Városlődi Német Nemzetiségi Óvoda pedagógiai programja 2013
I. Bevezető Tartalomjegyzék II. Gyermekkép, óvodakép 1. A Városlődi Német Nemzetiségi Óvoda 2. Az óvodai nevelés alapelvei 3. Helyi adottságokból adódó kiemelt nevelési elvek III. Az óvodai nevelés feladatai 1. Az egészséges életmód alakítása 1.1 Egészségfejlesztési program 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 4. Sajátos nevelési feladataink 4/1: Német nemzetiségi nevelés 4/2: Német nemzetiségi nevelési céljaink 4/3: Német nemzetiségi nevelési feladataink 4/4: A nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése 4/5: Módszertani feladataink 4/6: Életkori sajátosságokból kiinduló feladataink 4/7: A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 4/8 : Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrált nevelése 4/9: Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 4/10: Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 4/11: Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 4/12: Hagyományaink az óvodában 4/13: Helyi tradíciók ápolása 4/14: Óvodánk kiemelkedő feladata IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei 1. Személyi feltételek 2. Tárgyi feltételek 3. Az óvodai élet megszervezése 4. Az óvoda kapcsolatai V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 1. Játék 2. Verselés, mesélés 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. A külső világ tevékeny megismerése 7. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése 8. Munka jellegű tevékenységek 9. Tanulás: A tevékenységben megvalósuló tanulás VI. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Érvényességi rendelkezések Felhasznált irodalom 2
AJÁNLÁS Programunknak a "CIC-KOMM!" nevet adtuk. E játékos szóhasználattal szeretnénk utalni programunk helyi vonatkozásaira. A magyar népi gyermekjátékból átvett, kicsit átformált játékos szavacska talán szimbóluma lehet nevelési törekvéseinknek. Szimbóluma annak, hogy a Városlődi Német Nemzetiségi Óvoda, német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda, melyekben a nevelés német és magyar nyelven folyik. Talán kifejezheti e két kultúra egymásmellettiségét, összetartozását. Utalhat a játékba hívásra, az együttjátszás örömére, az emberi kapcsolatokra. Lényegét tekintve nem is akarunk mást. Az óvodai nevelés, az egyéni képességek maximális fejlesztése spontán tanulási helyzetekben, a közvetlen gyakorlati tapasztalás kihasználásával történik. E sokrétű és összetett folyamatban mindig figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlettségi szintjét és egyéniségét. A gyermekekről való gondoskodás során szem előtt tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodának csak kiegészítő szerepe van. Fontos dolognak tartjuk, folyamatosan figyelemmel kísérni az Alapprogram módosításait, és azt beépítve pedagógiai programunkba naprakészen alkalmazni a nevelő munka során. Ajánljuk ezt a programot a fenntartónak, óvodánk nevelőtestületének, és az óvodás gyermekek szüleinek. 3
KÜLDETÉSNYILATKOZAT Feladatunknak tekintjük óvodánkban az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, családias légkör kialakítását, ahol a gyermek személyi és tárgyi feltételek biztosítása mellett, játékba ágyazott tevékenységek során, életkori sajátosságainak megfelelően fejlődik. A családokkal pozitív kapcsolat kialakításra, együttműködésre törekszünk. Célunk a környezetét szerető és védő, környezetében eligazodni tudó, boldog, kiegyensúlyozott gyermek nevelése. Valljuk: A gyermekbe vetett bizalomtól, az iránta érzett felelősségtől, nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között a gyermek felelőssége is kicsírázik. (Mérei Ferenc) 4
I. BEVEZETŐ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga es kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző köztük az innovativ pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe kell venni a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; b) a sajátos nevelési igenyű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igenyű gyermek nevelését végzi. 5
II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Dr. Hegyi Ildikó: A nevelés tízparancsolata (Tíz jó tanács gyermekneveléshez) 1. parancsolat: Vedd figyelembe a gyermek érzelmeit! 2. parancsolat: Fogadd el a gyermeket önmagáért! 3. parancsolat: Adj testi- lelki biztonságot! 4. parancsolat: Légy következetes! 5. parancsolat: Informálj és kommunikálj naponta! 6. parancsolat: Engedd a szárnypróbálgatást! 7. parancsolat: Dönts okosan! 8. parancsolat: Gondold meg mit kívánsz! 9. parancsolat: Hagyd saját tempója szerint fejlődni! 10. parancsolat: Tartsd ébren az érdeklődését! 6
Gyermekkép Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi, biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzak meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A felgyorsult élettempó, a megélhetési gondok akkora terhet rónak a családokra, hogy ezek károsan befolyásolják az egymáshoz fűződő érzelmi kapcsolatokat. Egyre kevesebb idő jut egymásra ebben a szinte percre beosztott életmódban. Az idő szorításában, sürgetésében csökken a gyerekek kitartása, szociális érésük lelassul, kapcsolataik felszínessé válnak. Ezt próbáljuk mi megelőzni, kompenzálni a derűs, családias, érzelem gazdag légkör megteremtésével. Célunk, hogy gyermekeink boldog, kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak. Az itt leírtakat áttekintve ars poeticánknak tekintjük, hogy a kezünkből kikerülő felnövekvő nemzedék a társadalom hasznos tagjává váljon, egyéni kapcsolataiban eligazodjon. A mi felelősségünk abban áll, hogy olyan alapot teremtsünk a magyar és nemzetiségi kultúra felhasználásával tudásban, tapasztalatban, melyre erős várként épülhet a felnőttkori mindennapi élet. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek kettő és fél éves korától az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. A gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső, pszichikus feltételei. Az óvoda pedagógiai 7
tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: - a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről - a testi, szociális, értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - életkornak, fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról, e tevékenységen keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról - emberi értékek közvetítéséről - a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, megerősítését, átörökítését. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok ( a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 1. A Városlődi Német Nemzetiségi Óvoda Városlőd 1397 fős, német nemzetiségű kisközség a Bakonyalján, szelíd hegyekkel, erdőkkel övezve. Történetének kezdete az Árpád-korba nyúlik vissza. A török hódoltságot megelőző korban a karthauzi kolostor, az Érdy-kódex szülőhelye adott rangot a településnek. A török kiűzése után a 18. században frankok és bajorok építettek otthont maguknak a lakatlan, elvadult területen. A falut ma is többségében az ők utódai lakják erősen keveredve magyarokkal. A 2. világháborúig kb. 95 %-os volt a német nemzetiségiek aránya, ma már csak 15-20 %-os. Évtizedek óta élnek a községben cigány családok, számuk fokozatosan nő. Életmódjuk, lakáskörülményeik általában nem megfelelőek, pozitív változtatásra azonban önmaguk alig képesek. A községnek a környéken egyedülállóan már 1895 óta van óvodája. Ez is jelzi, hogy az itt élő törekvő, szorgalmas embereknek már akkor is volt igényük arra, hogy gyermekeiket szépre, jóra taníttassák egy szebb, jobb, könnyebb élet reményében. Az itt élő német nemzetiségű emberek az utóbbi évek változásai hatására megújult hittel, lokálpatrióta érzésekkel, lelkesen tevékenykednek, hogy nyelvüket megmentsék az utódok számára. Sajnos, a sváb tájnyelvet már csak az egyre fogyó idős emberek használják, az unokák csak néhány családban hallják. A környék adottságai miatt, régen is és ma is, az emberek inkább kézműves tevékenységet folytatnak. Herendre, Veszprémbe, Ajkára járnak dolgozni. Sajnos, a munkanélküliek aránya is évek óta 10-15 % között állandósult. 8
Évről évre nő az anyagi gondokkal küzdő, elszegényedő családok száma. A nehezebb életkörülmények, a fokozódó létbizonytalanság, az egészségtelen életmód a családok életében egyre erősödő zavarokat okoz. A kedvezőtlen nevelési körülmények negatív hatásai a gyerekek fejlődésében, magatartásában mindjobban megmutatkoznak. Összefoglalva óvodánk sajátosságait tömören így fogalmazhatjuk meg: - a falunknak különösen szép a természeti környezete, - a gyerekek többsége német nemzetiségű származású. Ezen sajátosságok figyelembevételével kell megfogalmazni nevelőmunkánk alapkoncepcióját, fő irányait. 2. Az óvodai nevelés alapelvei: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk; Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, hátrányok csökkentését elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és elérő fejlődési ütemük figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátást is ). 3. Helyi adottságokból adódó kiemelt nevelési elvek Alapvető célunk és feladatunk gyermekeink egészséges, harmonikus fejlődésének segítése, az egyéni képességek kibontakoztatása, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével kétnyelvű környezetben. Békés, tevékeny gyermekközösségek kialakítása játékon és életkoruknak megfelelő hagyományokat ápoló tevékenységeken keresztül, amelyben a gyerekek érzelmekben gazdagodnak, önállósodnak, ismereteik gyarapodnak. 9
A nemzetiségi önazonosság kialakulásának segítése, erősítése a német nemzetiségi nyelvvel és kultúrával való ismerkedéssel, nemzetiségii hagyományok és szokások felélesztésével. Célunk, hogy egy bizonyos szintig fejlődjön a német nyelv hallás utáni megértése és egy szerény szókincs segítségével kérdés-felelet formában németül is kommunikáljanak. Célul tűztük ki azt is, hogy a nemzetiségi nevelésünkkel a szülőknek is mintát adjunk, hogy erősödjön a családokban is a nemzetiségi szokásokhoz, hagyományokhoz való kötődés. Célunk még a sajátos nevelési igényű gyermekek felkarolása és az esetleges részképességek elmaradása esetén egyéni fejlesztések a gyermek képességeit és sajátosságait figyelembe véve. A családi nevelés eredményeit figyelembe véve, azt folytatva és kiegészítve gyermekeink az óvodáskor végére rendelkezzenek olyan mentális, testi, lelki és szociális képességekkel, hogy megkezdhessék kétnyelvű iskolai munkájukat. III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, melyre programunk is törekszik. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. l. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; - a gyermek egészségnek védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; 10
- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása - megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása; - a gyermekek tapasztalják meg az időjáráshoz alkalmazkodó öltözködést, tartózkodjanak minél többet szabad levegőn, - a gyermekek pihenéséhez nyugodt légkör biztosítása - a család és az óvoda gondozási, egészséges életmódot kialakító szokásainak összehangolása (az egészséges életmód kialakítása során éljen a nemzetiségi nyelv is), - a gyermekek helyes életritmusának kialakítása élettani szükségleteik figyelembevételével. 1.1 Egészségfejlesztési program Az egészségfejlesztés területei: - egészséges táplálkozás - mindennapos testnevelés, testmozgás - személyi higiéné - testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése - a bántalmazás, erőszak megelőzése - baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás 11
Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvodai étlap összeállításához az ANTSZ ajánlást vesszük figyelembe. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Az óvoda és a pedagógus feladatai:: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként legalább egy-két gyümölcs- és zöldség-napot. - Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során 12
a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot e tevékenységeknek. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből. - Az étkezések során előforduló minden féle tejterméket kóstoljanak meg a gyerekek. Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztése. Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron), szabad játékban a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgása közben is lehetőség nyílik a mozgásfejlesztésre. Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. A mindennapos testnevelések során a tornagyakorlatokba beépíthetők prevenciós (lúdtalpmegelőző) gyakorlatok. Célul tűzzük ki a szülők bevonását mozgásos tevékenységekbe. (játékos tornadélután szervezése szülők-gyermekek számára, egészségvédelmi nap, sport nap) Időjárástól függően (köd, -15 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak). 13
Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A legfőbb személyi higiéniás feladat: a kézmosás szokássá fejlesztése, a saját felszerelés használata. Alapkövetelmény, hogy a személyi higiéniás felszerelés minden gyermek részére álljon rendelkezésre. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges, tiszta, biztonságos környezet megteremtése, higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri 14
játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. 15
A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Nevelési Tanácsadó logopédusával konzultál, aki hetente egyszer tart foglalkozást óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Nevelési Tanácsadó pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és véleménynyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. 16
Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek: Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. 17
A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermekés ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a 18
nevelési intézmény a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. 19
Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az óvodavezetői irodában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek; - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. - a szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak ( együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának ( ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás, és normarendszerének megalapozása. Mint a szocializáció, mind az én-fejlődés területén uralkodjon a nemzetiségi nyelvhasználat; - Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon 20
csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, mindazok megbecsülésére. - A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. - A kiemelt figyelmet igénylőgyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. - Gyermek-gyermek kapcsolat: Jelentősége a személyiségfejlesztésben több szempontból is fontos: a csoport közvetítő hatású, a mikrokörnyezet sajátos tartalmat hordoz, a csoporttöbblet az egyes gyermeket gazdagítja, szociális szerepek elsajátításának, beépülésének közege, a társas hatékonyság, szociális erő fokozója, segíti a reáli önismeret és a pozitív önérvényesülés kialakulását, a csoport segíti, lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, alkalmat ad a probléma többirányú megközelítésére. Tevékenységek Barátságok kialakulása. Figyelmes a társai iránt. Segít a társainak pl. barkácsolásban öltözködésben. A hiányzó gyerekeket észreveszik, ajándékot készítenek nekik. Születés- és névnapokat megünneplik. Megünneplik az év jeles ünnepeit. Feladatok Az óvónő fokozatosan ismertesse meg a gyerekekkel a társas együttélés és a szociálisan elfogadható önérvényesítés életkorban elvárható alapvető normáit, szokásait. Olyan ismétlődő közös tevékenységet szervezzen, amelyek során az összetartozás élményét mélyíti el. A gyermek viselkedésére adott visszajelzéseivel is nyújtson érzelmi biztonságot. Ismertesse meg az óvónő a szülőket a fokozatos beszoktatás előnyeivel. A gyermekek számára az ünnepeket úgy szervezze meg, hogy azt tevékeny várakozás előzze meg. 21
Fejezze ki a sikerrel végzett közös feladatok feletti örömét, és mutasson rá, hogy az eredmények együttesen érhetők el. Teremtsen az óvónő olyan légkört, hogy egymás másságát fogadják el (nemzetiségi, etnikai, hátrányos helyzetű). Sikerkritériumok: Az óvodai élet során kialakult szokások a gyerekek igényévé válnak, amelynek természetes módon tesznek eleget. A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérdését. Nyugodtan ülnek, az óvónő kérdéseire érthetően, a helyzetnek megfelelően állva vagy ülve válaszolnak. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire. Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek. Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt és észreveszik, ha valaki hiányzik. Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. Egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet, barátságot mutatnak. Felfogják az óvónő alapvető metakommunikatív jelzéseit (elismerés, nemtetszés, öröm, bíztatás, szomorúság, stb.) A megkezdett munkát felszólítás nélkül befejezik. Felelősséget éreznek a vállalt feladatokért, amelyet akkor is elvégeznek, ha nehézséget jelent, vagy érdeklődésüket már nem köti le. A mikro csoportokban képesek együttműködni, elfogadják a tennivalóktól függő alá-, fölé- és mellérendelési viszonyokat. Képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani esetleg elhalasztani, ha erre számukra belátható okból szükség van. Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 22
Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra-, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: - egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása - másrészt az értelmi képességek ( érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség- fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Tevékenységek Az óvónő irányításával anyanyelvi játékokat játszik. Bekapcsolódik a beszélgetésekbe, elmeséli élményeit. Mesekönyv nézegetése közben elmondja a képen látottakat a saját élményével dúsítva. Alkalmazza az udvariasság nyelvi formáit. Gyermekek eljátsszák, elbábozzák kedvenc meséiket, élményeiket. Céljaink: A sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a későbbiekben élményként előhívható. A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére épít. A figyelem összpontosítására motiválás. Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek a gondolataikat. Egyéni érdeklődési kör figyelembe vétele. Az óvónő beszéde mindig legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de még kifejező. Legyen modell a gyermekek előtt, anyanyelvi beszédkultúráját folyamatosan fejlessze. Mérje fel a fejlessze a gyermekek beszédkészségét. Alkalmazza a nyelvi játékokat. A gyerekek kérdéseire mindig válaszoljon, tegyen fel ő is kérdéseket. Fordítson figyelmet a gátlásos gyerekekre, empátiával törekedjen a szóbeli aktivizálásra. 23
Fejlessze differenciáltan az alacsonyabb társadalmi rétegekből jövő gyermekek beszédkészségét, szókincsét. Teremtsen alkalmat arra, hogy a gyerekek eljátsszák elmondják, elbábozzák kedvenc meséiket, és adjon lehetőséget az általuk kitalált történetek elmondására. Az anyanyelvi játékok számára külön időt biztosítson, és ezeket a játékokat építse be a mindennapi életbe. Tegye képessé a gyerekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. Igyekezzen az óvónő egyensúlyt találni a magyar és nemzetiségi nyelv alkalmazásaiban, gyakorlásában. Sikerkritériumok: Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése és észlelése. Képes vizuális és auditív differenciálásra. A keresztcsatornák működése a korának megfelelő. Verbális emlékezete korának megfelelő. Tud szemkontaktust teremteni és tartani. Elbeszélésük folyamatos, összefüggő, tiszta érthető beszéd jellemzi őket. Kialakul a beszédfegyelem. Beszédük követi az időrendi sorrendet. Használják a névmásokat, névszókat. Felismerik és használják a metakommunikatív jelzéseket. Sok találós kérdéssel és közmondással ismerkednek meg. Használnak gyűjtőfogalmakat és tudnak a gyűjtőfogalmak alá rendelni. 4. Sajátos nevelési feladataink 4.1. NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. A 2,5-6 éves gyermek nyelvi sajátosságai Az egészségesen fejlődő gyermek nyitott a külvilág felé, minden apró mozzanatát magába szívja. Az óvodás gyermek a tankötelezettség megkezdéséig tudattalanul elsajátítja a környezetében élő felnőttek nyelvhasználatát. Szókincse egyre gazdagabb, képes kifejezni gondolatait, véleményt 24
mond. Kommunikációja fonetikai, nyelvtani formálódása szorosan összefügg értelmi fejlődésével. Konkrét világában megjelennek az absztrakt dolgok is. Mindez maga után vonja az egyre aktívabb és kifinomultabb kommunikációt. A gyermek egyre többet szeretne tudni az őt körülvevő világról, amelyben számára elsődleges mintát a környezetében élő felnőttek szolgáltatják. Az optimális fejlődés alapvető feltétele az érzelmi biztonság. Kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben a gyermek nagyon fogékony a ritmus, a dallam iránt. A nyelvi nevelés csak cselekvéshez kötötten valósulhat meg, amelyben a gyermek természetes módon utánoz és egyre aktívabban vesz részt. Hisszük, hogy ez az életkor a legoptimálisabb a kétnyelvű nevelés megvalósításához. Óvodánkban a gyermekek egynyelvűek. Családjaikban általában a nagyszülők használják aktívan anyanyelvüket. A szülők nyitottak, érdeklődőek nevelési koncepciónk iránt. Az óvoda tiszteletben tartja a családban megkezdett nevelést, elősegíti a kisebbségi nyelv ápolását. Óvodai csoportjainkban a gyermekek már óvodába lépéstől ismerkednek a nemzetiségi nyelvvel. A csoportszervezési elv lehetőséget teremt élet közeli, családias hangulatú légkörben történő személyiségfejlesztéshez. A fordítás nélküli, egynyelvű szituációkba a gyerekek fokozatosan kapcsolódnak be, a passzív megfigyeléstől eljutnak az aktív kommunikációig. A gyerekek különböző szociális hátérrel kerülnek be az óvodába. A hátrányos helyzetű, eltérő ütemben fejlődő gyermekek számára lehetőséget teremtünk a felzárkóztatásra, segítjük beilleszkedésüket. A gyermeki kíváncsiságra építve közvetítjük a nyelvi kultúrát, változatos gyakorlási lehetőséget biztosítunk az ismeretek játékos formában történő elsajátításához. Támogatjuk a tehetséggondozást, együttműködünk a szülőkkel. Céljaink megvalósításának során az óvónő mintaértékű a gyermek számára. A megismertetés első fázisában a gyerekek nyelvi hiányosságai miatt csak az utánzásra építhet. Példát mutat, felismeri a spontán helyzeteket, a nemzetiségi nyelv minél gyakoribb használatára törekszik. Ismeri a gyerekek nyelvi fejlettségi szintjét, ehhez igazodva határozza meg rövid és hosszú távú célkitűzéseit. Kapcsolata a gyerekekkel bizalomra, szeretetre épül. Ismeri a helyi hagyományokat, segíti a kulturális örökség megóvását. Feladatait a gyermekek egyéni sajátosságai mellett, a vegyes csoport összetétele, létszáma, a korosztályok aránya és korábbi ismeretei határozzák meg. Éves munkatervének összeállításakor figyelembe veszi az elmúlt nevelési év tapasztalatait, eredményeit, a gyermekek egyéni sajátosságait, a csoport összetételét, fejlettségi szintjét. A témák minden esetben a gyermek természetes tapasztalási területeihez kötöttek. A nevelés során kiaknázzuk a vegyes korcsoport nyújtotta előnyöket. A nagyobb gyermek szintén mintát nyújt kisebb társainak, az eltérő képességű gyermekeket is sikerhez, örömhöz juttatjuk. 25
Az óvodapedagógus teljes személyiségével, kisebbségi nyelvi ismereteivel egész nap értéket közvetít a gyermekek felé. Településünkön a lakosság idősebb korosztálya többségében kétnyelvű. Aktívan használják nyelvjárásukat, büszkék származásukra, hagyományaikra. Az átörökítés a generációk között sajnos megszakadt, gyermekeik (ha meg is értik) már nem használják, a harmadik generációs szinten pedig szinte idegen nyelvként találkoznak a gyermekek a kisebbségi nyelvvel nagyszüleik anyanyelvével. Ennek a szakadéknak a kitöltését intézményünk is segíti sajátos arculatával. A német nemzetiségi nevelésen belül a kétnyelvű nevelést valósítjuk meg. 4.2 NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉSI CÉLJAINK: nemzetiségi kultúra ápolása, a helyi környezet értékeinek, hagyományainak megismertetése, megszerettetése. A nemzetiségi nyelv természetes jelenléte a mindennapi kommunikációban kétnyelvű nevelés. Helyi hagyományok továbbörökítése (nyelvjárás, zene, viselet, tánc). Az identitástudat megalapozása. A nyelvi kommunikációs készség megalapozása a későbbi nyelvtanulási kedv felkeltése. A teljes gyermeki személyiség fejlesztése. A kétnyelvű nevelés átfogja a gyermek értelmi, érzelmi, szociális nevelését, az óvodai élet valamennyi tevékenységformájában jelen van, a fejlesztési területeken keresztül realizálódik. A német nemzetiségi nevelés óvodánk sajátossága, nevelési koncepciónk szerves része. Legfőbb feladatunk a teljes gyermeki személyiség fejlesztése. Célunk az örömszerzés, a közös játék és élmény. Valljuk, hogy kötetlenül, a gyermek számára legtermészetesebb módon a játékon keresztül szerettethetjük meg és közvetíthetjük értékként a nemzetiségi nyelvhasználatot. 4.3 NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉSI FELADATAINK: Törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét minél teljesebbé váljon a nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítsa az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. 26
Szellemi kultúra: Az óvónők gyűjtsék össze a gyermekmondókákat, verseket, dalokat, szokásokat, tárgyi emlékeket, hangszereket. Tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzék meg a nyelvelsajátítást. Tárgyi kultúra: Régi paraszti munka és a hozzátartozó eszközökkel való ismerkedés. Népismeret. Tárgyi emlékek gyűjtése a csoportszobába (köcsög, tányér). FELADATAINK: A nemzetiségi nyelv nem elvontan, hanem a gyermek személyiségfejlődésének természetes aspektusaként jelenik meg az óvodai nevelésben. A nemzetiségi nyelv használata hozzájárul a környező világ minél gazdagabb megismeréséhez. Differenciált, egyéni képességeket kibontakoztató nevelésre orientálódunk, lehetőséget biztosítva az eltérő képességekből adódó hátrányok pótlására. Megalapozzuk a csoport szokásrendszerét, természetes, érzelmi biztonságot nyújtó légkört alakítunk ki. Formáljuk gondolkodásukat, elősegítjük értelmi fejlődésüket. Tiszteletben tartjuk a szülők szemléletét, etnikai hovatartozását, kívánságait. A magyar anyanyelvű gyermekeknek lehetőséget biztosítunk a nemzetiség nyelvi kultúrájának megismeréséhez, a nyelvtanulás iránti kedv felkeltéséhez. Erősítjük az identitástudatot, más kultúrák elfogadását, tiszteletét. Természetes, gyermek közeli szituációkon keresztül ismerkednek a gyerekek a nemzetiségi nyelvvel. A legfontosabb tevékenységi forma a játék, a tevékenységhez kötött ismeretátadás. Az óvodás gyermek életkori sajátosságai lehetővé teszik a német nyelvvel történő kötetlen ismerkedést, célunk az élménybiztosítás, örömszerzés. A nemzetiségi nevelés személyhez kötött, az óvodapedagógus teljes személyiségével mintát nyújt, értéket közvetít. A gyermek beszédkészségének,- képességének fejlesztése. A grammatikailag, fonetikailag helyes beszéd megalapozása. Biztos szókincs kialakítása. 27