Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Franciaországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2015) 19 final}

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 115 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Franciaországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2015) 19 final} HU HU

2 Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Franciaországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (7) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására, mivel: (1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt. (2) A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul. (3) A Tanács április 27-én az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy Franciaországban túlzott hiány áll fenn, és összhangban az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet 1 3. cikkével ajánlásokat adott ki a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig történő megszüntetéséről 2. (4) A Tanács december 2-án az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő határozatában megállapította, hogy bár a francia hatóságok eredményes intézkedéseket tettek, a április 27-i ajánlás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be. Ennek következtében a Tanács azt ajánlotta, hogy Franciaország legkésőbb 2013-ra szüntesse meg túlzott költségvetési hiányát. (5) A Tanács június 21-én az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő határozatában megállapította, hogy bár a francia hatóságok eredményes intézkedéseket tettek, a december 2-i tanácsi ajánlás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be. Ennek következtében a Tanács azt ajánlotta, hogy Franciaország legkésőbb 2015-re szüntesse meg túlzott költségvetési hiányát. Annak érdekében, hogy az államháztartási hiány hitelesen és tartósan a GDP 3 %-a alá csökkenjen, Franciaországnak azt ajánlották, hogy a) érjen el 2013-ban a GDP 3,9 %-át, 2014-ben 1 2 HL L 209., , 6. o. A Franciaországgal szembeni túlzotthiány-eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentum megtalálható a következő honlapon: HU 2 HU

3 a GDP 3,6 %-át és 2015-ben a GDP 2,8 %-át kitevő államháztartási hiányt, ami összhangban van a strukturális egyenleg 2013-ban a GDP 1,3 %-át, 2014-ben és ben a GDP 0,8 %-át kitevő éves javulásával, a Bizottság szolgálatainak évi tavaszi, hosszabb távú előrejelzése alapján; b) teljes mértékben hajtsa végre a 2013-ra már elfogadott (a GDP 1,5 %-ának megfelelő) intézkedéseket, valamint határozza meg, fogadja el és a leghamarabb hajtsa végre a 2014-re és 2015-re szükséges konszolidációs intézkedéseket a strukturális egyenleg ajánlott javítása érdekében, és a jelenlegi terveknek megfelelően alaposan vizsgálja felül valamennyi államháztartási alszektor kiadási kategóriáit, ideértve a társadalombiztosítást és a helyi önkormányzatokat is; c) a többletbevételeket a hiány csökkentésére használja fel. Továbbá azt az ajánlást kapta, hogy a költségvetési konszolidációs intézkedéseknek növekedésbarát módon biztosítaniuk kell az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács ajánlásában október 1-jében állapította meg a határidőt Franciaország számára az eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról. (6) november 15-én a Bizottság megállapította, hogy Franciaország a Bizottság szolgálatainak évi őszi előrejelzése alapján és a Tanács június 21-i ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsa, így a túlzotthiány-eljárás keretében nincs szükség további intézkedésre. (7) Franciaország a 473/2013/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével és 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban október 1-jén gazdasági partnerségi programot nyújtott be a Bizottságnak és a Tanácsnak. A Tanács december 10-én elfogadott véleményében megállapította, hogy a Franciaország gazdasági partnerségi programjában foglalt fiskális-strukturális reformintézkedések részben megfelelően támogatják a túlzott hiány eredményes és tartós csökkentését. (8) A Bizottság március 5-én a túlzott hiány időben történő kiigazításának biztosítása érdekében Franciaország által hozandó intézkedésekről szóló ajánlást adott ki. Ajánlásában a Bizottság úgy vélte, hogy a június 21-i tanácsi ajánlásnak való teljes körű megfelelés érdekében Franciaországnak további erőfeszítéseket kell tennie. Franciaország a május 7-én benyújtott stabilitási programjában számos kiegészítő intézkedést sorol fel 2014-re. Figyelembe véve továbbá azt, hogy a ban végrehajtott költségvetési kiigazítás mértéke meghaladta a bizottsági ajánlás elfogadásakor várt mértéket, a stabilitási program a Bizottság ajánlásával nagyjából összhangban lévőnek volt tekinthető. (9) A Bizottság január 13-án nyilvánosságra hozta A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása című közleményét (COM(2015) 12). A közlemény egyértelműsíti, hogy a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozó határidőre vagy e határidő meghosszabbításának időtartamára vonatkozó ajánlás megfogalmazásakor a Bizottság figyelembe veszi a részletes és igazolható információkat tartalmazó és az elfogadás, illetve végrehajtás hiteles ütemezését meghatározó, célzott strukturálisreform-terv meglétét. A Bizottság szorosan nyomon követi majd a reformok végrehajtását. A végrehajtás elmulasztása esetén a Bizottság ezt súlyosbító tényezőnek tekinti a túlzotthiány-eljárás keretében adott ajánlásra válaszul hozott eredményes intézkedések értékelésekor és a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozó új határidő megállapításakor. Az eredményes intézkedés hiánya az eljárás felgyorsításához és az európai strukturális és beruházási HU 3 HU

4 alapok lehetséges felfüggesztéséhez vezet. Az euróövezeti tagállamok esetében ez azt jelenti, hogy a Bizottság bírság kiszabására tesz javaslatot a Tanácsnak. (10) Az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság ajánlása alapján az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlás elfogadásáról határozhat, amennyiben sor került eredményes intézkedések meghozatalára, továbbá, ha az említett ajánlás elfogadását követően a költségvetésre jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható gazdasági események következtek be. A költségvetésre jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági eseményeket a tanácsi ajánlás alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéssel összevetve kell megvizsgálni. (11) Az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hathónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára, és ez a határidő három hónapra csökkenthető. Továbbá a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanácsnak olyan éves költségvetési célok elérését kell előírnia, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %- ának megfelelő minimális éves egyenlegjavulással. (12) A május 29-i bizottsági szolgálati munkadokumentumban a Bizottság szolgálatai azt jelezték előre, hogy a francia gazdaság 2013-ban 0,1 %-kal szűkül, majd 2014-ben, illetve 2015-ben 0,6 %-kal, illetve 1,1 %-kal bővül. Emellett a Bizottság tavaszi előrejelzése, amely alátámasztotta a május 29-i szolgálati munkadokumentumban szereplő forgatókönyvet, azzal számolt, hogy a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2013-ban 1,2 %-kal, 2014-ben pedig 1,7 %-kal emelkedik. Ezek a növekedési és inflációs előrejelzések szolgáltak alapul a Tanács június 21-i, az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásához ban a GDP-növekedés valamivel nagyobb lett a Bizottság által vártnál, mivel a GDP 0,3 %-kal nőtt. Másrészről a HICP csak 1,0 %-kal emelkedett. (13) A Bizottság téli előrejelzése szerint a GDP 0,4 %-kal növekedett 2014-ben, ami 0,2 százalékponttal kevesebb a túlzotthiány-eljárás keretében kiadott ajánlást alátámasztó alapforgatókönyvben előrevetítettnél. A GDP-növekedéshez a becslések szerint főként a készletek, valamint az állami és a magánfogyasztás növekedése járult hozzá, miközben a beruházások és a nettó export valószínűleg csökkent. Összehasonlításképpen az ajánlás elfogadásának időpontjában a javuló vállalkozói bizalom nyomán a beruházások növekedését várták 2014-re, és a külső keresletet sokkal erősebbnek becsülték. Időközben a zuhanó energiaárak és a gyenge aktivitás ellensúlyozta a héa januárban bevezetett átszervezésének az árakra gyakorolt hatását. Következésképpen a HICP-infláció 2014-ben várhatóan 0,6 %-ra lassul. Így a és évi infláció lényegesen alacsonyabbnak bizonyult a 2013 tavaszán előrejelzettnél. A GDP 2015-ben várhatóan 1,0 %-kal emelkedik, míg a HICP valószínűleg stagnál (0,0 %-os infláció). (14) 2013-ban az államháztartási hiány a GDP 4,1 %-át tette ki, vagyis meghaladta a június 21-i ajánlásban a GDP 3,9 %-ában meghatározott célt. Különösen az állami bevételeket befolyásolta negatívan az adóbevételek vártnál kisebb rugalmassága, a Bizottság szerint 27 milliárd EUR-t (a GDP 1,3 %-át) kitevő diszkrecionális HU 4 HU

5 intézkedések ellenére. A strukturális egyenleg változásában kifejezett költségvetési kiigazítás a GDP 1,0 %-ának felelt meg. A potenciális növekedés módosítását és a bevételkiesést figyelembe véve (GDP-arányosan 0,2 százalékpont) a strukturális egyenleg változása 2013-ban a GDP 1,2 %-a volt. Ez noha csak kismértékben elmarad a Tanács által június 21-én ajánlott, a GDP 1,3 %-át kitevő javulástól. A bevételi oldalon elfogadott diszkrecionális intézkedések és a teljes kiadásoknak a június 21-i tanácsi ajánlásban foglalt forgatókönyvhöz képest bekövetkezett alakulása alapján a költségvetési erőfeszítés az alulról felfelé haladó értékelés szerint a GDP 0,1 %-a, és ez szintén épphogy elmarad a tanácsi ajánlásban meghatározott költségvetési célok eléréséhez szükségesnek ítélt további intézkedéseknek a GDP 0,0 %-át kitevő mértékétől. (15) A Bizottság téli előrejelzése szerint az államháztartási hiány az állami kiadások növekedésének megfékezésére irányuló erőfeszítések ellenére tovább nőtt 2014-ben. A megtakarításokat a közszféra béreinek további befagyasztásától, a nyugdíjreform hatásától és az alacsonyabb helyi szintű kiadásoktól várják. Ezeket azonban várhatóan ellensúlyozza a versenyképességi és foglalkoztatási adókedvezmény (crédit d impôt pour la compétitivité et l emploi CICE) felfutása, amely az ESA 2010 szabályai szerint állami kiadásként kerül elszámolásra és amelynek becsült költsége 2014-ben 11 milliárd EUR (a GDP 0,4 %-a). Bevételi oldalon a héakulcsok január 1-jén bevezetett átalakítása és a nagyméretű vállalatok által fizetett rendkívüli társasági jövedelemadó megkétszerezése pozitívan hatott az adóbevételekre. Ugyanakkor a vártnál alacsonyabb reál-gdp-növekedés és infláció, valamint az adóbevételek GDPhez viszonyítva még mindig alacsony rugalmassága hatással volt a fiskális bevételekre. (16) A strukturális hiány a Bizottság téli előrejelzésének becslése alapján a 2013-ban a GDP 3,3 %-át kitevő értékről 2014-ben 2,9 %-ra csökken. Figyelembe véve a tanácsi ajánlás kibocsátásának időpontjában tett előrejelzéshez képest a potenciális kibocsátásnövekedés lefelé történő módosításához (a GDP +0,0 százalékpontja) és a többletbevételekhez (a GDP +0,2 százalékpontja) kapcsolódó korrekciót, az éves költségvetési erőfeszítés 2014-ben eléri a GDP 0,6 %-át. Az ESA 2010-re való átállásnak a fizetendő adójóváírások költségére gyakorolt negatív hatását figyelembe véve, mely fejlemény a kormányzat ellenőrzésén kívülinek tekinthető, a fentről lefelé történő értékelés szerint a költségvetési erőfeszítés a GDP 0,7 %-át teszi ki, azaz kissé elmarad a GDP 0,8 %-át kitevő ajánlott erőfeszítéstől. A június 21-i tanácsi ajánlás alapjául szolgáló gazdasági forgatókönyvhöz képest a végrehajtott bevételoldali kiegészítő intézkedések, az ESA 2010 kapcsán történt kiadásoldali fejleményekkel együtt a GDP 1,1 %-át teszik ki, ami összhangban van a Tanács által június 21-én szükségesnek ítélt mértékkel (a GDP 1 %-a felett). A közötti kumulált erőfeszítés tehát a GDP 1,9 %-át teszi ki a strukturált egyenleg korrigált változása alapján, és ez elmarad a Tanács által ajánlott, a GDP 2,1 %-át kitevő mértéktől. Az alulról felfelé történő értékelés alapján a kumulált erőfeszítés a Tanács által szükségesnek ítélt szinttel összhangban valamivel 1,0 % feletti. (17) A költségvetési erőfeszítés fentről lefelé és alulról felfelé való értékelése közötti különbség főként az infláció 2013 júniusa óta történt lefelé módosításából ered. Mindenekelőtt 2014 vonatkozásában a GDP-deflátor növekedési előrejelzése 0,9 százalékponttal lefelé módosult a Tanács június 21-i ajánlása és a Bizottság téli előrejelzése között. Az infláció lefelé módosulása erős hatással van az adóbevételekre. Összehasonlításképpen: a Franciaországban gyakran a nominális értelemben elfogadott szabályozások által irányított állami kiadásokra kevésbé van HU 5 HU

6 hatással az infláció éven belüli módosítása. Az államháztartás egyenlegének ebből eredő romlásával nem korrigálják a strukturális egyenleget, amelynek számításában csak a mennyiségi kibocsátási rést veszik figyelembe. A költségvetési erőfeszítés fentről lefelé való értékelése tehát érzékeny az infláció módosulására. Az alulról felfelé való értékelés mutatója tekintetében a 2014-ben elfogadott diszkrecionális intézkedések eredményére csak kismértékben hatott a vártnál alacsonyabb infláció. Amennyiben a kormány ellenőrzése alatt álló bizonyos állami kiadási elemek igazodnak az alacsony inflációhoz, az alulról felfelé való értékelés mutatóját akár pozitív hatás is érhette volna. Mindazonáltal főként a 2014-ben számos állami kiadásra alkalmazott befagyasztás miatt az infláció lefelé módosításának az alulról felfelé való értékelésre gyakorolt általános hatása valószínűleg korlátozott volt. (18) Összességében a fentiek fényében a rendelkezésre álló bizonyíték nem teszi lehetővé olyan következtetés levonását, hogy nem történt eredményes intézkedés. (19) A GDP-arányos államadósság, mely 2009-ben 78,8 % volt, azóta gyorsan növekedett, és 2013-ban elérte a 92,2 %-ot. A Bizottság téli előrejelzése szerint az adósságráta az előrejelzési időszakban tovább növekszik, 2014-ben 95,3 %-ra, ben 97,1 %-ra, 2016-ban pedig 98,2%-ra, ami a továbbra is viszonylag magas államháztartási hiányokra és a visszafogott nominális GDP-növekedésre vezethető vissza. Az SFA-tételek az előrejelzés időszakában várhatóan negatívan járulnak hozzá az adósság alakulásához. (20) A Bizottság téli előrejelzése alapján az államháztartási hiány 2015-ben várhatóan eléri a GDP 4,1%-át, ami jelentős mértékben meghaladja a június 21-i tanácsi ajánlásban a GDP 2,8 %-ában meghatározott célt és a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaértéket. A költségvetési pozíciónak a június 21-i tanácsi ajánlásban szereplőhöz képest gyengébb gazdasági helyzetre visszavezethető figyelemreméltó romlása arra utal, hogy Franciaország esetében indokolt az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerint felülvizsgált ajánlást tenni a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozó új határidő megállapítására, összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaival. (21) november 21-én a francia hatóságok levelet küldtek a Bizottságnak, amelyben Franciaország kötelezettséget vállalt a Tanács által július 8-án kibocsátott évi országspecifikus ajánlásokat végrehajtó számos strukturális reform megvalósítására december 12-én a kormány közzétette reformtervét, amelyben 2017-ig körvonalazza a reform kiemelt területeit. Ezt a reformtervet a nemzeti reformprogramról szóló, február 18-án nyilvánosságra hozott közleményben megerősítették. A hatóságok benyújtották továbbá a 2012 óta megkezdett fő strukturális reformok várt makrogazdasági hatásainak számszerűsítését. Az ismertetett fő reformok tartalmazzák többek között a munkaerőköltségek csökkentését a CICE révén, valamint a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékok további csökkentését a pacte de responsabilité et de solidarité (felelősségi és szolidaritási paktum) révén. A tervek szerint ezek az intézkedések hozzájárulnak a növekedés élénkítéséhez és az államháztartás fenntarthatóságának javításához, ezért fontos, hogy azokat ne vonják vissza. Ahhoz azonban, hogy a munkaerőköltségek csökkentésének hatása teljes mértékben érvényesüljön, kiegészítő munkaerő-piaci reformokra van szükség a bérek rugalmatlanságának enyhítéséhez. A kormány által ismertetett további reformok kiterjednek többek között a évi nyugdíjreformra, a helyi hatóságok reformját célzó intézkedésekre, az üzleti környezet javítására és a verseny fokozására a szolgáltatások terén. A növekedésre és a gazdasági tevékenységre vonatkozó törvénytervezet foglalkozik a jogi szakmákkal összefüggő versenyjogi aggályok HU 6 HU

7 kezelésével, megnyitja a buszközlekedési ágazatot, csökkenti a kiskereskedelmi ágazatba való belépés korlátait és enyhíti a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályokat. Előirányozza továbbá az egyéni elbocsátásokkal kapcsolatos jogvitákkal összefüggő eljárás reformját. Összességében a 2013 óta kezdeményezett strukturális reformok várhatóan hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságához. A hatóságok azzal számolnak, hogy ezek a reformok 2020-ra a GDP 3,3 százalékpontos növekedését eredményezik, ami azonban túlzott becslésnek tűnik. (22) A francia hatóságok strukturális reformokra vonatkozó információi és kötelezettségvállalásai A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása című, január 13-i bizottsági közleményben (COM(2015) 12) ismertetett követelmények fényében jó irányba mutatnak ahhoz, hogy Franciaország ki tudja használni a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidő több mint egy évvel történő meghosszabbításának előnyeit. A évi európai szemeszter: A növekedési kihívások elemzése, a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzése és kiigazítása, és az 1176/2011/EU rendelet szerinti részletes vizsgálatok eredményei című közleményében azonban a Bizottság rámutatott arra, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiányra tekintettel adott korábbi ajánlásokra válaszul Franciaország nem tett elegendő intézkedést, és megállapította, hogy Franciaországban túlzott egyensúlyhiány áll fenn, amely határozott szakpolitikai intézkedést és egyedi nyomon követést tesz szükségessé. A Bizottság májusban a nemzeti reformprogram és az addig tett más kötelezettségvállalások várható eredményének figyelembevételével mérlegeli, hogy javasolja-e a Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti ajánlás elfogadását a túlzott egyensúlyhiány fennállásának megállapításáról, mely ajánlásban javasolja, hogy Franciaország tegyen korrekciós intézkedési tervben rögzítendő korrekciós intézkedéseket. A strukturális reformok nem csupán a túlzott egyensúlyhiányok kezeléséhez és a potenciális növekedés erősítéséhez elengedhetetlenek, hanem az államháztartás fenntarthatóságának biztosításához is. (23) Az 1467/97/EK tanácsi rendelet szerinti szabálynak megfelelően a határidő egy további évvel való meghosszabbítása Franciaország számára a jelenlegi rossz gazdasági környezetben túl szigorú előírás lenne, mivel a Tanács által június 21- én re ajánlott éves átlagos erőfeszítésen túl a strukturális egyenlegnek a GDP 1 %-át meghaladó mértékű éves átlagos javulását tenné szükségessé 2015-ben és 2016-ban. A Bizottság téli előrejelzése alapján az ilyen mértékű kiigazításnak mind 2015-ben, mind 2016-ban rendkívül negatív hatása lenne a növekedésre. Ezért a Franciaország által bejelentett strukturálisreform-terveket és a később benyújtandó nemzeti reformprogramot figyelembe véve, a fent említett január 13-i közleménnyel összhangban megfelelőnek tűnik a Franciaország számára a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidő két évvel való meghosszabbítása. A francia hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az elfogadott és a tervezett reformok egyaránt teljes körűen végrehajtásra és szükség esetén kibővítésre kerüljenek. A fent említett január 13-i közleménynek megfelelően, amennyiben Franciaország nem hajtja végre ambiciózus reformtervét, a Bizottság ezt súlyosbító tényezőnek tekinti az erre az ajánlásra válaszul hozott eredményes intézkedések értékelésekor. (24) Franciaország esetében a határidő további két évvel történő meghosszabbítása az államháztartási hiányra vonatkozó következő célokat jelentené: 2015-ben a GDP 4,0 %-a, 2016-ban 3,4 %-a, és 2017-ben 2,8 %-a. A strukturális költségvetési egyenleg mögöttes éves javulása pedig 2015-ben a GDP 0,5 %-a, 2016-ban 0,8 %-a, 2017-ben HU 7 HU

8 pedig 0,9 %-a lenne. Így 2015-ben a kiigazítás 0,2 százalékponttal magasabb lenne a strukturális egyenleg GDP-arányosan 0,3 %-os várt javulásánál, amely a Bizottság téli előrejelzésén alapul. A 2015-re és 2016-ra megállapított a Bizottság téli előrejelzésén alapuló alapforgatókönyvben a bevételi oldalon figyelembe vett intézkedések a becslések szerint a GDP 0,1 %-át, illetőleg 0,1 %-át teszik ki tekintetében a hosszabb távú előrejelzésben szereplő diszkrecionális intézkedések a GDP 0,2 %-ának felelnek meg. Ez magában foglalja a contribution sociale de solidarité des sociétés (a vállalatokat terhelő szolidaritási szociális hozzájárulás) bejelentett megszüntetését, valamint a társasági jövedelemadó törvényben előírt mértékének fokozatos csökkentését. (25) A költségvetési célok megvalósítása érdekében döntő fontosságú, hogy a hatóságok teljes mértékben hajtsák végre a 2015-re már bejelentett intézkedéseket, továbbá pontosítsák, fogadják el és minél hamarabb valósítsák meg a 2015-re, 2016-ra és 2017-re vonatkozó költségvetési célok eléréséhez szükséges további intézkedéseket és 2017 tekintetében még részletezni kell azoknak az intézkedéseknek a többségét, amelyek a Franciaország által az állami kiadások várható mértékének ig 50 milliárd EUR-val való visszafogására tett kötelezettségvállalást támasztják alá. Összefoglalva, a helyzetet szorosan figyelemmel kell kísérni, és a hatóságoknak készen kell állniuk arra, hogy túlköltekezések vagy a diszkrecionális bevételi intézkedésekből származó, a vártnál alacsonyabb bevétel esetén kiigazító intézkedéseket tegyenek, ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST: (1) Franciaországnak legkésőbb 2017-ig meg kell szüntetnie a jelenlegi túlzott hiányt. (2) Franciaországnak 2015-ben a GDP 4,0 %-át, 2016-ban a GDP 3,4 %-át és 2017-ben a GDP 2,8 %-át kitevő államháztartási hiányt kell elérnie, ami összhangban van a strukturális egyenlegnek 2015-ben a GDP 0,5 %-át, 2016-ban a GDP 0,8 %-át és 2017-ben a GDP 0,9 %-át kitevő javulásával. Ez a Bizottság téli, hosszabb távú előrejelzése alapján 2015-ben a GDP 0,2 %-ának, 2016-ban a GDP 1,2 %-ának, 2017-ben pedig 1,3 %-ának megfelelő további intézkedést tenne szükségessé. (3) Franciaországnak teljes mértékben végre kell hajtania a 2015-re már elfogadott intézkedéseket, és április végéig biztosítania kell a (2) bekezdésben előírt további költségvetési erőfeszítéseket. Ehhez a GDP 0,2 %-ának megfelelő további strukturális diszkrecionális intézkedések pontos meghatározására, elfogadására és végrehajtására van szükség, hogy 2015-ben megszűnjön a strukturális egyenlegnek a GDP 0,5 %-át kitevő ajánlott javulásától való eltérés. (4) Franciaországnak fokoznia kell erőfeszítéseit, hogy az államháztartás valamennyi alszektorára vonatkozóan ideértve a társadalombiztosítást és a helyi önkormányzatokat is megállapítsa a megtakarítási lehetőségeket, és a többletbevételeket a hiány csökkentésére használja fel. A költségvetési konszolidációs intézkedéseknek biztosítaniuk kell az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását és nem lehetnek hátrányos hatással a francia gazdaság versenyképességének javulására. (5) A Tanács június 10-ében állapítja meg a határidőt Franciaország számára az eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról. Franciaországnak részletesen be kell számolnia a következőkről: i. a GDP 0,2 %-át kitevő további HU 8 HU

9 strukturális diszkrecionális intézkedések, amelyeket a strukturális egyenlegben re ajánlott javulás elérése céljából fogadtak el; valamint ii. a 2016-os és 2017-es célok eléréséhez szükséges, ismertetett fő költségvetési intézkedések. Az új kiigazítási pálya tükrözése érdekében szükség van a Loi de Programmation des Finances Publiques frissítésére. A francia hatóságoknak a határidő lejárta előtt be kell nyújtaniuk a 2016-os és 2017-es kiigazítást alátámasztó fő intézkedések előzetes független értékelését. (6) Franciaországnak a 473/2013/EU tanácsi rendelet 10. cikkében előírtak szerint jelentést kell tennie a Bizottságnak, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a 877/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtaknak megfelelően. A jelentést először december 10-ig kell benyújtani, majd ezt követően hathavonta. A december 10-én benyújtandó jelentésnek ismertetnie kell a Bizottság által a évi költségvetésiterv-javaslatról alkotott véleményre válaszul aktualizált költségvetés-tervezetet. A június 10-ig benyújtandó jelentésnek frissítenie és pontosítania kell az azokra a konkrét költségvetési intézkedésekre vonatkozó részletes információkat, amelyeket terveznek vagy már meghoztak a strukturális egyenlegben a következő évre ajánlott javulás eléréséhez és a túlzott hiány időben, a kitűzött határidőig történő és tartós kiigazításának biztosításához. Franciaország jelentést tesz a február 18-án nyilvánosságra hozott közleményben előterjesztett és a nemzeti reformprogramban ezt követően kiegészítendő reformtervről, amelyet a növekedési kilátások javítása és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságához való hozzájárulás érdekében szigorúan végre kell hajtani. Fontos lesz a költségvetési konszolidációt átfogó és ambiciózus strukturális reformok végrehajtásával alátámasztani, összhangban az európai szemeszter keretében Franciaországnak címzett tanácsi ajánlásokkal, különösen a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz kapcsolódó ajánlásokkal. Ennek az ajánlásnak a Francia Köztársaság címzettje. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök HU 9 HU