Magyar tanmenet Olvasás 3. osztály Tanítók: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Boldizsár Ildikó: Irodalmi olvasókönyv 3. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Borszéki Ágnes: Olvasási munkafüzet I-II. (Nemzeti Tankönyvkiadó)
OLVASÓKÖNYV ÉS OLVASÁSI MUNKAFÜZET Kedves Kollégák! Az olvasókönyv és az olvasási munkafüzet a 3. osztályos tankönyvcsomag része. Az olvasókönyvnek kb. 80%-a prózai szöveg, 20%-a vers. Az olvasókönyv sokszínű, változatos irodalmi anyaga lehetőséget ad az olvasóvá neveléshez. Az olvasókönyv és az olvasási munkafüzet felépítésében is követtük a 2. osztályban kialakított szerkezeti felépítést. A népmesei anyag szinte teljes egészében a magyar népköltészetre épül. A vadon élő állatok életéről elsősorban az indiai, az afrikai, az indián mesék mondanak el legtöbbet. A műköltészeti alkotások túlnyomó része klasszikus írók (Gárdonyi Géza, Benedek Elek, Móra Ferenc) tollából származik. De mai szerzők (Janikovszky Éva, Tóth Judit, Kiss Dénes) alkotásait is megtaláljuk a könyvben. Klasszikus és mai költők Petőfi Sándor, József Attila, Arany János, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Hajnal Anna és Nemes Nagy Ágnes verseivel ismerkedhetnek meg tanítványaink. Az egyes fejezetek kapcsolódnak a 2. osztályos olvasókönyvhöz, azokat bővítik pl. az állatokról, növényekről szóló, illetve a Sokfélék vagyunk, mint a tavaszi virágok, valamint az Akik körülöttünk élnek című fejezetek. Az olvasókönyv fejezetei: Harmadikos lettem A mesék vándorai Vadon élő állatok a népek meséiben Ültessünk fát, virágot! Régi magyar mesterségek és vásárok A magyarok vándorútjai Történelmünk nagyjai Kalandozások Magyarországon Hazánk tájai mesék és versek tükrében Sokfélék vagyunk, mint a tavaszi virágok Jeles napok Harmadikos lettem A nyaralások, kirándulások emlékével indul ez a fejezet, amely átvezeti a gyermekeket az ősz világába, a madarak életéhez kapcsolódva. A mesék vándora A mesék fajtáival, lényeges elemeivel kapcsolatos ismereteiket bővíthetik a tanulók. Olvashatnak állatmeséket, csalimeséket, illetve Mátyás királyról szóló mondákat. Vadon élő állatok a népek meséiben Távoli tájak állataival, jellegzetes szokásaikkal ismerkedhetnek meg a tanulók ebben a fejezetben. Máig igaz erkölcsi tanulságok kibontására kerülhet sor a mesék tartalmának megbeszélésekor. Ültessünk fát, virágot! A fákkal, virágokkal való ismerkedés folytatódik ebben a fejezetben, a búzatáblára is ellátogatunk. Rajzos feladatok segítik a megértést és az élményszerzést. A munkafüzetben az értő olvasás fejlesztését mondatkiegészítésekkel, igaz-hamis állítások eldöntetésével segítjük. Régi magyar mesterségek, vásárok Az olvasási munkafüzet II. része ezzel a fejezettel kezdődik. Régen elfeledett foglalkozásokkal, mesterségekkel ismerkedhetnek meg a gyermekek. Pl. a mesemondóval, a takáccsal. A szövegek felidézik a régi vásárok hangulatát is. A magyarok vándorútjai Történelmünk nagyjai Március tizenötödikéi ünnepünkhöz kapcsolódva a Himnusz és a Szózat részleteivel, Petőfi Sándor verseivel foglalkozunk az órákon. A csodaszarvas regéjének megismerése kapcsán végigkövetik a tanulók őseink vándorlását, majd a honfoglalást. Történelmünk ma is példát adó nagyjaival találkoznak a mondákban Attila alakjától István királyon át Szent Erzsébetig. Kalandozások Magyarországon Hazánk tájai mesék és versek tükrében Hazánk nagytájain teszünk képzeletben kirándulást a Dunától a Tiszáig. Megismerkedünk a tájak, városok lakóival, jellegzetességeivel, életével a népi történetek, népmesék, versek segítségével. Fővárosunk nevezetességeiről is ebben a fejezetben olvashatunk. Sokfélék vagyunk, mint a tavaszi virágok A családi körből kiindulva nyomon követjük a gyermekek kapcsolatait és barátságait az osztálytársakkal, felnőttekkel, a tanító kedves alakjával. Foglalkozunk a kíváncsiság dicséretével, az emberiség fejlődésével. Beszélgetünk arról, hogy fejlődés nem következhet be az ember céltudatos, szorgalmas munkálkodása nélkül.
A munkafüzet felépítése az olvasókönyvhöz igazodik. Minden fejezete azonos módon kezdődik és azonos módon zárul. A fejezetek a Beszélgessünk! Játsszunk! felszólítással kezdődnek. Ezek az oldalak tartalmazzák mindazokat a kommunikációs témákat, beszélgetési helyzeteket, amelyeket fontosnak tartunk a fejezet eredményes feldolgozásához. Lehetőséget adunk a tanulóknak, hogy saját élményeiket, tapasztalataikat elmondhassák. Így aktívabban kapcsolódhatnak be a tanulás folyamatába. Ugyanakkor a pedagógusnak is módja van a tanulók alaposabb megismerésére. A Játsszunk! felszólítás ötleteket nyújt a dramatikus és szerepjátékokhoz, a változatos óravezetéshez. Ezek a játékok nem igényelnek sok időt, mégis egy alapvetően vidám, játékos hangulatot teremtenek a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva. Természetesen ezeket a kommunikációs és játékos feladatokat nemcsak egy órán, hanem a fejezetben elosztva az aktuális témához kapcsolva is felhasználhatjuk. A fejezetek összefoglalással zárulnak, amelyben az elsajátított ismeretek rendszerezésére, az irodalomelméleti ismeretek összegzésére nyílik lehetőség. Egy-egy fontosabb irodalmi alkotás lényeges mondanivalójának megerősítésére is sor kerülhet. Játékos feladatok is segítik a rendszerezést. A fejezetekhez időrend alapján kapcsolódnak a versek, történetek jeles napjainkról: karácsonytól húsvétig. Ez a tanmenetben jól nyomon követhető. Olvasási munkafüzetünk idei újdonsága a differenciált feldolgozásra való ajánlás. Tanmenetünkben fejezetenként megjelöltük azokat az olvasmányokat, verseket, amelyekből a pedagógus tetszése szerint munkáltathat. A válogatást meghatározhatja az osztály érdeklődése, a tanulók képességének szintje, az önálló munkáltatás igénye stb. A munkafüzet feladatai segítséget nyújtanak a hangon és a néma értő olvasás fejlesztéséhez, az ön-álló tanulás képességének kialakításához. A feladatok egymásra épülnek, bővülnek. Javaslatokat adunk a hangos olvasás fejlesztéséhez a 2. osztályos tanmenet mellékletében szereplő hangos olvasási gyakorlómódok felhasználásával. Több alkalommal az olvasási technikát szólépcsők, mondatpiramisok is segítik. A néma értő olvasás fejlesztésében felhasználtuk a klasszikus értékeket, analógiákat. Fokozatosan jutunk el a vázlatkiegészítéstől az önálló vázlatíráshoz. Az összefüggések megértését számtalan feladat segíti, pl. igaz-hamis állítások, időrendi jelölések. Fontosnak tartottuk a szövegben való tájékozódás képességének fejlesztését is, hiszen ez a lényegkiemelésnek is része. Ezt szolgálják a Jelöld a szövegben! felszólítások. Nagy hangsúlyt fektettünk a szómagyarázatokra. Rajzos formában vagy a fogalmak leírásával segítjük a megértést. A versek feldolgozásában is a klasszikus analógiát használjuk, amelyben először a vers hangulatát, a kiváltott érzelmeket járjuk körül, majd a tartalmi feldolgozás kerül sorra. Ezt követi a vers formai, szerkezeti elemzése. Jelöltük, mely versek a kötelező verstanulás részei. Fontosnak tartjuk, hogy mind a meséknél és a mondáknál, valamint a történelmi tárgyú szövegeknél ne maradjanak el a javasolt beszélgetési témák, melyek a megértésen túl az erkölcsi neveléshez is nélkülözhetetlenek. A munkafüzetben külön jelöltük az irodalomelméleti tudnivalókat. A szövegfeldolgozásoknál mind a globális megértést, mind az elemző feldolgozást segítjük a feladatsorokkal. Tudatosan törekedtünk az önálló szövegfeldolgozás segítésére. Természetesen a pedagógusnak lehetősége van arra is, hogy ne csak az általunk jelölt szövegeket dolgoztassa fel önállóan. A változatos óravezetést rejtvényekkel is segítjük. A gyermekek 1 2. osztályban az Ablak Zsiráf lexikon használatával ismerkedtek meg. Harmadik osztályban ennek a köre is bővül: több feladat eredményes megoldását, a szókincs bővítését segíti a Magyar értelmező kéziszótár használata. Amennyiben módunkban áll, a könyvtárlátogatáshoz kapcsolódó feladatokat is végezzük el. Feltétlenül ajánljuk a hazánk tájait bemutató fejezet feldolgozása során a térkép használatát, a tájegységek megmutatását. Sok mese, vers feldolgozását segítik a szólások, közmondások. Ezek értelmezése a megértés segítésén túl a tanulók szókincsét is bővíti. Dramatizálással, habozással a tanulók képességeit sokoldalúan fejleszthetjük. A feladatok bőséges anyaga lehetővé teszi az órai differenciálást, a házi feladatok változatossá tételét. Tanmenetünk javaslat, útmutató, amelyet nem szabad mereven kezelni! A tananyagot az osztályok képességeihez kell igazítani. Így egyes részletek el is hagyhatók, vagy mások bővíthetők igény szerint. Tanmenetjavaslatunk heti 4 órára íródott. Kívánom, hogy a kollégák az olvasókönyvet, az olvasási munkafüzetet és a tanmenetjavaslatot is eredményesen használják.
OLVASÓKÖNYV, OLVASÁSI MUNKAFÜZET I II. Hét Szept. Okt. Ismerkedés az új olvasókönyvvel és munkafüzettel. Nyári élmények, olvasmányok. Harmadikos lettem című fejezet: Kányádi Sándor: Még süt a nap Gárdonyi Géza: Isten veled, gólyamadár! Magyar népköltések Kormos István: Hazatérés a Balatonról A mesék vándorai című fejezet: Zelk Zoltán: Meseréten mesét téptem Icinke-picinke Beszélgessünk a mesékről! Játsszunk! A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszők Mese az országról, ahol az egerek megették a vasat Csalimesék: A ketyegő fene Az eltolt templom Akik ki akarták merni a tengert Néma értő olvasás felmérése: Borsószem hercegkisasszony Hangos olvasás felmérése A felmérések tapasztalatainak megbeszélése, értékelése. A rest sokszor fárad Benedek Elek: Kutya szeretne lenni Szép Ernő: Okos Katica Mészöly Miklós: Palkó szamara Benedek Elek: Az aranyparázs A királykisasszony találós kérdései Arany László: A szomorú királykisasszony Mari néni unokája Az állatok hálája Az elátkozott királyfi Szép Ernő: Egy nagy művész, aki a borsót hajigálja Az olvasókönyv és a munkafüzetek felépítése, szerkezete, fejezetei. Ismerkedés a tartalomjegyzékkel. Beszélgetés az olvasás szépségéről, hasznáról. Beszélgetés a nyári élményekről, az ősz természeti jelenségeiről. Költöző madaraink. A hosszú repülés nehézségei. Az évszakok körforgásának ismétlődése a természetben, ennek kapcsolódása a tanévkezdéshez. A verses mese műfaja. A megértés bizonyítása feladatmegoldásokkal. Humor a mesében. A szóismétlés szerepe. A szereplők jellemzése. Szerepek szerinti olvasás. A mese jelenetekre bontása rajzokkal. A rajzokhoz kapcsolódó mondatok írása. A csalimesék szerepe. A mese ábrázolása rajzzal. Időrend. Az egyik szereplő beszámolójának tömörítése. Vita a szereplők cselekedeteiről. A mese elmondása adott kifejezésekkel. Dramatizálás, bábozás. Hiányos vázlat kiegészítése. Közmondások értelmezése. Szómagyarázatok rajzzal. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Próbák a mesében. Meseszámok. Hangos olvasás Dramatizálás. Vázlat készítése. Rokon értelmű szavak keresése. A szövegbe való tájékozódás A mese mozzanatainak ábrázolása. A mese jellegzetességeinek megfigyelése. Hangos olvasás A tréfás mese jellemzői. Időrend szerinti tartalommondás. Az önzetlen segítségadás jutalma. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. A szereplők jellemzése. Szerepek szerinti olvasás. Népmesei fordulatok gyűjtése. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Hangos olvasás A szereplők jellemzése. Párbeszédek olvasásának Bábozás.
Okt. Nov. Mátyás király meg a juhász Arany János: Mátyás anyja Hogyan ajándékozott Mátyás király? Mátyás király lustái Vadon élő állatok a népek meséiben című fejezet. Megay László: Víziló Beszélgessünk! Játsszunk! Végh György: A teknősbéka meg a mosómedve Jean La Fontaine: A teknős és a nyúl A bölcs öszvér A tigris és a datolya Az oroszlán és a kecske Miért változtatja a kaméleon a színét? Mit mondanak a majmok? A jaguár és az eső A kacsa és a halak A holló meg a bagoly Móra Ferenc: A gavallér zsiráf Mi történt a kisegérrel? A hűséges sólyom Nemes Nagy Ágnes: Fekete hattyú A macska meg az egér A királlyá választott kutya Hogyan keresett társat a kutya? Csoóri Sándor: Csodakutya A róka meg a nyúl A három lakodalmi vendég József Attila: A kanász A kakas meg a róka Szereplők csoportosítása. Kifejezésmagyarázatok. A szereplők jellemzése. A történés sorrendje. Összefüggések a mesében. Beszélgetés a lustaságról. Dramatizálás. Beszédtechnikai gyakorlatok. Tartalommondás Népköltészeti alkotások csoportosítása. Szólások, közmondások, találós kérdések. Beszélgetés a vadon élő állatokról. Szerepjátékok önállóan. Összefüggések keresése a mesében. Szerepek szerinti olvasás. Mondatkiegészítések. A Magyar értelmező kéziszótár használatának Beszélgetés az ismeretlentől való félelemről. A szövegben való tájékozódás bizonyítása feladatmegoldásokkal. Kifejezések kiegészítése. Dramatizálás. Közmondások értelmezése. A folyamatos olvasás tempójának közelítése a természetes beszéd üteméhez. Az állatmesék jellemzői. Közmondások értelmezése. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Önálló szövegfeldolgozás. Önálló szövegfeldolgozás. A vers hangulata. A Magyar értelmező kéziszótár használatának Hangsúlyos versolvasás Beszélgetés az akadályok leküzdéséről. Címadás, a mese részeihez. Beszélgetés a hűségről. Hasonlatok írása. Rajzok készítése a mese mozzanataihoz. A folyamatos olvasás tempójának közelítése a természetes beszéd üteméhez. Beszélgetés a mohóságról. Közmondások jelentésének lerajzolása. Vázlatkiegészítés. A megértés bizonyítása feladatmegoldással. Szavak, kifejezések magyarázata. Igaz állítások kiválasztása. A szereplők jellemzése. A szövegben való tájékozódás Hangos olvasás
Nov. Dec. Végh György: Mogyorón vett mókusbunda Csorba Győző: Az elveszett gomb Szász Imre: Téli élet Gyulai Pál: A szarka és a gilice Tordon Ákos: Madárszálló Méhes György: A madarak meséje Lázár Ervin: Öregapó madarai Mese a kismadárról, aki nem akart énekelni Móra Ferenc: A csókai csóka Móra Ferenc: Az egyszeri szarka Ültessünk fát, virágot! című fejezet: Beszélgessünk! Játsszunk! Hajnal Anna: Virágokról Benedek Elek: Mese a fákról Méhes György: A fák meséje Nagy Franciska: Ki ülteti az erdőt? Rákos Sándor: Erdő Petőfi Sándor: A völgy s a hegy Kiss Dénes: A nyírfa meséje Takáts Gyula: Verset ír a nyírfa Kiss Dénes: A hársfa meséje Kiss Dénes: A diófa meséje Nagy László: Dióverés Tóth Judit: A gyík és a gyermekláncfű Karácsonyi versek, mesék: Selma Lagerlöf: Szentséges éj Ady Endre: Kis, karácsonyi ének A valóság és a mese elkülönítése. Új címek írása. Mondatok befejezése. Az ismeretterjesztő szöveg önálló feldolgozása. Beszélgetés az éneklésről, a zene szeretetéről. Beszélgetés a madarak életéről. A történet színhelyei. Párbeszédek olvasásának Az olvasmány műfajának megállapítása. Időrend. Tartalommondás adott szavak felhasználásával. Értő és hangos olvasás Szereplők jellemzése. Mondatok leírása helyes időrendben. A beszélő szándékának érzékeltetése helyes hanglejtéssel. A verses mese szerkezete, rímek keresése. A helyes artikuláció gyakorlása versmondással. Az állatmesék jellemzői. Állatok tulajdonságai. Beszélgetés a növényekről. Növények bemutatása arcjátékkal, mozgással. Beszélgetés a telhetetlenségről. Önálló vázlatkészítés. Hangos olvasás A szövegben való tájékozódás Időrend. A Magyar értelmező kéziszótár használatának Válogató stafétaolvasás. A mese és a valóság kapcsolata az olvasmányban. Kifejezés részeinek összekapcsolása. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek kapcsolata. Tartalommondás az olvasmány szavaival. Értő hangos olvasás Beszélgetés a szereplők gondolkodásáról. A megértés bizonyítása feladatmegoldásokkal. Dramatizálás. Beszélgetés a karácsonyi ünnepkörről. A történet, a vers hangulatának megfigyelése.
Jan. Újévi versek, jó tanácsok: Hervay Gizella: Életfa Horgas Béla: Időfa Krista Bendová: Babszem Jankó újévi tanácsai Mese a gyapotmagocskáról Hogyan házasodott össze Borsóvirág úrnő Kukorica urasággal? Versek az évszakokról: Kisfaludy Károly: Fogy már a nap melege Csokonai Vitéz Mihály: Ősz (részlet) Radnóti Miklós: Október Kék Áfonya Schmidt Egon: Bodzavendéglő Néma értő olvasás felmérése: A víz titka Hangos olvasás felmérése A felmérések tapasztalatainak megbeszélése, értékelése. Egy búzaszem története Beszélgetés az újévi hagyományokról, népszokásokról helyi sajátosságokról. A vidám hangulatot kifejező olvasás A mese színhelyeinek időrendbe való sorolása. A tanulság megfogalmazása. Hiányos vázlat kiegészítése. A mesére jellemző közmondások szólások válogatása. A versek hangulata, tartalma. Kifejező, hangsúlyos olvasás Mondatok kiegészítése. Tartalommondás a mese kifejezéseinek felhasználásával. Beszélgetés a háláról. A szövegben való tájékozódás Hangos olvasás gyakorlása csillagolvasással. Új cím adása. Megértés bizonyítása feladatmegoldással. Lényegkiemelő olvasás Vázlat készítése időrendbe sorolt képekkel. Tömörítés Mennyit bír ki a búzaszem? Nagy Franciska: Zsófi kertje Beszélgetés a kertészkedésről. Hiányos vázlat kiegészítése. Kiszorító olvasásjáték Zelk Zoltán: A kis kertész A vers hangulatának, szerkezetének megfigyelése. Rímpárok keresése. Verstanulás Versek, népdalok a növényekről: Ej, haj gyöngyvirág... Tavaszi szél vizet áraszt Tamkó Sirató Károly: Egy kis kertet Versek a növényekről: József Attila: Szeretném, ha vadalmája lennék Kányádi Sándor: Nyári alma ül a fán Kányádi Sándor: Margaréta Horgas Béla: A fabatkák kertje Benedek Elek: Mese a dohányról Gyárfás Endre: Babot vetettem Gyógyító növények Találós kérdések Répa, retek, mogyoró... A versek hangulata, ritmusa, értelmezése. Kifejező versolvasás A versek hangulata, ritmusa. Kifejező versolvasás A szövegben való tájékozódás Olvasástechnikai gyakorlat szólépcső segítségével. Szómagyarázatok. Hangos olvasás gyakorlása fogyasztó olvasással. A gyógynövények felismerése, felhasználása, gyűjtése, hasznossága. A tanult ismeretek rendszerezése.
Febr. Régi magyar mesterségek és vásárok című fejezet: Kányádi Sándor: Téli vásár Beszélgessünk! Játsszunk! Tábori Róbert. A mesterek hídja Jacques Charpentreau: Hogy mindenről tudj beszélni A mesemondó Kányádi Sándor: Mesék meséje Petőfi Sándor: A tintásüveg Offried Preussler: Farsang az erdőben A varga és a csizmadia A suszter manói A szabó Bajor Andor: A csodálatos esernyő A pék Mese az öt búzaszemről Mikor kenyér a kezedbe A takács A szegény takács szerencséje A halász Benedek Elek: Az aranyhal Hej, halászok... Weöres Sándor: Vásár Bajor Andor: Cukorsíp Horgas Béla: Vásárban A magyarok vándorútjai Történelmünk nagyjai című fejezet Beszélgessünk! Játsszunk! Március 15. Petőfi Sándor: Magyar vagyok (részlet) Petőfi Sándor: Nemzeti dal Lengyel Dénes: Gábor Áron ágyúi Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet) Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet) Az Olvasási munkafüzet II. kötete. Beszélgetések a régi magyar mesterségekről és vásárokról. Élmények elmondása. Vásári jelenet előadása. Mondatok kiegészítése. Fogalmak, szavak értelmezése a Magyar értelmező kéziszótár segítségével. Beszélgetés a könyvek szókincsfejlesztő szerepéről. A vers értelmezése, szerkezetének megfigyelése. Rajzos szómagyarázatok. Mondatok befejezése. Érzelmeket kifejező olvasás Hangos olvasás Beszélgetés a farsangi szokásokról. Önálló szövegfeldolgozásra ajánlott. A mesében szereplő élőlények és dolgok csoportosítása. Összefüggések keresése. Rokon értelmű kifejezések. Hangos olvasás gyakorlása stafétaolvasással. Időrend megállapítása. Lényegkiemelés, tömörítés. Értelmező, válogató olvasás. Beszélgetés a takács munkájáról. Vázlat készítése. Mondatok kiegészítése. A mese mondanivalójának megvitatása. Dramatizálás, bábozás. A népdal fogalma. A népdal hangulata. Verstanulás. Beszélgetés vásári élményekről. Régi szavak jelentése. A vers hangulatának, szerkezetének, rímeinek megfigyelése. Dramatizálás. Beszélgetés a szomorúság enyhítéséről. Rajzos szómagyarázatok. Élőlények és dolgok csoportosítása. Olvasástechnikai gyakorlat mondatpiramissal. A mesterségről tanultak rendszerezése. Igék gyűjtése. Kakukktojás típusú feladatok. Beszélgetés őseink vándorútjairól, a honfoglalásról előzetes ismeretek alapján. Családjátékok. Beszélgetés a hazáról, hazaszeretetről. A versek, a történet értelmezése. Tanítói versmondás. A versek tartalmának megbeszélése. (Ajánlott a Szózat első három versszakának megtanulása.) Hét
Márc. Rege a csodaszarvasról Arany János: Rege a csodaszarvasról (részletek) A hunok hazát keresnek Az Isten kardja Attila a világ ura Árpád, a honszerző A magyar korona István király Szent István ítélete Szent István rejteke Szent Gellért püspök élete Gellért püspök megtagadja Aba Sámuel királlyá koronázását Szent László forrása Szent László füve Julianus barát Galamboskő Szent Erzsébet rózsái Szent Margit a kolostorban Húsvét: Ágh István: A húsvétról álmodtam Locsolóversek A versek olvasásának A monda műfaja. A csodaszarvas története. Szövegértés bizonyítása feladatmegoldásokkal. Könyvajánlás. Beszélgetés Attiláról, a világ uráról. Hasonlatok keresése. Rejtvény. Lényegkiemelő olvasás Beszélgetés a honfoglalás jelentőségéről. Könyvtárlátogatás. Láncolvasással gyakorlás. Beszélgetés a magyar koronáról, jelképeinkről. A szövegben való tájékozódás Szómagyarázatok. Értelmező olvasás Beszélgetés Szent István király tetteinek, törvényeinek jelentőségéről. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Értő és hangos olvasás Gellért püspök élete és bátor tettei. Gellért püspök jellemzése. Szómagyarázatok. Új cím írása. A szereplők jellemzése. Hangos olvasás Beszélgetés Szent László király külső és belső tulajdonságairól. Hasonlatok befejezése. Szómagyarázatok megbeszélése. Megértés bizonyítása igaz állítások keresésével. A két népcsoport jellemzése. Értő és hangos olvasás Az eredetmondáról tanultak felelevenítése. Mondatkiegészítések. Beszélgetés Szent Erzsébet és Szent Margit életéről és nemes cselekedeteiről. Rokon értelmű kifejezések keresése. Húsvéti hagyományok, népszokások. Hangos olvasás
Ápr. Máj. Kalandozások Magyarországon Hazánk tájai mesék, versek tükrében című fejezet: Tiszán innen, Dunán túl Beszélgessünk! Játsszunk! Varga Domokos: A nap nem ismer határokat Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa Magyarország tájai: Az Őrség és a Göcsej Történet a furfangos göcseji emberekről A Balaton A viharkirály és a gyöngykagylók Az orkán meg a gyémántszelence A Velencei-tó A velencei ingó kövek A Mecsek Az Alföld A Tisza Petőfi Sándor: A Tisza Móricz Zsigmond: Árvíz! A Hortobágy Az Északi-hegyvidék Tündérlány a Bükkből Buda és Pest Az Országház A vándorlásról, honfoglalásról olvasottak rendszerezése. Történelmünk kiemelkedő személyiségeinek jellemzése. Jelképeink. Beszélgetések hazánk tájairól, nyaralások, kirándulások emlékeiről, élményeiről. Szerepjátékok. Mondatkiegészítések és -befejezések. Olvasástechnikai gyakorlás mondatpiramissal. A vers hangulata, mondanivalójának értelmezése érzelmi oldalról. A vers szerkezete. Rímpárok. Verstanulás. Ismeretterjesztő szöveg jellegzetességei. Időrend. Szókapcsolatok gyűjtése. Tartalommondás időrend alapján. Hangos olvasás duzzasztó olvasással. Szereplők csoportosítása. Szövegértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Szólások, közmondások értelmezése. Olvasástechnikai gyakorlás szópiramisokkal. Vázlatkiegészítés. Írói és köznapi kifejezések. Ismeretterjesztő szövegek olvasása, a tartalom megbeszélése. Hasonlatok a versben. A vers vázlatának kiegészítése. A vers szerkezetének megbeszélése. Szómagyarázatok keresése a Magyar értelmező kéziszótárban. Beszélgetés az árvízről, árvízkészültségről. Hangos olvasás Helyszínek és események egyeztetése. Szómagyarázatok. Beszélgetés budapesti élményekről. A főváros földrajzi fekvése, jellegzetességei, nevezetességei. Hangos olvasás Az Országház épületének részei. Mondatkiegészítések és -befejezések. Önálló vázlatírás. Könyvtári és egyéb gyűjtőmunka kezdete. Értő és hangos olvasás Magyarország jellegzetes tájainak és városainak felismerése. A szülőföld nevezetességei, szépsége.
Máj. Jún. Sokfélék vagyunk, mint a tavaszi virágok című fejezet: Kiss Benedek: Mi is lennék? Beszélgessünk! Játsszunk! Hannes Hüttner: Megállók a magam lábán, azaz hányadán állok a világgal Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Balázs Árpád: Van-e csend? Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg írni? Arany János: Családi kör Néma értő olvasás felmérése: Királylány a lángpalotában Hangos olvasás felmérése A felmérések tapasztalatainak megbeszélése, értékelése. Bajor Andor: Hófagylalt Zsebre dugott kézzel Hideget is, meleget is Petőfi Sándor: Egy estém otthon Móra Ferenc: Mártonka levele Boldizsár Ildikó: Az árnyék meséje Törő István: Az árnyék Móra Ferenc: A másik macska Lerajzolom a tanító nénit Mit kapok a születésnapomra? Család, rokonok, barátok, barátnők bemutatása. Egymás iránti tisztelet, megbecsülés, szeretet. Szerepjátékok. Beszélgetés az életben tapasztalható körforgásokról (munka, napirend stb.) és ennek szükségességéről. A vers szerkezetének sajátosságai. Ismeretterjesztő szöveg megértésének bizonyítása önálló feladatmegoldással. Magánhangzós olvasás Móra Ferenc élete. Beszélgetés az édesanya segítségéről. A betűvetés első élményei a régi és a mai iskolában. Tartalommondás írói kifejezésekkel. Arany János élete. Beszélgetés az otthoni estékről. A vers hangulata, szerkezete. Szómagyarázatok. Verstanulás. Önálló feldolgozásra ajánljuk. Hasonlatok, közmondások. Petőfi Sándor mint színész. Költői gondolatok magyarázata. Arcjáték, arcmimika. Verstanulás. Értő és hangos olvasás Beszélgetés a levélírásról, levelezésről. Megértés bizonyítása igaz-hamis állításokkal. Ütemes, pontos versolvasás Szövegben való tájékozódás Vázlatírás. Tökéletesítő-pontosító olvasás A valóság és a mese elkülönítése. Mondatbefejezések. Tartalommondás írói kifejezésekkel. Beszélgetés a tanítói munkáról. Olvasástechnikai fejlesztés szólépcsőkkel. Beszélgetés a születésnapokról. Hangos olvasás gyakorlása a természetes beszéd üteméhez közelítve.
Jún. Feliksz Lev: A kíváncsiság dicsérete Jékely Zoltán: Csodamalom Gianni Rodari: Egyetemes világtörténet Balázs Árpád: Az őserdei telefon Gárdonyi Géza: Mire jó? Tamkó Sirató Károly: Mérhetetlen Jó étvágyat! Kis illemtan Ismételjünk! Gyakoroljunk! Ismételjünk! Gyakoroljunk! Nyári olvasmányok, kulturális események ajánlása. A kíváncsiság szerepe a felfedezésekben. Szólások, közmondások magyarázata. Az ember szerepe a világ megismerésében, az akadályok leküzdése. Rejtvény. Olvasástechnikai gyakorlás mondatpiramissal. A telefon eredete. Telefonálási illemszabályok. Életmentő telefonszámok. Játékos telefonálások. Az étkezés illemszabályai. Játékos helyzetgyakorlatok. Hangos stafétaolvasás. A fejezet ismereteinek rendezése. Irodalmi részletek felismerése. Mesékről, állatokról, növényekről szerzett ismeretek rendszerezése. Őseink letelepedéséről, mesterségekről, hazánkról szerzett ismeretek rendszerezése. Nyelvi játékok.