HAVI MONITOR. Ingadozó pénzpiacok. Augusztus E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.

Átírás

1 292 HAVI MONITOR Augusztus 2013 Ingadozó pénzpiacok Az augusztusban rendelkezésre álló adatok alapján a magyar gazdaság lassabb ütemben, de tovább bővült az év második negyedévében, és folytatódik az egyensúlyőrző növekedés. A pénzpiacokon a globális hatás ismét negatív volt, de a piacok stabilak maradtak. Szigma indikátorok A legfrissebb adatok alapján a magyar gazdaság lassuló ütemben, de tovább bővült az év második negyedévében. Szigma indikátoraink is növekedési folyamatot vetítenek előre az év végéig. Az infláció tartósan alacsony szintre állt be, a munkapiacon az aktivitás pedig tovább bővült. A költségvetés feszült helyzetét mutatja a júliusi magasabb hiány, de itt a már bejelentett intézkedésekkel tarthatónak véljük a hiánycélt, ugyanakkor határozottabb képet akkor kapunk majd, ha a következő hónapokban ezek az intézkedések a gyakorlatban is visszatükröződnek. A hazai monetáris folyamatokban az amerikai jegybank (Fed) korábbi hatása még júliusban is érezhető volt: a 15 éves lejáraton a hozamszint megközelítette a 7 százalékot, ami majd 2 százalékkal magasabb a májusi mélypontnál. A rövid oldalon ezzel szemben csökkennek a kamatok, és a piac 3,5 százalékos szintre várja a kamatcsökkentés alját. Forrás: Századvég Előrejelzésünk ( ) 2013 GDP változása (%) 0,6 Infláció (éves átlag, %) 2,1 Bruttó keresetek 2,2 (éves változás, %) EUR/HUF 292 Forint hozamgörbe (%) A jegybank a vártnak megfelelően lassított a kamatcsökkentés ütemén és 0,2 százalékponttal 3,8 százalékra mérsékelte az alapkamatot. Forrás: Datastream E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.

2 Tartalomjegyzék Gazdasági áttekintés 3 Szigma indikátoraink... 3 Reálgazdaság... 3 Költségvetési helyzet... 7 Monetáris folyamatok... 7 Politikai áttekintés 11 Századvég előrejelzés 12 Ábrák 13 2

3 Gazdasági áttekintés Szigma indikátoraink A Szigma indikátorok további növekedést jeleznek, de lassabb ütemmel A SZIGMA indikátoraink legfrissebb értékeit az alábbi ábra mutatja be. A SZIGMA CI, mely a gazdaság jelenlegi állapotára vonatkozóan tartalmaz információkat, az egymást követő ötödik hónapban is pozitív tartományban volt. A mutató fokozatosan emelkedik, de üteme lassult. E szerint tehát a hazai gazdaság teljesítménye trend felett növekedett az elmúlt hónapokban. Ezt alátámasztotta a második negyedéves előzetes GDP adat is, amely 0,1 százalékos negyedéves bővülést regisztrált, amivel az éves növekedési ütem 0,5 százalékra gyorsult. A jövőre vonatkozó várakozásunkat számszerűsítő SZIGMA LEAD indikátor 2012 szeptemberében váltott pozitívba, vagyis a kilenc hónapos (három negyedéves) előidejűséget figyelembe véve 2013 második negyedévétől trend feletti növekedést jelzett. Ezt a tényadatok egy negyedévvel megelőzték, mert a gazdaság már az első negyedévben bővült végétől a növekedés beállhat egy stabil tartományba A mutató további alakulását figyelve, várakozásunk szerint a magyar gazdaság éves növekedési üteme egészen 2013 végéig gyorsulhat, mivel a SZIGMA LEAD 2013 I. negyedévében tetőzik I. negyedévére ugyanakkor egy lassulás olvasható ki, ami az idei év elején regisztrált jó gazdasági teljesítmény bázishatásával együtt azt jelentheti, hogy jövő évben hosszabb távra beáll a gazdaság növekedési üteme. Ábra 1. Szigma egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság A II. negyedév növekedési üteme elmaradt a régiós társaktól. A KSH előzetes becslése alapján a hazai GDP 2013 II. negyedévében a szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest érdemben nem változott. A friss hazai adat alátámasztotta azt a korábbi elképzelésünket, hogy az I. negyedév kedvező statisztikáit számos egyszeri tényező is befolyásolta. A 0,1 százalékos negyedév/negyedév növekedés elmarad a régióra jellemző bővüléstől. Szlovákiában és Romániában 0,3, Lengyelországban 0,4, Csehországban 0,7 százalékkal nőtt negyedéves bázison a bruttó hazai termék. Az eurózóna másfél év recesszió után 3

4 ismét érdemi, 0,3 százalékos GDP növekedést regisztrált. A hazai gazdasági teljesítmény a negyedéves stagnálás ellenére éves bázison javult: a GDP 0,5 százalékkal emelkedett a április júniusi időszakban. A javuló éves teljesítmény a bázishatás miatt az átlagos mezőgazdasági termelés és az újból erőre kapó építőipar teljesítményének tudható be. Ábra 2. A reál GDP alakulása (2012. I. negyedév = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Az ipar összességében stagnál, a feldolgozóipar és különösen a járműgyártás húzza a termelést. A belföldi rendelésállomány azonban javulást jelez. Az ipari termelés a májusi megtorpanás után júniusban emelkedett: a szezonálisan kiigazított mutató alapján a termelés az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőtt. A termelés volumene éves bázison ugyanakkor 0,6 százalékos visszaesést mutat. Az év első hat hónapjában az ipari termelés év/év alapon 1,6 százalékkal esett vissza. Az első fél év gyenge teljesítménye a belső piacra vezethető vissza. A belföldi értékesítés január júniusban 4,1, júniusban 4,5 százalékkal zsugorodott azonos időszakához mérve. Az ipari exportban viszont az első fél évben visszafogott, 1,4 százalékos éves bővülést regisztráltak, de júniusban 0,5 százalékos visszaesés mutatkozott. A feldolgozóipari ágazatok közül a járműgyártás teljesít a legjobban, mivel júniusban a termelés közel 14 százalékkal, a kivitel 10 százalékkal nőtt. A kilátások azonban rövidtávon romlottak: júniusban a feldolgozóipar összes új rendelése 5,5 százalékkal visszaesett, a bizalmi mérlegek csökkentek. Ugyanakkor az új belföldi rendelések 5, az összes rendelésállomány 10,5 százalékos emelkedése pozitív fejlemény. 4

5 Ábra 3. Ipari termelés alakulása (2012. I. hónap = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Mind a megrendelések, mind az aktuális adatok kedvező képet festenek az építőiparról. Az építőiparban 2013 februárja óta gyorsulva emelkedik a termelés volumene. Júniusban 12,4 százalékos éves növekedést könyvelt el az ágazat. A rég nem látott bővülést az előző évi rossz teljesítmény mellett az épületek, valamint az egyéb építmények építése vezérli. Az épületek építése júniusban 18,2 százalékkal emelkedett az alacsony bázis és az ipari építkezések felfutása miatt. A folytatódó útés vasútfelújítási munkálatok nyomán az egyéb építmények főcsoportban regisztrált éves növekmény júniusban elérte a 6,5 százalékot. Az év első felében már a 7 százalékot is meghaladta az ágazat egészének növekedése 2012 azonos időszakához képest. Az új építőipari szerződések volumene 2013 júniusában éves bázison kimagasló 19,5 százalékkal nőtt. A teljes szerződésállomány június végi volumene is közel 12 százalékos emelkedést mutat. Növeli az optimizmust, hogy az építőipari bizalmi indexek több mint két éves csúcspontjukon tartózkodnak. Ábra 4. Építőipar alakulása (2012. I. hónap = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek A revideált adatok lassabb, de egyenletesebb kisker. forgalom bővülést mutatnak. A kiskereskedelmi forgalom volumene májusban a szezonálisan igazított adatok szerint 0,3 százalékkal zsugorodott, míg éves bázison 2,1 százalékos volt a bővülés. Az előző havi adatokat a KSH jelentősen revideálta, így a korábbi kitörő növekedés jelenleg inkább visszafogott bővülésként értelmezhető. A KSH júniusi gyorsbecslése is borúsabb képet fest: éves bázison a forgalom 0,4 százalékos 5

6 mérséklődését mértek. Mindezt alátámasztja, hogy a fogyasztói és a kiskereskedelmi bizalmi indikátorok sem mutatnak érdemi javulást. Ábra 5. Kiskereskedelmi forgalom volumene (2012. I. hónap = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Az aktivitás és a foglalkoztatottság kissé tovább javult. Az 51,5 százalékos foglalkoztatottsági ráta már meghaladja a válság előtti szintet júniusában a szezonálisan kiigazított aktivitási ráta már 57,4 százalékos volt, amely változatlan az előző hónaphoz képest, így maradt a historikus csúcson a mutató. A munkakínálatra továbbra is az aktivitást ösztönző kormányzati intézkedések hatnak (nyugdíjkorhatár emelése, rokkantsági feltételek és munkanélküli ellátások szigorítása). A foglalkoztatottak száma 2013 júniusában közel 2 ezer fővel bővült az előző hónaphoz képest. A szezonálisan kiigazított foglalkoztatási arány tovább nőtt, elérve az 51,5 százalékos arányt, amely már a válság előtti szintet is meghaladta. A versenyszféra munkakereslete erősödött, amely egyes szolgáltató ágazatok foglalkoztatottságában mutatkozott meg. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatási programok résztvevőinek a száma stagnált júniusban. Ábra 6. Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek A nettó reálbérek továbbra is 3 százalékos mértékben emelkednek, ami ben végig jellemző lehet. A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 3,7 százalékkal nőttek 2013 júniusában az előző év azonos időszakához képest, miközben a versenyszférában 2,8 százalékos emelkedést regisztráltak. A bérdinamika továbbra is alacsonyabb a piaci szolgáltatásoknál, mint a feldolgozóiparban. A piaci szolgáltatásoknál az ágazatban 6

7 tapasztalt alacsony árnövekedéssel összhangban a cégek visszafogottan béreztek. A költségvetési intézmények béreire a szokásosnál magasabb jutalomfizetés hatott, amely miatt átlagosan 6,5 százalékkal nőttek a szféra bruttó bérei. A támogatottak nélkül 9 százalékos volt a keresetek emelkedése. Az év hatodik hónapjában a családi adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,1 százalékkal bővültek a nemzetgazdaságban, amelyre továbbra is pozitívan hat a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása. Ábra 7. Bérek alakulása (éves változás, %) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek _ Költségvetési helyzet A júliusi államháztartási hiánnyal a kumulált összeg eléri az éves terv 96,7 százalékát. A számos egyszeri torzítás miatt (egészségügy, oktatás finanszírozási átalakítása) azonban ez nem vethető össze közvetlenül a tavalyi adattal. Az időközi kormányzati intézkedések pedig a második félévben fejtik ki hatásukat, így tartható a hiánycél. Júliusban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 129,5 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a központi költségvetés 179,1 milliárd forintos deficittel, az elkülönített alapok 5,6 milliárd forintos, a tb-alapok pedig közel 44 milliárdos többlettel zártak. Az év első hét hónapjában a központi alrendszer 851,2 milliárd forintos deficitet ért el, ami az idei évre tervezett módosított előirányzat 96,7 százaléka. Tavaly júliusig a hiány 437,5 milliárd forintot tett ki, ami 72 százalékos teljesülést eredményezett. A júliusi hiány rosszabb lett, mint az előző évek adata, illetve az időarányos lefutáshoz képest is kedvezőtlenebbül fest az államháztartási egyenleg teljesülése. Ugyanakkor az ilyen jellegű összehasonlítás téves következtetésekre vezethet, mert egyrészt a bevételek és kiadások havi teljesülése nem időarányos, másrészt a 2013-ban be- és kivezetett adónemek, az önkormányzatoktól átvett feladatok és egyszeri tételek (a tranzakciós illeték elmaradása miatti befizetés) nehezítik az összevetést. Az elmúlt egy hónap során a kormány egy fontos ügyben döntött, amely érdemben befolyásolja a 2014-es költségvetés tervezését: elfogadták, hogy azok a családok, melyek alacsonyabb jövedelmük miatt nem tudják 100 százalékban érvényesíteni a családi adókedvezményt, azok ezt 2014 januárjától igénybe vehetik a munkavállalói járulékból is, pontosabban a 10 százalékos nyugdíj- és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból. Ez Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint hozzávetőlegesen 45 milliárd forinttal terheli a 2014-es költségvetést. Monetáris folyamatok Pozitív meglepetésre az infláció 2 százalék alatt maradt júliusban is. A kamatcsökkentésnek tehát van tere. Az inflációs ráta júliusban is a történelmi mélypont közelében ragadt: az év/év mutató 1,8 százalékos volt. Az alacsony 12 havi pénzromlási ütem mögött elsősorban a 7

8 háztartási energia árak fél éve tartó csökkenése áll. Júliusban az előző év azonos időszakához képest 8,8 százalékkal esett a termékkör ára. A tartós fogyasztási cikkek ára is folytatta csökkenését éves bázison: júliusban 2,1 százalékos visszaesést mért a KSH. A szabályozott árak júliusban 4,6 százalékkal voltak alacsonyabbak 2012 azonos időszakához képest. Az MNB által számított különböző inflációs trendmutatók jelentősen alulmúlják az MNB három százalékos inflációs célját. A belső kereslet visszafogottsága nem veszélyezteti az inflációs alapfolyamatokat, a kockázatok kiegyensúlyozottak. Amennyiben a külpiaci folyamatok is megengedik, a korábbiaknál alacsonyabb ütemben várhatóan 10 bázispontos lépésekben folytatódhat az irányadó kamatráta csökkentése. Ábra 8. Infláció alakulása (éves változás százalékban) A kamatcsökkentést inkább a nemzetközi folyamatok korlátozhatják. A nemzetközi kockázati környezetet jellemző mutatók összességében nem változtak érdemben július és augusztus közepe között. A Fed monetáris politikáját övező aggodalmak enyhülését globális hangulatjavulás követte, a likviditás szűkülésének kockázata azonban hosszú távon továbbra is fennáll. A régióban stabilak maradtak a devizaárfolyamok, és az országkockázatot kifejező CDS mutatók értékei is csak kismértékben változtak. Csehországban 65 bázispontnak, Lengyelországban 84 bázispontnak felelt meg az 5 éves szuverén CDS értéke. Az amerikai és az európai piacokon a kockázati megítélés enyhe romlását láthattuk. Az amerikai, illetve az európai piac szereplőinek kockázati toleranciáját kifejező VIX és VStoxx félelemindexek értékei egyaránt 3 százalékponttal nőttek. A következő hónapokban a kockázatvállalási kedv javulását hozhatják a javuló makrogazdasági mutatók. 8

9 Ábra 9. A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100)) Forrás: Datastream Az amerikai jegybank likviditás bővítő intézkedéseinek kifutásának híre augusztusban is negatív hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci folyamatokra. A hosszú hozamok közel 2 százalékponttal magasabbak, mint májusban. A hazai mutatók alapján az elmúlt egy hónap folyamán a kockázati környezet kismértékű romlását tapasztalhattuk. A másodpiaci hozamgörbe meredekebb lett: a görbe rövid végén bázisponttal lettek alacsonyabbak a hozamok, miközben a 10 és 15 éves lejáratú papírok kamatai emelkedtek. Az éven túli kamatok növekedése a kockázatvállalási hajlandóság mérséklődését tükrözheti. Ennek megfelelően 33 bázisponttal, 326 bázispontra emelkedett az 5 éves CDS értéke. A külföldi befektetők magyar állampapír állományának mérséklődése enyhe tőkekivonást jelez. A július elején számított 5200 milliárd forintot meghaladó történelmi csúcsról augusztus közepére 5000 milliárd forint alá csökkent az állomány. A forint árfolyama kismértékben gyengült az euróval (300 forint) és a svájci frankkal (244 forint) szemben, miközben a dollár ára nem változott (224 forint). Ábra 10. A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég A vállalati szektor júniusban ismét nettó hiteltörlesztői pozícióban volt. Egyelőre a kamatterhek csökkenése érezhető, az MNB hitelprogramjának hatása még nem ismert. _ A vállalatok az előző havi pozitív adatot követően ismét nettó hiteltörlesztői pozícióban voltak júniusban. A nettó forinthitel-törlesztés 20 milliárd forintnak felelt meg. Devizában ugyanakkor rég nem látott mértékben (16 milliárd forint) haladta meg a vállalatok hitelfelvétele a törlesztésüket. A folyószámlahiteleken felüli bruttó hitelfelvétel 228 milliárd forintnak felelt meg, ami kismértékben elmaradt a megelőző 12 hónap átlagától. A vállalati forinthitelek kamatai június folyamán 14 bázisponttal csökkentek, míg az új euróhitelek kamatai 5 bázisponttal lettek alacsonyabbak. A 9

10 lakossági szegmensben 31 milliárd forintnak megfelelő nettó hiteltörlesztés történt. Az újonnan kihelyezett lakáscélú (12 milliárd forint) és fogyasztási (17 milliárd forint) hitelek mértéke elmaradt az előző hónap számától. Folytatódott azonban a fennálló adósság kamatterhének mérséklődése. Ábra 11. Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég 10

11 Politikai áttekintés A 2014-es parlamenti választásokon a képviselőhelyek száma közel megfeleződik. Számos változtatás volt időszerű, de ezek kampánytémává is teszik a választási rendszert. A postai úton történő szavazás illetve a határon túl élő magyar szavazatok váltják ki a legtöbb kritikát. Erről részletesebb elemzést olvashatnak: A 2014-es választások felé közeledve egyre nagyobb figyelmet kap az új magyar választási rendszer. A Parlament létszámának csökkentése (386-ról 199 főre), a nemzetiségeknek újonnan biztosított parlamenti képviselet, valamint a határon túli magyarságra is kiterjesztett választójog tette indokolttá, hogy a magyarországi közjogi reform keretében újraszabályozza az Országgyűlés a választási rendszert. Ennek eredményeképpen egy a nemzetközi standardoknak a Velencei Bizottság véleménye alapján is teljes mértékben megfelelő, új választási szisztéma szerint alakulhat meg a következő Parlament 2014-ben. Az Országgyűlés demokratikus legitimitásának szélesítése érdekében tett változtatásokon túl nemzetiségi képviselet, határon túliak választójoga a választások új szabályainak kidolgozása arra is alkalmat adott, hogy olyan évtizedes problémákat is rendezzen a Parlament, amelyek már a választások tisztaságát és demokratikus legitimitását is veszélyeztették. Ilyen kérdés volt például a választókörzetek arányossá tétele a Velencei Bizottság kritériumai alapján, a számtalan visszaélésre okot adó ajánlási rendszer amelyet az adatvédelmi biztosok szinte minden választás alkalmával kifogásoltak körüli anomáliák orvoslása, de a fogyatékkal élők szavazásának könnyítése is. A választási rendszer újításai ellenére valószínűsíthető, hogy a választási kampány előrehaladásával maga a választási rendszer is kampánytémává válik. Jól példázza ezt a legnagyobb ellenzéki párt kijelentése, amely a postai szavazás megbízhatóságát igyekszik kétségbe vonni annak ellenére, hogy az egy Európa több országában bevett rendszer magyarországi átültetése. De erre utal az a folyamatosan emlegetett állítás is, miszerint a határon túliak szavazatai bebetonozzák a jelenlegi kormányt. Annak ellenére tartja magát ez az állítás, hogy a valóságban mindösszesen egy, maximum két parlamenti mandátumot tudnak majd befolyásolni a határokon túl élők szavazatai. Az előbb említett kérdéseket is boncolgató, a Századvég Alapítvány által a választási rendszer újdonságairól készült tanulmány az alábbi linken érhető el: 11

12 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés 1 Ábra II. negyedévi előrejelzésünk éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex) * 1,6 0,3 0,7 0,8 1,2 0,6 1,2 1,4 1,8 2,4 1,7 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,2 1,0 0,1 1,4 1,1 0,4 1,5 0,9 1,1 1,4 1,2 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 3,8 4,8 3,7 2,7 1,1 3,1 1,0 1,9 3,8 5,5 3,0 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 2,0 1,3 1,5 3,6 5,9 3,1 5,8 7,4 7,8 8,9 7,5 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 0,1 0,8 2,6 4,4 5,6 3,4 5,4 7,6 9,0 10,6 8,2 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,8 1,7 1,8 1,7 1,5 6,7 1,9 1,9 1,6 1,4 6,8 Fogyasztóiár-index (%) 5,7 2,9 1,9 1,7 2,0 2,1 2,6 3,5 3,3 3,1 3,1 A jegybanki alapkamat az időszak végén 6,7 5,00 4,25 3,50 4,25 4,25 4,50 5,00 5,00 5,00 5,00 Munkanélküliségi ráta (%)* 10,9 11,0 11,0 11,1 11,2 11,1 11,2 11,2 11,1 10,9 11,1 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 4,6 2,0 1,8 2,6 2,4 2,2 4,1 4,9 4,3 3,6 4,2 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 1,8 1,9 2,1 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,0 2,8 2,9 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 0,8 0,4 0,6 0,7 1,3 0,8 1,7 2,0 2,2 2,4 2,1 EUR/HUF átlagárfolyam Forrás: Századvég Ábra 13. Az előrejelzés változása az előző negyedévhez képest március június változás március június változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 0,0 0,6 +0,6 1,5 1,7 +0,2 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 0,2 0,4 +0,2 0,2 1,2 +1,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 1,3 3,1 1,8 1,2 3,0 +1,8 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 3,5 3,1 0,4 7,1 7,5 +0,4 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 2,2 3,4 +1,2 5,8 8,2 +2,4 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 8,1 6,7 1,4 10,1 6,8 3,3 Fogyasztóiár-index (%) 2,8 2,1 0,7 3,3 3,1 0,2 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 4,50 4,25 0,25 4,00 5,00 +1,00 Munkanélküliségi ráta (%)* 11,4 11,1 0,3 11,6 11,1 0,5 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,2 2,2 1,0 3,4 4,2 +0,8 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 2,1 1,9 0,2 2,5 2,1 0,4 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,9 2,8 +0,1 2,7 2,9 0,2 GDP-alapon számított külső kereslet* 1,0 0,8 0,2 2,3 2,1 0,2 Forrás: Századvég 1 készítés dátuma: június

13 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Ábrák Ábra 14. Forint állampapír hozamgörbe (hó, %) Ábra 15. Banki hitelnyújtás (Mrd Ft) Forrás: ÁKK Forrás: MNB Ábra 16. A költségvetés júliusi hiánya (Mrd Ft) Ábra 17. Fejlett piacok 3 hónapos kamatai (%) Forrás: NGM Forrás: Datastream Ábra 18. EUR/USD és EUR/CHF árfolyamok Ábra éves államkötvény hozamok (%) Forrás: Datastream Forrás: Datastream 13