Tatabányai Járásbíróság 9.P.21.306/2015/11. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/82 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.07.20. Iktatószám: 8508/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Tatabányai Járásbíróság 9.P.21.306/2015/11. A Tatabányai Járásbíróság dr. Horváth Éva (1026 Budapest, Riadó utca 5.) jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) felperes a Miklós Ügyvédi Iroda (1035 Budapest, Váradi u. 17. VI/36.), dr. Éliás Róbert ügyvéd (2800 Tatabánya, Fő tér 7. fszt/2.) által képviselt Kecskéd Község Önkormányzata (2852 Kecskéd, Vasút utca 105.) I. r. alperes, dr. Pap Ügyvédi Iroda (2890 Tata, Perczel Mór utca 8.) által képviselt Vértes - út Építő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (2890 Tata, Agostyáni út 78.) Il.r. alperessel szemben közbeszerződési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő Ítéletet A bíróság megállapítja, hogy az I. és II. r. alperes között 2014. augusztus 13. napján és 2014. szeptember 24.napján megkötött szerződések érvénytelenek és azokat a megkötésük időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja. A bíróság az I. r. alperessel szemben 320.000.-Ft (azaz háromszázhúszezer forint) bírságot szab ki, egyben kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül a bírság összegét fizesse meg a felperesnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 100320000-01720361-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámláj ára. Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy 15 napon fizessen meg a felperesnek 40.000.-Ft (azaz negyvenezer forint) perköltséget. A feljegyzett 973.700 Ft (azaz kilencszáz-hetvenháromezer-hétszáz forint) eljárási illeték az állam terhén marad. A bíróság a fentieken túl a felperes keresetét elutasítja. 1
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Tatabányai Törvényszéknél, amelyet a Tatabányai Járásbíróságon írásban 4 azonos példányban lehet benyújtani. A bíróság a következőkről tájékoztatja a feleket: Fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Ha a fellebbezés e hivatkozást nem tartalmazza, azt a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja, kivéve, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti (1952. évi. III. tv. 220 -ának (3) bekezdése, 256/B -ának (1) bekezdése, 256/C -ának (l)-(2) bekezdése és 256/D -ának (1) bekezdése) A másodfokú eljárásban: - új tények állításának, új bizonyítékok előterjesztésének nincs helye, kivéve, ha az előadásra, az előterjesztésre az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor - a kereset megváltoztatásának - ha emiatt bizonyítási eljárás lenne szükséges - csak akkor van helye, ha a keresetváltoztatásra okot adó körülmények a tárgyalás berekesztését követően álltak be; a tilalom nem érvényesül, ha a bizonyítási eljárásnak egyéb okból helye van - előterjeszthető beszámítási kifogás esetén új tények állításának, új bizonyítékok előterjesztésének helye lehet - a másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. - az elmulasztott fellebbezési határidő utolsó napjától számított 60 nap elteltével igázolási kérelem akkor sem terjeszthető elő, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg (1952. évi III. tv. 220 -ának (3) bekezdése, 256/B -ának (1) bekezdése, 256/C -ának (3)-(6) bekezdése és 256/D -ának (2) bekezdése). Indokolás: A bíróság a peradatok, így különösen a felperes keresetlevele, annak mellékletét képező vállalkozási szerződések, a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságának D.719/6/2015. számú határozata és az az eljárás egyéb iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg. I.r. alperes, mint megrendelő és Il.r. alperes, mint vállalkozó 2014. augusztus 13. napján vállalkozási szerződést kötöttek a Kecskéd Község területén járda felújítási munkálatok elvégzésére, a Vasút út 2. számtól 38.számig illetve a Fő 2
utca 3- tói - 99 ig. A fenti szerződés 4. pontja értelmében a vállalási díj a Vasút utca 2-38 ig 4.330.425 -Ft +Áfa, míg a Fő utca 3 tói - 99 ig 10.522.300,-Ft +Áfa volt. A teljes munka értéke összesen 14.852.000,-Ft +Áfa volt. Az I.r. és Il.r alperes a fenti szerződésben rögzítették, hogy a munka befejezésének várható időpontja 2014. szeptember 30. napja. I.r. alperes, mint megrendelő és Il.r. alperes, mint vállalkozó 2014. szeptember 24. napján ismételten vállalkozási szerződést kötött járda felújítási pót -és többletmunkálatokra. A munka megkezdésének időpontja 2014. szeptember 25. napja a vállalási díj 1.376.000,-Ft + Áfa volt. A Il.r. alperes a vállalt járda felújítási munkálatokat a Tatán, 2014. október 22. napján kelt teljesítményigazolás értelmében elvégezte. A fenti két beszerzés együttes értéke elérte Magyarország 2014. évi Központi Költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 63. (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 10. (1) bekezdés b.) pontja szerinti nemzetközi közbeszerzési értékhatárt, ezért az I. r. alperesnek a tárgyi beszerzés tekintetében közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Az I. r. alperes a törvényi feltételek fennállása ellenére nem folytatta le a közbeszerzési eljárást. A felperes az Állami Számvevőszék által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban D. 719/6/2015 számú 2015. szeptember 28. napján kelt határozatában megállapította, hogy I. rendű alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 121.. (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó, a Kbt. 18.. (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át, figyelemmel arra, hogy a Kbt.-ben meghatározott törvényi feltételek fennállása ellenére nem folytatott le közbeszerzési eljárást II. rendű alperessel a 2014. augusztus 13. napján és a 2014.szeptember 24. napján megkötött szerződések létrehozását megelőzően. A Közbeszerzési Döntőbizottság a fenti számú határozatában I. r. alperest 400.000,-Ft bírság megfizetésére kötelezte. A határozat ellen I. r. és II. r. alperes jogorvoslatot nem terjesztett elő az illetékes Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Felperes keresetében kérte, hogy elsődlegesen a bíróság állapítsa meg, hogy I. és II. rendű alperes között létrejött szerződések érvénytelenek, másodlagosan kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa a szerződéseket azok keltére visszamenőleges hatállyal érvényessé és szabjon ki egyetemlegesen bírságot alperesekkel szemben. A felperes 3
keresetében utalt arra, hogy az I.r. és Il.r. alperes között a 2014. augusztus 13. napján és 2014. szeptember 24. napján létrejött szerződések tárgyukat ( építési beruházás, Kecskéd Község területén járda-felújítási munkálatok végzése), valamint a teljesítési helyszínéből ( Kecskéd) és az elvégzendő építési munkák jellegéből ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződéseknek kell tekinteni. A fenti szerződésekben rögzített építési beruházások egybeszámított (1.376.000 Ft +áfa, és 14.852.725 Ft +Áfa) értéke nettó 16.228.725 Ft, amely meghaladja a 2014. évre építési beruházásra irányadó nemzeti értékhatárokat, így közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelező lett volna. A keresetében hivatkozott arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 127.. (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivételek fennállnak jelen szerződések esetében, figyelemmel arra, hogy a szerződések teljesítéséhez közérdek fűződik. A bírság kiszabásának jogalapját abban jelölte meg, hogy az érvénytelenséget a bíróság állapítja meg és az érvényessé nyilvánítás objektív jogkövetkezménye a bíróság által kiszabandó bírság, így a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság meghozott határozatában kiszabott bírságnak sem jogalapja sem annak indoka nem azonos. I.r. alperes ellenkérelmében kérte, hogy a bíróság felperes keresetét utasítsa el és a bírság kiszabását mellőzze. Hivatkozott arra, hogy a két szerződést egybekapcsolta a felperes és figyelmen kívül hagyta azt, hogy a második szerződés vonatkozásában egy előre nem látható munka merült fel. I.r. alperes álláspontja szerint nincs alapja a teljesítéssel megszűnt kötelemre vonatkozó szerződés érvénytelensége megállapításának. A bírság kiszabása vonatkozásában I.r. alperes álláspontja szerint felperes nem vizsgálta, hogy az érintett pót-munkák előreláthatóak voltak-e, véleménye szerint a második szerződésben rögzített tárgyi munkák nem voltak előreláthatóak, a költségvetési kiírásban nem szerepeltek és ezekre a műszaki problémákra a munkavégzés megkezdése előtt nem is lehetett számítani. I.r. alperes hivatkozott arra, hogy a bírság kiszabásánál a 2014. szeptember 24. napján aláírt vállalkozási szerződést lehet figyelembe venni. II.r. alperes ellenkérelmében kérte, hogy a bíróság felperes keresetét utasítsa el és marasztalja a perrel felmerült költségekben. Hivatkozott arra, hogy a 2014. szeptember 24. napján kötött vállalkozási szerződés nem pót-és többletmunkára vonatkozó új szerződésnek, hanem műszaki szükségességből felmerülő többletmunkára vonatkozó szerződésmódosításnak minősül, így ezen szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Il.r. alperes másodlagosan kérte a bíróságot, hogy visszamenő hatállyal 4
nyilvánítsa érvényessé a szerződéseket, figyelemmel arra, hogy a szerződéskötést megelőző helyzet nem állítható helyre. A bírság kiszabása vonatkozásában hivatkozott a 2007/66 EK Irányelvre, melynek értelmében az ajánlatkérő vonatkozásában szabható ki bírság, erre való tekintettel kérte a bíróságot, hogy a Il.r. alperes vonatkozásában a bírság kiszabását mellőzze. Felperes keresete az alábbiak szerint részben megalapozott: A bíróság mindenekelőtt a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy peres felek közötti jogviszonyra - különös tekintettel Közbeszerzési Döntőbizottság 2015. szeptember 28. napján kelt D.719/6/2015. szám alatti határozatára és I.r. és Il.r. alperes között 2014. augusztus 13. napján és 2014. szeptember 24. napján létrejött szerződésekre - az akkor hatályos közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel arra, hogy az új közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény rendelkezései 2015. november 1-jén léptek hatályba, illetőleg az érvénytelenségre és annak jogkövetkezményeire a 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény l..-ára. A bíróság rögzíti, hogy - figyelemmel arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságának D.719/6/2015. számú határozatával szemben sem I.r. sem Il.r. alperes nem élt jogorvoslattal a törvényes határidőn belül, ezért a fenti határozatban megállapított tényállásban foglaltak vitatására nincs törvényi lehetőség. A Kbt. 5. -a alapján közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 6. (1) bekezdése értelmében e törvény alkalmazásában ajánlatkérők: a) a minisztérium, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács; A bíróság a fentiek alapján megállapította, hogy I.r. alperes, mint helyi önkormányzat ajánlatkérőnek minősült. A Kbt. 7. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. 5
A Kbt. 7.. (3) bekezdése értelmében az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése. A bíróság rögzíti, hogy az I.r. és Il.r. alperesek 2014. augusztus 13. napján, majd 2014. szeptember 24. napján vállalkozási szerződést kötöttek, melyeknek tárgya építési beruházás volt: a Kecskéd Község területén járda felújítási és pót-munkálatok elvégzése. A bíróság osztotta felperes azon álláspontját, illetve nem fogadta el I.r. alperes azon álláspontját, hogy két szerződés értékét nem lehetett volna összeszámítani az alábbiakra figyelemmel: Magyarország 2014. évi Központi Költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 63. (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 10 (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár, (kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre) 2014. január 01. napjától 2014. december 31. napjáig építési beruházás esetén 15,0 millió Ft. A Kbt. 10. (1) bekezdése alapján a közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). A Kbt. 10.. (2) bekezdése értelmében az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Kbt. 10.. (3) bekezdés szerint az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. A Kbt. 10.. (4) bekezdése alapján az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A Kbt. 11. (1) bekezdése alapján a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. -okban foglaltakra tekintettel megállapított - 6
legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 16. (1) bekezdése szerint az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni. A Kbt. 16. (2) bekezdés szerint az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is. A Kbt. 16.. (3) bekezdése értelmében az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése értelmében az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyben foglaltak érvényesítésével elkészített engedélyezési terv, vagy kiviteli terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmaz az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. Az 5. (1) bekezdés a)-e) pontja esetében az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségbecslést kell irányadónak tekinteni. A Kbt. 18. (1) bekezdése alapján tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Az Európai Bíróság C-16/98.SZ. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. Ennek kimondása lényeges arra tekintettel, hogy e, valamint a 18. (2) bekezdése alapján figyelmet kell fordítani arra, hogy a becsült érték kiszámítása során az egy beruházásért járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei és a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat azt követeli meg, hogy az ajánlatkérő - értékét tekintve - ne bontson részekre olyan közbeszerzéseket, amelyek funkcionális megközelítésben egy egységes beszerzésnek minősülnek. A C-16/98. sz. ítéletben a Bíróság kimondta: az egy építési beruházás fennállásának 7
megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. A Bíróság rámutatott, hogy egyéb tényezők, mint az ugyanazon ajánlatkérő személye vagy, hogy a különböző szerződésekben foglaltakat ugyanazon vállalkozás is tudná teljesíteni, a körülményektől függően utalhatnak egy építési beruházás fennállására, a döntő szempont azonban az építési munkák eredményének funkcionális egysége. I.r. és Il.r. alperes között a 2014. augusztus 13. napján és 2014. szeptember 24. napján létrejött szerződések tárgyukat (építési beruházás, Kecskéd Község területén járda-felújítási munkálatok végzése), valamint a teljesítési helyszínéből (Kecskéd) és az elvégzendő építési munkák jellegéből ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződéseknek kell tekinteni. A fenti szerződésekben rögzített építési beruházások értéke (1.376.000 Ft +áfa, és 14.852.725 Ft +Áfa) egybeszámított értéke nettó 16.228.725 Ft, amely meghaladja a 2014. évre építési beruházásra irányadó nemzeti értékhatárokat. A bíróság az I.r. alperes által nem támadott Közbeszerzési Elatóság Közbeszerzési Döntőbizottságának D.719/6/2015. számú határozata és a fenti jogszabályhelyek figyelembevételével rögzítette, hogy a törvény alanyi hatálya alá tartozó I. r.alperes megsértette a Kbt. 5 -át azzal, hogy a Kbt.-ben meghatározott törvényi feltételek fennállása ellenére nem folytatott le közbeszerzési eljárást a II. r. alperessel 2014. augusztus 13. napján és 2014. szeptember 24. napján a fenti tárgyban megkötött szerződés megkötését megelőzően. A Kbt. rendelkezése szerint a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés esetén a Kbt. 164 (1) bekezdése szerint a felperes köteles érvénytelenségi pert indítani. A törvény a Közbeszerzési Döntőbizottságot eljárás indítási joggal és kötelezettséggel ruházza fel arra az esetre, amikor a törvény 127 (1) bekezdés a) és c) pontjai szerinti jogsértést állapít meg az ügy érdemében hozott határozatában. Ebben az esetben pert indít a szerződés érvénytelenségének és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Kbt. 127 -a a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Az (1) és (3) bekezdések a 2007/66/EK irányelv rendelkezéseit ülteti át a hazai jogba. A bíróság nem fogadta el I.r. alperes azon álláspontját, hogy nincs jogalapja a teljesítéssel megszűnt kötelemre vonatkozó szerződés érvénytelensége megállapításának az alábbiakra figyelemmel: A 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) a szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályai részben speciálisan érvényesülnek a közbeszerzési szerződéseknél. Az irányelvbe foglalt rendelkezések átültetésekor a jogalkotó a semmisség 8
kategóriáját alkalmazta oly módon, hogy ha a bíróság a perben megállapítja a szerződés Kbt. 127 (1) bekezdés a) és c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve az érvényteleimé válik. A Ptk. szövegezése alapján a semmisség megállapításához külön eljárásra nem lenne szükség, a semmis szerződés ipso iure érvénytelen a Kbt. azonban mégis úgy rendelkezik, hogy irányelv által előírt esetekben az érvénytelenséget a bíróságnak meg kell állapítania ahhoz, hogy a szerződés érvénytelennek minősüljön. A Kbt. 127 (1) bekezdése szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték. A fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a bíróság az I.r. és a Il.r. alperes között 2014. augusztus 13. napján és a 2014. szeptember 24. napján létrejött szerződések érvénytelenségét megállapította, figyelemmel arra, hogy a perbeli szerződést az I.r. és Il.r. alperes által nem támadott Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságának D.719/6/2015. számú határozata alapján a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg, tehát az a Kbt. 127 (1) bekezdése szerint semmis, azaz érvénytelen. A Kbt. 164 (1) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127 (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Kbt. 164 (4) bekezdése szerint ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza. A Kbt. 164.. (5) bekezdése alapján ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. A Ptk. 6:110. (1) bekezdése alapján az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. A (2) bekezdés szerint az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az érvényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől 9
fogva érvényes lett volna. A bíróság a rendelkezésre álló iratokat különösen a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságának D.719/6/2015. számú határozata, valamint a felek nyilatkozata alapján megállapította, hogy a szolgáltatás tárgyára tekintettel, hogy az eredeti állapot helyreállításának helye nincs, tekintettel arra, hogy a szerződésekben vállaltakat Il.r. alperes I.r. alperes felé Tatán 2014.október 22. napján kelt teljesítményigazolás alapján elvégezte. A fentiekre figyelemmel a bíróság a szerződést a Kbt. 164 (5) bekezdésére is tekintettel visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánította. A törvény az érvényessé nyilvánítás megállapítása esetén kötelező jelleggel bírság alkalmazását irányozza elő. A bírság összegének megállapításakor a bíróság mérlegelni jogosult a jogsértés súlyát, illetve az eset összes körülményét. A bíróság a bírság kiszabása tekintetében figyelemmel volt arra, hogy a felperes 400.000.-Ft bírságot szabott ki a közigazgatási eljárásban. A bíróság a bírság összegét 320.000 Ft-ban állapította meg, mely megfelelő szankció annak figyelembevételével, hogy a szerződés megkötésére és teljesítésére tekintettel a jogsértés nem reparálható, és hogy Kecskéd község területén a járda felújítására szükség volt, megállapítható a jelentős közérdek. Figyelembe vette továbbá a bíróság, hogy a közbeszerzési értékhatárt az I. r. alperes kisebb mértékben lépte túl, illetve figyelembe kellett venni z I. r. alperes éves költségvetését is. A bíróság az I. r. alperes terhére állapította meg a bírságot, hiszen a Kbt. 5 -a szerint az I. r. alperes, mint ajánlatkérő lett volna köteles a közbeszerzési eljárás lefolytatására, amely kötelezettségének az I. r. alperes nem tett eleget. A bíróság a felperes azon kérelmét elutasította, melyben az I. r. és IF r. alperest egyetemlegesen kérte kötelezni a perköltség megfizetésére. A bíróság a perköltség megállapításánál ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy az I. r. alperes kötelezettsége lett volna a közbeszerzési eljárás lefolytatása, ennek mellőzésére figyelemmel az I. r. alperes adott okot a perre. A bíróság a perköltség keretében megállapította, hogy a felperest jogtanácsos képviselte. A Pp. 75 (1) bekezdése szerin perköltség a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár bíróságon kívül merült fel. A (2) bekezdés szerint a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, a jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. A 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3 (1) bekezdése szerint ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a (2), (6) 10
bekezdésben foglaltak figyelembe vételével állapítja meg. A (2) bekezdés a) pontja szerint polgári perben az I. fokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő költsége, a lo.ooo.ooo.-ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5 %-a, de legalább 10.000.-Ft. A (2) bekezdés b) pontja szerint 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3 %-a, de legalább 100 000 Ft, A (6) bekezdés szerint a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság megállapította, hogy jelen perben a pertárgyérték magas, azonban a felperesi jogi képviselő kettő előkészítő iratot nyújtott be a bíróság részére, a tárgyalásokon személyesen nem jelent meg, így a bíróság a megállapítható ügyvédi munkadíjat 40.000.-Ft-ra mérsékelte, mely arányban áll a ténylegesen elvégzett jogi tevékenységgel is. A Tatabányai Járásbíróság illetékességét a Pp. 30 (1) bekezdése alapján a Pp. 29 (1) bekezdése szerinti általános illetékességre vonatkozó szabályok alapozták meg, hiszen közigazgatási per nem volt folyamatban a felperes D.719/6/2015 számú határozatával szemben, így a Kbt. 164 (6) bekezdés szerinti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékessége nem állapítható meg. A Kbt. 64 (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. Az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5 (1) bekezdés c) pontja alapján az I. r. alperest, mint helyi önkormányzatot teljes személyes illetékmentesség illeti meg. Az Itv. 56 (1) bekezdése szerint nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet vagy a törvény szerint illetékmentességet élvez. Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel állapította meg azt a bíróság, hogy a 973.700 Ft illeték az állam terhén marad. Mindezekre tekintettel a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A bíróság fellebbezési jogra történő figyelmeztetése a Pp. 233-234. -aiban, (l)-(5) bekezdéseiben foglaltakon alapul. Tatabánya, 2016. május 04. dr.gáll Attila Gábor bíró 11