HAVI MONITOR. Tovább gyorsult a gazdaság december E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.

Átírás

1 292 HAVI MONITOR december Tovább gyorsult a gazdaság A december közepéig beérkezett adatok alapján tovább gyorsult a magyar gazdaság. Előrejelzésünk szerint a következő negyedévekben a külső és belső egyensúlyt egyaránt megtartva, továbbra is dinamikus növekedés várható. Éves bázisú GDP-növekedés (%) A harmadik negyedévi növekedés éves összevetésben tovább gyorsult, 1,8 százalékra, míg egyetlen negyedév alatt 0,9 százalékos növekedést mutatott fel a magyar gazdaság. A beérkezett új adatok alapján a külső és belső egyensúlyi folyamatok kedvezőek maradtak. Az infláció mind a teljes fogyasztói kosárra vetítve, mind pedig az egyszeri hatásokat kiszűrő trendinflációs mutatók körében alacsony maradt, ami teret enged a további kamatvágásnak. A kamatcsökkentés mértékét továbbra is főként a külső befektetői környezet szabhatja meg, amely elsősorban az amerikai jegybank monetáris politikájától függ. A költségvetés helyzete novemberben is kedvezően alakult, a 2,9 százalékos hiánycél minden bizonnyal tartható, és a jövő évet illetően bár szoros a büdzsé, de reálisak a kormányzat tervei a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt illetően. Forrás: KSH Előrejelzésünk ( ) 2013 GDP változása (%) 1,0 Infláció (éves átlag, %) 1,7 Bruttó keresetek 3,8 (éves változás, %) EUR/HUF 297 Forint hozamgörbe (%) Az MNB Növekedési Hitelprogramjának első szakasza októberben már nem éreztette hatását, de a második szakasz az elkövetkezendő hónapokban folyamatosan enyhíti a vállalati szféra finanszírozási problémáit, így fokozatosan javulhat a hitelezési helyzet. A monetáris tanács december 17-ei ülésén ismét 20 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, így az újabb rekordalacsony szintre, 3 százalékra süllyedt. Forrás: Datastream Megjelenik minden hónapban az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntését követő szerdán. E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.

2 Tartalomjegyzék... 1 Gazdasági áttekintés 3 Reálgazdaság... 3 Költségvetési helyzet... 6 Monetáris folyamatok... 7 A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági előrejelzése 10 Századvég előrejelzés 11 Ábrák 12 2

3 Gazdasági áttekintés Reálgazdaság A gazdaság a harmadik negyedévben dinamikusan bővült, a külső és belső felhasználás egyaránt növelte a GDPnövekedés ütemét. A magyar gazdasági növekedés felgyorsult a harmadik negyedévben. Éves bázison mérve 1,8 százalékkal bővült a bruttó hazai termék, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt. A dinamikus gazdasági teljesítmény kiegyensúlyozottságát mutatja, hogy mind a külső, mind a belső felhasználási tételek pozitívan járultak hozzá a növekedéshez. A javuló külső konjunktúra miatt várakozáson felül nőtt az export volumene, így újabb rekordra duzzadt a külkereskedelmi aktívum, ami így önmagában 0,7 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez. A belső tételek közül melyek együttesen 1,1 százalékponttal emelték a gazdaság teljesítményét a beruházások év/év alapon 8 százalékot is meghaladó mértékben bővültek. Ez az állami nagyberuházások mellett a versenyszféra beinduló bruttó állóeszköz-felhalmozásának köszönhető. Utóbbi esetben az MNB Növekedési Hitelprogramja a hitelkínálati korlátok enyhítésével segítette a folyamatot. A háztartások folytatódó mérlegalkalmazkodása és az óvatossági megtakarítások továbbra is fékezik a fogyasztást: éves bázison csupán 0,1 százalék volt a bővülés, míg negyedéves összevetésben stagnálást regisztráltak. Ábra 1. A GDP alakulása (negyedéves változás, %) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH Az ipari termelés 6 százalékkal bővült éves összevetésben, a kivitel mellett a belső teljesítmény is javult. Az ipari termelés volumene októberben 6 százalékkal bővült éves bázison. Ezzel szemben az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal esett vissza szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján. A dinamikus ipari növekedést továbbra is az exportteljesítmény vezérli: 2012 azonos időszakához képest közel 11 százalékos bővülést regisztráltak októberben. Az ipar belföldi értékesítésének volumene szintén bővülni tudott: éves bázison 5,3 százalékkal, de havi összevetésben gyakorlatilag stagnálást mért a KSH. Az ipari termelés bővülésében a feldolgozóipar játssza a főszerepet. Ezen belül is a járműgyártást, valamint az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatokat kell kiemelni. A járműgyártói ágazat kibocsátása 28,4 százalékkal bővült éves bázison, amit a közel 30 százalékos éves növekedést felmutató exportértékesítés segít. Az iparágon belül meghatározó súlyú ágazatok többségében azonban csökkent a termelés. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,3 százalékkal nőtt, 0,4 százalékos létszámnövekedés mellett. Az új külföldi rendelések dinamikusabban 3

4 bővültek az előző év azonos időszakához képest októberben. Az összes rendelésállomány 23,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Az ipari bizalmi indikátorok tovább emelkedtek, ami rövid távon további optimizmusra ad okot. Ábra 2. Ipari termelés és értékesítés alakulása (2012. január = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Az építőipar teljesítménye tovább erősödött. Közel 11 százalékos az éves bővülés. Az építőipar teljesítménye októberben újból erősödött: a szeptemberi 9,3 százalékos év/év bővülés után 10,7 százalékot regisztráltak. Az épületek építése 12,1 százalékkal emelkedett, ami a korábbi hónapokhoz hasonlóan most is a bázishatásnak és az ipari épületek építésének köszönhető. Az egyéb építmények építése 9,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakának bázisán, főként a vasút- és útépítési munkák, továbbá a közműfejlesztések következtében. Az októberben kötött új építőipari szerződések volumene 10,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az előző hónapoknál mérsékeltebb növekedés az egészségügyi épületek építésére kötött tavalyi szerződések bázishatása. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene közel 40 százalékkal nőtt, az úthálózati- és közműfejlesztések következtében. A teljes szerződésállomány 37 százalékkal múlta felül a októberit. Az építőipari bizalmi indikátorok historikus csúcsra emelkedtek a múlt hónapban, így várhatóan az ágazat jó teljesítménye a közeljövőben is fennmaradhat. Ábra 3. Építőipar alakulása (2012. január = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég 4

5 A kiskereskedelmi forgalom októberben gyors növekedést mutat, és a rendelkezésre álló jövedelmek bővülésével felfutás várható. A kiskereskedelmi forgalom volumene az idei év kilencedik hónapjában 0,8 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest, ezzel szemben éves bázison 0,8 százalékos emelkedést regisztráltak. A felemás képet továbbra is a bázishatás okozza. A KSH októberi gyorsbecslése szerint azonban gyorsulásról árulkodik: az előző év azonos időszakához képest 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A dinamikusabb bővülést elsősorban a nem élelmiszer jellegű kereskedelem okozta, amely az előző havi stagnálás után 3,3 százalékkal bővült. Emellett az üzemanyag-kiskereskedelem is közel 4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek kiskereskedelme szintén növekedni tudott. A kiskereskedelmi ágazat bizalmi mérlegei továbbra is kétéves csúcsuk közelében tartózkodnak, miközben a háztartások körében is növekedtek a bizalmi indikátorok: a következő 12 hónap általános gazdasági helyzetének megítélése, valamint a pénzügyi helyzetükre vonatkozó megítélés egyaránt jelentősen javult. Ábra 4. Kiskereskedelmi forgalom volumene (2012. január = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég A gazdasági aktivitás újból növekedett, így szezonálisan kiigazítva a történelmi csúcsnak számító 57,7 százalékon állt. A gazdasági aktivitás az előző havi csökkenés után újra növekedett 2013 októberében a KSH adatai alapján, így a szezonálisan kiigazított aktivitási ráta 57,7 százalékos volt, amely enyhén bővült az előző hónaphoz képest. A munkanélküliek számának a csökkenése tovább folytatódott, aminek a következtében már 10,1 százalékos volt a munkanélküliek aránya. A foglalkoztatottak száma 2013 októberében enyhén nőt az előző hónaphoz képest. A szezonálisan kiigazított foglalkoztatási arány 51,8 százalékos volt, amely már a válság előtti szintet is meghaladta. A versenyszférában a négy fő feletti vállalkozások létszáma némileg bővült, ami szinte teljes mértékben a feldolgozóipar munkakeresletéhez köthető, a piaci szolgáltató vállalatok foglalkoztatottsága enyhén csökkent. 5

6 Ábra 5. Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég _ Költségvetési helyzet Novemberben tovább javult a költségvetés pozíciója, többek között az áfa és az szja bevételek magasabb teljesülése miatt. November végéig a központi alrendszer kumulált hiánya azaz a teljes államháztartás [1] az önkormányzatok nélkül 876,3 milliárd forint volt. Novemberben a központi alrendszerben 11,3 milliárd forint többlet keletkezett, ezen belül a központi költségvetés 195,5 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítási alapok 183,3 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok pedig 0,9 milliárd forintos hiánnyal zárták az első tizenegy hónapot. A központi alrendszer hiánya az egész évre tervezett eredeti törvényi előirányzatban lefektetett 841,8 milliárd forintos deficit 104,1 százaléka volt. A központi költségvetés novemberi többlete jelentős részt a frekvenciahasználati jog meghosszabbításáért fizetett összegnek köszönhető, de az áfa, és az szja bevételek is magasabb összegben teljesültek 2012-höz képest. Ábra 6. Költségvetési hiány (január november, milliárd forint) Forrás: KSH, Századvég A december jellemzően többletet szokott mutatni ezek alól az utóbbi években 2006 és 2011 volt kivétel, hiszen ekkor folynak be a jelentős adóbevételek, ami miatt nagy [1] A magyar államháztartás az önkormányzati alrendszerből és a központi alrendszerből áll. Ez utóbbi a központi költségvetést, a társadalombiztosítási alapokat és az elkülönített állami pénzalapokat foglalja magába. 6

7 biztonsággal kijelenthető, hogy a teljes évre vonatkozó pénzforgalmi hiánycél teljesül. Az, hogy a teljes államháztartásra vonatkozó 3 százalék alatti, uniós elszámolású egyenleg teljesül, arra majd csak 2014 tavaszán derül fény, mert ekkor publikálják az önkormányzatok egyenlegét, illetve a pénzforgalmi és az uniós eredményszemléletű hiány közötti átszámolást lehetővé tévő ESA-hidat is. Monetáris folyamatok Az infláció novemberben is historikusan alacsony szinten tartózkodott. A KSH adatai szerint novemberben a 12 havi fogyasztóiár-index 0,9 százalék maradt, hasonlóan az októberi adathoz, így továbbra is historikus mélyponton áll. Az alacsony inflációs környezetet a szabályozott árak csökkentése befolyásolja leginkább. A novembertől hatályba lépett közműdíjcsökkentés várakozásainknak megfelelően még nem éreztette teljes hatását, ami decemberre várható. Az inflációt visszafogja az üzemanyagárak és a tartós fogyasztási cikkek árának éves bázison mért csökkenése. Ezzel szemben jelentősen drágult a szeszes italok, dohányáruk termékcsoport, valamint a szolgáltatások is. Utóbbi esetében azonban kiemelkedik a pénzügyi szolgáltatások köre, itt ugyanis novemberben 55 százalékkal magasabb árakat regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában. Ábra 7. Infláció alakulása (éves változás százalékban) Forrás: KSH, Századvég Az MNB legfőbb inflációs trendmutatói még mindig jelentősen elmaradnak a 3 százalékos inflációs céltól, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaságban továbbra is jelen van a keresleti korlát okozta dezinflációs hatás. A várhatóan tartósan alacsony infláció és a jelenleg kedvezően alakuló befektetői környezet miatt a jegybank rövidtávon még folytathatja óvatos kamatvágási ciklusát. A fejlett piacokon fennmaradó laza monetáris politika javította a befektetők kockázati megítélését. Az elmúlt hónapban globális szinten fennmaradt a kedvező piaci hangulat. Ennek elsődleges forrása a Fed döntése, miszerint egyelőre nem kerül sor az eszközvásárlási program volumenének csökkentésére. A fejlett piacokon fennmaradó laza monetáris politika így javította a befektetők kockázati megítélését. Szintén pozitív reakciót váltott ki, hogy az Egyesült Államok költségvetési bizottsága egyezségre jutott a kiadási limitben, amivel elkerülhető a komoly gazdasági károkat okozó újabb kormányzati leállás. A régiós országkockázati felárak azonban érdemben nem változtak: Csehországban 60 bázispontnak, Lengyelországban 82 bázispontnak felelt meg az 5 éves szuverén CDS értéke. A fennmaradó kockázatvállalási kedv hatására a külföldi befektetők kezén lévő magyar állampapírok állománya az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag nem változott, december közepén is 4900 milliárd forint körül alakult. 7

8 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Ábra 8. A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100) Forrás: Datastream A hazai kockázati környezet érdemben nem változott, így lehetőség nyílt további kamatcsökkentésre. A hazai kockázati környezet ellentétben a globális folyamatokkal nem tudott érdemi javulást felmutatni. A másodpiaci hozamgörbe az elmúlt hónapban nem változott, továbbra is rendkívül meredek. Rövid végén a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb, 2,9 százalék, így a piacok további kamatcsökkentést várnak, de a mutató változatlansága arra utalhat, hogy ez lehet a kamatciklus alja. A hosszú lejáratú papírok kamatai sem változtak érdemben, 5,5 6 százalék körül alakultak. A görbe meredeksége is arra utal, hogy egyre szűkebb a jegybanki mozgástér a további kamatcsökkentésekhez. Az országkockázatot kifejező mutató, az 5 éves CDS értéke a historikusan alacsony 270 bázispontnak felelt meg egy átmeneti emelkedés majd csökkenés után. A forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben 1,4 2 százalékkal gyengült, az időszak végén így egy euró 303 forintba, egy frank 248 forintba került. A gyengülés az olvadó hazai kamatkülönbözetnek tudható be: az alapkamat csökkentése már érezteti hatását az árfolyamon, és a piacok az újabb közelgő kamatcsökkentést árazhatják. A jegybank Monetáris Tanácsának megítélése szerint a gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat, a környezet támogató, így 20 bázisponttal, 3 százalékra vágták az irányadó kamatot. Ábra 9. A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég 8

9 Az MNB NHP hatásai októberben már nem érződtek, de a második szakasz fokozatos javulást hozhat a vállalatok finanszírozási helyzetében. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának hatásai már nem voltak érezhetők októberben. A szezonális hatásoktól szűrt számok szerint az előző havi növekedést követően megfordultak a hitelezési folyamatok: a nettó forinthitel-felvétel 1,2 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 31 milliárd forintot tett ki. A kettő eredőjeként adódó októberi teljes nettó hiteltörlesztés így 30 milliárd forintnak felelt meg. Az NHP első szakaszának lezárulása után tehát folytatódtak azok a negatív folyamatok, amelyek az év júliusáig jellemezték vállalati hitelpiacot. A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 190 milliárd forintnak felelt meg, ami elmaradt az előző hónapokban regisztrálttól. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 59 milliárd forintot tett ki, ami visszaesést jelent az előző havi számhoz képest. Ábra 10. Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég 9

10 A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági előrejelzése A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb makrogazdasági előrejelzése szerint idén 1 százalékos lehet a gazdaság növekedése, míg jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés kiadványában a 2013-ban fellendülő gazdasági növekedés további gyorsulását prognosztizáljuk. A gazdaság teljesítménye már idén is kiegyensúlyozott lehet, tekintve, hogy a növekedést továbbra is támogató külkereskedelmi többlet mellett a belső felhasználás is pozitív hozzájárulással bír. A növekedés legfőbb termelői forrása idén a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar, míg a felhasználási oldalon a beruházások segítik a bővülést. Az európai uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások mellett már az MNB Növekedési Hitelprogramja elérve célját enyhítette a hitelkínálati korlátokat, és serkentette a versenyszféra beruházásait. Annak ellenére, hogy tovább folyik a mérlegalkalmazkodás és a lakosság továbbra is jelentős óvatossági megtakarításokkal rendelkezik, a reáljövedelmet bővítő kormányzati intézkedések (többek között a személyi jövedelemadó rendszer változása és a rezsicsökkentés) hatására idén már stagnálhat a fogyasztás. A törékeny nemzetközi gazdasági helyzetben a hazai beruházási fordulat és az erősödő munkaerőpiac hatására 1 százalékos növekedésre számítunk. Jövőre a magyar gazdaság növekedése egy kiegyensúlyozott pálya mentén a belső és külső forrásokra egyaránt támaszkodva dinamikusabbá válhat. A nemzetközi konjunktúra fellendülésével párhuzamosan az idei évinél dinamikusabb, 5 százalékot meghaladó exportteljesítmény továbbra is támogatja a növekedést. A fogyasztási fordulatot a lakossági bizalom és a reáljövedelmek emelkedése hozza el. A versenyszférában a tovább bővülő foglalkoztatottság, míg az állami szektorban a pedagógusi életpálya-modell javítja a lakosság jövedelmi kilátásait. Emellett pedig az olyan kormányzati intézkedések, mint a Gyed Extra, a családi adókedvezmény kiterjesztése és a minimálbér megemelése is növelik a rendelkezésre álló jövedelmet. Az európai uniós források lehívása révén megvalósuló állami nagyberuházások mellett a versenyszférában a Növekedési Hitelprogram enyhíti a finanszírozási korlátokat, így jövőre tovább emelkedik a beruházási ráta, növelve a gazdasági potenciált. Megítélésünk szerint mindezen hatások eredőjeként a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 2,5 százalékot. Az infláció ben éves szinten mélyen a jegybank 3 százalékos célja alatt marad, de a jövő év végére felgyorsul. Ennek legfőbb oka, hogy a szabályozott árak csökkentésének hatásai kikerülnek a bázisból, valamint az erőteljes gazdasági növekedés kereslet oldali inflációs nyomást generál. A monetáris politika mozgásterét elsősorban még mindig a globális kockázati környezet, a Fed mennyiségi lazító intézkedéseinek jövő évben várható kivezetése befolyásolja. Emellett a monetáris politika számára releváns időhorizonton a belső kereslet felfutásából fakadó inflációs nyomás a kamatemelési ciklus megkezdését igényli. Legfrissebb előrejelzésünk így azzal kalkulál, hogy az MNB lazító ciklusa a jövő év elején, 2,8 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját. A kiegyensúlyozott pálya mentén haladó dinamikus növekedés nem veszélyezteti az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását, 2014-ben is folyó fizetési mérleg többletet prognosztizálunk. A költségvetési hiány becslésünk szerint 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék alatt maradhat, de jövőre szorosnak látszik a büdzsé. 10

11 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés 1 Ábra IV. negyedévi előrejelzésünk éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex) * 1,7 0,3 0,5 1,7 2,1 1,0 2,1 2,1 2,7 3,1 2,5 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,7 1,2 0,4 0,6 0,9 0,0 1,9 1,9 2,1 2,4 2,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 3,7 0,8 3,3 5,2 7,2 3,7 7,4 6,9 7,8 7,7 7,4 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 1,7 2,5 3,4 5,9 7,6 4,9 5,0 5,5 5,7 5,5 5,4 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 0,1 1,2 5,4 5,8 7,1 4,9 5,3 5,6 6,7 6,1 6,0 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,7 1,7 1,8 1,9 1,5 6,9 1,7 1,8 1,8 1,5 6,9 Fogyasztóiár-index (%) 5,7 2,9 1,8 1,5 0,7 1,7 0,9 2,1 2,4 3,7 2,2 A jegybanki alapkamat az időszak végén 5,75 5,00 4,25 3,60 3,10 3,10 2,90 3,10 3,30 3,40 3,40 Munkanélküliségi ráta (%)* 10,9 10,9 10,4 10,2 10,0 10,4 10,0 10,0 9,9 9,8 9,9 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 4,8 3,1 3,8 4,1 4,2 3,8 5,7 5,0 4,8 3,9 4,8 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 1,0 1,6 1,8 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,0 2,4 2,8 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 0,8 0,3 0,6 0,9 1,2 0,8 1,6 1,8 2,1 2,5 2,0 EUR/HUF átlagárfolyam Ábra 12. Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest szeptember december változás szeptember december változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 0,5 1,0 +0,5 1,8 2,5 +0,7 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 0,3 0,0 0,3 1,5 2,1 +0,6 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 0,1 3,7 +3,8 1,7 7,4 +5,8 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 3,9 4,9 +1,0 6,3 5,4 0,8 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 4,8 4,9 0,0 6,8 5,9 0,8 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,1 6,9 +0,8 6,2 6,9 +0,7 Fogyasztóiár-index (%) 1,8 1,7 0,1 2,7 2,2 0,4 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 3,60 3,10 0,50 4,50 3,40 1,10 Munkanélküliségi ráta (%)* 10,6 10,4 0,2 10,6 9,9 0,7 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,8 3,8 0,0 4,7 4,8 +0,1 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 1,6 1,6 0,0 1,7 1,8 +0,1 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,6 2,4 +0,2 2,9** 2,8 +0,1 GDP-alapon számított külső kereslet* 0,8 0,8 0,0 2,0 2,0 0,0 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. ** A Kormány által tervezett hivatalos hiány. Forrás: Századvég 1 készítés dátuma: december

12 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Ábrák Ábra 13. Forint állampapír hozamgörbe (hó, %) Ábra 14. Banki hitelnyújtás (Mrd Ft) Forrás: ÁKK Forrás: MNB Ábra 15. A költségvetés kum. hiánya (Mrd Ft) Ábra 16. Fejlett piacok 3 hónapos kamatai (%) Forrás: NGM Forrás: Datastream Ábra 17. EUR/USD és EUR/CHF árfolyamok Ábra éves államkötvény hozamok (%) Forrás: Datastream Forrás: Datastream 12