Toborzás, kiválasztás, Munkaviszony létesítése, Munkaidı, Ügyelet, készenlét, Pihenıidı. Jogszabály: A Munka Törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
Munkáltató Munkavállaló: 16. életévét betöltött, 15. életévét betöltött nappali tagozatos, szünidıben, Jogszabályban meghatározott tevékenységek gyámhatósági engedéllyel.
A kiválasztás típusának meghatározását befolyásoló tényezık: A gyorsaság A költséghatékonyság Az eredményesség Toborzás Pozíció meghirdetése Önéletrajzok elıszőrése
Kiválasztás egy lépcsıs Interjú Kiválasztás Több lépcsıs Interjú Teszt Szimulációs feladatok Tanácsadó cég általi kiválasztás
Célszerő elıre rögzített szempontrendszer alapján interjúztatni. Általános kérdések Hol hallott rólunk? Miért szeretne váltani? Melyik volt a kedvenc munkahelye? Mit vár el a cégtıl? Stb. Szakmai kérdések Bérigény. Mikor tudna kezdeni? Beszéljünk a cégrıl, engedjük kérdezni.
A munkaadó részérıl feltehetık, de diszkriminációt eredményezhetnek: Gyermekek száma, gyermekvállalási tervek, Származás, Vallási, világnézeti és politikai meggyızıdés, Egészségi állapot, Szakszervezeti tagság, Káros szenvedélyek, Szabadidı-eltöltési szokások.
Munkaszerződéssel jön létre alapbér (minimálbér, garantált bérminimum) Munkakör EZEK NÉLKÜL LÉTRE SEM JÖN! Érvénytelenség jogkövetkezményei munkavégzés helye állandó, változó. Munkaidő Tartama próbaidő ÍRÁSBAN, hiányában az érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat (30 nap).
Kikötése csak munkaszerzıdésben. minimum 3 hónap, kollektív szerzıdés alapján maximum 6 hónap. A 3 hónapnál rövidebb egyszer hosszabbítható maximum összesen 3 hónapra. Bármelyik fél azonnali hatállyal indoklás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt. A lejárta után közölt megszüntetı nyilatkozat jogellenes. Próbamunkának nincs jogszabályi alapja.
Keletkezése A munkaszerzıdés megkötésével jön létre. A munkába állásig a jogviszony létrejöttét Meghiúsító magatartást nem lehet tanúsítani. Köztes idıben elállási jog. Kezdete A munkavállaló munkába lépése, a teljesítés kezdete. A felek határozzák meg, vagy a szerzıdéskötés másnapja.
Írásban, 15 napon belül. a napi munkaidırıl, az alapbéren túli munkabérrıl és egyéb juttatásokról, a munkabérrıl való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékérıl, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idı megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerzıdés hatálya alá tartozik e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
A munkaköri leírást legkésıbb a jogviszony kezdetétıl számított 15 napon belül kell írásban átadni a munkavállaló részére. Ez nem része a munkaszerzıdésnek. Csak a munkakör keretein belül határozható meg feladat. Mit tegyünk, ha a munkavállaló nem akarja átvenni? Miért fontos a munkaköri leírás? 41/2007 (IX.19.) EüM rendelet: az ellátható szakfeladatokat írásban kell rögzíteni.
Fogalma: a munkavégzésre elıírt idı kezdetétıl a befejezésig, valamint az elıkészítı és befejezı tevékenység tartama. Mi nem minısül munkaidınek? munkaközi szünet (kivéve készenléti munkakör) utazás. Napi munkaidı: teljes, (általános 8 óra, készenléti Jellegő munkakör, vagy tv-ben meghatározott esetben hozzátartozó esetén 12 óra) rész. Beosztás szerinti napi munkaidı.
Készenléti jellegő a munkakör, ha a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt hosszabb idıszak alapulvételével a rendes munkaidı legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy b) a munkavégzés különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti idıszakban teljesített munkavégzés.
a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai elıírásban meghatározott okból, az ott elıírt idıszakban szünetel és aa) társadalmi közszükségletet kielégítı szolgáltatás biztosítására irányul, vagy ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerően másként nem folytatható, b) több mőszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát, c) idényjellegő, ha a munkaszervezéstıl függetlenül az év valamely idıszakához vagy idıpontjához kötıdik.
A munkarendet és a munkaidı-beosztást a munkáltató határozza meg. A munkarendet a nyitvatartási idıbıl és a szolgálati rendbıl kiindulva kell meghatározni. A munkaidı-beosztás fajtái: Általános, vagy Egyenlıtlen (munkaidıkeretnél, vagy elszámolási idıszak esetén). 7 nappal korábban egy hétre elıre. Írásban átengedheti a munkavállalónak a munkaidı-beosztást: kötetlen munkarend.
Napi munkaidı min.4 óra(kivéve részmunkaidı),max.12 óra Heti munkaidı max.48 óra (egyenlıtlen beosztás:átlagban) Készenléti jellegő munkakör vagy tv-ben meghatározott hozzátartozó esetén megállapodás alapján Napi munkaidı max.24 óra Heti munkaidı max. 72 óra (egyenlıtlen beosztás:átlagban) A rendkívüli munkaidı beleszámít. Az ügyelet heti munkaidınél beleszámít, napi munkaidınél, ha az ügyelet alatti munkavégzés nem mérhetı. Munkaidıkeret estén írásban tájékoztatás. legfeljebb 4 hó legfeljebb 6 hó (megszakítás nélküli, több mőszakos, idényjellegő, készenléti jellegő, tv-ben meghatározott közlekedés) Indokolt esetben KSZ 12 hó A munkajogviszony megszőnése esetén az elszámolást az Mt. 95. -a szabályozza. Elszámolási idıszak egymásra épül.
Vasárnapra rendes munkaidı a) a rendeltetése folytán e napon is mőködı munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjelleggel, c) a megszakítás nélkül, d) a több mőszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegő munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidıben, g) társadalmi közszükségletet kielégítı, vagy külföldre történı szolgáltatás nyújtásához h) külföldön történı munkavégzés során, i) a kereskedelemrıl szóló 2005. évi CLXIV. Törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Munkaszüneti napra rendes munkaidı az a)-c), g) és h) pont esetében osztható be.
6 órát meghaladja 20 perc, 9 órát meghaladja további 25 perc, Maximum 60 perc, Több részletben is, egyszer legalább 20 perc. Fıszabály szerint munkaidın kívül. Eltérés: Fiatal munkavállalók Kötetlen munkarend Képernyı elıtti munkavégzés 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet.
Napi pihenıidı: Legalább 11 óra, Több mőszakban legalább 8 óra. Eltérés: Nyári idıszámítás Fiatal munkavállaló Egészségkárosító kockázat esetén 11 óra Pihenıidı készenlét után.
Heti pihenınap, vagy heti pihenıidı: Napban: Heti 2 pihenınap, Órában: heti 48 óra pihenıidı (átlagban). Egyenlıtlenül is beosztható munkaidıkeret vagy elszámolási idıszak esetén. Beosztás szerint: hetente legalább egy nap, Havonta legalább egy vasárnap kivéve: gyermek 3 éves koráig, fiatal munkavállaló egészségkárosító kockázat.
A munkaidı-beosztástól eltérı, A munkaidıkereten felüli, Az elszámolási idıszak esetén a heti munkaidıt meghaladó munkaidı, Az ügyelet tartama. Naptári évenként 250 óra. Arányosítás. A munkavállaló kifejezett kérésére írásban kell. Korlát: 3 éves korig, fiatal munkavállaló, munkaszüneti nap, 4 éves korig egyedül nevelı szülı esetén hozzájárulással.
A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején felül rendelkezésre állásra kötelezhetı. Ügyelet: a munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (munkaidı). Készenlét: a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (nem munkaidı). Rendkívüli munkaidıben történı munkavégzés
Elrendelése: Szóban, a dolgozó kérésére írásban. Legalább 1 héttel korábban, 1 hónapra elıre. (elıre nem látható körülmény esetén legalább 4 nappal korábban). Korlát: Az ügyelet nem haladhatja meg a 24 órát a munkaidıvel együtt sem. A készenlét havi tartalma nem haladhatja meg a 168 órát. Készenlét a heti pihenınapra havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhetı el.
A készenlét és ügyelet elrendelésének korlátai: A várandós munkavállaló gyermeke 3 éves koráig. Gyermekét egyedül nevelı munkavállaló gyermek 4 éves koráig hozzájárulással. Fiatal munkavállaló. Egészségkárosító kockázat fennállása esetén.
Munkáltatói kötelezettség nyilvántartani: a rendes és a rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontját a készenlét kezdő és befejező időpontját a szabadságot Jelenléti ív vezetése: a rendes és a rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának napi vezetése és egyik fél általi igazolása, majd hó végi jóváhagyás vagy az írásban előre közölt munkaidő-beosztás mellett csak a változások naprakész vezetése, hónap végén történő igazolással és jóváhagyással