A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2018) 319 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK A Bizottság jelentése a Tanácsnak az 1466/97/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján április én Romániában tett fokozott felügyeleti látogatásról HU HU

2 A Bizottság ezt a romániai fokozott felügyeleti látogatásról szóló jelentést az 1466/97/EK rendelet cikkének (4) bekezdése alapján továbbítja a Tanácsnak. A látogatás alkalmával tett előzetes megállapításait a Bizottság az 1466/97/EK rendelet 11. cikkének (5) bekezdése alapján már korábban megküldte a román hatóságoknak észrevételezésre. Románia jelentős eltérési eljárás Fokozott felügyeleti látogatás, április Jelentés 1. Bevezetés A középtávú költségvetési céltól való évi jelentős eltérése miatt 2017 tavaszán jelentős eltérési eljárás (SDP-eljárás) indult Romániával szemben. A Bizottság május 22-én figyelmeztetésben részesítette Romániát, és javasolta, hogy a Tanács indítson jelentős eltérési eljárást. A jelentős eltérési eljárás keretében hozott, június 16-i ajánlásában (SDP-ajánlás) a Tanács arra kérte Romániát, hogy hozzon intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése ben ne haladja meg a 3,3 %-ot. Ez a GDP 0,5 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg, amely megegyezik a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában előírt minimum-erőfeszítéssel. Mivel Románia nem hozott eredményes intézkedéseket, a Tanács 2017 decemberében kibocsátotta módosított SDP-ajánlását. A szeptemberi fokozott felügyeleti látogatás és a hatóságok által benyújtott jelentés alapján a Bizottság megállapította, hogy a hatóságok nem kívántak megfelelni az SDP-ajánlásnak, mivel erőfeszítéseik kizárólag az államháztartási hiány tekintetében a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték megsértésének elkerülésére irányultak. Ezért a Tanács december 5-én megállapította, hogy Románia nem hozott eredményes intézkedéseket, és kibocsátotta módosított ajánlását. A Tanács arra kérte Romániát, hogy hozzon intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 3,3 %-ot, ami 2018-ban a GDP 0,8 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. Ez a Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében szereplő kiinduló állapothoz képest 2018-ban GDParányosan összesen 1,8 %-os mértékű strukturális javulást hozó intézkedések meghozatalát teszi szükségessé. Románia a hozott intézkedésekről április 20-án tett jelentést, az április 15-i határidő után. A jelentés Bizottság általi értékelését az európai szemeszter tavaszi csomagjának részeként közzéteszik. A Bizottság előrejelzése szerint 2018-ban a szakpolitika változatlanságát feltételező szokásos forgatókönyv mellett valószínűleg nő az államháztartási és a strukturális hiány 1 A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., , 1. o.). 1

3 is. Az expanzív fiskális politika várhatóan a közeljövőben is folytatódik. A évi költségvetés a GDP 3 %-ának megfelelő államháztartási hiányt tűz ki célként, ami a növekvő kibocsátási rés mellett a strukturális hiány további növekedésére utal. A költségvetés ugyanakkor optimista makrogazdasági forgatókönyvre épül, és valószínűleg túlbecsüli az adóbevételeket. A Bizottság előrejelzése szerint 2018-ban az államháztartási hiány a szakpolitika változatlanságát feltételező szokásos forgatókönyv mellett a GDP 3,4 %-a lesz. A közszektorbeli béreket jelentősen emelte a 2017 nyarán hatályba lépett, egységes bértábla bevezetéséről szóló törvény. Az öregségi nyugdíjak továbbra is a rendes nyugdíjindexálási mechanizmuson felüli mértékben emelkednek. Emellett 2018 januárjától 16 %-ról 10 %-ra csökkent az egykulcsos személyi jövedelemadó mértéke. Másfelől viszont a társadalombiztosítási járulékok rendszerének átalakítása a munkáltatókat, illetve a munkavállalókat terhelő mérték (22,75 % és 16,5 %) 2,25 %-ra, illetve 35 %-ra változott részben visszafogja majd a közszektorbeli bruttó bérek évi emelésének fiskális költségeit. A évi költségvetés továbbá csökkenti a nyugdíjrendszer második pillérébe átutalt társadalombiztosítási járulékok arányát, ami kedvező hatást gyakorol az államháztartási bevételekre. A Bizottság fokozott felügyeleti látogatása április én zajlott le, vagyis a fent említett jelentés benyújtásának határideje előtt. A látogatásról szóló jelentés ezért nem veszi figyelembe a későbbiekben a jogszabályi követelményeknek megfelelően benyújtott jelentéseket. A látogatás jogalapja az 1466/97/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése. A Bizottság küldöttjei Eugen Teodorovici pénzügyminiszterrel, Mugur Isărescu jegybankelnökkel és a román költségvetési tanács tagjaival találkoztak. A küldöttség célja az volt, hogy részletesen megismerje a hatóságok által tervezett költségvetési intézkedéseket, felhívja a figyelmet a költségvetési kockázatokra, és a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelésre ösztönözzön. 2. A látogatás során tett megállapítások A látogatás során kiderült, hogy a román hatóságok nem kívánnak megfelelni a jelentős eltérési eljárás keretében kibocsátott ajánlásnak. A pénzügyminisztérium és a kormány nevében Teodorovici miniszter megerősítette, hogy a cél 2018 tekintetében marad a GDP 3 %-át éppen el nem érő államháztartási hiány. A pozitív és növekvő kibocsátási réssel összefüggésben ez a mögöttes strukturális hiány romlását jelenti, ami ellentétes a Tanács ajánlásával. Teodorovici miniszter kifejtette, hogy őt kötik a kormányprogramban szereplő intézkedések, amelyeket a költségvetés teljeskörűen tükröz mind bevételi, mind kiadási szempontból. Kifejezte továbbá abbéli meggyőződését, hogy 2017-hez képest idén erőre fog kapni az uniós források felhasználása (ami viszont növelné a társfinanszírozási kötelezettségeket). Teodorovici miniszter hozzátette, hogy a GDP 3 %-ának megfelelő államháztartási deficithatár betartásához 2018-ban további intézkedésekre lesz szükség, amelyeket Románia a hozott intézkedésekről szóló jelentésben fog részletesebben meghatározni. Jelezte továbbá, hogy az említett intézkedések az adó- és a vámigazgatás működésének javítását célozzák, különösen egy új informatikai rendszer bevezetésével. A 2

4 küldöttség hangsúlyozta, hogy a hozott intézkedésekről szóló, április 15-én esedékes jelentésnek részletes és számszerű információkat kell tartalmaznia a tervezett intézkedésekről. A küldöttség megjegyezte továbbá, hogy a pénzforgalmi szemléletű költségvetés végrehajtása a első negyedévi adatok alapján az előző év azonos időszakához képest romlott (a GDPhez viszonyítva I. negyedévében 0,5 %-os volt a hiány, szemben a I. negyedévi 0,2 %-os többlettel). Teodorovici miniszter szerint a hiány alakulása megfelel az előrejelzéseknek, és főként a védelmi ágazat egyszeri kiadásainak tudható be. Teodorovici miniszter végül arról tájékoztatott, hogy fel fog lépni az állami költségvetés késedelmes (rendszerint decemberig elhúzódó) elfogadását eredményező gyakorlattal szemben, és megpróbálja elérni a évi költségvetés korábbi elfogadását. A kormány a második nyugdíjpillért bevezető évi nyugdíjreform további visszafordítását is fontolgatja. A hatóságok a évi költségvetéssel összefüggésben már csökkentették a második nyugdíjpillérbe átutalandó társadalombiztosítási járulékok arányát. A nyilvános közlemények alapján a kormány választhatóvá kívánja tenni a második pillérbe való befizetéseket, és az erről szóló döntést az érdekeltekkel való konzultációt követően, 2018 június végén kívánja meghozni. Az említett befizetések évente mintegy 7 milliárd RON-t tesznek ki (mintegy 1,5 milliárd EUR, a GDP 0,8 %-a). Ez az intézkedés rövid távon csökkentené a költségvetési hiányt, mivel a második nyugdíjpillért az ESA az államháztartáson kívülre sorolja. E költségvetési haszon azonban hosszú távon elpárologna, mivel a második pillértől elvont társadalombiztosítási járulékok az öregségi nyugdíjak jövőbeni fizetésére vonatkozó kötelezettséget vonnak maguk után. A reform visszafordítása a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és a tőkepiacok fejlődését is veszélyeztetheti. A második nyugdíjpillér választhatóvá tétele megfosztaná Romániát attól a lehetőségtől, hogy alkalmazza a Stabilitási és Növekedési Paktum rendszerszintű nyugdíjreformokkal kapcsolatos rendelkezését. A Román Nemzeti Bank aggályait fejezte ki az expanzív, prociklikus költségvetési politikának a jelenlegi szakpolitikai kombinációra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Románia gazdasága erős konjunkturális szakaszban tart, az ország költségvetési irányvonala azonban fokozottan expanzív. Románia költségvetési politikája önmagában véve óvatlannak tűnik, és erősen befolyásolja a monetáris politikát. A Román Nemzeti Bank előrejelzései szerint a szakpolitika változatlanságát feltételező forgatókönyv mellett az államháztartási hiány 2018-ban meg fogja haladni a GDP 3 %-át. A központi bank hangsúlyozta, hogy Romániában tisztában vannak a GDP 3 %-ának megfelelő államháztartási deficithatár jelentőségével, de a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága nem közismert. A bevételi oldalon lehetőség van költségvetési intézkedésekre, mivel a középtávú költségvetési céltól való eltérést a közvetett adók csökkentése okozta, az adókulcsok alacsonyak, és magas az adókikerülés szintje. A költségvetési tanács osztotta a Bizottság költségvetési kilátásokkal kapcsolatos aggályait. A költségvetési tanács szerint 2018-ban jelentősen nőni fog a strukturális hiány, és kiegyenlítő fiskális intézkedések hiányában az államháztartási hiány várhatóan túl fogja lépni a GDP 3 %-ában meghatározott küszöböt. A közberuházások szintjének csökkentésére

5 ban csak korlátozottan adódik lehetőség, mivel az már 2017-ben is történelmi mélyponton állt, és az uniós források felhasználásának évi erősödésével a társfinanszírozási kötelezettségek is emelkednek. 4

6 STATISZTIKAI MELLÉKLET (Az előrejelzés adatai az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésén alapulnak) 2 1. táblázat: A fő gazdasági mutatók áttekintése * 2019* Bruttó hazai termék (eltérő jelzés hiányában éves százalékos változás) Nominális GDP (milliárd RON) Reál-GDP -2,8 2,0 1,2 3,5 3,1 4,0 4,8 6,9 4,5 3,9 Magánfogyasztás -3,5 1,1 2,1 0,7 4,7 5,9 7,6 10,1 4,9 4,2 Közfogyasztás -4,8 0,2 0,3-4,6 0,8 0,2 3,1 0,7 1,7 1,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1 6,2 3,6-5,4 3,2 7,4-2,0 4,7 7,4 6,9 Export 15,1 11,9 1,0 19,7 8,0 4,6 8,7 9,7 7,5 6,8 Import 12,5 10,1-1,8 8,8 8,7 8,0 9,8 11,3 8,2 7,4 Hozzájárulás a GDP növekedéséhez Belső kereslet -3,0 2,4 2,3-1,7 3,8 5,5 4,6 7,5 5,0 4,4 Készletek 0,3-0,3-2,2 1,6-0,3-0,1 0,7 0,2 0,0 0,0 Nettó export -0,1 0,0 1,1 3,6-0,3-1,4-0,5-0,7-0,5-0,5 Árak HICP-infláció (átlag) 6,1 5,8 3,4 3,2 1,4-0,4-1,1 1,1 4,2 3,4 HICP-infláció (év végi, negyedéves) 7,8 3,4 4,7 1,3 1,4-1,0-0,1 1,9 3,0 3,1 Munkaerőpiac Teljes foglalkoztatás (ezer fő) Munkanélküliségi ráta (harmonizált: év) 7,0 7,2 6,8 7,1 6,8 6,8 5,9 4,9 4,5 4,4 Államháztartási számlák (a GDP %-ában) Államháztartási hiány, pénzforgalmi definíció ** -6,3-4,2-2,5-2,5-1,7-1,3-2,4-2,9-3,0-2,6 Államháztartási hiány, ESA ,9-5,4-3,7-2,1-1,3-0,8-3,0-2,9-3,4-3,8 Bruttó államadósság, ESA ,7 34,0 36,9 37,5 39,1 37,7 37,4 35,0 35,3 36,4 Fizetési mérleg (a GDP %-ában) Folyó fizetési mérleg egyenlege *** -4,6-4,4-4,2-0,6-0,1-0,6-2,1-3,5-3,6-3,9 Külkereskedelmi mérleg *** -6,2-5,6-5,0-0,8-0,4-0,6-0,9-2,1-2,4-2,6 A tőke- és a pénzügyi mérleg egyenlege -4,2-3,0-1,1 3,3 4,7 3,9 3,4-0,6 n. a. n. a. Kkb-egyenleg -1,8-1,3-1,9-2,0-1,8-1,8-2,7-2,4 n. a. n. a. Nettó nemzetközi befektetési pozíció -62,8-64,5-67,9-61,7-56,8-53,7-49,3-45,7 n. a. n. a. Devizatartalék (milliárd EUR) 31,6 32,7 31,1 32,5 32,2 32,2 33,0 32,3 n. a. n. a. Bruttó külső adósság 75,5 68,0 63,0 57,4 54,7 49,8 n. a. n. a. Monetáris fejlemények, a devizaárfolyam alakulása M3 pénzmennyiség (éves %-os változás, az időszak végén) 6,9 6,6 2,7 8,8 8,4 9,3 9,7 11,6 n. a. n. a. Jegybanki kamatláb (%, az időszak végén) 6,25 6,00 5,25 4,00 2,75 1,75 1,75 1,75 2,00 n. a. Árfolyam (RON/EUR az időszak végén) 4,28 4,32 4,43 4,48 4,48 4,52 4,54 4,66 4,66 n. a. Reál effektív árfolyam (IC37-hez, deflátor: fajlagos 0,82-6,46-5,17 0,94 3,49-5,94 3,16 5,98 n. a. n. a. munkaköltség, %-os változás) Megjegyzések: * Előrejelzések vagy legfrissebb adatok **A 2018-as és 2019-es adatok a román hatóságok előrejelzései. *** A folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg egyenlege a Bizottság legfrissebb, nemzeti számlák adatait felhasználó előrejelzésén alapul. 2 A Bizottság az előrejelzést 2017 novemberében fogja aktualizálni. 5

7 2. táblázat: Államháztartási számlák (a GDP %-ában) ESA-kód * 2019* 1. Termelési és importadók D2 11,3 10,3 10,4 10,5 2. Folyó jövedelem- és vagyonadók D5 6,5 6,1 4,7 4,8 2a. ebből: háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények 3,6 3,6 2,1 2,1 2b. ebből: vállalatok 2,9 2,5 2,6 2,7 3. Társadalombiztosítási járulék D61 8,8 9,3 10,7 10,6 4. Értékesítés és egyéb folyó bevételek 3,6 3,6 3,7 3,7 5. Folyó bevételek összesen ( ) 30,2 29,3 29,6 29,5 6. Munkavállalói jövedelem D1 8,9 9,7 10,4 10,3 7. Folyó termelőfelhasználás P2 5,3 4,9 4,9 4,9 8. Piaci termelők által nyújtott természetbeni szociális transzferek 0,9 0,8 0,8 0,8 9. Nem természetbeni szociális transzferek D62 10,7 10,8 10,8 11,0 10. Kamat D41 1,5 1,3 1,4 1,4 11. Támogatások D3 0,4 0,4 0,4 0,4 12. Egyéb folyó kiadások 1,8 2,1 2,2 2,4 13. Folyó kiadások összesen ( ) 29,5 30,1 30,8 31,3 14. Bruttó megtakarítás (5 13) B8g 0,7-0,8-1,2-1,7 15. Kapott tőketranszferek D9 1,5 1,2 1,3 1,5 16. Bruttó állóeszköz-felhalmozás P51 3,6 2,8 2,9 3,1 17. Egyéb tőkekiadások 1,5 0,5 0,6 0,5 18. Államháztartási bevételek összesen (5+15) TR 31,6 30,5 30,9 31,1 19. Államháztartási kiadások összesen ( ) TE 34,6 33,4 34,3 34,9 20. Nettó hitelnyújtás (+) / nettó hitelfelvétel ( ) (18 19) B9-3,0-2,9-3,4-3,8 Megjegyzés: * Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése Forrás: Európai Bizottság 3. táblázat: Az államháztartási egyenleg ciklikus kiigazítása (a GDP %-ában) * 2019* Államháztartási egyenleg (ESA 2010) -6,9-5,4-3,7-2,1-1,3-0,8-3,0-2,9-3,4-3,8 Elsődleges egyenleg -5,4-3,8-1,9-0,4 0,3 0,8-1,5-1,6-2,0-2,4 Ciklikusan kiigazított egyenleg -5,3-4,0-1,9-0,9-0,3 0,1-2,5-3,3-3,9-4,2 Ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg -3,8-2,4-0,2 0,8 1,4 1,7-1,0-2,0-2,4-2,7 Strukturális államháztartási egyenleg -5,4-2,9-2,5-0,9-0,3-0,2-2,1-3,3-3,8-4,2 GDP-növekedés -2,8 2,0 1,2 3,5 3,1 4,0 4,8 6,9 4,5 3,9 Potenciális növekedés 1,5 1,5 2,1 2,0 2,5 3,4 3,8 4,1 4,3 4,2 Kibocsátási rés -4,8-4,2-5,1-3,6-3,1-2,5-1,5 1,2 1,4 1,1 Megjegyzés: * Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése Forrás: Európai Bizottság 6