Szerencsi Járásbíróság 2.G.40.005/2015/10. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/8 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.01.20. Iktatószám: 1112/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Szerencsi Járásbíróság 2.G.40.005/2015/10. szám A Szerencsi Járásbíróság a dr. Kriston Kinga közbeszerzési biztos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026, Budapest, Riadó u. 5. szám alatti székhelyű) felperesnek - dr. Bihari Zoltán igazgató, törvényes képviselő által képviselt Tokaj Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (3915, Tarcal, Könyves Kálmán u. 84. sz. alatti székhelyű) I. r. és a Laborexport Kft. (Budapest, Ibrahim u. 8. sz. alatti székhelyű) II. r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság megállapítja, hogy az I. és II. r. alperesek között egy db. Mostonet szűrőberendezés, 1 db. Miura One automata borelemző készülék, valamint 1 db. Alcoquick 4000 alkohol és sűrűségmérő berendezés vonatkozásában létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. Egyidejűleg a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Kötelezi a bíróság az I. és II. r alpereseket, hogy 15 (tizenöt) napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 5.000.- Ft (azaz: ötezer forint) perköltséget. Kötelezi továbbá a bíróság az I. és II. r. r. alperest, hogy ugyancsak egyetemlegesen fizessenek meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1
felhívására az általa közölt időben és módon 786.400.- Ft (azaz: hétszáznyolcvanhatezer-négyszáz forint) eljárási illetéket. Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Miskolci Törvényszékhez címzett, de a Szerencsi Járásbíróságon írásban, 4 (négy) egyező példányban benyújtható fellebbezésnek van helye. Amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos; vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető. Indokolás: A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbiakat állapította meg: Az I. r. alperes alaptevékenysége kiterjed a gazdálkodást segítő szaktanácsadási tevékenységek fejlesztésére, különös tekintettel a kistermelőkre, valamint a kis és közepes méretű szőlészeti és borászati vállalkozásokra. Ennek megvalósítása során az I. r. alperes a kutatási infrastruktúrája szabad kapacitásának megfelelő volumenben laboratóriumi szolgáltatást és mezőgazdasági szolgáltatást végez Tokaj Hegyalján. Ezen tevékenysége teljesítése végett került sor laboratóriumi eszközként a 1 db. Miura One automata borelemző készülék, valamint 1 db. Alcoquick 4000 alkohol és sűrűségmérő berendezés laboratóriumi eszközök megvásárlására, akként, hogy az I. r. alperes 2012. december 12.-én rendelte meg a II. r. alperestől a 2012. december 10.-én kelt 598 M/2012/MT/DV számú árajánlatában foglaltak elfogadásával ezen termékeket. A termékek ellenértéke az árajánlatban és a megrendelésben foglaltak szerint összesen 34.290 euro volt. A beszerző I. r. alperes jelezte a megrendelésében, hogy a vételárat forintban, átutalással fizeti ki, 2012. évben 6.ooo.ooo.-Ft + ÁFA összegben, 2013. januárjában pedig a fennmaradó összeget. A 2012. december 13.-án kelt VL-2153417 számú szállítólevélé adatai szerint a felek között megtörtént az egy db. Miura One" automata borelemző készülék átadás-átvétele. A beszerző I. r. alpereshez 2012. december 17.-én érkezett meg a II. r. alperes 2012. december 13.-án kelt 12-01/00135 sz. 2
számlája, melyen a megrendelésben foglaltak szerint szerepel a 3 db. termék ellenértékének első részlete 6.000.000.- Ft + ÁFA, azaz összesen 7.620.000.-Ft összegben. Ezt az ellenértéket 2012. december 27.-én egyenlítette ki az I. r. alperes. A 2013. január 24.-én kelt VL-2153432 sz. szállítólevele szerint az I. r. alperes és a II. r. alperes között 2013. január 25.-én megtörtént az egy db. Mostonet szűrőberendezés és az egy db. Alcoquick-4000 alkohol és sűrűségmérő berendezés átadás átvétele. Az I. r. alpereshez 2013. január 29.-én érkezett meg a II. r. alperes 2013. január 24. napján kelt 13-01/00005 sz. számlája, melyen a megrendelésben foglaltak szerint szerepel a 3 db. termék ellenértékének fennmaradó összege 4.319.575 Ft + ÁFA, azaz 5.485.860.-Ft összegben. Az I. r. alperes 2013. március 7.-én egyenlítette ki a 13-01/00005 sz. számlán szereplő ellenértéket. A I. r. alperes az így, közbeszerzési eljárás mellőzésével vásárolt berendezéseket beüzemelte. Ezen eszközök egyébként egymásra épülő tevékenységével folyamatosan végzi a laboratóriumi szolgáltatást. Az Állami Számvevőszék a Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. (1) bekezdés b./ pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezte, mert álláspontja szerint a hivatkozott adásvételi szerződés megkötése során az I. r. alperes megsértette a közbeszerzés szabályait. Eljárása során a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága 2015. április 1. napján kelt D.107/6/2015. ikt. sz., az Állami Számvevőszék által a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borelemző készülék beszerzése" tárgyú beszerzése ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 119. -ára tekintettel a Kbt. 5. -át, és a Kbt. 18. (2) bekezdését. Ezért a Döntőbizottság a beszerzővel szemben 200.000.-Ft bírságot szabott ki. A határozathozatalt követően a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága keresetet indított az I. és II. r. alperesek ellen és kereseti kérelmével kérte annak megállapítását, hogy az alperesek között létrejött szerződés a Kbt. 127. (1) bekezdés a./ pontja szerinti okból érvénytelen, 3
valamint kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását. A felperes perbeli hivatkozása szerint a Kbt. 127. (1) bekezdés a./ pontja alapján semmis a felek szerződése, mivel azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A felperes eljárása során vizsgálta a Kbt. 5. -a alapján a közbeszerzési eljárás kötelező alkalmazásának négy konjuktív feltételét: egyrészt azt, hogy az I. r. alperes ajánlatkérőként meghatározott szervezet-e, másrészt azt, hogy a beszerzés vonatkozásában a visszterhesség megállapítható-e, harmadrészt a beszerzés tárgyát vizsgálta, utolsóként pedig a beszerzés értékét, ez utóbbi keretében az egybeszámítási kötelezettség fennállását. Nem vitatta a felperes, hogy a beszerzett három készülék három önálló eszköz, amely egymástól függetlenül használható, azonban mivel hasonló áruk beszerzésére került sor, a beszerzési igény egy időben merült fel a Kbt. alapján azok egybeszámítási kötelezettsége fennállott. Az I. r. alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Hivatkozása szerint nem sértette meg a közbeszerzési törvény szabályait, hiszen az ott rögzített 8.000.000.-Ft-os értékhatárt egyetlen eszköz értéke sem lépte túl, ezért nem kezdeményezett közbeszerzést, ugyanakkor a II. r. alperes, mint a beszerzett eszközök kizárólagos magyarországi forgalmazója kedvezményt ajánlott fel az I. r. alperes részére, ha egyidejűleg három műszert vásárol. Az eladó egy számlát állított ki borelemző készülék néven", így valóban meghaladta az a közbeszerzési értékhatárt. A II. r. alperes a perben nyilatkozatot egyáltalán nem tett. A felperes keresete alapos az alábbiak szerint: Mivel a felek között nem volt vitatott, hogy az I. r. alperes a Kbt. alapján ajánlatkérőként meghatározott szervezetnek minősül, a II. r. alperessel visszterhes szerződést kötött a megadott tárgyú beszerzés megvalósítása érdekében, a bíróság csupán azt vizsgálta, hogy az ily módon beszerzésre került berendezések meghaladják-e a jogszabályban rögzített értékhatárt, vonatkozásukban az egybeszámítási kötelezettség fennáll-e. A Kbt. 120. (1) bekezdése rögzíti a közbeszerzési értékhatárokat. Ezen jogszabály 10. (1) bekezdése értelmében: A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); 4
b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban : nemzeti értékhatárok). Nem volt vitatott a felek között, hogy az adásvételi szerződés megkötésének időszakában nemzeti értékhatárként 8.ooo.ooo.-Ft került megállapításra. A Kbt. 18. (1) és (2) bekezdése szerint: (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. Fenti jogszabályok értelmében tehát hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontása esetén a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXVIII törvény, (a továbbiakban Kvtv.) 70. (1) bekezdésének a./ pontja szerint a Kbt. 10. (1) bekezdés b./ pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár 2012. január elsejétől 2012. december 31.-ig árubeszerzés esetén 8.000.000.-Ft. Felhívta a bíróság az alpereseket, hogy a felperes kereseti kérelmével és általa csatolt okirati bizonyítékokkal szemben az alpereseket terheli annak bizonyítási kötelezettsége, hogy az I. r. alperes jogszerűen mellőzte a közbeszerzési eljárást, valamint azt, hogy az I. r. alperes által beszerzett három dolog vonatkozásában a 2011. évi CVIII. törvény alapján az egybeszámítási kötelezettség nem állott fenn. Erre vonatkozóan az alperesek bizonyítási indítvánnyal nem éltek. A rendelkezésre álló adatokból tehát a bíróság megállapította, hogy bár három különböző műszert vásárolt az I. r. alperes a II. r. alperestől, ezen készülékek ára egyenként nem haladta meg a 8.000.000.-Ft-ot, azonban a Kbt. törvény 18. (2) bekezdése értelmében, mivel hasonló áruk beszerzése történt, az arra vonatkozó beszerzési igénye az I. r. alperesnek egy időben merült fel, így vonatkozásukban az egybeszámítási kötelezettség fennállott. Az eszközök értékének egybeszámításával azonban azok értéke (nettó 10.319.575.- Ft, bruttó 13.105.860.-Ft), meghaladta a közbeszerzési értékhatárt, így az I. r. alperesnek a beszerzés során a Kbt. rendelkezései alapján kellett volna eljárnia. Mivel az I. r. alperes nem így járt el, ezért a bíróság 5
megállapította, hogy a Kbt. 127. (1) bekezdés a./ pontja alapján a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött szerződés érvénytelen. A Kbt. 164. (1) bekezdése szerint: Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. Ugyanezen jogszabály (4) bekezdése értelmében: ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza. Fenti jogszabályok alapján a bíróság a Kbt. 127. (1) bekezdés a./ pontja szerint meghatározott ok miatti érvénytelenséget és az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződés megkötésének idejében hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 237. (1) és (2) bekezdése szerint alkalmazta. Ezen jogszabály értelmében: (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. (2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka -különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. Fenti jogszabályi rendelkezésre figyelemmel: a perben megállapítást nyert, hogy a beszerzett berendezéseket laboratóriumi vizsgálatok céljára az I. r. alperes a beszerzését követő időponttól kezdődően, tehát évek óta folyamatosan használja, így a szerződés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani. Ezért a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá 6
nyilvánította. Mivel jelen esetben nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami kötelezővé tenné a bíróság részére a szerződés érvénytelenségének megállapításával egyidejűleg ismételt bírság kiszabását, a bíróság a bírság kiszabását mellőzte. A perben az I. és II. r. alperesek pervesztesek lettek, ezért a bíróság a Pp. 78. (1) bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte az alpereseket a felperes perköltségének megfizetésére. Perköltségként - mérlegeléssel - levelezési és postaköltségként 5.000.- Ft-ot állapított meg a bíróság. A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt eljárási illeték megfizetésére 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13. (2) bekezdése alapján ugyancsak egyetemlegesen az I. és II. r. alpereseket kötelezte a bíróság. Eljárási illetékként a pertárgy érték (13.105.860.-Ft) után az 1990. évi XCIII. törvény 42. (1) bekezdés a./pontja szerint számított 6 %-os mértékű illetéket állapította meg 786.400.-Ft összegben. Szerencs, 2015. november 12. Dr. Krajnyák István bíró 7