Szédülés Magyar Tünde
Szédülés A szédülés, mint forgó álmodozás (Schaffer) A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük (Horányi)
Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)
Alfred Hitchcock: Vertigo (1958)
Formái 1. Vertigo Systemás mozgás-élmény: forgás vagy dılés érzés, minden testhelyzetban megvan, a fejmozgás súlyosbítja 2. Diffuz szédülés (dysequilibrium, lightheadedness Általános egyensúlybizonytalanság, állási vagy járási nehézség, lebegésérzés, közelgı ájulásérzés 3. Atypusos, psychogen szédülések A szédülést verifikáló tünetek hiányoznak, a beteget psychés tünetek jellemzik, anxietas, hyperventilatio
Anterior Bal Jobb test térbeli elmozdulása, rotatoros mozgás Posterior statikus testhelyzet érzékelés, vizszintes, függıleges irányban való elmozdulás
Vestibularis efferensek: Tr. vestibulospinalis Tr. vestibulocerebellaris Tr. vestibulooculares Tr. vestibuloreticulares Tr. vestibulocorticales
Afferens A szédülés kialakulása Opticus Proprioceptív Vestibularis KIR Efferens Szédülésélmény Szemmozgató izmok Vázizomzat Vegetatív magvak
A szédülı beteg vizsgálata 1. Anamnesis Mit ért a beteg szédülésen? Mióta tart a szédülés? Idıben változott-e az intenzitása? Forgó jellegő-e? Van-e kísérı tünet (hallásromlás, fülzúgás, felfájás, kettıslátás, nyelészavar, zsibbadás)? Kiváltó, súlyosbító, enyhítı tényezık? Ha epizodikus: az események sorrendje.
A szédülı beteg vizsgálata 2. Fizikális vizsgálat Spontán nystagmus vizsgálata Positionalis nystagmus vizsgálata Statokinetikus próbák: Romberg helyzet, nehezített Romberg helyzet Vakjárás, csillagjárás Bárány teszt Labyrinthus ingerléses vizsgálatok Kalorikus ingerlés (hideg, meleg víz) Forgatásos ingerlés
A beteg szédüléses rosszulléte esetén Spontán nystagmus nincs Statokinetus próbáknál eltérés nincs Spontán nystagmus van Statokinetikus próbáknál eltérés van Hányinger hányás GI betegség Belgyógyászat Mellkasi fájdalom Angina, AMI Kardiol. Verejtékezés, tachycardia Halálfélelem anxietas Pánikroham Pszichiátria Hányinger, hányás, verejtékezés, halálfélelem, anxietas Harmonikus tünetcsoport Hallászavar, fülzúgás Neuronitis vestibularis, Meniére betegség Fülészet Dysharmonikus tünetcsoport Zsibbadás, kettıslátás, dysarthria Agytörzsi laesio, keringészavar Neurológia
Szédülések felosztása 1. Perifériás harmonikus vestibularis tünetegyüttes a dılés, a félremutatás, a vakjárás iránya és a nystagmus lassú komponensének iránya megegyezik a nystagmus horizontalis v. horizonto-rotatoros lehet, verticalis nem a nystagmus iránya nem változik a tekintés irányának változtatásakor (I. II. III. fokú nystagmus) a fej (test) helyzetének változtatása a tüneteket fokozza gyakori heves vegetativ tünetek (hányás, verejtékezés, sápadtság) halálfélelem jelentkezhet a laesio oldalán csökkent vestibularis ingerelhetıség
Szédülések felosztása 2. Centrális dysharmonikus vestibularis tünetegyüttes (de lehet harmonikus is!) a dılés, a félremutatás, a vakjárás iránya és a nystagmus gyors komponensének iránya megegyezik a nystagmus iránya megváltozhat a tekintés irányának változásakor a nystagmus lehet bármilyen irányú, akár disszociált is a szédülésre nem jellemzı a forgó jelleg a fej (test) helyzetének változtatása a tüneteket lényegesen nem változtatja lehetnek vegetatív tünetek, de kevésbé súlyosak, mint perifériás laesio esetén egyéb neurológiai tünetek jelentkeznek: kettıslátás, dysarthria, dysphagia, zsibbadás, paresis, ataxia stb.
A szédülı beteg vizsgálata 3. Mőszeres vizsgálatok Elektronystagmographia Video-oculographia Audiometria BAEP Koponya CT Koponya MR
A szédülés leggyakoribb okai 1. Perifériás Benignus paroxysmalis pozicionális vertigo Vestibularis neuronitis Labyrinthitis Meniére betegség Perilymphaticus fistula 2. Centrális Agytörzsi keringészavar Hátsó scala tumorok Sclerosis multiplex Syringobulbia Arnold - Chiari malformatio Temporalis epilepsia Basilaris migraine 3. Egyéb Kardialis, GI, pszichogén, toxinok, gyógyszerek, anaemia, hypotensio
A szédülések idıtartama Idı Másodpercek Percek Fél óra Napok Hetek, hónapok Perifériás BPPV labyrinthus fistula Meniére betegség neuronitis vestibularis, labyrinthitis acusticus neurinoma, ototoxicitás Centrális VBI-TIA, epilepsia aura VBI-TIA, migraine aura basilaris migraine VB stroke sclerosis multiplex, cerebellaris degeneratiok
Perifériás szédülések 1. Benignus paroxysmális pozicionális vertigo Leggyakoribb perifériás eredető szédülés Legfeljebb 30 sec-ig tart Mindig meghatározott fejhelyzet provokálja A nystagmus latencia után jelentkezik, állandó irányú, csökkenı intenzitású, átmeneti Oka: az otolith rendszer féloldali zavara, az otoconia: az utriculusból kicsiny mészkristályok kerülnek - leggyakrabban - a hátsó félkörös ívjáratba és ingerlik a cupula szıreit A pozicionális vertigo nem mindig benignus, és nem mindig perifériás!
Otoconia
Bal AC Jobb AC - HC HC + PC PC
BPPV diagnosisa: Dix-Hallpike manıver
BPPV: therápia Gyógyszerszedés nem szükséges Pozíció tréning Semont Brandt-Daroff
BPPV: therápia Epley
2. Neuronitis vestibularis Hevenyen kezdıdı harmonikus vestibularis tünetegyüttes Nincsenek cochlearis tünetek (fülzúgás, hallásvesztés) Az érintett oldalon csökkent kalóriás ingerelhetıség Néhány napig tart, a tünetek késıbb visszatérhetnek
2. Neuronitis vestibularis Ok: viralis infectio, vascularis vagy ismeretlen eredet Therápia: 1-3. nap: ágynyugalom, vestibularis szuppresszánsok: diazepam, clonazepam antiemeticum, bı folyadék, B vitaminok, antivirális szer(?), corticosteroid (?) 3. naptól: pozíció tréning 3. Labyrinthitis Hasonlít a neuronitis vestibularishoz, de a cochlearis apparátus, a hallás is érintett.
4. Menière betegség Clusterekben visszatérı rosszullétek Tinnitus Progrediáló halláscsökkenés, amely kezdetben egyoldali 5-30 percig tartó forgó szédülés Heves vegetativ tünetek A fülben nyomásérzés jelentkezhet A hangokat eltorzulva hallja
4. Menière betegség Pathogenesis: az endolympha mennyiségének megnövekedése, az endolympha hydropsa Therápia: sószegény diéta, nicotin, alcohol-tilalom, carboanhydraze gátló vízhajtók, betahistine
5. Perilymphaticus fistula A fenestra rotunda (hártyás labyrinth) szakadása okozza Halláscsökkenés vertigóval vagy anélkül Barotrauma megelızi (súlyemelés, búvárkodás, orrfúvás)
6. Acusticus neurinoma
6. Acusticus neurinoma
7. Oto- vagy vestibulotoxicitás Aminoglikozidok Steptomycin Antiepileptikumok Szalicilátok Alkohol Szedatívumok Antihisztaminok Antidepresszívumok
Centrális eredető szédülések
1. Agytörzsi keringészavar
2. Agytörzsi és cerebellaris metastasisok
3. Sclerosis multiplex
4. Syringobulbia-myelia
5. Arnold-Chiari malformatio
A szédülések egyéb okai 1. Kinetosis 2. Cervicalis spondylosis 3. Sensoros deprivatio (neuropathia, látáscsökkenés) 4. Anaemia 5. Hypoglycaemia 6. Orthostaticus hypotensio 7. Hyperventilatio