MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGALALT 2013.
Intézményvezető:...aláírás Intézményi OM- azonosítója: 200534 Nagy Róbertné LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁS Nevelőtestület nevében: Szülői szervezet nevében: aláírás aláírás A dokumentum érvényessége: 2013. szeptember 01-vel visszavonásig Ezzel egyidejűleg a 2013.március 29-én kelt Pedagógiai programja hatályát veszti. A dokumentum jellege: nyilvános Elérhető, olvasható illetve megtekinthető az intézmény honlapján: www.kopevarovoda.hu - dokumentumok illetve valamennyi csoportban és az óvodavezetői irodában. Ph. 2
Óvoda neve: Óvoda címe: 1078 Budapest, Murányi u. 27. Alapító okirat száma: Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 632/2012. (XI.16.) számú határozata alapján OM azonosító száma: 200534 Telefon/Fax: 1/342 43 87 Óvoda fenntartója: Jogállása: Program érvényessége: A programot készítette: Bp., VII., Erzsébetváros Önkormányzata részben önálló intézmény visszavonásig az óvoda nevelőtestülete MÓDOSÍTÁSOK TÁMOP 3.1.4/08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben nyertes pályázatának értelmében 2011. évi CXC Törvény - a Nemzeti Köznevelésről annak módosítása a 2013. évi CXXXVII. törvény értelmében 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelete az Óvodai Nevelés Alapprogramjáról értelmében 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A módosítások félkövér betűvel lettek jelölve. Nkt. 8. (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított féléven belül betölti, feltéve, hogy minden a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzete több településen található, az érintett településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. 2013. 3
T A R T A L O M J E GY E Z É K Intézményünk adatai Tartalomjegyzék 2.o. 3.o. 1. Óvodánkról 5.o. 2. Jövőképünk 5.o. 3. Gyermekképünk 5.o 3.1. A gyermek aki óvodás, majd iskolás lesz 6.o. 4. Nevelésfilozófiánk 7.o. 5. Óvodaképünk 8.o. 6. Küldetésnyilatkozatunk 8.o. 7. Nevelési alapelveink 9.o. 8. Gyermekvédelem 10.o. 9. Inkluzív pedagógia integráció, differenciálás 12.o. 10. Óvodai nevelésünk célja, faladata 13.o. 10.1.Egészséges életmód alakítása 14.o. 10.1.1. Az óvoda egészségvédő programjának irányelvei 14.o. 10.2.Érzelmi, az erkölcs és a közösségi nevelés 15.o. 10.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 16.o. 10.4. Környezettudatos szemléletformálás, a fenntarthatóság megalapozása 17.o. 11. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek 11.1.Az óvodapedagógus munkája 20.o. 11.2.A fejlesztőpedagógus munkája 20.o. 11.3 Külső segítő szakemberek munkája 21.o. Tárgyi feltételek 21.o. 12. Az óvodai élet megszerezése 22.o. 13. Az óvodai kapcsolatai 23.o 14. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 14.1.Játék 25.o. 14.2.Verselés, mesélés 26.o. 14.3.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 28.o. 14.4.Rajzolás, mintázás, kézi munka 29.o. 14.5.Mozgás 30.o 14.6.Külsővilág tevékeny megismerése 32.o. 14.6.1. Matematikai tartalmú ismeretek a külsővilág tevékeny megismerése során 35.o. 15. Munka jellegű tevékenység 37.o. 16. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 38.o. 4
17. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 39.o. 18. Gyermekeink mérési-értékelési rendszere 42.o. 19. Hagyományaink 43.o. Felhasznált irodalom 44.o. Legitimációs záradék 45.o. 5
1. ÓVODÁNKRÓL Óvodánk Erzsébetváros peremén található, mely az egyik legsűrűbben lakott kerülete fővárosunknak. Ebben a forgalmas, több emeletes házaktól körülvett környezetben helyezkedik el intézményünk az István u. felőli főépületével, valamint a Murányi u. felőli tagóvodájával. Főépületünk 6 csoporttal, míg a tagóvodánk jelenleg 2 csoporttal működik és egy a csoportszobák összenyitásával kialakított tornateremmel. Minden tevékenységünkhöz külön tágas, világos helységek állnak rendelkezésünkre. A két épületet területileg - mintegy zöldsziget - közös udvar köti össze, mely 2005- ben lett felújítva, füvesítve és az előírásoknak megfelelő játékokkal felszerelve. Gyermekeink a kerület jellegéből adódóan, heterogén szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Körzetünkben egyre nagyobb számban vannak jelen a bel- és külföldi migráló csoportok, valamint az egyszülős és hátrányos helyzetben élő családok, akinek eltérő értékrendszere szintén újfajta pedagógiai megközelítést kíván tőlünk. A sokszínű társadalmi közeg együttéléséből adódó nehézségek speciális kihívásokat jelentenek számunkra. 2. JÖVŐKÉPÜNK Hiszünk abban, hogy tudunk olyan óvodát teremteni, mely képes a változó és rohanó világban felnövő gyermekek kompetencia alapú nevelésére. Célunk a megszerzett tudás kreatív alkalmazása, a másság elfogadása, a környezet tisztelete, szeretete és gondozása. Legfőbb érték számunkra továbbra is a gyermek. Bízunk abban, hogy óvodánk minden dolgozója elkötelezett lesz a kompetencia alapú nevelés megvalósítására, az élethosszig való tanulásra, az állandó önképzésre. Célunk alapozó nevelői munkánk által, hogy a gyermekek az elsajátított ismeretek birtokában az Európai Unió tevékeny polgáraivá váljanak. Mindezek megvalósítása érdekében a családokat még szélesebb körben vonjuk be óvodánk életébe. Egy olyan őszinte, kölcsönös bizalmon alapuló légkörbe, ahol a problémákat minden szülő szívesen felveti, tudva, hogy a megoldásokat közösen keressük meg. 3. GYERMEKKÉPÜNK Számunkra minden gyermek más, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, önálló személyiség és szociális lény egyszerre, aki eltérő tulajdonságokkal, képességekkel, ismeretekkel, szokásokkal rendelkezik. Ezért egyéni bánásmódot, differenciált fejlesztést igényel. Óvodánk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 6
Az óvodáskorú gyermeket érzelmei vezérlik, utánzás illetve megtapasztalás útján tanul, fejlődik. Legfőbb tevékenysége a játék. 3.1. A gyermek, aki óvodás, majd iskolás lesz A közoktatási rendszer első láncszeme az óvoda, ahol a gyermek a szociális tanulással ismerkedik. A gyermek adottságai, a családi környezet, a bölcsőde, az óvoda fejlesztési rendszerének egymásra épülése teszi lehetővé, hogy az iskolai életre alkalmassá váljon. Fontos számunkra, hogy ezt pozitív megerősítéssel, helyes önértékeléssel egészséges én-képet alakítsunk ki, mert általa nyitottan, kapcsolatteremtően, érzelem gazdagon fordul társaik felé. Az én-kép alakítás fontos területei magatartásformálás: - erkölcsi képességek, - önismereti képességek, - értékrend, cselekvési szokások alakítása: - személyes kapcsolatok, - hagyományok, szokások, - önellátás kialakítása, - gondozás, érzelmek gazdagítása: - szabad önkifejezés, - érzelmi szükségletek kielégítése, - művészeti esztétikai élmények, kognitív tartalmak: ( mindezek megvalósítása társas környezetben) - spontán, vagy irányított megismerő tevékenységek - ismeretek bővítése a világról, önmagukról - különböző nevelési területek tartalma. 7
4. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK Nevelésfilozófiánk lényege: a gyermeket tekintsük partnernek, segítőként álljunk mellette, tiszteljük meg azzal, hogy igyekszünk őt teljes egészében megismerni, megérteni. A nevelés számunkra nem más, mint különböző tevékenységi formákba ágyazott nevelői hatások összessége. Ebből eredően igyekszünk minden tevékenységünkkel értéket közvetíteni óvodásainknak. A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik családjában, ezért célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. A gyermeket: megismerni, megérteni és segíteni kell. H agyomány I ntegráció Sz eretet E mpátia M inőség Minden gyermeknek sajátos testi és lelki szükségletei vannak, amit a családokkal együttműködve, hagyományaikat tisztelve, megismerve elégítjük ki. Figyelembe vesszük az egyéni igényeket és szükségleteket. Fontos szemléletünkben a család, alapnak tekintjük a családi nevelést, nyitottak vagyunk feléjük, ebből adódóan szociális feladatokat is ellátunk. Óvodánk valamennyi dolgozója vállalja az integrált nevelést. A különböző hátrányokkal élő gyermekek felzárkóztatása épp oly fontos feladatunk, mint a tehetséggondozás, mert valljuk, hogy minden egyes gyermek más és más. A gyermeket az óvodás évek alatt nevelik, fejlesztik az új társas kapcsolatok, valamint az óvoda minden dolgozója. Kollégáink feltétel nélkül elfogadják, szeretetükkel körülveszik, tetteikben tükröződik, hogy tisztellek és figyelek rád. Fontosnak tartjuk a megértő, empatikus elfogadást, magatartást, ami nem jelenti azt, hogy lemondunk nevelési céljainkról. Pedagógiai munkánkat a szolgálat szintjén értelmezzük. Nevelő munkánk fő tevékenységi célja, hogy a partnerközpontú működést elősegítsük, melyben a gyermeket és szülőt is partnernek tekintjük. A minőségfejlesztés figyelembe vétele során hatékony és eredményes óvodai nevelést valósítunk meg. 8
5. ÓVODAKÉPÜNK Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Olyan befogadó óvoda vagyunk, ahova a gyermek könnyen beilleszkedik, ahol a család és a pedagógus kapcsolatára a nevelőtársi viszony jellemző, ahol érték az egyedi. Intézményünk a családi nevelés kiegészítője, a család igényeihez igazodó, véleményét figyelembevevő, együttnevelő. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk légköre szeretetteljes, gondoskodó, érzelmi biztonságot adó, óvó-védő, feltétel nélkül elfogadó, hagyományokat ápoló, értékeket közvetítő és teremtő. Az óvodai élet során nevelésünk elsődleges színtere a mással nem helyettesíthető játék, melyhez alapvető joga van a gyermeknek. Óvodánk a helyes életritmus kialakításával megteremti a feltételt, a nyugodt, harmonikus személyiségfejlődésre a helyes én-kép, önértékelés, életvitel kialakítására. Óvodai közösségünket a sokoldalúság, a kompetens működés, kezdeményezőkészség, az egységes nevelésfilozófiára való törekvés jellemzi, mely segíti az integrált és differenciált nevelést, a hátrányok leküzdését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. 6. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Olyan közösség vagyunk, mely befogadó és nyitott az integrált nevelésre. Valljuk az élethosszig tartó tanulás fontosságát, az önképzést. Szeretet és tisztelet vezérli nevelőmunkánkat és kapcsolatainkat, mely összehangolt és rendkívül tudatos. Nyitottak vagyunk az újra, az innovációra. Az óvodánkba kerülő gyermekek személyiségének kibontakoztatását elősegítjük. Az őket körülvevő személyi és tárgyi feltételeket biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráljuk (továbbiakban SNI), hátrányuk kompenzálása olyan nevelési módszerek segítségével történik, mely figyelembe veszi a gyermek: o egyéni szükségleteit, o fejlődési ütemét, o az értelmi, érzelmi és szociális képességeit. Tudjuk, nevelőmunkánk eredményessége és a gyermekek érdeke megkívánja, hogy a családi nevelés kiegészítő szerepét felvállaljuk. A szülők legfontosabb partnereink a nevelésben, ezért bevonjuk őket a nevelő munkánkba, sokszínű programmal segítve az együttműködés elfogadását. 9
Mindennapi munkánkban előtérbe kerül az egészségmegőrzés, a prevenció és promóció, az egészséges életmódra szoktatás, a testi, lelki egészséget befolyásoló feltételek megteremtése és azok fontosságának hangsúlyozása. Céljaink elérése érdekében igénybe vesszük külső szakemberek segítő tevékenységét is. Óvodánkban a nevelőmunkánkat összehangoltan: o a partnerközpontúságnak megfelelően, a partnereink igényeit figyelembe véve, o a szakmai önállóságnak megfelelően, o az etnikai kisebbség nevelési irányelveit figyelembe véve, o a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését szabályozó törvényeknek megfelelően látjuk el. Valljuk, hogy óvodáskorban a játék a legfontosabb tevékenység, ezért a tevékenységek során annak prioritását hangsúlyozzuk. Céljaink megvalósításának garanciáját abban látjuk, hogy belső ellenőrzési, értékelési rendszerünket tovább építjük, működtetjük. Szakmai munkánk érdekében munkaközösségeket működtetünk, a PDCA logika elvét programunk fejlesztése során figyelembe vesszük. 7. NEVELÉSI ALAPELVEINK o A gyermek személyiségének elfogadása, jogainak tiszteletben tartása o A családok nevelési szokásainak és óvodánk nevelés szokásainak közelítése o Családokkal való együttnevelésre törekvés o Következetes és rugalmas szokás, szabályrendszer kialakítása o Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése o A testi- szociális és értelmi képességek alakítása változatos tevékenységeken keresztül, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabadjátékra o A komplexitás elve nevelői munkánkban meghatározó o A gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkenése az életkori- egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével o A kiemelt figyelmet igénylő gyermek jogainak tiszteletben tartása a másság elfogadása o A gyermek életkorához és képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése o A megfelelő életvitel, egészséges életmódra való nevelés o Környezettudatos viselkedés meglapozása Az óvodai nevelésünkben alkalmazott valamennyi pedagógiai intézkedésünk a gyermek személyiségéhez igazodik. A nemzetiséghez tartozó és a migráns gyermekeink számára biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 10
8. GYERMEKVÉDELEM Célunk: feltárni mindazon körülményeket, melyek a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolják, veszélyeztetik. Törekszünk a szociális hátrányok leküzdésére. Feladatunk: lehetőségeinkhez mérten minden segítséget megadni a hátrányok csökkentéséhez, azokat a családgondozás és az egyéni bánásmód figyelembe vételével kompenzálni. Elveink között elsősorban a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása áll. Törekszünk a tapintatos személyes kapcsolat kialakítására azon családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak. A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésben megvalósul. Gyermekvédelmünk preventív szemléleten alapul, mely mellett a promóciót, mint célok adását a nevelőmunkánkban fontosnak tartjuk. Felderítjük a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, megőrizve óvó-védő feladatunkat, és pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, ill. ellensúlyozására, valamint szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményezünk. A gyermekek óvodába érkezése előtt, illetve alatt igyekszünk megismerni az otthoni körülményeket, a családban kialakult nevelési módszereket, illetve szokás és szabályrendszert. Megelőzés: mely egyben pedagógiai tevékenységet is jelent, célja ugyanis az, hogy megelőzzük, elhárítjuk vagy enyhítjük azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek az egészséges személyiségfejlődését megzavarják, vagy meggátolják. Feltárás: fel kell ismernünk a gyermek problémáit, meg kell keresnünk a problémák okait, segítséget kell nyújtanunk a problémák megoldásához. Megkülönböztetjük az eltérő jellegű hátrányokat, hogy a hátrányokból adódó tünetek csökkentése érdekében a legmegfelelőbb módszert alkalmazhassuk. Megszüntetés: feladataink közé tartozik, hogy részt vegyünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek érdekében együtt működünk a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal és védőnővel, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal. Óvodánk kiemelt figyelemmel van a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek iránt, szorgalmazzuk rendszeres óvodába járásukat. Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekszünk a szülőkkel gyermekük megnyerése, együttműködése érdekében. Minden tevékenységünkkel az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgáljuk. 11
9. INKLUZÍV PEDAGÓGIA - INTEGRÁCIÓ, DIFFERENCIÁLÁS Minden gyermek joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelő segítséget kapjon készsége, képessége kibontakoztatásához, személyisége védelméhez, fejlesztéséhez. Az inkluzív pedagógia intézményünk szemléletében minden gyermek befogadását, elfogadását jelenti. Figyelembe vesszük, hogy minden gyermek egyéni sajátosságokkal rendelkezik, hogy számunkra nincs sokféle bánásmód, csak egy, az emberi bánásmód. Az inkluzív szemléletünk az egyénre szabott pedagógiai gyakorlatban, folyamatos visszacsatolásban, nyomon követésben realizálódik. Az integráció számunkra az együttnevelés lehetősége. A különböző hátrányos helyzetben lévő gyermekeinknek lehetőség arra, hogy önmagukhoz képest fejlődjenek. Ellátja a többi gyermekkel együtt nevelhető, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján érzékszervi fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelését. Célunk: az integrálható gyermek számára esélyt adni a közoktatási rendszerben való továbbhaladásra, az átlaghoz közelítő gyermek számára pedig ennek tolerálására. Az integráció annyit tesz, mint segíteni a gyermekeknek élni, tanulni és dolgozni, olyan mindennapi helyzetekben, melyben saját képességeikhez képest fejlődni tudnak. Ezt megfelelő pedagógiai attitűddel, kompetenciával tesszük annak érdekében, hogy amennyire lehetséges aktívan vegyenek részt minden tevékenységben. Lehetőség szerint ezt objektív és szubjektív feltételek megteremtésével biztosítjuk, hiszen az élet első évei a tanulás és fejlődés szempontjából elsődleges fontosságúak a gyermek számára. Valamennyi gyermekünk ebben az együttlétben általuk is megtapasztalhatja a másságot, ezen gyerekek erényeit és gyengeségeit. Az elfogadás, a tolerancia természetessé válik számukra, pozitív irányba változtatja személyiségüket, gazdagítja életszemléletüket, szociális érzékenységüket. A hatékony integráció több ember közös, összehangolt és tudatos munkáját jelenti óvodánkban. (óvodapedagógus, szülő, gyógypedagógus, logopédus, speciális szakember) Feladatunk: a gyermek indentitásának fejlesztése, ennek érdekében a differenciálás minden gyermekre vonatkozó módszerünk. A differenciáló pedagógia számunkra a folyamatos, rugalmas napirendet, téri strukturáltságot, a párhuzamosan végezhető tevékenységeket, a cselekvő tanulást jelenti. A differenciálás megtervezésének kiinduló pontja számunkra a gyermekek játékának megfigyelése, mely által legkönnyebben megismerhető személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei, mozgása. 12
A differenciálás lehetőségei: o igazodunk a gyermek igényeihez, tapasztalataihoz, o a motiváltság elérésében támaszkodunk a gyermek késztetésére, szükségleteire, o az információ átadásához az auditív, vizuális, audió-vizuális, kinesztetikus, komplex, interaktív eszközöket részesítjük előnyben, o pedagógus szerepe lehet katalizáló, ösztönző, segítségnyújtó, tanácsadó, irányító, szabályozó, mellé- vagy alárendelő, de mindig a gyerek fejlődési ütemét, érettségi szintjét szem előtt tartó, o az időkeretet rugalmasan kezelve, a gyereket minél nagyobb önállóságra ösztönző pedagógiai magatartást részesítjük előnybe, o fontos feladatunk megtalálni minden gyerek számára, a megfelelő lehetőséget és módot, a napi tevékenységek tekintetében a várható eredmények és egyéni célok érdekében. Ehhez egyéni fejlesztési terveket, módszereket alkalmazunk, amit írásban is rögzítünk. A differenciálás érvényesül célokban, feladatokban, munkaformákban, módszerekben, eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában. Óvodánk mindennapi munkájának keretei között társadalmi, szociális, kulturális tényezőkből és sajátos nevelési igényből adódó integrációs feladatot valósít meg. A migrációs populáció integrációjából adódó feladataink: o a nem magyar állampolgárságú gyermekek nevelésben az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, o az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetősége, o az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme, o a nyelvelsajátítás megkönnyítése az egyéni képességek és differenciálás figyelembevételével, o a beszélő környezet kiszélesítése a pedagógiai környezet keretein belül. 10. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATA Célunk: a gyerekből egészséges lelkű teljesítményre képes, szeretet adni és kapni tudó, az emberi élet értékeit felismerő és azok szerint élő felnőttet nevelni. Érzelmi biztonságot nyújtani, mind a testi, mind az értelmi, mind a közösségi fejlődés terén. A korrekció és kompenzáció biztosítása a szocializáció hiányainak pótlása. Feladatunk: a gyermek középpontba helyezése, az óvodai nevelés funkciójának kiteljesedése, programunk eredményes megvalósítása. A gyermek egyéni fejlődését követni, támogatni tudó nevelői munka megteremtése. A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A megfelelő kompetenciák kialakítása az óvodapedagógusok, a fejlesztőpedagógus, valamint a külső szakemberek összehangolt szakmai munkája által. Nevelési céljainkat a gyermek testi-lelki-szellemi szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva valósítjuk meg. 13
10.1. Egészséges életmód alakítása Célunk: a gyermekek testi-lelki- szellemi fejlődésének, környezethez való optimális alkalmazkodásának elősegítése, az egészséges életmód-életvitel szokásainak, igényeinek megalapozása. A helyes életritmus kialakításával az egészséges életmód szokásainak és szemléletmódjának elsajátításával, az egészség megóvása, a betegségek megelőzése, a szervezet pszichoszomatikus edzése. A lelki egészség megőrzése szempontjából a tudatformálás, amely a tények, ismeretek, a külsővilág tevékeny megismerésén alapul, valamint a magatartásformálás, amely alatt a szociális tanulást, mintakövetést értjük. Feladatunk o A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése o A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése o A gyermek testi képességfejlődésének segítése o A lelki egészség megóvása érdekében megfelelő szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása o A gyermek egészségének védelme, óvása, edzése o Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása o A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása o A gyermek testi fejlődésének elősegítése, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, valamint a holisztikus szemlélet, a környezettudatos magatartás kialakítása 10.1.1. Az óvoda egészségvédő programjának irányelvei Tartalmak: o Egészségnapok szervezése o Ételallergiás gyermekek megfelelő étkezésének biztosítása o Vitaminpótlás biztosítása o Só-szoba rendszeres használata o Védőnői szolgálat igénybe vétele o Szűrővizsgálat eredményeképp gyógy testnevelői foglalkozások szervezése, tartáshibás, és feszes izomtónusú gyermekek részére o Téli időszakban aromaterápiás légszűrő berendezés használata, és párásítás o Fali újságon aktuális orvosi cikkek megjelenítése az egészséges életmód kialakítása, a helye táplálkozás, és a betegségek megelőzésének témaköreiben Célunk: Az egészséges életmód kialakításához kapcsolódó szemléletváltás elősegítése, a szülők és a gyermekek körében egyaránt. 14
Kapcsolatrendszerek: o Ellátást biztosító konyha o Szülők és Fenntartó o Óvoda orvosa és védőnője o Gyógy-testnevelő Óvodapedagógus feladatai: o A programok szervezése o Együttműködés szülőkkel és egyéb érintett segítőkkel 10.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: a gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének, érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességének megalapozása. A mások iránti, tisztelet, megbecsülés, tolerancia fejlesztése. A gyermek én-tudatának kialakítása, önkifejezésének kibontakoztatása. Ezért elengedhetetlen, hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül a gyermeket. Feladatunk: o az óvodába lépésekor kedvező érzelmi hatások biztosítása, o a pedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek, óvodai alkalmazottak közti kapcsolatokban a pozitív attitűd érzelmi töltésének erősítése, o segíteni a gyermekek természetes társas kapcsolatainak alakulását, nevelni a különbözőségek elfogadására, tiszteletére, o a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása, o a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl.:együttérzés, segítőkészség, önzetlenség) és akaratának (pl.: önállóság, önfegyelem, kitartás, szabálytudat) szokás és normarendszerének megalapozása o a helyes szokás és normarendszer kialakítása és megtartása, o a természeti-emberi-tárgyi környezet szépségeinek, esztétikájának, értékeinek felismertetésével a környező világgal való pozitív töltésű érzelmi viszonyok erősítése, önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés, o a környezet cselekvő megismerése és alakítása során a gondoskodás, felelősségvállalás, óvás, védés igényének megalapozása, o a gyermek szűkebb és tágabb környezetének megismertetése, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, valamint kiemelt képességű (tehetséges) gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, mentálhigiénés szakember) közreműködésével. 15
10.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Célunk: óvodai életünk minden mozzanatában az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása, az érzelmek, gondolatok szóban, mozgásban, ábrázolásban való szabad önkifejezésének kibontakoztatása. A gyermek életkorának megfelelő tempóban a beszédkedv fenntartása, a beszédkultúra kialakítása, gyakori beszélgetésekkel a gyermekek meghallgatásával. Feladatunk: mivel a nyelv használata végigkíséri a gyermek egész napját, ott van minden megnyilatkozásukban, a felnőtt-gyermek és a gyermek-gyermek kapcsolatokban is, ezért feladatunk a gyermeknyelv ápolása a személyes mintaértékű példa óvodapedagógusaink mindennemű megnyilatkozásában. A gyermek kérdéseire őszinte odafordulással, egész magatartásunkkal kifejezni érdeklődésünket mondanivalója iránt. A jól artikuláló, választékosan beszélő környezet beszélő környezet - megteremtése, mely a gyermekek fejlődését pozitívan befolyásolja. A gyermek természetes kíváncsiságára építve a tudásvágy ébrentartásával a felhasználható ismeretek, használható tudásanyag biztosítása rendszerszerű látásmóddal. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása. Beszélgető-kör Napjainkban a gyermekek egyre erősebben igénylik az odafordulást, a rájuk figyelést, a kifejező beszélgetéseket. A kibeszélés, a kimondás ösztönzése segítheti az alig ismert, nehezen nevelhetővé váló gyermek megismerését. A beszélgető-kör a nap folyamán bármikor kialakítható, kezdeményezhető az óvodapedagógus által, mely lehet: o a tevékenységek kísérője, o célirányosan kezdeményezett módszer, a beszélgetés (beszélgettetés) eszközével, o a pedagógiai szituációk közös megoldását kereső technika, o a gyermeki gondolkodás, kreativitás kifejezője, o a gyermekek érdeklődésének, szükségleteinek, vágyainak, tapasztalatainak kifejező eszköze. Célunk: A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése célirányos bővítése és feldolgozása során az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejlesztése. Érzelmi indíttatású, játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül, sokszínű élmény, tapasztalatszerzéssel a természeti-emberi-tárgyi környezet iránti érdeklődés felkeltése. 16
Feladatunk: A gyermek természetes kíváncsiságára építve a tudásvágy ébrentartásával a felhasználható ismeretek, használható tudásanyag biztosítása rendszerszerű látásmóddal. Az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű. 10.4 Környezettudatos szemléletformálás, a fenntarthatóság megalapozása A fenntarthatóság pedagógiájának fontos értékei: o az élet tisztelete o a hagyomány őrzése átmentése a jövőbe o mindezek a családok hatékony és folyamatos bevonásával, élethosszig tartó folyamattal és holisztikus szemlélettel tudjuk a leghatásosabban elérni. A fenntarthatóságra nevelésünk pedagógiájának elvei: o Az egész életen át tartó tanulás igényének és képességének alapozása o Alapvető szokások, magatartási formák megalapozása. o Problémamegoldó, élményközpontú tanulási helyzetek megteremtése, (felfedezés, kísérletezés, kreativitás kibontakoztatása). o Együttműködés, a társas készségek fejlesztése, az esélyteremtés, a kultúrák közötti párbeszéd alapjainak lerakása. o Természettudatos életszemlélethez (természet megszerettetése, védelme, a tiszta környezet iránti igény alapjainak lerakása) szükséges kompetenciák fejlesztése, meglévő ismeretekre alapozás, rendszerben való gondolkodás fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakításának célja: o A környezet (természeti, társadalmi) fenntarthatósága érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások alapozása, megtanítása. o Holisztikus szemlélet kialakítása elsődleges szerepet kap a nevelésünk folyamatában. Eszközeink: o közös élményekre épülő közös tevékenységek, o olyan játékok, eszközök gyűjteménye, melyek elősegítik a környezettudatos nevelést, o ismeretterjesztő könyvek, o olyan eszközök, melyek a tapasztalást segítik (elemlámpa, nagyító, bogárnéző, csipeszek ), 17
o terepen való tapasztalatszerzés, o gyűjtött természetes anyagok, eszközök, o elektronikai hordozók: CD, DVD, o kerti szerszámok, o madáretetők, itató, o növényazonosítók a kertben Módszerek: o játék, o terepi tapasztalás, o felfedezés, o megfigyelés, o kísérletezés, o kooperatív tanulás, o élménypedagógiai módszerek, o példamutatás. A feldolgozás módja Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, meghatározó szerepet játszik a gyermek környezetkultúrájának alakításában. A környezettudatos magatartás kialakításának fő színtere az óvodában, a külső világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma. Ez olyan nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi nevelési területre kiterjed, azokkal kölcsönhatásban van. Komplex tapasztalatszerzés, mely egységben mutatja, érzékelteti azt, ami a valóságban is egységesen érzékelhető. A környezeti nevelés prioritása előtérbe került az élet minden területén. A környezet megismerése nem korlátozódik csak a környezeti foglalkozásokra és a tervszerű, tudatos kezdeményezésekre, hanem átfogja az egész óvodai életet. Benne van a spontán játékban, az önkiszolgáló tevékenységben, az udvari élet pillanataiban, a beszélgetésekben, megfigyelő sétákban, kirándulásokban. Támaszkodunk a gyermekek családból hozott ismereteire, a családi kirándulások, nyaralások élményeire is. Ha szükséges, a hátrányokat kompenzáljuk. A természeti és társadalmi környezet témaköreivel valamennyi korcsoport megismerkedik, életkortól függően. A témakörön belül az egyes témák a gyerekek életkorának előrehaladtéval lineárisan bővülnek és koncentrikusan mélyülnek. A fokozatosság elvét követjük a megismertetés során: a közelebbitől a távolabbi felé haladunk. Szemléltetésben, a közvetlen környezetben való megfigyeléstől a képi ábrázoláson való megfigyeltetés felé. Érvényesítjük a differenciálás pedagógiai koncepcióját a nevelés folyamatában. Sokszínű, érdekes, izgalmas tevékenységrendszert biztosítunk. Érzelmek, kifejezőképességek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk: szeretet, kötődés, élménybefogadás keltése. 18
A környezettudatos nevelés szabályai az óvodában: Ahhoz, hogy a gyermekekkel a szabályokat be tudjuk tartatni, fontos,hogy az óvoda minden dolgozója mintaadó,környezettudatos és takarékos viselkedést tanúsítson. o Feleslegesen ne folyassuk a vizet! o Ha nincs szükség a villanyra, kapcsoljuk le! o Lehetőség szerint újrafelhasznált papírt használjunk a rajzolásnál, hajtogatásnál! o Szelektáljuk külön a papírt és a műanyagot, így kerüljön a gyűjtőbe! Feladataink: Egységes szemlélet kialakítása o Környezettudatos, környezetre figyelő magatartásformák és szokások kialakítása, amely magába foglalja a szűkebb és tágabb környezet, kulturális és természeti értékek megismertetését, megszerettetését és annak megóvására való nevelést. o Olyan tárgyi környezet kialakítása, ahol az udvar, csoportszobák már külső megjelenésében is sugározzák a közösség fenntarthatósági elveinek érvényesítését. o A társadalmi igények változásához igazodó, a gyermek életkorának megfelelő természeti, - emberi, - és tárgyi környezetből szerzett tapasztalatok, melynek birtokában biztonságosan eligazodik az őt körülvevő világban. o Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, melyek a környezettel való harmonikus együttéléshez szükségesek és a családok környezettudatos életviteléhez hozzájárulnak. o Foglalkozunk a környezeti gondokkal: energiatakarékosság, hulladékkezelés, pazarlás. o A család bevonása,: szülők ismereteinek kiegészítése, természethez való pozitív kötödés elősegítése. (kirándulások, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, szülői értekezletek alkalmából ismeretek átadása stb.) o A Zöld Óvoda kritériumrendszer megvalósítási feltételeinek megteremtése, a meglévők erősítése, bővítése. o A természet ünnepei és a Zöld Napok megtartása. 19
11. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. 11.1. Az óvodapedagógus munkája Óvodánkban a nevelőmunka egyik kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele óvodai nevelésünknek. Az óvodapedagógus attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Feladatai: o gyermekvédelem, mely minden óvodapedagógusunk alapvető feladata, o biztosítani a gyermeket megillető jogok érvényesülését óvodán belül, szükség esetén védő-óvó intézkedésre javaslatot tenni, o biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai légkört kialakítani, melyben lehetőség kínálkozik a gyermek-gyermek, valamint a gyermek-felnőtt közti minél gyakoribb kontaktusfelvételre, o minden gyermek megismerése, elfogadása, o kezdeményezi, majd tudatosan tervezi a közös nevelés érdekében a bizalomra épülő kapcsolattartást a szülőkkel, o a gyermeki egyéniség kibontakoztatásának elősegítése, az önismereti folyamat lehetőségeinek megteremtése, o a differenciált nevelés feltételeinek megteremtése, o a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése, o a napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára, o az eltérő kultúrájú gyermekek kultúrájának megismertetése, elfogadtatása, o elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára o folyamatos ön- és továbbképzés, mely biztosítja tudásának, ismereteinek gyarapítását, az eredményes munka érdekében. 11.2. A fejlesztőpedagógus munkája A fejlesztőpedagógus tevékenysége a normál IQ övezetbe tartozó gyerekekre terjed ki teljesítmény-, és/ vagy magatartási-, beilleszkedési zavar esetén. Munkáját más szakemberekkel (óvodapedagógus, logopédus, pszichológus stb.) összehangoltan végzi. A diagnosztikus és terápiás kompetencia körét meghaladó eseteket köteles speciális szakemberhez irányítani. A fejlesztőpedagógusi tevékenység célja: o játékos formában történő komplex képességfejlesztés, o az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságainak megfelelő készségkompetencia-és gondolkodásfejlesztő tevékenységek biztosítása, o a mozgás, a közvetlen cselekvés, a közvetlen tapasztalatszerzés készségeinek fejlesztése, o játékra épülő tevékenységformák szervezése. 20
A fejlesztőpedagógus feladatai: o tanköteles korú gyermekek szűrővizsgálata, o létszámtól függően középső-, esetenként kiscsoportos gyerekek fejlesztése, o a vizsgálat eredményeiről, későbbiekben az előrehaladásról, tájékoztatja a szülőket, óvodapedagógusokat, logopédust, o folyamatos kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadóval, o hospitálásai során megfigyeli az általa fejlesztett gyerekek interakcióit, játékát, egyéb tevékenységeit, kognitív teljesítményét, o napra készen vezeti a fejlesztőnaplót, o a fejlesztőterápia megszervezése, kivitelezése. A fejlesztőpedagógus fő tevékenységformái: o diagnosztika és elsődleges tünetkiválasztás, o fejlesztő, kompenzáló programok megvalósítása, o korrekció végrehajtása. 11.3 Külső segítő szakemberek munkája Óvodásaink logopédiai fejlesztését a kerület Nevelési Tanácsadójának munkatársa látja el. A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. (utazó gyógypedagógus) Képességfejlesztő munkánk eredményessége mindenkor az óvodapedagógusok, fejlesztőpedagógusunk és külső szakemberek összehangolt munkáját feltételezi, a minden egyes gyermek megismerése, tudatos, tervszerű fejlesztése, a gyermek személyiségének komplex kibontakoztatása érdekében. A dolgozók összehangolt munkája eredményesé teszi nevelőmunkánkat. Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik azon legszükségesebb tárgyi feltételekkel, melyek a pedagógiai program megvalósításához szükségesek. Törekszünk az intézmény helyiségeink kialakításában a balesetvédelmet mindenkor szem előtt tartani, gyermekeink és a felnőttek biztonságának érdekében. Valamennyi dolgozó és gyermek számára a lehetőségekhez képest kellemes és barátságos helyiségeket alakítottunk ki, ahol a szülők fogadása is megoldódott. Feladatunk, hogy a biztonságos berendezések és bútorok gyermekek kényelmét biztosítva megfeleljenek az óvodások változó testméretének, biztosítva egészségük megőrzését és fejlődését. 21
12. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Az óvodai nevelés céljainak és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazítjuk. A teljes nevelési folyamatot tudatosan átgondoljuk, de figyelembe vesszük és építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan számításba vesszük a fejlődés ütemét a különböző szinteket, képességeket. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Az óvodai nevelés tervezését, szervezését a gyermekek fejlődésének nyomon követését óvodánk valamennyi pedagógusa az erre kidolgozott dokumentációban rögzíti. A cél és a feladatok ismeretében a tervezést hosszú távon (éves, féléves) periódusokban gondoljuk át. Egyhetes periódusokra (hetirend) bontjuk le a nevelés tervezésének időkereteit, így lehetőséget nyithatunk az esetleges változtatásokra, alternatív megoldásokra. A nevelés és a tanulás egymásra hatását figyelembe véve tervezünk. A hangsúlyt a program alapelveinek megvalósítására helyezzük. Az ismeretanyag sokoldalú megközelítést szorgalmazzuk. Egyénre szabott, differenciált tervezést készítünk. A fejlesztő foglalkozás formáját ebben az esetben nem a gyermekek kora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Mindenkor szükséges megterveznünk a szervezési feladatokat, különös tekintettel a külső helyszíneken lebonyolított tevékenységekre, kirándulások, sport- és kulturális programok, stb. A tervező munkát időszakonként, félévenként értékeljük, elemezzük és döntünk a következő periódusban végzendő nevelőmunkáról. A gyermekek boldog, egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéshez a napirend és a hetirend helyes megtervezése, megszervezése biztosítja a feltételeket. A napirend rendszeres ismétlődésével állandóságot teremtünk, mely biztonságot nyújt a gyermekeknek, valamint szabad tervezési szervezési lehetőséget biztosít a pedagógusoknak. Napszak Időpont Gyermeki tevékenység formák Délelőtt 6-12 óráig Játék Étkezés Kezdeményezések, egyéni fejlesztések Levegőzés Szabadidős tevékenység (mozgásos játékok) Délután 12-18 óráig Étkezés Pihenés Játék Szabadidős tevékenység (mozgásos játékok) Levegőzés (évszakfüggő) 22
A hetirend a rendszerességet és folyamatosságot segíti elő, lehetőséget ad az egyeztetésekre, tervezésre, összehangolt nevelésre. Összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések megvalósítására, a gyermekek meghallgatására, ötleteik kipróbálására. A foglalkozások időkereteit rugalmasan állítjuk össze, törekedve benne a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartalmú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével. A gyermekek fejlesztéséhez a mikrocsoportos foglalkoztatást helyezzük előtérbe. A kötött, kötetlen formákat a csoport fejlettségi szintje határozza meg. Törekszünk a harmonikus arányok kialakítására szem előtt tartva a szabadjáték kitüntetett szerepét. Óvodai életünk szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van, hiszen e folyamatban is nevelünk, építjük a gyermeki kapcsolatokat, segítjük az önállóság fejlődését, együttműködve a gondozást végző valamennyi dolgozóval. Intézményünk teljes nyitva tartásának idejében a gyermekekkel történő foglalkozásokat pedagógusaink irányítják. 13. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Óvoda és család Óvodánk a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Kerületünk lakosságának gyakori cserélődése erősen befolyásolja a partnerek igényeinek pontosítását, vagy éppen a stratégiai célok, prioritások kialakítását. Célunk: működésünk és a partnerek közelítse. A jó kapcsolat megalapozottságát a nyitottságban és problémaérzékenységben látjuk. A nyitottság mindenekelőtt az óvoda és a család jó kapcsolatában nyilvánul meg. Legfontosabb és legszorosabb kapcsolatunk az óvodánkba járó gyermekek családjával van. Ennek elérése érdekében a következő alapelveknek kívánunk megfelelni: o a nevelésben elismerjük a család elsődlegességét, tiszteljük és elfogadjuk a szülőket, o kapcsolatunkban éreztetjük az őszinte odafordulást és segítő szándékunkat, o kapcsolataink a tapintatra épülnek és közös programok együttes tevékenységei alkalmával mélyülnek el, o igyekszünk megismerni és elfogadni a család szokás-szabályrendszerét, s tapintatosan befolyásolni az életmód jó szokásainak alakítását, o lehetővé tesszük, hogy a szülők képviselőik által, részt vegyenek az óvoda helyi nevelési programjának kialakításában, beválásának figyelemmel kísérésében. 23
A környezettanulmányra lehetőség szerint minden újonnan hozzánk érkező kis óvodáshoz elmennek az óvodapedagógusok, ha a gyermek érdeke úgy kívánja a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Befogadás idejében figyelembe vesszük, hogy a családból, bölcsödéből vagy más intézményből érkezik-e a gyermek. Ettől függően, illetve a gyermek/szülő igényeihez alkalmazkodva alakítjuk ki ennek módját. Nyílt napon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésbe. Szülői értekezleteken az óvodát, csoportot, gyermekeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, programokat, aktualitásokat, problémákat beszéljük meg. Ennek formái: o első szülői értekezlet, amit az óvodavezető szervez, o csoportos szülői értekezletek, amit az óvodapedagógusok szerveznek, o Szülői Szervezet tagjainak számára szülői értekezletek, amit az óvodavezető szervez Szülő, gyermek, a pedagógus együttműködésének formái: o családlátogatások (a gyermek óvodába érkezése előtt) o játék- és munkadélutánok a családokkal o óvodaszintű nyílt programok (gyermeknap, Földnapja) o nyíltnap az újonnan óvodát kezdő gyermekek és szüleik számára (beiratkozás előtt, április hónapban) A fogadó órákat valamennyi pedagógus és az óvodavezető a házirendnek megfelelően tartja meg (ha kell alkalomszerűen). Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. Külső kapcsolatrendszerünk: o Fenntartónkkal a folyamatos párbeszédre törekszünk, mely rendszeres egyeztetést, tájékoztatást különösen szakmai, tartalmi, pénzügyi és szervezési feladatokat jelent. o Problémás általunk nehezen megoldható, vagy külső segítséget igénylő esetekben, a Nevelési Tanácsadó áll rendelkezésünkre, akik az iskolára való alkalmasság megállapításában tevékeny szerepet vállalnak. o Fontos számunkra, hogy a bölcsődékből óvodánkba történő befogadás átmenete is minél könnyebben történjen a gyermek számára, ezért ahova hívnak szívesen megyünk bemutatkozó szülői értekezletre. o Valamennyi kerületi iskolával kialakult, jó a kapcsolatunk, minden évben az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésének érdekében összevont szülői értekezletet szervezünk. o Különösen szoros szakmai kapcsolatra törekszünk a Baross Gábor Általános Iskolával, hiszen közös körzettel rendelkezünk, gyermekeink nagytöbbsége itt kezdi iskolás éveit. Óvodánk részéről olyan lehetőségeket kínálunk, mint munkadélutánokra, kirándulásra való meghívása a leendő tanítóknak. 24
Célunk a gyermekeink fejlődésének folyamatossága érdekében egy minőségi lánc kialakítása. o Orvos és védőnő látja el az óvodánk egészségügyi preventív munkáját és ellenőrzi a gyerekek egészséges fejlődését. o A gyermekvédelem napjainkban egyre több feladatot ró ránk, ebben a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Központ és az Önkormányzat Szociális Osztálya nyújt segítséget. Amennyiben aktuális, kapcsolatot tartunk fenn Anyaotthonnal, Családok Átmeneti Otthonával és Alapítványokkal gyermekeink érdekében. 14. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 14.1. Játék Célunk: a szabadjáték elsődlegességének megőrzése, hiszen ezt a 3-6-7 éves gyermek alapvető és legfőbb tevékenységformájának tekintjük, a szocializáció színtere, a fejlődés itt a legintenzívebb, mely a gyermek fejlettségének legjobb mutatója. Az óvodáskorú gyermek életét átszövi a játék, melynek hatására sokszínűvé, szebbé válik gyermekeink élete óvodánkban és óvodán kívül is. Élményekkel gazdagodva a mindennapokat élvezettel töltik el óvodás éveik alatt. A szabadpróbálkozás, kísérletezés, változtatás során megismerik saját lehetőségeiket, környezetüket és társaikat, az őket körülvevő világot. A játékban alakul a gyermekek személyisége, bővülnek ismereteik, tudásuk, fejlődnek képességeik, jártasságaik, készségeik, kifinomultabbá válik érzékelésük, fejlődik intellektusuk. Árnyaltabb lesz interakciójuk, kommunikációjuk, differenciálódik motivációs világuk, optimálisan alakul én-fejlődésük, magatartásvezérlésük. Fő szempontnak tarjuk, hogy a játék önkéntes és szabad tevékenység, mely belső késztetésre jön létre, kellemes, jó közérzetet, örömszerzést biztosít. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközt és élményszerzési lehetőséget biztosítson a különböző játékformákhoz. A játékot a kommunikáció és a társas interakció talajának tekintjük. A többi gyermekkel való együttműködés a szocializáció szempontjából elsődleges. E tevékenységben a gyermek elsősorban a komplex társas emberi valóságot dolgozza fel, és csak kisebb részben a tárgyit. Az én-kép az önértékelés, a külvilág percepciójának alapjai kisgyermek korban alakulnak ki, és ezek determinálják a személyiség és viselkedés későbbi alakulását. A gyermek beilleszkedése a világba nem megy zökkenőmentesen, akadályok, frusztrációk, negatív történések és élmények nélkül. Ezekkel meg kell küzdenie, melyhez ellenálló képességre van szükség. A játék önkéntes és szabad tevékenység, melynek időtartama domináns a napfolyamán. A legfontosabb számunkra az integráció folyamatában, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeink részére is biztosítjuk a nekik megfelelő játéktevékenységeket. Olyan feltételeket teremtünk, ahol a játék személyiségfejlesztő és terápiás hatásai megfelelően ki tudnak bontakozni. 25
Az SNI gyermekek estében is arra törekszünk, hogy minél jobban kiteljesedhessen spontán aktivitásuk, s ebbe lépjen be a pedagógus, elsősorban indirekt módon (a játékot továbbfejlesztő, lendítő javaslataival, ötleteivel). Óvodapedagógus feladata: Alkotó, játékos légkört biztosítunk, ahol szabadon dönthet, ki milyen eszközökkel, hol jeleníti meg azokat a témákat, amelyek felmerülnek benne. Csak annyi szabályt vezetünk be a csoportba, mely feltétlenül szükséges. A csoport elrendezését úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek bátran vihessék az eszközöket, elképzeléseik szerint, hogy legyen lehetőség kuckó kialakítására, legyen mesesarok a bábozásnak és dramatizálásnak helye. A játék folyamatában óvodapedagógusaink tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermekei játék kibontakozását. Fontos számunkra a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A szabadjáték egyik fontos színtere óvodánkban az udvari játék, élet ahol sportszerekkel biztosítjuk a nagymozgásos játékok fejlődését. Szükség és igény szerint együtt játszunk a gyermekekkel. Jót és jól játszani ez a gyermek dolga óvodánkban. 14.2. Verselés, mesélés Az irodalom az óvodás életkorban olyan nélkülözhetetlen tevékenysége a gyermeknek, mint a játék, hisz ugyanazon belső szükségletből fakad. A gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Az irodalom legfontosabb feladata az önmegismerés, a beavatódás a körülöttünk lévő világba. A gyermek saját vers-mese alkotása, annak mozgással és vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme - ONAP Az irodalmi nevelés hatásai: o a gyermek átéli a mesehallgatás intimitását, o belső képalkotásra késztet, o feszültségkeltő- feszültség oldó hatása van, o mesealkotás, mesemondás örömszerző élményét nyújtja, o nyelvi játékokból fakadó ritmus-és hangzóélmény kíséri. Célunk: o gyermekeink érzelmi, erkölcsi, szociális és értelmi fejlődésének segítése az anyanyelv közegén át, meseélményekkel és a versek, mondókák zeneiségével, o az irodalmi ízlés befolyásolása, o esztétikai fogékonyság felébresztése, o pozitív személyiségjegyek alakítása, o helyes én-kép formálása, o anyanyelv megalapozása. 26