Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/73 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.06.27. Iktatószám: 6825/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. A Budai Központi Kerületi Bíróság dr. Hunya István jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága budapesti (1026 Budapest, Riadó utca 5.) székhelyű felperesnek a dr. Molnár Judit Ügyvédi Iroda ( 1055 Budapest, Balaton u. 25. IV. 4. ügyintéző ügyvéd: dr. Molnár Judit) által képviselt Budapest Környéki Törvényszék budapesti (1146 Budapest, Thököly út 97-101.) székhelyű I. rendű alperes, valamint dr. Hidasi Szilvia ügyvéd (1117 Budapest, Móricz Zsigmond körtér 14. V. 5. ) által képviselt T-Systems Magyarország Zrt. budapesti (1117 Budapest, Budafoki út 56. ) székhelyű II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi ÍTÉLETET A bíróság megállapítja, hogy az I. és a II. rendű alperesek között 2014. július 23. napján létrejött M3 Business Centerbe való költözés következtében felmerült alközpont bérletbe adása Megrendelő részére, valamint az alközpont rendszer elemeinek üzemeltetése, rendszeres karbantartása, és ügyeleti rendszer biztosítása az esetleges meghibásodások bejelentésének fogadására, valamint a 1
rendszer hibáinak elhárítása'' tárgyú t/bp 114/20030576 számú szerződés érvénytelen, azonban azt a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítja. Kötelezi a bíróság az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 100.000 Ft ( azaz százezer forint ) pénzbírságot a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzat felhasználási keretszámlájára átutalással. Kötelezi a bíróság az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 148.200 Ft ( azaz száznegyvennyolcezer kettőszáz forint) perköltséget. Kötelezi a bíróság a II. rendű alperest, hogy fizessen meg az Államnak a NAV felhívására 177.840 Ft ( azaz százhetvenhétezer nyolcszáznegyven forint) kereseti illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Budai Központi Kerületi Bíróságon kell 3 egyező példányban benyújtani a Fővárosi Törvényszékhez címezve. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, új bizonyítékok előterjesztésének helye nincsen, kivéve ha a tények előadására, illetve a bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése, vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik. Ha fellebbezés csak a kamatokra, a perköltség viselésére, összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását. Indokolás Az I. és a II. rendű alperes a Közbeszerzési törvény mellőzésével hatálya alá tartozó szerződést kötöttek 2014. július 23. napján M3 Business Centerbe való költözés következtében felmerült alközpont bérletbe adása Megrendelő részére, valamint az alközpont rendszer elemeinek üzemeltetése, rendszeres karbantartása, és ügyeleti rendszer biztosítása az esetleges meghibásodások bejelentésének fogadására, valamint a rendszer hibáinak elhárítása " tárgyában. 2
Az Állami Számvevőszék 2015. június 19.-én kezdeményezte a felperesnél jogorvoslati eljárás lefolytatását, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A felperes a hivatalbóli jogorvoslai eljárást lefolytatta és D.398/10/2015. érdemi döntésében megállapította, hogy az I. és a II. rendű alperesek a szerződést a törvény jogtalan mellőzésével kötötték meg és az I. rendű alperessel szemben 100.000 Ft bírságot szabott ki. A határozattal szemben az alperesek további jogorvoslattal nem éltek. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. és II. rendű alperesek között megkötött szerződés érvénytelen és az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazása során nyilvánítsa azt megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényesnek. Kérte a szerződéses érték legfeljebb 15 %-nak megfelelő mértékű bírság kiszabását, ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben a szerződés további teljesítésének felfüggesztését kérte. Ezt meghaladóan perköltség igénye volt, melynek összegét 148.200 Ft-ban jelölte meg. Keresetét azzal indokolta, hogy a szerződést jogszabályi kötelezettség jogtalan mellőzésével kötötték, ezért az érvényesen nem jött létre. Az I. rendű alperes a szerződés érvényessé nyilvánítását kérte. A döntőbizottság határozatában foglalt tényállást nem vitatta, hivatkozott arra, hogy az érvénytelenség iránti per megindítása és a per megindításával egyidejű ideiglenes intézkedés iránti kérelem jogszabályi kötelezettsége volt a felperesnek. Az I. rendű alperes a szerződés teljesítéséhez az igazságszolgáltatás zavartalan müködéséhez kiemelkedően fontos közérdekre hivatkozással kérte a szerződés érvényessé nyilvánítását, valamint ugyanezen okból az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását. A bírság kiszabása kérdésében összegének minimalizálását kérte, arra hivatkozva, hogy a jogvita alapját képező szerződést a jogorvoslati eljárás megindításakor azonnali hatállyal módosították és a módosított szerződés már nem éri el és nem haladja meg a közbeszerzési értékhatárt. A II. rendű alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelem körében arra hivatkozott, hogy e jogintézmény törvényi feltétele, hogy az intézkedéssel okozott hátrány ne haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. Annak elutasítását kérte, figyelemmel arra, hogy elrendelésének törvényi rendelkezései a szerződés módosítása miatt már nem állanak fenn. Egyebekben a II. rendű alperesnek a kereset teljesítése 3
körében észrevétele nem volt. A kereset alapos. Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. ( továbbiakban: Kbt. ) 164. (1) bekezdése szerinti szerződés jött létre az I. és II. rendű alperesek között. A Kbt. 127. (1) bekezdésének a/ pontja szerint semmis az e törvény hatálya alá tatozó szerződés ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt. 127. (2) bekezdése szerint az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást (9. ( 1) bekezdés k. pontja ), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződés kötésre e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést, megállapodást nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított 10. napon belül. A Kbt. 127. (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek ( így különösen a késedelmes teljesítésből az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából, vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség ) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek. A szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járnak. A Kbt. 164. (5) bekezdésének első mondata szerint, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, melynek összege az eset összes körülményét figyelembe véve legfeljebb a szerződés értékének 15 % lehet. A bíróság a felperes kereseti kérelme és az alperesek nyilatkozatai alapján, fenti jogszabályhelyek kötelező előírásait figyelembe véve, az alábbi indokok alapján hozta meg döntését. A hivatkozott Kbt. 127. (2) bekezdésben meghatározott kogens és konjuktív feltételek a perbeli szerződés tekintetében nem álltak fenn, mert bár az I. rendű alperes jogorvoslati eljárása során 4
tett nyilatkozata szerint jogszerűen mellőzték a közbeszerzési eljárás lefolytatását, az első fokon eljáró hatóság a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének tényét az értékhatárra tekintettel megállapította. A jogszabályi feltételek nem teljesültek, így a (2) bekezdés alkalmazása kizárt volt. A (3) bekezdés szerinti szabályozás alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. Az I. rendű alperes közfeladatot ellátó jogi személy, működésének folyamatos biztosításához fontos közérdek fűződik. A perbeli szerződés e feladatok ellátását segíti, az eljárás szabályainak, a bíróság működésének biztosítását. A bíróságok telefonos elérhetőség hiányában e feladatuknak eleget tenni nem tudnak. Az igazságszolgáltatás zavartalan működése kiemelkedően fontos közérdeknek minősül, ezért a bíróság e szempontok alapján a szerződést érvényessé nyilvánította. Az eset összes körülményét mérlegelve 100.000 Ft-ban határozta meg a Kbt. 164. (5) bekezdése szerint bírság összegét, tekintettel a kiszabás kötelező voltára, valamint az I. rendű alperes költségvetési szervkénti működésére. A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasította, mivel az első tárgyaláson érdemi döntés meghozatalára volt lehetőség. A pervesztes I. és II. rendű alperesek a Pp. 78. (1) bekezdése alapján voltak kötelesek megfizetni a felperes perrel felmerülő költségeit, melyet a jogtanácsosi munkadíjra tekintettel 148.200 Ft-ban állapított meg a bíróság. A felperes teljes költségmentességére, valamint az I. rendű alperes illetékmentességére tekintettel a bíróság a II. rendű alperest kötelezte az Államnak járó illeték megfizetésére. Az ítélet elleni fellebbezési jog a Pp. 233., míg a tájékoztatás a Pp. 256/A. alapul. Budapest, 2016. március 17. napján Lovász Andrásné dr. sk. bíró 5