Kazánlefúvatás: lehetőségek az elvesző energia visszanyerésére

Hasonló dokumentumok
Használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer méretezése

Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete. Kazánok és Tüzelőberendezések

Teremtsen nyugalmat a városi forgatagban! Tökéletes választás otthona kényelméért megfizethető áron.

IV.1.1) A Kbt. mely része, illetve fejezete szerinti eljárás került alkalmazásra: A Kbt. III. rész, XVII. fejezet

A szénhidrogén-szállítás alapjai 1. MFKGT600753

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról. 1. Az ajánlatkérő neve és címe: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (1013 Budapest, Attila út 13/A.

KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS

XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY M E G O L D Á S A I ELSŐ FORDULÓ. A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I 2.

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II.

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Szakma Kiváló Tanulója Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben.

7. A technológiai folyamat környezeti, gazdasági és biztonsági problematikája

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Termékinformáció a 811/2013 és a 813/2013 EU rendelet szerint előírva

ÜZEMELTETÉSI FOLYAMAT GRÁFMODELLEZÉSE 2 1. BEVEZETÉS

14. melléklet a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelethez

Termékinformáció a 811/2013 és a 813/2013 EU rendelet szerint előírva

Szemcsés szilárd anyag porozitásának mérése. A sűrűség ismert definíciója szerint meghatározásához az anyag tömegét és térfogatát kell ismernünk:

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1. A hőszigetelés elmélete

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Szakma Kiváló Tanulója Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA

Technológiai tervezés Oktatási segédlet

Termékinformáció a 811/2013 és a 813/2013 EU rendelet szerint előírva

Oktatási Hivatal. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

Megbízhatóan megakadályozza a harmatponti párakicsapódást és hőhidakat

Tiszta anyagok fázisátmenetei

TARTÓSZERKEZETEK I gyakorlat

KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS

Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

2.9. Az egyszerű, tiszta anyagok fázisátalakulásai

Vízműtani számítás. A vízműtani számítás készítése során az alábbi összefüggéseket használtuk fel: A csapadék intenzitása: i = a t [l/s ha]

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)

KÖZBESZERZÉSI ADATBÁZIS

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Termékinformáció a 811/2013 és a 813/2013 EU rendelet szerint előírva

19. Alakítsuk át az energiát!

TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

FAIPARI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Klasszikus Fizika Laboratórium V.mérés. Fajhő mérése. Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE. Mérés időpontja:

Elosztott energiatermelés, hulladék energiák felhasználása

A KAB-HEGYI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

Biztonsági adatlap EGK

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

VIESMANN. VITOCELL 140-E/160-E Fűtővíz puffertároló. Műszaki adatlap. VITOCELL 160-E Típus: SESA. VITOCELL 140-E Típus: SEIA

FAIPARI ALAPISMERETEK

NAGYTELJESÍTMÉNYŰ HMV-TÁROLÓK HŐSZIVATTYÚ+SZOLÁR alkalmazásra két hőcserélővel

Merülő keverő típusú ABS RW 200 és 280

Fázisok. Fizikai kémia előadások 3. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Fázisok

A fűtési rendszer kiválasztása a hőközlő közeg gőz vagy folyadék legyen?

OMEGA-3-SAVAKBAN GAZDAG ZSÍROS OLAJOK ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE

3. 1 dimenziós mozgások, fázistér

Kazánok hatásfoka. Kazánok és Tüzelőberendezések

3. Technológiai és műveleti számítások

41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet. a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételérôl

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 3.

Oktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója

AZ IPARI BETONPADLÓK MÉRETEZÉSE MEGBÍZHATÓSÁGI ELJÁRÁS ALAPJÁN

IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA KÉTFORDULÓS PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ KEOP

ABS MF szennyvízszivattyú ABS Piranha 08/09 aprító szivattyú

ENERGIA- MEGTAKARÍTÁS HŐVISSZANYERÉS A FÜRDŐVÍZBŐL RÉZCSÖVEK SEGÍTSÉGÉVEL RÉZZEL SOROZAT/ 1

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához

MOLNÁR FERENC KÖRNYEZETTECHNIKA MŰVELETI SZÁMÍTÁSOK

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

TERMIKUS ELJÁRÁSOK ÉS BERENDEZÉSEK

II. MELLÉKLET AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK)

A u t o m a t i k a. vezérlõegység VCB. vezérlõegység

MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:

Hőszivattyús rendszerek

Mérési útmutató. APROS laboratóriumi gyakorlatok 2. Az AMDA tartály modellezése az APROS kóddal

HTML dokumentumok hierarchikus osztályozása a WebClassII-vel

Hogyan mûködik? Mi a hõcsõ?

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek

A multikollinearitás vizsgálata lineáris regressziós modellekben A PETRES-féle Red-mutató vizsgálata

Bertrand-duopólium. Profitmaximum a Bertrand-modellben. Az árak egyenlõk és megegyeznek a. Kovács Norbert SZE KGYK, GT

Magyar DEMOLITION. Bontás Avant módra

Oktatási Hivatal FIZIKA I. KATEGÓRIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló. Javítási-értékelési útmutató

Fluidizáció. A leiratban a felkészülést és a mélyebb megértést elősegítő elgondolkodtató és ellenőrző kérdések zölddel vannak szedve.

Ragasztott kötések

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

M13/II. javítási-értékelési útmutatója. Fizika II. kategóriában. A 2006/2007. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

Rezgésdiagnosztika. 1. Bevezetés. PDF created with pdffactory Pro trial version

A szükségesnek ítélt, de hiányzó adatokat keresse ki könyvekben, segédletekben, rendeletekben, vagy vegye fel legjobb tudása szerint.

Mérnöki alapok 8. előadás

A mágneses kölcsönhatás

6. a) Ismertesse a vízállásmutató feladatát, kialakítását! b) Ismertesse az LHD - IGNYS gőzkazán (Láng Gépgyár gyártmánya) szerkezetét!

M13/III. javítási-értékelési útmutatója. Fizika III. kategóriában. A 2006/2007. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM

SZILÁRD ANYAGOK JELLEMZÉSE FOLYADÉK FÁZISÚ NMR SPEKTROSZKÓPIÁVAL

Átírás:

RACIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG 3.1 3.3 Kazánlefúvatás: lehetőségek az elvesző energia visszanyerésére Tárgyszavak: energiavisszanyerés; kazántápvíz; vízkezelés; kéiai összetevők; hulladékhő-visszanyerés; töegára. A kazánlefúvatás elengedhetetlen bárely gőzkazán folyaatos űködésénél. Ennek során integy kiöblíthető a kazán víztere, a lerakódott szilárd és az oldott vegyi anyagok eltávozhatnak. Lefúvatás nélkül a vegyi anyagok koncentrációja a egengedhető érték fölé nőne a kazán vizében, ai a kazán eghibásodásához vezethet. A ne egfelelő kazánlefúvatással kapcsolatos tipikus probléák a csőátérő csökkenése, a korrózió, az átvivőképesség gyengülése. Ugyanakkor lefúvatáskor az eltávozó vízzel energia is eltávozik a gőzkazánból, ai alacsonyabb terikus hatásfokot, pénzben kifejezhető veszteséget is okoz. Két intézkedési lehetőség van a gőzkazán lefúvatási energiaveszteségének csökkentésére. Az első az, hogy eleve tisztább víz kerüljön a kazánba, ezáltal az eltávolítandó szennyezők ennyisége csökken, vagyis a kazán tápvizének kezelése csökkentheti a helyes üzeeléshez szükséges lefúvatások száát. A ásodik lehetőség az, hogy a veszteségként eltávozó hőenergia visszanyerhető a lefúvatáskor eltávozó vízből, például hőcserélő közbeiktatásával. A legjobb inőségű tápvízzel űködő kazánnál is szükség van bizonyos száú lefúvatásra a egfelelő vízkéiai összetétel fenntartására. Ezért előnyös a kazán lefúvatási folyaatának elezésével egvizsgálni az energia visszanyerésének lehetőségeit. A továbbiak e lehetőségek űszaki és gazdasági részleteit elezik. Az energia visszanyerésének lehetőségei a kazánlefúvatás során Mateatikailag a kazánlefúvatás a gőzkazán tápvíz százalékában fejezhető ki a következő képlettel:

β = vízennyiség kazántápvíz ennyisége = tápvíz (β = kazánlefúvatási ennyiség) A képlet töegáraok aránya, a töegára, a kazánból kilépő vízre jellező, tápvíz a kazántápvíz töegáraa. A β kazánlefúvatás értéke kevesebb, int egy százaléktól (nagyon jó inőségű kazántápvíz esetén) több int húsz százalékig változhat (gyenge inőségű a kazántápvíz). Érdees egjegyezni, hogy a kazán feladata gőz előállítása, vagyis a vízennyiség ebből a szepontból veszteség. A kazántápvíz viszonylag csekély energiatartaloal lép a gáztalanítóból a kazánba, a gáztalanító viszonylag kis üzei nyoásán. A kazántápszivattyú ugyan hozzáad valaennyi energiát az áraló közeghez, ielőtt az belép a kazánba, a kazánba belépő tápvíz entalpiája (energiatartala) ennek ellenére lényegében ugyanaz, int aivel elhagyta a gáztalanítót. A kilépő víz energiatartala viszont nagy: hőérséklete forrásponthoz közeli, nyoása nagy, egegyezik a kazán nyoásával (high pressure saturated liquid). Végeredényben tehát a kazánlefúvatás eseénye (habár szükséges), energiaveszteséget jelent a kazánra nézve. Ennek inializálása elengedhetetlenül fontos a kazán helyes energiagazdálkodása szepontjából. A kazánlefúvatás két dolog iatt fontos, indkettő a kazántápvíz inőségével van kapcsolatban. Az egyik funkció: eltávolítani a kazánban kicsapódott szilárd anyagokat. Általánosságban ez egszakításokkal való vízkivételt jelent a kazán alsó részéből, ahol ezek a szilárd anyagok felgyülelenek. E tevékenység célterületei az alsó kazándob, a közbenső csőkara és egyéb részek, ahol a laza, szilárd anyagok fel tudnak halozódni. A kazánlefúvatás ásik fontos funkciója az, hogy szinten tartsa a kazán tápvízében levő oldott anyagok koncentrációját. E tevékenység tipikus célterülete a folyadékpárologtató felület, ekkor közvetlenül a felület alól vesznek ki folyadékot a kazántápvízből. Ezt a lefúvatást felületi lefúvatásnak hívják, lehet folyaatos vagy időszakonkénti. A kazánlefúvatásnál fellépő veszteség két ódon csökkenthető. Az első, a ennyiség csökkentése a tápvíz inőségének javításával, különös hangsúllyal a víz kezelésén, a visszakeringetett kondenzátu inőségén és a helyes vegyi kezelésen.

A ásodik ód a ennyiségben aradó energia visszanyerése. Még ha a kazán a legjobb inőségű tápvízzel üzeel is, szükség van bizonyos száú lefúvatásra a egfelelő vegyi folyaatok biztosítása érdekében. A kazánlefúvatás során elvesző energia visszanyerésének lehetőségei állnak a középpontban a továbbiakban. Bárely folyaat helyes irányításához érésre van szükség. A kazánlefúvatás ennyiségének érése elengedhetetlen a veszteség nagyságának, a lefúvatásból visszanyerhető energia ennyiségének eghatározásához. A lefúvatás ennyiségének eghatározása, érése és ellenőrzése általában a kazántápvíz vegyi elezésével történik. A vízennyiséget ne érik közvetlenül az átfolyó vízennyiség érésének probléái iatt. A ennyiség általában pontosan becsülhető a klorid, szilíciu-dioxid és ás kéiai összetevők vegyi elezése alapján a folyaatos lefúvatás közben. Ennél egyszerűbb ellenőrzési ódszer a kazánvíz vezetőképességének érése, aely durva kifejezője a kazánvíz vegyianyag-koncentrációjának. Ez a érés egbízható és isételhető, ezért kiválóan alkalas szabályozási célra. Gyakori egoldás az, hogy a vezetőképességet tartja állandó értéken a szabályozó, egfelelően változtatva a kazánból kivett lefúvatási vízennyiséget. Általában a vezetőképesség érését ki kell egészíteni a kazánvíz időszakonkénti vegyi elezésével. A kazánlefúvatás ennyiségének eghatározása a vegyi elezés vagy a vezetőképesség segítségével a kazántápvíz vegyi összetevőinek töegegyensúlyán alapul. Ha a szabályozás olyan összetevőn alapul, aely ne oldódik a gőzben, állandósult állapotban a kazánba belépő kéiai összetevő ennyiségének egyenlőnek kell lennie a kazánból a lefúvatási folyaatban kilépő ennyiséggel. Ezáltal a vegyi összetevő belépő tápvízben érhető koncentrációja osztva a vegyi összetevő kazánból kilépő koncentrációjával éppen a lefúvatás érőszáát adja. Ez a következő képlettel fejezhető ki: β = C C tápvíz = tápvíz (β = ennyiség)

Ahol, C tápvíz és C a kiválasztott vegyi összetevő ért koncentrációi a tápvízben és a vízennyiségben. Az értékelésnél a érés pontosságát is figyelebe kell venni. Az iént vázolt ódszer elsősorban a folyaatos lefúvatásra alkalazható. Főleg kisebb éretű és nyoású kazánoknál gyakran alkalazzák ehelyett az időszakonkénti felületi lefúvatást. Ennél a vegyi összetevők koncentrációja folyaatosan változik: a lefúvatás utáni alacsony értékről fokozatosan nő a egengedhető axiális értékig, aelynek elérésekor újabb lefúvatásra van szükség. A folyaat akár naponta többször is isétlődik. Ennél a ódszernél összességében nagyobb lefúvatási vízennyiségre van szükség, nagyobb kazánoknál ezért általában ne alkalazzák. Ha a lefúvatás ennyisége isert, a vele kapcsolatos energiaveszteség is eghatározható. A lefúvatási veszteség (λ BD ) a következő képlettel fejezhető ki: λ BD = a ennyiség energiatartala a kazánban elégetett fűtőanyag energiatartala λ BD = (h h előkezelt ) fűtőanyag HHV (100) A képletben a ennyiség töegáraa, fűtőanyag a kazánba belépő tüzelőanyag töegáraa. A HHV érték a tüzelőanyag axiális tüzelőértéke (higher heating value), a kazánba bevezetett energiaennyiség egállapításához kell. A ennyiségben aradó energia a ennyiség és előkezelt víz entalpia-különbségével jelleezhető: h h előkezelt. A kifejezésekben az előkezelt víz entalpiája használatos inkább, int a tápvíz entalpiája, ert a rendszerben a ennyiséget az előkezelt vízzel kell pótolni. Fenti képlet a lefúvatási veszteséget a kazánba bevezetett tüzelőanyag energiatartalának százalékában fejezi ki. Egy kazánberuházás csak akkor lehet gazdaságos, ha a kazánlefúvatás energiaveszteségét valailyen ódon vissza lehet nyerni. Az iparban két alapvető ódszert alkalaznak, és a kettőt gyakran kobinálják egy rendszerben. Az energiavisszanyerés első ódszere azon alapul, hogy a nagynyoású telített folyadékot egy viszonylag kis nyoású tartályba ürítik át. Ahogy a nyoás csökken, a folyadék egy része gőzzé válik (el-

párolog). Ez a gőz általában entes a folyadék által szállított szennyeződésektől, ezáltal nincsenek cseppecskék a kilépő gőzben. Ennek eredényeként ez a gőz hozzáadható a kienő fő gőzárahoz. A jól tervezett elpárologtató edény csökkenti a cseppecskék keletkezésének lehetőségét. A keletkező gőz ennyisége arányos a kazánnyoás és a gőz közötti nyoáskülönbséggel. A párologtató tartály lehetővé teszi, hogy a egaradó folyadék elkülönüljön a gőztől. A gőzt ezután csövön elvezetik a kisnyoású gőzrendszerbe, vagy a légtelenítőbe. A ásodik fő energiavisszanyerési lehetőség hőcserélő alkalazása, aely a víz hőjét adja át a kazánba belépő előkezelt víznek. Ennek a folyaatnak az az alapja, hogy e két vízára között nagy hőérsékletkülönbség van, a víz javára. Óvatosnak kell lenni a hőcserélő kiválasztásakor, ert a lefúvatási vízennyiségből kazánkő válhat ki. A hőcserélőt időszakonként echanikusan tisztítani kell különösen azokat a részeket, aelyek kapcsolatba kerülnek a vízzel. A hőcserélőt fel kell szerelni hőérővel ind a vízennyiség belépő és kilépő oldalán, ind az előkezelt tápvíz belépő és kilépő oldalán. A hőérsékletérő eszközök használata lehetővé teszi a hőcserélő hatásfokának eghatározását. E két ódszer kobinált alkalazása eredényezi a leghatékonyabb elrendezést, vagyis az elpárologtató tartály és a hőcserélő összekapcsolva alkalas alacsony nyoású gőz előállítására, valaint a tápvíz előelegítésére. Ebben az összekapcsolt elrendezésben a víz, iután elhagyta a párologtató tartályt, átegy a hőcserélőn. Az energiavisszanyerési folyaat seatikus ábrája az 1. ábrán látható. Az isertetett rendszer segítségével a vízben levő hőenergia több int 80%-a visszanyerhető. Valójában a egtakarítások gyakran ég ennél is nagyobbak. Ez azonban ne a terodinaikai szabályok egsértése, hane abból a tényből fakad, hogy a veszteség képlete ne ír le inden, a kazánlefúvatással kapcsolatos veszteséget. A kazánban lezajló teljes folyaat során a tápvízzel közölt hőenergia vagy a gőzben hasznosul, vagy végül lefúvatási veszteségként jelenik eg. Az energiaátvitel hatásfoka a gőzelőállítás során 75% és 87% között változik, és a vízzel távozó energiára is ugyanez a hatásfok vonatkozik. A lefúvatásból a fent leírt ódon energiavisszanyerést lehetővé tevő berendezések legtöbbje a kereskedeleben egvásárolható, ezek beépítése gazdasági szepontból kifizetődő beruházás. További gazdasá-

gi előny érhető el olyan rendszereknél, ahol csak alacsony hőérsékletű szennyvíz kibocsátása van egengedve. Ilyen helyeken gyakran hideg vizet kell keverni a szennyvízrendszerbe belépő vízhez, hogy elkerüljék a szennyvízrendszer hőérsékletének növekedését. A hideg víz felhasználása jelentős többletköltséget okozhat, ai jelentősen csökkenthető vagy elkerülhető az előbbiekben leírt energiavisszanyerő eljárások alkalazásával. telített folyadék (a kazánból) szintszabályozó a lefúvatás szabályozószelepe kisnyoású elpárologtató tartály telített gőz telített gőz kienet elegített, előkezelt víz elvezetése telített folyadék T 1 T 4 elvezetés a szennyvízrendszerhez telített folyadék elvezetése hőcserélő T 3 T 2 1. ábra A lefúvatás energiavisszanyerő rendszere Az eddig isertetett eljárások sajnos ne alkalazhatóak az időszakonkénti felületi lefúvatás esetén, ivel ott a vízáralás hirtelen, lökésszerű és igen nagy ennyiségű, ai persze tetees energiaveszteséget is von aga után. A egoldás itt is a folyaatos lefúvatásra való átállás lehet. Végül egy gondolat az ellennyoású turbinákkal üzeelő rendszerekről: ezeknél részletesebb elezésre lenne szükség a lefúvatásból visszanyert hőenergia által elérhető költségegtakarítás eghatározására vonatkozóan. Az elsődleges befolyásolt tényező a turbina tengelyteljesíténye. Az eddig isertetettek szerint párolgó gőzt a kis-

nyoású rendszerbe vezetik, és a gáztalanítóba belépő tápvíz fűtése kevesebb gőzt igényel. Mindezek a tényezők csökkentik a gőzturbinába jutó gőz ennyiségét, ai csökkenti a terelt energia ennyiségét. Csak részletesebb űszaki és gazdasági elezés segítségével lehet eldönteni azt, hogy elyik hatás a nagyobb, vagyis egéri-e a lefúvatási energiavisszanyerés isertetett ódszereit alkalazni. Összeállította: Rusai László [1] Harrell, G.: Boiler blowdown energy recovery. = Energy Engineering, 101 k. 5. sz. 2004. p. 00 00. [2] NIST/ASME stea properties database, version 2.21 = www.nist.gov/srd/nist10.ht