A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 901 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE a augusztus 8-i, a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára felszólító tanácsi határozatokra válaszul Portugália és Spanyolország által megtett intézkedések értékelése HU HU

2 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE a augusztus 8-i, a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára felszólító tanácsi határozatokra válaszul Portugália és Spanyolország által megtett intézkedések értékelése 1. BEVEZETÉS A Tanács augusztus 8-án az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikkének (9) bekezdése alapján határozatokat fogadott el, amelyekben felszólítja Spanyolországot és Portugáliát, hogy hozzák meg a szükségesnek ítélt hiánycsökkentési intézkedéseket a túlzott hiány helyzetének orvoslásához. Portugáliát felszólították, hogy 2016-ig vessen véget a túlzott hiánynak azáltal, hogy az államháztartási hiányt a GDP 2,5 %-ára csökkenti. Ez a célérték nem tartalmazta az esetleges banktámogatás közvetlen hatását. A Bizottság tavaszi előrejelzése alapján, amely alátámasztotta a Tanács határozatát, úgy vélték, hogy ez összhangban van a 2015-höz képest változatlan strukturális egyenleggel. A Tanács úgy határozott továbbá, hogy Portugáliának az összes rendkívüli bevételt fel kell használnia a hiány és az adósság csökkentésének gyorsítására. Ezen túlmenően Portugália számára előírták, hogy a Bizottság évi tavaszi előrejelzésében már szereplő megtakarításokon túl 2016-ban fogadjon el és teljes körűen hajtson végre a GDP 0,25 %-át kitevő konszolidációs intézkedéseket. Ez különösen a évi költségvetésben szereplő konszolidációs intézkedések teljes körű végrehajtását jelentette, többek között a stabilitási programban foglaltak szerint az áruk és szolgáltatások beszerzése terén a kiadások kiegészítő ellenőrzését, valamint ezen megtakarítások kiegészítését további strukturális jellegű intézkedésekkel a szükséges költségvetési kiigazítás elérése érdekében. Végül az államháztartás tartós javításának biztosítására a Tanács felkérte Portugáliát, hogy szigorúan hajtsa végre a költségvetési kerettörvényt és a kötelezettségvállalások ellenőrzéséről szóló törvényt, és javítsa tovább a bevételek beszedését és a kiadások ellenőrzését. Portugáliát arra is felkérték, hogy nyújtson be pontos ütemtervet és tegyen lépéseket az egészségügyi rendszer hátralékainak teljes körű rendezésére és hatékonyságának fokozására, a nyugdíjrendszer költségvetési transzferektől való függésének csökkentésére, valamint az állami tulajdonban lévő vállalkozások szerkezetátalakításából adódó költségvetési megtakarítások biztosítására. Spanyolországot felszólították, hogy 2018-ig vessen véget a túlzott hiánynak azáltal, hogy az államháztartási hiányt 2016-ban a GDP 4,6 %-ára, 2017-ben a 3,1 %-ára és 2018-ban a 2,2 %-ára csökkenti. A tanácsi határozat alapjául szolgáló aktualizált évi bizottsági tavaszi előrejelzés szerint ez összhangban van a strukturális egyenleg a GDP 0,4 %-ának megfelelő évi romlásával, valamint a GDP 0,5 %-os javulásával 2017-ben és 2018-ban. A Tanács úgy határozott továbbá, hogy Spanyolországnak az összes rendkívüli bevételt fel kell használnia a hiány és az adósság csökkentésének gyorsítására, valamint előírta, hogy Spanyolország a Bizottság évi aktualizált tavaszi előrejelzésében szereplő megtakarításokon felül fogadjon el és teljes mértékben hajtson végre a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékű konszolidációs intézkedéseket 2017-ben és 2018-ban. Végül a Tanács kötelezte Spanyolországot költségvetési keretrendszerének megerősítésére irányuló intézkedések elfogadására mindenekelőtt abból a célból, hogy fokozza a költségvetési céloktól való eltérések megelőzésére és korrekciójára szolgáló mechanizmusok automatizálását, valamint hogy a stabilitási törvény kiadási szabálya nagyobb mértékben 2

3 járuljon hozzá az államháztartás fenntarthatóságához. Továbbá arra is kötelezte a spanyol kormányt, hogy a hatékonyság és a jogszabályok betartásának biztosítása érdekében hozzon létre a közbeszerzési politika átláthatóságát és koordinációját biztosító, valamennyi ajánlatkérőre egyaránt kiterjedő egységes keretrendszert, beleértve a megfelelő előzetes és utólagos ellenőrzési mechanizmusokat. A Tanács, összhangban az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével október 15-ei határidőt állapított meg Portugália és Spanyolország számára, hogy részletesen beszámoljanak a tanácsi határozatra válaszul meghozott intézkedésekről. Spanyolország október 15-én, Portugália pedig október 17-én nyújtott be a Tanácsnak és a Bizottságnak a Tanács által kitűzött célok elérése érdekében meghozott költségvetési politikai intézkedésekről szóló jelentést. A Bizottság a meghozott intézkedésekről szóló jelentések alapján megvizsgálta Portugália és Spanyolország költségvetési stratégiáit annak értékelése érdekében, hogy a tagállamok eleget tettek-e a Tanács augusztus 8-i határozataiban foglaltaknak. 1. háttérmagyarázat: Az intézkedések eredményességének értékeléséhez alkalmazott módszertan Az 1467/97/EK rendeletnek és a magatartási kódexnek 1 megfelelően a tagállam által tett intézkedéseket akkor kell eredményesnek tekinteni, ha a tagállam vagy az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással, vagy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti, felszólításról szóló tanácsi határozattal összhangban járt el. A magatartási kódex megállapítja, hogy az intézkedések eredményességének értékelésénél mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az érintett tagállam teljesítette-e az éves költségvetési célokat, és megvalósult-e a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől megtisztított egyenleg ennek alapjául szolgáló javulása a Tanács által ajánlottak szerint. Az intézkedések eredményességének értékeléséhez alkalmazandó módszertan 2 szerint először arról kell megbizonyosodni, hogy a tagállam betartja-e az államháztartási hiánycélt, és a strukturális egyenleg a tanácsi ajánlásban vagy a felszólításról szóló határozatban előírtaknak megfelelően javul-e. Amennyiben igen, az eljárást felfüggesztik. Amennyiben a tagállam nem teljesíti az államháztartási hiánycélt vagy a strukturális egyenleg tekintetében előírt javulást vagy fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesíti ezeket, az elmaradás okait alapos elemzésnek kell alávetni. Az alapos elemzés, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy a tagállam eleget tett-e a tanácsi ajánlásban vagy felszólító határozatban foglaltaknak, a költségvetési kiigazítást mérő két, egymást kiegészítő módszerre épül: i. a felülről lefelé irányuló módszerre, amely a tanácsi ajánlást vagy felszólításról szóló határozatot alátámasztó alapforgatókönyvben foglaltakhoz képest bekövetkező potenciális kibocsátásnövekedéssel, váratlan többletbevételekkel/bevételkiesésekkel és a váratlan eseményekkel kiigazított strukturális egyenlegben bekövetkező változást méri; és ii. az alulról építkező módszerre, amely a végrehajtott egyedi diszkrecionális költségvetési intézkedések és a kormány ellenőrzése alá tartozó kiadások alakulásának költségvetési hatását, illetve ennek a Tanács ajánlását vagy felszólító határozatát alátámasztó alapforgatókönyvtől való eltérését becsli. Az alapos elemzést egyéb releváns minőségi észrevételek is 1 2 A Specifications on the implementation of the Stability and Growth Pact and guidelines on the format and content of stability and convergence programmes (A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási programok és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára vonatkozóan) című dokumentum a következő weboldalon érhető el: A Tanács által június 20-án elfogadottak szerint. Lásd: 3

4 kiegészítik, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottság megalapozott ítéletet alkosson arról, hogy a tagállam által hozott szakpolitikai intézkedések elegendőek-e a tanácsi ajánlás vagy felszólító határozat betartásához. Amennyiben az alapos elemzés azt mutatja, hogy az érintett tagállam teljesítette szakpolitikai kötelezettségvállalásait, az értékelés megállapítja, hogy eredményes intézkedésekre került sor. Amennyiben az alapos elemzés azt jelzi, hogy az államháztartási hiánycél mellett a szakpolitikai kötelezettségvállalásokat sem teljesítették, az értékelés megállapítja, hogy nem került sor eredményes intézkedésekre. Ha azonban az államháztartási hiánycél várhatóan teljesül, az eljárást fel kell függeszteni. 2. A PORTUGÁLIA ÁLTAL MEGTETT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE 2.1. MEGTETT INTÉZKEDÉSEK ÉS AKTUALIZÁLT KÖLTSÉGVETÉSI ELŐREJELZÉS A Portugália által október 17-én benyújtott, a megtett intézkedésekről szóló jelentésben kifejtettek szerint Portugália a Tanács augusztus 8-i felszólító határozatára válaszul befagyasztott 445 millió EUR-t (a GDP ¼ %-a) a folyó termelőfelhasználásban. Ez az intézkedés várhatóan részben ellensúlyozza a dokumentumban bemutatott hiánynövelő tényezőket. A jelentés a GDP 2,4 %-ának megfelelő államháztartási hiánnyal számol ra, ami 0,2 %-kal magasabb a évi stabilitási programba foglalt célnál. A különbség főként a évi stabilitási programhoz képest romló makrogazdasági kilátásokból adódik, amihez hozzájárul az adóbevételre vonatkozó előrejelzések lefelé történő módosítása. A kiadási oldalon két egyszeri tényező előreláthatólag szintén növelni fogja az államháztartási hiányt (az egyik az Oitante-hoz, a Banif állásfoglalás keretében létrehozott eszközkezelő intézkedéshez kapcsolódik, a másik pedig két koncesszió visszavonásához) A MEGTETT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE A Bizottság őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2016-ban a GDP 2,7 %-a lesz, ami meghaladja az előírt, a GDP 2,5 %-ának megfelelő hiánycélt, azonban nem éri el a Szerződésben szereplő, a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A GDP 2,4 %- ához képest, ami a megtett intézkedésekről szóló jelentésben szerepel, az eltérés fele a Bizottság őszi előrejelzésében szereplő kevésbé optimista alacsonyabb adóbevételekkel számoló makrogazdasági forgatókönyvnek tudható be. A fennmaradó eltérés a Bizottság évi őszi előrejelzésében szereplő, a megtett intézkedésekről szóló jelentésben szereplőt meghaladó bizonyos kiadásnövelő tényezők eredménye, különös tekintettel a munkavállalói jövedelmekre és a folyó termelőfelhasználásra. 4

5 1. táblázat: A költségvetési előrejelzések összehasonlítása Átlagos A strukturális a GDP %-a államháztartási egyensúly hiány változása A Bizottság őszi előrejelzése -2.7% -0.1% Jelentés a megtett intézkedésekről / évi költségvetésiterv-javaslat 2017* -2.4% 0.0% Alapforgatókönyv (2016. tavaszi előrejelzés)** -2.7% -0.2% Túlzotthiány-eljárásban kitűzött cél -2.5% 0.0% Megjegyzések: *A költségvetésiterv-javaslatokon alapuló strukturális egyensúlyokat a Bizottság a közösen elfogadott módszer alapján újraszámolta. ** A Tanács augusztus 8-i határozata alapjául szolgáló forgatókönyv A változatlan strukturális egyenleg eléréséhez szükséges költségvetési kiigazítás várhatóan nem fog teljesülni: a Bizottság őszi előrejelzése szerint a GDP 0,1 %-ának megfelelő egyenlegromlás várható. Ez az érték jobb, mint a Bizottság a Tanács felszólító határozatát alátámasztó tavaszi előrejelzésében szereplő 0,2 %-os GDP romlás a makrogazdasági kilátások lefelé módosítása és ennek a ciklikus kiigazításra gyakorolt hatása miatt. Amint az a tényleges intézkedések értékelésének módszertanában szerepel (lásd: 1. háttérmagyarázat), ez a helyzet a költségvetési kiigazítás alapos vizsgálatát igényli a strukturális egyenleg kiigazított változása (a felülről lefelé irányuló módszer) és a megtett intézkedések ( alulról felfelé építkező módszer) mennyisége alapján. A költségvetési kiigazítás felülről lefelé irányuló módszer alkalmazásával történő értékelése szerint a strukturális egyenleg becsült kiigazított változása a GDP 0,4 %-ának felel meg. Ezenkívül az alulról felfelé építkező módszer szerint úgy tűnik, hogy a 0,3 %-os költségvetési kiigazítás nagyjából összhangban van azzal, ami a felszólító tanácsi határozatnak való megfeleléshez szükségesnek tűnt (a GDP 0,25 %-a). Ez főleg a Tanács felszólító határozatára válaszul befagyasztott folyó termelőfelhasználást tükrözi, amelynek a strukturális költségvetési hatása közel a GDP ¼ %-a, amelyet megfelelően jelentettek az elemzett jelentésben. 2. táblázat: A strukturális egyenleg kiigazított változásának és az alulról felfelé építkező költségvetési kiigazításnak az összehasonlítása, a Bizottság őszi előrejelzése alapján 5

6 a GDP %-a A strukturális egyensúly kiigazított változása Alulról-felfelé irányuló kiigazítás A Bizottság őszi előrejelzése 0,4% 0,3% Alapforgatókönyv (2016. tavaszi előrejelzés)* -0,2% 0,0% Túlzotthiány-eljárásban kitűzött cél 0,0% 0,25% * A Tanács augusztus 8-i határozata alapjául szolgáló forgatókönyv Összességében elmondható, hogy bár az államháztartási hiánycél nem fog teljesülni ban, a Bizottság őszi előrejelzése szerint a túlzott hiány kiigazítására továbbra is időben sor fog kerülni. Ezen túlmenően a Bizottság előrejelzése szerint megvalósul a túlzott hiány tartósan kiigazítása, mivel az államháztartási hiány várhatóan nem haladja meg a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, 2017-ben tovább csökken a GDP 2,2 %-ára, 2018-ban pedig enyhén emelkedik a GDP 2,4 %-ára. Végül, a szükséges költségvetési kiigazítás várhatóan megvalósul 2016-ban mind a strukturális egyenleg kiigazított változása szerint, mind az alulról építkező módszer alkalmazásával értékelt költségvetési kiigazítás alapján. A Caixa Geral de Depósitos (CGD) tervezett feltőkésítése hiányra gyakorolt hatásának lehetséges mértéke és e hatás jelentkezésének ideje még nem ismert. Ez kockázatot jelent a túlzott hiány időben történő és a tartós korrekciójára A FISKÁLIS-STRUKTURÁLIS INTÉZKEDÉSEK TEKINTETÉBEN MEGTETT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE A Tanács részéről az államháztartás tartós javításához szükségesnek tartott intézkedések tekintetében a megtett intézkedésekről szóló jelentés kiemeli a központi államigazgatás nem pénzügyi adósságának szinten tartását és az egészségügyi ágazat hátralékainak felszámolásához rendelkezésre álló források növekedését. A jelentés megemlíti továbbá az új költségvetési kerettörvény végrehajtási egysége működési szabályainak elfogadását. Megkezdődött továbbá a költségvetési kiadások felülvizsgálata (jelenleg az egészségügyi és az oktatási ágazat, valamint a közbeszerzés és az állami tulajdonú vállalatok vannak soron), melyek tervezett kumulatív hatása 238 millió EUR megtakarítás 2019-ig, amiből 75 millió EUR esik 2017-re. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága tekintetében a jelentés rámutat a évi költségvetési tervezetben szereplő tervezett új progresszív ingatlanadóból származó bevételek átcsoportosítására a Társadalombiztosítási Pénzügyi Stabilizációs Alapba (2017- ben 160 millió EUR a várt bevétel). Ezt a kormány a szokásos költségvetési átcsoportosításokra való hagyatkozást kiváltó módszerként mutatja be. A kiadási oldalon azonban továbbra is megoldatlan a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Végül a megtett intézkedésekről szóló jelentés az állami tulajdonú vállalatok szerkezetátalakítási tervére folyamatban lévőként utal anélkül, hogy ismertetné a konkrét előrelépést ezen a területen. 6

7 3. A SPANYOLORSZÁG ÁLTAL MEGTETT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE 3.1. MEGTETT INTÉZKEDÉSEK ÉS AKTUALIZÁLT KÖLTSÉGVETÉSI ELŐREJELZÉS Tekintettel a kormány átmeneti jellegére, a Spanyolország által október 15-én benyújtott, a megtett intézkedésekről szóló jelentés az elfogadott intézkedésekre összpontosít azzal a céllal, hogy biztosítsa a évi költségvetési célok teljesülését. A jelentés kiemeli a következő két új költségvetési intézkedést, amelyeket a Tanács augusztus 8-i felszólító határozatára válaszul fogadtak el: először is azt a határozatot, amely előre hozza a 2016-os költségvetési év lezárását, másodszor pedig a 2/2016 királyi törvényerejű rendeletet, amely növeli a befizetendő társaságiadó-részösszegeket. Az előbbi egy költségvetés menedzsment stratégia annak érdekében, hogy 1 milliárd EUR-ós összegben (a GDP 0,1 %-a) elősegítse a kiadások tervezett csökkentését 2016-ban. Az utóbbit a spanyol kormány fogata el és a parlament október 20-án erősítette meg azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a évi társaságiadó-bevételek a társasági adó részletfizetésére vonatkozó átmeneti intézkedések január 1-i lejártának következtében várható, a GDP 0,6 %-át kitevő hiányát. Az intézkedés többek között újból bevezeti és megnöveli a társasági adó részletekben történő fizetésének minimális összegét, egyben a vállalkozások a korábbinál nagyobb részére terjeszti ki a részletfizetést. A jelentés szerint az intézkedés amellett, hogy a fentebb említettek szerint kompenzálja a kieső társaságiadó-bevételeket, további, a GDP 0,2 %-át kitevő nettó pozitív hatást gyakorol a évi államháztartási egyenlegre, így a tervezett hiány 2016-ben eléri a 4,6 %-ot. Ez az intézkedés azonban nem vezet a spanyol strukturális egyenleg javulásához 3. Tekintettel arra, hogy a Tanács által a jelentés benyújtására előírt október 15-i határidőig a kormány ügyvivő jellegű, és összhangban a évi költségvetésiterv-javaslatban szereplő, a politika változatlanságát feltételező előrejelzésekkel a megtett intézkedésekről szóló jelentés nem tartalmaz olyan új költségvetési politikai intézkedéseket 2017-re vonatkozóan, amelyek szükségesek lennének a és évi államháztartási hiány és a strukturális célok eléréséhez. Mindössze kiemeli a már 2016-ben vagy azt megelőzően elfogadott intézkedések folytatólagos hatását. Ezen az alapon a költségvetésiterv-javaslatban szereplő tervezett hiány 2017-ben a GDP 3,6 %-a, amely 0.5 százalékponttal haladja meg a Tanács által a szóban forgó évre meghatározott célkitűzést. A augusztus 8-i tanácsi felszólító határozat által előírt, Spanyolország költségvetési és közbeszerzési politikai keretekei megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében a jelentés információval szolgál a nemzeti költségvetési keret nevezetesen a stabilitási törvény vonatkozó rendelkezései évi végrehajtásáról, valamint a spanyol kormány által előterjesztett két, a közbeszerzések felügyeletének megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatról, amelyek jelenleg parlamenti jóváhagyásra várnak A részletfizetésre vonatkozó átmeneti intézkedések január 1-jei lejárta, valamint az új minimális fizetési részletekről szóló 2/2016 királyi törvényerejű rendelet nem módosítja a társaságok teljes adóterhelését, csak az adófizetési kötelezettségek idejét és a befizetéseket. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a hatásuk egyszeri jellegű. További részletekért lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentumát, amely a következő dokumentumot kíséri: a Bizottság véleménye Spanyolország évre szóló költségvetésiterv-javaslatáról, valamint a augusztus 8-i, a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre 7

8 3.2. A megtett intézkedések értékelése A Bizottság őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány a GDP 4,6 %-a lesz, ami összhangban van tanácsi felszólításban szereplő céllal első felében Spanyolország államháztartási hiánya az erőteljes gazdasági növekedés ellenére alig változott. A kormány egyes alszektorai tekintetében rendelkezésre álló augusztus és szeptember havi adatok megerősítették ezt a képet. Míg a kiadások a várakozásoknak megfelelően alakultak, a bevételeket csökkentette a jövedelemadóból származó források jelentős elmaradása. Ez különösen igaz a társasági adó esetében a társaságiadó-reform második pillérének hatálybalépését és a társasági adó részletfizetés minimumösszegének januárjában hatályba lépett eltörlését követő időszak tekintetében. A október 20-án elfogadott 2/2016 sz. királyi törvényerejű rendeletet több mint ellensúlyozza az utóbbi hatását. A évi költségvetés hiányában a deficit 2017-ben várhatóan a GDP 3,8 %-ára, 2018-ban pedig a GDP 3,2 %-ára csökken. Ez elsősorban a kedvező makrogazdasági kilátásoknak (kedvező adóbevételek és a szociális transzferek ellenőrzés alatt tartásának elősegítése) és az alacsony kamatkörnyezetben csökkenő kamatfizetésnek köszönhető. Azonban a várható hiány továbbra is mindkét évre vonatkozóan meghaladja a Tanács által megállapított államháztartási hiánycélokat, és jelenleg nincs betervezve kellő időben történő korrekciója 2018-ig. Noha a augusztus 8-i felszólító tanácsi határozat értelmében Spanyolország strukturális egyenlegének romlása 2016-ban a GDP legfeljebb 0,4 %-a lehet, a Bizottság őszi előrejelzése szerint a strukturális egyenleg a GDP 1,0 %-ával romlik, ami 0,6 százalékponttal kevesebb az elvárt értéknél és 2018 tekintetében a augusztus 8-i tanácsi felszólító határozat 2017-ben a strukturális egyenleg a GDP 0,5 %-ának megfelelő javulását is előírja Spanyolország számára. Ezzel szemben a Bizottság őszi előrejelzése szerint a strukturális hiány nem fog változni 2017-ben és 2018-ban. 3. táblázat: A költségvetési előrejelzések összehasonlítása A strukturális egyensúly Átlagos államháztartási hiány a GDP %-a változása A Bizottság őszi előrejelzése -4.6% -3.8% -3.2% -1.0% 0.0% 0.0% A Bizottság július előrejelzése * -4.6% -3.3% -2.7% -0.4% -0.1% 0.0% Jelentés a megtett intézkedésekről / évi költségvetésiterv-javaslat -4.6% -3.6% na -0.7% -0.1% na Túlzotthiány-eljárásban kitűzött cél -4.6% -3.1% -2.2% -0.4% 0.5% 0.5% Megjegyzések: A költségvetésiterv-javaslatokon alapuló strukturális egyensúlyokat a Bizottság a közösen elfogadott módszer alapján újraszámolta. * A Tanács augusztus 8-i határozata alapjául szolgáló forgatókönyv Amint az az intézkedések eredményességének értékelésére vonatkozó módszertanban szerepel (lásd: 1. háttérmagyarázat), ez a helyzet a költségvetési kiigazítás alapos vizsgálatát irányuló intézkedések meghozatalára felszólító tanácsi határozatokra válaszul Portugália és Spanyolország által megtett intézkedések értékeléséről szóló bizottsági közlemény. 8

9 igényli a strukturális egyenleg kiigazított változása (a felülről lefelé irányuló módszer) és a megtett intézkedések ( alulról felfelé építkező módszer) mennyisége alapján. 4. táblázat: A strukturális egyenleg kiigazított változásának és az alulról felfelé építkező költségvetési kiigazításnak az összehasonlítása a Bizottság őszi előrejelzése alapján % of GDP A strukturális egyensúly kiigazított változása Alulról-felfelé irányuló kiigazítás A Bizottság őszi előrejelzése -0,5% 0,2% 0,0% -0,1% 0,3% 0,0% Túlzotthiány-eljárásban kitűzött cél -0,4% 0,5% 0,5% 0,0% 0,5% 0,5% 2016 tekintetében az alapos elemzés azt mutatja, hogy mindkét értékelési módszer alapján fennáll annak a kockázata, hogy a szükséges költségvetési kiigazítás elmarad. A strukturális egyenleg kiigazított változása a felülről lefelé irányuló módszer alkalmazásával a becslések szerint 2016-ban a GDP -0,5 %-a lesz, ami majdnem eléri a Tanács által előírt, a GDP -0,4 %- ának megfelelő célt. Hasonló képet mutat az alulról felfelé építkező módszer, amely szerint a kormány ellenőrzése alatt álló (strukturális) bevételi intézkedéseknek és a kiadások alakulásának nettó expanzív hatása a GDP 0,1 %-át éri el, szemben a Tanács által előírt 0 %- os hatással. Ami a évet illeti nem elfelejtve ezen előrejelzések változatlan politikán alapuló jellegét az alapos elemzés azt mutatja, hogy a felülről lefelé irányuló módszer szerint további intézkedések hiányában a költségvetési kiigazítás a GDP 0,3 %-ával elmarad a Tanács által előírt értéktől, míg az alulról felfelé építkező módszer szerint az adott évben 0,2 %-os elmaradás várható. Vagyis mind az alulról felfelé építkező és a felülről lefelé irányuló módszer szerint a közötti időszakban a halmozott elmaradás elérné a GDP 0,3 %-át. Végül ami a 2018-as évet illeti ezen előrejelzések változatlan politikán alapuló jellegére tekintettel a felülről lefelé irányuló módszer szerint ekkor nem várható költségvetési kiigazítás, és a Tanács által elvárt célhoz képest a kumulatív elmaradás eléri a GDP 0,8 %-át. Hasonlóképpen az alulról felfelé építkező módszer szerint sem várható költségvetési kiigazítás 2018-ban. Ez a felszólító tanácsi határozatban meghatározott strukturális célok eléréséhez 2018-ban szükséges, a GDP 0,5 %-át kitevő intézkedések alatt marad, ennek következtében az alulteljesítés folyamán összességében a GDP 0,9 %-át éri el A fiskális-strukturális intézkedések tekintetében megtett intézkedések értékelése A spanyol kormány a tanácsi határozatra válaszul előterjesztett néhány intézkedést, ezek azonban elmaradnak a követelményektől. 5 A spanyol gazdasági, iparügyi és versenyképességi miniszter Dombrovskis alelnökhöz és Moscovici biztoshoz címzett november 8-i levelében bejelentette, hogy a spanyol kormány a következő hetekben benyújtja a költségvetésiterv-javaslat frissített változatát. A levél szerint ez az aktualizált költségvetés biztosítaná a évi, a GDP 3,1 %-át kitevő államháztartási hiánycélnak és a GDP 0,5 %-át kitevő strukturális kiigazításnak való megfelelést 2017-ben. 9

10 A spanyol hatóságok 2016 folyamán részletes információkat nyújtottak be a stabilitási törvényben szereplő megelőző és korrekciós mechanizmusokról, azonban eddig nem terjesztettek elő e törvény módosítására irányuló olyan javaslatokat, amelyek automatizálnák ezen mechanizmusok alkalmazását. Emellett a megfelelő végrehajtási jogszabályok nélkül továbbra sem egyértelmű a stabilitási törvény kiadási szabályának alkalmazása, különféle értelmezések lehetségesek, ami aláássa a költségvetési fegyelemre gyakorolt hatást. Ami a Spanyolország által tervezett, a közbeszerzések politikai keretének megerősítését célzó intézkedéseket illeti, a bejelentett intézkedések bizonyos mértékben javíthatnak egyes spanyolországi közbeszerzési gyakorlatokon, ám összességében nem teremtik meg a szükséges következetes keretet, amely valamennyi ajánlatkérő szerv és egyéb résztvevő tekintetében biztosítaná a közbeszerzések megfelelő koordinációját és átláthatóságát. Ráadásul a jelentésben nem szerepelnek a közbeszerzésre vonatkozó világos célkitűzések, intézkedési eszközök, és nem tartalmazza a jelentés az azok elfogadására és végrehajtására vonatkozó ütemtervet sem. 4. KÖVETKEZTETÉSEK A Portugália és Spanyolország által október 17-én és október 15-én benyújtott, a megtett intézkedésekről szóló jelentések tájékoztatást nyújtanak a két tagállam költségvetési stratégiáit alátámasztó intézkedésekről. Portugália esetében a rendelkezésre álló információk alapján az államháztartási hiány várhatóan a GDP 2,7 %-át éri el 2016-ben, ami a Szerződésben meghatározott, a GDP 3 %-át kitevő referenciaérték alatt marad, de meghaladja a Tanács által augusztus 8-án előírt célt. A Bizottság őszi előrejelzésén alapuló részletes elemzés azt sugallja, hogy Portugália megtette a augusztus 8-i tanácsi felszólító határozatnak való megfeleléshez szükséges költségvetési kiigazításokat. Az intézkedések eredményességének értékelésére szolgáló módszer szerint Portugália eleget tett a augusztus 8-i tanácsi felszólító határozat által előírt költségvetési kiigazításoknak, ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Portugália hatékony intézkedéseket hozott a Tanács augusztus 8-i határozatára válaszul, ezért az eljárást e szakaszában fel kell függeszteni. Azonban tekintettel a CDG feltőkésítésének potenciálisan hiánynövelő hatására a túlzott hiány időszerű és tartós korrekciója még nem biztosított. A Bizottság arra is felkéri a hatóságokat, hogy folytassák a Tanács augusztus 8-i felszólító határozata szerinti fiskális-strukturális intézkedések végrehajtását. A spanyol hatóságok megerősítették azon vállalásukat, hogy a Tanács kérésének megfelelően biztosítják a túlzott hiány kiigazítását. Mivel azonban a Tanács által megállapított október 15-i határidőkor ügyvivő kormány irányította Spanyolországot, a megtett intézkedésekről szóló jelentés a évi időközi hiánycél elérése érdekében elfogadott intézkedésekre koncentrál, valamint változatlan politikát feltételező előrejelzéseket mutat be 2017-re nézve. A Bizottság őszi előrejelzése szerint 2016-ban összességében az államháztartási hiány a célkitűzéssel összhangban a GDP 4,6 %-ára csökken, azonban fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetési kiigazítás némileg elmarad a követelményektől. Az előírt évi államháztartási hiánycél várható teljesülése alapján a túlzott hiány esetén követendő eljárást fel kell függeszteni ebben a szakaszban. Ugyanakkor változatlan politikát feltételezve a és évi célok a jelenlegi előrejelzések szerint nem fognak teljesülni, ami azt mutatja, hogy a túlzott hiány időben történő kiigazítását kockázatok övezik. A Bizottság ezért azt várja Spanyolországtól, hogy elvileg legalább egy hónappal évi költségvetési törvény tervezetének a nemzeti parlament általi tervezett elfogadása előtt 10

11 nyújtsa be a Bizottságnak és az eurócsoportnak a 2017-re vonatkozó költségvetésitervjavaslatának aktualizált, a augusztus 8-i tanácsi határozatban megállapított követelményeknek megfelelő változatát. Az aktualizált költségvetésiterv-javaslatban információt kell szolgáltatni továbbá a költségvetési és a közbeszerzési szakpolitikai keretrendszer megerősítésére vonatkozó, a augusztus 8-i tanácsi felszólító határozat 1. cikke (5) és (6) bekezdésében foglalt tanácsi követelmények tekintetében hozott intézkedésekről. A Bizottság az aktualizált költségvetésiterv-javaslatban szereplő információk alapján újból meg fogja vizsgálni az említett tanácsi határozat szerinti követelmények teljesülését. 11