Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2011. évi tevékenységéről 24 Vas 22 Győr- Moson- Sopron 51 Zala Veszprém Somogy 12 18 Budapest 373 Jász- Nagykun- Szolnok 38 Komárom- Esztergom 64 Tolna Fejér 40 8 20 Nógrád 11 Pest 105 Bács- Kiskun Heves 13 Csongrád 22 Borsod- Abaúj- Zemplén 43 Békés 18 Hajdú- Bihar 24 Szabolcs- Szatmár- Bereg 21 65- (2) 21-64 (11) Baranya 1-20 (7) 24 A működő munkaerő-kölcsönzők száma megyénként a 2011. december 31-ei állapot alapján (db) Budapest 2012. június
Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai... 6 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai... 8 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai... 11 IV. 1. A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma... 18 IV. 2. A munkavállalók teljesített munkanapjai... 21 IV. 3. A munkavállalóknak kifizetett bruttó keresettömeg... 23 V. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok... 24 VI. Táblázatok... 26 3
I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót a próbaidő letelte után ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az adatszolgáltatás, adatgyűjtés módja a rendelet 2011-es módosítása következtében a korábbi évekhez képest megváltozott. Az eddigiekben a munkaerő-kölcsönzőknek székhely szerint, a telephelyek adatainak összesítésével az illetékes munkaügyi központ felé kellett teljesítenie adatszolgáltatási kötelezettségét. Az éves tevékenységről szóló adatokat, adatlapokat továbbra is az illetékes munkaügyi központ felé kell elküldenie a munkaerő-kölcsönzőknek, változást jelent azonban, hogy az adatszolgáltatás telephelyenként történik a területileg illetékes munkaügyi központ felé. Mindez azt jelenti, hogy az adott megyében minden telephely saját maga nyújtja be adatszolgáltatását ahhoz munkaügyi központhoz, amelynek illetékességi területén a telephely működik, nem pedig a székhely gyűjti össze telephelyenként az adatokat és továbbítja. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezen adatszolgáltatással kapcsolatos változások miatt az adatok bizonyos dimenziók mentén hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival! 4
A megyei munkaügyi központok a tárgyévet követő március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. Jelentős változás, hogy 2011-ben megjelent 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet lehetővé teszi a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozók számára közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő kölcsönzést 1, amelynek szigorú feltételeit és az adatgyűjtés során ezzel kapcsolatban szolgáltatandó adatokat e kormányrendelet tartalmazza. A 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet további lényeges változása, hogy bővült azoknak az adatoknak, információknak a köre, amelyről a munkaerő-kölcsönzőknek számot kell adniuk, amely részben a közfoglalkoztatási jogviszonyba irányuló munkaerő kölcsönzés lehetővé tétele is indokolt. Az új adatokról az elemzés során részletesen szólunk. 1 a közfoglalkoztatási jogviszonyba történő munkaerő-kölcsönzés 5
II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A 2011. december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 713 db székhelyként, 238 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 951 db-ot tett ki. 2011-ben összesen 252 db székhely, 79 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 122 db székhely, 53 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 642 db, a telephelyek száma pedig 214 db volt, együttes számuk 856 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 638 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 4 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 212 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve 2 db nonprofit szervezet működött. Az adatszolgáltató székhelyek 79,1%-a csak belföldre, 2,3%-a csak külföldre, 18,5%-a pedig mindkét irányba folytatott munkaerő-kölcsönzést 2011-ben, a telephelyeknél a csak belföldre kölcsönzők aránya 89,7%-os volt, a belföldre és külföldre egyaránt kölcsönzőké 10,3%-ot tett ki. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a székhelyek és a telephelyek száma együttesen nézve a legnagyobb Közép-Magyarországon volt, ezen belül is a Főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban meghaladta az 50,0%-ot. Ez követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, ahol a működő és az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek több mint 10,0%-át találjuk. A két régión belül Komárom Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyék szerepe meghatározó. 6
Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők száma és megoszlása megyénként a 2011. december 31-ei állapot szerint Megye/régió Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az összes működő munkaerőkölcsönző) (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása db Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen 340 93 433 37 49 13 99 50 24 22 96 19 10 8 37 40 13 11 64 23 32 20 75 19 15 18 52 856 39,7 10,9 50,6 4,3 5,7 1,5 11,6 5,8 2,8 2,6 11,2 2,2 1,2 0,9 4,3 4,7 1,5 1,3 7,5 2,7 3,7 2,3 8,8 2,2 1,8 2,1 6,1 100,0 373 105 478 40 64 18 122 51 24 22 97 24 12 8 44 43 13 11 67 24 38 21 83 20 18 22 60 951 39,2 11,0 50,3 4,2 6,7 1,9 12,8 5,4 2,5 2,3 10,2 2,5 1,3 0,8 4,6 4,5 1,4 1,2 7,0 2,5 4,0 2,2 8,7 2,1 1,9 2,3 6,3 100,0 % db % A bevezetőben említett jogszabályi változások következtében a 2011. évi tevékenységükkel kapcsolatban a munkaerő-kölcsönzőknek többek között számot kellett adniuk a nettó árbevételükről 2. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2011-ben összesen 149,7 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak. A gazdasági ágakat tekintve a 2 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött munkavállalók után realizált nettó árbevétel Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7
feldolgozóipart, az információ, kommunikáció ágakat emelhetjük ki, hiszen előbbiben a nettó árbevétel meghaladta a 87,0 milliárd forintot, utóbbiban pedig a 17,0 milliárd forintot. A feldolgozóiparban a nettó árbevétel az egyéb feldolgozóipari tevékenység (15,0 milliárd Ft), a gép, gépi berendezés (13,9 milliárd Ft) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (10,0 milliárd Ft) területeken emelendő ki, ahol a kölcsönzött munkavállalók után keletkezett bevétel meghaladta a 10,0 milliárd forintot. A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 70,6%-a fizikai foglalkozásúak (105,7 milliárd Ft), 29,4%-a pedig szellemi foglalkozásúak (44,0 milliárd Ft) után keletkezett. A fizikaiak körében a betanított munkások, a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel. Az teljes nettó árbevétel 56,9%-át férfiak, 43,1%-át nők után könyvelhették el a munkaerőkölcsönzők. Ahogyan a bevezetőben is említettük a 2011-ben megjelent 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet lehetővé teszi a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozók számára közfoglalkoztatási jogviszonyba történő munkaerő kölcsönzést. Az adatszolgáltatás keretében 5 db munkaerőkölcsönző cég jelezte, hogy ilyen irányú tevékenység folytatására rendelkezik jogosultsággal, ez az öt cég területileg Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében helyezkedik el. 2011-ben a szóban forgó munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő kölcsönzési tevékenységet nem végeztek. III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók adatainál fontos hangsúlyoznunk, hogy az adatszolgáltatás módjának változása székhelyenkénti adatszolgáltatásról telephelyenkénti adatszolgáltatásra való átállás miatt a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma 2011-ben 7 061 db volt, közülük a legnagyobb arányt a feldolgozóipari cégek képviselik, ez 55,2%-a az összes szerződöttnek, amely 3 900 db céget jelent. Jelentősebb szerepe van továbbá az adminisztratív szolgáltatás (12,2%), a szállítás, raktározás (7,3%), valamint a kereskedelem (6,1%) területeken működő foglalkoztatóknak, akik ily módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényüket. 8
A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, 2008. év 2011. év (db) 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év* Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 746 23 100 118 Bányászat 5 10 42 29 Feldolgozóipar 3 920 1 449 3 508 3 900 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 32 32 55 72 28 20 22 34 Építőipar 142 711 517 112 Kereskedelem, gépjárműjavítás 164 180 354 429 Szállítás, raktározás 297 236 495 518 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 113 581 771 229 Információ, kommunikáció 183 211 252 142 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 165 100 285 174 Ingatlanügyletek 23 14 25 20 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 107 104 165 93 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 411 278 334 864 14 7 21 4 Oktatás 11 2 8 7 Humán egészségügyi, szociális ellátás 9 28 35 22 Művészet, szórakozás, szabad idő 13 9 14 62 Egyéb szolgáltatás 34 87 96 232 Összesen 6 417 4 082 7 099 7 061 *A 2011. évi adatok a telephelyenkénti adatszolgáltatás miatt nem vethetők össze a korábbi évek adataival. A feldolgozóiparban az egyéb feldolgozóipari tevékenység (18,5%), a gép, gépi berendezés gyártása (12,1%), a fémfeldolgozási termék gyártása, (5,5%) és az élelmiszergyártás (5,2%) ágazatokban volt a legmagasabb a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók aránya 3. 2011-ben a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a Fővárosban volt található, az összes foglalkoztató 44,2%-a működött itt a tárgyévben. Győr-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatók 16,0%-a, Fejér megyében 6,5%-a működött, a legkisebb arányszám ebből a szempontból Békés (0,1%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,2%) és Tolna (0,2%) megyében volt található. A szerződött foglalkoztatók közel fele, 48,3%-a, Közép- Magyarországon működött 2011-ben. 3 Az összes szerződött foglalkoztató számához viszonyítva. 9
A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma, megoszlása 2011-ben Megye/régió A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma számának megoszlása db % Budapest 3118 44,2 Pest 293 4,1 Közép-Magyarország 3411 48,3 Fejér 460 6,5 Komárom-Esztergom 346 4,9 Veszprém 84 1,2 Közép-Dunántúl 890 12,6 Győr-Moson-Sopron 1133 16,0 Vas 231 3,3 Zala 73 1,0 Nyugat-Dunántúl 1437 20,4 Baranya 324 4,6 Somogy 193 2,7 Tolna 14 0,2 Dél-Dunántúl 531 7,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 132 1,9 Heves 46 0,7 Nógrád 29 0,4 Észak-Magyarország 207 2,9 Hajdú-Bihar 118 1,7 Jász-Nagykun-Szolnok 56 0,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 0,2 Észak-Alföld 185 2,6 Bács-Kiskun 216 3,1 Békés 10 0,1 Csongrád 174 2,5 Dél-Alföld 400 5,7 Összesen 7061 100,0 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 15,7 fő foglalkoztatott jutott 4. A legmagasabb ez a mutató Szabolcs-Szatmár-Bereg (143,0 fő/foglalkoztató), Békés (105,4 fő/foglalkoztató), Borsod-Abaúj-Zemplén (58,3 fő/foglalkoztató) és Zala (57,5 fő/foglalkoztató) megyében volt. A legalacsonyabb pedig Baranya (4,4 fő/foglalkoztató) és Bács-Kiskun (4,9 fő/foglalkoztató) megyében. 4 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számát értjük. 10
A foglalkoztatókra jutó kölcsönzött munkavállalók száma mellett a foglalkoztatókra jutó kölcsönzési esetek száma 2011-ben 25,8 eset/foglalkoztató volt. A legmagasabb ez a mutató Békés (354,6 eset/foglalkoztató), Szabolcs-Szatmár-Bereg (218,1 eset/foglalkoztató) és Jász-Nagykun-Szolnok (71,4 eset/ foglalkoztató) megyében volt. Az egy foglalkoztatóra jutó kölcsönzési esetek száma az energiaipar (104,8 eset/foglalkoztató), a kereskedelem (73,6 eset/foglalkoztató) és a vendéglátás (51,3 eset/foglalkoztató) területeken mutatkozott a legmagasabbnak 2011-ben, míg a művészet és szabadidő, oktatás, ingatlanügyletek ágakban a legalacsonyabbnak (5 eset/foglalkoztató alatti érték). Egy foglalkoztató átlagosan 1 986 munkanapra igényelte a kölcsönző cégektől a munkaerőt. Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg (19 195 munkanap/foglalkoztató) és Békés (11 568 munkanap/foglalkoztató) volt, a legalacsonyabb pedig Baranya megyében (357 munkanap/foglalkoztató) volt. Az egy foglalkoztatóra jutó átlagos keresettömeg 13,0 millió forint volt, amely 0,1 millió forinttal kevesebb mint a 2010-ben regisztrált keresettömeg. A legmagasabb ez a mutató Szabolcs-Szatmár-Bereg (117,6 millió Ft), Békés (86,4 millió Ft) és Zala (43,0 millió Ft) megyékben volt, a legalacsonyabb pedig Baranya (2,6 millió Ft) és Bács-Kiskun (3,6 millió Ft) megyékben. IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai 2011-ben 111,0 ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerőkölcsönzőkkel, ez 14,9%-kal kevesebb, mint a 2010. évi létszám. A korábbi évek adatait vizsgálva jól látható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött munkavállalók száma 2009-ben. Ehhez képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt a kölcsönzött munkaerő-állomány, azonban 2011-re ismét csökkenés következett be, 19,4 ezer fővel kevesebb munkavállaló kölcsönzése történt meg mint egy évvel korábban. 11
fő A munkaerő-kölcsönzökkel szerződő munkavállalók száma a 2002-2011. években (fő) 140 000 120 000 100 000 80 000 76 184 102 425 103 372 116 835 79 085 130 434 111 044 60 000 40 000 30 265 39 083 52 684 20 000 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011 A kölcsönzött munkavállalók aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a Fővárosban (43,5%), Fejér (7,6%), Győr-Moson-Sopron (7,5%) megyében volt 2011-ben. A legkisebb arányszámokat ugyanakkor Tolna, Nógrád, Bács-Kiskun és Békés megyében találjuk, ahol, a kölcsönzött munkavállalók aránya az 1,0%-ot sem érte el. Nemzetgazdasági ágak kapcsán ebben a tekintetben azt mondhatjuk, hogy a munkavállalók 64,7%-át (71,9 ezer fő) a feldolgozóiparba, 5,8%-át az információ, kommunikáció, 4,9%-át pedig az adminisztratív szolgáltatás területekre kölcsönözték az adatszolgáltató cégek. Ha megvizsgáljuk, hogy a foglalkozási főcsoportok közül melyeknek volt 2011-ben kiemelkedő súlya, két főcsoportot kell kiemelnünk. Az összes kölcsönzött munkavállaló 40,0%-a (44,4 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, 29,7%-a (33,0 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportba került kölcsönzésre. A többi főcsoport esetében a munkavállalók aránya nem éri el a 10,0%-ot. 12
fő A kölcsönzött munkavállalók száma foglalkozási főcsoportonként, fő (2011) 45 000 44 390 40 000 35 000 33 007 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 10 608 9 112 6 545 5 238 5 000 0 1 380 572 182 10 A munkaerő-kölcsönzőkkel jogviszonyban állók 54,9%-a a férfiak (60,9 ezer fő), 45,1%-a (50,1 ezer fő) a nők közül került ki. Állománycsoport szerint vizsgálva a 2011-ben kölcsönzött munkavállalókat, azt mondhatjuk, hogy 83,4%-uk fizikai (92,7 ezer fő), 16,6%-uk szellemi foglalkozású volt (18,4 ezer fő), 2010-ben a fizikaiak aránya 83,1%-ot tett ki, a szellemieké 16,9%-ot, tehát összességében lényeges változás nem következett be. A fizikai foglalkozásokon belül a betanított munkások (61,6%), a szellemi foglalkozásokon belül az ügyintéző, ügyviteli alkalmazott munkakörök (96,9%) tekinthetők dominánsak. 13
A kölcsönzött munkavállalók száma állománycsoportonként nemek szerinti bontásban, fő (2011) Állománycsoport Férfiak Nők Összesen Szakmunkás 14 382 5 145 19 527 Betanított munkás 30 403 26 479 56 882 Segédmunkás 9 325 6 921 16 246 Fizikai összesen 54 110 38 545 92 655 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 6 479 11 342 17 821 Vezető, felső vezető, irányító 346 222 568 Szellemi összesen 6 825 11 564 18 389 Mindösszesen 60 935 50 109 111 044 Amennyiben az állománycsoportokat nemek szerint külön vizsgáljuk, az figyelhető meg, hogy a férfiak esetében 2011-ben a 2010-es év adatához hasonlóan jóval nagyobb volt a fizikai foglalkozásúak száma és aránya a kölcsönzöttek között, mint a nők körében. Míg a férfiaknál a fizikai foglalkozású kölcsönzött munkavállalók száma meghaladta az 54,0 ezret, addig a nőknél a kölcsönzöttek száma 38,5 ezer főt tett ki. A nők körében ezzel párhuzamosan a szellemi foglalkozásúak voltak többségben, amely az ügyintéző, ügyviteli alkalmazott munkakörben meglévő dominanciának köszönhető. A kölcsönzött munkavállalók iskolai végzettség szerinti összetétele azt mutatja, hogy legnagyobb hányaduk szakmunkásképző, szakiskolai (38,0%) végzettséggel rendelkezik, a második releváns csoportnak a szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi (31,8%) végzettséggel rendelkezőket tekinthetjük. Harmadikként említhetjük a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők csoportját (23,9%), végül pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, akik az összes kölcsönzött 6,3%-át alkották 2011-ben. A kölcsönzött munkavállalók megoszlása iskolai végzettség szerint nemenként, % (2011) Nem 8 általános és kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, gimnázium, technikum Főiskola, Egyetem Férfiak 23,1 41,2 30,8 5,0 Nők 24,9 34,0 33,2 8,0 Összesen 23,9 38,0 31,8 6,3 14
Jól látható, hogy a férfiak és a nők között iskolai végzettség szerint a legnagyobb különbség a szakmunkásképző, szakiskolával rendelkezők között mutatkozik meg, hiszen a férfiak között az ilyen végzettséggel rendelkezők aránya 7,2%-ponttal magasabb. Ezzel párhuzamosan a nők körében magasabb a szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi, valamint felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a férfiakhoz képest. A 2010-es adatokkal összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkavállalók iskolai végzettség szerinti összetétele nem változott lényegesen 2011-ben. 2010-ben a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya 24,6%-ot, a szakmunkásképzővel, szakiskolával rendelkezők aránya 37,4%-ot, a szakközépiskolával, gimnáziummal, technikummal rendelkezők aránya 32,4%-ot, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 5,6%-ot tett ki. A kölcsönzött munkavállalók korösszetétele azt mutatja, hogy jelentős hányaduk, 64,9%-uk a 25-49 éves korkategóriába tartozott, 23,5%-a a 25 éves és az ennél fiatalabb csoportba, a legidősebbek aránya 11,6%-ot tett ki 2011-ben. A 2010. évi adatokhoz viszonyítva elmondhatjuk, hogy 4,8%-ponttal csökkent a legfiatalabb korcsoportba tartozók aránya, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a 25-49 évesek aránya, 59,7%-ról 64,9%-ra. A 2011. évi adatok jól mutatják, hogy a legfiatalabb korcsoport aránya a 25 éves és az ennél fiatalabb munkavállalók esetében a betanított munkások, valamint a segédmunkások körében a legmagasabb. A 25 év alattiak kivételével a két további korcsoport esetében elmondhatjuk, hogy a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya meghaladja a 70,0%-ot. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a legfiatalabbak között is meglehetősen magas arányszámot regisztrálhatunk, 68,1%-ot tett ki a határozatlan idejű szerződéssel munkát vállalók aránya. A kölcsönzött munkavállalók megoszlása korcsoportok szerint állománycsoportonként, % (2011) Állománycsoport 25 éves és ezalatt 25-49 éves 50 éves és afelett Szakmunkás 19,2 65,6 15,2 Betanított munkás 25,1 64,0 10,9 Segédmunkás 25,4 58,8 15,8 Fizikai összesen 23,9 63,5 12,7 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 22,1 71,9 6,0 Vezető, felső vezető, irányító 6,7 76,9 16,4 Szellemi összesen 21,6 72,1 6,4 Mindösszesen 23,5 64,9 11,6 15
Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönző cégekkel munkajogi kapcsolatba kerülő munkavállalókat aszerint, hogy határozott vagy határozatlan idejű szerződéses jogviszony létesítésére került sor, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A 111,0 ezer munkavállaló közül 79,4 ezer (71,5%) határozatlan idejű szerződéssel dolgozott, 31,7 ezer pedig határozott idejű szerződéssel (28,5%). 2010-ben az összes kölcsönzött munkavállaló 72,1%-a határozatlan (94,0 ezer fő), 27,9%-a (36,4 ezer fő) pedig határozott idejű munkaszerződéssel volt foglalkoztatva. Mindez azt mutatja, hogy a 2011. évi adatok arányaiban kismértékű eltérést mutatnak a 2010. évhez viszonyítva. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya a betanított munkások (31,8%) között volt a legmagasabb 2011-ben, hiszen 56,9 ezer munkavállalóból 18,1 ezer dolgozott ilyen szerződéssel. A legalacsonyabb ezzel párhuzamosan a vezető, felső vezető, irányítók között volt ez az arány (12,5%), hiszen 568 munkavállalóból 71 dolgozott határozott idejű szerződéssel. A kölcsönzött munkavállalók megoszlása állománycsoportonként a szerződés időtartama szerint, % (2011) Állománycsoport Határozatlan idejű szerződéses jogviszony Határozott idejű szerződéses jogviszony Szakmunkás 71,0 29,0 Betanított munkás 68,2 31,8 Segédmunkás 74,8 25,2 Fizikai összesen 70,0 30,0 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 78,8 21,2 Vezető, felső vezető, irányító 87,5 12,5 Szellemi összesen 79,1 20,9 Mindösszesen 71,5 28,5 Ha a 2011-ben kölcsönzésre kerülő munkavállalók számát a szerződés időtartama szerint tovább vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a határozott idejű munkaviszonnyal rendelkezők között nagyobb (57,1%) a betanított munkások aránya mint a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezőknél ugyanezen állománycsoportnál (48,9%). Ezzel szemben a segédmunkások és az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottaknál fordított a helyzet, ugyanis itt a határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezőkön belül találunk magasabb arányszámokat, szemben a határozott idejű szerződéssel rendelkezőkhöz képest. 16
% A szerződés időtartamát nemenként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a férfiak között magasabb a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők aránya, 73,4%-ot tett ki, ugyanez az arány a nőknél 69,1%-os volt a tárgyévben. Ezek az arányok a 2010. évi adatokhoz képest lényeges eltérést nem mutatnak. A 2011. évben a munkaerő-kölcsönzővel szerződött munkavállalók 92,7%-a teljes munkaidőben dolgozott, 7,3%-a pedig részmunkaidőben. A férfiak körében 2,0%-ponttal magasabb (93,6%) a teljes munkaidőben dolgozók aránya a nőkhöz viszonyítva. Ez a különbség döntően abból ered, hogy a határozatlan idejű foglalkoztatott munkavállalók között magasabb a férfiak között a teljes munkaidőben dolgozók aránya. Ezzel szemben a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak között a férfiak és a nők között ilyen különbség nem lelhető fel. Állománycsoport szerint nézve az adatokat, láthatjuk, hogy minden esetben 85%-ot meghaladó a teljes munkaidőben munkát végzők aránya. A részmunkaidő keretében foglalkoztatottak aránya a szakmunkások, az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak és a segédmunkások körében haladta meg a 10,0%-ot 2011-ben. A teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya állománycsoportonként, % (2011) 100,0 90,0 87,9 96,6 89,7 88,2 92,6 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 12,1 3,4 10,3 11,8 7,4,0 Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Teljes munkaidőben foglalkoztatott Részmunkaidőben foglalkoztatott A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók aránya a legnagyobb 2011-ben a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében volt, ahol elérte a 38,4%-ot, valamint az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásoknál (15,6%), a legkisebb pedig a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők körében volt, ahol az említett arány 1,6%-ot tett ki. 17
Nemzetgazdasági ágak tekintetében azt mondhatjuk, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás súlya a legnagyobb a művészet és szabadidő (48,1% a részmunkaidősök aránya), a tudományos és műszaki tevékenység (43,9% a részmunkaidősök aránya), a vendéglátás (37,2% a részmunkaidősök aránya) területeken. A részmunkaidős foglalkoztatás szerepe a legkisebbnek a mezőgazdaság területén bizonyult 2011-ben a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatottak körében, arányuk 0,4%-ot tett ki. IV. 1. A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma 2011-ben a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül a foglalkoztatók 182,1 ezer esetben kölcsönöztek ki munkavállalót, amely elmarad mind a 2008. évi (183,3 ezer eset) mind a 2009. évi (193,6 ezer eset) adattól. A 182,1 ezer kölcsönzési esetből 141,7 ezer alkalommal határozatlan (77,8%), 40,4 ezer alkalommal (22,2%) pedig határozott idejű szerződés megkötésére került sor 2011-ben. 2010-ben a határozatlan idejű szerződések esetében 85,7%-os, a határozott idejű szerződéseknél pedig 14,3%-os arány volt tapasztalható ebben a tekintetben. Mindez azt jelenti, hogy arányaiban 2011-ben a határozott idejű munkaviszonyba való kölcsönzés súlya jelentősebben nőtt 2010-hez viszonyítva a kölcsönzési esetszámok tekintetében, addig a határozatlan idejű szerződéseknél csökkenés következett be. Összesen 114,9 ezer alkalommal történt meg férfi (63,1%), 67,2 ezer alkalommal pedig nő (36,9%) kikölcsönzése, amely a 2010-es adatokhoz képest a férfiaknál 6,1%-pontos növekedést, a nőknél 6,1%-pontos csökkenést jelent. A kölcsönzési esetek száma 2011-ben a fizikai foglalkozásúak körében (158,4 ezer) az összes eset 86,4%-át tette ki, a szellemiek körében ez az arány 13,6%-os volt, 2010-ben ezek az arányok a következőképpen alakultak, fizikai: 88,1%; szellemi: 11,9%. Összességében tehát lényeges elmozdulás nem következett be az arányszámokban. A fizikai foglalkozásokon belül a betanított munkások kölcsönzési esetszámai a legnagyobbak, a szellemiek között pedig az ügyintéző, ügyviteli alkalmazott foglalkozások rendelkeznek relevanciával. 18
A munkavállalók kölcsönzési eseteinek száma szerződés típusa szerint állománycsoportonként, db (2011) Állománycsoport Határozatlan idejű szerződéses jogviszony Határozott idejű szerződéses jogviszony Összesen Szakmunkás 40 468 9 000 49 468 Betanított munkás 60 263 21 502 81 765 Segédmunkás 21 662 5 423 27 085 Fizikai összesen 122 393 35 925 158 318 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 18 850 4 407 23 257 Vezető, felső vezető, irányító 474 93 567 Szellemi összesen 19 324 4 500 23 824 Mindösszesen 141 717 40 425 182 142 A munkavállalók vizsgálatánál láttuk, hogy a férfiak körében a fizikai állománycsoport súlya lényegesen nagyobb a nőkénél esetükben pedig a szellemi foglalkozások szerepe nagyobb, ugyanez a kölcsönzési esetszámok viszonylatában is megfigyelhető. A férfiak körében a 114,9 ezer eset 90,9%-a a fizikai, 9,1%-a a szellemi foglalkozásokhoz sorolható, a nőknél a 67,2 ezer eset 80,1%-a a fizikai, 19,9%-a a szellemi foglalkozásokhoz tartozik. Azt is érdemes még itt megemlítenünk, hogy miként a munkavállalók számánál látható volt, a határozott idejű szerződések szerepe a betanított munkások körében volt a leghangsúlyosabb, a vezetőknél a legkevésbé. Ugyanezt elmondhatjuk a kölcsönzési esetek kapcsán is, hiszen a betanított munkásokat határozott időtartamra 21,5 ezer alkalommal kölcsönözték, míg a vezetőknél ez a szám a 0,1 ezret sem érte el. Az összes kölcsönzési eset 47,8%-a a feldolgozóiparhoz volt köthető 2011-ben, ami azt jelenti, hogy összesen 87,0 ezer alkalommal történt kölcsönzés ebbe a gazdasági ágba. Emellett kiemelhetjük még a kereskedelmet, ahová 31,6 ezer alkalommal (17,3%) történt kölcsönzés, továbbá az adminisztratív szolgáltatást (10,9%) és a vendéglátást (6,4%) A feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártása, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és az egyéb feldolgozóipari tevékenység ágazatok emelhetők ki, ugyanis ezeken a területeken a kölcsönzési esetek száma a 10,0 ezer alkalmat is meghaladta a tárgyévben. Összességében elmondhatjuk, hogy a feldolgozóipar ágazatai közül 2011-ben is azok voltak a leghangsúlyosabbak, amelyek 2010-ben is kiemelkedő szereppel rendelkeztek. 19
db A 2010-es évhez hasonlóan 2011-ben is a kölcsönzési esetek száma a feldolgozóiparban a fizikai foglalkozások körében volt meghatározó. Ezt igazolja, hogy a 87,0 ezer kölcsönzési esetből 54,9 ezer betanított munkás, 14,8 ezer segédmunkás, 13,4 ezer szakmunkás foglalkozáshoz volt köthető a tárgyévben. A legtöbb kölcsönzési esetet a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozási főcsoportban volt található 2011-ben, ebben a két főcsoportba összpontosult a kölcsönzési esetek 69,9%-a (127,2 ezer kölcsönzési eset). Továbbá a kereskedelmi és szolgáltatási, az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) és az ipari és építőipari foglalkozások tekinthetők még jelentősnek, ahol a kölcsönzési esetek száma meghaladta a tárgyévben a 10,0 ezer db-ot. A kölcsönzési esetek száma foglalkozási főcsoportonként, db (2011) 70 000 65 245 60 000 62 003 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 14 732 13 550 11 357 8 514 5 683 571 477 10 20
millió munka nap IV. 2. A munkavállalók teljesített munkanapjai 2011-ben a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött munkavállalók összesen 14,0 millió munkanapot dolgoztak, amely 11,7%-os csökkenést jelent a 2010. évi adathoz képest. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött munkavállalók által ledolgozott munkanapok száma 2002 és 2011 között (millió munkanap) 18,0 16,0 14,0 17,2 12,7 14,8 15,9 14,0 12,0 10,0 8,3 10,1 8,0 6,0 4,0 3,5 3,6 5,4 2,0 0,0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Az utóbbi évek adatait vizsgálva jól látható, hogy a munkavállalók által teljesített munkanapok száma az egyes években nagyobb mértékben eltért egymástól, meglehetősen változóan alakult. A teljesített munkanapok számának egyértelmű növekedése a kétezres évek elején volt egyértelműen megfigyelhető, 2006-ot követően az egyik évben nagyobb mértékű növekedés, ezt követően pedig csökkenés zajlott le. A határozatlan idejű szerződéssel dolgozók 10,8 millió, a határozott idejű szerződés keretében dolgozók 3,2 millió munkanapot dolgoztak a 2011. évben. A teljesített munkanapok száma 2010-ről 2011-re elsődlegesen a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők körében csökkent, 12,4 millió munkanapról 10,8 millió munkanapra, de ugyanígy kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg a határozott idejű szerződéssel dolgozók között is (3,5 millió munkanapról 3,2 millió munkanapra való csökkenés). Az összes munkanap 55,6%-át a férfiak (7,8 millió munkanap), 44,4%-át a nők teljesítették (6,2 millió munkanap). 21
A teljesített munkanapok száma állománycsoportonként, nemek és szerződés típusa szerint (2011) Állománycsoport Határozatlan idejű szerződéses jogviszony Férfi Nő Összesen Határozott idejű szerződéses jogviszony Határozatlan idejű szerződéses jogviszony Határozott idejű szerződéses jogviszony Határozatlan idejű szerződéses jogviszony Határozott idejű szerződéses jogviszony Mindösszesen Szakmunkás 1 611 293 382 586 406 339 207 577 2 017 632 590 163 2 607 795 Betanított munkás 3 007 282 962 492 2 423 205 968 139 5 430 487 1 930 631 7 361 118 Segédmunkás 696 340 203 453 514 169 149 111 1 210 509 352 564 1 563 073 Fizikai összesen 5 314 915 1 548 531 3 343 713 1 324 827 8 658 628 2 873 358 11 531 986 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 759 221 122 306 1 320 326 214 374 2 079 547 336 680 2 416 227 Vezető, felső vezető, irányító 42 897 3 351 23 326 3 436 66 223 6 787 73 010 Szellemi összesen 802 118 125 657 1 343 652 217 810 2 145 770 343 467 2 489 237 Mindösszesen 6 117 033 1 674 188 4 687 365 1 542 637 10 804 398 3 216 825 14 021 223 A munkanapok 82,2%-át (11,5 millió munkanap) a fizikai foglalkozásúak, 17,8%-át (2,5 millió munkanap) szellemi foglalkozásúak teljesítették. A fizikai foglalkozásúak közül a legtöbb munkanapot a betanított munkások teljesítették, 7,4 millió munkanappal, a legkevesebbet pedig a segédmunkás foglalkozásúak. A szellemiek közül az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak 2,4 millió, a vezetők, felsővezetők 0,1 millió munkanapot dolgoztak a tárgyévben. A nemzetgazdasági ágak közül a legtöbb munkanapot 2011-ben a feldolgozóiparban találjuk, 9,4 millió munkanapot, amely az összes teljesített munkanap 66,8%-a, másodikként pedig az információ, kommunikáció ágat emelhetjük ki, 1,1 millió munkanappal. A feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártása, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, az egyéb feldolgozóipari tevékenység ágazatokat emelhetjük ki ebből a szempontból. A foglalkozási főcsoportok tekintetében elmondható, hogy a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők körében találjuk a legmagasabb teljesített munkanapszámot, 6,2 millió munkanapot, amely az összes ledolgozott nap 44,0%-át. Másodikként kiemelhető a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportja, ahol a teljesített munkanapok negyedét találjuk a tárgyévben. Jelentős szereppel bírnak még az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), az ipari és építőipari foglalkozások, ahol a teljesített munkanapok száma meghaladta az 1 millió munkanapot 2011-ben. 22
IV. 3. A munkavállalóknak kifizetett bruttó keresettömeg A kölcsönző cégek a 2011. évben alkalmazott 111 044 munkavállalónak 91,5 milliárd forint bruttó keresettömeget fizettek ki, amely a 2010. évi adatnál 2,0%-kal kisebb összeget jelent. A határozatlan időre alkalmazottaknál 68,6 milliárd, a határozott szerződéssel foglalkoztatottak körében 22,9 milliárd forint került kifizetésre, 2010-ben az előbbi esetben 70,3 milliárd, utóbbi esetben pedig 23,1 milliárd forintnyi bruttó keresettömeg került kifizetésre. A férfiak részére 51,6 milliárd forint került kifizetésre, a nők részére pedig 39,9 milliárd forint a 2011. évben. A kifizetett bruttó keresettömeg 71,2%-a a fizikai foglalkozások (65,2 milliárd Ft), 28,8%-a a szellemi foglalkozások (26,3 milliárd Ft) körében került kifizetésre. A fizikai foglalkozásokon belül a betanított munkások, míg a szellemiek között az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak részére fizették ki a legtöbb bért. Ha a kifizetett keresettömeget részletesebben megvizsgáljuk, az alábbi megállapításokat tehetjük: Az egy munkanapra jutó átlagos kereset 6 526 Ft/nap volt, ezen belül a határozatlan időre alkalmazottak napi átlaga 6 345 Ft/nap a határozatlan idejűeké 7 131 Ft/nap volt. Az egy napra jutó kereset a bázisévhez képest a 11,0%-kal növekedett, a határozatlan időre alkalmazottak esetében 12,2%-kal, a határozott időre alkalmazottak esetében pedig 6,9%-kal. Az egy napra jutó átlagos kereset a férfiaknál 6 622 Ft/nap volt, a nőknél 6 405 Ft/nap. 2011-ben 255 munkanap volt, ami egy hónapra vetítve átlagosan 21,3 munkanapot jelent, a napi keresetből, illetve ebből az adatból kiindulva a férfiak havi átlagkeresete 139 061 Ft a nőké pedig 134 507 Ft volt. 2011. évben a napi bruttó átlag keresetből kiindulva a havi átlagkereset 137 038 Ft volt, a határozatlan időre alkalmazottaknál 133 253 Ft, a határozatlan idejűeknél 149 750 Ft volt ez az összeg. A fizikai foglalkozásúak havi átlagos kerettömege 118 641 Ft, a szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagos jövedelme pedig 222 265 Ft volt. Az egy hónapra jutó kereset 2010-hez képest 11,0%-kal emelkedett, a fizikai 23
foglalkozásoknál 8,0%-os, a szellemieknél pedig 24,6%-os növekedés következett be a havi átlagkeresetben. V. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2011-ben összesen 579 főt kölcsönöztek külföldre, amely a 2010. évi adathoz képest (235 fő) közel két és félszeres növekedést jelent. A külföldre kölcsönzött munkavállalókat összesen 982 alkalommal kölcsönözték ki a foglalkoztatók, összesen 50,6 ezer munkanapot teljesítettek, amely közel háromszoros emelkedést jelent 2010-hez képest (17,6 ezer munkanap). A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő külföldi foglalkoztatók száma 2011-ben 2010-hez képest több mint három és félszeresére növekedett, 68 foglalkoztatóról 243 foglalkoztatóra. A külföldre történő munkaerő-kölcsönzések főbb adatai (2008-2011) Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, db Foglalkoztatók száma, db Munkavállalók száma, fő Teljesített munkanapok száma, nap 2008. év 11 42 206 20 704 2009. év 12 29 290 19 989 2010. év 9 68 235 17 614 2011. év 5 243 579 50 610 Összesen öt országba történt munkaerő-kölcsönzés 2011-ben. A külföldre kölcsönzött munkavállalók EU tagállamokban kerültek kölcsönzésre, a legtöbb munkavállaló Németországban, Franciaországban és Ausztriában dolgozott 2011-ben ezzel párhuzamosan itt volt a legmagasabb a teljesített munkanapok száma és a kölcsönzési esetek száma is, ezen kívül Hollandiába és az Egyesült Királyságba történt még kölcsönzés. A legtöbben külföldön valamilyen ipari és építőipari foglalkozásban dolgoztak, az összes külföldre kölcsönzött 61,8%-át teszik ki. A másik releváns csoportot azok alkotják, akik valamilyen szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozás keretében vállaltak munkát, arányuk 31,8%-ot tett ki. A külföldre kölcsönzött munkavállalók demográfiai jellemzőjével kapcsolatban az alábbiakat mondhatjuk el összefoglaló jelleggel: 87,0%-os volt a férfiak, 13,0%-os pedig a nők aránya 24
a legtöbben szakmunkásképző, szakiskolai (66,5%) és szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi (22,3%) végzettséggel rendelkeztek az életkor dimenzióját tekintve azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 69,8%-a 25-49 éves, 19,7%-a a 25 év alatti, 10,5%-a 50 éves és az afelettiek korcsoportcsoportjába tartozott. 25
VI. Táblázatok 26
jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 2011. évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba Megye/régió Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása 1. A munkaerő-kölcsönző cégek főbb adatai a 2011. évben Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) A 2011. évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) db % db folytat munkaerőkölcsönzést száma számának megoszlása száma számának megoszlása db % db % Budapest 340 39,7 340 83 98 218 5 117 257 43,2 3118 44,2 Pest 93 10,9 93 42 6 86 7 51 8,6 293 4,1 Közép-Magyarország 433 50,6 433 125 104 304 5 124 308 51,8 3411 48,3 Fejér 37 4,3 37 10 15 35 1 1 27 4,5 460 6,5 Komárom-Esztergom 49 5,7 49 11 4 49 38 6,4 346 4,9 Veszprém 13 1,5 13 4 3 9 2 2 9 1,5 84 1,2 Közép-Dunántúl 99 11,6 99 25 22 93 3 3 74 12,4 890 12,6 Győr-Moson-Sopron 50 5,8 50 14 24 43 2 5 36 6,1 1133 16,0 Vas 24 2,8 24 10 14 20 1 3 14 2,4 231 3,3 Zala 22 2,6 22 9 7 22 13 2,2 73 1,0 Nyugat-Dunántúl 96 11,2 96 33 45 85 3 8 63 10,6 1437 20,4 Baranya 19 2,2 19 7 9 16 1 2 12 2,0 324 4,6 Somogy 10 1,2 10 1 4 1 9 1 9 1,5 193 2,7 Tolna 8 0,9 8 4 2 8 4 0,7 14 0,2 Dél-Dunántúl 37 4,3 37 12 15 2 33 1 3 25 4,2 531 7,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 40 4,7 40 15 8 2 39 1 25 4,2 132 1,9 Heves 13 1,5 13 2 11 12 1 11 1,8 46 0,7 Nógrád 11 1,3 11 6 2 10 1 5 0,8 29 0,4 Észak-Magyarország 64 7,5 64 23 21 2 61 1 2 41 6,9 207 2,9 Hajdú-Bihar 23 2,7 23 5 11 23 18 3,0 118 1,7 Jász-Nagykun-Szolnok 32 3,7 32 16 8 31 1 16 2,7 56 0,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 20 2,3 20 5 19 1 15 2,5 11 0,2 Észak-Alföld 75 8,8 75 26 19 73 1 1 49 8,2 185 2,6 Bács-Kiskun 19 2,2 19 7 19 2 19 12 2,0 216 3,1 Békés 15 1,8 15 3 14 1 12 2,0 10 0,1 Csongrád 18 2,1 18 7 7 18 11 1,8 174 2,5 Dél-Alföld 52 6,1 52 17 26 2 51 1 35 5,9 400 5,7 Összesen 856 100,0 856 261 252 5 700 15 141 595 100,0 7061 100,0 db 27
2. A munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei5 2002-2011. években Megye/régió Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. években Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei az előző év %-ában Budapest 102 135 175 217 273 321 237 271 317 340 132,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117,0 Pest 13 19 35 52 75 87 94 68 81 93 146,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1 Közép-Magyarország 115 154 210 269 348 408 331 339 398 433 133,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4 Fejér 19 16 24 29 26 31 31 37 33 37 84,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2 Komárom-Esztergom 20 31 47 54 56 65 68 20 101 49 155,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505,0 Veszprém 5 7 10 10 16 17 21 67 29 13 140,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43,3 Közép-Dunántúl 44 54 81 93 98 113 120 124 163 99 122,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131,5 Győr-Moson-Sopron 10 13 22 24 24 27 26 21 24 50 130,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114,3 Vas 8 7 8 14 15 15 15 17 14 24 87,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82,4 Zala 5 6 6 10 16 13 13 13 12 22 120,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3 Nyugadt-Dunántúl 23 26 36 48 55 55 54 51 50 96 113,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98,0 Baranya 3 3 9 13 12 16 21 16 7 19 100,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43,8 Somogy 2 4 4 4 4 4 5 1 2 10 200,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0 Tolna 3 6 7 7 7 6 7 9 6 8 200,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7 Dél-Dunántúl 8 13 20 24 23 26 33 26 15 37 162,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 23 4 39 35 36 35 30 22 26 40 17,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118,2 Heves 5 8 8 5 11 14 15 10 4 13 160,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40,0 Nógrád 7 10 18 19 24 26 31 19 1 11 142,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5,3 Észak-Magyarország 35 22 65 59 71 75 76 51 31 64 62,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60,8 Hajdú-Bihar 7 5 9 9 11 15 20 19 13 23 71,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4 Jász-Nagykun-Szolnok 21 27 35 33 31 37 44 29 37 32 128,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 8 12 11 15 15 17 16 12 20 160,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0 Észak-Alföld 33 40 56 53 57 67 81 64 62 75 121,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9 Bács-Kiskun 9 13 14 18 27 25 25 20 10 19 144,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50,0 Békés 10 13 15 13 18 24 22 14 21 15 130,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0 Csongrád 5 4 8 7 13 12 15 12 21 18 80,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175,0 Dél-Alföld 24 30 37 38 58 61 62 46 52 52 125,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113,0 Ö sszesen 282 339 505 584 710 805 757 701 771 856 120,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110,0 5 A 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival, mert ettől az évtől az adatok gyűjtése telephelyenként, 2011 előtt viszont székhely szerint történt. A táblában szereplő 2011. évre vonatkozó adatok a székhelyként és a telephelyként működő munkaerő-kölcsönzők számát is tartalmazza. 28
3. Az alkalmazott munkavállalók száma a 2002-2011. évben Az alkalmazott munkavállalók száma (fő) Állománycsoport 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. években Férfiak Szakmunkás 3 827 5 095 8 925 9 946 13 700 13 777 13 339 11 099 17 922 14 382 Betanított munkás 8 742 12 132 13 996 19 316 26 105 29 867 34 243 18 932 33 391 30 403 Segédmunkás 1 429 1 566 2 616 3 520 4 974 6 323 7 851 3 963 9 087 9 325 Fizikai összesen 13 998 18 793 25 537 32 782 44 779 49 967 55 433 3 994 60 400 54 110 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................. 6 479.................. 346 Szellemi összesen 1 658 1 713 1 964 4 315 8 722 6 243 7 809 6 565 7 743 6 825 Mindösszesen 15 656 20 506 27 501 37 097 53 501 56 210 63 242 40 559 68 143 60 935 Nők Szakmunkás 934 666 2 400 5 166 4 778 4 376 3 321 3 720 8 517 5 145 Betanított munkás 9 618 18 846 16 394 23 004 29 941 24 980 31 122 19 249 31 553 26 479 Segédmunkás 913 984 2 533 3 313 2 937 4 950 6 775 3 173 7 936 6 921 Fizikai összesen 11 465 15 496 21 327 31 483 37 656 34 306 41 218 26 142 48 006 38 545 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................. 11 342.................. 222 Szellemi összesen 3 144 3 081 3 856 7 604 11 268 12 856 12 375 12 384 14 285 11 564 Mindösszesen 14 609 18 577 25 183 39 087 48 924 47 162 53 593 38 526 62 291 50 109 Együtt Szakmunkás 4 761 5 761 11 325 15 112 18 478 18 153 16 660 14 819 26 439 19 527 Betanított munkás 18 360 25 978 30 390 42 320 56 046 54 847 65 365 38 181 64 944 56 882 Segédmunkás 2 342 2 550 5 149 6 833 7 911 11 273 14 626 7 136 17 023 16 246 Fizikai összesen 25 463 34 289 46 864 64 265 82 435 84 273 96 651 60 136 108 406 92 655 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................. 17 821.................. 568 Szellemi összesen 4 802 4 794 5 820 11 919 19 990 19 099 20 184 18 949 22 028 18 389 Mindösszesen 30 265 39 083 52 684 76 184 102 425 103 372 116 835 79 085 130 434 111 044 29
4. Az alkalmazott munkavállalók számának indexei a 2002-2011. évben Állománycsoport Az alkalmazott munkavállalók számának indexei 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011 az előző év %-ában Férfiak Szakmunkás 133,1 175,2 111,4 137,7 100,6 96,8 83,2 161,5 80,2 Betanított munkás 138,8 115,4 138,0 135,1 114,4 114,7 55,3 176,4 91,1 Segédmunkás 109,6 167,0 134,6 141,3 127,1 124,2 50,5 229,3 102,6 Fizikai összesen 134,3 135,9 128,4 136,6 111,6 110,9 7,2 1512,3 89,6 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott.................. Vezető, felső vezető, irányító.................. Szellemi 103,3 114,7 219,7 202,1 71,6 125,1 84,1 117,9 88,1 Mindösszesen 131,0 134,1 134,9 144,2 105,1 112,5 64,1 168,0 89,4 Nők Szakmunkás 71,3 360,4 215,3 92,5 91,6 75,9 112,0 229,0 60,4 Betanított munkás 195,9 87,0 140,3 130,2 83,4 124,6 61,9 163,9 83,9 Segédmunkás 107,8 257,4 130,8 88,7 168,5 136,9 46,8 250,1 87,2 Fizikai összesen 135,2 137,6 147,6 119,6 91,1 120,1 63,4 183,6 80,3 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott.................. Vezető, felső vezető, irányító.................. Szellemi összesen 98,0 125,2 197,2 148,2 114,1 96,3 100,1 115,4 81,0 Mindösszesen 127,2 135,6 155,2 125,2 96,4 113,6 71,9 161,7 80,4 Együtt Szakmunkás 121,0 196,6 133,4 122,3 98,2 91,8 88,9 178,4 73,9 Betanított munkás 141,5 117,0 139,3 132,4 97,9 119,2 58,4 170,1 87,6 Segédmunkás 108,9 201,9 132,7 115,8 142,5 129,7 48,8 238,6 95,4 Fizikai összesen 134,7 136,7 137,1 128,3 102,2 114,7 62,2 180,3 85,5 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott.................. Vezető, felső vezető, irányító.................. Szellemi összesen 99,8 121,4 204,8 167,7 95,5 105,7 93,9 116,2 83,5 Mindösszesen 129,1 134,8 144,6 134,4 100,9 113,0 67,7 164,9 85,1 30
5. A munkavállalók teljesített munkanapjainak száma a 2002-2011. években A munkavállalók teljesített munkanapjainak száma (nap) Állománycsoport 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. években Szakmunkás 483 209 671 190 1 086 196 1 324 205 2 595 895 1 852 821 1 818 669 1 360 982 2 206 563 1 993 879 Betanított munkás 828 980 958 507 1 299 014 2 040 185 2 836 098 3 093 120 4 082 333 2 374 299 3 919 727 3 969 774 Segédmunkás 106 108 114 548 242 460 296 897 2 385 814 707 121 825 436 378 385 966 309 899 793 Fizikai összesen 1 418 297 1 744 245 2 627 670 3 661 287 7 817 807 5 653 062 6 726 437 4 113 666 7 092 599 6 863 446 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................. 881 527.................. 46 248 Szellemi összesen 277 197 252 489 323 211 668 153 2 181 442 907 946 1 311 746 917 466 1 152 046 927 775 Mindösszesen 1 695 494 1 996 734 2 950 881 4 329 440 9 999 249 6 561 008 8 038 183 5 031 132 8 244 645 7 791 221 Szakmunkás 96 287 106 943 318 400 404 074 1 251 014 603 138 384 805 500 167 979 366 613 916 Betanított munkás 897 510 1 026 364 1 434 633 2 243 705 3 719 954 2 885 438 3 841 920 2 118 461 3 897 869 3 391 344 Segédmunkás 63 064 75 423 219 223 399 985 306 466 613 187 706 921 434 642 763 216 663 280 Fizikai összesen 1 056 861 1 208 730 1 972 256 3 047 764 5 277 434 4 101 763 4 933 646 3 053 270 5 640 451 4 668 540 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................. 1 534 700.................. 26 762 Szellemi összesen 708 155 427 666 519 944 959 160 1 903 028 2 029 278 1 805 125 1 988 168 1 994 796 1 561 462 Mindösszesen 1 765 016 1 636 396 2 492 200 4 006 924 7 180 462 6 131 041 6 738 771 5 041 438 7 635 247 6 230 002 Szakmunkás 579 496 778 133 1 404 596 1 728 279 3 846 909 2 455 959 2 203 474 1 861 149 3 185 929 2 607 795 Betanított munkás 1 726 490 1 984 871 2 733 647 4 283 890 6 556 052 5 978 558 7 924 252 4 492 760 7 817 596 7 361 118 Segédmunkás 169 172 189 971 461 683 696 882 2 692 280 1 320 308 1 532 357 813 027 1 729 525 1 563 073 Fizikai összesen 2 475 158 2 952 975 4 599 926 6 709 051 13 095 241 9 754 825 11 660 083 7 166 936 12 733 050 11 531 986 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Férfiak Nők Együtt.................. 2 416 227.................. 73 010 Szellemi összesen 985 352 680 155 843 155 1 627 313 4 084 470 2 937 224 3 116 871 2 905 634 3 146 842 2 489 237 Mindösszesen 3 460 510 3 633 130 5 443 081 8 336 364 17 179 711 12 692 049 14 776 954 10 072 570 15 879 892 14 021 223 31