

A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.

Az úszás biomechanikája

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

Kinematika: A mechanikának az a része, amely a testek mozgását vizsgálja a kiváltó okok (erők) tanulmányozása nélkül.

A lᔗ卧 ᔗ卧 s l ok l pj h f él om s k s és, v g m s s v l ᔗ卧kö p lés g ol ol g om f l, m l síkm s és g képsíko k ll vég h j s l ok s v l. A m g o s vo l

Elektrokémiai gyakorlatok

Elektronika 2. TFBE1302

GM Led Line csoport - DESIGN LED lámpák bruttó árlista

IMÁDOK AZÖNINTERSPORT NYERŐÁR

VIII. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz


4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.

6. Oldatok felületi feszültségének meghatározása. Előkészítő előadás

Kolloid rendszerek definíciója, osztályozása, jellemzése. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelüleleti jelenségek (fluid határfelületek)

KISÉRLETI FIZIKA Elektrodinamika 4. (III. 4-8.) I + dq /dt = 0

3. Mekkora feszültségre kell feltölteni egy defibrillátor 20 μf kapacitású kondenzátorát, hogy a defibrilláló impulzus energiája 160 J legyen?

26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK. Célkitűzés: A hálózati egyenirányító és stabilizáló alapkapcsolások és jellemzőinek megismerése, illetőleg mérése.

Tiszta és kevert stratégiák

Fizika I minimumkérdések:

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések

Sorszám. Mértékegység év év. Megnevezés. 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C


Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2


ÁRFOLYAMRENDSZEREK ARANYSTANDARD XIX.

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

FIZIKA KÖZÉPSZINT. Első rész. Minden feladat helyes megoldásáért 2 pont adható.

Reológia Mérési technikák

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

Ha a csővezeték falán hőt nem viszünk át és nem végzünk a közegen munkát, akkor az ideális gáz h ö összentalpiája és amiatt T

Az akkumulátor szenzoros vizsgálata összeállította: Gilicze Tamás lektorálta: Dr. Laczkó Gábor

4. előadás: A vetületek általános elmélete

Bevezetés a fúziós plazmafizikába 7.

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

2010/2011 es tanév II. féléves tematika

Forgó tengely ellenőrzése kifáradásra

Átírás:

Defníó 3 rész oglom Kéle, defníó Jelölése Jelmgyráz, méréegység A ellreó szbdenlválozás és z eleromooros erő M z reó ölésszám () r reó szbdenl-válozás (J/mol) r -z özö sol dffúzós oenál elnygoló rdy-állndó (C/mol) A drosz feljóerő és folydé sűrűsége özö sol A llársemeledés mgsság és llárs sugr özö sol A molárs fjlgos vezeés és z ável szám sol A molárs fjlgos vezeés és z eleromos mozgéonyság sol A reó enlválozásán számolás z eleromooros erőből = g V gr z összegezés z old összes onjár vonoz r H z M z u z M dffúzós oenál elnygoló M g V g r z u rh z eleromooros erő (V) drosz feljóerő (N) folydé sűrűsége (g/m 3 ) grváós gyorsulás (m/s ) bemerülő es érfog (m 3 ) llársemeledés (m) felüle feszülség (N/m) folydé sűrűsége (g/m 3 ) grváós gyorsulás (m/s ) llárs sugr (m) - on ável szám () - on onenráój (mol/m 3 ) - on molárs fjlgos vezeése (m /( mol)) - on molárs fjlgos vezeése (m /( mol)) - on ölésszám () rdy-állndó (C/mol) - on eleromos mozgéonyság (m /(V s)) reó enlválozás (J/mol) reó ölésszám () rdy-állndó (C/mol)

A reó enróválozásán számolás z eleromooros erő segíségével A reó sndrd szbdenlválozás és z egyensúly állndó sol Amerór-ásfo (umuláoré) (ölésásfo) Ável szám Az ólomumuláor elldgrmj szerelő nygo lmzálloán megdásávl r S z M dffúzós oenál elnygoló r o A = - R ln K d d A ölés/süés negrálás áro z umuláor zonos állor vonozn - Pb(s) PbSO 4 (s) H SO 4 (q) PbSO 4 (s) PbO (s) Pb(s) + M rs z M r o R K A eleromooros erő (V) őmérséle (K) nyomás (P) reó enróválozás (J/(K mol)) reó ölésszám () rdy-állndó (C/mol) eleromooros erő (V) őmérséle (K) nyomás (P) reó sndrd szbdenlválozás (J/mol) molárs gázállndó (J/(K mol)) őmérséle (K) ermodnm egyensúly állndó () merór-ásfo (ölésásfo) () süőárm (A) ölőárm (A) dő (s) - on ável szám () - on eleromos árm (A) összes eleromos árm (A)

Az ólomumuláor ellreój szerelő nygo lmzálloán megdásávl lerol molárs fjlgos vezeése leromos mozgéonyság Λ v u vgy z on sebessége egységny eleromos érerősség ásár övös-örvény felüle feszülségre 3 V ( r ) jlgos vezeés elüle feszülség defníój felüle erővel Az egységny élosszúságú o lú es eleromos vezeése ( lor merőleges ármbevezeés eseén) vgy A fjlgos ellenállás rero = / l u v V r l z elerol molárs fjlgos vezeése (m /( mol)) fjlgos vezeés (/( m) vgy S/m)) z elerol onenráój (mol/m 3 ) - on eleromos mozgéonyság (m /(V s)) - on sebessége (m/s) eleromos érerősség (V/m) felüle feszülség (N/m) molárs érfog (m 3 /mol) övös-állndó (J/(K mol /3 )) rus őmérséle (K) őmérséle (K) fjlgos vezeés (/( m) vgy S/m)) fjlgos ellenállás ( m vgy m/s) felüle feszülség (N/m) felüle érnősíjáb eső, vonlr merőleges erő (N) felüleen bárogyn felve vonlszsz ossz (m) 3

elüle feszülség defníój szbdenlávl bbs-féle zoermegyenle bbs-helmolz-egyenle bbs-helmolz-egyenle felüle feszülségre ono függelen vándorlásán örvénye Λ Γ H A R, A R H o felüle feszülség (J/m vgy N/m)) rendszer szbdenláj (J) árfelüle ngyság (m ) nyomás (P) őmérséle (K) bbs-féle felüle öbbleonenráó (mol/m ) érfog onenráó (mol/m 3 ) molárs gázállndó (J/(K mol)) őmérséle (K) felüle feszülség (N/m) szbdenl (J) enl (J) őmérséle (K) nyomás (P) felüle feszülség (J/m ) felüle enl (J/m ) őmérséle () nyomás (P) elerol molárs fjlgos vezeése végelen ígíású oldbn (m /( mol)) non molárs fjlgos vezeése végelen ígíású oldbn (m /( mol)) z elerol egy moleuláj dsszoáójor eleeze nono szám () on molárs fjlgos vezeése végelen ígíású oldbn (m /( mol)) z elerol egy moleuláj dsszoáójor eleeze ono 4

szám () Kllárív nyg Oswld-féle ígíás örvény bner elerol eseén Pozív dszoró érerősség ermodnm egyensúly állndó Pozíven dszorbeálódó nyg, zz melyne onenráój ngyobb árfelüle fázsbn, mn z old belsejében. K Pozív dszoró eseén onenráó ngyobb árfelüle fázsbn, mn z old belsejében ( > ). Az eleromos mező vlmely onjábn z od elyeze onszerű ölésre ó Coulomb-erő és es öléséne ánydos Q vgy grd Δ K r ex K vgy R ν K Q K r o R onenráóvl fejeze egyensúly állndó (mol/m 3 ) dsszoáófo () onenráó (mol/m 3 ) bbs-féle felüle öbbleonenráó (mol/m ) eleromos érerősség (V/m) Coulomb-erő (N) eleromos ölés (C) eleromos oenál (V) ermodnm egyensúly állndó () reó sndrd szbdenlválozás (J/mol) molárs gázállndó (J/(K mol)) őmérséle (K) reórnere () egyensúly vás () reórnere szöomer szám () 5

rnszmn rube-szbály Wórásfo (umuláoré) (energ-ásfo) ( ) W 3 d U d A ölés/süés negrálás áro z umuláor zonos állor vonozn U o W U U rnszmn () léő fényárm (lm) beléő fényárm (lm) felüle feszülség (N/m) zsírsv omológ sorábn zsírsv szénomszám zsírsv onenráój vzes oldbn (mol/m 3 ) wórásfo (energ-ásfo) () süőárm (A) ölőárm (A) süőfeszülség (V) ölőfeszülség (V) dő (s) 6