A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK JELENTÉSE ELFOGADTA A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁGA 2006. JÚNIUS 28-ÁN 2006. SZEPTEMBER

ELŐSZÓ 2002. július 16-án az Európai szciális partnerek, az ETUC (Európai Szakszervezeti Szövetség) (és az Eurcadres-CEC összekötő bizttság), az UNICE (Európai Ipari és Munkaadói Szövetségek Uniója), az UEAPME (Európai Kis- és Középvállalkzásk Szövetsége) és a CEEP (Állami Vállalatk Európai Közpntja) keretmegállapdást írt alá a távmunkáról. Ez a megállapdás száms tekintetben újító vlt, és új perspektívákat nyittt meg az európai társadalmi párbeszéd elmúlt húsz évben követett gyakrlata előtt. Az európai szciális partnerek első alkalmmal döntöttek európai keretmegállapdásuk saját eszközökkel történő bevezetése mellett, a szciális partnerek és Tagállamk különleges eljárásai és gyakrlatai követésével, az EU-Szerződés 139. cikk, 2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően. A megállapdás emlékeztet arra, hgy távmunkavállalók élvezik a munkavállalók számára biztsíttt általáns védelmet. A szándék ezért az vlt, hgy meghatárzzák a távmunka alkalmazásának általáns keretét úgy, hgy az megfeleljen a munkaadók és munkavállalók igényeinek. A megállapdás aznsítja a főbb területeket, ahl adaptációra vagy különleges figyelemre - például adatvédelem, titktartás, munkaegészség és -biztnság, munkaszervezés, képzés, stb. - van szükség, amikr a dlgzók a munkaadó helyiségeitől távl dlgznak. Nemzeti szinten az aláíró felek tagjai megállapdtak a végrehajtás eszközeiben és eljárásaiban. Az európai megállapdás-szöveget 2002. és 2006. között terjesztették, magyarázták és ültették át saját nemzeti jgrendjükbe. Jelen jelentés leírja azt a nagyszámú kezdeményezést, amelynek segítségével a megállapdás az európai Unió és az EFTA lényegében valamennyi rszágában bevezetésre kerülhetett. A csatlakzó rszágk szintén fntlóra vették a megállapdás bevezetését. Ez újító szakaszt jelent az európai társadalmi párbeszéd önállósága támgatásának flyamatában. A megállapdás megnyittta tvábbá az utat hasnló típusú egyéb európai keretmegállapdásk előtt. Ez utóbbiak bevezetése flyamatban van. A távmunka és a munkahelyi stressz tárgyában a mai napig megkötött autnóm európai keretmegállapdásk tartalmukban tükrözik az általuk érintett témák skszínűségét. Az európai társadalmi párbeszédet ezek a különbözőségek úgy, mint a szciális partnerek által az egyes tagállamkban választtt száms végrehajtási eszköz - gazdagíttták. Közös 2006-2008. évi munkaprgramjuk részeként, az európai szciális partnerek úgy határztak, hgy tvábbfejlesztik az eszköz közös értelmezését, és azn tevékenykednek, hgy az pzitív hatással legyen a társadalmi párbeszéd különböző szintjeire. ETUC UNICE/UEAPME CEEP Jhn Mnks Főtitkár Philippe de Buck Főtitkár UNICE Hans Werner Muller Főtitkár UEAPME Rainer Plassmann Főtitkár 2 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS TERJESZTÉSI TEVÉKENYSÉG AZ ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSA: OSZTÁLYOZÁS A SZOCIÁLIS PARTNER MEGÁLLAPODÁSOKTÓL A HÁROMOLDALÚ TEVÉKENYSÉGEKIG A BEVEZETÉS KULCSKÉRDÉSEI VÉGKÖVETKEZTETÉS MELLÉKLET A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 3

BEVEZETÉS Az ETUC, az UNICE/UEAPME és a CEEP 2002. július 16-án keretmegállapdást írt alá a távmunkáról. A tárgyalásk megkezdése előtt az Európai Bizttság hivatals knzultációra hívta az európai szciális partnereket a munkaviszny mdernizációja tárgyában. A tárgyalásk nylc hónapig tartttak. Az ETUC, UNICE/UEAPME és a CEEP az első alkalmmal célzták meg egy lyan EU keretmegállapdás megkötését, amelyet közvetlenül vezetnek be tagjaik körében, a szciális partnereknek és a Tagállamknak a vezetésre és a munkavégzésre vnatkzóan az EU-Szerződés 139. cikke rendelkezéseiben meghatárztt különleges eljárásainak és gyakrlatainak megfelelően. A megállapdás emlékeztet arra, hgy a távmunkavállalók ugyanazt a jgi védelmet élvezik, mint a munkaadó helyiségeiben dlgzó munkavállalók, valamint meghatárzza a távmunka munkahelyen történő alkalmazásának általáns keretét, a munkaadók és a munkavállalók igényeinek megfelelően. A megállapdás azkra a szempntkra összpntsít, amelyek a munkaadó helyiségeitől távl végzett munkát jellemzik, és kiemeli azkat a főbb területeket, ahl adaptációra vagy különleges figyelemre van szükség, például fglalkztatási feltételek, adatvédelem, titktartás, munkaeszközök, munkaegészség és -biztnság, munkaszervezés, képzés és kllektív jgk. A távmunka a munka szervezésének és/vagy végrehajtásának lyan frmája, ahl az infrmációs technlógia használatával a munkát - melyet a munkaadó helységeiben is el lehet végezni - rendszeresen ezen helyiségeken kívül végzik. A megállapdás a munkaszerződéssel rendelkező távmunkavállalókra vnatkzik, és nem fglalkzik az önfglalkztató távmunkával. Nem vnatkzik tvábbá a telefns ügyfélszlgálatn dlgzó munkavállalókra, akik munkájukat az őket fglalkztató telefns ügyfélszlgálat helyiségeiben végzik. Az EU keretmegállapdás fglalkzik mindazkkal a munkavállalókkal, akiket közvetlenül távmunkavállalókként alkalmaznak, és azkkal, akik munkavisznyuk srán maguk szeretnék választani a munkaszervezés e frmáját, és kiemeli, hgy amikr a távmunka nem szerepel az eredeti munkaköri leírásban, a távmunkára való átállás mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről önkéntes. A végrehajtásnak a megállapdás aláírásától számíttt hárm éven belül, 2005. júliusában kell megtörténnie. Az aláíró felek által felállíttt, a társadalmi párbeszéd bizttsága felelőssége mellett tevékenykedő ad hc csprt készít közös jelentést a végrehajtás érdekében fganatsíttt intézkedésekről. Jelen közös végrehajtási jelentést az európai társadalmi párbeszéd bizttsága 2006. június 28-án fgadta el és tvábbíttta az EU Bizttságnak 2006. szeptemberben. A távmunkáról szóló EU keretmegállapdás megkötése idejében az EU-nak csak 15 tagja vlt. Ugyanakkr az Európai Unióhz 2004. májusában csatlakzó tíz rszág szciális partnereit, valamint Rmániát és Bulgáriát felkérték a megállapdás bevezetésére. 2006. júniusában a 23 EU tagállam és az EGT-tagállamk közös nemzeti végrehajtási jelentést nyújtttak be. A záró közös jelentés még nem érkezett meg Ciprustól, Észtrszágtól, Litvániától és Szlvákiától. A közös végrehajtási flyamat még nem indult el Bulgáriában és Rmániában, de ezen rszágk szciális partnerei mérlegelik annak lehetőségét, hgy csatlakzzanak a végrehajtási flyamathz. A megállapdással érintett távmunkavállalók számát 2002-ben 4,5 millió munkavállalóra becsülték (Dublin Alapítvány, 2002). Nincs határkn átnyúló, összehasnlítható adat, amellyel az állmány azóta bekövetkezett alakulását lehetne mérni. Általában úgy tekintik, hgy a távmunka alkalmazása szélesebb körű biznys tevékenységi ágazatkban, úgy, mint telekmmunikáció, valamint a képzett munkavállalók körében. Ezen felül, a távmunka jelentősége egyik rszágról a másikra is nagyban váltzó. Egyes becslések szerint az aktív népesség közel 8%-a érintett Hllandiában vagy az Egyesült Királyságban, 5% körüli Spanylrszágban, Németrszágban és Franciarszágban, és alig 2% feletti a Cseh Köztársaságban vagy Magyarrszágn, míg a távmunka kevésbé bntakztt ki az új tagállamkban. 4 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

TERJESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A végrehajtási flyamat valamennyi rszágban az EU keretmegállapdás lefrdításával kezdődött meg, melyet azután követett a terjesztési tevékenység. AZ EU KERETMEGÁLLAPODÁS LEFORDÍTÁSA Az EU keretmegállapdást angl nyelven tárgyalták és szövegezték meg, amely az aláíró felek által elfgadtt egyedüli eredeti váltzat. A végrehajtási flyamat első lépése több rszágban is az EU keretmegállapdás adtt nemzeti nyelvre (nyelvekre) történt frdításról szóló megállapdást jelentette. Ezt a fnts első lépést néha egyszerű technikai gyakrlatként végezték el. Más esetekben ezt a lépést tárgyalásk egészítették ki és kmly viták övezték, rámutatván a nemzeti végrehajtás érzékeny pntjaira. Biznys rszágk, mint Görögrszág, Hllandia vagy Spanylrszág szciális partnerei úgy határztak, hgy megállapdásukhz / ajánlásaikhz csatlják a közösen elfgadtt frdítást. A jelentés melléklete tartalmazza azn helyek listáját, ahl a frdításk elérhetők. NEMZETI TERJESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A frdítás elkészültével, a szciális partnerek által a legtöbb rszágban fganatsíttt másdik lépés a tájékztatási és terjesztési tevékenység vlt a tagjaikn keresztül, hgy megismertessék az EU keretmegállapdást rszágaik munkaadóival és munkavállalóival. Ezeket a tájékztatási és terjesztési kampánykat a munkaadók és a szakszervezetek hl közösen, hl külön-külön végezték. A szciális partnerek tagjaikat a belső hírlevelükön keresztül tájékztatták például a Cseh Köztársaságban és Görögrszágban. Hasnló terjesztési tevékenység történt Finnrszágban, az Egyesült Királyságban, Németrszágban, illetve Lettrszágban. A tevékenység érintette az EU-s, valamint a nemzeti megállapdáskat, és hírújsági cikkek megjelentetését, különleges szemináriumk és knferenciák szervezését, internetes tájékztatást, stb. fglalt magában. Emellett a spanyl szciális partnerek szemináriumkat szerveztek, és megállapdtak a távmunkáról készült különböző tanulmányk hazai kiadásáról. A hlland munkaadók Telewrk, smething fr yu? címen prspektust készítettek, hgy ösztönözzék a távmunka bevezetésével kapcslats jó gyakrlatkat a cégek körében. Elhatárzták tvábbá, hgy a legmagasabb döntéshzói szinten egy alapítványt, a Telewrk Frumt indítják útjára, melynek célja a távmunka ösztönzése Hllandiában. A hlland szakszervezetek tvábbá tevékenységsrzatt indítttak, hgy előmzdítsák a távmunka felvételét a kllektív alku témái közé. Svédrszágban terjesztési tevékenységek indultak nemzeti és ágazati szinten azzal a céllal, hgy tájékztassák a munkaadókat a keretmegállapdás rendelkezéseiről, hgy az iránymutatóul szlgáljn a távmunka tárgyában kötendő egyéni megállapdáshz. Dániában az LO szakszervezet egyetértési nyilatkzatt készített tagjai számára a kllektív alku tárgyában. Lettrszágban a jövőben szélesebb közösséget (a társadalm egésze, valamint hatóságk) célzó tvábbi tájékztatási tevékenységet terveznek. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 5

Biznys rszágkban a munkaadók és a szakszervezetek úgy határztak, hgy a távmunka ösztönzését fnts priritásként kezelik, és részt vesznek az rszágaikban nagy plitikai értéket képviselő, valamint nagy láthatóságt élvező kezdeményezésekben. Németrszágban például a DGB szakszervezeti szövetség elnöke és a BDA, a német munkaadói szövetség elnöke 2002. július 16-án közös nyilatkzatt adtt ki üdvözlendő az EU keretmegállapdást, mint a sikeres társadalmi párbeszéd jó példáját a munkaadók és a szakszervezetek között európai szinten. Nyilvánsan kérték és támgatták a szciális partnerek cégeknél indíttt kezdeményezéseit a távmunkáról szóló EU keretmegállapdás elveinek megvalósítása területén. A távmunkát a szciális partnerek tvábbá biznys hátránys helyzetű csprtk - úgy, mint Írrszágban a fgyatékkal élők - munkaerő-piaci integrációja megkönnyítésének eszközeként tekintik. A távmunkát tvábbá a mbilitási prblémák leküzdésének, illetve a nehéz helyzetű régiók fglalkztatása fenntartásának eszközeként is tekintették. Ezek az aktuális kérdések is hzzájárultak ahhz, hgy a cseh szciális partnerek különböző minisztériumk segítségét keressék, hgy nagybb krdinációt teremtsenek a távmunka ösztönzésében. Ezért is határztak úgy a spanyl szakszervezetek és munkaadók, hgy a távmunkáról szóló EU és spanyl megállapdásk bevezetését elsőbbségi kérdésként kezeljék 2003. óta a szciális partnerek tárgyalásain. TRANSZNACIONÁLIS TERJESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Az európai keretmegállapdás több rszágban történő egyidejű bevezetése esetében haszns az egymástól való tanulás. A német szciális partnerek ezért a dán, az sztrák és a francia munkáltatói szövetségekkel együttműködésben 2003-ban kezdeményezték nemzetközi knferencia megszervezését a távmunka és az európai keretmegállapdásk gyakrlati alkalmazása témakörében. Az ágazatközi európai szciális partnerek a bevezetés időszakában szintén közreműködtek a terjesztési tevékenységekben, nevezetesen knferenciákn, szemináriumkn való részvétel útján, ahl különböző hallgatóságknak magyarázták el a távmunkáról szóló keretmegállapdás alapjait és tartalmát. Közösen és külön-külön is flytattak tagjaik felé prmóciós tevékenységet a megállapdás végrehajtása érdekében; például az ETUC széles körben terjesztette saját értelmezési útmutatóját a megállapdásról. Tvábbi példa az európai szciális partnerek közös prmcinális tevékenységére: közös szemináriumsrzat, melyek célja az új tagállamk szciális partnereinek az EU társadalmi párbeszédébe való teljes körű integrációjának megkönnyítése, melyre 2002-től 2006-ig került sr egy EU-s pénzügyi támgatásban részesülő prjekt keretében. A távmunkáról szóló EU keretmegállapdás bevezetésének megtárgyalása részét képezte az EU társadalmi párbeszédben megtárgyalt közös törvényszövegeknek; a távmunkát lyan kérdésként aznsíttták, melynek tárgyában a nemzeti szciális partnereknek vitát kell indítaniuk. Ennek közvetlen hatása vlt a tárgyalásk megindulására több rszágban, például Lettrszágban. A megállapdás kihatással vlt tvábbá az európai ágazati társadalmi párbeszéd tevékenységekre. Különféle ágazati szciális partnerek, nevezetesen a helyi és reginális önkrmányzatk, valamint az elektrms áram társadalmi párbeszéd bizttsága tűzték zászlajukra az ágazatközi megállapdást. A jelentés melléklete listába szedi azn helyiségeket, ahnnan ilyen szintű tevékenységet jelentettek. 6 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

AZ ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSA: OSZTÁLYOZÁS A SZOCIÁLIS PARTNER MEGÁLLAPODÁSOKTÓL A HÁROMOLDALÚ TEVÉKENYSÉGEKIG Az EU keretmegállapdást 2006. júniusában az EU tagállamk és az EGT rszágk többsége bevezette. A bevezetés száms rszágban, ideértve Ausztriát, a Cseh Köztársaságt és Szlvéniát flyamatban van, de nem ért teljesen véget. A blgár és a rmán szciális partnerek érdeklődésüket fejezték ki a távmunka követése iránt a közelgő EU-s csatlakzásukra való tekintettel, de munkájukat még nem kezdték meg. A szciális partnerek által választtt végrehajtási eszközök és eljárásk az érintett nemzeti gyakrlatknak megfelelően skfélék. Tartalmazzák például a szciális partner-megállapdáskat Spanylrszágban, avagy a kllektív szerződéseket Franciarszágban, illetve a szciális partnerek által megtárgyalt egyéb közös szövegeket, mint például a Hlland Munkaügyi Alapítvány által készített közös ajánlást. A végrehajtás biznys esetekben közigazgatási szerveket is bevnt; ez történt az Egyesült Királyságban készített iránymutatásk esetében. Más esetekben a megállapdás a nemzeti törvényhzásban eredményezett váltzást, például annak tisztázásában, hgy a munkajg milyen mértékben fedi le a távmunka helyzetét. A végrehajtás eszközeinek és eljárásainak kiválasztását a munkaadók és a szakszervezetek közösen végezték, ami gyakran adtt alkalmat mélységi és néha nehéz vitákra közöttük. A feladat nehézsége időnként lényegi, eljárási kérdésekhez vagy a végrehajtási eszköz státuszáhz kötődött. Ez valószínűleg annak tudható be, hgy a nemzeti szciális partnereket első alkalmmal kérték fel knszenzus keresésére egy EU keretmegállapdás saját eszközeikkel történő bevezetése tárgyában. A nemzeti szciális partnerek előtt álló másik kihívás a közös értelmezés kialakítása vlt abban a kérdésben, hgy mit jelent a távmunka közös megközelítése az egyes érintett rszágk munkaadói és munkavállalói számára, valamint, hgy knszenzusra jussanak a vitás kérdésekben az EU megállapdás fényében. A belgiumi Nemzeti Munkaügyi Tanácsban például a szciális partnerek kiterjedt előkészítő munkát flytattak - a leginkább érintett ágazatk szciális partnereivel készített interjúkra is kiterjedően -, hgy segítsenek a jelenség széleskörű megértésében, vagyis hgy miért és milyen célból került a távmunka bevezetésre. Finnrszágban és Nrvégiában a szciális partnerek alaps elemzést készítettek saját nemzeti munkaügyi törvényi szabályzásukról és a meglevő kllektív szerződésekről, mielőtt arra a közös álláspntra jutttak vlna, hgy nem szükséges a törvényhzás módsítása. Szlvéniában ezeket a vitákat még nem véglegesítették, és a szciális partnereknek még el kell dönteniük, hgy a keretmegállapdást a munka törvénykönyvének módsítása révén, vagy ágazati kllektív szerződéseken keresztül vezetik-e be. Érdemes megjegyezni, hgy az EU keretmegállapdásnak a szciális partnerek saját eszközein keresztül történő bevezetése biznys rszágkban alkalmat teremtett a kétldalú szciális partnermegbeszélések megerősítésére nemzeti, ágazati és vállalati szinten. A francia, lengyel, lasz és egyesült királyságbeli szciális partnerek például kifejezetten üdvözölték annak lehetőségét, hgy nemzeti szinten jelenítsék meg az EU szinten elért kétldalú kötelezettségvállalást. Hasnló módn, az EU megállapdás prmóciója priritásként jelent meg a cseh szciális partnerek által 2004. nvemberben megkötött általáns kétldalú megállapdásban. Ahgy az alábbiakban látható, az EU keretmegállapdás bevezetésére Európa-szerte különbözőféleképpen került sr. Az eredményeket jelen jelentés céljából két fő kategóriába sztttuk: A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 7

kllektív szerződések, illetve egyéb kétldalú szciális partner-megállapdásk egyrészről, valamint törvényi szabályzás, illetve egyéb hármldalú tevékenység-típus másrészről. SZOCIÁLIS PARTNER-MEGÁLLAPODÁSOK A munkaügyi kapcslatrendszerek tagállami szerveződésének függvényében, az EU keretmegállapdás bevezetését biznys esetekben általáns szciális partner-megállapdásn keresztül biztsíttták, melynek nem ugyanaz a jgállása, mint a kllektív szerződésnek. Ugyanakkr biznys, az alábbiakban kiemelt esetekben, mint Spanylrszágban vagy Svédrszágban, a nemzeti szinten elért szciális partner-megállapdás ösztönözte a kllektív szerződések ágazati vagy vállalati szinten történő aláírását. A különböző végrehajtási eszközök kmbinációja a nemzeti munkaügyi kapcslatrendszerektől függ. Finnrszágban az állami és a magánszektrk képviseleti szervezetei 2005. május 23-án helyi szintű szciális partner-megállapdást fgadtak el a tárgyaló felek számára szóló iránymutatáskkal együtt. A megállapdás ajánlja az EU megállapdás legfntsabb elveinek 2005. május 23-i hatállyal történő átvételét a munkaszerződésekbe, illetve a távmunka számításba vételét a kllektív alku srán. A tárgyaló felek számára szóló iránymutatásk tekintetbe veszik az EU megállapdást és a meglévő finn törvényi szabályzást is. Választ jelentenek a helyi szereplőknek a nemzeti szintű szciális partnerek által az előkészítő munka srán beaznsíttt útmutatási igényére. Az EU keretmegállapdás alapján nem fgadtak el ágazati megállapdást a távmunkáról, mivel azk többsége 2007. szeptember végéig érvényes. A kllektív alkuról szóló spanyl nemzeti megállapdásk 2003. óta beépítik a távmunkáról szóló EU keretmegállapdást a spanyl munkaügyi kapcslatk rendszerébe. Ezek a megállapdásk iránymutatóul szlgálnak a kllektív szerződést tárgyaló felek számára az egész rszágban, priritáskat határznak meg a tárgyalásk számára más szinteken és a nymn követésért felelős kétldalú bizttságt irányznak elő. A távmunkáról szóló EU keretmegállapdást első ízben megemlítő, kllektív alkuról szóló spanyl nemzeti megállapdást 2003-ban kötötték meg, majd hsszabbíttták meg 2004-ben és újíttták meg azóta. Spanylrszágban a mai napig tíz különböző távmunkáról szóló kllektív szerződés létezik ágazati, reginális és vállalati szinten. Ezek felét 2002. után kötötték meg, és az EU keretmegállapdást vagy hasnló kialkudtt rendelkezések, vagy az EU megállapdás eredeti szövegére történő közvetlen utalás révén veszik számításba. E szerződések érintik a vegyipart, a napilapkat, Valencia régiót, illetve a Telefnica de Espana, a Telefnica Mviles Espana és az Ibermatica társaságkat. Ezenfelül Katalónia régióban a szciális partnerek megállapdtak a távmunkáról szóló kllektív alku ágazati és vállalati szinten történő ösztönzésében, illetve szükség esetén a törvényi szabályzásk előmzdításában. A hatóságk nem veszik figyelembe az EU keretszabályzás spanylrszági átvételét. A spanyl munkaügyi felügyelőség cselekvési útmutatója megemlíti az EU keretmegállapdást, és hivatkzik arra a távmunkás és munkáltatója közti munkaviszny különböző aspektusainak részletezésekr. A lett szciális partnerek 2006. április 12-én szciális partner-megállapdást kötöttek, mely kötelezi a feleket a távmunkáról szóló EU keretmegállapdás bevezetésére. A távmunkáról szóló EU keretmegállapdást a Munkaügyi Alapítvány ajánlására 2003. szeptemberben vezették be Hllandiában. Az ajánlás lyan eszköz, melyet a nemzeti szciális partnerek alkalmaznak a párbeszéd és a megállapdás ösztönzésére a munkakörülményeket érintő kérdésekben a kllektív alkuban vállalati vagy ágazati szinten és/vagy üzemi tanácskkal és egyéni munkavállalókkal; az ajánlás a vállalatknak, illetve az ágazati szciális partnereknek szól. Az ajánlás szövege hivatkzik az európai szciális partnerek megállapdására, leírja a távmunka minőségi és mennyiségi felfuttatását Hllandiában, valamint leírja a tekintetbe veendő főbb elemeket a távmunkára vnatkzó megállapdáskban a kllektív alku és/vagy üzemi tanácskkal és egyéni munkavállalókkal flytattt párbeszédben. A kiemelt főbb elemek a távmunka meghatárzása, annak önkéntes jellege, a 8 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

távmunkásk és egyéb dlgzók közötti egyenlőség elve a munkafeltételek, valamint a képzési és karrier-építési lehetőségek tekintetében. A szciális partnerek megállapdtak, hgy ajánlásukhz mellékelik az európai megállapdás teljes szövegét, a releváns hlland jgszabályk leírása, tekintettel a távmunkára és a létező kllektív szerződésekben található, távmunkával kapcslats rendelkezésekre. Németrszágban szintén született ajánlás a távmunkára vnatkzóan, amelyet a vegyipar szciális partnerei hztak létre. Ez az ajánlás srra veszi azkat a fő elemeket, amelyek az uniós keretmegállapdásban szerepelnek, és amelyeket a távmunka bevezetésekr figyelembe kell venni. A svéd szciális partnerek is megállapdásra jutttak a távmunkáról szóló uniós keretmegállapdás (2003.május 28.) alkalmazására vnatkzó irányelveket illetően. A dkumentum hangsúlyzza, hgy az uniós szöveget iránymutatásként kell kezelni a Svédrszágban kötendő távmunkával kapcslats egyezmények esetében, és az uniós keretmegállapdásban kiemelt fő elemeket gnds figyelembevétellel kell kezelni. Ennek eredményeként a különböző iparágakban született megállapdáskat több pntn kiegészítették. Egyéb esetekben az ügyet a szciális partnerek megvitatták, és a munkaadók vállalták, hgy tagjaikat tájékztatják az uniós keretmegállapdás rendelkezéseiről, hgy azkat iránymutatásként használhassák, azkban az esetekben, amikr távmunkára vnatkzó egyéni megállapdást kötnek. Nrvégiában 2005. decemberében szintén elfgadtak távmunkára vnatkzó irányelveket. Ez a közös dkumentum knkrét ajánláskat nyújt a szciális partnerek számára a távmunka bevezetésére. Rugalmasságának és széles hatáskörének köszönhetően ez az eszköz mindkét fél számára a legmegfelelőbb az uniós keretmegállapdás teljes körű végrehajtására. Lengyelrszágban flyamatban vannak az uniós keretmegállapdásról szóló egyezmény végrehajtásáról a tárgyalásk a szciális partnerek között. A szciális partnerek egyaránt kívánnak egy nemzeti megállapdást kötni (legelső alkalmmal), és egy lyan dkumentumt elkészíteni, mely bővítéseket tartalmaz a távmunka Munka Törvénykönyvébe integrálását elősegítendő. Ezt a dkumentumt a közigazgatási szervek ellenőrzik, és 2006. őszére várhatóan véglegesíthetik. A szciális partnerek nemzeti egyezménytervezete az uniós keretmegállapdás minden rendelkezését végrehajtja, és a kllektív alku jgának minél szélesebb körű érvényesítését tűzi ki célul a távmunka vállalati szintű bevezetése srán. A megvalósítási flyamatt még Ausztriában sem véglegesítették. A szciális partnerek mst egy közös szciális partneri ajánlásn próbálnak egyezségre jutni, amelyet vállalati szinten kívánnak megvalósítani, vélhetően 2006. végéig. Eközben, 2005. júliusában az uniós megállapdás megvalósítására vnatkzó irányelveket az sztrák munkaadók is elfgadták, és erről az interneten tájékztatást adtak. Ezen irányelvek címzettjei mind a munkaadók, mind a munkavállalók. Tartalmazzák a megállapdás szövegét, valamint megjegyzésekkel egészítik ki azk rendelkezéseit a hatálys ausztriai szabályzásk fényében, és knkrét iránymutatást adnak a távmunkát bevezetni kívánó vállalkzásk számára. NEMZETI, ÁGAZATI ÉS VÁLLALATI SZINTŰ KOLLEKTÍV MEGÁLLAPODÁSOK Belgiumban, Franciarszágban, Olaszrszágban, Luxemburgban, Görögrszágban, Izlandn, Dániában és Svédrszágban a szciális partnerek úgy döntöttek, hgy az uniós keretmegállapdást nemzeti vagy ágazati kllektív egyezmények révén valósítják meg, az adtt nemzeti ipari visznykat türköző nemzeti vagy ágazati kllektív egyezmények közötti választás lehetőségével. Meg kell említeni, hgy az esetben, ha a távmunkára vnatkzó uniós keretmegállapdás rendelkezéseit az adtt rszág vagy ágazat általáns alkutárgyalásaiban jelenítik meg, akkr az alkutárgyalásk időtartamát az előzetesen meghztt megállapdásk érvényességének vége szabja meg. Ha ezek az A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 9

uniós megállapdásk megvalósítására előirányztt időkeretből kifutnak, akkr az uniós megállapdás teljes körű megvalósítása érdekében elfgadható a késedelem. Belgiumban egy kllektív nemzeti megállapdást (CNT n 85) fgadtak el 2005. nvember 9-én. A CNT n 85 kifejti, hgy milyen módn visznyul az új kllektív megállapdás a Belgiumban meglévő munkakörülményekhez, illetve munkaszerződésekhez. Az uniós keretmegállapdáshz képest bővebben taglalja a távmunkavállaló és a megbízó közötti íráss megállapdás részleteit, az ilyen megállapdás hiányának következményeit, a szükséges eszközökhöz kapcslódó költségek számításának módját, illetve az eszközök meghibásdásának következményeit. Az uniós szöveg preambulumában fglaltakkal összhangban - amely előirányzza, hgy az uniós megállapdást ki lehet egészíteni, illetve igazítani az adtt rszág speciális igényeinek megfelelően - a belga egyezmény szintén előirányzza, hgy a megvalósítás módzatait különböző ágazati, vállalati, illetve egyéni megállapdásk fejtsék ki. Franciarszág hasnló megközelítést választtt a 2005. július 19-én elfgadtt ágazatközi kllektív nemzeti megállapdás. Az ágazatközi nemzeti megállapdás rendelkezéseit különböző ágazati illetve vállalati szinten elfgadtt egyezmények révén lehet kiegészíteni, illetve kiigazítani. Ilyen decentralizált megállapdásk hiányában a nemzeti egyezmény alkalmazandó - a szciális partnerek kezdeményezésére beiktattak egy erga mnes (mindenkivel szemben hatálys) kiterjesztést. A kiterjesztett rendeletet az Európai Unió Hivatals Lapjában hirdették ki 2006. június 9-én. A francia egyezmény amellett, hgy francia kntextusba ülteti át az uniós megállapdás rendelkezéseit, tvábbi aspektuskat is részletez, úgymint a távmunkavállaló meghatárzásának hatálya, a távmunkavállalók esélyei a fglalkztató székhelyén megüresedett pzíciók betöltésére, valamint a távmunkavállalók és a fglalkztató székhelyén dlgzó munkavállalókkal kapcslats egyenlő bánásmód biztsítása. Olaszrszágban ugyanezt a fajta kiigazítást irányzták elő. 2004. június 9-én az laszrszági szciális partnerek megállapdtak egy nemzeti szintű inter-knföderális egyezményről, mely a távmunkáról szóló uniós keretmegállapdást ülteti át. Ez a megállapdás kötelező érvényű a magánszektr közel teljes egészére, és a helyi közszlgáltatókra Olaszrszágban. Az ágazatközi nemzeti egyezmény rendelkezéseit különböző ágazati illetve vállalati szinten elfgadtt egyezmények révén lehet kiegészíteni, illetve kiigazítani. Ebből fakadóan a kllektív nemzeti megállapdás más szintű megállapdáskat is sugalmaz, ugyanakkr figyelembe veszi a távmunkára vnatkzó, krábban kötött megállapdáskat is, különösen az ágazati szintűeket, mint például a textiliparban (2004. május 28.), a telekmmunikációs ágazatban, villamsenergia-iparban, vegyiparban, papír és grafikai szektrban, kerámiaiparban és a KKV-k-kal kötötteket. A szlgáltatási szektrban szintén már létezett megállapdás (2001-ben kötötték), melyet 2004. júliusában megújítttak, a távmunkáról szóló nemzeti ágazatközi megállapdás rendelkezéseit is figyelembe vette. Luxemburgban kllektív nemzeti megállapdást fgadtak el 2006. február 21-én. Ez a megállapdás, melyet hárm évre kötöttek, módsítja Luxemburg munkaszerződésekre, valamint biztnság- és egészségvédelemre vnatkzó jgszabályait Ez a megállapdás tükrözi az uniós keretmegállapdást, és néhány aspektusában tvábbi részleteket határz meg, úgymint a távmunkavállalók részére munkakezdés előtt nyújtandó íráss tájékztatást, annak módját, ahgy egy munkavállaló jelentkezhet távmunkára, illetve egy úgynevezett adaptációs időszak - biznys kereteken belül történő bevezetésével - mikr a távmunkavállalónak jgában áll a munkáltató telephelyére visszatérni - miként térhet vissza az előző munkafrmáhz. Az uniós keretmegállapdást végrehajtó görögrszági kllektív nemzeti megállapdást 2006. április 12-én írták alá, függelékként csatlva az uniós megállapdás görög frdítását. Az izlandi keretmegállapdást 2006. május 5-én írták alá. Kötelező érvényű irányelveket ad a távmunkára vnatkzó rendelkezésekkel kapcslatban az egyéni munkaszerződések esetében, előirányzza egy közös bizttság létrehzását, hgy az értelmezésben várhatóan jelentkező prblémákat kezelje. 10 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

Dánia és Svédrszág állami szektrában az általáns kllektív alku tárgyalásai srán valósíttták meg a távmunkára vnatkzó uniós keretmegállapdást az állami szektrban fglalkztatttak vnatkzásában 2005-ben. Az új kllektív megállapdásk mindkét rszágban állami szektrában már létező, távmunkáról szóló megállapdáskra, vagy irányelvekre épülnek. A dán helyi és reginális közszférában 1997 óta létezett egy kllektív megállapdás, amely megfelelt az EU keretmegállapdás követelményeinek. Svédrszágban a közpnti állami szektrban 2005. december 15-én jött létre egy kllektív megállapdás, amely felismeri az irányelvek szerepét az EU keretmegállapdásban. A dán magánszektrban az ipari tevékenységeknél a szciális partnerek az EU keretmegállapdás bevezetése érdekében egy már krábban létező kllektív megállapdást módsítttak 2005 őszén. Az EU megállapdást követve a kis- és nagykereskedelmi szektrban is új ágazati kllektív megállapdáskat kötöttek a távmunkára vnatkzóan. A magánszektr teljes lefedése érdekében a dán munkáltatók szövetsége, a DA, és a szakszervezetek jelenleg tárgyaláskat flytatnak egy megállapdásról, amely az európai keretmegállapdást alkalmazza az eddig még nem lefedett ágazatkban és munkahelyeken. Németrszágban a távközlési szektr egyik vállalatánál a szciális partnerek lyan kllektív rendszerben állapdtak meg, amely figyelembe veszi a szektrban létező különféle távmunka frmákat is, pl. a távmunka és a mbil távmunka váltgatását. STANDARD VÁLLALATI ÉS ÁGAZATI SZERZŐDÉSMINTÁK Németrszágban a szciális partnerek együtt vagy külön-külön kínálnak kllektív szerződésmintákat az ágazati, vállalati vagy intézményi szintű tvábbi egyeztetésekhez. Az intézményi vagy vállalati szintű távmunka rendjét általában munkaszerződések, illetve csprts vagy vállalati megállapdásk rögzítik. Ezek általában specifikusabbak, mint az európai keretmegállapdás, és túlmutatnak annak rendelkezésein. Skféle megállapdás létezik száms más ágazatban is, így a bankszektrban, a vegyiparban, a khászati iparban, a távközlésben, a kézműiparban és a közszférában. E megállapdásk egy részét még az európai keretmegállapdás előtt dlgzták ki, de megfelelnek az utóbbi kritériumainak. Más megállapdásk pedig az európai keretmegállapdás nymán születtek. Németrszágban munkatanácsi megállapdásk is léteznek, például a fémiparban. A fémipari megállapdás az európai keretmegállapdással összhangban lévő rendelkezéseket tartalmaz, és kiemelt hangsúlyt fektet a távmunka meghatárzására, a távmunka önkéntességére, az adat- és infrmációvédelem biztsításának módjára, a munkáltató felelősségére a berendezések és távközlési eszközök beszerelésével, karbantartásával és rendelkezésre állásával kapcslatban, a munkavédelemre, a munkaidőre, a karrierfejlődési és képzési intézkedésekre, az intézmény vagy szervezet megbeszélésein, illetve a munkatanácsk munkájában való részvételre. Ehhez hasnlóan, a távmunkával kapcslats, vállalati szintű kllektív szerződések létrejönnének megkönnyítése érdekében a helyi közigazgatási szervek és állami vállalatk szövetsége szlgáltatási, illetve vállalati szerződésmintát adtt ki tagjai számára azzal a céllal, hgy a közigazgatási szerveknél és állami vállalatknál működő szciális partnerek megfelelő knstrukciókat dlgzzanak ki a távmunka bevezetésére és menedzselésére. A javaslt szabványszövegben az európai keretmegállapdás valamennyi főbb eleme megtalálható, némi kiegészítéssel. A mdell többek között javaslja, hgy a munkaadó telephelyén és az tthn végzett munka időbesztását az egyéni igények figyelembevételével határzzák meg. Az egyéni megállapdásban meg kell határzni azkat a megfelelő időszakkat, amelyekben a munkavállaló személyesen elérhető. A felmérések azt mutatják, hgy a helyi közigazgatási szervek és vállalatk túlnymórészt szlgáltatási vagy vállalati megállapdás keretében rögzítik a távmunkavállalás knstrukcióit. Egyéni szerződéskötésre csak a kevesebb távmunkát igénylő kisebb szervezeteknél kerül sr. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 11

ÚTMUTATÓK ÉS A HELYES GYAKORLATOT ISMERTETŐ SZABÁLYZATOK Az Egyesült Királyságban a szciális partnerek közös útmutatót készítettek a távmunkáról 2003 augusztusában. Az útmutató a szciális partnerek rszágs szintű tárgyalásai nymán született, amelyek célja az európai keretmegállapdás megvalósításának és elősegítésének legjbb módjának a megtalálása vlt. Az Egyesült Királyságban az ágazatkn átívelő, nemzeti szintű kllektív tárgyalásknak nincs frmális rendszere. Az útmutató létrehzásának a célja az vlt, hgy infrmációval, tanácskkal és útmutatáskkal lássa el a munkaadókat, a munkavállalókat és más feleket a távmunkáról, erről a rugalmas munkavégzési frmáról, amelynek jelentőségét mind a munkaadók, mind a szakszervezetek elismerik és értékelik. A brit útmutató kifejezett célja, hgy haszns ellenőrzőlistát adjn a távmunka megvalósításáhz, tvábbá elmagyarázza, hgy az európai megállapdás szövege miként működhet a leghatéknyabban a brit munkaerőpiac összefüggéseiben. E célból az útmutató az európai keretmegállapdásból indul ki, skat idéz az eredeti megállapdásból, haszns gyakrlati tanácskat ad a megvalósításról, illetve infrmációt nyújt az Egyesült Királyság vnatkzó jgszabályairól, mint például a rugalmas munkaidő kérelmezéséhez való jgról. Az útmutató felépítése és tartalma megegyezik a keretmegállapdáséval. A brit szciális partnerek szerint útmutatójuk haszns ellenőrzőlista, mely segít tisztázni az Egyesült Királyságban egyre nagybb teret hódító távmunkával kapcslats kérdéseket. A szciális partnerek visszajelzést is kaptak, ami azt sugallja, hgy sk munkaadó és munkavállaló hasznsnak találta az útmutatót. Az útmutató kidlgzása a közigazgatási szervek teljes támgatásával flyt. A brit útmutató előállítási költségeit a brit kereskedelmi és ipari minisztérium állta, a brit krmány pedig a dkumentum terjesztésében segédkezett. Írrszágban a magánszektrt képviselő szciális partnerek részt vettek az e-munka (a távmunka szinnimája) krábbi gyakrlati kódexének a felülvizsgálatában. A távmunka új gyakrlati kódexe, amely 2004. december 15-én készült el, figyelembe veszi és megvalósítja az európai keretmegállapdást. A gyakrlati kódex kiemeli azkat a kulcsfntsságú elemeket, amelyekre da kell figyelni a távmunka bevezetésekr, tvábbá azt tanácslja a munkaadóknak, hgy készítsenek íráss szabályzatt a vállalatn belüli távmunka rendjéről. E szabályzatk elkészítéséhez a kódex knkrét útmutatót ad gyakrlati példákkal, tartalmaz egy távmunkavállalási szerződésmintát, valamint áttekinti az ír munkavállalókat megillető minimális jgkat. Megjegyzendő, hgy néhány rszágban az európai keretmegállapdás közös megvalósítását egyldalú cselekvések előzték meg. Például Nrvégiában a munkaadók főbb szervezetei dlgztak ki útmutatót, majd a dkumentum véglegesítése után kérték fel a szakszervezeteket annak elfgadására. Az útmutatót valamennyi szakszervezet jóváhagyta. Az útmutató elfgadására 2005 decemberében került sr. Lettrszágban is a munkaadók adtak ki útmutatót tagjaik számára az európai keretmegállapdás megvalósítására. Ezt követően tárgyaltak a lett szciális partnerek a jóléti minisztériummal és a lett parlament tagjaival arról, hgy milyen közös útmutatót lehetne elfgadni a távmunka megvalósításáról. MEGVALÓSÍTÁS A NEMZETI TÖRVÉNYEKEN KERESZTÜL Néhány esetben a szciális partnerek a közigazgatási szerveket kérték fel arra, hgy jgszabálykn keresztül valósítsák meg az európai keretmegállapdást. E szciális partnerek vagy azt kérték, hgy a keretmegállapdás szövegét teljes mértékben integrálják a nemzeti törvényekbe, vagy pedig lyan, pntsan meghatárztt elemekkel kapcslatban igényeltek cselekvést, amelyek szerintük túlmutatnak a szciális partnerek hatáskörén. 12 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

Az első megldást választtta például a Cseh Köztársaság, ahl, több hónaps tárgyalássrzat után a szciális partnerek úgy döntöttek, hgy a távmunkáról szóló európai keretmegállapdás az új munka törvénykönyvön keresztül valósulna meg a legjbban. Az új munka törvénykönyvnek 2007. január elsején kell életbe lépnie. Az új 317. cikk a munkaszervezés új frmájáhz, így a távmunkáhz való hzzájárulás lehetőségét is tartalmazza. A távmunkavállalók ugyanlyan jgkat és kötelességeket élveznek, mint a munkáltatójuk telephelyein dlgzó alkalmazttak. A szciális partnerek Lengyelrszágban is szeretnének előnyt kvácslni a munka törvénykönyv jelenleg flyó átalakításából. Céljuk lyan közösen elfgadtt módsításkat beépíteni az új munka törvénykönyvbe, amelyek nymán a szciális partnerek kétldalú megállapdásaiban rögzített feltételek mellett kerül be a távmunka a jgszabálykba. Magyarrszágn a távmunkáról szóló európai keretmegállapdás rendelkezései 2004 májusában kerültek be a Munka Törvénykönyvébe, és azóta alkalmazandók mind a köz-, mind pedig az állami szférában. A megvalósítás e módját a krmány javaslta, melyet a szciális partnerek is elfgadtak. A magyar munkajg e módsításakr az európai keretmegállapdás és a magyar szciális partnerek által javaslt módsításk is figyelembe lettek véve, ami következésképpen garantálta az európai keretmegállapdás megvalósítását. A Munka Törvénykönyv tervezetének vitái az Országs Érdekegyeztető Tanácsban, azaz a magyar tripartit érdekegyeztető fórum keretében flytak. A szciális partnerek közötti vita főbb pntjai az alábbiak vltak: a távmunka meghatárzása, a távmunkával kapcslats költségek viselése, a kártérítési kötelezettség, amennyiben a berendezésben kár keletkezik, valamint a munkaidő meghatárzása. Megjegyzendő, hgy a távmunka elősegítése érdekében a krmány 2004-ben felállíttt egy különleges távmunka tanácst. Prtugáliában a távmunkáról szóló európai keretmegállapdás átültetése törvényi szinten valósult meg (2003. évi 99. törvény /2003. augusztus 27., a munka törvénykönyv 233-243. cikkei/). A szciális partnerek nem értettek egyet abban, hgy az európai keretmegállapdást nemzeti szintű törvényekkel kell megvalósítani. Ennek ellenére a krmány úgy döntött, hgy a munka törvénykönyv 2003. évi módsításán keresztül integrálja a prtugál törvényekbe az európai keretmegállapdás rendelkezéseit. A szakszervezetek két tvábbi témában is tárgyalni szeretnének a munkaadókkal, mégpedig a hívásközpntkban történő munkaszervezésről, illetve az önfglalkztató távmunkavállalók státuszáról. Ám a munkaadók vnakdnak ettől, mivel a távmunkának e két frmája nem szerepel az európai keretmegállapdásban. Belgiumban és Luxemburgban a saját nemzeti kllektív szerződéseik kialakításán túl a szciális partnerek cselekvésre szólíttták fel közigazgatási szerveiket lyan kérdésekkel kapcslatban, amelyek szerintük túlmutatnak a szciális partnerek kizárólags hatáskörén. A 2005. nvember 9-én elfgadtt állásfglalásukban (1.528 sz. állásfglalás) a belga szciális partnerek arra kérték a krmányt, hgy javasljn jgszabály-módsításkat annak érdekében, hgy a távmunkával kapcslats új kllektív szerződés harmnikusan illeszkedjék a krábbi jgszabálykba. E váltztatáskhz tartzik például az, hgy a távmunkát lehessen nrmál munkavállalói szerződés keretében végezni, a távmunka ne számítsn külön jgi státusznak (Belgiumban külön státusszal rendelkeznek azk a munkavállalók, akik munkájukat tthnról végzik), illetve találják meg a módt a munkahelyi balesetek a magán jellegű balesetek megkülönböztetéséhez. Luxemburgban a szciális partnerek arra kérték a közigazgatási hatóságkat, hgy vizsgálják felül a határn átnyúló munkavállalásra vnatkzó, meglévő társadalmbiztsítási és adózási szabálykat annak érdekében, hgy ne akadályzzák a távmunka fejlődését. Mivel e szabályk főleg európai szinten lettek meghatárzva, a szciális partnerek arra kérték krmányaikat, hgy győzzék meg európai partnereiket arról, hgy e vnatkzáskban módsítsák a meglévő európai jgszabálykat. A távmunka fejlődésének gátat vető adószabálykat az Egyesült Királyságban is megvitatták. A távmunkával kapcslats brit útmutatóban szerepel az, hgy a brit költségvetés egyik 2003-as A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 13

intézkedése lehetővé teszi a munkaadók számára, hgy részben vagy egészben átvállalják az tthnról dlgzó munkavállaló közüzemi kiadásait (fűtés, áram, stb.) anélkül, hgy ezzel emelnék a munkavállalók adóalapját. EGYÉB HÁROMOLDALÚ TEVÉKENYSÉGEK Végül pedig néhány rszágban a szciális partnerek arra szólíttták fel a közigazgatási szerveket, hgy segítsenek megértetni a távmunka kzta kihíváskat valamennyi érintett féllel. Ennek nymán száms hármldalú tevékenység indult el. A lett szciális partnerek a népjóléti minisztérium és a lett parlament tagjaival tárgyaltak a távmunka megvalósításával kapcslats irányelvekről. Az Egyesült Királyságban a krmány finanszírzta a szciális partnerek távmunkáról szóló közös útmutatójának a kiadását. Máltán a máltai szciális partnerek és a krmány úttörő munkát végeznek annak érdekében, hgy felülvizsgálják a távmunkavállalók jelenlegi státuszát a munka törvénykönyvében, illetve eltávlítsák a távmunka fejlődését gátló kulturális és szellemi akadálykat. 14 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

A MEGVALÓSÍTÁS FŐ KÉRDÉSEI Tartalmi szempntból a távmunkáról szóló európai keretmegállapdásnak a 27 érintett európai rszágban történő utókövetésével és megvalósításával kapcslats fő jellemzők az alábbiak szerint fglalhatók össze. A jellemzőket az európai megállapdás szerkezetével összhangban mutatjuk be. MEGHATÁROZÁS ÉS HATÁLY 2. MEGHATÁROZÁS ÉS HATÁLY A távmunka lyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési frma, mely a számítástechnikát egy munkaviszny keretei között veszi igénybe, illetve ahl a munkát, mely a munkaadó telephelyén is végezhető lenne, rendszeresen attól távl végzik. A jelen megállapdás a távmunkavállalókról szól. Távmunkavállaló minden lyan személy, aki a fenti meghatárzás szerinti munkát végzi. A távmunkáról szóló európai keretmegállapdás meghatárzása szerint a távmunka lyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési frma, mely a számítástechnikát egy munkaviszny keretei között veszi igénybe, illetve ahl a munkát, mely a munkaadó telephelyén is végezhető lenne, rendszeresen attól távl végzik. A legtöbb rszágban a szciális partnerek ezt, vagy nagyn hasnló meghatárzást fgadtak el, mint például a német szciális partnerek a vegyiparban végzett távmunkával kapcslats ajánlásban, vagy a távmunka 2004. évi írrszági gyakrlati kódexében. A napi sajtóra vnatkzó, 2005. július 22-én kelt spanyl kllektív szerződésben a szciális partnerek üdvözölték ezt a világs meghatárzást, amely megszünteti a távmunkavállalók munkavállalói státuszával kapcslats krábbi biznytalanságkat. Néhány rszágban módsíttták a európai megállapdás meghatárzását és hatályát. Például Magyarrszágn a jgszabályk szerint a távmunkavállaló lyan személy, aki munkája eredményét elektrnikus útn tvábbítja. Biznys esetekben maguk a szciális partnerek váltztatták meg a távmunkavállaló európai definícióját. Például Franciarszágban a távmunkavállalók közé tartznak az úgy nevezett nmád munkásk is. Olaszrszágban a távmunkának két típusát különböztetik meg: az tthnról dlgzó távmunkavállalót és a távli munkahelyről dlgzó munkavállalót. Az ír gyakrlati kódex világsan tartalmazza, hgy a távmunkavállaló fgalma megegyezik az e-munkavállaló fgalmával, illetve hgy a kódex egyaránt vnatkzik a távmunkavállalókra és a mbil e-munkavállalókra. Egy németrszági távközlési cégnél a szciális partnerekkel egyeztetett kllektív szerződés figyelembe veszi a távmunkának az adtt ágazatra jellemző különböző frmáit, azaz az időszaks távmunkát és a mbil távmunkát. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 15

ÖNKÉNTESSÉG 3. ÖNKÉNTESSÉG A távmunka az adtt munkavállaló és munkaadó számára egyaránt önkéntes jellegű. A távmunkát a munkavállaló eredeti munkaköri leírásában is meg lehet követelni, de önkéntes alapn később is választható knstrukció. Mindkét esetben a munkaadó látja el a távmunkavállalót a szükséges íráss infrmációval a 91/533/EGK irányelv alapján, beleértve a hatálys kllektív szerződésekről szóló infrmációt és az elvégzendő munka leírását, stb. is. A távmunka részletei közé tartznak általában lyan járuléks írtt infrmációk is, mint azn vállalati sztály megnevezése, melyhez a távmunkavállaló munkája által kapcslódik, közvetlen felettesének megjelölése, illetve más lyan személyek meghatárzása, akikhez a munkavállaló szakmai vagy személyes kérdésekkel frdulhat, jelentéstételi rendszer, stb. Ha a távmunka nem része az eredeti munkaköri leírásnak, és a munkaadó ajánlatt tesz a távmunkára, azt a munkavállaló elfgadhatja vagy visszautasíthatja. Ha a munkavállaló fejezi ki abbeli szándékát, hgy távmunka keretei között dlgzzn, a munkaadó elfgadhatja vagy visszautasíthatja e szándékt. A távmunkára való átállás önmagában, mivel csak a munkavégzés módját módsítja, a munkavállaló munkajgi státuszát nem váltztatja meg. A távmunkának a munkavállaló általi visszautasítása önmagában nem lehet ka annak, hgy a munkaadó az adtt munkavállaló munkavisznyát megszüntesse, vagy annak feltételeit megváltztassa. Ha a távmunka nem része az eredeti munkaköri leírásnak, a távmunkára való átállásról szóló döntés egyéni és/vagy kllektív szerződéssel visszaváltztatható. A visszaváltztatás jelentheti azt, hgy a munkavállaló a munkaadó telephelyén flytatja a munkavégzést akár a munkaadó, akár a munkavállaló kérésére. Ezen visszaváltztatás módzatait egyéni vagy kllektív szerződés fekteti le. A távmunka önkéntességét az európai keretmegállapdás világsan megfgalmazza, amikr kimndja, hgy a távmunka az adtt munkavállaló és munkaadó számára egyaránt önkéntes jellegű. Ez az elv tükröződik valamennyi európai szciális partner átültetési intézkedéseiben is. Az európai keretmegállapdás rendelkezését még a spanyl legfelsőbb bíróság is alkalmazta egy 2005. április 11-i ügyben, hgy rávilágítsn arra, mennyire fnts a távmunkára való hajlandóság, ha a távmunka nem része az eredeti munkaköri leírásnak. Két helyzet állhat elő: távmunkát a munkavállaló eredeti munkaköri leírásában is meg lehet követelni, de önkéntes alapn később is választható knstrukció. Valamennyi megvalósítási eszköz említi ezt a különbséget, mivel ez fnts következményekkel jár, illetve lehetőséget ad a munkavállalónak arra, hgy visszatérjen a munkaadó telephelyére, illetve tt munkát kapjn. Az európai keretmegállapdás mindkét esetben előírja a munkáltató részére azt a kötelezettséget, hgy ellássa a távmunkavállalót a szükséges íráss infrmációval a 91/533/EGK irányelv alapján, beleértve a hatálys kllektív szerződésekről szóló infrmációt és az elvégzendő munka leírását, stb. is. Az európai keretmegállapdás azt is kimndja, hgy a távmunka részletei közé tartzik általában lyan járuléks írtt infrmáció is, mint azn vállalati sztály megnevezése, melyhez a távmunkavállaló munkája által 16 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

kapcslódik, közvetlen felettesének megjelölése, illetve más lyan személyek meghatárzása, akikhez a munkavállaló szakmai vagy személyes kérdésekkel frdulhat, jelentéstételi rendszer, stb. E javaslatkat valamennyi rszág követte. Biznys rszágkban az előírásk kifejezetten tartalmazták, hgy ilyen célból függelékkel kell kiegészíteni a munkaszerződést (Franciarszág, Belgium, Lengyelrszág). A távmunkával kapcslats brit útmutató emlékezteti a munkaadókat arra, hgy kötelesek megadni a munkaviszny részletes feltételeit az eredetileg is távmunkára szerződtetett munkavállaló felvételét követő két hónapn belül, illetve egy hónapn belül, ha a távmunkavállaló azt követően módsítja a munkaszervezés frmáját. Egyes rszágkban, például Belgiumban, a szciális partnerek még specifikusabban fgalmaztak. A 2005. nvember 9-én elfgadtt CCT n 85 belga nemzeti kllektív szerződés 6. cikke előírja, hgy a távmunka megkezdése előtt kötendő egyéni megállapdásban az alábbiakat kell írásban meghatárzni: A távmunka gyakriságát, esetleg a távmunkában töltött napkat, illetve szükség szerint a távmunkavállaló által a vállalat telephelyén töltött napkat és/vagy órákat. Azkat az időszakkat, amelyekben a távmunkavállaló elérhető, valamint az elérhetőség módját. Azt, hgy a távmunkavállaló mikr kérhet technikai segítséget. Azt, hgy a munkaadó hgyan fedezi a berendezéssel és annak meghibásdásával kapcslats kiadáskat. Azkat a feltételeket, amelyek alapján a távmunkavállaló ismét a munkaadó telephelyén végezheti a munkáját, az ezzel kapcslats értesítési határidőt, és/vagy a távmunkának az időtartamát, illetve a megújításának a körülményeit. Az említett nemzeti kllektív szerződés azt is tartalmazza, hgy amennyiben a fenti pntkban nem születik íráss megállapdás, a távmunkavállalónak jgában áll a munkaadó telephelyén dlgzni. Luxemburgban a szciális partnerek részletesen felsrlták azkat az infrmációkat, amelyeket kötelező írásban megadni a távmunkavállalók részére. Az uniós szinten előírtakn kívül a nemzeti kllektív szerződés 4. cikke szerint az alábbi infrmációkat kell írásban rögzíteni: A távmunkában történő munkavégzés helyét. Az elvégzendő feladatk ly módn történő részletes ismertetését, amely alapján a távmunkavállaló összehasnlíthatja magát a munkaadó telephelyén hasnló munkakörben dlgzó munkavállalókkal. A munkavállaló kllektív szerződés szerinti besrlását. Azkat a napkat és órákat, amikr a távmunkavállaló elérhető a munkaadó számára. A munkaadó által biztsíttt és telepített berendezések pnts leírását. A munkaadó által kötött, a berendezések tűz-, víz- és lpáskár, stb. elleni biztsításával kapcslats infrmációkat. Végül pedig a lengyel szciális partnerek szerződéstervezete szerint íráss dkumentumt kell készíteni a munka rendszeréről és ütemezéséről, a munkavégzéssel kapcslats jelentéstétel frmájáról és módjáról, az elmaradt munkavégzés indklásának frmájáról és módjáról, a munkaszervezésről, ideértve a feladatk kiadásának frmáját és módját, az elvégzett munka ellenőrzésének frmáját és módját, valamint a távmunkavállaló kiküldetésére, illetve a kiküldetéssel kapcslats költségek megtérítésére vnatkzó szabálykat. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 17

A távmunka önkéntes jellegének következményeit tvább taglalva az európai keretmegállapdás kimndja, hgy Ha a távmunka nem része az eredeti munkaköri leírásnak, és a munkaadó ajánlatt tesz a távmunkára, azt a munkavállaló elfgadhatja vagy visszautasíthatja. Ha a munkavállaló fejezi ki abbeli szándékát, hgy távmunka keretei között dlgzzn, a munkaadó elfgadhatja vagy visszautasíthatja e szándékt. A távmunkára való átállás önmagában, mivel csak a munkavégzés módját módsítja, a munkavállaló munkajgi státuszát nem váltztatja meg. A távmunkának a munkavállaló általi visszautasítása önmagában nem lehet ka annak, hgy a munkaadó az adtt munkavállaló munkavisznyát megszüntesse, vagy annak feltételeit megváltztassa. Ezzel kapcslatban az Egyesült Királyság közös távmunkára vnatkzó útmutatója az Egyesült Királyságban létező azn jgszabálykra támaszkdik, amelyek a fgyatékkal élő vagy hat év alatti gyermeket nevelő szülők rugalmas munkavégzés igényléséhez fűződő jgait és a munkáltatók ennek megfelelő kötelezettségét mely szerint kötelesek az ilyen kéréseket kmlyan figyelembe venni határzzák meg (8. ld.). Az lasz nemzeti kllektív megállapdás egy kivételt említ a fenti alapelvek alól, abban az esetben, amikr agy adtt munka elvégzésének a távmunka az egyetlen módja (a nemzeti kllektív megállapdás 2. cikke). Ennek a kivételnek az a célja, hgy lehetőséget biztsítsn a munkáltató számára, hgy egy átszervezési flyamat srán a munkavállalót hasnló munkakörbe helyezze át a vállalatn belül, még ha annak végzéséhez távmunka szükséges is. A következő, az uniós keretmegállapdásban említett kérdés a távmunka választásának az egyéni vagy kllektív megállapdáskban meghatárztt visszafrdíthatósága. Ez arra az esetre vnatkzik, amikr a távmunka az eredeti munkaköri leírásban nem szerepel: a távmunkára történő átállásra vnatkzó döntés visszafrdítható. A visszafrdíthatóság magába fglalja az akár a dlgzó, akár a munkáltató kérésére a munkáltató telephelyén végzendő munkába való visszatérést. Ennek a visszafrdíthatóságnak a módzatait az egyéni vagy kllektív megállapdás tartalmazza. Egyes rszágkban a távmunkát választó munkavállalók krábbi munkaszervezési frmába történő visszatérési feltételeinek meghatárzása túlmutat azn, amit az uniós keretmegállapdás meghatárztt. A francia nemzeti, ágazatk közötti megállapdás rendelkezései ágazati vagy vállalati szintű megállapdáskn keresztül kiegészíthetők illetve adaptálhatók. Biznys rendelkezések az adaptálás lehetősége nélkül közvetlenül vnatkznak alacsnyabb szintű megállapdáskra, míg másk nagybb rugalmasságt engednek a más szinteken lévő szciális partnerek számára. A távmunkáról a munkáltató telephelyén történő munkára való visszaváltás lehetőségének biztsítása például kötelező. A távmunkára való átállás esetében a francia kllektív megállapdás 2. cikkében azt írja elő, hgy biztsítani kell egy adaptációs időszakt, amelynek srán akár a munkavállaló, akár a munkáltató egyldalúan felbnthatja a távmunka-megállapdást. A felmndási időt előre meg kell határzni. A munkavállalónak a képesítéseinek megfelelő és a munkáltató telephelyén végzett munkát kell felkínálni. Ennek az adaptációs időszaknak a letelte után a munkáltató telephelyén végzett munkába való visszatérés a távmunkavállaló és a munkáltató közötti megállapdás tárgya. Lengyelrszágban a szciális partnerek közötti nemzeti szintű megállapdás tervezete hárm hónaps adaptációs időszakt irányz elő, amelynek srán a távmunka-megállapdás egyldalúan felbntható. A luxemburgi nemzeti szintű kllektív megállapdás hasnló, 3 12 hónaps adaptációs időszakt ír elő (a nemzeti kllektív megállapdás 5. cikke). Az időszak pnts hsszát a felek közötti megállapdásban kell meghatárzni. Az első két hét srán nem lehetséges a távmunkamegállapdásból való egyldalú kilépés. Az adaptációs időszak megszakításának pnts módzatairól valamint a felmndási idejéről a nemzeti kllektív megállapdás teljes részletességgel rendelkezik. Az adaptációs időszakt követően a munkáltató telephelyére való visszatéréshez a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapdás szükséges (a nemzeti kllektív megállapdás 17. cikke). A távmunkavállalót elsőbbségben kell részesíteni a vállalatnál jelentkező, a távmunkavállaló 18 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

képesítésének megfelelő munkalehetőségekről való tájékztatásban. Ilyen visszatérés esetén a nemzeti kllektív megállapdás meghatárz egy listát, amely tartalmazza, hgy milyen infrmációkat kell haladéktalanul a távmunkavállalónak átadni, elsősrban a munkavégzés helyére, a munkaidőre és a munkafeltételekre vnatkzóan. A dán helyi és reginális közigazgatási szektr kllektív megállapdása azt írja elő, hgy a távmunkavállalókkal kötött egyéni megállapdásk csak helyi kllektív megállapdás keretében köthetők meg. Ezen túlmenően, a megállapdás megszűnése esetén a munkavállalónak jga van visszatérni ugyanabba a munkakörbe, vagy, amennyiben ez nem lehetséges, más, azns vagy hasnló képesítést igénylőbe. Az ír szciális partnerek gyakrlati kódexükben lyan megállapdást kötöttek, mely szerint amikr a távmunkába történő belépés önkéntesen történik, a megállapdásnak tartalmaznia kell a távmunka felfüggesztésére vagy megszüntetésére és a krábbi helyen a krábbi munkakörbe történő visszatérésre vnatkzó rendelkezéseket is, akár a munkáltató, akár a munkavállaló kérésére. A távmunkából való visszatérés módzatairól és eljárásáról, ideértve a megfelelő felmndási időt is, a feleknek, azaz a munkáltatónak és a távmunkavállalónak előre meg kell állapdniuk, vagy ezt kllektív megállapdásban kell szabályzni. Az Egyesült Királyság távmunkára vnatkzó útmutatója emlékeztet arra, hgy a visszavnhatóság a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapdás kérdése (9. cikk). Vagy a kllektív megállapdásban vagy az egyéni munkaszerződésben előre ki kell nyilvánítani, hgy melyek azk a körülmények, amelyek között a távmunkára történő átállás nem frdítható vissza (pl. nincs hely a munkáltató telephelyén, vagy túl magasak a visszatérés költségei). Az EU szintjén knkrét rendelkezések nincsenek az lyan munkavállalók érdekében, akiknél a távmunka már az induló munkaköri leírásban is szerepelt, de később a munkáltató telephelyén kívánnak dlgzni, a tagállamkban visznt hztak néhány végrehajtási intézkedést. A francia szciális partnerek például biztsítják a lehetőséget az lyan munkavállalók számára, akiknek a kezdeti munkaköri leírásában már szerepelt a távmunka, de a munkáltató telephelyén szeretnének dlgzni, hgy jelentkezzenek a munkáltatónál keletkező üres munkahelyekre, és az elbírálás srán elsőbbséget élvezzenek (a nemzeti kllektív megállapdás 3. cikke). A luxemburgi nemzeti kllektív megállapdásban egy külön cikk vnatkzik ennek a kérdésnek a szabályzására (a nemzeti kllektív megállapdás 16. cikke). Ez kimndja, hgy a távmunkáról a munkáltató telephelyén végzett munkára való átálláshz a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapdás szükséges. Az lyan munkavállalót, akinek munkájáhz az induló munkaköri leírása szerint a távmunka is hzzátartzik, de a munkáltató telephelyén szeretne dlgzni, elsőbbséget élvez a vállalatnál megüresedő, a munkavállaló képesítésének megfelelő állásk betöltésekr. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 19

FOGLALKOZTATÁSI FELTÉTELEK 4. FOGLALKOZTATÁSI FELTÉTELEK A fglalkztatási feltételek vnatkzásában a távmunkavállalók a vnatkzó jgszabályk és kllektív megállapdásk által garantált ugyanlyan jgkat élveznek, mint a munkáltató telephelyén dlgzó hasnló munkavállalók. A távmunka speciális jellegének figyelembe vétele érdekében aznban kiegészítő kllektív illetve egyéni megállapdásk lehetnek szükségesek. Ezt az alapelvet minden rszágban váltzatlanul beépítették a szabályzásba. Ez a helyzet például a Munkaügyi Alap (Labur Fundatin) távmunkára vnatkzó ajánlásaival, amelyről 2003-ban állapdtak meg Hllandiában, vagy a svéd szciális partnerek szintén 2003-ban elfgadtt, közös irányelvekről szóló megállapdásával is. Az ír gyakrlati kódex azt javaslja, hgy a nrmál munkagyakrlattól való minden eltérésről vagy a munkavállalóra vnatkzó feltételek alkalmazásában a távmunka miatt bekövetkező váltzáskról egyénileg vagy keretmegállapdásban előre meg kell állapdni. Egyes rszágkban a szciális partnerek tvábbi részleteket is közölnek az alapelv követése srán figyelembe veendő szempntkról. A francia nemzeti kllektív megállapdás például kimndja, hgy a távmunkavállalóra vnatkzóan meghatárztt munkaterhelésnek, termelési nrmáknak és az eredményekre vnatkzó kritériumknak egyenértékűeknek kell lenniük a munkáltató telephelyén dlgzó hasnló munkavállalókéval. Ezeket az elképzeléseket és alapelveket Franciarszágban ritkán alkalmazzák a kllektív megállapdáskban. Az uniós keretmegállapdásn túllépve a luxemburgi nemzeti kllektív megállapdás előírja, hgy amikr a távmunkára való átállás miatt a munkavállaló elveszít valamilyen krábbi természetbeni juttatást, vagy a tvábbiakban nem lesz képes azt a munkáltató telephelyén dlgzó hasnló munkavállalókkal megegyező módn igénybe venni, a munkáltató köteles valamilyen ezt kmpenzáló kedvezményt nyújtani. A jgalktók ehhez hasnlóan néha kiegészítették az uniós szöveget azzal, hgy hgyan kell figyelembe venni a távmunka sajátsságait. A magyar munkaügyi törvény például knkrét szabálykat határz meg arra vnatkzóan, hgy a munkáltatónak jga van belépni arra a helyre, ahl a munka flyik, valamint a munka, a pihenőidők, stb. ellenőrzésének módjáról. 20 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

ADATVÉDELEM 5. ADATVÉDELEM A munkavállaló által szakmai célkból használt és feldlgztt adatk védelmének biztsítása érdekében a munkáltató köteles a megfelelő intézkedéseket meghzni. A munkáltató tájékztatja a munkavállalót az adatvédelemmel kapcslats minden vnatkzó jgszabályról és vállalati előírásról. A távmunkavállaló felelős e szabályk betartásáért. A munkáltató különösen a következőkről köteles tájékztatni: > az infrmatikai berendezése és eszközök, pl. az Internet használatára vnatkzó krlátzáskról, > a nem megfelelőség esetén alkalmaztt szankciókról. A szciális partnerek a legtöbb rszágban az tt érvényes nemzeti adatvédelmi szabályk alkalmazását írják elő a távmunkavállalók számára is. Ez a helyzet pl. Franciarszágban, ahl a CNIL (a francia adatvédelmi hatóság) munkáját említik. Olaszrszágban a nemzeti kllektív megállapdás a személyi adatk védelméről szóló törvényre és a titksságról szóló törvényre hivatkzik. Németrszágban egy német fémipari vállalatnál az üzemi szerződésben mind a jgszabálykat, mind a vállalati szabálykat megemlítik. Az ír gyakrlati kódex és az Egyesült Királyság útmutatója is a vnatkzó nemzeti és uniós rendelkezéseket részletezi. Néhány nemzeti végrehajtási intézkedés tvábbi rendelkezéseket is tartalmaz. A szciális partnerek közötti megállapdás tervezete Lengyelrszágban például kötelezi a munkáltatót, hgy adjn ki plitikát a vállalati adatvédelemre, a munkavállalót pedig a szabályk betartására. Egy német, a távközlési szektrban működő vállalatnál az elfgadtt kllektív rendszer azt írja elő, hgy különös figyelmet kell frdítani az adatk és infrmációk külső felekkel szembeni védelmére. A bizalmas adatkat és infrmációkat ly módn kell védeni, hgy külső felek azkhz ne férhessenek hzzá. A törvények által előírt adatvédelmi rendelkezések és a vállalat közpnti adatvédelmi és adatbiztnsági szabályai egyaránt érvényesek. A munkavállalót a jgszabályi és a belső szabálykról is megfelelő módn tájékztatják. Az ír gyakrlati kódex száms elemet felsrl, amelyekre figyelmet kell frdítani, pl. a bizalmas jellegű dkumentumk hulladékának kezelése, az irdai illetve tthni számítógépek elzárása, a számítógépek vírusmentesítésének, jelszók módsításának, az adatk mentésének eljárásai, a titksságra és az az adatk nyilvánsságra hzatalának tilalmára vnatkzó megállapdásk. Az Egyesült Királyság távmunkára vnatkzó útmutatója hasnló rendelkezéseket tartalmaz, és a fent említett elemeken túlmenően felhívja a figyelmet a személyes adatkhz való hzzáférés és jgtalan behatlás lehetséges veszélyére. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 21

A MAGÁNÉLET TISZTELETBEN TARTÁSA 6. A MAGÁNÉLET TISZTELETBEN TARTÁSA A munkáltató köteles tiszteletben tartani a távmunkavállaló magánéletét. Amennyiben bármilyen ellenőrző rendszert alkalmaznak, annak aránysnak kell lennie a céllal, és meg kell felelnie a vizuális kijelzőkre vnatkzó 90/270 irányelvnek. Ezt a rendelkezést a legtöbb esetben a nemzeti végrehajtási intézkedések teljes terjedelmében tartalmazzák. Az ellenőrző rendszerekre vnatkzó infrmációkhz fűződő jgt például beágyazták az ír gyakrlati kódexbe. A magyar munkaügyi törvény visznt nem szabályzza külön az ellenőrző rendszer alkalmazását. BERENDEZÉSEK 7. BERENDEZÉSEK Minden a munkavégzéshez szükséges berendezésekkel kapcslats kérdést, felelősséget és költséget a távmunka megkezdése előtt egyértelműen tisztázni kell. Általáns szabály, hgy a munkáltató felelős a távmunkáhz szükséges minden berendezés biztsításáért, telepítéséért és karbantartásáért, kivéve, ha a távmunkavállaló a saját berendezéseit használja. Ha a távmunkavégzés rendszeresen történik, a munkáltató köteles a munka közvetlen költségeit kmpenzálni vagy fedezni, különös tekintettel a kmmunikációval kapcslats költségekre. A munkáltató köteles a munkavállaló számára megfelelő technikai támgatási lehetőséget biztsítani. A nemzeti törvényeknek és kllektív megállapdásknak megfelelően a távmunkavállaló által használt berendezésekben és adatkban bekövetkező veszteségekért és kárkért a munkáltató felelős. A távmunkavállaló köteles a számára biztsíttt berendezéseknek megfelelő módn gndját viselni, és nem gyűjthet illetve nem terjeszthet illegális anyagkat az Interneten. Az EU keretmegállapdása kiköti, hgy minden a munkavégzéshez szükséges berendezésekkel kapcslats kérdést, felelősséget és költséget a távmunka megkezdése előtt egyértelműen tisztázni kell. A szciális partnerek egyes rszágkban ezt a rendelkezést úgy ültették át, hgy felvették a távmunkavállalónak kötelezően átadandó írásbeli infrmációk listájára. Általáns szabály, hgy a munkáltató felelős a távmunkáhz szükséges minden berendezés biztsításáért, telepítéséért és karbantartásáért, kivéve, ha a távmunkavállaló a saját berendezéseit használja. Ez fnts kérdésnek számít, mivel az erre vnatkzó szabálykat a legtöbb rszágban részletesen tárgyalják az adtt rszág dkumentumai. 22 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

A szciális partnerek több rszágban úgy döntöttek, hgy a munkáltatónak kell viselnie a berendezések biztsításának, felszerelésének és karbantartásának teljes felelősségét. Ez a helyzet például a belga nemzeti kllektív megállapdás vagy a német helyi közigazgatási szervek és a közszféráhz tartzó vállalatk számára kidlgztt szlgáltatási vagy vállalati megállapdási példa esetében. Nagyn gyakran knkrét szabálykat határznak meg arra az esetre is, amikr a távmunkavállaló saját berendezéseit használja. Árnyaltabb visznt a magyar munkaügyi törvény, amely figyelembe veszi a nemzeti szciális partnerek módsítását. A berendezések és kmmunikációs eszközök biztsítását a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapdás tárgyalja. A munkavállaló csak akkr köteles viselni ezt a felelősséget, ha nem sikerül megállapdni. Egyes rszágkban mindkét fél felelősségeit pntsabban taglalják. A 2005. júliusi francia nemzeti kllektív megállapdás például előírja, hgy amennyiben a távmunkavállaló tthnról dlgzik, a munkáltató felelőssége a berendezések biztsításáért, telepítéséért és karbantartásáért attól függ, hgy a munkavállaló tthnában megfelelőek-e az elektrmssággal és a munkahellyel kapcslats paraméterek (a nemzeti kllektív megállapdás 7. cikke). Egy német távközlési vállalat kllektív megállapdási rendszere azt írja elő, hgy a munkavállaló tthnából végzett távmunka esetén saját irdabútr amely kielégíti az egészségügyi és biztnsági követelményeket használható, a dlgzó kckázat- és költségvállalásával. Ugyanakkr a luxemburgi szciális partnerek esetében a munkáltató viseli a felelősséget a munkavállaló elektrms és munkahelyi megfelelőségének ellenőrzéséért is (a nemzeti kllektív megállapdás 11. cikke). Hasnló rendelkezést tartalmaz az ír gyakrlati kódex, amely emlékeztet arra, hgy a törvény szerint a munkáltatók kötelesek egészségügyi és biztnsági kckázat-felmérést végezni, annak érdekében, hgy a távmunkavállaló munkaállmása minden jgszabálynak megfeleljen. Ez kapcslódik az egészség és biztnság kérdéseihez, és egyes esetekben az EU keretmegállapdás egészséget és biztnságt tárgyaló 8. részével összefüggésben fglalkztak vele. A lengyel szciális partnerek szerződéstervezetében szigrúan szabályzzák, hgy milyen feltételekkel használhatja a távmunkavállaló saját berendezéseit. Rendelkeznek arról, hgy a munkáltató és a munkavállaló megállapdhatnak a munkavállaló saját berendezéseinek használatában. Ilyen esetben aznban egy átalányösszegre jgsult, amelynek összegéről és kifizetési eljárásáról a feleknek előre meg kell állapdniuk. Ezen túlmenően abban is megállapdhatnak, hgy a munkáltató fedezi a telepítés, javításk és karbantartás költségeit. Egy másik fnts kérdés, hgy ki viseli a kmmunikáció, pl. az Internetkapcslat költségeit. A legtöbb tagállamban úgy döntöttek, hgy a munkáltatónak az uniós keretmegállapdásnak megfelelően vagy ellentételeznie kell vagy meg kell térítenie a közvetlenül a munka következtében, elsősrban a kmmunikáció miatt felmerülő költségeket. A 2005. nvember 9-i CCT 85 belga nemzeti kllektív megállapdás e tekintetben egészen részletes. Kilencedik cikkében kiköti, hgy a munkáltató által viselt költségeket a munka megkezdése előtt a végzett távmunka arányában vagy a szerződő felek által meghatárztt felsztási szabály szerint ki kell számítani. Annak a rendelkezésnek a végrehajtása, amely szerint a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfelelő technikai támgatási lehetőséget biztsítani, nem kztt semmilyen vitát, és minden végrehajtási intézkedésbe belefglalták. Az uniók keretmegállapdás úgy rendelkezik, hgy a nemzeti törvényeknek és kllektív megállapdásknak megfelelően a távmunkavállaló által használt berendezésekben és adatkban bekövetkező veszteségekért és kárkért a munkáltató felelős. A legtöbb rszágban a szciális partnerek kifejezetten hivatkznak a munkavállaló kötelezettségére, hgy haladéktalanul köteles a munkáltatót tájékztatni, ha a berendezésekkel kapcslats prblémát észlel. Ez összefügg az EU A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 23

keretmegállapdás ezen részének utlsó rendelkezésével is, amely kimndja, hgy a távmunkavállaló köteles a számára biztsíttt berendezéseknek megfelelő módn gndját viselni, és nem gyűjthet illetve nem terjeszthet illegális anyagkat az Interneten. Belgiumban a 2005. nvemberi nemzeti kllektív megállapdás is szabályzza a munkáltató és a távmunkavállaló vnatkzó felelősségeit a berendezések meghibásdása esetén. A 13. cikkben kimndja, hgy ilyen meghibásdás esetén a távmunkavállaló köteles haladéktalanul tájékztatni a munkáltatót, és a távmunkavállalónak erre az időre is jár fizetés. Knkrét intézkedések is meghatárzhatók, pl. a berendezés cseréje vagy a munkáltató telephelyén való ideiglenes fglalkztatás. EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG 8. EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG A távmunkavállaló munkahelyi egészségéért és biztnságáért a 89/391 irányelvnek és a megfelelő származéks irányelveknek, nemzeti jgszabályknak és kllektív megállapdásknak megfelelően a munkáltató a felelős. A munkáltató tájékztatja a távmunkavállalót a vállalat fglalkztatás-egészségügyi és biztnsági plitikájáról, különös tekintettel a vizuális kijelző-egységekkel kapcslats követelményekre. A távmunkavállaló köteles ezeket a biztnsági plitikákat megfelelően végrehajtani. A vnatkzó egészségügyi és biztnsági rendelkezések megfelelő alkalmazásának ellenőrzése érdekében a munkáltató, a munkavállalói képviselők illetve egyéb illetékes hatóságk a nemzeti jgszabályk és a kllektív megállapdásk által meghatárztt krlátkn belül hzzáféréssel rendelkeznek a távmunkahelyekhez. Amennyiben a távmunkavállaló tthnában dlgzik, az ilyen hzzáférés a távmunkavállaló előzetes értesítésével és hzzájárulásával lehetséges. A távmunkavállaló jgsult ellenőrző látgatáskat kérni. Az adatvédelmet illetően (5. rész) a nemzeti végrehajtási rendelkezések a legtöbb esetben emlékeztetnek arra, hgy a távmunkavállalókra az általáns egészségügyi és biztnsági szabályk érvényesek. Az Egyesült Királyság útmutatója és az ír gyakrlati kódex például a vnatkzó nemzeti és európai jgszabálykra hivatkzik. Ebben a két rszágban a munkavállalókat törvény kötelezi arra, hgy egészségügyi és biztnsági kckázatértékelésben vegyenek részt, annak biztsítása érdekében, hgy a távmunkahely minden jgszabályt kielégítsen. A távmunkára vnatkzó egyesült királyságbeli útmutató tvábbi részleteket is tartalmaz az elektrms berendezésekkel és vizuális kijelzőkkel végzett munka veszélyeiről és a kismamák illetve terhes nők különleges védelméről (17. ldal). Az egészségügyi és biztnsági szabályk alkalmazásának krlátairól is szó esik. Az Egyesült Királyság útmutatója tartalmazza, hgy a munkáltató felelős az általa szállíttt berendezések biztnságáért, de a távmunkavállaló tthnában működő elektrms rendszerért a távmunkavállaló maga felelős. A magyar munkaügyi törvény kimndja, hgy az általáns egészségügyi és biztnsági szabályk akkr vnatkznak a távmunkavállalóra, ha a berendezés tulajdnsa a munkáltató. A lengyel szciális partnerek szerződéstervezete szerint a távmunkavállalót a távmunka megkezdése előtt egészségügyi és biztnsági képzésben kell részesíteni, különösen a vizuális kijelzők használatát illetően. Az általáns egészségügyi és biztnsági szabályk aznban nem vnatkznak a távmunkavállaló munkahelyére, ha az tthn található. 24 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

MUNKASZERVEZÉS 9. MUNKASZERVEZÉS A távmunkavállaló a vnatkzó jgszabályk, a kllektív megállapdásk és vállalati szabályk keretein belül saját munkaidejét maga szervezi és sztja be. A távmunkavállalóra a munkáltató telephelyén dlgzó hasnló munkavállalóéval egyenértékű munkaterhelési és teljesítmény-standardk vnatkznak. A munkáltató köteles intézkedéseket végrehajtani annak érdekében, hgy a távmunkavállaló ne szigetelődjön el a vállalat dlgzó közösségének többi részétől azáltal, hgy lehetőséget biztsít a számára, hgy rendszeresen találkzzn kllégáival és hzzájussn a vállalati infrmációkhz. Az uniós keretmegállapdás kimndja, hgy a távmunkavállaló a vnatkzó jgszabályk, a kllektív megállapdásk és vállalati szabályk keretein belül saját munkaidejét maga szervezi és sztja be. A munkaidő kérdésével minden rszág kifejezetten fglalkzik. A legtöbb rszágban a dlgzókra vnatkzó, meglévő jgszabályk alkalmazását írják elő, mint pl. Olaszrszágban és Írrszágban. Egyes szciális partnerek biznys szempntkkal részletesen is fglalkztak. Az ír gyakrlati kódex például megemlíti, hgy kötelező az tthn vagy az irdában maradva dlgzók túlztt munkaterhelésének megakadályzására megfelelő mechanizmuskat alkalmazni. A luxemburgi nemzeti kllektív megállapdás kiköti, hgy a munkáltató és a munkavállaló kötelesek megállapdni a túlmunka elszámlásának módjáról. Az EU keretmegállapdása hzzáteszi: a távmunkavállalóra a munkáltató telephelyén dlgzó hasnló munkavállalóéval egyenértékű munkaterhelési és teljesítmény-standardk vnatkznak. Az Egyesült Királyság távmunkavállalókra vnatkzó útmutatója elmagyarázza, hgy a közvetlen termelékenységi összehasnlításknak el kell ismerniük, hgy az irdában dlgzó munkavállalók nagybb ptenciállal rendelkeznek az adminisztratív követelmények kielégítése terén, pl. telefnkra adtt válaszk, általáns eljárási követelmények, stb. A távlban dlgzók számára nagyn fnts a teljesítményvisszajelzés. A visszajelzés eljuttatásának mechanizmusait is egyértelműen meg kell határzni. Franciarszágban a nemzeti kllektív megállapdás külön megemlíti, hgy a távmunkavállalóknak a vállalat telephelyén dlgzókéhz hasnló értékelő értekezleteket kell tartani. Sk végrehajtási intézkedés megemlíti, hgy figyelmet kell frdítani arra, hgy a távmunkavállaló ne szigetelődjön el a munkáltató telephelyén dlgzó munkatársaitól. Ezt az uniós keretmegállapdás rendelkezéseivel összhangban kell megldani, vagyis a munkáltató köteles intézkedéseket végrehajtani annak érdekében, hgy a távmunkavállaló ne szigetelődjön el a vállalat dlgzó közösségének többi részétől azáltal, hgy lehetőséget biztsít a számára, hgy rendszeresen találkzzn kllégáival és hzzájussn a vállalati infrmációkhz. Egy a német fémiparban működő vállalatnál az üzemi megállapdás ezen túlmenően megemlíti, hgy biztsítani kell a létesítmény illetve részleg értekezletein való részvételt. Az egyesült királysági útmutató innvatív szervezeti gyakrlatra vnatkzó példákat közöl, mint pl. társas klublétesítmények, kényelmes ülőterületek kötetlen beszélgetéshez vagy a több dlgzó által felváltva használható munkaállmásk ( ht desking ). A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 25

KÉPZÉS 10. KÉPZÉS A távmunkavállalók ugyanúgy hzzáférhetnek a képzési és karrierfejlesztési lehetőségekhez, mint a munkáltató telephelyén dlgzó hasnló munkavállalók, és ugyanlyan értékelési plitika vnatkzik rájuk, mint a többi dlgzóra. A távmunkavállalók a rendelkezésükre álló technikai berendezéseknek és ennek a munkaszerezési frmának megfelelő célztt képzésben részesülnek. A távmunkavállalók felettesének és közvetlen munkatársainak szintén képzésre lehet szükségük erre a munkafrmára és annak kezelésére, irányítására vnatkzóan. A legtöbb rszágban az uniós keretmegállapdás képzésre vnatkzó rendelkezéseit tvábbi részletek hzzáadása nélkül vették át. A végrehajttt rendelkezések azt irányzzák elő, hgy a távmunkavállalók ugyanúgy hzzáférnek a képzési és karrierfejlesztési lehetőségekhez, mint a munkáltató telephelyén dlgzó hasnló munkavállalók, és ugyanlyan értékelési plitika vnatkzik rájuk, mint a többi dlgzóra. A rendelkezésükre álló technikai berendezéseknek és ennek a munkaszerezési frmának megfelelő célztt képzésben részesülnek. Megemlítik ugyanakkr, hgy a távmunkavállalók felettesének és közvetlen munkatársainak szintén képzésre lehet szükségük erre a munkafrmára és annak kezelésére, irányítására vnatkzóan. A távmunkára vnatkzó egyesült királyságbeli útmutató a fentieken túl felsrlja azkat a fő területeket, amelyeken a távmunkavállalónak képzésre lehet szükséges, pl. a munkakörrel kapcslats készségek, általáns infrmatikai és kmmunikációs módszerekkel kapcslats készségek valamint önmenedzselési képzés, ideértve az időbesztás kezelését is. A német helyi közigazgatási szervek és a közszféráhz tartzó vállalatk számára kidlgztt szlgáltatási vagy vállalati megállapdási példa és a német távközlési vállalatnál elfgadtt kllektív rendszer azt írja elő, hgy a távmunkavállaló nem kerülhet hátránys helyzetbe a képzéseken való részvétel tekintetében a vállalat telephelyén dlgzó kllégáival szemben. 26 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

KOLLEKTÍV JOGOKKAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 11. KOLLEKTÍV JOGOKKAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A távmunkavállalók ugyanlyan kllektív jgkkal rendelkeznek, mint a munkáltató telephelyén dlgzó hasnló munkavállalók. Nincs akadálya, hgy a munkavállalói képviselőkkel kmmunikáljanak. A munkavállalói képviseleti vagy ilyen képviseletet biztsító szervekben való részvételnek és az ezt célzó választáskban való jelöltetésüknek ugyanazk a feltételei. A munkavállalói képviseleti szervekben való részvételi küszöbök európai és nemzeti törvények valamint kllektív megállapdásk és gyakrlatk szerinti számításánál a távmunkavállalókat is figyelembe veszik. A távmunka megkezdése előtt tisztázni kell, hgy a távmunkavállaló kllektív jgainak gyakrlása szempntjából mely létesítményhez fg tartzni. A munkavállalói képviselők az európai és nemzeti törvényeknek valamint a kllektív megállapdásknak és gyakrlatknak megfelelően tájékztatást kapnak, és knzultációban vesznek részt a távmunka bevezetéséről. Minden végrehajtási intézkedés elismeri, hgy a távmunkavállalók ugyanlyan kllektív jgkkal rendelkeznek, mint a munkáltató telephelyén dlgzó hasnló munkavállalók. Nincs akadálya, hgy a munkavállalói képviselőkkel kmmunikáljanak. Azt is elismerik, hgy a munkavállalói képviseleti vagy ilyen képviseletet biztsító szervekben való részvételnek és az ezt célzó választáskban való jelöltetésüknek ugyanazk a feltételei. Az uniós keretmegállapdás egyéb rendelkezéseit, amelyek a munkavállalói képviseleti szervekben való részvételi küszöbök európai és nemzeti törvények valamint kllektív megállapdásk és gyakrlatk szerinti számításánál a távmunkavállalók figyelembe vételére, valamint arra vnatkznak, hgy a távmunka megkezdése előtt tisztázni kell, hgy a távmunkavállaló kllektív jgainak gyakrlása szempntjából mely létesítményhez fg tartzni, szintén átvették. Végül pedig általáns egyetértés van abban, hgy a munkavállalói képviselők az európai és nemzeti törvényeknek valamint a kllektív megállapdásknak és gyakrlatknak megfelelően tájékztatást kapjanak, és knzultációban vegyenek részt a távmunka bevezetéséről. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 27

VÉGREHAJTÁS ÉS KÖVETÉS 12. VÉGREHAJTÁS ÉS KÖVETÉS Az EU-Szerződés 139. cikkével összefüggésben a jelen európai keretmegállapdást az UNICE/UEAPME, a CEEP és az ETUC (és az EUROCADRES/CEC összekötő bizttság) tagjai a tagállamk vezetési és munkaügyi eljárásaiknak és gyakrlataiknak megfelelően hajtják végre. A végrehajtásra a jelen megállapdás aláírásának napjától számítva hárm év áll rendelkezésre. A tagszervezetek a megállapdás végrehajtásáról a Szciális Párbeszéd Bizttságának felelőssége alatt jelentést készítenek egy az aláíró felek által felállíttt ad hc csprt számára. Ez a csprt közös jelentést készít az elvégzett végrehajtási intézkedésekről. Ezt a jelentést a jelen megállapdás aláírásának napjától számíttt négy éven belül kell elkészíteni. A jelen megállapdás tartalmát érintő kérdések esetén a tagszervezetek akár külön-külön, akár közösen frdulhatnak az aláíró felekhez. Amennyiben azt az aláíró felek bármelyike kéri, az aláíró felek a megállapdást az aláírás napjától számíttt öt év után felülvizsgálják. Ez a rész arra a tényre hivatkzik, hgy az európai szciális partnerek első alkalmmal állapdtak meg abban, hgy az ETUC, UNICE/UEAPME és a CEEP által aláírt megállapdást a tagk az EU- Szerződés 139. cikkében meghatárztt eljárásnak megfelelően közvetlenül hajtanak végre. Hárm éves végrehajtási időszakt irányznak elő, és meghatárzzák a beszámlási eljárást, a megállapdással kapcslats tartalmi kérdések kezelésére irányuló eljárást és a keretmegállapdás felülvizsgálatának lehetőségét öt év után, amennyiben azt az aláíró felek valamelyike kéri. Ez a rész, mint lyan, nem igényli a nemzeti szciális partnerek általi végrehajtást. Az lasz és a francia kllektív megállapdásk aznban megemlítik elkötelezettségüket arra vnatkzóan, hgy az európai szciális partnerek számára megfelelő időben beszámlnak a távmunkára vnatkzó uniós keretmegállapdás végrehajtása érdekében tett intézkedéseikről. Több rszág is meghatárzta az uniós szöveg értelmezése kapcsán felmerülő kérdések vagy egyet nem értés esetén követendő eljárást. Az lasz szciális partnerek megemlítik az uniós keretmegállapdás által biztsíttt, az értelmezéssel kapcslats közös vagy egyéni kérdésfelvetés lehetőségét az uniós szintű szciális partnerek felé. Izland közös bizttságt hztt létre a szerződés kapcsán esetlegesen felmerülő knfliktusk kezelésére, ideértve az értelmezés srán felmerülő knfliktuskat is, amelyeket az EU keretmegállapdással összhangban kell megldani. A távmunkára vnatkzó dán kllektív megállapdáskra minden más kllektív megállapdáshz hasnlóan Dániában választtt bírósági eljárás vnatkzik. Végül pedig csaknem minden rszág hivatkzik arra a tényre, hgy a távmunka fejlődőben lévő jelenség, amelynek pnts értékelése az uniós keretmegállapdás elfgadása óta eltelt ilyen rövid idő után még nehéz feladat. 28 A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

VÉGKÖVETKEZTETÉS Összességében az ETUC, az UNICE, az UEAPME és a CEEP úgy ítéli meg, hgy a jelen beszámló egyértelműen demnstrálja a szciális partnerek kezdeményezéseit a távmunkára vnatkzó uniós keretmegállapdás nymn követése tekintetében. Szemlélteti a nemzeti szciális partnerek elkötelezettségét az európai szciális párbeszédben vállalt kötelezettségeik teljesítésére. Európaszerte száms szciális partner megmutatta, hgy autnóm tárgyalásk srán sikeresen meg tudnak birkózni egy jelentős prblémával a jövő érdekében. A beszámlási gyakrlat hetergenitást mutat mind a jelentések mind a végrehajtás terén. Ez részben annak köszönhető, hgy a tagállamk szervezeteinek mst először kellett ezt tenniük, részben a kérdés újszerűségének, részben pedig az ipari kapcslatk skféleségének is a következménye. Ugyanakkr biznys kihíváskkal is meg kellett küzdeni, például az uniós keretmegállapdás átültetése vagy a közös megértés kialakítása az autnóm uniós keretmegállapdás jellegére vnatkzóan. Ezek az elemek mind a bemenetét képezik majd az európai szciális partnerek 2006 2008-as munkaprgramjuknak megfelelően srra kerülő megbeszéléseinek, amelyek célja a szóban frgó eszközökre és arra vnatkzó közös megértés tvábbfejlesztése, hgy hgyan gyakrlhatnak ezek pzitív hatást a szciális párbeszéd különböző szintjein. A jelentés azt is mutatja, hgy az EU-ban flyó szciális párbeszéd az innvatív szciális párbeszéd gyakrlatának tvábbfejlesztését szlgáló frrását képezheti. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 29

MELLÉKLET

A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ KERETMEGÁLLAPODÁS 1. ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK Az európai fglalkztatási stratégia kntextusában az Európai Tanács felkérte a szciális partnereket, hgy hzzanak létre megállapdáskat a munkavégzés szervezésének krszerűsítése érdekében, beleértve a rugalmas munkavégzést célzó intézkedéseket is, azzal a céllal, hgy a vállalkzáskat termelékenyebbé és versenyképesebbé tegyék, és biztsítsák a rugalmasság és a biztnság közötti megfelelő egyensúlyt. Az Európai Bizttság a szciális partnerekkel flytattt, a fglalkztatási kapcslatk mdernizálásáról és javításáról szóló knzultáció másdik szakaszában felkérte a szciális partnereket, hgy kezdjenek tárgyaláskba a távmunkára vnatkzóan. 2001. szeptember 20-án az ETUC (és az EUROCADRES/CEC összekötő bizttság), az UNICE/UEAPME és a CEEP bejelentették szándékukat, hgy tárgyaláskba kezdjenek egy lyan megállapdás létrehzására, amelyet az aláíró felek tagjai a tagállamkban és az Európai Gazdasági Térség rszágaiban vezetnének be. Ezen keresztül a tudásalapú gazdaságba és társadalmba való átmenet előkészítéséhez kívántak hzzájárulni az Európai Tanács lisszabni megállapdásának megfelelően. A távmunka a körülmények és gyakrlatk széles és gyrsan fejlődő spektrumát fedi le. Emiatt a szciális partnerek a távmunka lyan meghatárzását választtták, amely lehetővé teszi a rendszeres távmunka különféle frmáinak lefedését. A szciális partnerek a távmunkában egyrészt a vállalatk és közigazgatási szervezetek számára a munka szervezésének krszerűsítési lehetőségét látják, másrészt pedig a dlgzók számára a munka és a társadalmi élet összeegyeztetésének módját, amely nagybb önállóságt biztsít számukra feladataik ellátásában. Amennyiben Európa a lehető legtöbbet kívánja kihzni az infrmációs társadalm lehetőségeiből, ösztönöznie kell a munkaszervezésnek ezt az új frmáját, ly módn, hgy a rugalmasság a biztnsággal is együtt járjn, a munkakörök minősége javuljn, és a fgyatékkal élők esélyei a munkaerőpiacn javuljanak. Ez az önkéntes megállapdás egy általáns, európai szintű keret létrehzására irányul, amelyet az aláíró felek tagjai hajtanának végre a vezetésre és munkavégzésre vnatkzó knkrét nemzeti eljárásrendnek és gyakrlatnak megfelelően. Az aláíró felek a tagjelölt államkban is felkérik tagszervezeteiket, hgy hajtsák végre a megállapdást. A jelen megállapdás végrehajtása semmiféle érvényes alapt nem képez a megállapdás keretei között a munkavállalókat megillető védelem általáns szintjének csökkentésére. A megállapdás végrehajtása srán az aláíró felek tagjai kerülik a kkv-k szükségtelen megterhelését. A jelen megállapdás nem csrbítja a szciális partnerek jgát a jelen megállapdást adaptáló, illetve kiegészítő, az európai szintet is magába fglaló megfelelő szintű megállapdásk megkötésére lyan módn, amely figyelembe veszi az érintett szciális partnerek knkrét szükségleteit. A TÁVMUNKÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI KERETMEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA 31