Adamikné dr. Jászó Anna dr. Fercsik Erzsébet Tanmenetjavaslat az ÉDES ANYANYELVÜNK Magyar nyelvtan és kommunikáció címû állandó használatú tankönyvhöz, valamint a VILÁGVÁNDOR címû feladatfüzethez 6. évfolyam
Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program 1 8. évfolyam 6. osztályos része Írta: Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet Alkotó szerkesztõ: Adamikné dr. Jászó Anna Tördelés: Szücs Bt. Felelõs szerkesztõ: Ballér Judit Adamikné dr. Jászó Anna dr. Fercsik Erzsébet, 1999 ISBN 963 657 234 8 A kiadó a kiadói jogot fenntartja Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.
A 6. osztályos Édes anyanyelvünk felépítése A tanárnak Kommunikáció A kommunikáció fogalma A kommunikációs folyamat tényezõi Kommunikációs helyzetek: a beszélgetés, a vita jelek a kommunikációban A jelek A jelrendszerek A nyelv mint jelrendszer A szavak jelentése A hangalak és a jelentés A hangutánzó és a hangulatfestõ szavak Az egyjelentésû és a többjelentésû szavak A szavak jelentésének változása Az azonos alakú szavak; A hasonló alakú szavak; A rokon értelmû szavak; Az ellentétes jelentésû szavak A jelentésmezõ Szófajtan A szófaj fogalma Az ige: az ige fogalma, fajai; az igeképzés; a tárgyas és a tárgytalan igék; az ige ragozása: alanyi és tárgyas ragozás, a személyragok; az igemódok; az igeidõk; az összetett igealakok, az ige sajátos szerepe; a segédige; az ikes igék ragozása A névszók A fõnév: a fõnév fogalma és fajai, a fõnévképzés; a fõnév a mondatban: jelentése,.toldalékolása és mondatrészszerepe; a fõnév helyesírása; a névadás A tanulónak Figyeld meg, hogyan beszélgetnek, hogyan vitatkoznak az emberek a környezetedben; milyen jeleket használnak az emberek, az állatok; miben hasonló és miben különbözik a nyelvi jel a többi jeltõl! Figyeld meg a szavak jelentését olvasmányaidban, ne feledkezz meg jelentéstani ismereteidrõl fogalmazásaid készítésekor sem, ne keverd össze a hasonló jelentésû szavakat! Figyeld meg a szavak szófaját és viselkedésüket a mondatban: a szófaj, a toldalékolás és a mondatrészszerep összefügg, s ezekhez a nyelvtani ismeretekhez kapcsolódnak a helyesírási ismeretek; tudd mindig, hogy mit miért írsz le: értsd a helyesírást; mindig olvasd fel hangosan, amit leírtál; sok esetben a szótagolás is segít: ilyenkor elkülönülnek a szóelemek; ügyelj a nyelvtani szempontból is helyes beszédre! A melléknév: fogalma és képzése; a melléknév a mondatban; a tulajdonnévbõl képzett melléknév helyesírása A számnév A névmások: a csak fõnevet helyettesítõ névmások; a fõnevet, melléknevet és számnevet helyettesítõ névmások; a névmások helyesírása A határozószó Az igenév: a fõnévi igenév, a melléknévi igenév, a határozói igenév A viszonyszók: a névelõ; a névutó, a névutó helyesírása; az igekötõ, az igekötõs szavak helyesírása; a kötõszó A módosítószó Az indulatszó 3
A tanárnak Szövegalkotás Az elbeszélés; A leírás; A jellemzés ; A levél Szövegértés Sajtótermékek Összefoglaló táblázatok A magánhangzó törvények A magánhangzók rendszere A mássalhangzótörvények A magyar beszéd unk alapelvei A szavak jelentése A szóelemek Toldalékok és változásaik Kommunikáció A tanulónak Figyeld meg irodalmi olvasmányaidon is a szövegalkotás szabályait; ismerkedj az újságokkal; forgasd rendszeresen az igényes ifjúsági lapokat! Rendszerezd ismereteidet! Használd a táblázatokat az év közi összefoglalásokhoz és az év végi ismétléshez! Figyeld meg az összefüggéseket! 4
Néhány módszertani megjegyzés 1. A tananyag felépítése induktív. Azt gondoltuk, hogy célszerûbb a gyerek környezetébôl kiindulni, és megfigyeltetni vele környezetének nyelvhasználatát, illetôleg a saját nyelvhasználatát. S talán grammatikai ismeretei birtokában jobban meg fogja érteni a nyelvrôl szóló általános ismereteket. Az egyes tanórák felépítése is induktív, tehát a tapasztalatra épül. Ez a tankönyv abban különbözik a többitôl, hogy megadja az egyes órák felépítését: az indukciós anyagot, a szabályt, az elsôdleges rögzítést és a megértést ellenôrzô gyakorlatokat, valamint az órai gondolatmenethez kapcsolódó házi feladatot. Azt javasoljuk, hogy mindenekelôtt idézzék fel a kapcsolódó ismereteket. Utána közösen dolgozzák fel az indukciós anyagot. Ezt többféleképpen meg lehet oldani: fel lehet írni a táblára ha alkalmas erre, esetleg egy részét vagy hasonló anyagot is lehet közszemlére tenni; közös feladatmegoldást lehet végezni a könyv alapján; egyszerûen el lehet olvasni közösen a könyvet stb. A táblai munka és a szabály közös megfogalmazása után mindenképpen javasoljuk a könyv elolvasását vagy felolvasását. Mindenképpen olvastassuk fel az olvasmányokat és az rovat párbeszédeit. Érdekes beszélgetéseket lehet kapcsolni mindegyikükhöz. A piktogramok is eligazítanak a feladattípusok értelmezésében. A nyelvtankönyv tekintettel van az irodalomkönyvre: sok verset közöl, kevésbé tanított, de nagyszerû verseket. Jó alkalmat nyújtanak a felolvasás, a memoriter gyakorlására. 2. A tankönyv végén táblázatok segítik a rendszerezést és az összefoglalást. Tanítsuk meg a táblázatok leolvasását, ez a szövegértô olvasás tanításában is feladat. Tanítsuk meg a táblázatok segítségével történô tanulást is. A táblázatokat görgetjük, azaz a felsôbb évfolyamokon megismételjük az alsóbb évfolyamok táblázatait. 3. ra a korosztálynak jobban megfelelô Képes diákszótárt javasoljuk, valamint a unk címû iskolai szabályzatot. 4. A fejlesztendõ képességeket az alábbi ábra szemlélteti: kiejtés és beszéd (szóbeli szövegalkotás) fogalmazás (írásbeli szövegalkotás) kommunikációs képességek az olvasás és az írás képessége nyelvtan és helyesírás a verstan, a stilisztika és a poétika alapozása TANKÖNYVEK a szövegértô olvasás képessége szövegelemzés a tanulás képessége memoriter és felolvasás könyvtárhasználat házi olvasmányokkal felkészítés az olvasásra Ezt a sokoldalú képességfejlesztést nemcsak az irodalom- és a nyelvtantankönyv biztosítja, hanem az Útitárs feladatfüzetek is. A tanórai munkát is segíti, ezenkívül a differenciálás kitûnô eszköze. A nyelvtani feladatfüzet felépítése: Feladatok az Édes anyanyelvünk címû nyelvtankönyvhöz Integrált feladatsorok Jeles napok Szeptember Reguly Antal Október A rokon népek napja október utolsó hete November Kôrösi Csoma Sándor December Petôfi Sándor Január A magyar kultúra napja január 21. Február A Kalevala napja február 28. Március A magyar nyelv hete Április Hans Christian Andersen születésnapja április 2., a gyermekirodalom napja Május Sajnovics János Június Ünnepi könyvhét 5
A nyelvtani anyag a következô a feladatfüzetben. Itt kaptak helyet az adott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlatok, az ismétlô gyakorlatok, a kreatív gyakorlatok és játékok, valamint a tollbamondások. Az alsó tagozatos olvasókönyvek mindig a jeles napokkal, a nemzeti ünnepekkel zárulnak. Negyedikben a jeles napokat a magyar történelem eseményeihez kapcsoltuk. Ötödikben ez a fejezet kikerült az irodalomkönyvbôl, s helyét a feladatfüzetben találtuk meg. Ebben a tanévben a jeles napokat a magyar kultúra eseményeihez kötöttük elsôsorban. Itt olvasmányokat adtunk, s az olvasmányokhoz ismétlô jellegû feladatsorokat kapcsoltunk. Egy új anyag azért itt is van: a bekezdés szerkesztésének a tanítása. Az integrált feladatsorok célja nemcsak a hagyományápolás, hanem a szövegértô olvasás fejlesztése is. Változatos gyakorlatok kapcsolódnak az olvasmányokhoz, melyek egyaránt fejlesztik a szó szerinti, az értelmezô, a kritikai és a kreatív olvasást. Ezek új fogalmak mind a módszertanban, mind a kerettantervben. Ajánljuk megismerésükhöz az Anyanyelvi nevelés az ábécétôl az érettségiig címû módszertant (Adamikné dr. Jászó Anna munkája, Trezor Kiadó ELTE TFK, Bp., 2001.) Taneszközök 1. Édes anyanyelvünk: Magyar nyelvtan és kommunikáció 6. évfolyam. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 2. Világvándor I. Feladatfüzet és Édes anyanyelvünk címû tankönyvhöz az általános iskolák 6. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 3. Felmérõlapok az Édes anyanyelvünk címû tankönyvhöz az általános iskolák 6. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 4. Tanmenetjavaslat az Édes anyanyelvünk címû nyelvtankönyvhöz és a Világvándor c. feladatfüzet nyelvtani és kommunikációs részéhez. Az általános iskolák 6. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 1999. 5. Tanári kézikönyv az integrált magyar nyelvi és irodalmi program nyelvtani és kommunikációs anyagához: Édes anyanyelvünk tankönyvek, feladatfüzetek az általános iskola 5 8. osztálya, illetõleg a nyolcosztályos gimnáziumok 1 4. osztálya számára. Dinasztia Kiadó, 1999. Ajánlott kézikönyvek A magyar helyesírás szabályai (AkH.). Tizenegyedik kiadás. Akadémiai Kiadó, 1984. Tizenegyedik (példa-anyagában átdolgozott) lenyomat. 1994. A magyar nyelv szóvégmutató szótára (VégSz.). Szerk. Papp Ferenc. Akadémiai Kiadó, 1994. (elsõ: 1962). unk. Szerk. Fábián Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó, 8., átdolgozott kiadás, 1996. i kéziszótár (HKsz.) Szerk. Deme László és Fábián Pál. Akadémiai Kiadó, 1988. Idegen nevek kiejtési szótára (IdNKSz.). Szerk. Magay Tamás. Akadémiai Kiadó, 1974. Idegen szavak és kifejezések szótára (IdSzKSz). Szerk. Bakos Ferenc. Akadémiai Kiadó, 1994. Képes diákszótár (KDsz.). Szerk. Grétsy László és Kemény Gábor. Akadémiai Kiadó, 1992. Magyar helyesírási szótár (MHSz.). Szerk. Deme László Fábián Pál Tóth Etelka. Akadémai Kiadó, 1999. Magyar szókincstár (MSzk.) Fõszerk. Kiss Gábor. Tinta Könyvkiadó, 1998. Magyar szólások és közmondások. (SzólKözm.) O. Nagy Gábor. Gondolat Kiadó, 1966. Mi fán terem? O. Nagy Gábor. Gondolat Kiadó, 1979. Nyelvmûvelõ kéziszótár (NyKsz). Szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor. Auktor Könyvkiadó, 1996. Szinonimaszótár diákoknak (SzinszD.) Szerk. Ruzsiczky Éva. Helikon Kiadó, 1998. Toldi-szótár. Szerk. Pásztor Emil. Tankönyvkiadó, 1986. 6
TANMENETJAVASLAT Édes anyanyelvünk 6. osztály Témák: Kommunikáció A szavak jelentése Szófajtan Szövegalkotás Minimális óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Rövidítések: Tk. = tankönyv KDsz. = Képes diákszótár Ff. = feladatfüzet ÉKsz. = Magyar értelmezô kéziszótár Hf. = házi feladat AkH. = A magyar helyesírás szabályai gyak. = gyakorlat NyKsz. = Nyelvmûvelô kéziszótár mgh. = magánhangzó MHSz. = Magyar helyesírási szótár msh. = mássalhangzó HKSz. = i kéziszótár vsz. = versszak SzólKözm. = Magyar szólások és közmondások 7
8 Kommunikáció Nyelvismeret Szövegértés és -alkotás 1. Az évi munka megszervezése Ismerkedés a taneszközökkel 2. Év eleji felmérés Felmérõlapok 6. osztály A, B csoport Kommunikáció 3. A kommunikáció fogalma. A kommunikációs folyamat tényezõi. Artikuláció Tk. 9. Tk. 8. Tk. 9. Igeragozás Hangrend j ly Az együgyû hodzsa meséje; Tk. 11. Tk. 1. Tk. 10. Ff. 7. KDSz. Tk. 6. HKsz. Év eleji szintfelmérés Táblázat Tk. 167. 4. Kommunikációs helyzetek. A beszélgetés I. Hanglejtés Tk. 1. Tk. 8. Tk. 3. Tk. 7. Hasonulás Szóalaktan Elválasztás Tk. 1. Tk. 7. Tk. 10. Szabályalkotás Tk. 8. KDSz. Tk. 6. Játék 5. A Kommunikációs helyzetek. A beszélgetés II. Az összetett szavak hangsúlyozása Kapcsolattartás a közönséggel versmondás közben Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. Tk. 9. ; Hangtörvények Tk. 13. Tk. 8. Tk. 9. Tk. 10. Tk. 12. Tk. 13. KDsz. Tk. 11. Versmondás unk ; Tk. 13.
6. A kommunikációs helyzetek. A vita Hanglejtés Különbözõ típusok bemutatás, képelemzés Tk. 3. Tk. 7. ; Szóalaktan i alapelvek Tk. 1. Tk. 9. Ff. 7. Tk. 9. Tk. 7. KDSz. Tk. 6. Játék Tk. 9. 7. jelek a kommunikációban Hangsúly Tk. 3. Tk. 3. Tk. 6. Tk. 8. Hangrend Illeszkedés Ff. 7. Igeragozás Tk. 1. Tk. 6. KDsz. Tk. 7. Játék 9
10 8. A jelek Kapcsolattartás a jelentés Szótagolás Tk. 1. Szeptember Jel és KDsz. Ff. Jeles napok Hanglejtés hallgatókkal Tk. 7. Tk. 7. Névadási Vázlatkészítés terem? Mi fán szokások felolvasás Tk. 6. közben Szóalaktan 9. A jelrendszerek Hangsúly Tk. 1. Tk. 6. Tk. 8. Szóalaktan j ly Az udvarlás jelei Tk. 9. Tk. 10. Tk. 7. Tk. 6. vázlatkészítés KDsz. Tk. 3. Jelképtár Játék Tk. 9.
10. A nyelv mint jelrendszer Tk. 8. A nyelvi szintek Szóalaktan Betûrend Toldalékolás Idegen tulajdonnevek elválasztása Tk. 1. Állati kommunikáció, állati nyelv Tk. 8. KDsz. Tk. 6. HKsz. Játék Tk. 7. Tk. 1. 11. Felmérés Táblázat Tk. 168.; Felmérõlapok 6. osztály A, B csoport Tk. 169. 11
12 A szavak jelentése 12. Hangalak és jelentés. Hangutánzó és hangulatfestõ szavak Hanglejtés Hangsúly Tk. 7. Kapcsolattartás a hallgatókkal felolvasás közben Szómagyarázat Tk. 1. Tk. 3. Tk. 6. Tk. 7. Betûrend Tk. 13. Tk. 14. Szabályalkotás; magyarázat, indoklás Szómagyarázat Tk. 8. Tk. 13. Tk. 14. Tk. 16. ÉKsz. KDSz. HKsz; MHSz. Tk. 7.; 16. unk Játék Szabály felismerése, magyarázata 13. Egyjelentésû és többjelentésû szavak Hangerõ Kapcsolattartás a hallgatókkal felolvasás közben Tk. 9. Tk. 10. Tk. 11. Tk. 12. Betûrend Tk. 12. Tk. 15. ÉKsz. KDsz. Tk. 9.; 10. HKsz., Tk. 15. MHSz. Tk. 15.
14. A szavak jelentésének változása Tempó Ff. 3. Dramatizálás Tk. 3. Tk. 6. Tk. 6. Magyarázat, indoklás KDsz. Tk. 1. ÉKsz. Játék Ff. 8. ; Önálló gyûjtõmunka 15. Azonos alakú szavak. Hasonló alakú szavak Hanglejtés Hangsúly Tk. 14. Kommunikációs helyzetek bemutatása Tk. 3. Tk. 7. Tk. 8. Tk. 16. Elválasztás Tk. 9. Tk. 12. Tk. 16. Tk. 3. Tk. 7. Tk. 10. Tk. 11. Tk. 8. Tk. 13. KDsz. ÉKsz. HKsz.; MHSz Tk. 1. Tk. 15. Játék: Tk. 6. Ff. Jeles napok Október Az egyházi vagy keresztény nevek 13
14 16. Rokon értelmû szavak. Ellentétes jelentésû szavak Tk. 6. Tk. 12. Kommunikációs helyzetek bemutatása Tk. 1. Tk. 3. Tk. 7. Tk. 8. Betûrend j ly Tk. 10. Tk. 14. Tk. 8. Tk. 13. Tk. 9. Tk. 11. HKsz. SzinszD. SzólKözm. MSzk. Tk. 14. Tk. 9. Tk. 9. Tk. 11. 17. Állandósult szókapcsolatok Tk. 6. Tk. 8. Tk. 9. Tk. 1. Tk. 3. Olvasmány: Hiba van a kréta körül Tk. 1. Tk. 13. Tk. 6. Tk. 10. SzólKözm. Tk. 11. Kommunikációs helyzetek bemutatása Tk. 7. Tk. 12.
18. A jelentésmezõ Hangsúly Ff. 7. Tk. 1. Dramatizálás Tk. 3. Betûrend Kányádi Sándor: Kõkorszak; Apád, anyád ide jöjjön! Tk. 8. Tk. 7. Ff. 7. HKsz. VégSz. Tk. 7. Tk. 6. 19. Sajtótermékek Tk. 11. Az elsõ hírlap Tk. 6. Tk. 7. Tk. 10. KDSz. ÉKSz. Tk. 1. Tk. 3. A lehetõség szerint sokféle újság bemutatása; az értékek kiemelése, az igényesség hangsúlyozása Tk. 8. 15
16 20. Felmérés Ff. Jeles napok November Az Felmérõlapok 6. osztály A, B csoport egyházi vagy keresztény nevek Szófajtan 21. A szófaj fogalma 56. oldal A szó jelentése és nyelvtani viselkedése; a szófaji elemzés ÉKsz. Táblázat Tk. 174.; Tk. 175.
22. Az ige. Az ige fogalma 60. oldal Írjuk, mondjuk helyesen! Kapcsolattartás a hallgatókkal felolvasás közben Az ige fogalmának bõvítése a nyelvtani ismérvekkel 60. oldal Írjuk, mondjuk helyesen! Tk. 1. SzinszD. homály, homályos 23. Az ige fajai Tk. 64. oldal artikulációs gyakorlat: pufog-puffan stb. Dramatizálás Az igék osztályozása az alany szempontjából és a cselekvés lefolyásának módja szerint ; ; 64. oldal gyakorító és mozzanatos igék írása Ff. 7. 63. oldal 64. oldal ÉKsz. szik; szeg, alszeg, felszeg; vályog 17
18 24. Az igeképzés Igébõl Tk. 1. Tk. 1. SzinszD. képzett hiteget Tk. 1.; 2.; igék, névszóból 3.; 4. Artikulációs gyakor- Tk. 3. Tk. 3. képzett Játék igék lat HKsz. Ff. 7. 25. A tárgyas és a tárgyatlan igék Kapcsolattartás a hallgatókkal felolvasás közben Az ige bõvíthetõsége, a tárgyas és a tárgyatlan ige Az -ít és az -ul/-ül képzõ Betûrend Lassan járj, tovább érsz! Tk. 70. oldal gyakorlás Tk. 1. HKsz. ÉKsz. iramlik; bérc
26. Az ige ragozása I. Alanyi és tárgyas ragozás. SzinszD. suttog Személyragok. Elemzések 27. Az ige ragozása II. 76. oldal Írjuk, mondjuk helyesen! 77. oldal Írjuk, mondjuk helyesen! Tk. 1. Ugyanazt a mondatot különbözõ szituációknak megfelelõen mondani. Az igemódok. Elemzések Az s, sz, z, dz végû igék A gy, ny, l végû igék és a j-vel kezdõdõ toldalékok Alkoss mondatokat! unk 19
20 28. Az ige ragozása II. Artikulációs gyakorlat A módjelek változatai A t végû igék felszólító módja 78. oldal Gyakorlás SzinszD. ró Ff. Jeles napok December Az egyházi vagy keresztény nevek Ff. 7. 29. Az ige ragozása III. A múlt idejû igealakok kiejtése Kapcsolattartás a hallgatókkal felolvasás közben Az igeidõk A múlt idõ jele 81. oldal gyak. Bari Károly: Fiú altató 82. oldal Mondatalkotás ;
30. Az összetett igealakok Az ige sajátos szerepe: a segédige; Elemzések Betûrend Tk. 84. HKsz. ÉKsz. szurdok 31. Az ikes igék ragozása Artikulációs gyakorlat Az ikes ige; Elemzések Olvasmány ÉKsz. kirí Ff. 7. Játék 21
22 32. Összefoglalás, gyakorlás Táblázat Tk. 179.; Tk. 180.; Tk. 181. 33. Felmérés Ff. Jeles napok Január Az egyházi vagy keresztény nevek Felmérõlapok 6. osztály A, B csoport
34. Az elbeszélés Tk. 3. KDsz. Elbeszélés Tk. 6. Tk. 1. íratása Tk. 7. 35. Az elbeszélés A házi fogalmazások felolvasása, megbeszélése 23
24 A névszók 36. A fõnév Kapcsolattartás a hallgatókkal versmondás és felolvasás közben A fõnév fogalma és fajtái; Elemzések Betûrend Szabályalkotás Ff. 7.; Ff. 8. Önálló gyûjtés 37. A fõnévképzés Különbözõ helyzeteknek megfelelõen pl.: újságcikk, pletyka, stb. Igébõl képzett fõnevek, névszóból képzett fõnevek; Elemzések Ff. 7. Magyarázat Mondatalkotás a megadott szavakkal ÉKsz. kezesség, folyamodvány Ff. 8. Önálló gyûjtés
38. A fõnév a mondatban Kapcsolattartás a hallgatókkal versmondás közben A fõnév jelentése, toldalékolása és mondatrészszerepe; Elemzési gyakorlatok Mondatvagy történetalkotás megadott szavakkal SzinszD. fakó 39. A fõnév helyesírása Hangsúlyozás A köznevek és a tulajdonnevek A tulajdonnevek típusai A névadás Szabályalkotás. Vázlatkészítés A névadásról c. fejezetbõl Magyarország térképe; Helységnévtár unk A névadásról szóló fejezetet házi olvasmányként is fel lehet adni. Önálló gyûjtés ; 25
26 40. A melléknév Hangsúly A melléknév fogalma 103. oldal (Hf.) és kép- zése: igébõl és névszóból képzett melléknevek; Elemzések 41. A melléknév a mondatban A melléknév jelezése, ragozá- Ugyanaz a mondat különbözõ sa és mon- szituációkban datrészsze- repe; A történet folytatása 106. oldal (Hf.) unk Elemzési gyakorlatok
42. A tulajdonnévbõl képzett melléknév helyesírása Kapcsolattartás a hallgatókkal felolvasás közben Személynevek; helynevek és emberi létesítmények nevei A tulajdonnevekbõl képzett melléknevek Kisbetûvel, számmal?; Névváltoztatás Vázlatkészítés az olvasmányból HKsz. Ff. Jeles napok Február A magyar nemzeti nevek 43. A leírás KDsz. Leírás íratása Tk. 6. Tk. 1. Tk. 7. Tk. 8. Tk. 9. 27
28 44. A leírás A házi fogalmazás felolvasása, megbeszélése 45. A számnév Hangsúly A számnév fogalma, fajtái, a számnév a mondatban Elválasztás 109. oldal Ismétlés Magyarázat ÉKsz. ötödfél, ötödfeles
46. A számnevek helyesírása Tk. 110. oldal az egy szó és származékai A keltezés elhelyezése a levelekben; a levél címzése tíz, húsz, egy Az összetett számnevek, a számnevek toldalékolása, a keltezés, a postai címzés Magyarázat 111. oldal (Hf.) 47. A névmások. A csak fõneveket helyettesítõ névmások. Ff. 7. Különbözõ helyzeteknek megfelelõen felolvasni, pl.: esti mese, újsághír, pletyka stb. A személyes, a visszaható, a kölcsönös, a birtokos névmás; Ff. 7. Tk. 112. oldal KDsz. Ff. 7. Játék Elemzések 29
30 48. A fõnevet, melléknevet, számnevet helyettesítõ névmások I. Hangsúly A mutató névmáshoz kapcsolódó nem nyelvi jelek A mutató névmás; Elemzések A történet folytatása Ff. 7. Játék 49. A fõnevet, melléknevet, számnevet helyettesítõ névmások II. Hangsúly Ugyanazt a mondatot különbözõ helyzeteknek megfelelõen felolvasni. A kérdõ és a vonatkozó névmás; Elemzések Szabályalkotás SzinszD.
50. A fõnevet, melléknevet, számnevet helyettesítõ névmások II. Hangsúly Kapcsolattartás a hallgatókkal versmondás közben A határozatlan és az általános névmás; Elemzések Ff. 7. Játék 51. A névmások helyesírása Versmondás Kapcsolattartás a közönséggel versmondás közben Ff. 7. A j hang jelölése; tagadó névmás; stb. Szómagyarázat ÉKsz. Önálló gyûjtés 31
32 52. Összefoglalás, gyakorlás: a névszók Ff. Jeles napok Március A magyar nemzeti nevek Táblázat Tk. 174.; Tk. 175.; Tk. 176.; Tk. 177. 53. Felmérés Felmérõlapok 6. osztály A, B csoport
54. A jellemzés Tk. 6. Tk. 7. KDsz. Jellemzés íratása Tk. 3. Tk. 8. Tk. 9. Tk. 1. 55. A jellemzés A házi fogalmazás felolvasása, megbeszélése 33
34 56. A határozószó Dramatizálás A határozószó fogalma, fajtái; A határozószó a mondatban Elemzések 127. oldal A határozószók helyesírása Mondat-, ill. történetalkotás megadott határozószókkal. Tk. 126. o. Adatbank 127. oldal (Hf.) ÉKsz. iszák 57. Az igenév A fõnévi igenév Meggyõzni a királyt arról, hogy nem mehet egyedül vadászni. A fõnévi igenév fogalma; A fõnévi igenév a mondatban. Elemzések 128. oldal Weöres Sándor: Infinitivus 129. oldal Weöres Sándor: A holdbeli csónakos Tk. 3. Ff. 7. Történetírás megadott szavakkal Ff. 7.
58. A melléknévi igenév Hangsúly Dramatizálás A melléknévi igenév fogalma, fajtái, a melléknévi igenév a mondatban; Elválasztás Tk. 3. Szabályalkotás SzinszD. rápislant ránéz Ff. Jeles napok Április Az újabb idegen nevek Elemzések 59. A határozói igenév Artikulációs gyakorlat A határozói igenév fogalma; A határozói igenév a mondatban. Magyarázat Játék Elemzések 35
36 A viszonyszók 60. A névelõ és a névutó A névelõ hangsúlyozása 136. oldal (gyakorlás) A névelõ fajai; a névelõ a mondatban. A névutó fogalma, fajtái; szerepe a mondatban. Elemzések i alapelvek 136. oldal (gyakorlás) 138. oldal 139. oldal (gyakorlás) Ff. 8. 138. oldal (gyakorlás) IdNKSz. HKSz. Önálló gyûjtés Ff. 7. 61. A névutó helyesírása Tk. 1. Tk. 3. Ff. Jeles napok Május A legszebb név
62. Az igekötõ Az igekötõ fogalma, Az igekötõ helyesírása 142. oldal (ismétlés) Ff. 7. ÉKsz. Ff. 9. Játék jelen- tésmódo- sító szere- 144. oldal Tollbamondálás) (gyakorpe. Elemzések Ff. 8. 63. A kötõszó Kapcsolattartás a Beszédhelyzetek és, s, meg, vagy, hogy Tk. 1. közönséggel versszók. és kötõ- mondás Játék közben Elemzések 37
38 64. A módosítószó Ugyanazt a mondatot különbözõ szituációkban elmondani A módosítószó fogalma, fajtái. Elemzések HKsz. Ff. 7. 65. Az indulatszó Bemutatni Az indulatszó fogalma, fajtái. Elemzések 150. oldal unk Ff. 7.
66. Összefoglalás, gyakorlás Táblázat Tk. 174. Tk. 175. 67. Felmérés Ff. Jeles napok Június A névnapolás Felmérõlapok 6. osztály A, B csoport 39
40 68. A levél Tk. 3. Tk. 6. KDsz. Levél íratása Tk. 7. Tk. 8. Tk. 1. 69. Év végi ismétlés. A szavak jelentése A házi fogalmazás felolvasása és megbeszélése 70. Év végi ismétlés. Szófajtan Táblázatok Tk. 170 182. 71. Év végi ismétlés. Kommunikáció Táblázatok Tk. 168 169. 72. Év végi ismétlés Felmérõlapok 6. osztály A, B csoport