ZSIGMOND KIRÁLY ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA
TARTALOMJEGYZÉK AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 3 Személyi feltételek... 3 Tárgyi feltételek... 4 Az óvodai élet megszervezése... 8 Az óvoda kapcsolatai... 10 Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása... 15 Tehetséggondozás... 17 Óvodából az iskolába való átmenet... 18 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI... 20 Játék... 20 Vers, mese, irodalmi nevelés, drámajáték... 21 Dramatikus elemeket tartalmazó játékok:... 22 Ének, zene, énekes játék, zenei nevelés... 24 Rajzolás, mintázás, kézimunka... 27 Mozgás, testi nevelés... 29 Külső világ tevékeny megismerése... 33 Munka jellegű tevékenységek... 38 A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 40 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 43 Záró rendelkezések:... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen az óvodapedagógus kreativitása, a képességfejlesztési szintek és az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvónő felé: Szakmai tudása, nevelői attitűdje garancia a program által megkívánt, megváltozott pedagógiai szemlélet közvetítésére. Aki elfogadja azt, hogy az óvodáskorú gyermek érzelmileg motiváltan alkalmazkodik a környezetéhez, és erre óvodapedagógusként tudatosan épít. Elfogadja azt is, hogy a gyermekeknél az érési különbség nemcsak testi és intellektuális téren mutatkozik meg, hanem a szociális érettség vonatkozásában is. Aki módszertani kultúrájának gazdag választékát tudja alkalmazni a szociális és egyéni nevelés során, segítve ezzel a gyermeket a szociális személyiséggé válás folyamatában. Aki segíti a gyermeket abban, hogy személyiségfejlődésében óvodás évei alatt olyan változás következzen be, aminek következtében a dackorszakból eljuthasson olyan szintre, mely alkalmassá teszi őt az iskolai feladatok teljesítésére. Aki megérti és ellensúlyozza a családi környezetből eredő kedvezőtlen, fejlődés gátló tényezőket, és adott esetben tudatosan alkalmazza azokat a nevelői ráhatásokat, amelyek segítik a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség, aktivitás kibontakozását. A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben c. pályázati program keretében óvodánk Napraforgó csoportjában vezettük be a kompetencia alapú óvodai programcsomag szerinti nevelést. A pályázati programmal párhuzamosan, pályázaton kívül a Micimackó csoportban is a helyi nevelési programunk tematikus terveihez illesztettük a Kompetencia alapú óvodai program tématerveit. A pályázati program keretében az óvodapedagógusok olyan továbbképzéseken vettek részt, melyeken elsajátították a korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazását, az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tevékenységszervezést, a kooperatív technikákat. Részt vettek a sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját segítő képzéseken. A program alkalmazásánál távlati cél, hogy a nevelőtestület minden tagja elvégezze a Veronika Zeneprojekt és a Drámapedagógia - a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére - című akkreditált tanfolyamokat, így biztosítva az óvoda egységes nevelési koncepcióját. A Logopédiai Szakszolgálat alkalmazásában álló logopédus óraadóként heti két alkalommal foglalkozik az erre rászoruló gyermekekkel. Feladata: elsősorban a gyermekek beszédének szűrése a beszédfejlődés akadályoztatása szempontjából, ezek kezelése, másodsorban középső csoport év végén, de legkésőbb nagycsoport elején dyslexia-prevenciós vizsgálat végzése minden egyes gyermeknél, szükség esetén annak szakszerű terápiája. 3
Tárgyi feltételek A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, mely megfelel a kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzékbe foglaltaknak. Ezek folyamatos pótlása (elhasználódás miatt) és korszerűsítése azonban szükséges. I. Helyiségeink Helyiségeink megnevezése Előírás Tényleges állapot Csoportszoba 2 2 Tornaszoba 1 1 Logopédiai foglalkoztató 1 nevelői irodában Egyéni fejlesztő szoba 1 nevelői irodában Játszóudvar 1 1 Óvodavezetői iroda 1 1 Óvodavezető-helyettesi iroda 1 - Nevelőtestületi szoba 1 1 Orvosi szoba 1 1 Gyermeköltöző 2 2 Gyermekmosdó, WC 2 2 Kiszolgálóhelyiségek Felnőtt öltöző 1 1 Elkülönítő szoba 1 1 Melegítőkonyha 1 1 Tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező 1 1 Felnőtt mosdó 1 1 Felnőtt WC 1 1 Mosléktároló 1 1 Raktár 1 - Szertár 1 1 Szülői fogadó - 1 II. Helyiségeink bútorzata és egyéb berendezési tárgyaink Eszközök, felszerelések Előírás Tényleges állapot Csoportszobában: Óvodai fektető Gyermeklétszámnak 60 Gyermekszék Gyermekasztal megfelelően Gyermeklétszámnak megfelelően Gyermeklétszámnak megfelelően 60 10 Fényvédő függöny Ablakonként az ablakok lefedésére alkalmas méretben 10 4
Szőnyeg Gyermekcsoportonként a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben Játéktartó szekrény vagy polc Csoportszobánként 2, Fektető tároló Élősarok állvány Hőmérő Óvodapedagógusi asztal fogyatékos gyermek esetén további 1 Valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1 12-12 m2 Felnőtt szék Csoportonként 2 Csoportonként 2 Eszköz előkészítő asztal Csoportonként 1 Csoportonként 1 Textiltároló szekrény Csoportonként 1 Csoportonként 1 Edény- és evőeszköz tároló szekrény Csoportonként 1 Csoportonként 1 Szeméttartó Csoportonként 1 Csoportonként 1 Tornaszobában: Tornapad 2 2 Tornaszőnyeg 1 4 Bordásfal 1 - Óvodai többfunkciós mászó készlet 1 - Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések Játszóudvar: Kerti asztal Három gyermek egyidejű foglalkoztatásához 10 2-2 2 Részben megfelelő Gyermekcsoportonként 1 1 Kerti pad Gyermekcsoportonként 4 2 Babaház Gyermekcsoportonként 1 1 Udvari homokozó Gyermekcsoportonként 2 1 Takaróháló Homokozónként 1 2 V. rész szerint Mozgást fejlesztő eszközök Óvodavezetői iroda: Íróasztal és szék 1 1 Tárgyalóasztal - Szék - Telefon 1 1 Könyvszekrény 1 1 Iratszekrény 1 1 Számítógép asztal 1 1 Tükör 1 1 Számítógép, nyomtató 1-1 1-1 Könyvtári dokumentum 500 300 Gyermeköltöző: Öltözőszekrény Gyermeklétszám 6 személyes 10 5
Gyermekmosdó, WC: Törölköző és pohártartó figyelembevételével Gyermeklétszám figyelembevételével Falitükör Mosdókagylónként 1 8 Hőmérő Helyiségenként 1 - III. Tisztálkodási és egyéb felszereléseink Tisztálkodási és egyéb felszerelések megnevezése Előírás Tényleges állapot Fésű, fogkefe, fogmosó pohár Felnőtt és megfelelő gyermeklétszám szerint 1 Ruhakefe, körömkefe, szappantartó Mosdókagylónként 1 Fésűtartó Csoportonként 1 2 4 megfelelő Törölköző Felnőtt és megfelelő gyermeklétszám szerint 3-3 Abrosz Asztalonként 3 megfelelő IV. Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközeink Az eszközök megnevezése Előírás Tényleges állapot Szennyesruha-tároló 2 Mosottruha-tároló Mosógép óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Vasaló épületenként 1 1 Vasalóállvány épületenként 1 1 Szárítóállvány épületenként 1 2 Takarítóeszközök épületenként 1 1 Ásó, kapa, gereblye, locsoló óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1-1 Hűtőgép épületenként 1, 1 Porszívó épületenként 1, 1 Takarítógép 1 V. Nevelőmunkát segítő játékaink és egyéb eszközeink A játékok és játékeszközök megnevezése Előírás Tényleges állapot különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%- ának megfelelő mennyiségben - 1 - csoportszobai és udvari eszközök külön-külön megfelelő mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt gyermekcsoportonként csoportszobai és 6
kielégítő eszközök a gyermeklétszám figyelembevételével ének, zene, énekes játékok eszközei gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek gyermekcsoportonként fejlesztésének eszközei a gyermekek 30%- ának megfelelő mennyiségben értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok munka jellegű tevékenységek eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%- ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermekek 30%- ának megfelelő mennyiségben udvari eszközök külön-külön megfelelő az óvoda nevelési programja szerint megfelelő az óvoda nevelési programja szerint; képeskönyvekből, képes mesekönyvekből gyermekcsoportonként legalább 15 féle 3-3 példányban az óvoda nevelési programja szerint megfelelő az óvoda nevelési programja szerint megfelelő az óvoda nevelési programja szerint megfelelő az óvoda nevelési programja szerint megfelelő Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök: Előírás Tényleges állapot Video (lejátszó) Óvodánként 1 1 DVD lejátszó - 1 Televízió Óvodánként 1 1 CD-s rádió-magnó Óvodánként 1 1 Music center - 1 Diavetítő Óvodánként 1 - Vetítővászon Óvodánként 1 - Hangszer (gyermekeknek) gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%- ának megfelelő mennyiségben Hangszer pedagógusoknak óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 VI. Egészség- és munkavédelmi eszközeink az óvoda nevelési programja szerint megfelelő az óvoda nevelési programja szerint megfelelő Az eszköz megnevezése Előírás Tényleges állapot Étel-mintavételi készlet 1 1 Mentőláda 1 1 Gyógyszerszekrény 1 1 Munkaruha Törvény Megfelelő alapján Védőruha Törvény Megfelelő 7
Tűzoltó készülék alapján Törvény alapján 2 Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban két vegyes csoportot szerveztünk, Micimackó és Napraforgó csoport néven. Beszoktatás A befogadási időszak folyamatos és fokozatos! Ebben az időszakban nekünk, óvónőknek és a munkánkat segítő dadus néniknek az a feladatunk, hogy biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel forduljunk a gyerekekhez! Elégítsük ki a gyerekek játékszükségletét, kövessük az élménypedagógia elveit! Céljaink: A gyerekek számára megkönnyítsük a szülőtől való elválást. Az újonnan óvodába érkező gyermekek beszoktatását már a beiratkozásnál elkezdjük. A beíratás meghirdetésekor egyúttal megkérjük a szülőket, hogy lehetőség szerint a gyermekkel együtt jöjjenek az óvodába. A beíratás helyszíne a csoportszoba, ahol a leendő óvodásnak módja van játszani, míg a felnőttek beszélgetnek. A beszoktatás második lépése a beíratást követő családlátogatás, mely megelőzi a gyermek óvodába kerülését. A családlátogatás lehetőséget ad arra az óvónőnek, hogy megismerhesse leendő óvodását saját környezetében, betekintést nyerhessen a család szokásaiba, nevelési attitűdjébe. Ekkor kerül sor a gyermek anamnézisének (személyiség-lapjának) kitöltésére is. Mivel óvodánkba nagyrészt meghatározott lakókörzetből érkeznek a gyermekek, a csoportok összeállításakor lehetőség szerint figyelembe vesszük a már kialakult kapcsolatokat (testvérek, szomszédok, barátok, stb.) és a szülők igényeit. Jelentősen megkönnyíti az új gyermek beilleszkedését, ha a számára még idegen környezetben ismerős gyermekekkel is találkozhat. Lehetőség szerint fokozatosan szoktatjuk be az újonnan érkezőket, alkalmazkodva a gyermek és a szülők igényeihez. Arra törekszünk, hogy érezzék, itt nagyon várjuk őket, a pozitív élmény nyújtása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, azonban figyelnünk kell arra, hogy ne ígérjünk többet, mint amennyit valóban nyújtani tudunk. Javasoljuk a szülőkkel együtt a fokozatos beszoktatást. Eleinte a szülővel együtt tartózkodik a gyermek az óvodában, majd rövidebb időre egyedül is ott marad. A fokozatos beszoktatás menetét az óvoda megkezdése előtti családlátogatás alkalmával minden szülővel egyénenként beszéljük meg. A beszoktatás alatt rendkívül fontos az óvónő magatartása, hiszen ez az időszak a család és az óvoda együttműködésének kezdete, az alapja és az első próbája. A pici gyermek erősen kötődik a felnőttekhez, ezért jó, ha a beszoktatás ideje alatt mindig ugyanaz az óvodapedagógus fogadja a gyermekeket. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti-rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A képességfejlesztés az elsődleges, ennek szolgálatába állítjuk az összes nevelési területre kiterjedő, úgynevezett törzs- és kiegészítő anyagot. Választható témák (komplex fejlesztési tervenként), tevékenységi körök (játék, munka, tanulás), szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és 8
munkaformák (frontális és csoportmunka, ezen belül homogén, illetve heterogén csoport, valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni, differenciált bánásmódra, a személyes, bensőséges kapcsolat kialakítására, amely minden gyermeket megillet. Napirend Az évszakokhoz, a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodva az óvoda sajátosságait figyelembe véve, a gyermekek mozgásigényét előtérbe helyezve tervezzük meg a csoportok napirendjét. Szeptembertől májusig terjedő időszakban az időjárástól függően fokozatosan növeljük a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét, amely a gyermekek mozgásában és egészséges életmódra nevelésében döntő szerepet játszik. A napirend kialakításának szempontjából állandó és meghatározott az étkezések és az azzal kapcsolatos gondozási feladatok elvégzésére biztosított időkeret, amely a gyermekek szükségletei szerint változhat. Fontosnak tartjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermekek szervezetének ellenálló képességét növeljük. A szülőkkel megbeszélve a változékony időjáráshoz öltözettel is igazodva közvetlenül tapasztalhatják, érzékelhetik az évszakok változását, alakulását. Napirendi javaslat szeptember 1-től május 31-ig A tevékenységek időtartama A tevékenység megnevezése 6,30 9,00 Gyülekezés, szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, folyamatos reggeli 9,00 11,30 Szabad játék, kezdeményezések, testápolás, öltözés, levegőzés, párhuzamosan végezhető tevékenységek 11,30 12,30 Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd 12,30 14,30 Testápolás, pihenés előkészítése, pihenés 14,30-15,15 Testápolás, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, uzsonna 15,15-16,00 Folyamatos távozás, vidéki gyermekek autóbuszra kísérése Napirendi javaslat június 1-től augusztus 31-ig A tevékenységek időtartama A tevékenység megnevezése 6,30 9,00 Gyülekezés, szabad játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek, levegőzés, mindennapos testnevelés, mosdóhasználat, étkezés előkészítése, folyamatos reggeli 9,00 11,30 Öltözés, levegőzés, szabad játék, séta, párhuzamosan végezhető tevékenységek 11,30 12,30 Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd 12,30 14,30 Mosdóhasználat, pihenés előkészítése, pihenés 9
14,30 15,00 Mosdóhasználat, mindennapos testnevelés, étkezés előkészítése, uzsonna 15,00 16,00 Szabad játék, levegőzés, folyamatos távozás, vidéki gyermekek autóbuszra kísérése Heti rend A hét minden napjára kiemelünk egy tevékenységet, ami domináns tevékenység. Ez a tevékenység a nap folyamán állandóan jelen van, különböző foglalkoztatási formákban. Az óvónő a tevékenységek kínálata mellett, minden gyermek számára biztosítja a tevékenységhez egyénileg szükséges időt, differenciált bánásmód alkalmazásával optimális feltételeket teremt az egyéni fejlesztés számára. Legcélszerűbb a kötetlen, mikro csoportos foglalkoztatási forma, időről időre cserélődő résztvevőkkel. Kötelező tevékenységként célszerű tervezni a testnevelés foglalkozást, valamint a mindennapos testnevelést. A drámajáték, a drámagyakorlatok az adott témának és a komplex felhasználási lehetőségeknek megfelelően minden nap a kínált tevékenységek között szerepelnek. A külső világ tevékeny megismerése tevékenységkörön belül integráltan tervezhető A környezet megismerése, védelme és A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése tevékenységkörök. Az óvodapedagógusok döntése alapján a Mese, vers vagy a Rajzolás, mintázás, kézimunka mindennapos tevékenységként is tervezhető. Heti rend javaslat A hét napjai Kötelező tevékenység Domináns tevékenység Spontán tevékenység Hétfő Mindennapos testnevelés A külső világ tevékeny Szabad játék megismerése (a Munka jellegű környezet megismerése, tevékenység védelme) Rajzolás, mintázás, Kedd Mindennapos testnevelés Mese, vers kézimunka Szerda Testnevelés Mozgás Ének, zene Csütörtök Mindennapos testnevelés Ének, zene A külső világ tevékeny Péntek Mindennapos testnevelés A külső világ tevékeny megismerése megismerése (a körny. Téri, formai, menny. megismerése) A drámajáték, a drámagyakorlatok, a rajzolás, mintázás, kézimunka mindennapos tevékenység Az óvoda kapcsolatai A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Célunk: az óvoda pozitív szerepének kialakítása, a szülők megnyerése a közös nevelés érdekében. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő, segítő szerepet tölt be A kapcsolattartás folytonosságot feltételez. A folytonosság fenntarthatóságát, a rendszerességet, a szervezettséget mindkét félnek, a családnak és az óvodának is biztosítania kell. 10
Az óvodánkba járó gyermekek nagy hányadának esetében ránk hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. A családlátogatás célja, hogy megismerjük a gyermeket közvetlen környezetében, felmérjük helyét a családban, tájékozódjunk a család nevelési elveiről, szokásairól. A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a családdal való kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére. Az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvodapedagógus is a gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekről, napi kapcsolattartásra van szükség, ami sajnos a három társközségünkből autóbusszal érkező gyermekeink esetében nem valósul meg. Nyílt napon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. Személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Egy nevelési évben általában három szülői értekezlet megtartására kerül sor. A fogadóóráknak nincs kialakult gyakorlata óvodánkban. A lehetőséget kínáljuk a szülőknek, reméljük egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel. Egyre szervezettebb és aktívabb szerepet tölt be óvodánkban a szülői szervezet. Önkéntes alapon jelentkeznek a szervezetbe, és a jelentkezők közül a szülők közössége nyolc tagot választ, 3 gerdei, 3 szabadszentkirályi, 1 velényi és 1 pécsbagotai szülőt. Az első értekezletükön tisztségviselőket választanak, majd az óvodavezető közreműködésével elkészítik az éves munkatervüket, amelynek alapján aktivizálják a többi szülőt, közvetítőként szolgálnak a szülőket érintő információk átadásában. Jótékonysági ruhagyűjtést, jótékonysági bált szerveznek. A befolyt összeget a gyermekek részére, valamilyen előre megbeszélt célra (bábszínház, kirándulás autóbusz költsége) fordítják. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Nevelési programunkban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló l997. évi XXXI. Törvény, a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működtetésük feltételeiről), valamint az 1999. évi LXVIII. Törvényt figyelembe véve az alábbiak fogalmazódtak meg a gyermekvédelemre vonatkozóan (mint alapelvek). 1. Óvodánkban a legfőbb érték a gyermek. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermek védelme, pedagógiai eszközzel segítése az óvodába lépés pillanatától hazamenetelig. 2. Mint szolgáltató intézmény szaktudásunkkal járulunk hozzá a családok nevelői funkciójához azt kiegészítve a pozitív értékek irányába kívánjuk mozdítani a gyermek családban történő nevelését. 3. A rászoruló gyermek gondozása, neveléséhez komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani. Ezt figyelembe véve a prevenciót priorizáljuk, és mint a jelzőrendszer tagja harmonikus kapcsolattartásra törekszünk a gyermekek érdekét védő társintézményekkel. 11
Gyermekvédelmi munkánk célja 1. Pedagógiai munka megszervezése és végzése oly módon, hogy a gyermek és szülők jogai érvényesülhessenek. 2. Segítségnyújtás a szociális vagy érzelmi problémás gyermeket hátrányosan érintő körülmények romlásának megelőzésében, a körülmények javításában. A megállapított törvényi szabályozáson belül az érdekérvényesítéshez segítségnyújtás (ellátások, intézkedések, lehetőségek felkutatása). 3. Együttműködés a családdal, a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettség megelőzése. 4. Jelzőrendszeri szerep betöltése a preventív munkához. A prevenció az óvodába lépéstől folyamatosan tart az óvodáskor végéig, és minden gyermekre kiterjed. Harmonikus kapcsolattartásra törekvés a gyermekvédelmi intézményhálózatban. Kritériumrendszer szerinti szűrés, a gyermek figyelemmel kísérése. 5. Az intézmény belső jogi szabályozóinak (Helyi Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) koordinált működtetése, funkcionálása a gyermeki jogok, érdekek érvényesítésében. Feladataink: Az óvoda és a család közötti partnerség kiépítése A gyermek óvodai életútjának megalapozása A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása A kapcsolattartás megújult lehetőségeinek felkínálása Támogató eljárások: a családi funkciók, a szülői szerepet, szülői kompetenciákat erősítő programok. Az inkluzív szemlélet által az egyénre szabott pedagógiai gyakorlat, a nyomon követés válik valóra, melynek gyakorlatban történő kifejeződése és eszköze a differenciálás. Fontos a védőnővel való intenzív kapcsolat kiépítése, az együttműködési tapasztalatok felhasználása a szülőkkel történő kapcsolatteremtésben. A gyermekvédelem fő feladatainak felosztása Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai.a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit érvényesíti, és az érvényesülést ellenőrzi..biztosítja a gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmét..felelős az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermek balesetek megelőzéséért..megszervezi az évenkénti egészségügyi vizsgálatot az óvoda orvosával kötött együttműködési terv alapján..az esélyegyenlőség érdekében felelős azért, hogy abban az évben, amelyben a gyermek betölti az 5. életévét, a körzetileg az óvodához tartozó gyermek felvételt nyerjen és bekapcsolódhasson az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokba. ( Közoktatási törvény 24..) Szükség esetén, a családon belüli szociális körülmények figyelembe vételével javaslatot tesz a család bevonására a szociális segélyezettek körébe. 12
Gyermekvédelmi felelős feladatai Együttműködik a szülőkkel és a társintézményekkel. Összesíti a beérkezett adatok alapján összegyűlt információkat, azokat rendszerezi, és naprakész állapotban tartja. Felméri a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek számát, nyilvántartásba veszi, javaslatot tesz a további teendőkre. Szükség esetén az óvodavezető bekapcsolódásával egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálattal. A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre. Ezt a feladattervet havi lebontásban, konkrét tevékenységet, felelőst jelölve készíti. Nyilvántartja a szociális ellátásokat (ingyenes étkezés, stb.), informálja azokat a szülőket, akik erre jogosultak. Segítséget nyújt a hozzá forduló szülők problémáihoz, szemléletformálásához. Tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyermek Ideggondozó, stb.) címéről, telefonszámáról és a segítséget nyújtó személyről. Folyamatos kapcsolatot tart fenn a csoportos óvónőkkel, tájékoztatást ad a legfrissebb gyermekvédelmi információkról, szakirodalomról. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységeket az óvodában dolgozó óvónők között. Az intézmény valamennyi gyermekére kiterjesztve figyelemmel kíséri: az általános prevenciós tevékenységeket minden esetben a gyermek érdekeinek képviseletét. Harmonikus kapcsolattartásra törekszik a társintézményekkel. Az óvodapedagógus feladatai Állandó (rendszeres), őszinte kapcsolattartásra törekszik a szülőkkel. Figyelemmel kísér minden olyan változást, amely arra utalhat, hogy a gyermeknek valamilyen gondja, problémája van. Ezt haladéktalanul jelzi a gyermekvédelmi felelősnek. Tapasztalatai alapján feltárja a gyermek fejlődését akadályozó tényezőket és a gyermekvédelmi felelőssel meghatározza a konkrét pedagógiai feladatokat, amelyekkel a problémát csökkenteni illetve megszüntetni lehet. Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Javaslatot tesz a gyermek szakszolgálat felé irányítására. Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodalátogatását, szükség esetén jelzi a hiányzást. Igyekszik a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni a gyermeket és családját. Elősegíti az új óvodások befogadását, beilleszkedését, Megvalósítja a felzárkóztatást, illetve a tehetséggondozást. Elősegíti az integrált nevelést a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában. Kiterjeszti a prevenciót minden gyermekre. A napi nevelőmunkában megjelenő feladatok A gyermekek napközbeni ellátása, életkorának megfelelő gondozása, nevelési feladatok megvalósulása. A gyermekek és a szülők jogainak mindenkori tiszteletben tartása. Biztonságos és elfogadó légkör megteremtése és fenntartása. A gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, harmonikus személyiségfejlődés biztosítása. 13
Kisebbségi, etnikai feladatok Törekszünk arra, hogy: a gyermekekben alakuljon ki a pozitív érzelmi viszony a cigány kultúra iránt tiszteljék, becsüljék hagyományaikat, ismerjék meg kulturális értékeiket (népmesék, népdalok, cigány népművészek alkotásai, népviselet) ne szégyelljék etnikai hovatartozásukat kellő kapcsolatot alakítsunk ki a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. A gyermekvédelmi feladatok megvalósítását szolgáló eljárások: Prevenciós eljárások az óvodába lépéstől kezdve, a gyermeki veszélyeztetettség felismerése, segítségnyújtás, a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel. Jelzési kötelezettség. Együttműködési kötelezettség (Gyermekjóléti Szolgálat). Kapcsolatteremtés az újonnan óvodába érkező gyermekek családjaival (családlátogatás, környezettanulmány). Ismételt családlátogatás szervezése az igazolatlanul (indokolatlanul) távol maradó gyermekeknél. Tájékoztatás az óvodában folyó pedagógiai munkáról, gyermekvédelmi tevékenységről, az óvoda belső szabályozóiról az összevont szülői értekezleten. Szülői szervezet működtetése az információ áramlás biztosítása érdekében. Szülői szervezet bevonása jótékony célú események szervezésébe. A segítés formáinak megkeresése: o Logopédiai kezelés biztosítása o A gyermek testi, idegi fejlődési rendellenességben való lemaradás esetén szakemberhez irányítása. o Családgondozóval havi gyakoriságú kapcsolat. Dokumentációs feladatok, nyilvántartás. A gyermekvédelmi nyilvántartás rugalmas kezelése, a fejlődés, változás rögzítése. Kapcsolattartás Célja a kölcsönös partneri viszony ápolása a társintézményekkel, szervezetekkel: Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó szakembere Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete Máltai Szeretetszolgálat Nevelési Tanácsadó Zsigmond Király Általános Iskola Gyermekjóléti Szolgálat Rendőrség Gyermek Ideggondozó Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 14
Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása Cél: Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások megteremtése. A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Figyelembe véve a gyermek egyéni állapotát, tudásszintjét, kiemelt gondot fordítva az egyéni fejlesztésre, óvodai beilleszkedés segítésére, a szociális fejlődésre. A megfelelő módon kialakított szokások, viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Inkluzív pedagógia Integráció Minden gyermek alapvető joga, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást, nevelést. A gyermek személyiségének megfelelő: nyitott és rugalmas rendszer biztosítása, a gyermekek egyéni szükségleteihez való igazodás, életkori és egyéni sajátosságok, egyéni fejlődési ütem biztosítása kiemelt feladat. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Az SNI gyermeknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt. Minden SNI gyermeknek joga van életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten tisztában lenni saját állapotával, jogaival, lehetőségeivel. Minden gyermek különböző, minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint szükséges nevelni, fejleszteni. Az óvoda változatos tevékenykedtetéssel az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálja. Enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését, átörökítését. Multikulturális szemlélet kialakítása, a multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése. A roma gyerekek roma mivoltának elismerése, megbecsülése. Egyenlő emberi méltóság kifejezésére törekszünk. A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése. A szociálisan hátrányban lévő gyermekek felzárkóztatása óvodánkban a differenciálás és a drámapedagógia módszerének alkalmazásával valósul meg. A differenciált fejlesztés legfontosabb feltételei: a gyermekek egyénenkénti megismerése, a képességek, erősségek, gyenge pontok regisztrálása (anamnézis, személyiséglap) a gyermekek folyamatos megfigyelése tevékenységek közben (megfigyelési lapok) a gyerekekkel való beszélgetések a gyerekek produktumainak elemzése (például gyerekmunkák, mesedramatizálás, bábozás) A differenciálás érvényesül a szabad játékban is: az eszközök biztosításában (a gyermekek eltérő érdeklődésére számítunk) a technikák megválasztásánál (például durva és finomabb tapintású anyagok) a családi szerepjátékokban (eszközökkel, szerepekkel, tevékenységekkel) az építőtevékenységben (az eszközök méreteivel, szín- és formagazdagságával) 15
a manipulációs tevékenységek során az egyéni fejlesztést célirányosan szolgáló eszközökkel, játékokkal) a tér változtatásával (ha nehezebben szocializálódik a gyerek, akkor szűkítjük a teret, ami együttműködésre ösztönöz) A differenciálás szemléletként minden helyzetben érvényesítendő, mint alapelv, minden munkaformában érvényesíthető. Mindegyik munkaformát fontosnak tartjuk, és a célnak megfelelően sokféle variációban, egymás mellett, egy időben is alkalmazzuk. Egyéni munka A differenciált fejlesztés alapja. Az óvodapedagógus páros kapcsolatba kerül a gyerekkel, és így a személyiség ismerete alapján célirányosan, a részképességek hiányára tekintettel tud hatni. Mikro csoportos munka A gyerekek között állandó, szoros és személyes kapcsolat jön létre, ami ösztönzi, vonzóvá teszi az együttműködést. A másik gyerek ötletei mintát jelentenek, tapasztalatai kiegészítik az egyes gyerek felismerését. Az együttes élmény fokozza a biztonságérzetet. Nagy csoportban folyó tevékenységek Intellektuális tevékenységek szervezésére nem alkalmas. A mozgás- és a zenei fejlesztés 1-18 fős csoportokban ideálisan megvalósítható. A gyerekeknek választási lehetőséget biztosítunk a tartalomban, az eszközökben, a képességszintekhez kapcsolódó feladatokban. A szervezeti keret, munkaforma nem cél, hanem eszköz, amely jól megválasztva segíti a cél elérését, a személyiségfejlesztés hatékonyságát. Ajánlott úgynevezett beszélgető kör szervezése legalább hetente egyszer, a társas kapcsolatok, csoporthagyományok, az individualizáció érdekében. Lehet felajánlottan választható, kötelező vagy spontán helyzet. A beszélgetés mindig valamilyen célt szolgál, szocializál, empátiát fejleszt, az egyének jobb megismerését szolgálja. Drámapedagógia A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere, melynek során az egyén ismereti, készségei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő által irányított, csoportban végzett közös dramatikuscselekvés révén fejlődnek. A drámapedagógia eszközei a drámajátékok. A dráma a gyerekkori játékból eredeztethető, ahhoz hasonlóan a dráma is egy mintha jellegű tevékenységben zajlik: úgy cselekszem, mintha valaki más lennék. Drámapedagógia célja: a gyermek saját külső és belső világát, a körülötte levő világot cselekvés közben felfedezze, megismerje, elhelyezze magát benne, hasson rá és formálja. A drámapedagógia a játék személyiségfejlesztő hatását használja ki, és eközben közösségi jelzetű és célzatú is. A drámajátékban a gyermek cselekvőként, közreműködőként képzeletben és tevékenyen él meg helyzeteket. A dramatikus tevékenység lehetővé teszi, hogy a gyerek beépítse saját személyiségét, egyéniségét a vállalt szerepbe. A játékosok egymást váratlan 16
helyzetek elé állítják, spontán reakciókra késztetik. A rendszeres játéktevékenység ez által gyakorlótér: viselkedési biztonságot nyújt, a feszültségek kezelni tudását adja. A gyerekben kialakul az a beállítódás, hogy önmagát kívülről figyelje. A drámapedagógia legfontosabb hatása itt ragadható meg: az önismereti elemek tudatosításában. A résztvevők helyzetiviselkedési önismerethez jutnak. Kapcsolatot és kölcsönhatást létesítenek másokkal, másvalakinek a problémáiba képzelik magukat, ez által fejlődik az empátiás képességük és toleranciájuk. Így a közösségi létben a mellérendelői viszony lesz a természetes, tehát a másik személyiségének, nézeteinek a tiszteletben tartása. Tehetséggondozás Ne erőszakkal oktasd a gyermeket drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama! (Platon) A személyiség saját útját bejárva képes fejlődni. A fejlesztés nem azt jelenti, hogy felzárkóztatjuk a gyereket egy átlagszintre. Cél: A gyermeket a maga ütemében, az igényei, és képességei alapján kell fejleszteni. Ebbe a szemléletbe és ezen alapuló gyakorlatba a kiugró képességű gyerekek fejlesztése is beletartozik. Az inklúzió éppen azt jelenti, hogy a minden gyerek más elve érvényesül. Az óvodai élet a maga kiegyensúlyozott, biztonságos, elfogadó légkörével akarva, akaratlanul felszínre hozza a többet mutató gyermek adottságait, képességeit. Megfelelő neveléssel, tág cselekvési szabadságot adva a családdal együtt - lehetőséget biztosíthatunk a tehetség csíráit hordozó gyermekeknek a kreatív újat teremtő felnőtté váláshoz. A tehetséggondozást az óvodában a képesség gazdagítása, dúsítása útján valósíthatjuk meg Kívánatos óvónői személyiségjegyek, amelyekkel a tehetséggondozás napi feladatát eredményesen tudjuk megvalósítani: a csoport légköre legyen elfogadó, a kapcsolat alapja a szeretet, az elvárás, a tisztelet legyen, bátorítsa a gyermeket egyéni megoldásokra, a divergens gondolkodás és kreativitás fejlődését elősegítő problémahelyzetek teremtése, merjen személyre szóló lenni, adjon választási lehetőséget a gyermekeknek kedvükre való feladatokkal, folyamatos és rugalmas napi és heti rendet biztosítson, gyakoroltassa rendszeresen a finommozgásokat, tudja, hogy hatékonyan nevelni csak a szülőkkel együtt lehet, pozitív érzelmek keltésével segítse elő a gyermek önértékelését, legyen humorérzéke, több nem megszokott tevékenységre teremtsen alkalmat (improvizatív játék, kreatív zenei gyakorlat), melyekben a gyerekek teljes testükkel, valamennyi érzékszervükkel részt vehetnek, a gyermek teljes körű, alapos ismerete (anamnézis, jelenlegi állapot, fejlődés nyomon követése), ösztönzés, bátorítás, elismerés gyakori alkalmazása. 17
Óvodából az iskolába való átmenet Az átmenet problémája Az első osztályban sok hatás éri a szinte még óvodást. Az óvodában használt jelrendszereket az iskolában nem megfelelő arányban használják. Amíg az óvodában a mozgás, zene, ének, rajz, festés van előtérben, addig az iskolában a szó. Optimális esetben az átmenet akkor jó, ha a jelrendszer lassan fordul át. A hátrányos helyzetű, különösen a roma gyerekek egy részénél, ha a gyermek, későn kerül óvodába, vagy rendszertelenül jár, vagy a szociokulturális háttérből adódóan fejlődése eltér az életkornak elvárható szinttől: szegényes a szókincsük, fejletlen a beszédkészségük, nehezen fejezik ki magukat, nehezen differenciálják a zöngés-zöngétlen mássalhangzókat. Ezért fontos, hogy az anyanyelv fejlesztése mint kiemelt feladat átszője az óvodai-iskolai élet egészét. Az óvodában és az általános iskola első éveiben a gyermekek fejlődése eltérő ütemű, ezért a pedagógus egyik legfontosabb feladata az, hogy felmérje a különböző készségek és képességek szintjét és az egyéni igényeknek megfelelően, végezze a fejlesztő munkát. Az óvodás gyermek értékelési, mérési rendszere Az óvodában megfigyelés van- spontán, célzott Segítse a fejlesztést Célirányos mérés Megismerést segítse Regisztráció (honnan, hová) Folyamatos változás Folyamatos mérés Minden területet meg kell ismerni A szempontok bármikor felhasználhatók legyenek. Az iskolának átadható a szülő beleegyezésével! Óvodánkban és az iskola első osztályában a DIFER csomaggal mérünk, mellyel hét területet vizsgálhatunk: 1. Beszédhanghallás 2. Relációszókincs 3. Számolási készség 4. Írásmozgás-koordináció 5. Tapasztalati következtetés 6. Tapasztalati összefüggés-megértés 7. Szocialitás A hét összetevő fontos szerepet játszik az iskolai teljesítmény alakulásában, azonban ezeknek a területeknek a fejlesztését már az óvodában el kell kezdeni. 18
A szintfelmérés és a fejlesztő munka elsődleges célja az óvodában az iskolára való alkalmassá tétel elősegítése. Ebben kompetens az óvónő, segítője a szülő. A kapott eredményeket összehasonlíthatjuk az adott korosztály átlagos fejlettségi szintjével, és ez alapján tervezhetjük meg az egyéni fejlesztést azoknál a gyerekeknél, akiknél erre szükség van. Nagymértékben megkönnyíti az átmenetet, ha a leendő tanító néni a második félévtől heti rendszerességgel átjár az óvodába, ahol személyes tapasztalatokat, információkat gyűjt a gyerekekről. A rendszeres találkozások eredményeképpen szeptemberben már jó ismerősként és nem idegen tanító néniként kezdhetnek a közös feladatoknak. Az iskolára késszé tételben kompetensek a szülők, segítő a tanító. Iskolára való alkalmasság elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása Az érintett iskolával közös óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) A gyerekek fejlődésének nyomon követése legalább az általános iskola első évében Tavasszal a leendő első osztályosokkal átlátogatunk az iskolába, részt veszünk néhány tanítási órán az első osztályban. Közös kulturális programokon veszünk részt (Bemutatkozik az iskola, Zsigmond Napok, Hangoló Zenés Gyermekszínház, Gyermek nap). Igazán akkor lesz sikeres az óvodából az iskolába való átmenet, ha ISKOLAÉRETT GYERMEK HELYETT GYEREKÉRETT ISKOLÁ-t hozunk létre. Mikor gyerekérett egy iskola? Gyermekbarát környezet Nem tanmenetet tanít, hanem a GYERMEKET Gyermekismeret Rugalmas időkeret csengetés Hatékony tanulás szervezése (h.h.h., tehetség gond.) Közösen megalkotott csoport és osztály szabályok, szokások, rituálék Pedagógus pozitív személyisége Sokféle segédanyag a pedagógus számára Az értékelés a gyerek tudásából indul ki Szülőkkel való jó kapcsolat, közös munka 19
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI Játék A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. Az egyes játékfajták kiemelt személyiségformáló hatása: Gyakorlójáték: fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak- és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Az óvoda biztosítja a gyermekként való élés lehetőségét, vagyis a folyamatos, önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét. A gyermeknek a játék a legelemibb szükséglete, erre épít a program, mely szem előtt tartja a játékba integrált tanulást. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. Eltérés az óvónő szerepében található. Szabad játék Amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, a szabadságot a játéktevékenység kiválasztásában, játékeszközök megválasztásában, társak megválasztásában, gyermeki játékelgondolás megvalósulásában, játszóhely megválasztásában és kialakításában. A szabad játék folyamatosságának érdekében elegendő időt kell hagyni a játék befejezésére, az elmélyült játékot nem szabad megzavarni más tevékenység felkínálásával, és lehetőséget kell adnunk a játék későbbi folytatására. 20
Kezdeményezett játék Amikor pedagógiai szándékkal teremtünk olyan helyzetet, amelyben a gyermek egyéni érdeklődésének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánlunk fel játéktevékenységet. A gyermeknek itt is lehetősége van a játéktevékenység megválasztására, választását tiszteletben kell tartanunk jogában áll nem élni a felkínált játéklehetőséggel! Alkotó pedagógiai légkörben biztosítsuk az önállóságot és önmegvalósítást számára. A játék célja a gyermek képességeinek, kompetenciájának fejlesztése, figyelembe véve aktuális állapotát. A játéktevékenység célja óvónői szemmel A tevékenységen keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése. Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása. Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása. A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. A játék minden más pszichikus funkció fejlődésével összefügg, ezért meglétét folyamatosan biztosítani kell. Bár az óvodás gyermek tanulása még cselekvésbe ágyazott, lehetőség szerint játékba integrált, amely jól elkülöníthető a játék folyamatától. Sikerkritériumok Örömmel, önfeledten játszik. Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni. Építmény lemásolására képes. Képes élményei eljátszására. Szívesen vállal szerepet. Betartja a társas viselkedés elemi szabályait. Szabályjáték során betartja a szabályokat. Másokat is figyelmeztet a szabály betartására. Egészséges versenyszellemben tevékenykedik. Játékában elmélyült, kitartó. Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik. Vers, mese, irodalmi nevelés, drámajáték Az óvodai anyanyelvi-, irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egészét átható folyamat. Célja: a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Feladata az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, mese, bábjáték, dramatizálás). A kompetencia alapú programcsomag lényege, hogy épít a magyar óvodapedagógia értékeire, a magyar kulturális tradícióra, miközben mindezek új szemléletű megközelítését kínálja. 21
Cél: az érzelmi intelligencia, a morális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az irodalmi nevelésben, értékszocializáció a mese segítségével Az irodalom legfontosabb feladata az önmegismerés, a beavatódás a körülöttünk lévő világba. A gyerekek értelmi, érzelmi szükségleteinek kielégítésén túl az anyanyelvi kompetenciáikat is fejleszthetjük. Dramatikus elemeket tartalmazó játékok: A bensőséges, közösségi együtt játszást célozzák meg, melyben a játszók, a gyerekek, érzelmileg és szellemileg egyaránt tapasztalatot gyűjthetnek. Az anyanyelvi játékok: segítik a verbális képességek, az összefüggő, folyamatos beszéd, az artikuláció, a beszédtisztaság és a nyelvtani alkalmazások fejlődését, az aktív szókincs használatát, a szövegértés képességét. Fejlődnek a szociális képességek: az egymásra figyelés, az alkalmazkodás, valamint az együttműködés. A drámajáték egyrészről az óvónő által kezdeményezett játék, amely a legkülönfélébb gyermeki képességek fejlődését segíti elő, másrészről képességfejlesztő játék is, mely közvetve elősegíti az iskolára való készültség elérését. A drámajáték szerepének lehetőségei az óvodai mindennapi nevelőgyakorlatban: Neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolhatjuk. Konfliktusok feloldásához alkalmazhatjuk. Terápikus céllal is felhasználható (például: hátrányos helyzetű gyermekek szocializációját segítheti elő). Képességfejlesztő játékok alkalmazásával a beszédkészséget, a kommunikációs készséget fejleszthetjük. A dramatikus nevelés pozitív hatásai: Segít a gyermeknek önmaga és a környező világ megismerésében. Rugalmas gondolkodást, önálló alkotóképességet fejleszt. Időérzék fejlődését, térbeli és testi biztonságának javulását fejleszti. A közösségben, a közösségért tevékenykedő gyermek aktivitását serkenti. Beszédkészségének, nyelvi kommunikációs képességének tisztaságát segíti. Ellensúlyozhatja a tömegkommunikációs eszközök (tévé, videó) okozta passzivitást. Gazdagítja a szabadidő hasznos kitöltését. Javasolt tartalom: (2,5) 3-4 évesek Mondókák, mondókamesék, formulamesék, állatmesék, történetek, rövidke versek; ismerkedés a képes-mesés könyvekkel 4-5 évesek Mondóka, hangutánzó mese, párbeszédes mese, láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese, történetek, versek 5-6-7 (8) évesek Kiszámolók, felelgetők, versek, állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék Az anyanyelvi nevelés óvodapedagógusi feladata sem kevésbé fontos, mely nem korlátozódik egy tevékenységre, hanem az óvodai élet minden területét átszövi. 22
Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekcsoport életkorának, nyelvi fejlettségének melyet meghatároz a család szociokulturális háttere -, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtsen, és irodalmi alkotásokat válasszon, az irodalmi anyagot úgy állítsa össze, hogy tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, folytatásos történetet a napi tevékenység során többször is mondjon - a helyzethez illő mondókát, rövid verset teremtsen alkalmat arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket adjon lehetőséget a gyermekek által kitalált történetek elmondására is, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is csak akkor alkalmazzon eszközt, ha az irodalmi élmény gazdagabb lesz általa beszédkultúrája legyen modellértékű a gyermekek számára. Sikerkritériumok Játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek. Szívesen részt vesznek, társak az óvónő énekes, improvizáló játékkezdeményezésében Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit. Kérik a mesemondást, segítenek a feltételek megteremtésében. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások. A folytatásos mesék szálait össze tudják kötni. A megkezdett mesét tudják folytatni. Kedvelt mesei motívumokat eljátsszák, lerajzolják. Beszédükben alkalmazzák a kedvelt mesei fordulatokat, a szereplők érdekes szóhasználatát. Vigyáznak a könyvekre, a könyvespolcot rendben tartják. Véleményüket bátran, gátlások nélkül, megfelelő hangnemben mondják el. A hangokat tisztán ejtik. Utánozzák az olvasást, érdeklődnek a betűk iránt. Funkcionális eszközök Verses- mesés-mondókás könyvek, lapozgatók, bábok, óvónők és a gyermekek által barkácsolt kellékek, eszközök, szemléltető képek, mértani testek, formák, feladatlapok, tornaszerek, fejlesztő játékok, hangszerek, magnetofon, diavetítő, fonémákat jelölő hívóképek, rajzok, a csoportszoba berendezési tárgyai, Meseládikó, Difer hívókép és szókártya gyűjtemény, fejmaszkok, mesekönyvek, leporellók Kisebbségi nevelési feladatok Cél: A kisebbségi kultúrkincsből azon versek, mesék, mondókák közvetítése, amelyek a gyermekek identitását alakítják. Feladat: A felhasználandó irodalmi anyagok kisebbségi nevelésnek megfelelő igényes összeállítása. A megtanítandó anyagok arányának meghatározása, a magyar és a roma irodalmi anyagok aránya. 23