Csákánydorszló Csaba József ÁMK Ivánci Tagóvodája Ivánc, Petőfi u. 6. Az óvoda helyi pedagógiai programja 2013 Készítette: Vass Gyuláné tagóvodavezető Légrádyné Köbli Krisztina óvodapedagógus
... 4 3. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 5 4. ÓVODÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 6 5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, ELVEI... 6 5. 1. ÓVODAKÉP... 6 5. 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA... 7 5. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI... 7 6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 9 6. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA... 9 6. 2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA... 10 6. 3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, ÉS NEVELÉS MEGVALÓ SÍTÁSA... 11 6. 4. ERKÖLCSI NEVELÉS... 13 7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 14 7. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 14 7. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK... 14 7. 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE (NAPIREND, HETIREND)... 16 7. 4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI... 17 7. 4. 1. ÓVODA ÉS CSALÁD... 17 7. 4. 2. ÓVODA ÉS ISKOLA... 18 7. 4. 3. AZ ÓVODA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK... 18 7. 4. 4. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI... 18 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI... 18 8. 1. JÁTÉK... 19 8. 2. ESZTÉTIKAI NEVELÉS,... 21 8. 3. MESE, VERS... 21 8. 4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK... 23 8. 5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA... 24 8. 6. MOZGÁS... 26 8. 7. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE... 28 8. 8. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK... 31 2
8. 9. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS... 33 9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE... 34 9. 1. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE... 36 10. A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCI ÁLT FEJLESZTÉSE... 37 11. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK... 37 12. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 38 13. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK SPE CIÁLIS FEJLESZTŐ PROGRAMJA... 39 14. AZ ÓVODÁBALÉPÉS FELTÉTELEI... 42 15. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NE VELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 43 16. A PROGRAM BEVÁLÁSVIZSGÁLATÁNAK RENDSZERE... 50 17. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK:... 51 3
2. BEVEZETÉS A helyi pedagógiai programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, amit a 2003. évi LXI. Törvény, valamint a 229/2012.( VIII.28.) Korm. r. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján kiegészítettünk és átdolgoztunk. Programunk elkészítésekor figyelembe vettük a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeit, az óvónők tapasztalatát, a szülők igényeit, a helyi adottságokat. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe vettük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is. A játék óvodásaink alaptevékenysége és óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. Helyszíni foglalkozásaink és kirándulásaink során a természet megismerésére, megóvására neveljünk óvodásainkat. Az anyanyelv fejlesztése is kiemelt jelentőségű. Jelenleg heti 1 órában logopédus segíti munkánkat. A szülőkkel való jó kapcsolattartás érdekében közös programokat szervezünk. Játékos tevékenységeink az iskolára való felkészítést segítik elő. Az együttműködő családi háttér, a hivatástudattal rendelkező óvodapedagógusok közös munkája nagycsoport végére meghozza gyümölcsét. Arra törekszünk, hogy óvodásaink szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad, nyugodt légkörben, sok szép élménnyel gazdagodva, élvezzék az óvodában töltött éveket. Vass Gyuláné tagóvoda vezető 4
3. Óvodánk bemutatása Óvodánk Vas megyében, az Őrség kapujában Iváncon helyezkedik el. Ipartelepülés a környéken nincs, erdészeti és mezőgazdasági terület övezi. Lakói magyar eredetüek. A község az Őrség része, mely természeti szépségeivel, sajátos településszerkezetével a turizmus kedvelt célpontja. A 8as számú főútvonalról leágazó, az Őrségbe vezető út, az Országos Kék Túra és Kerékpár Út vonalán. Északi határvonala a fűzfákkal szegélyezett Rába folyó, tőle északkeletre a sokat látogatott Himfai parkerdő csodálatos tavával vonzza az idelátogatót. Iváncot megközelítve láthatjuk a Tájvédelmi Körzet tábla feliratot, amely jelzi az idelátogatóknak, hogy védett tájra érkezett. Déli határvonalát hatalmas erdőség övezi. Feladatunk és felelősségünk megvédeni a természetet. Erre már a 3 éves gyermeket is rá lehet, és rá kell nevelnünk, azáltal, hogy megismertetjük, megszerettetjük szűkebb környezetünket. Óvjuk, védjük a növényeket, állatokat, vizet, földet, levegőt. Fontos feladatnak tartjuk megvédeni a háborítatlan természetet, de ez csak úgy lehetséges, ha jó példával, szeretettel, tudással erre neveljük a felnövekvő generációt. Becsüljék a környező erdőket, fenyveseket, patakokat, forrásokat, dombokat, réteket, tavakat a növény és állatvilágot. Ezekre itt Iváncon nagyobb lehetőségünk van, mint egy városi óvodában. Úgy gondoljuk, hogy a feltételek adottak, csak élnünk lel velük okosan és ésszerűen. Sajátosságunk, hogy két faluból járnak hozzánk gyerekek (Ivánc, Hegyhátszentmárton). A lakosság munkahelyi keresetét egyéni gazdálkodással egészíti ki. Nagyon sok a munkanélküli fiatal. A falvakban még élő, helyi népszokások, hagyományok a gyerekek életének természetes részei. Óvodánk az Őriszentpéter felé vezető főútvonalról, Hegyhátszentmárton felé vezető, leágazó út mellett helyezkedik el. Az épületben kapott helyet az orvosi rendelő is. Tálaló konyhával rendelkezünk, az ebédet az ivánci Szakosított Otthonból szállítják.udvarunk tágas, vagy, változatos mozgásokra és sportjátékokra alkalmas. Fákal, bokrokkal beültetett. burkolt, füvesített területünk és virágoskertünkezen kívül homokozó, mászóka, vonat található óvodánk udvarán. Intézményünk egy csoporttal működik, összetétele szerint vegyescsoport. Életkoruk szerint jelenleg aránytalanul oszlanak meg. A csoport összetétele a mindenkori születések függvénye. 5
Koncepciónk kialakítása érdekében a családokban felmérést végeztünk: A szülők többsége szakmunkás, kevés az érettségizett, egy kis résznek 8 általánosan van. Kor szerint általában 2o4o év közöttiek. A család szabadidejének eltöltésében a TVnek van elsődleges szerepe (kevés a szabadidő). A család elvárása az óvodában szemben megegyezik nevelési célkitűzéseinkkel: adott természeti értékek védelme, megszerettetése, közös programokat szervezünk a szülőkkel, közművelődési tapasztalatokhoz juttatjuk a gyerekeket (színház, kirándulás). Az óvodában töltött idő nagy részében a szabadban tartózkodunk, játszunk. Olyan iskolára készítünk fel, ami részben osztott (l3) tehát fontos az önfegyelem, a másik megértése, elfogadása, az alkalmazkodás. 4. ÓVODÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Óvoda 1 Gyermekcsoportok száma 1 Óvónők száma 2 Dajkák száma 1 Egyéb Óvodánk szerkezetének megfelelően az álláshelyek be vannak töltve. A nevelőtestületre vonatkozó adatok bővebb kifejtése a III. fejezetben található. 5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, ELVEI 5. 1. ÓVODAKÉP Az óvodáskor a 37 éves korú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése során, talán a kisgyermekkor legérdekesebb, legizgalmasabb időszaka, mely meghatározó lesz későbbi életükre. A tiszta gyermeki lélek ártatlansága sok emberi értéket hordoz magában. Rajtunk múlik, az odafigyelésünkön, hogy a jó tulajdonságok felszínre kerüljenek, és maradandó értékké váljanak. Fontos, hogy gyermekeink érezzék: biztonságban vannak, számíthatnak ránk, szeretet, megértés veszi őket körül. Az örömteli együttlét, felszabadult játék, széppé varázsolják az óvodai éveket. Óvodásaink sokáig őrizzék őszinte mosolyukat, szeretettel forduljanak társaik és a felnőttek felé. Legyenek derűsek, kreatívak, tudjanak élni szabadságukkal, legyen felelősségérzetük. Önként és örömmel vegyenek részt az óvodai tevékenységben. 6
Kíváncsiságukat kielégítve szerezzenek minél több ismeretet az őket körülvevő világról, óvják és védjék környezetüket. Legyenek kiegyensúlyozottak, szeressék a mozgást, egészségük a test és lékek harmóniáját tükrözze. Óvodánk derűs, esztétikus, kellemes légköre, a naponta megélt kisebb örömök, az ünnepek, a boldogság érzése, a szeretet, a ragaszkodás igénye soha nem veszíthetik el varázsukat. Nap, mint nap újra kell érezni, megélni, hiszen a gyermekboldogság olyan, mint a reggeli harmat, felszívódik, ha elmúlt a reggel. A gondoskodás, a mosoly mely a lélek zenéje segíti az érzelmi közelség kialakítását óvodásainkkal, értelmük megnyílik és könnyebben fejleszthető. Nevelőtestületünk mindent megtesz annak érdekében, hogy gyermekeink személyiségük, szabadságuk, jogaik figyelembevételével óvodánkban jól érezzék magukat, egészséges, jó mozgású, értelmes, érzelmileg stabil, tettre kész, jó közösségi emberekké váljanak, akik képesek lesznek meglátni és megérteni az őket körülvevő szépet és jót, vigyáznak természeti és társadalmi értékeinkre, érthetően, választékosan fejezik ki magukat, és alapvető ismereteik birtokában képessé válnak az iskolai tanulmányok megkezdésére. 5. 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA Nevelési célunk a 367 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevétel. Nevelésünk az óvodában családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyerekek fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet. Óvodánk egyrészt folytatja a család nevelőmunkáját, másrészt új módon kiegészíti azt. A gyerek óvodába lépése pillanatától kezdve a családdal együtt felelősek vagyunk azért, hogy személyiségük alakulása megfeleljen társadalmunk követelményeinek, és az együtt elért eredmények megalapozzák az iskolai nevelést A sokoldalú nevelőmunkánknak át kell fognia a gyermeki személyiség egészét, és az érzelmi biztonságot nyújtó derű, szeretetteljes óvodai légkörben biztosítjuk mind a testi, mind az értelmi, mind a közösségi fejlődésüket. 5. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI Általános nevelési elveink: Helyi pedagógiai programunk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves koráig.a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. ( 2014. 09. 01. ) Óvodánk funkciói: óvóvédő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. 7
Alapelvünk, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze, nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását. Mivel gyermekeink életkori sajátosságaikból adódóan kiszolgáltatottak, alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelésünk teljes eszközrendszerével. A kölcsönös bizalom eredményeképpen a családi élet legbensőbb dolgairól is lehet információnk, ezért fontos a pedagógiai etika. Az óvónő modell szerepe kiemelkedő jelentőségű, legyen minta a gyermek számára, nevelői magatartásával nyújtson példát a családi nevelés számára is. Helyi adottságokból és igényekből fakadó nevelési elveink: A szociálisan hátrányos helyzetű, vagy gyengébb képességű gyermekek érdekében együttműködünk a családdal, az önkormányzattal és a védőnővel. Az idősebbek tiszteletére, megbecsülésére, udvariasságra neveljük a gyermekeket. Viselkedésünkkel, nevelési elveinkkel modell értékűek igyekszünk lenni a gyermek és a család számára. A gyermekek egyéni igénye szerint foglalkozunk, beszélgetünk velük. Gondozás és egészséges életmódra nevelés A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A gondozás és egészséges életmódra nevelés feladatainak megvalósításában az óvónőkkel a dajkának is szorosan együtt kell működnie. Az óvodapedagógus feladatai a gondozás és egészséges életmódra neveléssel kapcsolatban Tudatosan, a gyermekek élettani szükségleteit figyelembe véve tervezzük életritmusukat, napirendjüket. A csoportszobát tegyük barátságossá, otthonossá, esztétikussá. Szervezzük meg, hogy a gyerekek minden nap tartózkodjanak a szabadban, kielégíthessék mozgásigényüket. Biztosítsuk a gyermekek egészségének védelmét, a mindennapi edzési lehetőségeket. Biztosítsuk a lehetőséget, hogy a tavaszi és nyári hónapokban a gyerekek a szabadban étkezzenek. Gondoskodjunk a megfelelő tárgyi környezetről, a folyamatos karbantartásról. A felszerelések megóvásába, a környezet ápolásába, védelmébe vonjuk be a gyerekeket is. Az óvoda udvarát úgy alakítsuk ki, hogy legyen burkolt és füvesített terület, legyen napos és árnyékos rész. 8
Biztosítsuk a gyerekeknek azt, hogy a mosdó és a WC az udvarról is könnyen megközelíthető legyen. Tegyük lehetővé, hogy a védőnő havonta egy alkalommal bemutatót tartson az egészséges táplálkozásról, vitaminokról, betegségekről és hogy hetente egy alkalommal fogadóórát tartson a szülők számára. Saját termésű vagy a szülők által adományozott gyümölccsel, zöldséggel egészítse ki a gyermekek étrendjét. Gyermeki tevékenységek A napi életritmusuknak megfelelően rendszeresen, a megszokott időben végzik tevékenységeiket. Mindig azonos időpontokban, derűs légkörben étkeznek, annyi ételt fogyasztanak, amennyi jól esik nekik. Gyakorolják a helyes tisztálkodást és a WC használatot, közben alakul tisztaságigényük is. Megfelelő, a mozgást nem gátló ruhában és cipőben tartózkodnak az óvodában, öltözködésben alkalmazkodnak a hőmérsékleti változásokhoz. Annyit mozognak az udvaron, kirándulások, séták alkalmával, amennyire egyénileg szükségük van, az edzési lehetőségeket kihasználják. Alvásigényük egy részét az óvodában elégítik ki, vagy kedvenc játékukkal pihennek. 6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Óvodai programunk fő nevelési feladatának tartja az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és értelmi érettség kialakulását. Ezen belül: az egészséges életmód alakítását, az érzelmi nevelést és a szocializáció biztosítását, az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítását. 6. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Óvoda nevelésünk feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: a gyermek gondozása, testi fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, a rendszeres mozgás biztosítása, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet, megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 9
6. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretet teli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, az óvodapedagógusgyermek, gyermekdajka, gyermekgyermek kapcsolatot pozitív, bevésett, attitűd érzelmi töltés jellemezze, az óvoda egyszerre segít a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek, az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére A szocializáció szempontjából különös jelentőségű az olyan óvodai élet megszervezése, amelyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, közösen végzett munka öröme, olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, segítőkészség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. A gyermek nyitottságára építve az óvodának elő kell segítenie, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni, a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tiszteljék és becsüljék azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A szociális tanulás legfőbb eszköze óvodás korban az utánzás a mintakövetés, ezért az óvodapedagógus és az óvoda dolgozói legyenek igényesek megjelenésükre, kommunikációjukra, bánásmódjukkal és viselkedésükkel igyekezzenek követésre méltó modellt nyújtani. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű az elhanyagolt, kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek, (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb ) közreműködésével. Az érzelmi nevelés az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, gyakorlati módszere, eljárásmódszere, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. Az érzelmi nevelés által biztosíthatók a gyerekek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formák és társas kapcsolatok. A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt, amelyet családi szocializációra építve az óvoda folytat, s ezzel tovább szélesíti a gyerek bevezetését a társadalmi környezetbe. Óvodánkban vegyes életkorú csoport működik, ezáltal a szociális tanulásra gazdagabb lehetőség van, mint az egykorúak csoportjában. Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi nevelés és a szocializáció terén Barátságos és derűs légkört alakítsunk ki, amely hozzájárul a gyerekek egészséges fejlődéséhez, biztosítsuk a gyerekek gazdag, változatos tevékenységét, az ak 10
tív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. A napirendben érvényesítsük a folyamatosságot és rugalmasságot, de a főbb kereteket tartsa be. Magatartásunk legyen határozott, ugyanakkor barátságot, szeretetteljes, őszinte. Személyiségünk modell értékével hassunk csoportunkra. Olyan bensőséges kapcsolatot alakítsunk ki, hogy a gyerek a csoport tagjának érezze magát, érezze, hogy számon tartják, szükség van rá. Erősítsük a gyerek meglévő éntudatát, törekedjünk arra, hogy énképe differenciálódjon, az én és a másik elkülönüljön. Féltő gonddal segítsük a többnyire együttjátszó gyerekek kis csoportjait, amellyel az egyes gyerekek a csoporthoz kötődnek. Fokozatosan alakítsuk a gyerek tűrő és konfliktusmegoldó képességét, neveljük a gyereket a másság elfogadására. Törekedjünk arra, hogy a gyerekek átvegyék elfogadó, megértő, segítő beállítódásunkat. Tegyük lehetővé, hogy a gyerekek fejlettségének és aktivitási igényének megfelelő tevékenységet választhasson. Kísérjük figyelemmel a gyermekek életútját születésüktől az óvodáskor végéig, valamint családi viszonyait. A hátrányokat az óvodai nevelés lehetőségeivel igyekezzünk enyhíteni. 6. 3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, ÉS NE VELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel, (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatására, és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve, sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés folyamatának. Az anyanyelvikommunikációs nevelés eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermekek iskolai képességeinek megalapozásához. Az óvoda a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységet, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek / érzéke 11
lés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás / és a kreativitás fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés terén Az óvónő törekedjen arra, hogy beszéde szemléletes, képszerű legyen. Tartsa szem előtt a nevelési folyamat kétoldalúságát, ez hangsúlyozottan érvényes az óvónő és a gyerekek között kialakult nyelvi kommunikációra. Ösztönözze a szülőket arra, hogy beszédhibás gyermeküket szakemberhez vigyék. Törekedjen arra, hogy a beszélgetések során új fogalmakkal ismerkedjenek a gyerekek. Ösztönözze a gyerekeket folyamatos beszédre, és egymás közötti párbeszédre. Beszéde legyen követésre méltó, nyelvhasználata is legyen kifogástalan, mondatszerkesztése egyszerű, de változatos. Kísérje figyelemmel a gyerekek egyéni beszédsajátosságait. Ismerje fel a beszédhibákat. Kezdeményezzen beszélgetést a gyermekcsoporttal, vagy egyegy gyermekkel. Egyéni fejlődésük ütemének megfelelően bővítse a gyerekek szókincsét. Ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját. Ismertesse meg a szülőket a gyerekekről szerzett óvodai tapasztalataival, az óvodában folyó anyanyelvi nevelés céljaival. A gyermekhez fűződő viszonyában legyen elfogadó, kezdeményező, együttműködő, egyenként ismerje a gyerekek érzelmeit. Kerülje a kiabálást, fenyegetőzést, felháborodását viszont nyilvánítsa ki. Fordítson különös figyelmet a beszédkedv fenntartására, a gyerekek meghallgatására, kérdéseik érvényesülésére és a válaszok igénylésére. Gyermeki tevékenységek Szükségleteit, kívánságait szóban kifejezi a gondozási műveletek során. Csoportos beszélgetés során kialakul a gyerekek beszédfegyelme. A játék és tanulás során gyakorolják a különböző nyelvtani szerkezeteket. Munka közben a szabályok közlésével, az utasításokkal fejlődik beszédük, gondolkodásuk. A mese, vers hallgatásával bővül szókincsük, gesztusaik, fejlődik mimikájuk. Rajzaikban is kifejezik érzéseiket, és gondolataikat. A dalokban, mondókákban, rigmusokban a dallam és szöveg összhangját megérzik. Matematikai tevékenységek közben a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. Szóbeli utasítás nyomán cselekednek, összehangolják mozgásukat. A fejlődés jellemzői 3 4 éves korban 12
Egyéni fejlettségüknek megfelelően beszélnek cselekvéseikről, megtörtént eseményekről. Ismerik a környezetükhöz tartozó tárgyak és jelenségek nevét. Gondolataikat összefüggően fejezik ki. A magán és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik. 4 5 éves korban Szívesen bátran beszélnek élményeikről. Beszédkapcsolatukat a miért kérdés jellemzi. Gondolataikat érthetően összefüggően fejezik ki. Társaik beszédére odafigyelnek, igénylik, hogy őket is meghallgassák. Helyesen használják a jelen, és múlt időt. Értik és használják az ismert szavakat. 5 7 éves korban Összefüggően beszélnek, használják szókincsüket. Figyelmesen végighallgatják az óvónőt, többnyire társaik beszédét is. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a jövő idejű igeidőt és igemódot. Minden beszédhangot tisztán ejtenek. Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció kapcsolata más nevelési színterekkel Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. 6. 4. ERKÖLCSI NEVELÉS A pedagógus viselkedése, magatartása modell értékű legyen a gyermekek számára. Megteremtjük az óvodások jó közérzetének biztonságérzetének megfelelő szeretetteljes légkört. Tapasztalatszerzés, felnőtt segítségnyújtás hatására lehetővé válik az önismeret fejlesztése (éntudat, énkép), és a másik emberrel való viszony alakítása. A viselkedéskultúra fejlesztése érdekében óvodai közösségünkben stabil szokásrendszert építünk ki, és következetes szabályrendszert állítunk a gyermekek elé. A személyiségjegyek alakítása során nagy hangsúlyt fektetünk az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésére a gyermekek jellemének alakítására (pld: együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, segítőkészség). Az óvodánkban kialakított hagyományok, ünnepek jelentősen szolgálják a közösséggé formálódást, az erkölcsi értékek megőrzését. Az erkölcsi nevelés során megalapozzuk a viselkedésre vonatkozó alapvető illemszabályokat, pl. köszönés, megvárjuk, amíg a másik befejezi mondandóját, és csak akkor beszélünk, kislányokat előre kell engedni, csúnya beszéd kiküszöbölése, konfliktushelyzetek megoldására vonatkozó szabályok stb. 13
Óvodánkban hetente egy alkalommal hitoktatás folyik amit a település plébánosa tart. Év elején a szülők véleményét kikértük, hogy igénylike, amit aláírásokkal hitelesítettek. 7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 7. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője a két felsőfokú képzettségű óvodapedagógus. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitűdjük modellt, mintát jelent a gyermekek számára. A nevelőtestület átlagéletkora 49 Az óvodában eltöltött éveik száma 1 óvónő 36 év 1 óvónő 7 év Szakképesítés 1 fő felsőfokú óvónői végzettség 1982 1 fő óvónőképző főiskolai végzettség 1992 gyógypedagógiai asszisztens 2012 Törekszünk a személyi állandóság biztosítására. A csoportban dolgozó óvónők hosszú távú megbiztatásánál lényeges szempont, hogy emberileg és szakmailag egyaránt biztosított legyen az eredményes együttműködés. Fontosnak tartjuk mindketten az önművelődést a szakmai tájékozottságunk és szaktudásunk fejlesztését, amihez saját és az óvoda szakkönyvei is rendelkezésünkre állnak. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Nevelőmunkánkban az óvónők segítőtársa a dajka, aki legszorosabban a gondozás és egészséges életvitelre nevelésben, a szokások rögzítésében, a gyermekek testi szükségleteinek kielégítésének működik együtt az óvónőkkel. Irányításával azonban a nevelőmunka minden területén részfeladatokat lát el. Ő gondoskodik a csoportszoba és a hozzátartozó helyiségek higiéniájáról is. A dajka létszáma: l fő. Dajkai szakképesítéssel, 36 év óvodai gyakorlattal rendelkezik. Óvodánk melegítő konyhával üzemel. Az élelmezéssel kapcsolatos élelmezésvezetői feladatokat a dajka látja el. 7. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK Óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Óvodánk épületét és udvarát, ezek berendezését úgy alakítottuk ki, hogy a gyerekek biztonságát, kényelmét szolgálják, biztosítsák egészségük megőrzését, fejlődését, tegyék lehetővé a különböző korú és fejlettségű gyerekek mozgás és játékigényének kielégítését, a csoportszobát természetes anyagokkal, kel 14
lemes színekkel tesszük hangulatosabbá. A gyermekek által használt tárgyakat hozzáférhető módon és a gyerekek biztonságára figyelve helyezzük el. Óvodánkban a mindenkori előírásoknak megfelelően biztosított a munkakörnyezet, az óvodai dolgozóknak, és a szülők fogadására is van az igényeknek megfelelő hely. A működéshez szükséges alapvető tárgyi feltételeke biztosítva vannak. Pályázati lehetőségek kihasználása és a szülők aktív közreműködése révén főleg a gyermekek mozgásos tevékenységeihez és a környezeti neveléshez rendelkezünk jó feltételrendszerrel. A hiányokat önerőből, a szülők segítségével, a faluban lévő vállalkozók és a fenntartók hozzájárulásával igyekszünk pótolni. Számítanunk kell folyamatos állagromlásra, amely miatt cserére, felújításra illetve új eszközök beszerzésére lesz szükségünk az elkövetkezendő öt éven. Jelenlegi és hiányzó eszközkészletünk az Eszközrendszer táblázat mellékletben található. 15
7. 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE (NAPIREND, HETIREND) A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. Mindennapjainkban azonban ezeket rugalmasan kezeljük. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek között harmóniára törekszünk, szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. A gondozás folyamatában is nevelünk, kapcsolatot építünk a gyermekekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző dajkával Időtartam Tevékenység 7. 00 9 30 Játék, beszélgetés, testápolás,tízórai 9 30 11. 45 J Szabadon választott játék, Á és szervezett játék T Mindennapi testnevelés É Mese K Természetjárás 11. 30 16. 15 Testápolás, Ebéd Mese, Pihenés Öltözködés, testápolás Mindennapi testnevelés Uzsonna, Játék, kötetlen beszélgetés Ha az időjárás megengedi, a tevékenységeket a szabadban végezzük. Hetirendünk A hetirend csak iránymutató, nem ragaszkodunk szigorúan hozzá. Váratlan események /időjárás változás, érdekes téma /, a gyerekek igényei, hangulata, kérései alapján rugalmasan kezeljük. Amíg a gyerekek érdeklődését valamely téma ébren tartja, akár minden nap előjöhet. 16
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Versmese Versmese Versmese Versmese Versmese Ének, zene, Külső világ tevékeny énekes játék megismerése Mozgás (5 6 7) (5 6 7) Ének, zene, Énekes játék (3 4) Rajzolás, mintázás, kézi. (5 6 7) Külső világ tevékeny megismerése (3 4) 7. 4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Rajzolás, mintázás Kézimunka (3 4) Külső világ tevékeny megismerése (5 6 7) 7. 4. 1. Óvoda és család Óvodánk a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Nevelésünkben elismerjük a család elsődlegességét, hisz a szülők ismerik legjobban gyermekük igényeit, szükségleteit, szokásait, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és korosztályi tapasztalata, mely alapján segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Óvodánkban a szülőkkel naponta van módunk beszélgetni. E beszélgetések kiegészítője a családlátogatás, ahol módunk nyílik megismerni a család szokás és szabályrendszerét. Ahol szükséges, ott igyekszünk tapintatosan befolyásolni az életmód jó szokásainak kialakítását. A szülői értekezletek is jó alkalmat nyújtanak a közös beszélgetésekre, tapasztalatcserére. A szülőkkel való kapcsolatunk a tapintatra épül. Közös programok, együttes tevékenységek szervezésével igyekszünk elmélyíteni. Lehetőséget biztosítunk a szülőknek, érdeklődőknek, hogy megismerhessék helyi pedagógiai programunkat, elmondhassák véleményüket. A gyermekek fejlődésének érdekében: A szülő az alábbiakkal segítheti munkánkat: betartja az óvoda házirendjét, alkalmazza, elfogadja gyermeke szokás és szabályrendszerét, gyermekével kapcsolatos problémákat őszintén megbeszéli az óvónővel, s törekszik az együttműködésre, javaslataival, véleményével hozzájárul nevelőoktató munkánk hatékonyságához, aktívan részt vesz a szülői értekezleten, közös rendezvényeken, tárgyi feltételek javítását szolgáló közös munkában. Nevelőtestületünk a következőkkel segítheti a szülőket: jó kapcsolatot tart fenn a szülőkkel. 17
a gyermek fejlődése érdekében a szülő szemléletmódjának helyes irányba terelése (pl. a játék fontossága), szakmai tanácsadás gyermeknevelési kérdésekben, szülőgyermek kapcsolat javításának segítése, rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, tevékenységéről, óvodai életéről. 7. 4. 2. Óvoda és iskola Az óvodai élet után az iskolák meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A szülőnek joga van a szabad iskolaválasztáshoz. Óvodánkban ennek megfelelően a helybeli, ivánci és csákánydoroszlói iskolába íratják be gyermekeiket a szülők. Mindkét intézménnyel jó kapcsolatban vagyunk. Érdeklődünk egymás nevelési céljai, elképzelései iránt, hogy a gyerekek zavartalan iskolakezdését, ezáltal is elősegítsük. 7. 4. 3. Az óvoda és a közművelődési intézmények Mivel a faluban lévő művelődési ház kevés művelődési lehetőséget nyújt, ezért a távolabb működő intézményekkel tartjuk a kapcsolatot. Az intézmények kínálatából úgy válogatunk, hogy azok elősegítsék a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását, maradandó élményt nyújtsanak a gyerekeknek. 7. 4. 4. Az óvoda egyéb kapcsolatai Óvodánk igyekszik jó kapcsolatot kialakítani, a meglévőt ápolni, elsősorban a fenntartóval, az ivánci önkormányzattal. 2009. szeptember óta a csákánydoroszlói Csaba József ÁMK tagóvodájává váltunk, ettől kezdve ők a munkáltatók. Havonta rendezett vezetői értekezleten kerülnek megbeszélésre az aktuális problémák ahol a tagóvodavezető is részt vesz. Kapcsolatban állunk még a pedagógiai szakszolgáltató intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekotthonnal, a speciális képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal és a védőnővel. 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Gyermeki tevékenységek A beszoktatás alatt fokozatosan beilleszkednek a csoport mindennapi életébe. A gyerek a szülő jelenlétében ismerkedik az óvodai környezettel, társaival és az óvónőkkel. Életkoruknak megfelelő tevékenységet folytatnak, és abban minden gyermek a saját képességeinek megfelelő szinten vesz részt. Részt vesznek a gyermeki ünnepek, a természettel összefüggő és a társadalmi ünnepek előkészítésében és megvalósításában. Már óvodába lépésükkor találkoznak a közösségi élet szokásaival és életkoruknak megfelelően ezek szerint viselkednek. 18
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt, elfogadják a megkívánt magatartási formákat. Figyelnek óvónőjükre és társaikra, bekapcsolódnak a foglalkozásokba, a szabályokat betartják. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel. Ébredezik bennük a közösségi öntudat, együtt éreznek társaikkal, elfogadják a másságot. Bíznak önmagukban, önálló véleményalkotásra is vállalkoznak. Barátságok alakulnak ki. Igazat mondanak. Kiemelt nevelési feladataink Az óvónő az egyéni bánásmódot az óvodai élet valamennyi területén minden gyerekre vonatkoztatva érvényesíti. A gyerekek vegyék át az elfogadó, megértő, segítő beállítódást. Lehetővé tesszük, hogy a gyerek fejlettségének és aktivitási igényének megfelelő tevékenységet választhasson. Megnyerjük a szülőket az együttműködéshez, a közös tevékenységekhez. Saját példamutatásával nevel az idősebbek tiszteletére, megbecsülésére, a falu lakóival szembeni udvariasságra. Ismerje és tartsa tiszteletben a család elsődleges nevelő szerepét, segítse a szülőket nevelési eljárásaik finomításában. Minden gyerekkel egyéni igényeik szerint foglalkozzon, beszélgessen. 8. 1. JÁTÉK A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, ezért a játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban A játékot indirekt módon irányítsuk. Tartsuk tiszteletben a gyermeki játék önállóságát. Biztosítsuk azokat a feltételeket, amelyek kedvezően hatnak a játék kialakulására, nyugodt légkört teremtsünk. A napirenden belül biztosítsunk elegendő időt és helyet a játék számára. Biztosítsuk folyamatosan a játékhoz szükséges eszközöket. Használjuk ki az egyéni élményeken túl a közös élményszerzés lehetőségeit, lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz, a gyakorlójátékokhoz, a szimbolikus, szerepjátékokhoz. Teremtsünk helyzeteket a játék fejlesztése érdekében. Szükség esetén kapcsolódjunk be a játékba, játszunk együtt a gyerekekkel. 19
Segítsük, ha kell, tanítsuk a gyereket a saját fejlődési szintjének megfelelő eszközökkel való játékra. Segítsük a játék kapcsán kialakuló szociális kötődéseket. Adjunk lehetőséget játék közben a konfliktusok önálló megoldására. Ösztönözzük a szülőket gyerekükkel való együttjátszásra. Gyermeki tevékenységek A gyakorlójáték, melynek során a gyermek a felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével ismerkedik. A szerepjáték, melyben tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit vetíti ki. A barkácsolás, melyben a játékoz készít önálló elgondolása alapján eszközöket. A dramatizálás, bábozás a szerepjátékot gazdagítja, melyben a gyermek, irodalmi élményeit szabadon választott, kötetlen módon adja elő. Az építő, konstruáló játék során kockákból, játékszerekből, alkatrészekből, különböző anyagoktól építményeket, játékszereket hoznak létre. A szabályjátékban a gyerekek pontosan megtartják a játékban betöltött szerepüket és az előre meghatározott szabályokhoz igazodnak. A fejlődés jellemzői 34 éves korban: a gyerekek játékszereket rakosgatnak maguk alkotta szabály szerint, egyszerű cselekményű szerepjátékban részt vesznek, az elemi szabályokat betartják, figyelemmel kísérik, hogy az óvónő javítja a játékokat, barkácsol, érdeklődve figyelik a bábuk mozgását, egyszerű szabályjátékokban részt vesznek. 45 éves korban: a gyakorlójáték a konstrukciós és szerepjáték elemeként is jelentkezik, a gyerekek képesek a közös játék megszervezésére, kötődnek a szerephez, segítenek az óvónőnek a játékok megjavításában, az óvónővel közösen egyszerű bábukat készítenek, mozgatják azokat, képesek rá, hogy a szabályokat a társaikkal együtt betartsák. 567 éves korban: a gyakorlójáték a konstrukciós és szerepjáték elemeként jelentkezik, képesek játékhelyzeteket létrehozni, tudnak vezetni, a játék szabályihoz és játszótársaikhoz alkalmazkodni, az óvónővel közösen készítenek sík és fakanál bábukat, önállóan játszanak velük, játékelemekből játékokat tudnak készíteni, betartják a játékban a szabályokat, másokkal is betartatják azokat. Kiemelt nevelési feladataink: Ösztönözzük a szülőket gyermekükkel való együttjátszásra. Biztosítjuk, hogy a gyerekek fantáziája, hangulatai, érzelmei szabadon szárnyalhassanak. 20
Ösztönözzük a gyerekeket a konfliktusok megoldására. Törekszünk minél sokoldalúbb játékélmények biztosítására. Az évszakból függetlenül megteremtjük, hogy minél több lehetőség legyen a szabadban való játszásra. A játék kapcsolata más nevelési színterekkel A játék szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi neveléssel, mert a gyerekek tevékenységeik közben egymással kommunikálnak, beszédükben felbukkannak irodalmi élményeikből átvett szavak, szókapcsolatok. A játék során erősödnek társas kapcsolataik, viselkedési szokásaik, szocializációjuk. Játékuk közben fejlődnek finom és nagymozgásaik. A környezetükben szerzett tapasztalataikat, élményeiket kivetítik játékukban. 8. 2. ESZTÉTIKAI NEVELÉS, Esztétikai nevelés A gyermekek otthoni környezetükből nagyon eltérő tapasztalatokkal, ízléssel kerülnek az óvodába. A gyermekek esztétikai nevelése, mint minden más terület, tudatos nevelési tevékenység. Célja a tapasztalat és élménynyújtás, amelynek segítségével a környező világ a kisgyermek számára érzéki síkon megfoghatóvá válik és képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására, megvalósítására és létrehozására. Kisgyermekkorban az esztétikai tevékenységek iránt való vonzódás spontán, csak a hajlam adott és a csirája annak a képességnek, amely egyre szándékosabbá válik. Az esztétikai nevelés három fő területe: A./ mese, vers, b./ ének, zene, énekesjáték, C./ rajzolás, mintázás, kézimunka 8. 3. MESE, VERS Az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: a mese, a vers és a mondókák. A verselés, mesélés, mondókázás élmény a kisgyermek számára. Nevelésünk akkor eredményes, ha a gyermek szereti a mondókákat, verseket, meséket, ha örömet okoznak neki, ha kéri, várja az újabb és újabb élményt. Mivel a mese a vers közege a nyelv, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta, és esztétikailag értékes mondókát, mesét, verset halljanak a gyerekek. A gyermek saját versés mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodapedagógus feladatai a mesevers terén Az irodalmi anyag megválasztásánál vegyük figyelembe a csoport összetételét, érdeklődését. 21
Tegyük élvezetessé a vers és mesemondás folyamatát. Az irodalmi alkotásokat gyakran ismételjük. Éreztessük, hogy a mesemondás a nap lényeges eseménye. Teremtsünk megfelelő körülményeket az anyanyelvi nevelésre. Tegyük lehetővé, hogy a településen élő idős emberek régi meséit hallgathassák meg. Tegyük lehetővé, hogy a jól kiválasztott, kedvelt verset, mesét újra és újra hallhassák. Segítsük elő, hogy a gyermekeknek otthon is rendszeresen meséljenek, mondjanak verset a szülők. Gyermeki tevékenységek A gyermek, mozgással kíséri a mondókát, verset. Figyel az óvónő vers és mesemondására. Elbábozza, dramatizálja az ismert irodalmi alkotásokat. Kitalál történeteket, elbeszéléseket. Szabadon választ az ismert mesék, versek között. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Az ismert versek, mesék ismétlését kérik. Segítenek a mesemondás hallgatás feltételeinek megteremtésében. A mesehőssel történt dolgokat beleviszik játékukba. A képek alapján megtalálják kedvenc meséiket, vigyáznak a könyvekre. Ismernek lol2 mondókát, 68 verset. Óvodáskor végén el tudja különíteni a meséit a valóságtól. Kiemelt nevelési feladataink Törekszünk arra, hogy mesemondáskor használjuk azt a tájnyelvet, amit óvodásaink, illetve a szülők beszélnek. Elősegítjük, hogy a gyermeknek otthon is rendszeresen meséljenek, verseljenek szüleikkel. Biztosítsunk irodalmi élményt. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek megismerkedhessenek az idősebek által őrzött mesékkel, versekkel. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek színészek előadásában ismerkedjenek mesékkel, versekkel. A mesevers kapcsolata más nevelési színterekkel A mesevers legszorosabban az anyanyelvi neveléssel, énekkel, a zenével, a mozgásos játékokkal, valamint az ábrázolással és a külső világ tevékeny megismerésével fonódik össze. 22
8. 4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyerekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, élményhez juttatja őket, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját. Az óvodában az ének, zene, énekes játék feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását. Az óvodapedagógus feladatai az ének, zene, énekes játék kapcsán Az óvónő törekedjen arra, hogy változatos módon keltse fel a gyerekek érdeklődését. Énekes népi játékokkal, és igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal is fejlessze a gyermekek zenei képességeit és zenei kreativitását. Segítse elő, hogy kedvenc énekes játékaikat a nap bármely szakában eljátszhassák, és ezzel a lehetőséggel az udvaron, vagy a kiránduláson is éljenek. Tegye lehetővé, hogy a szülők is megismerjék, milyen jellegű dalokat használ a zenei nevelésben. Segítse elő, hogy a még élő népszokásokhoz kapcsolódó dalokkal, rigmusokkal megismerkedjenek a gyerekek. Tegye lehetővé, hogy a falut, mezőt járva az idősebek által előadott népdalokkal ismerkedhessenek a gyerekek. Teremtse meg az ének, zene, énekes játék alapvető feltételeit, szervezze meg a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatásokat. A foglalkozásokat változatos módszerekkel, a gyermekek aktív részvételére támaszkodva szervezze meg. Kövesse a fokozatosság elvét a zenei anyag feldolgozásában. Ismertesse meg a gyermekeket ünnepeinkhez kapcsolódó szokásokkal és dalokkal. Biztosítson nyugodt légkört az énekes, zenés tevékenységekhez. Tegyen különbséget a csak meghallgatásra, és a megtanulásra szánt dalok között. Segítse a gyerekek kezdeményezését, aktivitását, spontaneitását. Törekedjen a szép, esztétikus mozgások kialakítására, az éneklés könnyedségére, és a tiszta éneklésre. Tartsa szem előtt, hogy a zenehallgatás anyaga változatos, az alkalomhoz illő legyen. A zenehallgatás keretén belül más nemzetiségek dalaival is ismertesse meg a gyermekeket. Gyermeki tevékenységek Az óvónő indítása után tisztán énekelnek a csoporttal közösen. A halk és hangos különbségét észreveszik, megkülönböztetik a finomabb hangszíneket. Ismert dalokat, mondókákat egyenletes lüktetéssel, vagy ritmus tapssal kísérik. 23
Ütőhangszereket használnak mondókázás, éneklés kísérésére. Felismerik a tanult dalokat hangszer, dúdolás, illetve zárómotivumról is. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Tudnak természetes tempóban járni, segítség nélkül, tempót tartani, dallamot visszaénekelni. Megkülönböztetik és reprodukálják a halkhangos, magasmély, gyorslassú fogalom párokat dallamban, ritmusban. Felismerik a dallamot a dallammotívum alapján és néhány természetbeli környezetbeli hangot is. Tíz dalt, olyan biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is, hogy elkezdeni is tudják. Kiemelt nevelési feladataink: Törekszünk arra, hogy változatos módon keltsük fel a gyerekek érdeklődését. Elősegítjük, hogy kedvenc énekes játékaikat a nap bármely szakában eljátszhassák, és ezzel a lehetőséggel az udvaron, vagy a kiránduláson is éljenek. Lehetővé tesszük, hogy a szülők is megismerjék, milyen jellegű dalokat használ a zenei nevelésben. Elősegítjük, hogy a még elő népszokásokhoz kapcsolódó dalokkal, rigmusokkal megismerkedjenek a gyerekek. Lehetővé tesszük, hogy a falut, mezőt járva az idősebbek által előadott népdalokkal ismerkedhessenek a gyerekek. A zenei nevelés kapcsolata más nevelési színterekkel Az ének, zene, énekes játéknak szoros a kapcsolata a vers, mese; a mozgás; a külső világ tevékeny megismerése hasonló területeihez; az anyanyelvi neveléssel alapvető és átfogó kapcsolatot mutat. Zenei élményeket szereznek a gyerekek játék, mozgás közben, kirándulások alkalmával. 8. 5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, az építést, képalakítást, konstruálást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést és a környezetalakítást. Ezek a tevékenységek az óvónő által biztosított feltételekkel az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermekek tér forma szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakulását. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 24
Az óvodapedagógus feladatai rajzolásmintázáskézimunka terén Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyerekek játékidőben is, az udvari lehetőségeket kihasználva is ábrázolhassanak. Törekedjen a gyerekek egyéni fejlettségéhez mért értékelésre. Segítse a kezdeményező, kreatív magatartás érvényre jutását. Törekedjen arra, hogy az esztétikus tárgyi környezet is hasson a gyerek ízlésének fejlődésére. Segítse elő, hogy a szülők otthon is adjanak lehetőséget a rajzolásra, festésre, kézi munkára. A gyerekek kész alkotásait őrizzék meg, örüljenek neki. Teremtse meg a feltételeit, hogy a gyerekek építgessenek, firkálgassanak, homokot formáljanak, gyurkáljanak. Ismertesse meg a gyerekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Keltse fel a gyerekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát, az igényt az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. Juttassa a gyerekeket az alkotás öröméhez. Vegye figyelembe az egyes gyerekek fejlettségi szintjét és a váratlan helyzeteket. Fejlessze a gyerekek képi gondolkodását. Az óvónő, mint modell, tevékenységével mintát nyújtson a gyerekeknek. Ismertesse meg a gyerekeket nagy művészek alkotásaival. Hívja fel a gyerekek figyelmét környezetük gazdag szín és formavilágára. Gyermeki tevékenységek Képeket készítenek festéssel, rajzolással, papírragasztással, agyaglapba karcolással, nyomattal. Embert ábrázolnak életkoruknak megfelelően különböző technikákkal. Plasztikai munkákat készítenek a közösen gyűjtött, vagy az óvoda udvarán található különböző anyagokból. Nézegetik önmaguk és társaik munkáját, művészeti albumokat lapozgatnak óvónőjükkel. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, egyszerű mozgások. Képet alkotnak élmény, emlékezet alapján. Megfelelően használják és tisztán tartják az eszközöket, rendelkeznek helyes ceruzafogással. Megnevezik a színeket, azok sötét és világos árnyalatait. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők, téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. Véleményt nyilvánítanak saját és társaik műveiről, műalkotásokról. 25
Kiemelt nevelési feladatok Lehetővé tesszük, hogy a gyerekek az udvari lehetőségeket kihasználva is ábrázolhassanak. Törekszünk a gyermekek fejlettségéhez mért értékekre. Törekszünk arra, hogy a környezet esztétikája is hasson a gyerek ízlésének fejlődésére. A rajzolásminátzáskézimunka kapcsolata más nevelési színterekkel A rajzolás, mintázás, kézi munka tartalmában és feladataiban konkrét összefüggést mutat a játékkal /pl. konstruálás, környezet alakítás/, és a külső világ tevékeny megismerésével. /pl. színek, formák, téri viszonylatok, síkformák, stb./ 8. 6. MOZGÁS A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. A testnevelés a gyermekek természetes mozgását, a járást, futást, támaszt, függést, egyensúlyozást, ugrást és dobást fejleszti. A rendszeres testnevelés fejleszti képességeiket, kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését. A mindennapi testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és szükséges. Középpontjában a mozgásos játék áll. Az óvodapedagógus feladatai a testneveléssel kapcsolatban Az óvónő tartsa szem előtt a mozgás megtervezésénél a csoport egészségügyi állapotát, egyegy gyermek fáradékonyságát, teljesítőképességét, és éljen a környezeti feltételek adta lehetőségekkel. Segítse a bátortalanabb vagy ügyetlenebb gyerekeket, és törekedjen arra, hogy ezek a gyerekeke soha ne kerüljenek társaik előtt kedvezőtlen helyzetbe. Biztosítsa a jó hangulatot. Ösztönözze a gyerekeket arra, hogy a különböző állatok, növények mozgását utánozzák. Tegye lehetővé, hogy az udvaron, séta vagy kirándulás közben is kedvükre mozoghassanak, ugráljanak. /pl.: árokugrás, gurulás a lejtőn, famászás, egyensúlyozás kivágott fán, stb./ Teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. Segítse elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását. Adjon lehetőséget, hogy az adott gyakorlatot kiki saját képességei szerint hajtsa végre. Biztosítson a mozgáshoz megfelelő öltözéket minden gyermeknek. Minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra. Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlatának feltételeit a szabadban és a teremben egyaránt. 26