A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András
Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan csökkent a gazdaság potenciális növekedési rátája A korábbi évek felhalmozott államadóssága miatt nincs lehetőség fiskális keresletélénkítésre: prociklikus költségvetési politika A devizában denominált hitelek miatt a monetáris transzmisszió érdemben gyengült, ráadásul spekulatív támadás ért minket, szigorú monetáris kondíciók felerősítik a negatív hatásokat Következmény: drasztikus GDP visszaesés
Makrogazdasági helyzetkép a válságot követően I. A hazai gazdaság növekedése 2010-ben és 2011-ben megfelelt az EU átlagának, valamint a 2009-es visszaesés mértékének Komoly szerkezeti problémák A bővülés egyedüli forrása az ipari export és az ezzel együtt járó készletfeltöltés A belső felhasználás visszaesésének szerkezete visszafogja a középtávú növekedést (alacsony beruházási ráta)
Makrogazdasági helyzetkép a válságot követően II. Drasztikus alkalmazkodás a fizetési mérlegben A gyenge belső kereslet miatt az export-import közötti olló kitágult, ez azonban inkább válságtünet, mintsem strukturális átalakulás A különadók visszafogják a külföldi érdekeltségű vállalatok profitját (szintén ideiglenes) A kormányzati intézkedések révén bővül a munkakínálat A gyenge konjunktúra miatt a versenyszféra csak lassan tudja felszívni, emiatt magas a munkanélküliségi ráta
Makrogazdasági helyzetkép a válságot követően A gyenge banki hitelezési hajlandóság a gazdasági növekedés effektív gátját képzi Nehezülő anyabanki finanszírozás (mérlegalkalmazkodás az anyabank esetén) Romló hitelportfolió (részben a gyenge hazai árfolyam, részben a munkapiaci helyzet miatt) Növekvő terhek (bankadó, végtörlesztés) Szigorodó ár- és nem ár-jellegű feltételek, negatív vállalati és lakossági hitelflow
Milyen makropályára számíthatunk az elkövetkező másfél évben?
Magyarország külső környezete A hazai kivitel iránt megnyilvánuló kereslet bővülése lassul, dinamizálódására 2013-ban számítunk Fiskális konszolidáció növekedési áldozattal jár a fejlett országokban Banki mérlegek összehúzódása A két hatás érdemben felerősíti egymást Szuverén adósságproblémák egyes országokban Volatilis pénzügyi piacok
Előrejelzés 2012/2013 I. A fogyasztást visszahúzza a csökkenő reálbér, a hitelezés akadozása; a volatilis árfolyam és a magas munkanélküliségi ráta. A beruházás csökken a finanszírozási nehézségek, az alacsony kapacitáskihasználtság és a szabályozás változása (pl.: plázastop) miatt. A költségvetési konszolidáció révén a kormányzati kereslet is szűkül. A strukturális egyenleg 2,9 százalékponttal javul a tervek szerint (ennek háromnegyede az idei évben valósul meg)
Előrejelzés 2012/2013 II. A gyenge belső kereslet miatt az import visszafogott marad, ezáltal a nettó export GDP hozzájárulása fennmarad A foglalkoztatás csak a közmunkaprogramok miatt bővül A fogyasztói árak növekedését az indirektadóintézkedések fűtik, miközben a belső kereslethiány dezinflációs hatása is érvényesül
A benyújtott költségvetés értékelése
A főszámok értelmezése Nagyon kicsi az eltérés a bázisévhez (2012) képest Ha sikerül végrehajtani idén a tervezett kiigazítást, akkor jelentős megtakarításra nincs szükség Jelentős az eltérés a tavalyi konvergenciaprogramban szereplő pályához képest A hiány lefaragása az idei évben a bevételi oldalon csapódik le Az állami szerepvállalás jelentős csökkentése lekerült a napirendről
Bevételi oldal Nominális szinten 4,4 százalékos növekedés Fogyasztáshoz kapcsolt adók szerepe nő a gazdálkodói befizetések csökkenése mellett Jön a tranzakciós adó, idén életbe lép a telekomadó Megy: ágazati különadó, pénzügyi szervezetek különadójának a fele A munkához kapcsolódó adók súlyának csökkenése SZJA szuperbruttó eltörlése Hatalmas mennyiségű uniós forrást tervezett be a Kormány a költségvetésbe
Kiadási oldali változások (milliárd forint 2012-es árakon) Általános működés (+1,2%) 25,0 Oktatás (+5,4%) 77,1 Egészségügy (-8,5%) -101,8 Társadalombiztosítás (+1,0%) 44,9 Gazdasági funkciók (9,1%) -208,9 Adósságszolgálat (+9,8%) 115,6 Egyéb (-5,6%) -79,1 Összesen (-0,9%) -127,4-300 -200-100 0 100 200
A költségvetést övező kockázatok Pozitív Az Európai Uniótól érkező források felülbecslése a szükséges önrész csökken A nyugdíjkiadások konzervatív tervezése A benyújtott dokumentumban szereplő 200 milliárd forintos szabadon felhasználható tartalék (megj: a benyújtás óta a munkavédelmi program miatt megfeleződött, ami szinte biztosan nem lesz elegendő) Negatív Optimista makropálya A 2012-es adóbevételekkel kapcsolatos kockázatok Az egészségügyi kiadások lefaragásának kockázatai Az Európai Unió telekomadóval kapcsolatos esetleges döntése
Összegzés Összességében úgy ítéljük meg, hogy a benyújtott költségvetés alapján a várható hiánycél 2,2-2,5 százalék között alakulhat. Ez érdemben nem tér el a Kormány terveiben szereplő 2,2 százaléktól, amit emiatt megvalósíthatónak ítélünk. A benyújtást követően azonban érdemben nőttek a kockázatok
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
A hazai kilábalás nemzetközi összehasonlításban 15 Kumulált GDP növekedés (2010-2011) y = -0,3863x + 1,102 R² = 0,1457 HUN 0-20 -15-10 -5 0 10 5-5 -10-15 A GDP visszaesése (2009)
A GDP növekedéshez való hozzájárulás (év/év százalék) 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0 2010. I. II. IV. 2011. I. II. IV. 2012. I. Nettó export és készletváltozás Bruttó hazai termék (GDP) összesen Belföldi felhasználás - készlet
A fiskális politika ciklikussága 8 6 1997 4 1999 2000 2 2009 2010 1998 2001 0-4 -2 0 2 2008 4-2 2003 2007-4 2004 2002-6 2005 Ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg -8 2006 Piaci kibocsátási rés Forrás: AMECO
A visegrádi országok beruházási rátája 29 27 25 23 21 19 17 15 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 CZK HUN POL SVK
A vállalati reál nettó hitelfelvétel és a magánberuházások ciklikus komponense 2 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5 20 15 10 5 0-5 -10-15 2003. I. 2004. I. 2005. I. 2006. I. 2007. I. 2008. I. 2009. I. 2010. I. 2011. I. 2012. I. Vállalati hitelek Privát beruházás
A GDP-alapon számított külső kereslet bővülése 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2010. I. II. IV. 2011. I. II. IV. 2012. I. II. IV. 2013. I. II. IV. GDP-alapú külső kereslet Feltevés, 2012. június
Júniusi előrejelzésünk 2011 2012 2013 Bruttó hazai termék (volumenindex) 1,7 0,8 1,0 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) 0,0 0,6 0,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) 5,5 6,2 1,4 Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex) 8,5 3,6 6,5 Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex) 6,5 1,8 5,9 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,9 7,6 8,8 Éves fogyasztóiár-index (%) 3,9 5,2 3,4 A jegybanki alapkamat az év végén 7,00 6,75 6,50 Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%) 10,9 11,0 11,0 A bruttó átlagkereset alakulása (%) 5,2 3,0 4,2 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 1,4 1,7 2,0
A strukturális hiány (GDP %) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Az összes kiadás és bevétel a GDP százalékában* 55 53 51 49 47 45 43 41 39 37 35 9,4 5,0 3,6 4,5 4,2 5,4 2,5 2,2 Hiány konv11kiad konv11bev Kiadás Bevétel 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 * megjegyzés: nyugdíjvagyon nélkül
Az EU-tól származó költségvetési bevétel (Mrd Ft) 1800 1600 1400 1200 1000 800 TERV TÉNY 600 400 200 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
A benyújtott költségvetési törvényekben szereplő reáltartalékok nagysága (milliárd forint) 600 500 400 300 200 100 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Szabadon felhasználható tartalék Céltartalék és egyéb tartalék
A költségvetés és Századvég Gazdaságkutató prognózisa 2012 2013 költségvetés 0,1 1,6 GDP Századvég Gazdaságkutató 0,8 0,9 Különbség 0,9 0,7 költségvetés 1,4 0,3 Fogyasztás Századvég Gazdaságkutató 0,6 0 Különbség 0,8 0,3 költségvetés 2,3 0,3 Beruházás Századvég Gazdaságkutató 6,2 1,4 Különbség 3,9 1,7 költségvetés 4,7 8,8 Export Századvég Gazdaságkutató 3,6 6 Különbség 1,1 2,8 költségvetés 2,8 8 Import Századvég Gazdaságkutató 1,8 5,5 Különbség 1 2,5 költségvetés 5,2 4,2 Fogyasztóiár-index Századvég Gazdaságkutató 5,2 3,4 Különbség 0 0,8 költségvetés 1,2 2,2 Foglalkoztatottság Századvég Gazdaságkutató 1 0,3 Különbség 0,2 1,9