Gyógyszerpolitika Hankó Zoltán V. évf. Budapest, 2013. október 14. 1 Vázlat I. POLITIKA Pártpolitika, közpolitika és szakpolitika II. EGÉSZSÉGPOLITIKÁRÓL GYÓGYSZERÉSZI NÉZŐPONTBÓL: ALAPDILEMMÁK Milyen rendszert építünk? Piac és verseny az egészségügyben Prioritások és értékválasztás III. GYÓGYSZERPOLITIKA A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői Piacszabályozás A gyógyszerügyi rendszer környezete V. évf. Budapest, 2013. október 14. 2
I. POLITIKA SZAKPOLITIKA - SZAKMAPOLITIKA Politika politika (politics, pártpolitika): pártok közötti versengés, vita a hatalom megszerzése és megtartása az intézményalakítás és a hatalmi szervezetrendszer működtetése politika (policy, közpolitika): államvezetés, államigazgatás, kormányzati politika a kormányzati cselekvés területe a köztevékenységek igazgatásának, eljárásainak (pl. gazdasági, jogszabályalkotó, rendvédelmi, biztonsági, financiális), aktivitásainak sokasága Szakpolitika pl. önkormányzati, ifjúság, monetáris, drog, egészség, gyógyszer health policy vagy health politics Szakmapolitika szakmai és gazdasági érdekvédelem szakmai önkormányzatiság minőségi és etikai normák V. évf. Budapest, 2013. október 14. 3 II. Az egészs szségpolitikáról l gyógyszer gyszerészi szi nézőpontbn pontból V. évf. Budapest, 2013. október 14. 4
Az egészs szségügyi gyi rendszer főf összetevői Egészségügyi rendszer Egészségpolitika Finanszírozás Erőforrások előállítása Szolgáltatások V. évf. Budapest, 2013. október 14. 5 Az egészs szségügyi gyi rendszer főf összetevői Egészségpolitika tervezés, irányítás, szabályozás, értékelés, információ-szolgáltatás; A kormánypolitika részer V. évf. Budapest, 2013. október 14. 6
Az egészs szségügyi gyi rendszer főf összetevői Egészségpolitika tervezés, irányítás, szabályozás, értékelés, információ-szolgáltatás; A kormánypolitika részer Finanszírozás Ki finanszírozzon Miből forrásteremtés Mire források allokációja: a finanszírozási módszerek Erőforrások előállítása Oktatás, kutatás-fejlesztés, beruházás Szolgáltatások szakmai jellemzők (milyen szolgáltatások, milyen minőségben) intézményi struktúra tulajdonosi struktúra V. évf. Budapest, 2013. október 14. 7 Az egészs szségpolitika alapdilemmái gyógyszer gyszerészi szi nézőpontbn pontból Magyarország g helye a globális lis világrendben Ki állítsa elő a szolgáltatásokat? Ki vásárolja meg? állam? nonprofit? forprofit? igénybevevő állam, közszolgáltatásként magas reálbér kell nagy adóbevétel kell 1. Ma Magyarországon nincs magas reálbér. 2. Az állam is kivonul a közösségi szolgáltatások finanszírozásából! 3. De az állam szerepének és felelősségének újragondolása megkezdődött! V. évf. Budapest, 2013. október 14. 8
Az egészs szségpolitika alapdilemmái gyógyszer gyszerészi szi nézőpontbn pontból Forrásig sigény növekedn vekedése Jellemző paraméterek Élettartam növekedése krónikus, degeneratív betegségek költségnövekedés Technológiai fejlődés költségnövekedés Iskolázottság, tájékozottság növekedése több igénybevétel költségnövekedés Orvosetikai szempont: minden betegért küzdeni kell költségnövekedés Defenzív orvosi szemlélet költségnövekedés Ingyenes ellátás igénybevétel fokozódása kiadások növekedése Szemléletváltozás sok társadalmi probléma medikalizálódik költségnövekedés Túlságosan kuratív szemlélet többletköltség Az egészségügyi költségnövekedés üteme nagyobb, mint a GDP növekedési üteme! Nem jut mindenre és mindenkire elég a pénz! 1. évf.rez. Budapest, 2012. október 13. 9 Az egészs szségpolitika alapdilemmái gyógyszer gyszerészi szi nézőpontbn pontból Prioritások és értékválasztás Orvosilag lehetséges Gazdaságilag megengedhető Orvosetikailag vállalható Priorizálni kell! V. évf. Budapest, 2013. október 14. 10
Az egészs szségpolitika alapdilemmái gyógyszer gyszerészi szi nézőpontbn pontból Prioritások és értékválasztás A priorizálás alapelvei (Eütv.) Hozzáférhetőség: állapotnak megfelelő ellátás elérhetősége térben és időben, az egészségügyi ellátás keretében biztosított, szakmai és jogi értelemben vett elérhetőség szegényebb országokban preferált, szociális elosztást preferáló rendszerekben fontos Esélyegyenlőség: mindenki számára egyenlő színvonalú és minőségű ellátáshoz való jutás, szolgáltató, finanszírozó, fogyasztó szándékain, lehetőségein, gazdasági, politikai, kulturális tényezőkön múlik, több ágazat együttes erőfeszítése kell hozzá, demokratikus elveket preferáló rendszerekben fontos Minőség: a megelőzésben, gyógyításban alkalmazott technológia fejlettsége az ellátás teljes spektrumára értett költségnövelő: a klasszikus beavatkozásoknál többszörös költségek az igények minőségi kielégítése megnöveli az újabb igényeket piacorientált rendszerekben fontos A három elvárás együtt ritkán valósítható meg! V. évf. Budapest, 2013. október 14. 11 Az egészs szségpolitika alapdilemmái gyógyszer gyszerészi szi nézőpontbn pontból Prioritások és értékválasztás A priorizálás szintjei Makroszintű priorizálás Mezoszintű priorizálás Mikroszintű priorizálás Egyéni szintű priorizálás V. évf. Budapest, 2013. október 14. 12
Az egészs szségpolitika alapdilemmái gyógyszer gyszerészi szi nézőpontbn pontból Prioritások és értékválasztás A priorizálás szintjei Makroszintű priorizálás a Központi költségvetésből mennyi jut az egészségügyre Mezoszintű priorizálás az E. Alap egyes fejezetei között milyenek az arányok Mikroszintű priorizálás milyen az adott technológia finanszírozása (pl. gyógyszer), a finanszírozás mértéke Egyéni szintű priorizálás milyen betegek juthatnak az adott egészségügyi szolgáltatáshoz /gyógyszerhez Az egyes szereplők érdeke eltérő! V. évf. Budapest, 2013. október 14. 13 III. A GYÓGYSZERPOLITIK GYSZERPOLITIKÁRÓL V. évf. Budapest, 2013. október 14. 14
A gyógyszer gyszerügyi gyi rendszer főf összetevői Gyógyszerügyi rendszer Gyógyszerpolitika (iparpolitika támogatáspolitika, ellátáspolitika) V. évf. Budapest, 2013. október 14. 15 A gyógyszer gyszerügyi gyi rendszer főf összetevői Gyógyszerügyi rendszer Gyógyszerpolitika (iparpolitika támogatáspolitika, ellátáspolitika) Finanszírozás Szolgáltatások Erőforrások előállítása, iparpolitika V. évf. Budapest, 2013. október 14. 16
A gyógyszer gyszerügyi gyi rendszer főf összetevői Gyógyszerügyi rendszer Gyógyszerpolitika (iparpolitika támogatáspolitika, ellátáspolitika) tervezés, irányítás, szabályozás, értékelés, információ-szolgáltatás Finanszírozás Szolgáltatások forrásteremtés, a források allokációja (a finanszírozási módszerek); szakmai jellemzők, intézményi struktúra, tulajdonosi struktúra; Erőforrások előállítása, iparpolitika V. évf. Budapest, 2013. október 14. 17 A gyógyszer gyszerügyi gyi rendszer főf jellemzői A gyógyszerell gyszerellátás s célja c és s feladata A gyógyszer mint termék biztosítása Információ, compliance, adherencia Egyéb termékek biztosítása Gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség, költséghatékonyság V. évf. Budapest, 2013. október 14. 18
A gyógyszer gyszerügyi gyi rendszer főf jellemzői A gyógyszerell gyszerellátás s célja c és s feladata A gyógyszer mint termék biztosítása Információ, compliance, adherencia Egyéb termékek biztosítása Gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség, költséghatékonyság Legyen gyógyszertár nyitva benne gyógyszer megfizethető a gyógyszer a gyógyszertárban felkészült szakember a szakember a beteg érdekét tekintse elsőnek V. évf. Budapest, 2013. október 14. 19 A gyógyszer gyszerügyi gyi rendszer környezetek Gazdasági gi-piaci környezetk Gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása) vertikális integráció Gyógyszertárak Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek vertikális integráció Új forgalmazási technikák Új gyógyszertárak, új tulajdonosok, új filozófia Új versenytársak V. évf. Budapest, 2013. október 14. 20
A gyógyszer gyszerügyi gyi rendszer főf jellemzői Gyógyszerpolitikai alapelvek A gyógyszerellátás az egészségügy része (1997. évi CLIV. tv. 102. ). A gyógyszerellátásért az államot alkotmányos felelősség terheli (677/B/1995. AB hat.). A felelősséget az államnak a gyógyszerellátás szereplőivel megosztva kell viselni. A gyógyszerellátásnak közérdekű szolgáltatásként kell funkcionálnia. A közszolgáltatással a közjót kell szolgálni. Érvényesülnie kell a szolidaritás, az igazságosság és a szubszidiaritás elvének. A szükségletalapú ellátásszervezést kell előtérbe helyezni. V. évf. Budapest, 2013. október 14. 21 A gyógyszer gyszerügyi gyi rendszer főf jellemzői Gyógyszerpolitikai alapelvek 1. A gyógyszerellátást döntően betegek veszik igénybe, akik vásárlási döntéseik során jórészt mások döntéseit (orvosok) hajtják végre, nem képesek teljes körűen tájékozódni a vásárolt termék/szolgáltatás szükségességéről, jóságáról és árának reális voltáról, érzelmileg elfogódottak és döntési képességük korlátozott, ezért a gyógyszertári/gyógyszerészi szolgáltatások bizalmi jellegűek, a beteg a döntéshozatal során segítségre szorul, a betegjogok érvényesítésére fokozottan kell figyelni. 2. A gyógyszerellátás szervezése és működtetése során törekedni kell a (költség)hatékonyság és a takarékosság érvényesítésére a betegek védelme érdekében, a közfinanszírozás (közösségi pénzek) magas aránya miatt. V. évf. Budapest, 2013. október 14. 22
A gyógyszer gyszerügyi gyi rendszer főf jellemzői Gyógyszerpolitikai alapelvek Az Európai Közösség Bíróságának 2009. május 19-i döntései szerint a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvénél erősebb az élet és az egészség védelme valamint a közegészségügyi érdek, emiatt a tagállamok eltérhetnek a versenypiaci szabályozástól a gyógyszertárak létesítésének, tulajdonlásának és működtetésének szabályozásában, nem biztonságosabb és nem hatékonyabb a liberális gyógyszerellátás mint a szabályozott rendszereknél, a biztonság, a minőség és a hatékonyság garanciája a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész, a gyógyszerész függetlensége a gyógyszerpiac többi szereplőjével szemben (gyárak, nagykereskedők, orvosok) különösen fontos, a gyógyszerésznek a betegérdeket és a költségtakarékosság elvét is figyelembe kell venni, a betegellátásban résztvevő gyógyszerésszel szemben hivatásetikai követelmények támaszthatók. V. évf. Budapest, 2013. október 14. 23 A gyógyszer gyszerügyi gyi rendszer főf jellemzői Gyógyszerpolitikai alapelvek Az Európai Közösség Bíróságának 2009. május 19-i döntései szerint a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvénél erősebb az élet és az egészség védelme valamint a közegészségügyi érdek, emiatt a tagállamok eltérhetnek a versenypiaci szabályozástól a gyógyszertárak létesítésének, tulajdonlásának és működtetésének szabályozásában, nem biztonságosabb és nem hatékonyabb a liberális gyógyszerellátás mint a szabályozott rendszereknél, a biztonság, a minőség és a hatékonyság garanciája a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész, a gyógyszerész függetlensége a gyógyszerpiac többi szereplőjével szemben (gyárak, nagykereskedők, orvosok) különösen fontos, a gyógyszerésznek a betegérdeket és a költségtakarékosság elvét is figyelembe kell venni, a betegellátásban résztvevő gyógyszerésszel szemben hivatásetikai követelmények támaszthatók. Az Európai Közösség Bíróságának 2010. június 1-i döntése szerint A párhuzamos feladatot ellátó struktúrák lehetővé tétele felesleges és káros Indokolt lehet a geográfiai és demográfiai szabályozás V. évf. Budapest, 2013. október 14. 24
Általános gyógyszerpolitikai gyszerpolitikai célok Hatásosság (eredményesség) Gyógyszerbiztonság (pl. jó minőségű, hatásos gyógyszer, megfelelő választási és alkalmazási információk, hamisítás kizárása) Gyógyszerészi szolgáltatás-minőség (pl. öngyógyszerelés, gyógyszerészi gondozás, betegérdek) V. évf. Budapest, 2013. október 14. 25 Általános gyógyszerpolitikai gyszerpolitikai célok Hatásosság (eredményesség) Gyógyszerbiztonság (pl. jó minőségű, hatásos gyógyszer, megfelelő választási és alkalmazási információk, hamisítás kizárása) Gyógyszerészi szolgáltatás-minőség (pl. öngyógyszerelés, gyógyszerészi gondozás, betegérdek) Hatékonyság (költség-hatékonyság) Termelési hatékonyság a gyógyszer-kereskedelemben Allokációs hatékonyság a megfelelő ár-hatás arányú gyógyszerek alkalmazásában V. évf. Budapest, 2013. október 14. 26
Általános gyógyszerpolitikai gyszerpolitikai célok Hatásosság (eredményesség) Gyógyszerbiztonság (pl. jó minőségű, hatásos gyógyszer, megfelelő választási és alkalmazási információk, hamisítás kizárása) Gyógyszerészi szolgáltatás-minőség (pl. öngyógyszerelés, gyógyszerészi gondozás, betegérdek) Hatékonyság (költség-hatékonyság) Termelési hatékonyság a gyógyszer-kereskedelemben Allokációs hatékonyság a megfelelő ár-hatás arányú gyógyszerek alkalmazásában Igazságosság Dominánsan szolidaritáselv Szükséglet alapú hozzáférés esélyegyenlőség Ellátásbiztonság (azonos esélyű hozzáférés térben és időben) V. évf. Budapest, 2013. október 14. 27 Általános gyógyszerpolitikai gyszerpolitikai célok Hatásosság (eredményesség) Gyógyszerbiztonság (pl. jó minőségű, hatásos gyógyszer, megfelelő választási és alkalmazási információk, hamisítás kizárása) Gyógyszerészi szolgáltatás-minőség (pl. öngyógyszerelés, gyógyszerészi gondozás, betegérdek) Hatékonyság (költség-hatékonyság) Termelési hatékonyság a gyógyszer-kereskedelemben Allokációs hatékonyság a megfelelő ár-hatás arányú gyógyszerek alkalmazásában Igazságosság Dominánsan szolidaritáselv Szükséglet alapú hozzáférés esélyegyenlőség Ellátásbiztonság (azonos esélyű hozzáférés térben és időben) Egyéb értékek A gazdaságilag megengedhető, (orvos)szakmailag lehetséges és etikailag vállalható összhangja A támogatáspolitika, az iparpolitika és a gyógyszerellátási politika összhangja Társadalom- és családpolitikai célok érvényesítése Nemzeti keretek biztosítása V. évf. Budapest, 2013. október 14. 28
A gyógyszerpolitika gyszerpolitika beavatkozási pontjai Forrásteremtés Járulékok, (külön)adók, Co-payment Termékdíjak V. évf. Budapest, 2013. október 14. 29 A gyógyszerpolitika gyszerpolitika beavatkozási pontjai Forrásteremtés Járulékok, (külön)adók, Co-payment Termékdíjak Forrásallokáció (finanszírozási technika) Ár- és árrés-szabályozás, Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika Szankcionáló és ösztönző technikák V. évf. Budapest, 2013. október 14. 30
A gyógyszerpolitika gyszerpolitika beavatkozási pontjai Forrásteremtés Járulékok, (külön)adók, Co-payment Termékdíjak Forrásallokáció (finanszírozási technika) Ár- és árrés-szabályozás, Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika Szankcionáló és ösztönző technikák Szabályozás Jogalkotás Államigazgatás, hatóságok V. évf. Budapest, 2013. október 14. 31 A gyógyszerpolitika gyszerpolitika beavatkozási pontjai Forrásteremtés Járulékok, (külön)adók, Co-payment Termékdíjak Forrásallokáció (finanszírozási technika) Ár- és árrés-szabályozás, Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika Szankcionáló és ösztönző technikák Szabályozás Jogalkotás Államigazgatás, hatóságok (Szervezet) V. évf. Budapest, 2013. október 14. 32
A gyógyszerpolitika gyszerpolitika beavatkozási pontjai Forrásteremtés Járulékok, (külön)adók, Co-payment Termékdíjak Forrásallokáció (finanszírozási technika) Ár- és árrés-szabályozás, Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika Szankcionáló és ösztönző technikák Szabályozás Jogalkotás Államigazgatás, hatóságok (Szervezet) Minőségi/szakmai/etikai normák Képzés, kompetenciák Etikai szabályozás Szakmai önkormányzat V. évf. Budapest, 2013. október 14. 33 A kormány gyógyszer gyszerügyi gyi programja A kormány gyógyszerügyi programja mindig az egészségügyi program része Jogalkotás, pl.: 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról Gyógyszer-gazdaságossági törvény Költségvetés, E. alap Finanszírozás Kiadások kordában tartása Széll KálmK lmán-terv Árhoz nyújtott támogatással rendelhető Teljeskörűen / részlegesen /nem finanszírozott gyógyszer Közgyógyellátás Generikus program Szolgáltatók kereskedelmi egységek vagy egészségügyi intézmények? az expediálás egészségügyi szolgáltatás Népegészségügyi programok Adatgyűjtés, -feldolgozás, értékelés Semmelweis-terv V. évf. Budapest, 2013. október 14. 34
Piacszabályoz lyozás Mire terjed ki a piacszabályoz lyozás? Gyógyszer a gyártás engedélyköteles, forgalomba-hozatal engedélyköteles zártutas forgalmazás, szabályozott árképzés szabályozott reklámozás, gyógyszertári értékesítés Gyógyszertár engedélykötelezettség, létesítés szabályozása, működtetés szabályozása, személyi jog, gazdasági társaságok szerepe, gyógyszerpiaci szereplők részvétele a gyógyszerellátásban, fúziótilalom Gyógyszerész diploma szakmai gyakorlat, gyógyszerkészítési monopólium, expediálási monopólium, személyi jog, felelős vezetői poszt, kötelező kamarai tagság V. évf. Budapest, 2013. október 14. 35 Köszönöm a figyelmet! V. évf. Budapest, 2013. október 14. 36