Neurológiai diagnosztika II. Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika 2014



Hasonló dokumentumok
Hallgatói előadások elérhetősége Klinikai Központ Neurológiai Klinika Oktatási anyagok

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

Klinikai neurofiziológia perifériás kórképekben: EMG,ENG. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

A perifériás idegrendszer neuroimmunológiai betegségeinek klinikai vizsgálata (elektrofiziológiai módszerek, ellenagyag kimutatás)

ELEKTROFIZIZIOL VIZSGÁLATOK SZEREPE AZ IZOMBETEGSÉGEK GEK. PhD. PTE Neurológiai Klinika

SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika

MOTOROS KIVÁLTOTT VÁLASZ (MEP)

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2012

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika

MOZGATÓ NEURON BETEGSÉGEK. Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2014

Electrophysiológiai vizsgálatok perifériás kórképekben: EMG,ENG. Dr. Pfund Zoltán Dr. Deli Gabriella PTE, Neurológiai Klinika

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EMG VIZSGÁLATOKHOZ. Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Neurológiai Klinika Elektrofiziológiai Laboratórium

PhD Értekezés Tézisei

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Myotóniák és ioncsatornabetegségek. dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem

RITMUSOS DELTA AKTIVITÁSOK ÉS EPILEPSZIA

Mozgás, mozgásszabályozás

PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika

Clemens Béla. Epileptiform potenciálok és azokat utánzó jelenségek. Kenézy Kórház Kft., Neurológia, Debrecen

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

PERIÓDIKUS EEG MINTÁK. Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011.

Motoneuronbetegségek. dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika

Miért fontos a helyes és korai diagnózis a napi klinikai gyakorlatban? Klinikopatológiai korreláció

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

MOTOR NEURON BETEGSÉGEK. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2012

Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg

Érzékszervi receptorok

Neurológiai Tanszék. 1. félév. 2. félév. 15 előadás (kedd) 5x2 óra gyakorlat + 1 hét blokkgyakorlat (6-9. héten) 10 előadás 5x2 óra gyakorlat

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Az agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE

IZOMBETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJA. Dr. Pál Endre Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

IVIG kezelés dysimmun neuropathiákban. Komoly Sámuel PTE AOK Neurológiai Klinika

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Sebık Ágnes

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/ /

Mozgás, mozgásszabályozás

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

neuroophthalmológiai betegségek differenciáldiagnosztikájábaniáldi Dr. Molnár Mária Judit Molekuláris Neurológiai Központ Neurológiai Klinika

Emberi Erőforrások Minisztériuma

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

neuropathiák a gyakorlatban

Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása. Artefact ( műtermék )

Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

Membránpotenciál, akciós potenciál

Öröklődő izombetegségek. Sebők Ágnes PTE Neurológiai Klinika

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

Lebeny syndromák. Dr. Fekete István május 02.

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban. Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Motoneuron betegségek

Spinalis muscularis atrophia (SMA)

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

Bevezetés a klinikai neurológiába. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika

FELSŐ MOTONEURONT ÉRINTŐ KÓRFOLYAMAT KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULT ALSÓ MOTONEURON KÁROSODÁS NEUROFIZIOLÓGIAI JELEI

A B C D 1. ábra. Béka ideg-izom preparátum készítése

4. előadás Idegrendszer motoros működése

Az afázia neurológiai megközelítése. Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs

Stroke-ospáciensek felső végtagi funkcionális terápiájának hatékonyabbá tétele új, 4 csatornás FES (funkcionális elektromos stimuláció) segítségével

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

IZOMBIOPSZIA. Dr. Pál Endre PTE ÁOK Neurológiai Klinika, Pécs

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet

Idegszövet gyakorlat

TRIGGER- ÉS TENDERPONT

Autoimmun eredetű neurológiai betegségek. Csépány Tünde MD. PhD November 20

Újszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután

A szomatomotoros rendszer élettana (III)

Ablak a gondolatokra? Klinikai elektrofiziológiai vizsgálatok helye a pszichiátriában. Lehetőségek és korlátok. Csibri Éva

Vázlat. Az EEG generátorai. Az EEG története. EEG elvezetése AZ EKP-ELEMZÉS ALAPJAI. Az EEG regisztrálható, ha a generátorok...

Myasthenia gravis. Boczán Judit DEKK Neurológiai Klinika. Neurológia szintentartó tanfolyam február 9-11.

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

Kvantitatív EEG nem epilepsziás betegekben

A látás élettana II.

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

(labor, elektrofiziológia, biopszia, genetika, képalkotók)

Az alvás biológiája. Lőrincz Magor

Neuromuscularis betegségek. Dr. Boczán Judit

Átírás:

Neurológiai diagnosztika II. Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika 2014

Electroencephalographia (EEG) Az agy elektromos kisüléseit a cortexben elhelyezkedő neuronok billiói tartják fenn A neuronok elektromos polarizációjáért a membrán transzport fehérjék felelősek melyek ionokat pumpálnak át a membránon EEG a feszültség ingadozásokat mutatja melyek a neuoronokon belüli ion áramlásokhoz köthetőek EEG hullámhoz neuronok ezreinek-millióinak szinkron aktivációja szükséges Skalp EEG különböző frekvenciájú oszcillációkat mutat

Skalp EEG EEG: nagy mennyiségű corticalis neuron által generált elektromos aktivitás, első elvezetés Hans Berger 1929 EEG vizsgálat: beteg nyugalmi fekvő helyzetben, szemek csukva, hiperventilláció, fotostimuláció, alvásmegvonás, video-eeg monitorozás Hullámok Delta 1-3 Hz: mély alvás, nagy subcorticalis léziók, diffúz károsodás, mély középvonali léziók, encephalopathia Theta 4-7 Hz: álmosság, focális subcorticalis léziók, mély középvonali léziók, encephalopathia Alpha 8-12 Hz: éber állapotban fiziológiás a posterior régió felett, szemnyitás gátolja Beta 13-30 Hz: anterior régió felett éber állapotban, altatók, nyugtatók Mu 8-12 Hz (sensomotoros cortex nyugalmi állapotát mutatja, autizmus), Gamma 30-100 Hz (somatosensoros cotex, kognitív folyamatok végrehajtásához köthető, kognitív hanyatlás) Nincs hullám: agyhalál, mély altatás Biológiai műtermékek: szemmozgások, izom kontrakció

EEG regisztráció B J Nemzetközi 10-20-as rendszer: referencia pontok közti távolság. 4 anatómiai referencia ponton (nasion, inion, A1, A2) belül a skalp elektródák helyét nagybetűvel jelölik, 19 elektróda, 16 csatorna EEG az elektróda párok közötti feszültség-különbséget mutatja. Bipolaris elvezetés és referencia, jobb és bal laterális és parasagittális sor.

Indikáció Epilepszia Anaesthesia mélységének a monitorozása Gyorsan progrediáló kognitív hanyatlás Ismeretlen eredetű tudatzavar Collapsus, syncope? Nem!

Normális EEG

Generalizált epilepsia, ictalis regisztrátum Tüskék, tüske-hullám komplexusok, többestüske-hullám komplexusok

Focalis epilepsia, interictalis regisztrátum Izgalmi jelek a jobb félteke felett

Renalis, hepaticus encephalopathia Generalizált lassúhullám tevékenység

Creutzfeldt-Jakob betegség Trifázisos tüskék

Kiváltott válaszok vizsgálatok Evoked potential (EP) Stimulus: elektromos, acusticus, vizuális, mágneses Stimulus szám: 100-1500, kiátlagolás: biológiai generátorokhoz köthető hullámok prominensek lesznek, műtermékek eltűnnek, ismétlés: reprodukálható-e a regisztrátum Regisztráció: felszíni elektródák Far-field regisztrátum: regisztráló elektródától távoli generátorok hullámai is detektálhatóak Funkcionális vizsgálatok

EP/EMG/ENG: technikai háttér

SEP (n. medianus, n. tibialis) Anatómiai háttér cortex Elektromos stimulus (n = 400), regisztráció, a perifériás ideg, a gerinccsatorna, valamint a sensoros kéreg felett Ia vastag myelinizált rostok thalamus Hátsó gyökér és ganglion Gerincelő, hátsó kötél dorsalis ganglion medulla Cervicomedullaris átmenet, hátsó kötél magok Lemniscus medialis Thalamus, ventroposterolateralis nucleus Parietalis lebeny, sensoros cortex periféria gerincvelő Hátsó kötél- lemniscus medialis rendszer funkciójának a vizsgálata!

Hullám generátorok N. medianus SEP N9 (EP) N9 plexus brachialis EPi-EPc N11 hátsó kötél a gerincvelőben N11 N/P 13 C7-Fz N/P13 postsynapticus aktivitás, hátsó szarv szürkeállomány, n. cuneatus N16/18 N19 P22 Cc-Fz P14 lemniscus medialis N16/18 subcorticalis, thalamus N19 sensoros kéreg, kéz P22 sensoros kéreg, kéz

Hullám generátorok AEP Anatómiai háttér Klikkelő hangok, regisztráció a mastoid csontok felett, unilateralis ingerlés (n = 1300), bilateralis regisztráció I. N. VIII II. Nucleus cohlearis III. Oliva superior IV. Lemniscus lateralis V. Colliculus inferior VI-VII Corpus geniculatum laterale Az acusticus ideg és az agytörzsi acusticus rendszer funkciója vizsgálható!

VEP: Hullám morfológia és generátorok Unilateralis stimulus: Sakktábla mintaváltás vagy FLASH ingerlés N75 N120 100 ingerlés, ismétlés a reprodukálhatóság miatt Bilateralis regisztráció a vizuális cortex felett EEG electrodával Valamennyi komponens látókéreg eredetű, látópályák vizsgálata, prae- és postchiasmalis károsodások P100 Amplitúdó: N75-P100 között (µv) N75, P100, N120: stimulust követő várható megjelenés (ms) Oldal aszimmetria A<50%, L<5 ms

Praechiasmalis demyelinisatio B szem ingerlés B szem ingerlés B occipitalis elvezetés (IL) J occipitalis elvezetés (CL) J szem ingerlés J szem ingerlés B occipitalis elvezetés (IL) J occipitalis elvezetés (CL) Latencia megnyúlás a bal oldali n. opticusban

Praechiasmalis axonveszteség B szem ingerlés B szem ingerlés B occipitalis elvezetés (IL) J occipitalis elvezetés (CL) J szem ingerlés J szem ingerlés B occipitalis elvezetés (IL) J occipitalis elvezetés (CL) Amplitúdó csökkenés a bal oldali n. opticusban

Postchiasmalis demyelinisatio B szem ingerlés B szem ingerlés B occipitalis elvezetés (IL) J occipitalis elvezetés (CL) J szem ingerlés J szem ingerlés B occipitalis elvezetés (IL) J occipitalis elvezetés (CL) Latencia megnyúlás bal oldalon postchiasmalisan

Postchiasmalis axonveszteség B szem ingerlés B szem ingerlés B occipitalis elvezetés (IL) J occipitalis elvezetés (CL) J szem ingerlés J szem ingerlés B occipitalis elvezetés (IL) J occipitalis elvezetés (CL) Amplitúdó csökkenés bal oldalon postchiasmalisan

Transcraniális mágneses stimuláció (TMS) Piramis pálya funkció (MEP) Centrális vezetési idő (ms) Motoros cortex stimulus Cervicalis gyökér stimulus Regisztráció: M. abductor digiti minimi

EMG: electromyographia Harántcsíkolt izmok vizsgálatára szolgáló, nem kórkép specifikus elektrodiagnosztikai módszer Hagyományos EMG (koncentrikus tűelektróda, nyugalmi tevékenység, enyhe fokú innerváció, maximális innerváció) Motoros egység: mellső szarvi mozgató sejt motor neuron, axon terminalis axon neuromuscularis junctio izomrostok

EMG regisztráció Koncentrikus tűelektróda Külső fémburok: referencia elektróda (R) Belső vékony drót: aktív elektróda (A) Regisztráció Rézsútos (ferde) tűvég miatt a regisztrációs terület könnycsepp alakú 200 µv A R

Izom eredetű kóros spontán tevékenység Fibrillatio és pozitív éles hullám Izomrostok spontán depolarisatiója aktív denervatióban, extracellularis regisztráció Neuropathia, radiculopathia, motor neuron betegség, myositis, izomdystrophia, botulismus Fib PÉH PÉH Fibrillatio: kezdeti pozitív deflexio, 1-5 ms, (5-)10-100 µv, 0.5-10(-30) Hz PÉH: pozitív deflexio majd lassú negatív fázis, 10-100 µv, 0.5-10(-30) Hz

Izom eredetű kóros spontán Komplex repetitív kisülés tevékenység Egy pace maker izomrost depolarisatioja melyet ephapticus köralakú terjedés követ más denervált rostok membranjára Előfordulás: chronicus neuropathia és myopathia Frekvencia: 20-150 Hz Trigger: spontán vagy tűmozgás Csoportos izomrost atrophia denervatio következtében

Myotonia Izom eredetű kóros spontán tevékenység Kisülés sorozat emelkedő és csökkenő amplitúdóval és frekvenciával, kezdeti pozitív deflexio Dystrophia myotonica, myotonia et paramyotonia congenita, acid maltase deficientia, polymyositis, myotubular myopathia, periodicus hyperkalaemias paralysis, denervatio Frekvencia: 20-150 Hz Trigger: spontán, tűmozgás, izom percussio

Abnormális motoros egység eredetű spontán tevékenység Fasciculatio (singlets) Lassú, irreguláris motoros egység kisülés Elülső szarv sejt + axon ALS, radiculopathia, polyneuropathia, alagút sy. Fas Frekvencia 1-2Hz Doublets, triplets, multiplets Spontán MUAPs csoportokban, motoros egység vagy axon spontán depolarisatioja Neuropathia Tetania (hypocalcaemia)

Motoros ideg/neuron eredetű Myokymias kisülések spontán tevékenység Ugyanazon motoros egység ritmusos, csoportos, repetitív kisülései (csoportos fasciculatio) Eltérő nagyságú kisülések, menetelő zaj Irradiatios sérülés (pl. brachialis), facialis: GBS SM - pons tumor, hypocalcaemia, végtag: GBS CIDP - alagút sy radiculopathia, SM gerincvelői gócok Frekvencia kisülésen belül: 5-60 Hz Frekvencia kisülésen kívül: < 2 Hz

Görcs Motoros ideg/neuron eredetű spontán tevékenység Motoros axonok magas frekvenciájú, fájdalmas kisülései rövidüléssel társult izomkontrakció alatt Nocturnalis, edzés után, endocrinológiai és metabolicus hátterű neuropathia MUAP morfológia Frekvencia:40-75 Hz Relaxatio Akaratlagos kontrakció

Motoros ideg/neuron eredetű spontán tevékenység Neuromyotonias kisüléssorozat Magas frekvenciájú, csökkenő feszültségű kisülés sorozata egy motoros egységnek Decrementum Frekvencia: 150-250 Hz Neuromyotonia - Isaac s sy Autoantistestek a NMJ és motoros ideg ellen (voltage-gated potassium channel) Szerzett (chr. neuropathia, CIDP, MG, polio), paraneoplasias, herediter (SMA) Neuromyotonia: fr 150-250 Hz, nagyobb, motoros axon eredetű akciós potenciál Myotonia: fr 20-150 Hz, kisebb méretű, izomrost eredetű akciós potenciál

Spontán tevékenység: generátorok

MUAP analysis MUAP: motoros egység akciós potenciál MUAP territóriuma 5-10 mm Extracellularis EMG tű, izomtól függően 5-100 izomrost formálja MUAP-t, fr. 4-5 Hz, semirythmusos Amplitúdó (µv): 2-12, a tűhöz közeli izomrostok határozzák meg, két csúcs között mérjük - + 1 2 3 Phasisok (1,2,3): MUAP alapvonal kereszteződései + 1, MUAP általában triphasisos (2-4) Időtartam (ms): Kezdeti deflexiotól az alapvonali visszatérésig tart, motoros egységen belüli izomrostok száma határozza meg

MUAP morfológia Normális MUAP Ép izom Neuropathia: acut axonalis, demyelinisatio Rövid MUAP Myopathia (acut,chronicus) Korai fázisú reinnervatio denervatiot követően Óriás potenciál Chr. axonalis denervatio reinnervatioval Chr. myopathia denervatioval Rövid MUAP ± polyphasia: motoros egységen belül a funkcionáló izomrostok száma Óriás MUAP ± polyphasia: collateral sprouting, motoros egységen belül az izomrostok száma, motoros egység territóriuma nagyobb lesz

MUAP morfológia Myopathia blokk, izomrost atrophia kevesebb funkcionáló rost rövid MUAP, feszültség Neuropathia Korai reinnervatio kevesebb funkcionáló rost éretlen NMJ rövid MUAP, feszültség, satellita potenciál Chronicus reinnervatio collateral sprouting rost szám/motoros egység óriás MUAP Satellita potenciál beépül az óriás potenciálba

Maximális izomkontrakció Normális interferencia minta: Synchron innerválható motoros egységek száma határozza meg, fr. 30-50-(100) Hz 100µV/d 100ms/d Interferencia minta myopathiaban: Alacsony amplitúdó,redukció csak acut phasisban vagy végstádiumban fordulhat elő 100µV/d 100ms/d Redukált interferencia minta chr. neuropathiában: axonalis vagy demyelinisatio conductios blokkal 100µV/d 100ms/d

Dystonia Pathologias izomaktivitás centrális kórképekben Állandó, akaratlan izommozgás mely EMG-vel detektálható Normális MUAP morfológia, elhúzódó relaxatio Agonista-antagonista izmok co-contractioja Tremornak megfelelő minta nyugalomban, paraspinalisan 1 mv/d 100 ms/d Állandó MUAP kisülés nyugalomban a m. tibialis posteriorban, antagonista izom aktivitásakor a kisülés amplitúdója és frekcenciája fokozódik

Electroneurographia - ENG Nem kórkép specifikus funkcionális diagnosztikus eszköz Egyes ingerléssel történő vizsgálatok Stimuláció és regisztráció: Felületes vagy tűelectroda Gyorsabban vezető, myelinisalt mozgató, érző és vegetatív rostok vizsgálata Vastag myelinisalt I Aα 12-20 µm 72-120 m/sec Közepes myelinisalt II Aβ 6-12 µm 36-72 m/sec Vékony myelinisalt III Aδ 1-6 µm 4-36 m/sec Nem myelinisalt IV C 0.2-1.5 µm 0.4-2.0 m/sec

Motoros ENG Motoros ideg akciós potenciál (CMAP), biphasisos G1 (aktív elektród): izomhas, G2 (referencia): izom ín Supramaximalis stimulus 20-50 ma, t = 200 µs Latencia (ms): 1. Vezetési idő a stimulus NMJ között 2. Átvezetési idő a NMJ-n 3. Depolarisatios idő az izomban : demyelinisatio, CB Amplitúdó (mv): Alapvonal-negatív csúcs, negatív-pozitív csúcs Nagyság függ a depolarizált izomrostok számától : axonveszteség, CB, NMJ, myopathia Terület: Alapvonal-negatív csúcs közti terület, CB! Időtartam: Negatív csúcs alapvonali időtartam, izomrostok synchron kisülését jelzi, : demyelinisatio Vezetési sebesség: 2 stimulus között, v =s/t (m/s)

Motoros ENG Aβ rostok vizsgálata 5 mv/d 5 ms/d G2 A A L1 csukló G1 S1 F L2 T könyök N. medianus VS I S2 N. medianus

Sensoros ENG Sensoros ideg akciós potenciál (SNAP), bi- vagy triphasisos G1, G2 gyűrű elektród, orthodrom és antidrom mérések Supramaximalis stimulus 10-30 ma, t = 100-200 µs Kezdeti latencia (ms) Csúcs latencia (ms) Amplitúdó (µv) Időtartam (ms) Vezetési sebesség (m/s) KL CsL A N. medianus N. ulnaris A 20 µv/d 1 ms/d Amplitúdó: depolarizált sensoros rostok számának a függvénye Orthodrom ingerlés Antidrom ingerlés Axonveszteség, CB I

Radicularis laesio Anatómiai különbség miatt eltérő sensoros és motoros károsodás Normális sensoros válaszok Hátsó gyökér ganglion, bipolaris sejtek Sensoros MS Motoros Pathologias motoros ENG és EMG

Demyelinisatio vagy axonveszteség? Myelin szerepe alapvető a saltatoricus vezetésben, de axonalis károsodás önmagában is csökkenti a vezetési sebességet Demyelinisatio: 1. Distalis latencia, 130% Axonveszteség: 2. Vezetési sebesség, 75% felső végtag 35 m/s alsó végtag 30 m/s 3. Temporalis dispersio, conductios blokk 1. Amplitúdó 2. Vezetési sebesség, 35 és 30 m/s ok: Aδ rostok megkíméltek (nem regisztrálhatóak) 3. Normális hullám morfológia

Temporalis dispersio Conductios blokk Temporalis dispersio: Conductios blokk: Széles, több komponensű válasz Amplitúdó, terület 50%-al Amplitúdó + terület 50%-al Temporalis dispersio + conductios blokk: Hullám morfológiai változás Amplitúdó, terület 50%-al PS DS

Temporalis dispersio Conductios blokk Temporalis dispersio Conductios blokk Temporalis dispersio + conductios blokk MGUS (IgM) CIDP MMN Motoros CIDP

Vegetatív rostok vizsgálata SSR (Sympathetic Skin Response) Somato-sympathicus complex polysynapticus reflex, spinalis, bulbaris és suprabulbaris komponenssel Sudomotoros funkciót és a sympathicus idegrendszer cholinerg rostjait teszteli Stimulus: N. medianus (csukló), n. tibialis (belboka), 0.1 ms, 20 ma Elvezetés: 1., aktív ENG elektróda - kéz voláris oldala, indifferens elektróda - középső ujj (medianus), talp lábujj (tibialis) N. medianus SSR 1.52 ms, 2.18 mv

F-válasz (Foot) Késői válaszok Afferentáció-efferentáció: motoros V (m/s) = Antidrom (M) orthodrom-antidrom (F) ingerület terjedés Motoros neuronok és izomrostok kisebb része aktiválódik polyphasias válaszok, alacsony amplitúdó, chronodispersio 20% Korai GBS, radiculopathia (C8-T1, L5-S1), polyneuropathia 2s (mm)r F-M-1 (ms) M F M F Sup.max. stimulus N. ulnaris N. peroneus

Axon reflex Késői válaszok Denervatiot követően a proximalisabb axonból collateralis rostok indulnak el és reinnerválják a distalis, denervalt izomrostokat Distalis, antidrom ingerlést követően a collateralis rostoknál orthodrom ingerület terjedés jön létre stabil A-válasszal Stimulus intenzitásának a növelése kiolthatja a választ M A F A M A A Sup.max. stimulus N. tibialis N. tibialis

Késői válaszok H-reflex (Paul Hoffmann, 1910) Monosynapticus nyújtási reflex analógja N. tibialis submaximalis stimulusa (1 ms), stabil válasz Afferentáció: Izomorsó eredetü Ia sensoros rostok Efferentáció: Alfa-motor neuron motoros rostjai Stimulus intenzitása nő antidrom ütközés kioltja F-válasz Korai GBS, S1 radiculopathia, polyneuropathia, plexopathia H 0.5 mv/d 8 ms/d 5 mv/d 0.5 mv/d 10 ms/d M Sub.max. stimulus Mozgató neuron M M F Sensoros Ia afferens Motoros efferens Izom N. peroneus N. tibialis

Neuromuscularis junctio: postsynapticus kórképek Motoros ENG: normális nyugalomban, repetitív stimuláció (3 Hz) esetén pathológiás decrementum, fárasztásos tesztet követően fokozódó decrementum Sensoros ENG: normális EMG: normális vagy myopathiás MUAPs Eloszlás: proximalis > distalis, bulbaris, extraocularis Myasthenia gravis, gyógyszer indukálta MG, congenitalis myasthenia syndromák, gyógyszerek, toxinok

EMG neuromuscularis junctio betegségben Neuromuscularis junctio betegség blokkal: myopathias MUAPS polyphasiaval, motoros egységen belüli funkcionáló izomrostok száma Instabil MUAPS: Impulzusonként változik az amplitúdó és a phasis

Sorozatingerlés (RNS) 3 Hz ingerlés: A 10% proximálisan valószínűbb a pozitivitás N. ulnaris m. abd. dig. V. N. axillaris m. deltoideus N. accessorius spinalis m. trapezius N. facialis m. orbicularis oculi + 60 mp-es fárasztásos teszt exhaustio, A 30-50 Hz ingerlés: pozitív 50%-os A Rövid fárasztásos teszt: 10 mp facilitáció, 40%-os A Szenzitivitás: generalizált MG-ban 50-70%-ban pozitív Specificitás 3 Hz: MG, LEMS, botulismus, CM 50 Hz: LEMS, botulismus

3 Hz RNS vizsgálat MG, ocularis tünetek Amplitudo : 2% M. deltoideus 3 Hz RNS vizsgálat MG, ocularis tünetek Amplitudo : 13% M. trapezius 3 Hz RNS vizsgálat MG, gen. tünetek Amplitudo : 83% M. deltoideus

Single-Fiber EMG Speciális tű, kisebb felület, két szomszédos izomrost között regisztrál Axon depolarizáció után egy időben jönnek ingerületbe a motoros egység izomrostjai Izomrostok kisülési ideje függ a terminalis axon hosszától és a neuromuscularis junctio átkapcsolási idejétől Jitter: neuromuscularis junctio átkapcsolási idejének a variációja (izomrostok kisüléseinek időbeli variációja) G1 G2 Axon terminalis IPI (µs) Tű-izom távolság 200-300 µm 1 2

A B C D A,B: MG, ocularis tünetek, normális SFEMG, m. EDC C,D: MG, ocularis tünetek megnövekedett jitter blokkal m. EDC

Neuromuscularis junctio: praesynapticus kórképek Motoros ENG: amplitúdó csökkent nyugalomban, repetitív stimuláció 3 Hz esetén pathologiás decrementum, 50 Hz esetén incrementum, fárasztásos tesztet követően incrementum Sensoros ENG: normális EMG: normális vagy myopathiás MUAPs Eloszlás: proximalis és distalis LEMS, botulismus (EMG-n friss denervatió), congenitalis myasthenia, gyógyszerek, toxinok

3 Hz RNS, Amplitudo : 34% M. abductor dig. V. Cs N. medianus Cs N. ulnaris K Amplitudo : KA Amplitudo : Normális sensoros válaszok LEMS Előtt Után Amplitudo : 148% Rövid fárasztásos teszt

Kérdéses motoros gyengeség Szervi betegséghez köthető? Funkcionális? Az alábbi vizsgálatok együttes alkalmazásával eldönthető: 1. MEP (bilateralis, felső és alsó végtag) 2. ENG (motoros, sensoros) 3. NMJ vizsgálata (sorozatingerlés, fárasztásos teszt, SFEMG) 4. EMG (pareticus izmok)

Köszönöm a figyelmet!