AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011
Akusztikus kiváltott válaszv Stimulátor jellemzői: négyszöghullám-klikk frekvencia: 0,5-100/s Polaritás: rarefaction - szívás condansation - nyomás Ezeket fontos tudni, mivel mindkettő befolyásolja a latenciát és az alakot maszkolás: white noise
Choclearis microphonia (egészséges) Akusztikus kiváltott válasz Klikk polaritás változtatásának hatása (enyhe perifériás halláskárosodás)
Akusztikus kiváltott válaszv Hallásküszöb meghatározás, 5 db-es lépések Vizsgált személy hallásküszöbe pl. 40 db stimulus intenzitás + 70 db, 40+70 = 110 db Maszkolásra jelentős féloldali halláscsökkenés esetén nagy szükség van Maszk intenzitás: stimulus intenzitás - 30-40 db Mérés ismétlés (reproduktibilitás), 2000-4000 stimulus kiátlagolása 2 csatorna: ipsi- és contralateralis fül Cz, relatív vertex pozitivitás Nem felismerhető hullámok esetén: 1. Stimulus ismétlés 2. Alacsony amplitúdó esetén stimulus intenzitás növelés 3. Intenzitás csökkentés, ha túl sok hullám látszik 4. Cseréljünk klikk polaritást
Akusztikus kiváltott válaszv Audiometria: Konvencionális audiometria csak az I-es hullám hiánya, ill. az I/V hányados értékelésekor szükséges Az abszolút latencia értékek korrekciójában segíthet Klikk küszöb beállítása után ingerlés + 65-70 db-el I-es komponens hiánya normális klikk küszöb esetén magas tartományú hallásromlást valószínűsít(het)
Akusztikus kiváltott válaszv Milyen elvezetést használjunk?
Akusztikus kiváltott válaszv Klikk intenzitás csökkentés javíthat a hullámok felismerhetőségén (fázis kioltás)
AEP görbék olvasása Szabályok (1): V hullám a legjobban látható hullám 5.5 ms után. A stimulus intenzitásának csökkentése után legtovább látható hullám. Az alapvonal felett kezdődik és a csúcsa után azonnal mélyen az alapvonal alá süllyed IV-V teljes fúziója esetén mindkét hullámot V hullámként értékeljük. Kontralaterálisan a IV-V hullám gyakran szétválik.
AEP görbék olvasása Szabályok (2): I hullám 1.5 ms-al a stimulus után jelentkezik III hullám az I-V között, közel félúton látható III hullám lehet kétcsúcsú, ilyenkor a latenciát becsléssel a kettő között jelöljük ki. II, IV, VI hullámok klinikai jelentősége kicsi
AEP: normál variációk
Hullámok lokalizációs értéke I hullám N. VIII.-ban generálódik, vezetési sebessége 15-22 m/s II-III hullám Nucl. cochlearis, oliva superior IV-V hullám Lemniscus lateralis, colliculus inferior VI-VII hullám Corpus geniculátum laterale?
AEP görbék olvasása: interpeak latenciák I hullám nem azonosítható, de a III-V normális: feltehetően halláskárosodás következménye, az agytörzsi hallópálya a perifériás VIII. ideg és a pons közötti szakasz állapota nem ítélhető meg, alsó pons és középagy közötti vezetés normális I-III megnyúlása: kondukciós deficit az agytörzsi auditoros rendszerben a cochlea és az alsó pons között
AEP görbék olvasása: interpeak latenciák III-V megnyúlása: kondukciós deficit az alsó pons és középagy között IV-V amplitúdó, I/V hányados csökkent: condukciós deficit az alsó ponstól rostralisan Fiziológiás aszimmetria az oldalak között (I-III, III-V): < 0.3 ms Ha az I komponens nem azonosítható abszolút latenciákra kell hagyatkoznunk, azonban az abszolút latenciák variabilitása miatt ez nem ad nagy segítséget I/V hányados nem alkalmazható perifériás halláskárosodásban, csak saját normál értékek használhatóak
AEP eredményt befolyásoló tényezők: stimulus intenzitás
AEP eredményt befolyásoló tényezők: stimulus frekvencia
AEP eredményt befolyásoló tényezők: életkor újszülött 6 hetes 3 hónapos 6 hónapos 1 éves felnőtt
AEP eredményt befolyásoló tényezők: hallásromlás Interpeak latenciákat nem érinti szignifikánsan a hallásromlás Kondukciós hallásromlásban az V komponens latenciája a hallásromlásnak megfelelően megnyúlik Percepciós hallásromlásban recruitment: alacsony intenzitásnál V hullám megnyúlás, magas intenzitásnál normálishoz közeleső V latencia 2 év alatti gyermekekben ha az AEP normális hallókészülékkel nem javítható a beszéd
AEP eredményt befolyásoló tényezők: mono v. biaurális stimuláció Jó fül stimuláció Nem halló fül maszk nélkül Nem halló fül maszkkal Mk. fül stimulációja elvezetés a jó oldalról Mk. fül stimulációja elvezetés a rossz fül oldaláról
AEP eredményt befolyásoló tényezők: gyógyszerek Nem változtat az interpeak latenciákon: Ketamin, halothane, barbiturát Fenitoin, benzidoazepinek, propranolol Változtat az interpeak latenciákon: Thiopental, lidocain: amplitúdó enyhe csökkenését okozza Aminoglycosidok: I. hullám amplitúdója csökken Alvás alatt I-V interpeak latencia mérsékelten megnövekszik Hypoglycaemia: I-V, III-V interpeak latencia megnő Alkohol megnöveli az I-V interpeak latenciát (testhő)
Klinikopatológiai összefüggések Pons glioma (bal oldali túlsúly)
Klinikopatológiai összefüggések Acusticus neurinoma (jobb oldali)
Klinikopatológiai összefüggések Acusticus neurinoma agytörzsi disztorzióval a kontralaterális oldalról operáció előtt és után
Klinikopatológiai összefüggések Agytörzsi glioma bal oldalon hiányzó cornea reflexel és az egész arcra kiterjedő zsibbadással
Klinikopatológiai összefüggések Sclerosis multiplex
Klinikopatológiai összefüggések Első vizsgálat Progresszió után Sclerosis multiplex
Klinikopatológiai összefüggések Sclerosis multiplex
Klinikopatológiai összefüggések Coma
Klinikopatológiai összefüggések Tudatzavar kezdete Agytörzsi reflexek nem válthatóak ki Pupilla areflexia EEG: delta lassulás Agyhalál (I hullám nélkül nem értékelhető)
Klinikopatológiai összefüggések Bal fül Jobb fül Sjögren syndroma
Összefoglalás Akusztikus kiváltott válasz vizsgálatok könnyen kivitelezhető, jól reprodukálható vizsgálatok Segítséget adhatnak a perifériás és centrális eredetű hallászavarok differenciálásában Megfontoltan kell a vizsgálatot indikálni
Köszönjük a figyelmet!