Az eredményes óvoda-iskola átmenet és a hátránycsökkentés kutatási háttere



Hasonló dokumentumok
Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények

Than Károly Ökoiskola Budapest

A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Esélyegyenlőség a közoktatásban. Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető

Köszöntjük Vendégeinket!

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

Köszöntjük vendégeinket!

TÁMOP /

Szakmai munkaközösség munkaterve

Eljárásrend a TÁMOP / számú pályázathoz

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában,

Az európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: FT

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR ÓVODAI TAGINTÉZMÉNY AZ IPR PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A KOMPLEX PREVENCIÓS PROGRAM TÜKRÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben December 2.

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

A projekt szakmai megvalósítása

ESÉLYTEREMTÉS A BARCSI NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN TÁMOP /

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

FOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban

Az óvoda-iskola kapcsolat, az átmenet gyakorlati megvalósulása

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

A KUTATÁSI PROGRAM EREDMÉNYEI

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

VÁROSKÖZPONTI ÓVODA KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013

Változó gyermekek, változó generációk, változó támogató rendszerek

Kétegyháza KOMP-ra száll

JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE INTEGRÁCIÓS BÁZISISKOLA A JÁSZSÁGBAN

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK

TÁMOP / A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy

SZAKMAI SZEMPONTOK GINOP A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

O vodai Belso O ne rte kele s. Inte zme nyi o ne rte kele s

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV (2017)

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK EREDMÉNYEI nevelési év

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV

Az integrációs program célja:

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Brunszvik Teréz Óvoda és Németh László Gimnázium és Általános Iskola. Óvoda-iskola átmenet programja. Intézkedési terv

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

TÁMOP / A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

Felülvizsgálva: március 31.

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére

A jó gyakorlatok. Ötlettől a minősítésig. Csordás Éva digitális szakterületű munkatárs - Zalaegerszeg Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.

BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY (038551)

A TÁMOP TANÁCSADÓI FELADATOK

SZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

KIP SZAKMAI NAP BALMAZÚJVÁROS

A Nyitnikék Óvoda Munkaterve a 2013/2014. nevelési évre elsősorban a 2011.CXC Nemzeti Köznevelési Törvény és annak módosításaiban meghatározott hatály

Az esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

Javaslat a 2014/2015. nevelési év értékelésének szempontjaira

Összefoglaló a II. Országos Szaktanácsadói Konferencia programjáról

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

INTÉZKEDÉSI TERV. Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Intézmény OM azonosítója:

Óvodafejlesztés TÁMOP /1-2

Szakértői vélemény az

Team vezető Intézményvezető. Intézményvezető Mentoráltak

6. A tevékenység gyakorisága 2 Nagyecsed, Mérk,Fábiánháza, Nyírcsaholy,Győrtelek,Ököritófülpös, Hodász heti 2 alkalommal

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Köszönjük, hogy értékes válaszaival hozzájárult a fejlődéshez!

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP / pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

TÁRGY: A 2016/2017. nevelési év értékelésének szempontjai E L Ő T E R J E S Z T É S A SZEKSZÁRDI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI FOLYAMATSZABÁLYOZÁS

1. Szervezési feladatok A HHH tanulók beazonosítása Intézményvezető Mindenkori nevelési Megbízás

Szeremlei Sámuel Református Óvoda és Németh László Gimnázium és Általános Iskola. Óvoda-iskola átmenet programja. Intézkedési terv

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula

Szent Kinga Katolikus Óvoda 5062 Kőtelek, Zrínyi út Tel: (56)

Éves beszámoló. 3. számú Projekt Fenntartási Jelentés melléklete. Kedvezményezett címe 7400 Kaposvár, Virág utca 32.

A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása EFOP Helyzetelemzés

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

Átírás:

Az eredményes óvoda-iskola átmenet és a hátránycsökkentés kutatási háttere

Tartalomjegyzék 1. Kutatások aktuális témaválasztása, felépítése, másodelemzési szempontsorok 2. Jó gyakorlatok rögzítési, elemzési szempontjai, földrajzi elhelyezkedés 3. Fejlesztés kapcsolódó kutatási háttér, jó gyakorlatok adaptálható elemei 4. Óvoda-szülő együttműködés kapcsolódó kutatási háttér, jó gyakorlatok adaptálható elemei 5. Javaslatok rendszer- és intézményi szinten

Kiválasztott kutatások (óvoda-iskola átmenet) Labáth Ferencné (2012): Hátrányos helyzetű 3-7 éves korú gyermekek integrált óvodai nevelése Vágó Irén (2005): Felfelé terjeszkedő óvodáztatás stagnáló hozzáférés Török Balázs (2005): Óvodák és szülők vonzások és választások Kende Anna Illés Anikó (2007): A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései Józsa Krisztián Hricsovinyi Julianna (2011): A családi háttér szerepe az óvoda-iskola átmenet szelekciós mechanizmusában

Hazai kutatások másodelemzési szempontsora 1. Iskolaérettség kritériumai általános képességstruktúra kultúrtechnikák megalapozásához szükséges képességek fejlettsége 2. Szocializációs különbségek elsődleges szocializáció (családi kötődések) társas kapcsolatok szociális kompetencia fejlettsége 3. Differenciálás pedagógiája az óvodában fejlesztés tehetséggondozás 4. Partneri kapcsolatok megjelenése, szakmai működése óvodán belüli együttműködés óvoda-család együttműködés (pl. szülői attitűd) óvoda-iskola együttműködés óvoda-szakellátás együttműködés

Következtetések Hatékonyabb belső együttműködés hatékonyabb működési mutatók Nevelőtestületi Partnerekkel Partnerek közötti Intézmények közötti Hálózati együttműködés Legsikeresebb attitűdformálás az érintetté tétel, az érdekeltség előidézése

Megoldásra váró probléma Óvodai és iskolai erőforrások egyenlőtlen hozzáférési esélyei Felfelé terjeszkedő óvodáztatás (Vágó, 2005) Egyre mélyülő szelekciós mechanizmusok (Józsa- Hricsovinyi, 2011) A szülők intézményválasztási attitűdjének szelekciót erősítő hatása (Török, 2005) Rugalmas beiskolázás ellenére egyre mélyülő oktatási szakadék (Kende-Illés, 2007)

Kiválasztott kutatások (Esélyteremtés hátránykompenzáció az óvodában) Babusik Ferenc (2003): Roma gyermekek óvodáztatása Havas Gábor (2004): Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek - és az óvoda Darvas Tausz (2005): Az óvoda lehetőségei a gyermekszegénység csökkentésében Józsa Zentai (2007): Hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján Bakonyi Anna (2012): Hátrányos helyzetű 3-7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése (Biztos Kezdet Óvodai Program)

Esélyteremtés hátránykompenzáció az óvodában Másodelemzési szempontok 1. A különbözőséget képviselő gyermekek köre 2. Szocializációs különbségek 3. Differenciálás pedagógiája az óvodában 4. Partneri kapcsolatok megjelenése, szakmai működése 5. Segítés formái 6. A szolgáltatáshoz való hozzáférés akadályai 7. Az óvodai ellátórendszer helyzete, szerepe a hátránykompenzációban, esélyteremtésben

Háttéradatok Mutató megnevezése 1. Szegénységben élő gyermekes háztartások aránya 2. Alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (0-60 évesek) 3. Súlyos anyagi deprivációban élők aránya Bázisadat (2008) 2009 2010 16% 17% 16,6% 12% 11,3% 11,8% 17,8% 20,3% 21,6%

Háttéradatok 2.

Jó gyakorlatok óvoda-iskola átmenethez

Jó gyakorlat fogalma Mi is az a jó gyakorlat? A közoktatás fejlesztésében: Innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban megtapasztalható. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható. Az átvett innováció a felhasználók által is elismert szolgáltatásként képes működni.

Jó gyakorlatok elemzési szempontjai Módszertani innováció Több pedagógiai, módszertani rendszerelem összekapcsolódása Folyamatszabályozáshoz szükséges eljárásrend szintű szabályozók kidolgozása Szervezetfejlesztés elemeit hordozza Az egész intézményre kiterjedő szemléletváltozást idézett elő Az intézményi működés bizonyos részleteiben hozott attitűdváltást Továbbfejleszthető korrekciós mechanizmussal az időszakos felülvizsgálat eredményeinek függvényében dinamikusan változó folyamat Megvalósulása személyfüggő Hálózati együttműködést, szakmai team-munkát feltételez

Jó gyakorlatok az óvodai esélyteremtéshátránykompenzációhoz

Jó gyakorlatok elemzési szempontjai Pedagógiai-módszertani innovatív elemek jelenléte az intézményi jó gyakorlatban Tetten érhetőek-e az esélyteremtés, hátránykompenzáció szakmai alapjai (a tudatos gondolkodás jelei)? Megtörtént-e az állapotfelmérés, helyzetelemzés (a HH értelmezése), mint az azonos gondolkodás záloga? A fejlesztési sajátosságok szolgálják-e a hátránykompenzáció megvalósulását (csoportos, egyéni, differenciált fejlesztés, a folyamatszabályozottság mértéke)? Mennyire releváns a fejlesztés komplex jellege? Szervezetfejlesztés elemeit hordozza-e? Érezhető-e a szemléletváltozás/attitűdváltás az intézmény működésében, szakmai gondolkodásmódjában? Továbbfejlesztési irányok (saját javaslat; az elemzés során felmerült javaslatok megfogalmazása) vannak-e? Hálózati együttműködés/szakmai team-munka jelenléte

Jó gyakorlatok rögzítésének szempontsora Intézményi helyzetkép A jó gyakorlat kialakításának oka/háttere A jó gyakorlathoz kapcsolódó tevékenységek/szervezési elemek Elemenként a következő struktúrában: Tevékenység/elem megnevezése Rövid leírás, kifejtés Résztvevők/érintettek köre Kapcsolódó dokumentáció (bemeneti, kimeneti), például jegyzőkönyv, feljegyzés, fotók, elégedettségmérés stb. Időbeni megjelenés (időpont, időszak) Eredményesség kritériuma Feltételrendszer Eredmények (pontokba szedett leírásuk) Adaptációs feltételek Az adaptáció algoritmusa (ajánlott lépéssor)

Kutatási következtetések Intézményi jó gyakorlatok összhangja FEJLESZTÉS FELZÁRKÓZTATÁS, TEHETSÉGGONDOZÁS

Kapcsolódó kutatási adatok

Kapcsolódó jó gyakorlatok, adaptálható elemek Óvoda-iskola kapcsolat Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda Bölcsőde, Sümegcsehi Egyéni fejlesztés: felzárkóztatás, tehetséggondozás 700 fős település Óvoda-iskola közötti erős segítő együttműködés egy-egy kezdeményezés végigvonulhat akár 3 éves kortól 14 éves korig. Folytonosság, biztonságérzet a családok életébe és a település hagyományőrző tevékenységébe. Személyre szóló figyelem, egyéni törődés, pozitív megerősítés HH, HHH, SNI, BTM Szakmai összefogás, vezetői szintű koordináció, team munka

Kapcsolódó jó gyakorlatok, adaptálható elemek 2. Gábor Áron Általános Iskola, Zalaapáti Óvoda-iskola Óvodai és iskolai pedagógusok együttműködése munkaközösség részben a gyermekek mérésében, fejlesztésében, részben saját szakmai kvalitásuk fejlesztése érdekében, esetmegbeszélések, esetismertetések által. Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Újszentmargita Óvoda-iskola együttműködés Területei: közös innováció, sajátos dokumentációs rendszer kifejlesztése (átadó lap, cselekvési és heti terv), óvodásított tanmenetek, belső továbbképzések, közös szakmaiság megteremtése, hospitálások, esetismertetések.

Kapcsolódó jó gyakorlatok, adaptálható elemek 3. Városi Óvodai Intézmény, Kisújszállás Belső továbbképzési rendszer működtetése Óvodai és iskolai pedagógusok hospitálása, a foglalkozáson látottak szakmai feldolgozása, esetmegbeszélése a legfontosabb pontjai ennek az elemnek. Hosszú távú szemlélet és attitűdformálás áll mögötte, és váltja ki.

Kutatási következtetések Intézményi jó gyakorlatok összhangja ÓVODA-SZÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS

Szülői elégedettségi kritériumok (Török, 2005)

Családi háttér szerepe (Józsa-Hricsovinyi, 2011)

Következtetések A szülői együttműködéssel kapcsolatos továbbgondolásra ajánlott gondolatok: szülői segítség növekedése az óvodai élet gazdagításában, dinamikusabb jelenlét az óvodai élet tervezésében, több közös rendezvény az óvoda-család kontextusban. az óvoda funkcionális bővülésének igénye, hosszú távú stílusváltás, elkötelezett partnerkapcsolat fenntartása, a szülői komfortérzet fokozása, gyermek centrikus, pozitív jövőkép állítása a családok elé.

Kapcsolódó jó gyakorlatok, adaptálható elemek Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium, Pécs Tanulói utógondozás, nyomon követés Az általános iskola 1-2. osztályában a szakmai team (gyógypedagógus, óvodapedagógus, tanító) nyomon követi a régi óvodásokat. A képességfejlesztésben, felzárkóztatásban, tehetséggondozásban is hasznos és tudatos pedagógiai munka megalapozza a szakmai együttműködést az érintett pedagógusok között. A teamnek mindig hasznos tagja a szülő a változások érzékelésében, a fejlesztés kibővítésében, folytonossá tételében.

Kapcsolódó jó gyakorlatok, adaptálható elemek 2. Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda Bölcsőde, Sümegcsehi A közel 700 fős település óvodája és iskolája között olyan erős a segítő együttműködés, hogy egy-egy kezdeményezés végigvonulhat akár 3 éves kortól 14 éves korig. Ez pedig folytonosságot visz a családok életébe és a település hagyományőrző tevékenységébe. Óvoda-iskola kapcsolat

Továbbfejlesztési javaslatok - rendszerszinten Kapcsolatrendszerek tartalmi elemeinek megjelenítése, például a szülő és az intézmény, továbbá a szociális ellátórendszer, valamint az intézményi átmenetben érdekelt partnerek együttműködése. Az eddigi fejlesztések eredménye fenntartható legyen (például IPR programok, Zöld Óvoda, Biztos Kezdet, Ovi-suli stb.) ÓNOA és a helyi innováció összhangja mellett Pedagógus képzés, továbbképzés változtatásai Gyermeki fejlődés szervezett nyomon követésének kialakítása Gyermek portfólió kialakítása

Továbbfejlesztési javaslatok - rendszerszinten Egyéni átvezetési programok ajánlott protokollja Hatékonyság és eredményesség vizsgálatok Szociális munkás, roma asszisztens státuszának beépítése a rendszerbe Ágazati együttműködést koordináló munkacsoport felállítása Óvoda nélküli települések helyzete óvodai férőhelyek számának növelése

Továbbfejlesztési javaslatok intézményi szinten Diákmentor Pedagógus mentorálás Folyamat mentorálás (óvoda) Csoport mentorálás Folyamat mentorálás (Iskola)

Továbbfejlesztési javaslatok intézményi szinten Mi leszek, ha nagy leszek? Iskolába készülök mappa Fejlődési mappa Gyűjtő mappa Folyamat mappa Óvodai bemutató mappa Értékelő mappa Záró bemutató mappa

További javaslatok Szülők bevonódásának éves terve ajánlás Intézményi mentálhigiénés terv készítése - ajánlás Fejlesztési protokoll - ajánlás Beóvodáztatási munkacsoport Lakitelki jó gyakorlat

Köszönjük a figyelmet! Hujber Tamásné Darvas-Horváth Katalin