HAVI MONITOR. Tovább gyorsult a magyar gazdaság február E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.

Átírás

1 292 HAVI MONITOR február Tovább gyorsult a magyar gazdaság A február közepéig beérkezett információk szerint a magyar gazdaság növekedése fokozódott, melyet továbbra is az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye táplál. Emellett a munkaerőpiacon is pozitív fejlemények mutatkoztak. Szigma indikátorok Az ipar teljesítménye decemberben évek óta nem látott ütemben bővült, a szokásosnál kisebb mértékű év végi leállásnak is köszönhetően. Az ipari növekedést 2013 egészében elsősorban a járműgyártás exportja táplálta. Az építőiparban a tavalyi év utolsó hónapjában is kétszámjegyű év/év növekedési ütemet regisztráltak. A kiskereskedelmi forgalom újabb bővülése pedig a háztartások fogyasztási kiadásának fokozatos növekedésére utal. A munkaerő-piaci helyzet javulását jelzi, hogy a foglalkoztatási arány újabb csúcsra emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 9,4 százalékra süllyedt. Az inflációs mutató tovább süllyedt, 2014 első hónapjában éves összevetésben stagnáltak az árak. A nemzetközi befektetői hangulat azonban jelentősen romlott. A jegybank februárban 15 bázisponttal 2,7 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot. Forrás Századvég Előrejelzésünk ( ) 2014 GDP változása (%) 2,5 Infláció (éves átlag, %) 2,2 Bruttó keresetek 4,8 (éves változás, %) EUR/HUF 300 Forint hozamgörbe (%) Az államháztartás hiánya 2014 januárjában a korábbi években megszokottnál magasabban alakult, ami mögött jelentős részben az egészségügy és az oktatás új finanszírozása áll. A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatásának tanúsága szerint az LMP az ellenzéki összefogás legnagyobb nyertese. A párt támogatottsága január végére átlépte a parlamenti bejutási küszöböt. Az ellenzéki erőtérben látható változások ellenére továbbra is stabil a kormánypártok fölénye. Forrás: Datastream Megjelenik minden hónapban az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntését követő szerdán. E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.

2 Tartalomjegyzék... 1 Gazdasági áttekintés 3 Szigma indikátoraink... 3 Reálgazdaság... 3 Költségvetési helyzet... 7 Monetáris folyamatok... 8 Politikai áttekintés 11 Századvég előrejelzés 14 Ábrák 15 2

3 Gazdasági áttekintés Szigma indikátoraink Szigma konjunktúraindikátorunk 2014 végéig gyorsuló növekedést jelez előre a magyar gazdaságra. A SZIGMA indikátoraink legfrissebb értékeit az alábbi ábra mutatja be. A SZIGMA CI, mely a gazdaság jelenlegi állapotára vonatkozóan tartalmaz információkat, az év első hónapjában tovább csökkent, de még pozitívív tartományban tartózkodott. E szerint tehát a hazai gazdaság teljesítménye továbbra is trend feletti növekedést mutat, de lassult, ami vélhetően a bázishatásnak köszönhető. A jövőre vonatkozó, rövidtávú várakozásainkat számszerűsítő SZIGMA LEAD indikátor 2012 szeptemberében vált pozitívba. A mutató további alakulását figyelve, várakozásunk szerint a magyar gazdaság 2014 második félévben végéig gyorsuló ütemben növekedhet, mivel a SZIGMA LEAD 2013 IV. negyedévében tetőzik (lásd a következő ábra) I. negyedévére egy lassulás olvasható ki, ami azonban a tavalyi év elején regisztrált jó gazdasági teljesítmény bázishatása lehet. Ábra 1. Szigma egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság A GDP a IV negyedévben várakozáson felül bővült. A 2,7 százalékos év/év növekedés uniós szinten is kiemelkedőnek számít. Az ipar 2013-ban 1,4 százalékkal nőtt, melynek fő forrása a járműgyártás exportja. A KSH első becslése szerint a magyar GDP 2013 utolsó negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint negyedéves bázison 0,6 százalékkal nőtt. Az év/év növekedés a gazdasági teljesítmény dinamikus gyorsulását jelzi: 2,7 százalékon áll a mutató, ami közel 1 százalékponttal magasabb, mint a III. negyedévben. A jó év végi teljesítmény továbbra is az ipari termelés felfutásának, a mezőgazdaságnak, továbbá az építőiparnak köszönhető. A magyar éves bázisú növekedési ráta uniós szinten is kiemelkedőnek számít. A régiós országok közül Romániában mértek csak magasabb, 5,1 százalékos növekedést a IV. negyedévben. Az Európai Unió 28 tagállamának aggregált teljesítménye is jelentősen javult: 1 százalékos éves bázisú növekedést regisztráltak. Az ipari teljesítmény novemberben regisztrált lassulása csak átmenetinek bizonyult, mivel 2013 decemberében évek óta nem látott mértékű, 6,8 százalékos éves bővülést jeleznek a KSH adatai. Ennek ellenére a szokásos év végi leállások miatt az előző hónaphoz képest ismételten zsugorodott az ipari termelés volumene: 1,9 százalékos a visszaesés a szezonálisan és munkanappal kiigazított adat szerint. A kiugróan jó éves 3

4 teljesítmény elsősorban a tavaly év végi rendkívül alacsony bázisnak köszönhető, míg idén kisebb mértékű volt a szokásos év végi leállás. Az ipar évi 1,4 százalékos növekedését az exportértékesítés húzta: 2012-höz képest tavaly közel 5 százalékkal nőtt a volumen, míg 2013 decemberében éves bázison közel 13 százalékos növekedést regisztráltak. Ezzel szemben az ipar belföldi értékesítésének volumene a korábbi hónapokkal ellentétben ismét zsugorodott, decemberben 2 százalékkal, 2013 egészében 1,8 százalékos zsugorodást regisztráltak. Az ipari termelést a tavalyi év egészében és az év utolsó hónapjában is a feldolgozóipar, ezen belül is a járműgyártás exportteljesítménye segítette: a legnagyobb súlyú ágazat exportvolumene 2013 egészében 18,4 százalékkal, decemberben 50 százalékkal nőtt. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 85 százalékkal, az exportrendelés 93,4 százalékkal nőtt. A kiugró növekedés hátterében egy hosszabb időszakra vonatkozó, egyszeri, nagy megrendelés áll. Az összes rendelésállomány 2013 utolsó hónapjában közel 13 százalékkal haladta meg az előző év decemberit. Az iparra vonatkozó legfőbb bizalmi indikátorok három egymást követő hónapja pozitív tartományban vannak, amire 2011 eleje óta nem volt példa. Ábra 2. Ipari termelés és értékesítés alakulása (2012. január = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Az építőipar decemberben is kétszámjegyű növekedést mutatott egészében így megtört az ágazat évek óta tartó mélyrepülése. Az építőipar teljesítménye decemberben, az előző hónaphoz viszonyítva, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal zsugorodott. Ezzel szemben az éves bázisú volumennövekedés 11,4 százalékot tett ki. Továbbra is mindkét építményfőcsoport termelése emelkedést mutat: decemberben az épületek építése közel 13 százalékkal, az egyéb építményeké 9,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A havi bázisú építőipari visszaesést az épületek építésének csökkenése vezérelte, ami azonban csak átmeneti jelenség lehet egészében megtört az építőipar évek óta tartó mélyrepülése: az építőipari termelés közel 10 százalékkal múlta felül az előző évit. A növekedés elsősorban az ipari épületek építésének tudható be, ugyanakkor a lakásépítések továbbra is csökkenő tendenciát mutattak. Az egyéb építmények közül főként a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének köszönhető a jó évi ágazati teljesmény. Az új építőipari szerződések volumene 2013 utolsó hónapjában 59 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezt főként a gyorsforgalmi úthálózat bővítésére, valamint árvízvédelmi és közműfejlesztési munkákra kötött szerződések segítették. A teljes szerződésállomány a tavalyi év végén 65 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari bizalmi indikátorok folytatták emelkedő tendenciájukat az elmúlt hónapban, vagyis az ágazati teljesítmény rövidtávon tovább fokozódhat. 4

5 Ábra 3. Építőipar alakulása (2012. január = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég A kiskereskedelmi forgalom az év végén is bővülni tudott, míg az ágazati és fogyasztói bizalmi mérlegek újabb csúcsra emelkedtek. A kiskereskedelmi forgalom a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2013 novemberében 0,4 százalékos bővülést mutatott az előző hónap bázisán, így már két egymást követő hónapban is növekedett a mutató. Az éves növekedési ütem folytatta gyorsulását, és novemberben már 4,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom. A KSH decemberre vonatkozó gyorsbecslése alapján némi lassulást mutat a volumenindex: az előző év azonos időszakához képest közel 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene. A megelőző hónaphoz képest döntően az élelmiszerkereskedelem visszafogott bővülése (0,4 százalék) okozhatta az éves ráta lassulását. A nem élelmiszer jellegű kereskedelem 2,7, az üzemanyagkiskereskedelem 4,9 százalékkal nőtt éves összevetésben. A kiskereskedelmi ágazat bizalmi mérlege historikus csúcsra emelkedett, míg a háztartások körében is sokéves csúcsot döntöttek a várakozások: a következő 12 hónap általános gazdasági helyzetének megítélése, és a pénzügyi helyzetükre vonatkozó megítélés mutatók 2006 óta először fordultak pozitívba. Ábra 4. Kiskereskedelmi forgalom volumene (2012. január = 100) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég 5

6 A gazdasági aktivitás historikus csúcson maradt, a foglalkoztatottság emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 9,4 százalékra csökkent. A gazdasági aktivitás lényegében változatlan maradt 2013 decemberében a KSH adatai alapján, a szezonálisan kiigazított aktivitási ráta 57,8 százalékos volt, amely így historikus csúcson tartózkodott a mutató az év végén. A foglalkoztatottak száma 2013 decemberében jelentősen emelkedett az előző hónaphoz képest. A szezonálisan kiigazított foglalkoztatási arány így 52,4 százalékos volt, amely újabb csúcsot jelent. A versenyszféra munkakereslete kis méretékben bővülhetett, miközben a külföldön munkát vállalók és a közfoglalkoztatottak száma jelentősen növekedhetett. A munkanélküliség szezonálisan kiigazított rátája 9,4 százalékra csökkent 2013 decemberében, vagyis az állástalanok aránya tovább süllyedt az év végén. Ábra 5. Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 4,1 százalékkal nőttek 2013 decemberében az előző év azonos időszakához képest, miközben a versenyszférában 5,3 százalékos emelkedést regisztráltak éves alapon. A bérdinamika továbbra is alacsonyabb a piaci szolgáltatásoknál, mint a feldolgozóiparban. A költségvetési intézmények béreire az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok béremelése mellett a megnövekedett létszámú közfoglalkoztatás hatott, amely miatt átlagosan 2 százalékkal növekedtek a szféra bruttó bérei. A támogatottak nélkül 8 százalékos volt a keresetek bővülése. Az év tizenegyedik hónapjában a családi adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,7 százalékkal bővültek a nemzetgazdaságban, amelyre továbbra is pozitívan hat a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása. 6

7 Ábra 6. Bruttó bérek alakulása (éves változás, %) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Költségvetési helyzet A januári költségvetési hiány magasabb volt a szokásosnál, de e mögött jelentős részben az egészségügy és az oktatás új finanszírozása áll. Az államháztartás központi alrendszerének azaz a teljes államháztartás [1] az önkormányzatok nélkül januári hiánya 75,4 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 166,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 54,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 36,6 milliárd forintos többlettel zárták a hónapot. Egy évvel ezelőtt a hiány 2,5 milliárd forintot tett ki. A 2013-as évhez képesti hiánynövekedést többek között az magyarázza, hogy a központi költségvetés 2013 áprilisában vett át egyes egészségügyi szervezeteket az önkormányzatoktól, illetve a kiadások magasabb szintben alakultak a 2013 szeptemberétől végrehajtott pedagógus béremelések miatt. Ábra 7. Költségvetési hiány (január, milliárd forint) Forrás: KSH, Századvég [1] A magyar államháztartás az önkormányzati alrendszerből és a központi alrendszerből áll. Ez utóbbi a központi költségvetést, a társadalombiztosítási alapokat és az elkülönített állami pénzalapokat foglalja magába. 7

8 Monetáris folyamatok Az infláció januárban minden idők legalacsonyabb szintjére süllyedt, az éves változás 0,0% volt. E mögött nemcsak a rezsiköltségek csökkenése, de más árucikkek alacsonyabb ára is szerepet játszott. A fogyasztóiár-színvonal 2014 első hónapjában, éves összevetésben változatlan maradt, amire még nem volt példa Magyarországon az inflációs statisztikák történetében decemberéhez viszonyítva visszafogott, 0,3 százalékos volt a pénzromlás üteme. Az árfolyamatokra ható elsődleges tényező még mindig a szabályozott árak csökkentése volt, ami miatt a háztartási energia ára januárban éves összevetésben 17 százalékkal csökkent. Az inflációt a legfőbb termékcsoportok is visszafogták: év/év csökkent az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok ára is. Ezzel szemben éves bázison 10,5 százalékkal drágult a szeszes italok, dohányáruk termékcsoport. A piaci szolgáltatások éves áralakulása esetében az év eleji átárazások meghatározóak: a termékkör ára 3,1 százalékos emelkedést mutat, amit főként a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások drágulása hajt. Ábra 8. Infláció alakulása (éves változás százalékban) Forrás MNB, Századvég Az MNB legfőbb inflációs trendmutatói hosszú idő után emelkedtek 2014 januárjában, amihez erős bázishatások járultak hozzá. Mindazonáltal a mutatók alacsony szintje továbbra is nyomott inflációs környezetre utal. Ennek ellenére a fejlődő piacokon kialakult zavarok miatt a korábbinál kedvezőtlenebbül alakuló befektetői környezet jelentősen beszűkíti a jegybank mozgásterét a kamatcsökkentési ciklus folytatására. Február 18-i ülésén a jegybank 15 bázisponttal 2,7 százalékra mérsékelte az irányadó kamatlábat, ami magasabb a piac által leginkább valószínűsített 10 bázispontnál. Ezek alapján a jegybanki alapkamat akár 2,5 százalékig is süllyedhet. A befektetői hangulat jelentősen romlott az év kezdetén, miután a Fed tovább csökkentette a havi pénznyomtatás ütemét. Jelentősen változott és kedvezőtlenebbé vált az elmúlt hónapban a befektetési környezet. Történt ez részben annak köszönhetően, hogy a FED január 30-i döntése értelmében sor került az eszközvásárlási program további lassítására. A monetáris lazítás újabb visszafogása már jelentős hatást gyakorolt a feltörekvő piacokra, mivel számos egyéb negatív hírrel egészült ki. A bejelentés szerint a korábbi 75 milliárd helyett immár csak 65 milliárd USD-t költ a FED eszközvásárlásra. Hosszabb távon a kötvénypiacoknak ez a csökkentéssorozat meglehetősen kedvezőtlen lehet, míg a részvénypiacok profitálhatnak belőle. Az USA-ban az amerikai képviselőház megszavazta az adósságlimit 2015 márciusáig szóló megemelését. A régiós országkockázati felárak az előbbiek hatására ugyanakkor érdemben nem változtak: Csehországban 59 bázispontnak, Lengyelországban kismértékben csökkent és 8

9 81 bázispontnak felelt meg az 5 éves szuverén CDS értéke. A csökkenő kockázatvállalási kedv hatására a külföldi befektetők kezén lévő magyar állampapírok állománya az elmúlt egy hónapban kismértékben csökkent és 4783 milliárd forint körül alakult. Ábra 9. A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100) Forrás: Datastream A hazai kockázati környezet is romlott, a másodpiaci hozamgörbe felfelé tolódott és az árfolyam is gyengült. A hazai kockázati környezet romlott az elmúlt időszakban. A másodpiaci hozamgörbe az elmúlt hónapban felfelé tolódott, és továbbra is rendkívül meredek. Rövid végén a jegybanki alapkamatnál magasabb a hozam 3,03 százalék, így a piacok kamatemelésre számítanak, azaz arra, hogy az árfolyam gyengülése miatt, függetlenül a kedvező inflációs környezettől és a GDP adattól, kikényszeríthető egy kamatemelés. A hosszabb lejáratokhoz tartozó hozamok növekedése (43-től 97 bázispontig) a hosszú távú kilátások romlását jelzik a piacokon. Az ország kockázatot kifejező mutató, az 5 éves CDS értéke a historikusan alacsony értékről 260 bázispontra emelkedett. A forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben rendre 3,0 és 3,9 ill. 2,9 százalékkal gyengült. Az időszak végén így egy euró 309 forintba, míg egy frank 253 forintba, egy dollár pedig 226 forintba került. Ábra 10. A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég _ A szezonálisan szűrt számok alapján decemberben a vállalatok körében a nettó forint hiteltörlesztés 22,7 milliárd forintnak felelt meg. Mindez azt jelenti, hogy ismét a hitelek 9

10 A vállalatok november után decemberben is nettó hiteltörlesztők voltak, de az MNB NHP második szakaszától fokozatos javulás várható a vállalatok finanszírozási helyzetében. törlesztése volt a dominánsabb folyamat a forintban denominált ügyleteknél. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 95,7 milliárd forintot tett ki. A kettő eredőjeként adódó decemberi teljes nettó hitelezés így 118,4 milliárd forintnak felelt meg. A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 150 milliárd forintot tett, ami kismértékű javulást mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 79 milliárd forint volt, azonban visszaesést jelent az előző havi számhoz viszonyítva. Ábra 11. Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég 10

11 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Politikai áttekintés Az LMP az ellenzéki összefogás legnagyobb nyertese. A párt támogatottsága január végére átlépte a parlamenti bejutási küszöböt. Az ellenzéki erőtérben látható változások ellenére továbbra is stabil a kormánypártok fölénye. Az elmúlt hetek egyik kiemelt belpolitikai fejleménye a baloldali liberális ellenzéki pártok összefogása és a közös lista állítása volt. A Századvég január között végzett reprezentatív pártpreferencia-felmérése képet adott arról, hogy milyenek voltak a választási esélyek közvetlenül a bejelentéskor. Legújabb kutatásunk során annak jártunk utána, hogy a baloldali választási összefogás létrejötte mennyiben rendezte át a politikai tér erőviszonyait az elmúlt hetekben, különös tekintettel arra, hogy a baloldali közös lista szereplőjévé vált Gyurcsány Ferenc is. Tovább csökkent azonban a pártszimpátiájukban bizonytalanok teljes népességbeli aránya, jelenleg a választókorúak 37 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Január végén készített kutatásunk igazolta azt a korábbi megállapítást, mely szerint a baloldali összefogás alig erősebb közös listával, mintha a pártok külön indulnának az országgyűlési választásokon. A baloldali közös listára jelenleg a választókorúak 20 százaléka szavazna. A legszembetűnőbb változást az hozta, hogy az LMP támogatottsága bő egy év után újra elérte a parlamenti bejutási küszöböt. A lakosok 5 százaléka voksolna rájuk, tehát az összefogás nyertese elsősorban az LMP, és kevéssé a koalícióban szereplő baloldali pártok. Ebben a változásban szerepe lehet annak is, hogy Bajnai Gordon hátra-, Gyurcsány Ferenc pedig előrelépett, ami csalódást kelthetett a baloldali választók egy részében. Az ellenzéki átrendeződés ellenére stabilnak mondható a Fidesz KDNP előnye, továbbra is a felnőttkorú lakosság 32 százaléka támogatja a kormányzó pártokat. A Jobbik jelenleg 11 százalékon áll a teljes népességen belül, más pártokra a választókorúak 2 százaléka szavazna. A biztos szavazó pártválasztók között a kormánypártok támogatottsága 51 százalék, az Összefogás pedig 28 százalékon áll. Az LMP ebben a közegben is erősödött, 6 százalék voksolna rájuk. A Jobbikra a biztos szavazó pártválasztók 14 százaléka, míg más pártra 1 százalék szavazna. Ábra 12. Pártpreferencia a biztosan szavazók körében (január) Forrás: Századvég 11

12 A többség nem ért egyet a mindenkinek járó alapjövedelem ötletével Január 11-én jelent meg a LÉT elnevezésű független munkacsoport tanulmánya, amelyben alapjövedelem-koncepcióját mutatja be. A modell lényege, hogy a magyar szociális ellátórendszert egy feltétel nélküli alapjövedelem (ún. LÉT-pénz) bevezetésével formálnák át, mely jövedelem minden, tartósan Magyarországon élő személyt megilletne, kivétel nélkül. A javaslat széles körű vitát indított el a hazai politikai közéletben, több, főként baloldali politikus üdvözölte az elgondolást. A Századvég legfrissebb kutatása a koncepció megítélését, valamint a modell bevezetésének lehetséges hatásaival kapcsolatos véleményeket vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében. A kutatás tanúsága szerint a magyar lakosok több mint kétharmada nem ért egyet azzal, hogy mindenkinek feltétel nélkül, alanyi jogon járjon 50 ezer forint alapjövedelem, míg 30 százalék azok aránya, akik támogatják az elképzelést. A tanulmány alapján az alapjövedelem bevezetéséhez több feltétel kötődne. A megkérdezettek közel háromnegyede (72 százaléka) nem értene egyet az alapjövedelem bevezetésével, amennyiben az 50 ezer forint bele lenne számolva a munkabérbe és a nyugdíjba. Emellett a LÉT-pénz fedezetéül megszüntetnék a családi adókedvezményt, valamint több szociális juttatást is, mint a segélyek, a gyes és a gyed. Az eredmények szerint e két további feltétel mellett még alacsonyabb a modell támogatottsága a lakosságon belül (78, illetve 80 százalék nem értene egyet vele). Ábra 13. A LÉT-pénz bevezetésének támogatottsága (százalék) Forrás: Századvég Ami a modell bevezetésének lehetséges gazdasági és társadalmi hatásait illeti, a válaszadók több mint háromnegyedének véleménye szerint nem bírná el a magyar gazdaság a modell bevezetését, vagyis a jelenlegi gazdasági körülmények között nem biztosítható a mindenkinek feltétel nélkül járó alapjövedelem. A kutatás alapján elmondható továbbá, hogy a lakosok 12

13 többsége (61 százaléka) szerint a modell bevezetése hátrányosan hatna a munkavállalásra is, azaz hatására kevesebben dolgoznának. Minden negyedik lakos válaszolta azt, hogy az alapjövedelem bevezetése nem befolyásolná a munkavállalást, mindössze 7 százalékuk szerint dolgoznának többen. A felmérés rávilágít arra, hogy a magyar emberek értékrendjében fontos szerepet tölt be a munka, a lakosság jelentős többsége kiáll amellett, hogy általánosságban az embereknek inkább munkából kellene megélniük (89 százalék). 13

14 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés 1 Ábra IV. negyedévi előrejelzésünk éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex) * 1,7 0,3 0,5 1,7 2,1 1,0 2,1 2,1 2,7 3,1 2,5 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,7 1,2 0,4 0,6 0,9 0,0 1,9 1,9 2,1 2,4 2,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 3,7 0,8 3,3 5,2 7,2 3,7 7,4 6,9 7,8 7,7 7,4 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 1,7 2,5 3,4 5,9 7,6 4,9 5,0 5,5 5,7 5,5 5,4 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 0,1 1,2 5,4 5,8 7,1 4,9 5,3 5,6 6,7 6,1 6,0 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,7 1,7 1,8 1,9 1,5 6,9 1,7 1,8 1,8 1,5 6,9 Fogyasztóiár-index (%) 5,7 2,9 1,8 1,5 0,7 1,7 0,9 2,1 2,4 3,7 2,2 A jegybanki alapkamat az időszak végén 5,75 5,00 4,25 3,60 3,10 3,10 2,90 3,10 3,30 3,40 3,40 Munkanélküliségi ráta (%)* 10,9 10,9 10,4 10,2 10,0 10,4 10,0 10,0 9,9 9,8 9,9 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 4,8 3,1 3,8 4,1 4,2 3,8 5,7 5,0 4,8 3,9 4,8 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 1,0 1,6 1,8 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,0 2,4 2,8 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 0,8 0,3 0,6 0,9 1,2 0,8 1,6 1,8 2,1 2,5 2,0 EUR/HUF átlagárfolyam Ábra 15. Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest szeptember december változás szeptember december változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 0,5 1,0 +0,5 1,8 2,5 +0,7 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 0,3 0,0 0,3 1,5 2,1 +0,6 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 0,1 3,7 +3,8 1,7 7,4 +5,8 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 3,9 4,9 +1,0 6,3 5,4 0,8 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 4,8 4,9 0,0 6,8 5,9 0,8 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,1 6,9 +0,8 6,2 6,9 +0,7 Fogyasztóiár-index (%) 1,8 1,7 0,1 2,7 2,2 0,4 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 3,60 3,10 0,50 4,50 3,40 1,10 Munkanélküliségi ráta (%)* 10,6 10,4 0,2 10,6 9,9 0,7 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,8 3,8 0,0 4,7 4,8 +0,1 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 1,6 1,6 0,0 1,7 1,8 +0,1 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,6 2,4 +0,2 2,9** 2,8 +0,1 GDP-alapon számított külső kereslet* 0,8 0,8 0,0 2,0 2,0 0,0 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. ** A Kormány által tervezett hivatalos hiány. Forrás: Századvég 1 Készítés dátuma: december

15 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Ábrák Ábra 16. Forint állampapír hozamgörbe (hó, %) Ábra 17. Banki hitelnyújtás (Mrd Ft) Forrás: ÁKK Forrás: MNB Ábra 18. A költségvetés hiánya januárban (Mrd Ft) Ábra 19. Fejlett piacok 3 hónapos kamatai (%) Forrás: NGM Forrás: Datastream Ábra 20. EUR/USD és EUR/CHF árfolyamok Ábra éves államkötvény hozamok (%) Forrás: Datastream Forrás: Datastream 15