SÜMEGCSEHI LURKÓ ÓVODA, EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SÜMEGCSEHI LURKÓ ÓVODA, EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA " Szeresd a gyermeket, a gyermek gyenge tő Friss fakadó rügyet szelíden rengető. Ha ápolója nincs, elcsenevész, lehull Mindig vigyázz reá, állj mellé támaszul." 2015 ( Pósa Lajos) Készítette a Sümegcsehi Lurkó Óvoda, Egységes Óvoda-Bölcsőde nevelőtestülete. Sümegcsehi, Kossuth utca 1. OM szám: 202425 Hatályos: 2015. szeptember 1-től

Sümegcsehi Lurkó Óvoda, Egységes Óvoda-Bölcsőde jellemző adatai Hivatalos elnevezése: Sümegcsehi Lurkó Óvoda, Egységes Óvoda - Bölcsőde Címe: 8357 Sümegcsehi, Kossuth u. 1. Telefonszáma: 06-83-709-008 Intézmény alapítója: Községi Közös Tanács Alapítás dátuma: 1976 Intézmény fenntartója: Sümegcsehi Község Önkormányzata Címe: 8357 Sümegcsehi, Petőfi u. 1. Telefon: 06-83-374-501 Óvodai csoportszám: 2 Maximális férőhelyek száma: Egységes Óvoda - Bölcsődei csoport: 25 fő Középső-nagycsoport: 25 fő Óvodavezető: Pap Jánosné Címe: 8357 Sümegcsehi, Kossuth u. 27. Telefon: 06-83-374-642 OM azonosító szám: 202425 Pedagógiai munkánkra az igényesség, a gyermekszeretet, a gyermekközpontú szemlélet jellemző. Helyi programunk készítésekor ezek jellemezték alkotómunkánkat. Nevelőmunkánk alapelvei: - humánum, demokratizmus - az óvodáskorú gyermek tisztelete, - tartalmas együttműködés a családdal, - a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekvés, az egyéni fejlődési ütem, és a sajátos nevelési igény figyelembevétele, - szülőföldünk szeretete, hagyományaink ápolása. Nevelőtestületünk célul tűzte maga elé, hogy az életkori és egyéni sajátosságok az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a fejlesztőpedagógia elméleti és gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával biztosítja óvodásainak harmonikus fejlődését, fejlesztését, a mással nem helyettesíthető játékon keresztül. Óvodánk nyugalmat, biztonságot sugárzó környezet, ahol minden gyermek szeretetre, megértésre, segítségre talál a felnőttekben. 1

Intézményünk bemutatása: Sümegcsehi Zala megye kistelepülései közé tartozik. Lakosainak száma 665 fő. A településen 1976 óta működik óvoda. Tárgyi, személyi feltételek Az óvoda egy csoportszobával rendelkezett, amely két részre tagolódott. Az egyik része az étkező helyiség, mely egyben a foglalkoztató hely is. A csoportszoba nagyobb területét a játszó rész foglalta el, itt biztosítjuk mind a mai napig a szerepjátékhoz szükséges helyet és eszközöket. A csoportszoba mellett található egy öltöző, mosdó, Wc helyiség. Az épület berendezését úgy alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, feleljen meg testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, tegye lehetővé mozgás-, és játékigényük kielégítését, a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel vegye körül. Az óvoda épületéhez tartozik az óvoda udvara, melyet évről-évre kiegészítünk, felújítunk és szépítünk. 1977-1993-ig az iskola mellett, de önálló intézményként működött az óvoda. 1993-ban változás állt be Sümegcsehi oktatási intézményeiben. Az addig önálló intézményként működő óvoda részévé vált az általános iskolának, és ettől kezdve többcélú intézményként működött tovább. Az óvodában dolgozókat mind a mai napig egy cél vezérli: szeretetteljes, családias légkörben nevelődjenek a gyermekek, és megkapják azt a fejlesztést, amely lehetővé teszi számukra az életkoruknak megfelelő fejlődést. Gondoskodunk arról, hogy a gyermeki közösség az állandó egésznapos együttlét során felszabadult, jó érzéssel tevékenykedjen, kiemelve a játékot, mint a legfontosabb tevékenységformát. Az óvoda működésének 36 éve alatt sokat változott az óvoda. Bár az épülete ugyanaz maradt, de sokat modernizálódott. 1999-ben az óvoda teljes bútorzatát (székek és asztalok kivételével) kicserélték, nagyon sok fejlesztő játék beszerzésére nyílt lehetőség. A gyermekeknek sokféle lehetőséget biztosítunk a szerepjátékokra, hiszen a csoportszobában külön kuckókat alakítottunk ki (fodrász, konyha, babaszoba, boltos, orvosos sarok). 2002-ben az asztalokat, székeket is kicseréltük. Mindez lehetővé tette, hogy a felújított óvodába szívesen járnak a gyermekek. A vegyes csoport adta lehetőségeket kihasználva szeretetteljes légkörben neveljük a gyermekeket. Számos lehetőséget biztosítunk nekik az ismeretszerzésre, sok tevékenységforma közül választhatnak. Az óvodába már 15 éve, hetente egy alkalommal szakképzett logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. Ennek köszönhetően a gyermekek többnyire tiszta beszéddel kerülnek be az iskolába, amely megkönnyíti iskolai tanulmányaikat. 2000-ben óvodavezetőként elvégeztem a Nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus szakot, mely lehetővé tette a tudatosabb fejlesztő munkát. Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a családokkal, az iskolával. Együttműködésünk legfontosabb alapeleme a jó partner- kapcsolat. Mindent megteszünk azért, hogy a gyermekek örömmel, és felkészülten várják az iskolát. Az óvodában tudatos fejlesztő munka folyik, amelynek célja, hogy a gyermekek az iskolába lépéshez szükséges ismereteket megszerezzék, és az iskolába lépve képességeikhez mérten jól megállják a helyüket. 2005-ben annyira megnövekedett az óvodások létszáma, hogy az egy csoport helyett két csoportra bővültünk. Az új csoportba (Süni csoport) kerültek a kis-középső csoportosok, míg a régebbi csoportba (Maci csoport) középső és nagycsoportosok kerültek. Nagy figyelemmel 2

alakítottuk ki az új óvodai csoportot a kultúrház felső szintjén, melyet igyekeztünk az oda járó gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítani. 2008-ban az iskola teljes felújítása mellett lehetőségünk nyílt a régi óvodai csoport teljes felújítására, így modernebb környezetben foglalkozhattunk a gyermekekkel. 2009-ben a szülők részéről igény mutatkozott a bölcsődei ellátásra, így a kis-középső csoportot átalakítottuk egységes óvoda-bölcsődei csoporttá. 2009-ben a TÁMOP 3.1.4-08/2 pályázat segítségével lehetőségünk nyílt a kompetencia alapú óvodai program bevezetésére, melyet a Maci csoportban valósítottunk meg, majd a 2010/2011 es tanévtől a Süni csoportban is bevezettük. 2010-ben elkészült intézményünk új EU szabványnak is megfelelő játszótere, mely sok mozgásfejlesztő lehetőséget biztosít a gyermekeknek. 2010 december 2-tól részt veszünk a TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0132 azonosítási számú Kompetencia alapú nevelési, oktatási programban, melynek keretében referencia intézménnyé válásunk elkezdődött, előminősítésünk megtörtént. Ennek keretében hospitálást, mentorálást, szakmai konzultációt, szakmai anyagok bemutatását, intézmény látogatást biztosítunk az átvevő intézmények számára és az átadó intézményben. Jelenleg 50 gyermek jár a két csoportunkba, ennek 50%-a hátrányos helyzetű gyermek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 5, ami a gyermekek 10%-a. 2011-ben referencia intézménnyé válási tevékenységet végeztünk a Fazekas József Általános Iskolával együtt, ahol két jó gyakorlatunkat, a Lurkó Iskolaelőkészítő Programot, és a Közösen Könnyebb óvoda-iskola átmenetet segítő programot, mint jól bevált gyakorlatot népszerűsítjük. A Közösen-könnyebb program lehetőséget biztosít a gyermekek iskolai teljesítményének követésére, információcserére, felkészítő munkánk eredményességének mérésére. A tanítónők visszajelzéseit beépítjük felkészítő munkánkban. 2013. január 1-től külön váltunk a Fazekas József általános Iskolától, és Sümegcsehi Lurkó Óvoda, Egységes Óvoda Bölcsőde néven működünk tovább. 2015. augusztus 26-án minősítették a Lurkó iskolaelőkészítő Programot. Referencia intézménnyé váltunk a feltételeket teljesítettük. 3

Tartalom jegyzék I. Nevelés célja 7 a. Bölcsődei nevelés célja 7 1. Bölcsődei gyermekképünk 2. Bölcsődekép 3. Bölcsődei nevelés gondozás célja b. Óvodai nevelés célja 7 1. Óvodai gyermekképünk 2. Óvodánk arculata 3. Óvodai nevelésünk három kiemelt területe 4. Óvodai nevelésünk fő elvei II. Nevelés-gondozás feladatai a személyiségfejlesztés területén 11 a. Bölcsődei nevelés-gondozás feladatai 11 1. Bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei 2. Bölcsődei nevelés-gondozás feladatai a. Egészséges testi fejlődés elősegítése, és az egészséges életmód alakítása b. Érzelmi nevelés és társas kapcsolat c. A megismerési folyamatok fejlődésének elősegítése, értelmi nevelés d. Anyanyelvi nevelés b. Óvodai nevelés alapelvei, feladatai 13 Alapelveink: 1. Nevelési céljaink 2. Értékközvetítésünk céljai Feladataink: 1. Egészséges életmód kialakítása 2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 4. Gyermekvédelem 5. Óvodai nevelésünk rendszere III. Nevelésünk átfogó rendszere 18 a. Bölcsődei élet megszervezésének elvei 18 1. Személyi feltételek 2. Saját gondozónő rendszer 3. Tárgyi feltételek 4. Bölcsődei élet megszervezése, napirend b. Óvodai élet megszervezésének elvei 18 1. személyi feltételek 2. tárgyi feltételek 3. óvodai élet megszervezése a. óvodai élet dokumentumai b. hetirend 4

c. napirend IV. Óvodai nevelés területei 30 1. Óvodai gondozás, egészséges életmódra nevelés 2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 3. Hagyományok, ünnepek 4. Egyéni bánásmód 5. Inkluzív pedagógia, integráció, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése 6. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése V. Fejlődés jellemzői 54 a. Bölcsődéskor végére b. Óvodáskor végére 1. testi fejlettség szintje 2. lelki fejlettség szintje 3. érzelmi (szociális) fejlettség szintje 4. iskolaérettségi vizsgálat 5. a gyermekek egyéni fejlesztése, mérési értékelési rendszere VI. Tevékenységformák 60 a. Bölcsődei élet tevékenységformái 60 1. Gondozás 2. Játék-mozgás 3. Mese-vers-ének 4. Tanulás b. Óvodai élet tevékenységformái 62 1. Játék 2. Munka 3. Tanulás VII. Óvodai fejlesztés tartalmi eszközei 69 1. Néphagyományőrzés 2. Anyanyelvi nevelés 3. Verselés, mesélés 4. Külső világ tevékeny megismerése 5. Matematikai nevelés 6. Rajz, mintázás, kézimunka 7. Mozgás 8. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 9. Kompetencia alapú óvodai programcsomag megvalósítása az óvodánkban 10. Lurkó Iskolaelőkészítő Program 5

VIII. Kapcsolatok más nevelési színterekkel 91 1. Család és az óvoda kapcsolata 2. Iskola és az óvoda kapcsolata 3. A fenntartó és az óvoda kapcsolata 4. Szakszolgálatok és az óvoda kapcsolata 5. Közművelődési intézmények és az óvoda kapcsolata 6. Más oktatási intézményekkel és Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaszentgróti Tankerületettel való kapcsolattartás IX. A programunk ellenőrzésének, elemzésének, beválásának vizsgálati módszere 97 X. Külső belső ellenőrzési, értékelési rendszer az óvodában XI. Referencia intézményi szolgáltatásaink, innovációk az intézményben 99 Mellékletek 104 Továbbképzéseken való részvétel 107 Felhasznált irodalom 108 Záró rendelkezések 109 6

I. Nevelés célja a. Bölcsődei nevelés célja 1. Bölcsődei gyermekképünk Elfogadjuk az Országos Alapprogram által meghatározott elvet, miszerint minden gyermek külön személyiség; individum és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, akinek sajátos, életkori és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Személyiségének szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A bölcsődében a nevelést gondozást mindenben ehhez igazítjuk. 2. Bölcsődekép A bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végző intézmény. Azoknak a 3 éven aluli gyermekek nevelését-gondozását vállaljuk, akik az adott év december 31-ig betöltik a második életévüket, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátásukat, illetve szociális vagy egyéb ok miatt szükséges az intézményi gondozásuk. 3. Bölcsődei nevelés-gondozás célja A kisgyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. A bölcsődei nevelés-gondozás elveinek megvalósítása érdekében gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra és mesére és e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről. b. Óvodai nevelés célja 1. Óvodai gyermekképünk A gyermek önálló, fejlődő személyiség, egyszeri, egyedi, és megismételhetetlen. Szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Harmonikus, töretlen fejlődéséhez a családdal teljes összhangban lévő, személyre szabott, szeretetteljes, minden részletre odafigyelő, komplex nevelés illeti meg az óvodában. Óvodánk gyermekközpontú, befogadó, amely a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, amely megértő és nem bíráskodó, együtt érző, szerető figyelemmel fordul a gyermekekhez. Szeretnénk olyan egészségesen fejlődő óvodásokat nevelni, akiket jó közérzet, egészséges testi állapot, állandó kíváncsiság jellemez az őt körülvevő világ iránt. Az ilyen óvodás egész nap játszik, kérdez, figyel, és új ismereteket szerez, így mindent elsajátít, ami életkorának, egyéni fejlődésének megfelelően szükséges. 7

Fő célunk, hogy a családok nevelésével összehangoltan a gyermekeket sokoldalúan fejlesszük, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, és az egyénenként változó testi és lelki szükségleteket. Biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön, s a meglévő hátrányai csökkenjenek. Ennek szem előtt tartásával neveljük a gyermekeket. Törekszünk arra, hogy a szülő minden tekintetben partnerünk legyen, nyomon követhesse gyermeke fejlődését, kérdéseire választ, problémáira segítséget kapjon. Környezetünket, nevelésünk módszereit életszerűség, és rugalmasság jellemzi, mely a lehető legközelebb áll a családi értékrendhez, pozitív, megerősítő és az egyéneket tiszteletben tartó nevelés értékeihez. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. 2. Óvodánk arculata Óvodánk az első közösségi nevelést nyújtó intézmény, amely gyermekközpontú nevelést folytat, amely a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Megértő és nem bíráskodó, együtt érző, szerető figyelemmel fordul a gyermekekhez. A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Ezért az óvoda a családi nevelés kiegészítője. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Olyan óvodaként kívánunk működni, ahol minden gyermek esélyt kap személyiségének kibontakoztatására, elősegíti az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveljük. Célunk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet, fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt. Nevelőtestületünk magas szintű együttműködéssel, problémamegoldó készséggel a családi nevelést kiegészítve közös erőfeszítéssel- arra törekszik, hogy megvalósuljanak pedagógiai programunk koncepciói. Pedagógusaink olyan továbbképzéseken vesznek rész, amely e célok megvalósítását szolgálják. Munkánkban figyelembe vesszük a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. Megragadunk minden lehetőséget a hátrányos helyzetű gyerekek szociokultúrális hátrányainak csökkentésére, és a tehetséges gyermekek fejlesztésére. Gyermekvédelmi feladataink megoldására fokozott figyelmet fordítunk. Céljaink megvalósításhoz az alábbi alapelveket tartjuk meghatározónak: - Életszerűség, - Természetesség, - Élményszerűség, - Cselekvés, - Szabad kifejezés. - Konstruktív együttműködés. 8

3. Óvodai nevelésünk három kiemelkedő területre épül: a., Néphagyományőrzés az óvodában A jeles napokhoz kapcsolódó szokásokat megismertetjük a gyermekekkel, beépítjük az óvodai élet mindennapjaiba. Megismertetjük a gyermekeket a faluban még élő néphagyományokkal: Szüreti szokások, Advent, Mikulásjárás, Lucázás, Regölés, Betlehemezés, Farsang, Húsvét, Pünkösdölés, Lakodalmas. Természetes anyagok felhasználásával népi gyermekjátékszereket készítünk. Megismertetjük a gyermekeket népi gyermekjátékokkal, népi kismesterségekkel. b., Egészséges életmódra nevelés Óvodánk szokásrendjét úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legrugalmasabban igazodjék a gyermekek életkori sajátosságaihoz. A gyermekek megfelelő életmódjának biztosítását a helyes életritmus, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés optimális, életkoruknak megfelelő szervezésével tesszük lehetővé. c., A környezet megismerésére nevelés Szeretnénk elérni, hogy a gyermekek ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetünk növényés állatvilágát. A gyermekek olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz nélkülözhetetlenek. Alakuljon ki a gyermekeknek a környezethez való érzelmi kötődése. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekek maguk fedezzék fel a körülöttük lévő világot, így talán jobban is vigyáznak majd rá. A környezet megismerése mellett nagy figyelmet fordítunk a környezetünk védelmére. Ennek érdekében a Játékba integrált tanulás: Zöld hetek Zöld szemlélet elméletben és gyakorlatban című jó gyakorlat megvalósítását is felvállaljuk. 4. Óvodai nevelésünk fő elvei - A gyermekeket a harmadik életévétől az iskolába lépésig legfeljebb hétéves koráig. szakértői véleménnyel akár nyolc éves koráig, a családi neveléssel teljes összhangban azt kiegészítve neveli az óvoda. - Óvodánknak óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciója van. - Óvodai nevelésünk gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes, családias óvodai légkör megteremtéséről. - Az óvoda gondoskodik arról is, hogy a gyermeki közösség állandó egész napos együttlét során felszabadult, jó érzéssel tevékenykedjen, kiemelve a játékot, mint legfontosabb tevékenységformát. 5.Közösségfejlesztés az óvodában A közösségfejlesztés közös feladat. Az óvoda valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a gyermekek előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. Megvalósítandó közösségfejlesztési feladataink: A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással. A gyermekek kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. 9

A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A gyermekek önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes csoportokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveljük. 10

II. Nevelés-gondozás feladatai a személyiségfejlesztés területén a. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei, feladatai A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, a bölcsőde kiegészítő szerepet játszik. Tiszteletben tartja a gyermeki személyiségi és emberi jogokat. 1. A nevelés és gondozás egységének elve A gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, szoros egységet alkot, elválaszthatatlan fogalmak. 2. Az egyéni bánásmód elve A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. 3. Az állandóság elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága ("saját" gondozónőrendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot. 4. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. 5. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. 6. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekkel foglalkozó felnőttek - a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. 7. A rendszeresség elve Az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. 8. A fokozatosság elve A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. 9. Családi nevelés elősegítésének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén 11

lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe. 10. Gyermek személyiség tiszteletének elve A gyermeket mint fejlődő személyiséget a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye/ ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A bölcsődei nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. 11. Biztonság és stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága ( saját kisgyermeknevelőrendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai a. Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása b. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolat c. A megismerési folyamatok fejlődésének elősegítése, értelmi nevelés d. Anyanyelvi nevelés a. Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így a bölcsőde feladata, hogy ezt a fejlődést minél jobban elősegítse. - A fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése - A szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése - Az egészséges életmód, a táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - A mozgásigény kielégítése s közben a mozgásfejlődés elősegítése - A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. A táplálkozás, tisztálkodás, a mozgásigény kielégítése (melynek egy része szabad levegőn történik) és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejlődés feltétele is egyben. b. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolat A gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, így elengedhetetlen, hogy a gyermeket a bölcsődében érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül. 12

- Fontos, hogy a gyermeket a bölcsődébe kerüléskor kellemes hatások érjék. Már a bölcsődei találkozás előtt megismerkedünk a gyermekekkel otthoni környezetükben, majd játszó délelőttre hívjuk a családokat. Hosszú beszoktatási idővel próbáljuk csökkenteni a bölcsödébe kerülés nehézségeit. - A gondozónő és a gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolatot szeretnénk kialakítani. - Figyelembe kívánjuk venni az egyéni szükségleteket, hogy az én tudat egészségesen fejlődjön. - A gyermekek társas kapcsolatban megtanulják az együttélés szabályait. Segítünk, hogy a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlődhessen. - A bölcsőde lehetőséget teremt, hogy a nevelőkkel és társakkal sok közös élményhez jussanak. c. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése, értelmi nevelés A bölcsőde változatos tevékenységet biztosít a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetéből. - Támogatjuk a gyermekek önállóságát, aktivitását és kreativitását. - A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait új ismeretekkel bővítjük. - A gyermekek tevékenységét támogató-bátorító fogyelemmel követjük. - Közös tevékenységeinek során élményeket, viselkedési és helyzet-megoldási mintákat nyújtunk. Mivel ebben az életkorban a legfőbb tevékenység a játék, így minden értelmi nevelés a játékba ágyazottan jelenik meg. d. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása kiemelt jelentőségű. - Figyelünk arra, hogy a gyermek beszédkedvét felkeltsük és fenntartsuk. Meghallgatjuk őket, kérdezésre ösztönözzük és a kérdéseikre, mindig válaszolunk. - Beszédértésüket választékos szóhasználattal, sok beszélgetéssel, ritmusos mondókák mondogatásával és meséléssel fejlesztjük. - Szókincsüket a játszás során folyamatosan gyarapítjuk. b. Az óvodai nevelés alapelvei, feladatai 1. Óvodai nevelésünk általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - egészséges életmódra nevelés - érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés - anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása - érzelmi biztonságon alapuló, életkori sajátosságokat figyelembevevő, tevékenységközpontú személyiségfejlesztés. 13

- a múlt és jelen értékeinek közvetítése. - az élet tiszteletére nevelés. - a testi-lelki egészség megőrzése. - környezettudatos magatartás, viselkedéskultúra alakítása. - az átlagtól eltérő gyermekeknek a fejlődéshez megnyitjuk az utat. - A másság elfogadása, tiszteletben tartása. - Sokoldalú képességfejlesztéssel az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és érzelmi érettség kialakításának biztosítása. - Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 2. Értékközvetítésünk céljai: - Az érzelmi alapok erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. - Azoknak a szokásrendszereknek kialakítása, erősítése, melyek a környezetünk és az élőlények tiszteletében fejeződik ki. - A természet és társadalmi környezet értékként való szemlélete. - Pozitív viselkedési formák fejlesztése. Feladataink: 1. Egészséges életmód kialakítása Ebben az életkori szakaszban erőteljes testi fejlődés jellemzi a gyerekeket. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezért fontos: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése - a gyermek testi képességeinek a fejlődése elősegítése - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - egészséges életmód, testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása - szívesen tartózkodjanak és tevékenykedjenek a szabadban - tartásjavító torna fontossága - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása - biztosítjuk a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. - ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását végezzük. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás 14

2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Ezért elengedhetetlen, hogy: - a gyermeket érzelmi biztonság, otthonos, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör vegye körül - fontosnak tartjuk, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze - tanulja meg a társas élet szükségleteit, szabályait - neveljen a másság elfogadására - a gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. - az óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. - óvodánk egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, teret engedünk az önkifejező, önérvényesítő, énérvényesítő törekvéseinek - kapcsolatát az óvónővel és társaival pozitív érzelmi töltés jellemezze - közös élményekre épülő, közös tevékenységekkel lerakjuk a szocializáció alapjait - fontos, hogy alakuljanak ki a megfelelő szokások - segítsük az erkölcsi tulajdonságok fejlődését (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) - akaratuk fejlődjön (fejlessze önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát, szabálytudatát) - különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekekre, hiszen ők speciális, sajátos törődést igényelnek (ha szükséges a megfelelő szakembereket is bevonjuk), de a kiemelkedő képességű gyermekek nevelésére s külön odafigyelünk. - a beszédhibás gyermekekkel játékos formában külön is foglalkozunk 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása-, beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel-az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra-, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A gyermekeknek biztosítjuk azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a tapasztalatszerzést. Ez lehet spontán vagy irányított, de fontos, hogy fejlesztő hatású legyen. - spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzeteken való gyakorlása nagyon fontos része az értelmi nevelésnek. 15

- másrészt az értelmi képességeknek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) és kreativitás fejlesztésének van nagy szerepe. - olyan környezetet biztosítunk, mely valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és kreativitás fejlődését ösztönzi. Nagy figyelmet fordítunk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére. 16

5. Óvodai nevelésünk rendszere Cél és feladat Fő területek Nevelés alapvető keretei A gyermek tevékenység formái A fejlesztés tartalmi eszközei Kapcsolatok más nevelési Játék Kompetencia alapú oktatási program Család Munka Néphagyomány-őrzés Iskola Család Tanulás Tanulás Mese, vers Környezet megismerésére nevelés Speciális intézmények Fenntartó Matematikai nevelés Közművelődési intézmények Ének - zene Testnevelés A fejlődés jellemzői Vizuális nevelés 17 Gondozás, egészséges életmódra nevelés, egyéni bánásmód, közösségi nevelés

III. Nevelésünk átfogó rendszere a. A bölcsődei élet megszervezésének elvei 1. Személyi feltételek A bölcsődében a nevelő-gondozó munkát a gondozónő végzi. A nevelés egész időtartama alatt jelen van. A gondozónő mellett egy óvónő elvégezte a kisgyermekgondozói 60 órás tanfolyamot Az óvodavezető egyben a bölcsőde szakmai vezetője is. 2. Saját gondozónő rendszer Az a szervezeti rendszer, amely szerint a gondozónő fokozottan felelős a csoport egy részéért. Több figyelem jut minden gyerekre, jobban számon tarthatóak a gyerek egyéni problémái, szokásai. A saját gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, ő vezeti a gyerek dokumentációját, elsősorban ő tartja a kapcsolatot a szülőkkel. 3. Tárgyi feltételek: Bölcsődei csoportunk tárgyi feltételei elősegítik a gyermekek nevelését-gondozását, megfelelnek a biztonságos szakmai munkához szükséges előírásoknak. Gyermekszoba: - gyermekek életkorának megfelelő méretű bútorok - kisebb puha szőnyegek, párnák - étkezéshez megfelelő méretű tányérok, evőeszközök - gyermekfektetők ágyneművel Gyermeköltöző: Gyermekek öltözködési igényeinek megfelelő ruha és cipő tároló Fürdőszoba: A gyerekek gondozását segítő berendezési tárgyak, eszközök, életkoruknak megfelelő méretben. 1 db mosdóhelyiség csoportonként (Maci csoport: 6 mosdó Süni csoport: 3 mosdó), 1 db WC helyiség csoportonként (Maci csoport: 4 wc, Süni csoport: 2 wc), zuhanyzó, pólyázó asztal,, fogmosópohár-tartó, törülköző-tartó, tükör Játszókert: - füves, betonos udvarrészek - homokozási lehetőség biztosítása - udvari mozgáslehetőséget biztosító játékok: mérleghinták, hinták, mászóka, csúszda, gumik. A Bölcsődei-óvodai csoportot a kultúrházban alakítottuk ki. Erre azért volt szükség, mert az óvodába jelentkező gyermeklétszám olyan mértékben megemelkedett, hogy az iskola melletti csoportszobában nem tudtuk őket elhelyezni. A csoportszoba kialakításánál igyekeztünk figyelmet fordítani az ide kerülő gyermekek életkori sajátosságaira, és a néphagyományörző programunk megvalósítására. Igyekeztünk a csoportszobát otthonossá, barátságossá berendezni. A berendezési tárgyak esetében figyelembe vettük, hogy egy része a bölcsődéskorú gyermekek igényeinek is megfeleljenek. A csoportszobához tartozik egy mosdó és wc helyiség, ahol a gyermekek magasságához igazodó felszerelést helyeztünk el. Ide tartozik még egy tálaló konyha, ahol a frissen áthozott ételeket adagolják, és a konyhai eszközöket tárolják. 18

4. Bölcsődei élet megszervezése, napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend megteremti a gyermekek igényeinek megfelelő nevelés-gondozás feltételeit. Biztonságérzetet, kiszámíthatóságot jelent és megadja az aktivitás és önállósodás lehetőségét. A folyamatosságon belül az egymást követő események ismétlődése biztonságérzetet ad a gyermeknek, hiszen tudja, hogy mi után mi fog következni. Bölcsődei napirend 06 30-08 30 Gyermekek átvétele és szabad játék 08 30 reggeli -11 00 játék a szobában vagy a szabadban, fejlesztések 09 30-09 45 tízórai 11 00-11 30 pelenkacsere, WC használat, kézmosás 11 30 ebéd 12 00-14 30 alvás 14 30 - uzsonna -16 30 játék, gyermekek hazaadása b. Óvodai élet megszervezésének elvei 1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjába a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elvárások az óvónőkkel szemben: Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. A pedagógus munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza is azokat (CD lejátszó, projektor, interaktív tábla, számítógép, fényképezőgép). Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Tudatosan tervezzen, törekedjen a gyermekek aktivizálására, motiválására, mert csak így lesz eredményes a fejlesztés. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Pedagógiai munkája során képes építeni a gyermekek más forrásokból szerzett tudására. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. 19

A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A nevelőtestület munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvodában főiskolát végzett, szakképzett óvónők végzi a fejlesztő munkát. Az évek során igyekszünk folyamatosan tovább képezni magunkat. Ennek eredményeképpen az egyik óvónő elvégezte a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus szakát, az ELTE- Tanító és Óvóképző Főiskola vezető óvodapedagógus szakát, többek között a Tanulási zavarokat előrejelző tünetek az óvodában című továbbképzést, valamint az óvodavezetői szakot. Másik óvodapedagógusunk a gyógypedagógiai asszisztensi képzésen vett részt. Folyamatosan részt veszünk továbbképzéseken, amelyekkel gyarapíthatjuk tudásunkat, és az ott szerzett gyakorlati ismereteket beépítjük az óvodai élet mindennapjaiba, kiemelve a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Nagy figyelmet fordítunk a belső képzésre is, hiszen nagyon fontos a továbbképzésen hallottak továbbadása. Fő jellemzőink: nyíltság, őszinteség, olthatatlan tudásvágy kiegyensúlyozottság, belülről fakadó gyermekszeretet, jó emberismeret, empátia és tolerancia. Munkánkat segíti két szakképzett dajka. Őket is jellemezze: gyermekszeretet, kedvesség, empátiás készség, őszinteség. Nagy figyelmet fordítunk pedagógusaink továbbképzésére, hiszen a folyamatos megújulás, új ismeretek megszerzése teszi lehetővé a leghatékonyabb fejlesztő munkát. Eddigi továbbképzéseken való részvételünket a mellékletben található táblázat mutatja. Mivel anyagi lehetőségeink szűkösek, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák óvodán belül történő átadására. Ennek legfőbb formája egymás foglalkozásainak megfigyelése, munkatársi értekezletek, beszámolók. Az elkövetkező években is fontosnak tartjuk a környékünkön szervezett továbbképzéseken való részvételt, új ismeretek nevelési elvek megismerését. Továbbképzési Programunk tartalmazza a prioritásokat. A pedagógus-továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel való közvetlen foglalkozás megtartásához. A közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézményirányítási, vezetési feladatainak ellátásához is szükséges a továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzések célja a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges ismeretek, szaktudás megszerzése, új ismeretek szerzése. Ennek érdekében évente elkészítjük Beiskolázási tervünket. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak, és a jelentkezők száma alapján évente felül kell vizsgálni. Az általunk támogatott továbbképzésben résztvevő személyekkel tanulmányi szerződést kell kötni. 20

Belső képzés: Nagy figyelmet fordítunk pedagógusaink továbbképzésére, hiszen a folyamatos megújulás, új ismeretek megszerzése teszi lehetővé a leghatékonyabb fejlesztő munkát. Eddigi továbbképzéseken való részvételünket a mellékletben található táblázat mutatja. Mivel anyagi lehetőségeink szűkösek, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák óvodán belül történő átadására. Ennek legfőbb formája egymás foglalkozásainak megfigyelése, munkatársi értekezletek, beszámolók. Feladatmegosztás az intézményben: Az intézmény élén az óvodavezető áll, az óvoda törvényes működéséért ő felel. Mivel az óvoda két csoportszobával rendelkezik, ami két külön helyrajzi számon található, ezért a Süni csoport működésében Kristyánné Raffai Anita csoportvezetőnek van felelőssége. A Süni csoportban az intézményvezető utasításai alapján intézkedési jogköre van. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásánál nagy figyelmet fordítunk az egyenletes terhelésre, és a pedagógusok szakértelmének, továbbképzéseken szerzett ismereteinek felhasználására. Az intézményvezető hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.). 2. Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Óvodánk két csoportszobával rendelkezik. Az egységes óvoda-bölcsődei csoport berendezését úgy alakítottuk ki, hogy mind a bölcsődések, mind a kis óvodások életkori sajátosságainak megfeleljen. A középső-nagycsoport két részre tagolódik. Az egyik része az étkező helyiség, mely egyben a foglalkoztató hely is. Itt tartjuk a matematikai, vizuális nevelés és írás előkészítő foglalkozásokat. A csoportszoba nagyobb területét a játszó rész foglalja el. Itt biztosítjuk a gyermekeknek a szerepjátékokhoz szükséges eszközöket és helyet. Ugyanezen a területen tartjuk a mese-vers, ének-zene, környezetismeret kezdeményezéseket is. A csoportszoba mellett található egy öltöző helyiség, mosdó, Wc helyiség. Az épület berendezését, eszközkészletét úgy alakítottuk ki, hogy az szolgálja: - a gyermekek biztonságát, kényelmét - feleljen meg változó testméreteinek - biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését - tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését - a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül - Környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük az eszközök beszerzésénél. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára odafigyelve helyeztük el. Óvodánk igyekszik megfelelő munkakörnyezetet biztosítani az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására. Az óvodában a bútorok, ágyak modernek, megfelelnek a szülők elvárásainak. Az óvoda épületéhez tartozik az óvoda udvara, melyet évről évre kiegészítünk, szépítünk. Az udvar kialakításánál fő célunk az volt, hogy minél több játék lehetőséget biztosítsunk a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. 2010-ben megépült az új játszóterünk. Nagyon gazdag drámapedagógiai eszközökkel, bábkészlettel, hangszerkészlettel rendelkezünk, mely elősegíti a tartalmas fejlesztő munkát. Óvodai eszközeinket folyamatosan újítjuk, a régieket lecseréljük, így modern eszközökkel felszerelt csoportszobákkal várjuk a gyermekeket. Az intézmény folyamatosan felméri a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges infrastruktúrális feltételek meglétét, ha hiányosságokat tapasztal, jelzi a fenntartó felé. Szükség, és lehetőség szerint pótolja azokat. 21

Óvodánk tárgyi felszereltsége jó. Rendelkezünk az óvodában alkalmazható digitális eszközökkel (CD-lejátszó, projektor, az iskolában interaktív táblát használhatunk, fényképezőgép, számítógép). Feladatunk, hogy a már meglévő eszközöket célszerűen és megfelelően használjuk, hozzájárulva ezzel a nevelési-tanulási céljaink megvalósításához. Fontos, hogy ezen a területen minden óvodapedagógus képezze magát. Az óvodavezető fő feladata, hatáskörének megfelelően, az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például udvar, kert, játszókert, sportlétesítmények eszközei, fejlesztő eszközök). Ehhez biztosítja az eszközök folyamatos ellenőrzését. 3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a hetirend és napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirend fő jellemvonásai a folyamatosság és a rugalmasság. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják, melyek a következők: a. Óvodai dokumentumok A gyermekek megismerése és fejlesztése érdekében különböző feljegyzéseket, dokumentumokat vezetünk. - felvételi és mulasztási napló - előjegyzési napló - csoportnapló - hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése - éves munkaterv, nevelési terv, tematikus terv - A gyermek megfigyelését tükröző feljegyzések, személyiséglapok - Óvodai szakvélemény - Tehetséges gyermekek fejlesztési naplója Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. A pedagógiai program összhangban van az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjával. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. 22

b. Hetirend javaslat Süni csoport: Bölcsődei-óvodai csoport: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Környezet megismerésére nevelés környezeti tartalommal Környezet megismerésére nevelés matematikai tartalommal Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Maci csoport: Középső-nagycsoport: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Környezet megismerésére nevelés környezeti tartalommal Környezet megismerésére nevelés matematikai tartalommal Verselés, mesélés Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Lurkó Iskolaelőkészítő fejlesztő foglalkozás Mozgás A mesélés-verselés és a rajzolás, festés, kézi munka, ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenység a hét minden napján megjelenhet, hiszen a foglalkozások szervezését a komplexitás jellemzi. A foglalkozások témái összefüggnek, épülnek egymásra. Rendszeresen használjuk a projekt módszert. Csoportos tevékenységek esetén is figyelünk az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeljük, az egyéni megértést elősegítő módon reagálunk rájuk. A nevelési, tanulásszervezési eljárások, módszerek megválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, a gyermekek fejlettségi szintjét, ehhez igazítjuk a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtatunk előzetes terveinken. Kihasználjuk a tevékenységekben rejlő lehetőségeket, a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakítunk ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremtünk, például a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítjuk a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. A gyermekekben igyekszünk felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használjuk az IKT-eszközöket is. A foglalkozások, tevékenységek során építünk a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, különböző eszközök segítségével igyekszünk fenntartani érdeklődésüket. Ehhez használhatunk bábokat, hangszereket, játékokat, környezetünkben található tárgyakat, eszközöket stb. Az önálló tapasztalatszerzéshez - a játékhoz és egyéb tevékenységekhez - az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosítunk. 23