Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.173/2016/10 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/133 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.11.18. Iktatószám: 14317/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.173/2016/10. A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Földesi-Herpai Ügyvédi Iroda (8200 Veszprém, Szabadság u. 8.) által képviselt Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (8200 Veszprém, Óváros tér 9.) I. rendű felperes egyben II. rendű alperes,- dr. Horváth Éva jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) I. rendű alperes egyben II. rendű felperes, valamint VEMEV-SZER Kft. (8200 Veszprém, Pillér u. 11.) III. rendű alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, valamint szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti egyesített perében meghozta az alábbi Ítéletet: A bíróság az I. rendű alperes D.285/4/2015. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és a szerződés érvénytelensége tárgyában a pert megszünteti. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 10.000 (tízezer) Ft perköltséget. A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az ajánlatkérő I. rendű felperes 2012. április 16. napján vállalkozói szerződést kötött a Veszprém, integrált településfejlesztés-belváros funkcióbővítő rehabilitációja I. ütem tárgyban indított közbeszerzési eljárás 1
nyertesével, a III. rendű alperessel. A teljesítési határidő 2013. március 13. napja volt. A szerződés teljesítése során azonban a felek érdekkörén kívüli előre nem látható objektív okok merültek fel. Erre tekintettel az I. rendű felperes (egyben II. rendű alperes) és a III. rendű alperes 2013. szeptember 30. napján a vállalkozási szerződést módosították. A szerződés 5. számú módosításában rögzítették, hogy az eredetileg megvalósítandó tételek közül, az eredeti beszerzés tárgyához képest módosítás szükséges, mert az üzemelő pavilonok elbontása meghiúsult a tulajdonosok hozzájárulása hiánya miatt, bontási engedélyt nem kaptak. Továbbá nem valósítható meg a műgyanta padló burkolat, a kukatárolókhoz sem, mert a műgyanta padlózat csúszós és balesetveszélyes, ezért eltérő padló kell. Meghiúsult továbbá a fix telepítésű WC-pavilon létesítése is a lakosság ellenállása miatt. Erre tekintettel az I. rendű felperes és a III. rendű alperes 2013. szeptember 30. napján kettő vállalkozási szerződést kötöttek. Az első vállalkozási szerződés tárgya az volt, hogy a mobil telepítésű WC-pavilon beszerzése és csoportos mérőhely takarása, védelme volt. A szerződés tárgya tehát mobil WC építése, és elektromos mérőhely takarása volt. A második szerződés pedig rögzítette, hogy az eredeti szerződés kivitelezése során a közút kezelő előírást tett az átépített aluljáróhoz, kapaszkodó és védőkorlát elhelyezése, sóvédelemmel kapcsolatos munka, illetve rendezvénytéri területen forgalomtechnikai pollerek elhelyezését írta elő. A szerződés tárgya pótmunka megrendelése volt, nevezetesen kapaszkodók, korlátok elhelyezése, sókorrózió elleni bevonat alkalmazása, valamint forgalomtechnikai eszköz beépítése. A 2013. szeptember 30. napján kötött szerződéseket a felperes az EMIR útján, valamint a közbeszerzési értesítőben is közzétette. 2015. március 16. napján a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalbóli eljárást kezdeményezett az I. rendű alperes előtt, amelyben azt kifogásolta, hogy az elmaradó munkák helyett két újabb kivitelezési vállalkozási szerződés keretében történt meg a két újabb kivitelezésre vonatkozó szerződés, amelyre közbeszerzési eljárás nélkül került sor. A hivatalbóli kezdeményező arra hivatkozott, hogy nem a szerződés módosítást támadja, hanem a két új vállalkozási szerződést, amely közbeszerzési eljárás nélkül került megvalósításra. Az I. rendű alperes D. 150/17/2015. számú végzésével elkésettség miatt megszüntette az eljárást, mert megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés elkésetten került benyújtásra. A hivatalbóli kezdeményező által kezdeményezett bírósági eljárásban a Fővárosi Közigazgatási Munkaügyi Bíróság 37.Kpk.46083/2015/8. számú végzésével a Döntőbizottság eljárás megszüntető végzését hatályon kívül helyezte és új 2
eljárás lefolytatásra kötelezte azzal, hogy a hivatalbóli kezdeményezés nem késett el, ezért azt érdemben kell vizsgálni. Ezt követően az I. rendű alperes 2016. április 26. napján meghozta D.285/4/2016. számú határozatát, amelyben megállapította, hogy az I. rendű felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban 2011.Kbt.) 119. -ra és a Kbt.l8. (2) bekezdésére tekintettel a Kbt.5. -át. Egyidejűleg 180 000 forint bírság megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező a kérelmében a két új vállalkozási szerződés közbeszerzés lefolytatása nélkül történő megkötését kifogásolta, ezért azt kellett vizsgálni, hogy a 2013. szeptember 30. napján létrejött szerződések vonatkozásában a felperes jogsértően mellőzte-e a közbeszerzési eljárást. Kifejtette, hogy a 2013. szeptember 30. napján hatályos Kbt. rendelkezései szerint az új vállalkozási szerződések tekintetében a közbeszerzés 3. és 5. szerinti feltételei fennálltak. Az ajánlatkérő a 6. (1) bekezdés szerinti alanyi körbe tartozik, a közbeszerzés tárgya a 7. (3) bekezdés szerinti építési beruházás, az értéke pedig a 16. (1) bekezdés szerintit 18 617 425 forint összeg. Megállapította, hogy az új vállalkozási szerződés keretében valójában az elmaradt tételek helyett új beszerzésre került sor, tehát olyan új beszerzési igények képezték a vállalkozási szerződések tárgyát, amelyek már nem kapcsolódnak közvetlenül a projekthez, arról önállóan leválaszthatók, arra később is adható lett volna megrendelés. Mivel a közbeszerzési eljárást jogtalan mellőzésére került sor, így a jogsértés megvalósult, emiatt pedig a Kbt.l52. (4) bekezdés a) pontja szerinti kötelező bírságot is ki kellett szabni. Az I. rendű felperes keresetet nyújtott be az I. rendű alperes határozata ellen, amelyben elsődlegesen a határozat megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményezés valójában az 5. számú szerződés módosítást sérelmezte, nem pedig a két új kivitelezési szerződést. Arra hivatkozott, hogy miután 2011. december 30-án indult a közbeszerzési eljárás, tehát a közbeszerzés még a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban 2003.Kbt.szerint lett kiírva, ebből következően a szerződés módosítására is a 2003.Kbt. alkalmazandó, amelynek 303. -a rendelkezik a szerződés módosítás szabályairól. Mivel az 5. számú szerződés módosítás során a 2003.Kbt. szerint jártak el, ezért a 2011. Kbt. jogszabályi rendelkezések megsértése nem értelmezhető. Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a hivatalbóli kezdeményezés egyértelműen az újonnan megkötött vállalkozási szerződésekben megvalósítandó tételeket kifogásolta, nevezetesen azt, hogy az 5. számú szerződés módosításban rögzített elmaradó tételek 3
helyett a beszerzési igény módosult, és az elmaradó munka valójában két új kivitelezés volt, amely tekintetében a közbeszerzési eljárást mellőzték. Utalt arra, hogy valóban van összefüggés az új vállalkozási szerződések és az 5. számú szerződés módosítás között, de a kezdeményező nem a szerződés módosítást támadta, hanem a két új vállalkozási szerződés közbeszerzés lefolytatása nélküli megkötése miatt nyújtotta be kérelmét. A II. rendű felperes a Kbt.l64. (1) bekezdés felhatalmazása alapján polgári pert indított szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a II. rendű és III. rendű alperes ellen, amelyben a Kbt. 127. (1) bekezdés a) pontjára, a (2) bekezdés b) pontjára, valamint a 164. (5) bekezdésére figyelemmel a 2013. szeptember 30-án a II. és III.r. alperes között megkötött érvénytelen szerződések tekintetében annak megállapítását kérte, hogy a szerződések a kiemelkedően fontos közérdekre tekintettel nem semmisek, valamint kérte hivatalból a jogkövetkezmény alkalmazását, a bírság kiszabását. Kérte, hogy a bírság kiszabása során a bíróság értékelje az eset összes körülményeit, azt, hogy súlyos jogsértés történt, mert nem folytatta le a közbeszerzési eljárást, így verseny biztosítása nélkül választotta ki a szerződést kötő felet, illetve a jogsértés már nem reparálható. A II. rendű és III. rendű alperesek, mint szerződést kötő felek a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset elutasítását kérték. Az I.r. felperes keresete alapos az alábbiak szerint. A bíróságnak az egyesített perben elsődlegesen a közigazgatási per tárgyában kell döntést hozni, majd annak függvényében kell a szerződés érvénytelensége tárgyú keresetet vizsgálni. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a bíróság a Pp.339. (1) bekezdése és a Kúria 1/2011. (V.9.) KK véleménye alapján a közigazgatási határozat jogszerűségét vizsgálja felül, és a kereseti kérelem korlátai között azt bírálja el, hogy az alperesi hatóság eljárása és határozathozatala során az anyagi és eljárási jogszabályokat megtartotta-e. Ebben a körben az I. rendű felperes az I. rendű alperes határozatának jogszerűségét kifogásolta. Az I. rendű alperes által megállapított jogsértés a 2011.Kbt. 119. és 18. (2) bekezdésére tekintettel az 5. megsértése volt. A 2011.Kbt. 5. szerint közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). Az I. rendű alperes azt állapította meg, hogy az I. rendű felperes jogsértő módon mellőzte közbeszerzési eljárás lefolytatását az 5. számú szerződésmódosítással összefüggésben felmerült újabb feladatok, mint új beszerzési igények 4
vonatkozásában, ezért a bíróság a perben azt vizsgálta, hogy a szerződésmódosítás körében felmerült feladatok ellátása az eredeti beszerzés tárgyától független, új beszerzési igénynek minősül-e. Az I. rendű felperes egyben II. rendű alperes és a III. rendű alperes a 2012. április 16. napján kötött vállalkozási szerződést a felek a Veszprém, integrált településfejlesztés-belváros funkcióbővítő rehabilitációja I. ütem tárgyú közbeszerzési eljárás projekt keretében a közterületi rekonstrukció kivitelezési munkáinak elvégzésére kötötték meg. A vállalkozási szerződés többek között tartalmazta az üzemelő pavilonok elbontását, műgyanta padlóburkolat kukatárolóhoz való létesítését, és fix telepítésű WC-pavilon kialakítását. Tekintettel arra, hogy a szerződés kivitelezése teljesítése során olyan körülmények merült fel, amely a szerződő felek érdekkörén kívüli körülmények voltak, ezért tartották szükségesnek a szerződő felek, hogy a 2012. április 16. napján megkötött vállalkozási szerződést ennek megfelelően módosítsák. így került sor 2013. szeptember 30. napján az 5.számú szerződés módosítására. Az 5. számú szerződés módosítás kifejezetten tartalmazta azt, hogy milyen okból hiúsult meg a közbeszerzés tárgyát képező szerződésben foglalt tartalom kivitelezése. Az eredeti megállapodást képező üzemelő pavilonok elbontása abból az okból hiúsult meg, hogy a tulajdonosok nem adtak hozzájáruló nyilatkozatot, így a bontási engedély megadására nem került sor. A műgyanta padlóburkolat kukatárolóhoz való létesítése pedig a műgyanta padlózat csúszós és balesetveszélyes volt, amiatt hiúsult meg. A fix telepítésű WC-pavilon kialakítására pedig a lakosság ellenállása miatt nem volt lehetőség. Megállapítható tehát, hogy az eredeti szerződésben foglalt kivitelezés a szerződő felek érdekkörén kívüli okból hiúsult meg, melynek következtében szükséges volt mobiltelepítésű WC-pavilon beszerzése, amellyel együtt járt az elektromos mérőhely takarása is, továbbá miután a kivitelezés során a közútkezelő olyan előírást tett, hogy az átépített aluljáróhoz pótmunka elvégzése is szükséges, ezért ebben a tárgyban kapaszkodók, korlátok elhelyezésére, sókorrózió elleni bevonat alkalmazására és a forgalomtechnikai eszköz beépítésére került sor. A beszerzés tárgya körében tehát a felek a fix telepítésű WC-pavilon beszerzését mobil telepítésű WC-pavilonná módosították, illetve a pavilonok lebontására és a műgyanta padlóburkolat elkészítésére is a felek érdekkörén kívüli, fent részletezett okból nem kerülhetett sor. Továbbá a kivitelezés során olyan objektív körülmény merült fel, amely miatt az átépített aluljáróhoz kapcsolódóan további pótmunka elvégzése, megrendelése is szükséges lett. A bíróság tényként rögzíti, hogy az eredeti közbeszerzési eljárás a Veszprém, integrált településfejlesztés-belváros funkcióbővítő rehabilitációja I. ütem 2011-ben indult, így abban a 5
közbeszerzési eljárásban még a 2003.Kbt.-t kellett alkalmazni. Erre tekintettel a szerződés megkötésére, teljesítésére és módosítására is a 2003.Kbt. rendelkezései alkalmazandók. A 2003. Kbt.303. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felek akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívása dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Erre tekintettel a 2003.Kbt. 303. (1) bekezdés szerinti szerződés módosítás történt, mert a kivitelezés során a szerződéskötéskor előre nem látható objektív ok következett be, ami miatt a szerződés teljesítése az eredeti tárgyban nem volt megvalósítható, és ezért részben az eredeti beszerzés módosításának, részben pótmunka elvégzésének szükségessége merült fel. A 2012. január 1. napjával hatályba lépett 2011.Kbt. 132. -a a szerződés módosítására vonatkozóan már sokkal szigorúbb előírásokat tartalmaz. Ugyanakkor a 2011.Kbt. hatályba lépése körében a 2011.Kbt. 180. (2) bekezdése azt rögzíti, hogy a 2011.Kbt. rendelkezéseit a hatályba lépés után megkezdett beszerzésekre, valamint a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni. Ebből következően a 2011.Kbt. rendelkezése csak a 2012. január 1. után indult közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre alkalmazható. A bíróság megállapította, hogy a 2013. szeptember 30. napján történt 5. számú szerződésmódosítás megfelel a 2003.Kbt. 303. rendelkezéseinek, tekintettel arra, hogy a hivatkozott vállalkozási szerződésekben az eredeti szerződésben foglaltakhoz képest nem új feladat megvalósítása történt, hanem részben az eredeti mobil WC fix telepítésű Wc-re történő módosítása, másrészt pedig a kivitelezés során felmerült közútkezelő által kötelezően előírt pótmunka elvégzése vált szükségessé. Bár bizonyos tételek - a műgyanta padozat, valamint a pavilonok lebontása -elmaradtak, ugyanakkor a kivitelezés körében kötelezően elvégezendő pótmunka elvégzése volt szükséges, azonban az 5. számú szerződésmódosításhoz kapcsolódó vállalkozási szerződések tárgya nem minősül az eredeti beszerzéstől elkülönülő új beszerzésnek. A hivatalbóli kezdeményező ezért alaptalanul hivatkozott arra és az alperes alaptalanul állapította meg, hogy a szerződésmódosítással egy időben megkötött két vállalkozási szerződés az eredeti beszerzés tárgyától elkülönült önálló beszerzés volt, tekintettel arra, hogy a két vállalkozási szerződés megkötésére kifejezetten az eredeti szerződés módosítása miatt, az eredeti közbeszerzés tárgyához kapcsolódóan került sor, 6
így azokat a szerződés módosítástól nem lehet elkülöníteni. A szerződésmódosítás körében megkötött két vállalkozási szerződést a szerződésmódosítással egységesen kell vizsgálni, és nem lehet az 5. számú szerződés módosítástól függetlenül figyelembe venni, ezért az arra alkalmazandó jogszabályok is egységesek. Nem lehet az azonos időpontban megkötött szerződésmódosításra és a módosítás körében megkötött vállalkozási szerződésekre vonatkozóan két külön időpontban hatályos Kbt-t alkalmazni. Mindezek alapján az I. rendű alperes lényeges jogszabálysértést követett el azzal, hogy a szerződés módosításához kapcsolódó vállalkozási szerződések körében a 2011.Kbt. rendelkezéseit alkalmazta, és nem észlelte a 2003.Kbt. alkalmazhatóságát, ezért jogszabálysértő módon állapította a 2011.Kbt. szerinti jogsértést. A bíróság erre tekintettel az I. rendű alperes jogszabálysértő határozatát hatályon kívül helyezte. Tekintettel arra, hogy a bíróság jelen ügyben a bíróság a közigazgatási per tárgyában a Döntőbizottsági határozatot hatályon kívül helyezte, ezért a szerződés érvénytelensége iránti polgári tárgyú keresetet érdemben nem kellett elbírálni, ezért a bíróság a Kbt. 164. (7) bekezdés szerint alkalmazott Kbt.l63. (1) bekezdés alapján a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszüntette. Az I. rendű felperes pernyertes lett, ezért a Pp. 78. alapján a pervesztes I. rendű alperes köteles a pernyertes I. rendű felperes ügyvédi munkadíj címén felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek összegét a bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (3) bekezdése alapján állapította meg, arra tekintettel, hogy az I. rendű felperes írásbeli beadványt előterjesztett, azonban a bírósági tárgyaláson nem vett részt. Az egyesített perben két per egyesítésére került sor. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per Itv.62. (1) bekezdés h) pont szerinti tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett kereseti illeték az Itv.39. (3) bekezdés a) pontja alapján 21.000 Ft. A szerződés érvénytelensége tárgyú perben a pertárgy érték alapján az Itv.42. (1) bekezdés a) pontja szerint számított kereseti illeték mértéke 1.117.000 Ft. Tekintettel arra, hogy a pervesztes I. rendű alperes egyben II. rendű felperes az Itv. 5. (1) bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett kereseti illetéket helyette az állam viseli a 6/1986. IM rendelet 14. -a alapján. Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Kbt. 163. (3) bekezdése zárja ki. Székesfehérvár, 2016. október 28. Dr. Stettler Noémi s. k. bíró 7