A knfliktus - A knfliktus fgalma, a knfliktusk fajtái A knfliktusk megítélése Hagymánys nézet szerint ártalmas, mert elvnja a figyelmet a fnts dlgkról, energiát és erőfrrást igényel rssz vezetés eredménye Mdern irányzat haszns lehet, mert A knfliktus fgalma elősegíti új taktika és stratégia kialakítását megakadályzza a túlztt megelégedettséget és kényelmességet Olyan ütközés, melynek srán igények, szándékk, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek kerülnek egymással szembe. A knfliktus egy lyan flyamat eredménye, amelyben valaki úgy érzi, hgy a másik fél egy számára fnts ügy megvalósításban akadályzza. A knfliktus összeegyeztethetetlen különbségeket jelent, ami ellentéthez vezet. A knfliktus egymás ellen irányul, a versengés pedig egy cél egymástól független elérésére. Gyakran erős érzelmi töltése van, indulatk kísérik. Ez nem mindig aránys a knfliktus valódi súlyával! Inkább függ a knfliktushrdzók személyiségétől, mentálhigiéniai állaptától és a környezettől. Knfliktusk frrása Infrmáció hiányából eredő knfliktusk Infrmációhiány, félreinfrmáltság, az infrmációk eltérő értelmezése, a bizalm hiánya az egyes infrmációkban, különböző nézőpntk a lényeges infrmációkat illetően, az infrmációk eltérő felhasználása az ítéletalktásban. A visznyrendszer knfliktusai
Erős negatív érzelmek, félreértések, szteretípiák, ismétlődő negatív magatartás, rssz hatásfkú kmmunikáció. Strukturális knfliktusk Eltérő helyzetek, eltérő szerepek, felelősség, a földrajzi helyzet eltérései, egyenlőtlen hatalm, hatáskör, a javak egyenlőtlen birtklása. Értékknfliktusk Eltérő értékrendek (jó, rssz, igazságsság stb.), eltérő világnézetek. Érdekknfliktusk (zérus összegű játék) Összeegyeztethetetlen szükségletek, versengés a szűkös erőfrráskért. Knfliktusk fajtái Személyen belüli (intrapersznális) A személyiség egyes részei között, vagy szerepeink között, szerepeinken belül. Az érzelmek fnts szerepet játszanak. Pl. ösztöneink, vágyaink knfliktusa erkölcsi szabályainkkal. Érett felnőtt: képes elviselni a knfliktuskat és kntrllálni saját reakcióit. Személyek közötti (interpersznális) Amikr két vagy több személy érdekei, szükségletei, vágyai ütköznek. Hatással van önbecsülésünkre, önérdekünkre, indulatainkra, meggyőződésünkre Csprtközi knfliktusk Két vagy több csprt érdekei, igényei, vágyai, céljai ütköznek. Indulatkat vált ki, a csprtn belül erősíti a khéziót, szélsőséges irányba is mehet, előítéletek. Nehéz felldani. Strukturális Adtt szervezeten belül keletkezik.
A közösség szervezeti frmája biznys személyt / személyeket előnyben (vagy hátrányban) részesít. Csprtközi és személyközi knfliktuskhz vezethet. Szerepknfliktusk Fgalmak: szerep, szerepelvárás, szerepküldés, szerepmegvalósítás Szerepelvárásk (Dahrendrf): kann, sll, muss Szerep-személy knfliktus Szerepen belüli knfliktus Szerepek közötti knfliktus Szerepküldő kzta knfliktus Szerepküldők kzta knfliktus Knfliktusk a pedagógiai gyakrlat srán A pedagógiai fglalkzás közben jelentkező összeütközés, nehézség, mely az érintetteket érzelmileg, lelkileg és értelmileg is megterheli (Becker) Értékek és szándékk összeütközése az iskla sajáts szciális mezőjében (Grdn) Szereplők alapján (Szekszárdiné): pedagógusk közti knfliktus szakmai személyes pedagógus szülő knfliktus pedagógus tanuló knfliktus tanulók közti knfliktus
A knstruktív knfliktuskezelés előfeltételei Önismeret Cping mechanizmusk Pzitív énkép Önérvényesítés, asszertivitás Prblémamegldási mintánk ismerete Emberismeret Empátia Értő figyelem, aktív hallgatás Én-üzenetek Együttműködés képessége Hatékny prblémamegldási képesség Én-állaptk és játszmák ismerete Önismeret - definíció ~ önmagunk jellemének, képességeinek ismerete ~ önmegértés ~ az egyén áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, mtívumrendszerébe, képessége arra, hgy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcslatkban (Pálffy, Katalin (1989): Bevezetés a pszichlógiába. Tankönyvkiadó, Budapest, 15..) Ókri Hellász híres jóshelye, Delphi: Ismerd meg önmagad! Önismeret révén beflyáslhatjuk srsunkat, jövőnket. Önismeret nélkül nem érthetjük meg embertársainkat, a körülöttünk lévő világt! Az érett személyiség önismerete magasfkú! Mélyebb önismeret A tudattalan késztetések, vágyak, elfjttt emlékek feltárása és feldlgzása
Sikeresebb prbléma megldás Hatéknyabb emberi kapcslatk Jbb knfliktuskezelés Hatéknyabb önmegvalósítás Kudarck után új célk kialakítása Testi-lelki betegségekből való gyógyulás Az önismeret hárm szintje (K. Pálffy, 1989) Az első (felszínes) szint az adttságkról és a képességekről való tudás szintje: saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről A másdik szint: mélyebb történeti szint: a ránk krábban ható élményekre vnatkzik. (Mik vltak ezek, és hgyan beflyáslták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdnképpen egyben a viselkedés és a szándékk összhangjára is vnatkzik. Arra, hgy vajn a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak?) A harmadik szint: az önismeret társas szintje: hgyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támaszttt elvárásknak; milyennek látnak másk, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakíttt képpel A személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének, önmegértésének a fkzása! Jhari ablak (Luft és Ingham) Nyílt terület: tulajdnságaink, viselkedési módjaink, érzések, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket másk is könnyen észrevehetnek. Rejtett terület: tulajdnságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, aznban másk elől szándéksan elrejtünk valamiért. Vak terület: tulajdnságaink, viselkedési módjaink, érzések, amelyeket másk ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában. Ismeretlen terület: tulajdnságaink, viselkedési módjaink, érzések, amelyekkel sem mi, sem másk nincsenek tisztában. (Rudas, 2001)
Az önismereti kerék (Nunally és Wackman) (Rudas (2001): Delfi örökösei. Önismereti csprtk elmélet, módszer, gyakrlatk. Új mandátum, Budapest) Érzet: az érzékszerveink által felfgtt ingerekből nyert infrmációk Értelmezés: az érzet intellektuális feldlgzása Érzelem: az érzelmi, indulati állaptaink megtapasztalása Szándék: az adtt helyzetben megjelenő vágyaink, akaratunk Cselekvés: az adtt helyzetben való viselkedés Típusk (Rudas, 2001) 1. Értelmezés, cselekvés. Az ilyen típusú ember lgikusan gndlkzik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit, szándékait nem tudatsítja. 2. Értelmezés, érzés, cselekvés. Az ilyen ember bezárkózik a saját világába, skat fglalkzik önmagával, a saját érzéseivel, nem veszi figyelembe a többi embert. 3. Érzékelés, érzés, cselekvés. Itt a lgikus gndlkdás marad ki, és ennek megfelelően a tudats szándék. Az ilyen embert érzelmei, indulatai "viszik", azknak megfelelően reagál a külvilági ingerekre. 4. Értelmezés, érzés. Nagy gndlati, lelki gazdagság jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem frdítják át cselekedetekbe. 5. Értelmezés összekeverése az érzelmekkel. Az ilyen embereknél a gndlatk és az érzelmek összekeverednek egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átélés túlzttan alacsny szintjében. 6. Szándék, cselekvés. Az ilyen ember nem értelmezi a másik személy üzeneteit, és nem tudatsítja a saját válaszait sem. Így a viselkedése gyakran kiszámítttnak, manipulatív szándékúnak tűnik. Az önismeret szükségessége Öngyógyító törekvés (knfliktusk, stb. miatt) Személyes hatéknyság Kíváncsiság Tudatsságra törekvés Az önismereti munka feltételezi az egyén aktív, tudats önmagával fglalkzását!
Az önismeret lehetőségei Legfntsabb a tudatsság, a flyamats önmegfigyelés! Az önismeret ssem befejezett (hamis: Én már ismerem magam ), hanem egész életen át tart! Technikái: Szakkönyvek használata Beszélgetés ismerősökkel Egyéni beszélgetés szakemberrel Önismereti csprtk Tréningek Tesztek, kérdőívek Egyéni reakciók a stresszre Agresszió Önpusztító viselkedés Hárítás Visszahúzódás Megalkuvás Kckázatvállalás Innvatív küzdelem Stb. Cping ~ megküzdési mód Érzelemrientált: a személy ekkr azzal fglalkzik, hgy enyhítse a stresszhelyzet kzta érzelmi reakciókat, megakadályzza a negatív érzelmek elhatalmasdását. Akkr is ilyet használ a személy, ha a helyzetet nem tudja megváltztatni. Prblémarinetált: ekkr a személy a helyzetre, a prblémára összpntsít, hgy megkísérelje azt megváltztatni, hgy a jövőben el tudja kerülni.
+ Társas támasz Érzelemközpntú megküzdés srán a negatív érzelmekkel többféle módn is megküzdhet a személy. viselkedéses stratégiák: ide tartzik a testmzgás mint prblémaelterelés, az alkhlizálás, drgk fgyasztása, dühkitörés, érzelmi támasz keresése barátknál. kgnitív stratégiák: ide tartzik a prbléma időleges félre tétele, a fenyegetettség csökkentése a helyzet jelentésének megváltztatásával. Lazarus és Flkman - a prblémaközpntú és érzelemközpntú megküzdési frmákn belül tvábbi nylcféle stratégia különíthető el - knfrntáció: ez a prblémával való szembehelyezkedést, aktív megküzdést jelenti; - eltávldás: a helyzettől való érzelmi és mentális távlságtartást jelenti, hgy energiát gyűjthessen a tvábbi megküzdéshez; - érzelmek és viselkedés szabályzása: ez az adtt helyzet megldását legjbban segítő érzelmi kifejezésmód és viselkedés megtalálását jelenti; - társas támgatás keresése: a társas környezet részéről rendelkezésre álló erőfrrásk, támgatásk keresését és kihasználását jelenti; - a felelősség vállalása: az észlelt, tulajdníttt kntrll vállalása kerül előtérbe; - prblémamegldás-tervezés: kifejezetten kgnitív, racinális stratégia, azknak a lehetőségeknek a kiértékelését jelenti, amelyek a helyzet megldását elősegíthetik; - elkerülés-menekülés: nem vállalja a knfrntációt, kilép a szituációból; - pzitív jelentés keresése: a negatív jelentésű esemény kihívásként, biznys szempntból pzitívként való értékelése történik ekkr; Ezek a stratégiák az egészséges, érett személyiség jellemzői! Patlgiás knfliktusmegldás esetén az érzelmek szabályzása zajlik, elsősrban az énvédelem, a szrngás csökkentése a cél, ez énvédő vagy elhárító mechanizmuskn keresztül zajlik. A születés, mint prblémamegldási minta Grf kutatásai
Feldmár (ld. később) Cping kutatásk: császármetszéssel születettek rsszabb megküzdők Méhen belüli hatásk szerepe (nem kívántak, életveszélyt megélők, örökbefgadttak, terhesség alatt gyászló anya depresszióra való hajlam nő) Az első megküzdés (születési trauma elmélet) a születés!!! Alapvető minta lesz!!! Empátia, én-közlések, kmmunikációt segítő és hátráltató tényezők Empátia Fgalma: A személyiség azn képessége, melynek segítségével bele tudja magát élni a másik lelkiállaptába. Ennek nymán meg tud érezni és érteni lyan emóciókat, indítékkat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módn nem fejez ki és amelyek a szituációból nem következnek törvényszerűen. A flyamat srán a személyiség beleéli, a másikba vetíti önmagát. Az empátiát beflyásló tényezők öröklődés, genetikus adttságk a személyes neveltetésből adódó egyéni különbségek a képességekben személyes krábbi tapasztalatk a személy pillanatnyi hangulata az adtt helyzet, szituáció Az empátiát elősegítő legfntsabb nevelési tényezők meleg, szeretetteljes, érzelmi támaszt nyújtó légkör a gyermek cselekedetét követő érvelés, magyarázat, amelynek célja, hgy a gyermek megértse, tetteinek máskra nézve következményei vannak. Ez elsősrban agresszió esetén fnts másk nézőpntjának hangsúlyzása Az empátiás készség kialakulását leginkább hátráltató nevelési tényezők hideg, rideg érzelmi légkör
a másk szempntjait nélkülöző, egcentrikus magatartás az agresszív megnyilvánulásk következmény nélkül hagyása Nemi különbségek A nők általában nagybb empátiás készséggel bírnak, mint a férfiak, kivéve a kgnitív jellegű perspektívafelvételt, melyben a férfiak is ugyanlyan jók. A CSALÁDI NEVELÉS NAGYON FONTOS AZ EMPÁTIÁBAN, DE MIVEL EZ A KÉSZSÉG NAGY RÉSZBEN TANULT, EGÉSZ ÉLETEN ÁT FEJLESZTHETŐ, EZÉRT AZ ISKOLAI NEVELÉSNEK IS ÓRIÁSI SZEREPE VAN! Te-üzenetek Általában nem érik el céljukat Kársítják a személyes kapcslatkat, mert: - Bűntudatt keltenek. - Hibáztatásnak, megalázásnak, bírálatnak, elutasításnak érzik őket. - A másik személy megbecsülésének hiányát közvetítik. - Gyakran ellentámadást vagy megtrlást váltanak ki. - Sértik a másik önbecsülését. - Nem ösztönöznek arra, hgy a másik váltztassn a nem elfgadható viselkedésén. - Sértve érzik magukat és utóbb neheztelnek ránk. - Gyakran érzik büntetésnek a Te-üzeneteket. Én-üzenetek Úgy közölni, hgy ne támadjunk! Szabályk: Ne rntsa a kapcslatt Minimális negatív értékelés Segítse elő a váltzás iránti hajlandóságt
Tehát: Alktóelemek: A prbléma ka Személyemre tett hatása Érzéseim az el nem fgadható viselkedés rövid leírása az őszinte érzések megfgalmazása az el nem fgadható viselkedésből fakadó knkrét, ránk háruló következmények +1 kérés / kérdés megfgalmazása Az én-üzenet azt fejezi ki, hgy én is ember vagyk, nekem is vannak prblémáim és érzéseim, mint mindenki másnak. Az én-üzenet a prblémával rendelkező ember segítségkérése, amiről nehéz nem tudmást venni. Knfrntáló és megelőző én-üzenet Pl. Szeretném, ha megmndanád előre, mikr nem jössz haza egyből iskla után, hgy ne izguljak annyit. Pl. Ha ekkra zaj van, akkr megfájdul a fejem, és nem fgk tudni figyelni rád (rátk). Pl. Ha fegyelmezetlenül írjátk a dlgzatt, akkr úgy érzem, hiába vagyk krrekt veletek, és dühös leszek. Dühösen kevésbé jóindulatúan tudk javítani. Grdn TET AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ, HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓT GÁTLÓ VERBÁLIS TÉNYEZŐK AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ, HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓT GÁTLÓ VERBÁLIS TÉNYEZŐK AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ, HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓT GÁTLÓ NEMVERBÁLIS TÉNYEZŐK AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ, HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓT SEGÍTŐ VERBÁLIS TÉNYEZŐK AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ, HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓT SEGÍTŐ NEMVERBÁLIS TÉNYEZŐK