Integrált Pedagógiai Rendszer

A Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda Széchenyi István Körzeti Általános Iskolája Integrált Pedagógiai Rendszer A Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda Pedagógiai Programjának 10/8. sz. melléklete

A HÁTRÁNYKEZELÉS PEDAGÓGIAI RENDSZERE Az elmúlt tíz év gazdasági, társadalmi változásai iskolánk tanulóinak életkörülményeire olyan hatással voltak, amelynek következményeként a hátrányos helyzetű tanulók száma folyamatosan nőtt. Ezért a törvényi előírásokat figyelembe véve, oktató-nevelő munkánkban kiemelt feladatnak tekintjük ezen tanulók szociális és képességbeli különbségéből eredő hátrányok kezelését. I. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI 1. INTEGRÁCIÓS STRATÉGIA 1.1. HELYZETELEMZÉS 1.1.1. Rövid intézménytörténet A Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda a város önkormányzatának döntése értelmében 2007. augusztus 1-jén kezdte meg működését. Három alapfeladatot ellátó intézmény összevonásából született meg és lett többcélú, közös igazgatású intézmény. Az intézményegységek története eltér egymástól, bár ezelőtt is voltak köztük együttműködési, kapcsolódási pontok. Intézményeink közül legrégibb múlttal a Széchenyi István Általános Iskola büszkélkedhet. Az 1659-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szól először az iskolamester munkájáról, azaz, közvetetten Csorna iskolájáról. 1886-ból van adatunk Csornán működő óvodáról, melyet szerzetesnők vezettek. A világi óvodai nevelés a második világháború után bontakozott ki városunkban. Különösen megnőtt az igény a gyermekek óvodai elhelyezésére az 1970-es években. Ekkortól alakult ki a mai intézményhálózatunk, amely kiépítésénél elődeink arra törekedtek, hogy a gyermekek szülei a városon belüli lakóhelyükhöz a lehető legközelebb találják meg az óvó szolgáltatást. 1964-2

ben indult a művészeti képzés városunkban. A zeneiskola 1990-ben jutott önálló épülethez. Eredendően a zeneiskola a Széchenyiben kezdte meg működését, napjainkban ismét az iskola falai közt történik a művészeti alapoktatás zenei, képzőművészet és dráma tanszakokon. A többcélú intézmény a három éves kortól akár huszonkettő éves korig is (művészeti oktatás) nevelési, oktatási területet biztosít Csorna város és a környező falvak gyermekei, tanulói részére. 1.1.2. Az iskola társadalmi környezete Iskolánk agrár jellegű területen, kisvárosban, előnytelen gazdasági környezetben tölti be nevelési-oktatási feladatait. Környezetünk átalakulási folyamatai kedvezőtlen hatásúak az iskolai életre. A családok egy részében a megélhetési gondok elfordítják a szülők figyelmét a gyermekről, sőt sok esetben a családok felbomlásához is vezetnek. Gyermekeink több mint 10,8 %-a csonka családban él, s a roma, cigány tanulóink száma évről-évre emelkedő tendenciát mutat. A szocializációs nehézségek miatt egyre több a viselkedési-, magatartási- és tanulási zavarral küzdő gyermek. A kedvezőtlen hatások tanulóink közel 21 %-át anyagi, környezeti hátrányos, 5,2 %-át veszélyeztetett helyzetbe hozták. Évről évre nő azonban azon szülők száma is, akik felismerik, hogy a tudás abszolút értelemben olyan érték, amelynek részleges hiánya is nagymértékben korlátozza a pályaválasztás, továbbtanulás és a társadalmi beilleszkedés sikerét. Így a megrendelői kör, vagyis a szülők értékrendje, elvárása az iskolánkkal szemben igen széles skálán mozog. Tanulóink személyiségét az iskolán kívüli kulturális környezet is nagymértékben alakítja. Hagyományosan jó kapcsolatunk van a társ- és közművelődési intézményekkel, melyek megannyi élményforrást biztosítva a kulturális igény felébresztését, a nevelés színtereit szélesítik. 3

1.1.3. Az iskola gazdasági környezete Az iskola önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Vállalkozói tevékenységet nem folytathat. Munkáltatói jogkörben teljes körűen jár el. Felügyeleti szerve: Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. 1.1.4. Az iskola kulturális környezete A városban működik intézményünkön kívül egy katolikus, egy alapítványi általános iskola és az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola is. Három középfokú oktatási intézmény van településünkön, egy gimnázium, egy mezőgazdasági és egy szakképzést végző intézmény. Közoktatási intézményeken túl, széles programkínálatot nyújtó Művelődési Központ, Múzeum, Városi Könyvtár működik, melyek kultúránk aktív megismerését szolgálják. A társintézményekkel széleskörű munkakapcsolatot működtetünk. A Városi Családsegítő Központtal a hátránykompenzálás érdekében napi munkakapcsolatot tartunk fenn. 1.1.5. Az iskola aktuális állapota a. Épületek: A Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda intézményegységei közül a Kerényi György Művészeti Iskola a Széchenyi István Körzeti Általános Iskola falai között kapott helyett 2007. augusztus1-től, ugyanakkor a művészeti iskola külső telephelyekkel is rendelkezik. A Napközi Otthonos Óvoda központi épülete az iskolától 50 méterre található, de két egysége messzebb esik az általános iskola tömbjétől. Az intézményegységek műszaki állapota kivétel nélkül felújításra szorul. Csorna város közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve a helyzet 4

változtatását írja elő. Remény van arra, hogy pályázati forrásokból az óvoda és a Széchenyi Iskola épületeinek felújítása megtörténik. A nevelés alapvető eszközrendszere valamennyi területen rendelkezésünkre áll. Problémát jelent azonban a meglévő eszközök nagy színvonalbeli különbsége, illetve a számítástechnika területén az eszközök gyors elavulása. Bízunk abban, hogy a hiányos vagy elavult eszközkészletünket támogatással, pályázatokkal korszerűsíteni tudjuk. b. Diákok: Tanulóink létszáma jelenleg 550 fő, 23 tanulócsoporttal. A napközis ellátást 8 csoportban veszik igénybe diákjaink. Az intézményi étkeztetésben közel 344 tanuló részesül. Sajátos nevelési igényű 10 gyermek, többségüknek részképesség zavara van. További 67 tanuló tanulási-, beilleszkedési- vagy magatartási nehézségekkel küzd. Diákjaink közel 10,8 %-a csonka családban él, valamint 21 %-uk hátrányos helyzetű. Növekvő tendenciát mutat a túlkoros tanulók száma, ez azonban többnyire abból adódik, hogy az első osztályt közel 8 évesen kezdik a gyerekek. Diákjaink döntő többsége értéknek tekinti a tudást, a hatékony ismeretanyag-elsajátítás belső igényükké vált. Szívesen kapcsolódnak be a szakköri és tehetséggondozó foglalkozásokba, eredményesen vesznek részt a különböző versenyeken, pályázatokon. Végzős tanulóink szinte mindegyike továbbtanul, többségük valamelyik helyi középiskolában. Tanulóink eltérő családi környezetben élnek, így eltérő a szociális helyzetük, szocializációs szintjük, értékrendjük, személyiségük fejlettsége. 5

2008/09-es tanév Osztály / létszám HH fő HH HHH fő HHH SNI fő SNI csoport arány % arány % arány 1.a 27 9 33 2 7 -- -- 1.b 26 4 15 -- -- -- -- 1.c 26 8 33 -- -- -- -- 2.a 21 5 23,8 3 14,2 -- -- 2.b 21 2 9,5 5 23,8 1 4,7 2.c 21 3 14,2 2 9,5 1 4,76 3.a 18 5 27,7 -- -- 2 11,1 3.b 23 3 13 3 13 1 4 3.c 21 5 23 -- -- -- -- 4.b 27 3 11 3 11 -- -- 4.c 26 6 23 3 11 2 7,6 5.a 30 12 40 5 16,6 2 6,6 5.b 30 9 30 3 10 2 6,6 6.a 24 2 8,3 1 4,1 -- -- 6.b 26 4 15,3 1 3,8 -- -- 6.c 22 8 36,3 3 13,6 2 9 7.a 23 11 47,8 1 4,3 -- --- 7.b 21 8 38 2 9,5 -- -- 7.c 23 -- -- -- -- -- -- 7.d 25 1 4 -- -- 1 4 8.a 20 1 5 -- -- -- -- 8.b 22 4 18,1 -- -- -- -- 8.c 22 2 9 -- -- -- -- 6

c. Pedagógusok: A nevelő-oktató munkát 46 fő pedagógus végzi. A tantestületet szakképzett, innovatív pedagógusok alkotják. A szakos ellátottság teljeskörű. A nevelők többsége az alapképesítésen túl rendelkezik kiegészítő, speciális képzettséggel, tanfolyami végzettséggel. Kilenc fő szakvizsgát tett. A tovább- és önképzésen túl a pedagógusok innovatív tevékenysége a módszertani fejlesztésre is kiterjed, így többek között a kompetencia alapú oktatás kidolgozására. Tantestületünk elkötelezett a minőségi nevelő-oktató feladatellátás mellett. A tanári szerepbővülés elfogadása, a nyitottság jellemzi közösségünket. Adottságaink képessé tesznek az eltérő képességű, eltérő szociális helyzetű tanulók fogadására. Széleskörű módszertani repertoárunkból az egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott módszereket alkalmaznak a kollégák tanórákon, és a tanórákon kívüli foglalkozásokon, a differenciált óravezetés nálunk gyakorlat. Felvállalta tantestületünk a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátását. Az integrációt fejlesztő pedagógus, logopédus és gyógypedagógus segíti. A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, az alapkészségek fejlesztése kiemelt szerepet kap feladatellátásunkban. Az IPR szempontjából fontos képzéseken vettek részt pedagógusok: Kooperatív oktatásszervezés: 2 fő d. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: 1 fő iskolatitkár 5 fő takarító 1 fő portás 1 fő gondnok 7

1 fő fél állású udvari munkás 5 fő gazdasági dolgozó (1 fő gazdasági vezető, 3 fő könyvelő, 1 fő munkaügy) 1.2. CÉLOK 1.2.1. Általános céljaink Alaptétel: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze. Olyan légkört szeretnénk biztosítani, ahol a gyermek, a pedagógus, a vendég egyaránt jól érzi magát, ahol mindenki megtalálja azt a területet, ahol a képességeit kibontakoztathatja. Elkötelezettjei vagyunk az esélyegyenlőség megteremtésének, hogy minden gyermek, tanuló megfelelő színvonalon és körülmények között kapjon nevelést és oktatást. Figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a gyermekek, tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítjuk ki készségeiket, gyarapítjuk ismereteiket. Az óvodától a középfokú tanulmányokig a művészeti nevelésen át egységes nevelési elveket szeretnénk megvalósítani. Erősítjük az intézmény tagintézményei közötti egyenrangú partneri viszonyt, amelyben a kölcsönös előnyök, a közös célok határozzák meg a hosszú távú és a mindennapi együttműködést. Alapértékeink: gyermekközpontúság nyitottság, korszerűség tehetséggondozás képességek szerinti fejlesztés 8

hagyományőrzés a kisváros kínálta előnyök és lehetőségek kihasználása optimális személyiségfejlődést szolgáló képzési rendszer partnerközpontúság Az intézményben folyó nevelés céljai Nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődés elősegítése, az érzelmek kibontakoztatása. A nemzeti és az egyetemes emberi kultúra megismertetése, megőrzése, fejlesztése. Az óvodai, iskolai, városi és térségi hagyományok ápolásán keresztül a szülőföldhöz való kötődés erősítése. A természeti és az épített környezet iránti felelősség kialakítása, az erkölcsi tulajdonságok megerősítése. Az anyanyelvi kultúra ápolása, a kommunikációs és idegen nyelvi ismeretek megalapozása A test és a lélek harmonikus fejlesztésének biztosítása. Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése, kialakítása. A gyermeki, tanulói képességek kibontakoztatásának széleskörű biztosítása a kompetenciákon alapuló nevelés oktatás beindításával. Differenciálás a tananyagtartalomban, a követelmények szintjében, a módszerben (tehetségfejlesztés, hátránykompenzálás, esélyegyenlőség) A demokrácia tanítása, gyakorlása, megélése (az iskolai demokratizmus fejlesztése, jogérvényesítés, diákönkormányzatok) 1.2.2. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva évente közelítsen a jogszabályban előírthoz. 9

Intézményünkben az integrációs oktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya a teljes tanulói létszámhoz, valamint a település összes iskolájába járó hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya az összes tanulói létszámhoz viszonyított aránya megfeleljen a jogszabályban előírtaknak. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, elérni, hogy képességük (iskolai eredményességük) úgy változzon, hogy eredményesen (tanköteles korban) befejezzék az általános iskolát, sikeresen tudjanak középiskolát választani. 1.2.3. Az intézmény nevelő-oktató munkáját meghatározó célok és feladatok Célok A magyar és az egyetemes kultúra alapvető értékeit hordozó ismeretek elsajátítása a tanulók életkori sajátosságainak, képességeinek megfelelően. Feladatok Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, (írás, olvasás, matematikai és kommunikációs készség) személyiségjegyeit. Sikeres tankötelezettség teljesítése. A részképesség-zavarokkal küzdő tanulók esetében a minimumkövetelmények sikeres elsajátítása, a fogyatékosságok általi defektusok egyéni program szerinti folyamatos, eredményes javítása, szakértők (fejlesztő pedagógusok) és a szülők közreműködésével. Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, A természetes gyermeki nyitottságra alapozva fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, mozgáskultúrájukat, 10

alapvető képességek, készségek elsajátíttatása. manuális készségeiket, vizuális befogadóképességüket. Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti igény felébresztése. Komplex személyiségfejlesztő programok segítségével a szociokulturális hátrányok kompenzálása, valamint az eltérő képességű és a tehetséges gyerekek gondozása. Közéletiségre nevelés, toleranciakészség alakítása, előítélet mentesség, multikulturális tartalmak. A gyermekek munkakultúrájának megalapozása. Tehetséggondozás művészeti nevelés. Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség gondozása. Pályaorientációs tevékenység. Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási technikák megismerésében. Differenciált foglalkozások és a kooperatív tanulás módszerének megismerése után a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt, egy időben történő fejlesztése. Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való közreműködés, véleménynyilvánítás, a közösségért érzett felelősség átérzése. Helyes értékítélet alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia. A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az iskolai önkiszolgáló munka bővítésével játékosan munkára nevel. Az iskolába lépés kezdetétől megismertetjük a gyerekekkel a szellemi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk a közösségben végzendő munka szokásait. Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító tevékenységek elsajátítása. Mentálhigiénés programok keretében a gyerekekkel elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb ismérveit, s ezt rendszeresen gyakoroltatjuk. Minden tanulónkat képességeinek megfelelő iskolába igyekszünk orientálni. Szorgalmazzuk az érettségit adó intézményben való továbbtanulást. 11

Szülők bevonása az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tétele érdekében. A Szülői Munkaközösség segítségére számítva, segítséget nyújtunk a tőlünk ezt kérő családok számára a családsegítő és a kisebbségi önkormányzat közreműködésével. 2. A PROGRAM CÉLCSOPORTJA 2.1. KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK (2008/2009-es nevelési- és oktatási évben) Tanulók Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a szülei nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel: Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a családja rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül: Azoknak a tanulóknak a száma, 1.évf. 2.évf 3.évf 4.évf 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf Össz. 2 7 4 6 8 4 3-34 20 19 13 16 19 8 6 1 102 2 7 4 4 8 4 2-31 12

akik mindkét fenti kritériumnak megfelelnek: Az iskolaigazgató által a képességkibontakoztató felkészítésre javasolt tanulók száma (max. 10%) Az évfolyam tanulólétszáma összesen: A programban való részvételre jogosult tanulók száma: 2 2 1 2 3 2 2 2 16 79 65 64 52 62 73 91 64 550 4 9 5 6 11 6 4 2 47 2.2. AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ TANULÓK (2008/2009-es nevelési- és oktatási évben) Tanulók Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a szülei nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel: Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a családja rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül: 1. évfolyam 5. évfolyam 2 8 20 19 13

Az iskolaigazgató által az integrációs felkészítésre javasolt tanulók száma (max. 10%) Integrációs felkészítésben résztvevő tanulók száma összesen: 2 3 4 11 A tanulók száma összesen: 79 62 Integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes évfolyamlétszámhoz viszonyítva: 5 % 17,7 % 3. AZ ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET SEGÍTÉSE A Széchenyi István Körzeti Általános Iskola az óvoda közreműködésével dolgozta ki az óvoda-iskola átmenet segítését. 3.1. AZ ÓVODA - Nyílt napokat szervez a szülők, tanítók részére. - Biztosítja az egyéni kapcsolattartást a szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal. - Hosszabb hiányzás esetén az óvónő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársa felkeresi a családot és tájékozódik a hiányzás okáról. A védőnővel és az gyermekorvossal napi kapcsolatban lévő óvoda friss információkat szerezhet a gyermek megbetegedéséről. - A rendszeres óvodába járás révén kialakul az iskolába lépés előtt egy bizalmi légkör: 14

család és óvoda család és gyermekjóléti szolgálat, védőnő, gyermek és óvoda (mint intézmény) gyermek és óvónő (mint pedagógus) között hozzászokik egy rendszerezéshez a gyermek és a szülő is megtanulja az elvárható higiéniai szokásokat (étkezési, tisztálkodási) kialakul benne, hogy része a közösségnek. Az óvoda évente végez elégedettség, elégedetlenség-és igényfelmérést partnereik körében. Partnerként módunk van igényeinket elmondani. Információikat az egyéni fejlesztési tervek készítésénél felhasználjuk. DIFER A DIFER, egy diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer, amely az elemi alapkészségeket méri. 7 területet vizsgál, melyek a következők: - írásmozgás-koordináció - beszédhanghallás - relációszókincs - elemi számolási készség - tapasztalati következtetés - tapasztalati összefüggés-megértés - szocialitás 15

Ez a vizsgálat iskolánkban az 1. osztályos gyermekeknél kap nagy hangsúlyt. A mérések eredményeinek elemzésével a fejlesztés feladatai meghatározhatók. 2008/2009-es tanévben vizsgált tanulók: Osztály Gyermeklétszám HH tanuló HHH tanuló 1.a 6 fő 5 fő 3 fő 1.b 8 fő 3 fő ----------- 1.c 8 fő 3 fő ----------- Összesítés 22 fő 11 fő 3 fő 2008/2009-es tanév hátrányos helyzetű tanulói: Osztály HH tanuló/ ebből DIFER-rel vizsgált tanuló HHH tanuló / ebből DIFER-rel vizsgált tanuló 1.a 9 / 5 2 / 2 1.b 3 / 3 -- 1.c 3 /3 -- Összesítés 15 / 11 2 / 2 A DIFER vizsgálat összesítését a gyógypedagógus végzi. Ezt követően esetmegbeszélés következik. A gyermekeket tanító kollégák részletes tájékoztatást kapnak. A tanító a gyermek fejlődését nyomon követi, amelyről a szülőknek beszámol. A felmerülő problémákról a szakemberekkel konzultál. 16

ESETMEGBESZÉLÉS SZÜLŐKKEL negyedévente DIFER Gyógypedagógus neve: Szülő neve Időpont Szülő aláírása Gyógyped. aláírása és pedagógus aláírása ESETMEGBESZÉLÉS KOLLÉGÁKKAL havonta DIFER Gyógypedagógus neve: Pedagógus neve Időpont Pedagógus aláírása Gyógyped. aláírása 3.2. ÓVODAI ÁTMENET, AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS MÓDJA, SZEMPONTJAI (IMIP: Első osztályosok beíratása folyamatleírás szerint. 17

Cél: három optimális létszámú első osztály indítása, megvalósítva a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátását, valamint a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést.) Januárban az igazgató felkéri a következő tanév első osztályos osztálytanítókat. Az iskolában rendezett óvodás szülői értekezleten az igazgató, az igazgató helyettes és a leendő első osztályos tanító nénik bemutatkoznak, és bemutatják az iskolát. Márciusban, a beiratkozást megelőzően nyílt napot szervezünk, melyen fogadjuk az óvodásokat és szüleiket. Ezen a napon bemutatjuk az iskolában folyó munkát. A fenntartó által kijelölt időszakban megtörténik a beíratás. A csoportszámok engedélyezését követően megtörténik az osztályba sorolás, melynek elsődleges szempontja a heterogén tanulócsoportok kialakítása. Augusztus hónapban szülői értekezletet hívunk össze a beíratott első évfolyamosok szülei számára, ahol ismertetésre kerülnek: - az iskolakezdéssel kapcsolatos teendők, - az osztályba sorolás, - a házirend, - a taneszköz-igény. 4. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, PARTNERSÉGI KAPCSOLATOK KIÉPÍTÉSE, MŰKÖDTETÉSE Intézményünk a partnerközpontú működés kiépítését elvégezte. Évente frissíti partnerlistáját, a partneri kapcsolatoknak felelősi rendszere van. A MICS méri a működés minőségét, gondoskodnak a folyamatos fejlesztésről. 4.1. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐI HÁZZAL Folyamatosan biztosítjuk a szülők számára a döntési, egyetértési, véleményezési jogot, így részt vesznek az iskolai élet alakításában. 18

Legutóbbi javaslatuk alapján például a fogadó órák rendjén végeztünk nagyszabású változtatást, melynek sikerességét a közeljövőben fogjuk értékelni. Nemcsak a fogadó órák, de a szülői értekezletek rendjét is szabályoztuk. Az iskola pedagógusait, az iskola vezetését előzetes egyeztetés alapján, illetve esetenként e nélkül is felkereshetik problémáikkal a szülők. Folyamatosan tájékoztatjuk őket gyermekük tanulmányi eredményéről és az iskolai élet eseményeiről a kommunikációs csatornákon keresztül. Az osztályfőnök kollégák felismerve jelentőségét, családi programokat szerveznek, melyeken a gyermekek és szüleik nemcsak az osztályfőnökkel, hanem a többi szülővel is kötetlenül beszélgetve, szórakozva jobban megismerhetik egymás problémáit, örömeit. Az együttműködés a szülői házzal sok konkrét esetben megmutatkozik: - DÖK által szervezett rendezvényeken aktív szerepet vállalnak, - Osztálykirándulás-, túra szervezésében való részvétel, túravezetés, csomagszállítás. - Tanulmányi- vagy sportversenyek esetén településen kívüli helyszínre való kíséret, felügyelet. - Nyílt tanítási napokat szervezünk, ezeken mindig nagy az érdeklődés. - A Csornai Széchenyis Diákok Alapítvány szülői kuratóriuma segíti a programjaink megvalósulását. - Az iskolai Suli buli rendezéséhez kérjük a szülők segítségét. - Szülők bevonásával történik a papírgyűjtés, alapítványi bálok szervezése. - Igénybe veszünk a kísérő szülők segítségét szervezett színházlátogatás alkalmával. 4.2. EGYÜTTMŰKÖDÉS A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, NEVELÉSI TANÁCSADÓVAL Részt veszünk az iskolai egészségnevelési drog prevenciós programban. 19

Rendszeres, napi kapcsolattartás működik a tanulói igazolatlan hiányzások okainak felderítése és kivédése, a szociális hátrányokból eredő, tanulóinkat súlytó gondok megoldása érdekében az ifjúságvédelmi felelős közreműködése révén. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulóink vizsgálatát az Arany János Gyógypedagógiai Módszertani Központ, Nevelési Tanácsadóban ill. a Győr- Moson- Sopron Megyei Tanulásképességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál folyamatosan végzik, valamint a vizsgálat megállapításainak fejlesztését segítik. 4.3. KAPCSOLAT A SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLATOKKAL Iskolánk állandó és rendszeres kapcsolatban áll a következő intézményekkel: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Családsegítő Központ Helyi óvodák, általános iskolák Helyi és környező települések általános iskolái Helyi középiskolák Csornai Többcélú Kistérségi Társulás 4.4. KAPCSOLAT A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL A nyolcadik évfolyam befejezését követően diákjaink többsége valamelyik helyi középiskolában folytatja tanulmányait. A felvételi követelményeket, a helyi körülményeket jól ismerjük. Célirányosan tudjuk felkészíteni az oda jelentkező tanulókat. A nyomonkövetés folyamatában a két intézmény érintett pedagógusai szoros munkakapcsolatba kerülnek egymással, mely tovább erősíti a mind eredményesebb együttműködést. 20

A vidéki középiskolák beiskolázási rendjét, felvételi követelményeit szintén folyamatosan követjük az iskolaváltás eredményessége érdekében. Iskolánk pályaválasztási felelőse tanulóink továbbtanulásának koordinálása mellett folyamatos kapcsolatot tart az érintett középiskolák beiskolázási felelőseivel. 4.5. KAPCSOLAT A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL Óriási erőforrás rejlik a roma kisebbségi önkormányzattal való kapcsolat kiépítésében. Ez a feladat előttünk áll. 4.6. KAPCSOLAT A CIVIL SZERVEZETEKKEL Fontosnak tartjuk a partneri viszonyt a helyi társadalommal. Szerepvállalásunk a helyi társadalom életében pozitívan hat vissza. Iskolánk tanulói az Alapfokú Néptánc Iskola, Csornai Sport Egyesületeknek is tagjai. Tanárok, diákok együtt szurkolnak sikereikért a városi és területi versenyeken, bemutatókon. Lemorzsolódással és továbbtanulással kapcsolatos adatok 2007/2008 Fő/arány HH-s HHH-s SNI-s fő/arány fő/arány fő/arány Magántanulók 2 / 0,3 % -- -- -- Évfolyamismétlők 3 /0,3 % 2 / 66,6 % 1 33,3 % 250 óránál többet hiányzó -- -- -- -- 2007/2008 Fő/arány HH-s HHH-s SNI-s 21

fő/arány fő/arány fő/arány Gimnázium 47 / 43,9 % 2 / 4,2 % -- -- Szakközépiskola 34 / 31,7 % -- -- -- Szakiskola 26 / 24,2 % 12 / 46,1 % -- 4 /15,3 % Speciális szakisk. -- Nem tanul tovább -- II. TANÍTÁST, TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER KÉT ÉVRE VÁLASZTOTT ELEMEI 1. KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PROGRAMOK ÉS PROGRAMELEMEK 1.1. JELENLEGI FORMA 1.1.1. Önálló tanulást segítő fejlesztés Céljaink közt szerepel a tanulni tanulás legfontosabb technikáinak megismertetése és gyakoroltatása, ennek érdekében a tanulók önálló munkáltatása, önellenőrzésre, önértékelésre nevelése. Erre irányuló feladatokat, programokat rendszeresen alkalmazunk a mindennapi oktató-nevelő munkánkban tanórán és tanórán kívül is. Munkafüzetek, feladatlapok alkalmazása, önálló kutatómunkák folyóiratokban, lexikonokban. Felkészülés kiselőadásra, pl. életrajz, stb. Osztályfőnöki órák önálló témája a tanulás módszere, ahol a gyermekek megismerkedhetnek mások tanulási technikáival, illetve segítséget kaphatnak a sajátjuk javításához. 22

A beilleszkedési-, tanulási nehézségek, magatartási rendellenességek kiküszöbölésére az osztálytanító és a fejlesztőpedagógus közösen dolgoznak ki megfelelő programot az adott osztályra, tanulóra. A lebonyolításban logopédus és gyógypedagógus is segít. A tanulókat arra inspiráljuk, hogy az önálló ismeretszerzéshez használják az iskolai és a városi könyvtárat, illetve iskolán belül az Internetet is. 1.1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programot dolgoznak ki az osztálytanítók a képességmérés eredményéhez igazodóan figyelembe véve a tanulók egyéni adottságait. A program olvasásból, írásból, matematikából készül. Kollégáink évek óta eredményesen alkalmazzák a kommunikációs képességfejlesztő programokat, ezek megfelelő részét alkalmazzák a hátrányos helyzetű tanulók integrációjában. Új terepen, nyári táborokban, erdei iskoláink során megfigyeltük, hogy ez az új technika sokszor eredményesebben fejleszt, mint a hagyományosak. 1.1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése A hátrányos helyzetű tanulóink társaikkal együtt eddig is részt vettek mentálhigiénés programokban, pl. a rendőrség által szervezett DADA-foglalkozásokon, és a Városi Családsegítő Központ munkatársai által tartott drogprevenciós előadásokon. A DÖK rendezvényei is alkalmasnak bizonyulnak a szociális kompetenciák fejlesztésére. Ilyen DÖK által szervezett programok: Hagyományos iskolai közösségfejlesztő, közösségépítő programok: Iskolai szintű ünnepségek, rendezvények: - Széchenyi István születésének évfordulója. október 6-a, - október 23-a, 23

- Adventköszöntő - a magyar kultúra napján Himnuszmondó verseny - március 15-e - anyák napja - ballagás - tanévzáró - Osztály szintű ünnepségek, rendezvények: - Mikulás-nap - Osztálykirándulások,séták, kerékpártúrák - Farsang 1.1.4. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Alsó tagozatban megtörténik a képességek megalapozása, melyeket a felső tagozaton fejlesztünk tovább. Adaptált integrált tantervvel, tantárgyi modulokkal dolgozunk. 1.2. ELÉRENDŐ FORMA Az integrációs felkészítésre vonatkozó osztály-, illetve csoportkritériumok érvényesülésének folyamatos vizsgálata fenti programelemeken, és az adott elemek hatékonyságának, eredményességének mérése, javítása, folyamatos fejlesztése. A programelemek beépülnek a pedagógiai programba, teljes körű bevezetésük megtörténik. 24

2. INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK 2.1. JELENLEGI FORMA 2.1.1. Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Vonzerejük, így fejlesztő erejük nagy. Szervezésükkel a csoportszociális- és interperszonális képességek tudatos fejlesztése valósul meg. Iskolánkban a tanulók szabadidős programok iránti igényét maximálisan igyekszünk figyelembe venni. Osztályszinten döntenek a szülők a tanulók bevonásával a kirándulásokról, túrákról, erdei iskoláról, mozi-, színház- és hangverseny látogatásról, mivel ezek anyagi vonzata a szülőket terheli. Iskolánkban hagyománya van az osztályok erdei iskolai programjainak az anyagi terhek ellenére is. Kirándulások, túrák, alkalmával célul tűzik ki az osztályok, hogy egy-egy kulturális vagy természeti értékű helyet felkeressenek, megismerjenek. Az integrációt segítő programok közül kiemelkedő jelentőségűek a különböző sportfoglalkozások, melyek ezen túlmenően az egészséges életmódra nevelést is segítik. Foglalkozás Létszám fő /arány HH-s fő / arány HHH-s fő / arány SNI-s fő / arány DSK 288 / 52,3 % 57 / 19,7 % 22 / 7,6 % 8 / 2,7 % Furulya 67 / 12,1 % 11 / 16,4 % -- -- Nyelv szakkör 204 / 37 % 31 / 15,1 % 5 / 2,4 % 3 / 1,4 % Tánc 84 / 15,2 % 4 / 4,7 % 1 / 1,1 % 1 / 1,1 % Erdei iskola 123 / 22,3 % 19 / 15,4 % 5 / 4,0 % 2 / 1,6 % Zeneiskola 38 / 6,9 % 3 / 7,8 % -- -- Sport 82 / 14,9 % 6 / 7,3 % 2 / 2,4 % -- Művészeti iskola 60 / 10,9 % 12 / 20,0 % 2 / 3,3 % 1 / 1,6 % 25

Mindennapos testnevelés: Célunk, hogy a mindennapos testneveléssel a napi, rendszeres testmozgás elvégzésével a tanulóink az egészséges testi fejlődés, testi műveltség (ismeret, jártasság, készség, képesség) birtokába jussanak. Ezáltal csökkenjenek, illetve megelőzhetőek legyenek a különböző tartáshibák, testi deformitások. Feladatok: - a szervezet arányos fejlesztésének elősegítése, - a gerinc és a test statikai rendszerének megőrzése, - a törzsizomzat fejlesztése, - az alsó és a felső végtag sokoldalú fejlesztése, - az egészségi állapot romlásának megelőzése, - a deformitásokkal szembeni ellenállás kialakítása, - a meglévő deformitások javítása, korrigálása, - a koordinációs készségek javítása, fejlesztése, - az izomzat karbantartása nyújtó- és lazító gyakorlatok alkalmazásával, - a játékosság megőrzése az életkornak megfelelően. Prevenciós programunk elemei: - lúdtalpjavító gyakorlatsor - tartásjavító gerinc- és nyújtógyakorlat-sor Tömegsport foglalkozások: A tömegsport foglalkozásokon lehetőséget biztosítunk valamennyi tanuló számára a közös élményt adó játékra, mozgásra, a sportszerű viselkedés szabályainak begyakorlására. 26