FELMÉRÉS A HITELEZÉSI VEZETŐK KÖRÉBEN, A BANKOK HITELEZÉSI GYAKORLATÁRÓL A 2008 második félévére vonatkozó felmérés összesített eredményének ismertetése 2009. március Az elemzést készítette: Bakonyi Ákos - Homolya Dániel Pénzügyi stabilitás Összefoglaló: A Magyar Nemzeti Bank 2003 tavaszán indította el a banki hitelezési folyamatok jobb megértését szolgáló felmérését, melyet féléves gyakorisággal végez. A legújabb, idén január-februári időszakban végrehajtott felmérés a háztartási és vállalati szektor hitelezését, és az önkormányzatok bankok általi finanszírozását vizsgálta. A Hitelezési felmérés gyakorlatát az új felmérésben megújítottuk. Felülvizsgáltuk a felmérés kérdéseit, az eredményeket tartalmazó publikációt fókuszáltabbá tettük, megváltoztattuk a válaszok súlyozásának módszertanát (egyenlő súlyozás helyett piaci részesedés alapú súlyozásra tértünk át), továbbá a jövőben a hitelkínálati folyamatok kvalitatív jellegű tényezőinek lehető legszorosabb nyomon követése érdekében a jövőben negyedévente fogjuk végrehajtani a felmérést. Ezek a változtatások mind-mind a felmérés hatékonyságának javítását szolgálják és összhangban vannak a nemzetközi legjobb gyakorlattal. A háztartási hitelezéssel kapcsolatban a felmérés megállapítja: a bankok hitelezési hajlandósága mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelpiacon 2008 második félévében erőteljesen visszaesett. A bankok már az előző felmérésben szigorítási lépéseket jeleztek előre, de a vártnál is erősebb lett a szigorítás. A bankok az ár és nem-ár jellegű (például önrész, hitelfedezeti arány, megkövetelt hitelképességi szint) hitelezési feltételeiket is szigorították a háztartási hitelezésben, és 2009. I. félévében is folytatódni fog a feltételek szigorodása, melynek oka az ügyfelek hitelképességének romlása, a kedvezőtlen gazdasági kilátások, valamint a források nehezebb elérhetősége és drágulása. A svájci frank alapú hitelek kínálatát a bankok erőteljesen visszafogták. Egyúttal a bankok válaszai alapján a háztartási hitelek iránti kereslet is csökkent. Eddig nem volt érdemi portfolióromlás, de a következő félévben már várhatóan megjelennek majd a kockázatok. A hazai háztartási hitelezésben megjelenő szigorítási tendenciák már korábban érzékelhetők voltak a külföldi hitelezési felmérésekben (pl. euroövezet, USA, Egyesült Királyság). A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság erőteljesen csökkent, elsősorban a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, valamint az üzleti célú ingatlanhitelezésben. A válaszadók összességében a vállalati hitelek iránti kereslet erősödését érzékelték; míg a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet visszaesett (a beruházások visszaesése miatt), addig a rövidlejáratú hitelek iránti kereslet nőtt. A bankok elmondásuk szerint az előző félévhez hasonlóan szigorították hitelezési feltételeiket, mind az ár-, mind a nem-ár jellegű tényezőkben a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az (elsősorban az építőiparban tapasztalható) iparág-specifikus problémák, a csökkenő kockázati tolerancia és a likviditási helyzet romlása miatt. A válaszadók a portfolióminőség kismértékű romlását tapasztalták 2008 második félévében, és a bankok többsége szerint ez a trend folytatódni fog a következő félévben is. A vállalati szegmensre vonatkozó hazai eredmények hasonlóak a külföldi jegybankok felméréseiben jelzett szigorítási tendenciákhoz. Az önkormányzati szektorban a bankok az elmúlt félévben tovább szigorították hitelezési feltételeiket, és a következő félévre az előző félévhez hasonlóan mérsékelt önkormányzati hitelkeresletet várnak. 1
Az eredmények bemutatása 1 A felmérés eredményeit a kapott válaszok alapján szöveges elemzésben, illetve a válaszokat bemutató grafikonok segítségével ismertetjük. Az egyes részpiacokra vonatkozó ábrákat az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet módszertani összefoglalót ad 2, a hitelezési állományokra vonatkozó adatok a 3. számú mellékletben jelennek meg, míg a kérdésekre adott válaszok részletesen a 4., 5. és a 6. számú mellékletekben (külön Excel alapú fájlmelléklet táblában) találhatók meg. A visszatekintő kérdések 2008 második félévére, az előretekintő kérdések 2009 első félévére vonatkoznak. A kérdések a megelőző félévihez képest tapasztalt változásokra koncentrálnak: a visszatekintő kérdések esetében 2008 első féléve, az előretekintő kérdések esetén pedig 2008 második féléve a viszonyítási alap. 1. A háztartási hitelezési szegmens Összességében a válaszok alapján mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelezés esetében megfigyelhető a bankok által kihelyezni kívánt mennyiség jelentős csökkenése, a hitelezési feltételek egyöntetű szigorítása, valamint a hitelek iránti kereslet csökkenése. E felmérést megelőző időszakokban inkább enyhítő tendenciákról és a hitelkínálat növekedéséről számoltak be a bankok, így a mostani eredmények jelentős változást jelentenek az eddigi felmérések eredményeihez képest és fordulatot jeleznek a hitelezési ciklusban. A válaszadók kiemelték, hogy 2008. IV. negyedéve hozott éles fordulatot a hitelezési viselkedésben, hiszen a turbulenciák erősödésével ekkor kényszerültek a hitelkínálati viselkedésük jelentős szigorítására. A bankok előrejelzései alapján e folyamatok 2009 első félévében is folytatódni fognak. A háztartási hitelportfólió romlását egyelőre kevéssé tapasztalják a bankok, a következő félévre azonban jelentős romlást várnak a kedvezőtlen gazdasági kilátások, a pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatása és a forint gyengülése miatt. A bankok a portfólió romlására a beszedési ( soft collection ), illetve behajtási ( hard collection ) tevékenységük erősítésével reagálnak olyan konstrukciók kidolgozásával, amelyek a problémába került ügyfelek visszafizetését segítik (például futamidő-hosszabbítás, átmeneti törlesztéskönnyítés). 1 A háztartási szegmensben 13 (lakáscélú hitelek: 9 intézmény, fogyasztási hitelek: 13 bank, továbbá 5 banki tulajdonban lévő pénzügyi vállalkozás), a vállalati szegmensben 7 banktól kaptunk választ, míg az önkormányzati hitelezés tendenciáiról 6 intézményt kérdeztünk meg. Az intézményeik először elektronikusan adták át válaszaikat a jegybanknak, emellett azonban személyes interjúkat is folytattunk az egyes bankokkal. A jövőben terveink szerint negyedévente elektronikusan töltik ki majd a bankok a kérdőíveket, és évente egyszer, az év első negyedévében folytatott felmérés kapcsán fog személyes interjúra is sor kerülni. 2 A módszertani összefoglalóból érdemes kiemelni néhány kulcsfogalmat. A kihelyezni kívánt hitelmennyiség a válaszadó intézmény adott szegmensben meglévő terjeszkedési, állománynövelési szándékát tükrözi. Hitelezési standardoknak nevezzük azokat a belső banki szabályokat, melyek meghatározzák, hogy a bank milyen ügyfeleknek, ügyfélcsoportoknak (ágazat, terület, méret, pénzügyi mutatók stb. szerinti besorolás alapján) és milyen típusú hitelt (csak fedezett, beruházási, folyószámla stb.) nyújt. A hitelezési feltételek ár-, illetve nem-ár jellegűek lehetnek. A nemár jellegű hitelnyújtási feltételek (pl.: fedezeti követelmények, adós kötelezettségvállalásai, hitel/hitelkeret maximális nagysága stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. Az árjellegű tényezőkre vonatkozó kérdések között a kamatszint és a forrásköltség közötti szpredre és a kockázati prémiumra kérdezünk rá. 2
1. ábra: Hitelezési feltételek / hitelképességi standardok a lakáscélú és a fogyasztási hitelek piacán (a szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége) 3 ENYHÍTÉS SZIGORÍTÁS 6 4 2-2 -4-6 - Lakáshitel Fogyasztási hitel Szinte minden válaszadó szigorította mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek feltételeit 2008 második félévében és többségük további szigorítást tervez a következő félévben. A szigorítás elsősorban a nem-ár jellegű feltételekben (a minimális hitelképességi szint növekedésében, a minimális önrész megemelésében, a havi törlesztés jövedelemhez viszonyított arányának és a hitelfedezeti aránynak a csökkenésében) jelentkezik, fő okai pedig a romló gazdasági kilátások miatt az ügyfelek hitelképességének várható romlása, a bankok kockázatkerülő magatartása, valamint a kedvezőtlenebbé váló likviditási helyzet. Mindkét szegmensben csökkent a kihelyezni kívánt mennyiség, és a válaszok alapján hasonló mértékű csökkenés várható 2009 első felében is. A deviza lakáshitelek iránti kereslet jelentősen csökkent az előző félévben a bankok szerint, a forint lakáshiteleknél viszont némi keresletnövekedést tapasztaltak, és 2009 első félévében is hasonló tendenciákat várnak. A fogyasztási hitelek kereslete a válaszok alapján a deviza lakáshitelekhez hasonló mértékben esett vissza és kisebb csökkenés várható a következő félévben is. A devizahitelekre vonatkozó szigorítások a második félévben megmutatkoztak a svájci frank háztartási hitelek nagymértékű visszaszorulásában. A fogyasztási hiteleken belül vizsgálva a különböző termékkategóriákat az látható, hogy a kihelyezni kívánt mennyiség csökkenése leginkább a gépjárműhiteleket és a szabad felhasználású jelzáloghiteleket érinti, valamint hogy a következő félévben várhatóan a gépjárműhitelek iránti kereslet fog a legnagyobb mértékben visszaesni. A feltételek leginkább a szabadfelhasználású, árués személyi hitelek esetén szigorodtak, 2009 első félévében viszont elsősorban a gépjárműhitelek feltételeinek szigorodása várható. 2. A vállalati hitelezési szegmens 4 A vállalati hitelezésben a megelőző félévhez képest immáron az intézmények jelentős része a kihelyezni kívánt hitelmennyiség csökkenését jelezte. Ez a tendencia az üzleti célú ingatlanhitelezésben még határozottabban jelentkezett, mivel ebben az alszegmensben minden 3 Az egyes ábrákon a korábbi felmérések eredményei egyenlő súlyozással, a jelenlegi felmérés eredményei piaci részesedés arányában kerültek összesítésre. Ez vonatkozik a mellékletben feltüntetett számszerű adatokra is. 4 E felméréstől kezdve a nem pénzügyi vállalatok kategóriáján belül összevontuk a nagy és közepes méretű vállatok kategóriáját a kérdéseknél, így nagy és közepes vállatokra, illetve kis-és mikrovállalatokra bontva elemezzük a nempénzügyi vállalatok finanszírozását. Az üzleti célú ingatlanhitelek esetében továbbra is a korábbi kategorizálást alkalmazzuk. 3
válaszadó a hitelezési hajlandóság visszafogását jelezte. A bankok válaszai alapján a kis- és mikrovállalati hitelezésben nem jelentkezik ez a határozott visszafogási tendencia, de a helyzetet árnyalja, hogy a válaszadók elsősorban a támogatott hitelkonstrukcióban (például MFB, EIB, EBRD) kívánják fenntartani hitelezési aktivitásukat. A kihelyezni kívánt hitelmennyiség visszafogásával párhuzamosan a hitelezési standardok és feltételek korábbi két felmérésben jelzett szigorítása tovább folytatódott elsősorban 2008 negyedik negyedévében. Az árjellegű és nem-ár jellegű feltételek egyaránt szigorodtak. A hitelezéshez kapcsolódó díjak, kockázati prémiumok emelkedtek, a forrásköltség feletti felárakat is igyekeztek növelni a bankok, de hasonlóan az előző félévekhez a forrásköltségek növekedését csak részben tudták áthárítani az intézmények vállalati ügyfeleikre. Megjegyzendő, hogy a bankok a monitoring tevékenységüket is szigorítják, azaz a korábban sem enyhe iparági sztenderdekhez képest is szorosabban követik nyomon az ügyleteket. Fontos tendencia, hogy a devizaforrások korlátossá válásával párhuzamosan a bankok szorosabban figyelik azt, hogy a devizahitelt felvevő vállalatok ténylegesen rendelkezzenek megfelelő mértékű devizabevétellel, illetve, ha ez nem teljesül, akkor megfelelő tartalékok álljanak rendelkezésre az esetleges árfolyamgyengülés miatt emelkedő törlesztő-teher elviselésére. 2. ábra: Hitelképességi feltételek és hitelezési standardok az egyes vállalati kategóriákban és az üzleti célú ingatlanhiteleknél (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Üzleti célú ingatlanhitelek A bankok szigorításához válaszaik alapján elsősorban a likviditási helyzet (források elérhetőségének nehezülése, forrásköltségek magas szintjének fennmaradása), a gazdasági kilátások, egyes iparágakra jellemző specifikus problémák (elsősorban az építőipar tovább mélyülő problémáiról számoltak be a válaszadók) és a kockázati tolerancia megváltozása járult hozzá. A vállalati hitelek iránti kereslet az előző félévhez képest némileg növekedett. Ez a növekedés nem homogén: miközben a rövidlejáratú hitelek iránti kereslet növekedett, a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet visszaesett. A beruházások visszaesése miatt a következő félévben is e tendencia folytatódását várják a bankok. A pénzügyi piacok turbulenciáival párhuzamosan a vállalatok devizahitelek iránti kereslete visszaesett, ugyanakkor 2009. I. félévére a bankok nem várják a devizahitelek keresletének további visszaesését. Az előző félévre vonatkozóan portfólióromlásról számoltak be a válaszadók, a következő félévre is ez a várakozás a vállalati hitelezésben Elsősorban a mezőgazdaságban, feldolgozóiparban, építőiparban, turizmusban, pénzügyi tevékenységben, illetve az ingatlanügyekben. A következő félévben szinte minden iparágban portfólió romlást várnak a bankok, kivételt a villamos-energia, gáz-, hő és vízellátás jelent, amely előző évi javulása után, 2009. I. félévében nem várnak változást. A személyes interjúkon a hitelezési vezetők beszámoltak arról, hogy a kilátások romlásának köszönhetően a bankok kénytelenek erősen szelektíven megközelíteni az egyes ügyleteket. 4
Az üzleti célú ingatlanhitelezésben a válaszadók szinte kivétel nélkül a kihelyezni kívánt hitelmennyiség visszafogásáról számoltak be, mely párosult a hitelezési feltételek és standardok szigorításával. A visszafogás és szigorítás a logisztikai központok és bevásárlóközpontok esetében valamivel mérsékeltebben jelentkezett. A válaszadók az üzleti célú ingatlanhitelek portfóliójának romlását jelezték 2008. II. félévére (elsősorban a lakásprojekt portfólió határozott romlása miatt), a következő félévre viszont mindegyik szegmensben (lakás, logisztikai központ, bevásárlóközpont, iroda) romlást várnak a bankok. 3. Az önkormányzati finanszírozási szegmens 5 Az önkormányzati finanszírozásban az elsősorban a 2007. II. félévében, illetve kisebb részt 2008. I. félévében bekövetkezett kötvénykibocsátási boom után 2008. II. félévében a kereslet stagnálásáról, illetve némi visszaesésről számoltak be a bankok. Az előző félévhez hasonlóan a bankok által kihelyezni kívánt hitelmennyiség tovább csökkent, és a következő félévben is ezt várják a szereplők. Az e szegmensben meghatározó bankok felmérésünk alapján 2008. II. félévében tovább szigorították a hitelezési standardjaikat és feltételeiket és 2009. I. félévére is ez a várakozásuk. Ez hasonlóan a vállalati szegmenshez ár és nem-ár jellegű feltételek szigorításában is tükröződött. A kereslet tovább mérséklődött, ami annak tudható be, hogy az önkormányzatok érzékelték a banki kínálat keresletösztönző erejének csökkenését. Bár a szereplők elmondása szerint még van több olyan jó helyzetben lévő önkormányzat, amely még nem bocsátott ki kötvényt jövőbeli fejlesztéseire, de a válság felerősödése miatt erőteljesen lecsökkent kockázati tolerancia miatt nem lehetséges ezeknek az önkormányzatoknak a korábbi félévekhez hasonló finanszírozása. A bankok az önkormányzati portfólió romlását várják a következő félévben. 3. ábra: A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi standardok/ feltételek az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége) NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Hitelezési hajlandóság 2008. II. félévében Hitelezési hajlandóság 2009. I. félévében Hitelezési standardok 2008 II. félévében Hitelezési standardok várható alakulása 2009. I. félévében ENYHÍTÉ S SZIGORÍTÁS 5 A felmérés során együtt vizsgáljuk a hitel, illetve kötvény-alapú finanszírozást, mivel lényegében azonos módon közelítik meg a bankok a két finanszírozási formát, különbségek elsősorban a közbeszerzési szabályok eltérésében nyilvánulnak meg. 5
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A HITELÁLLOMÁNYOK ALAKULÁSÁT ÉS A KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZOKAT BEMUTATÓ ÁBRÁK Háztartási szegmens 4. ábra: A lakáscélú hitelállomány és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése Mrd Ft 4 000 3 500 95% 3 000 9 2 500 85% 2 000 1 500 75% 1 000 7 500 65% 0 6 2002.dec 2003.jún 2003.dec 2004.jún 2004.dec 2005.jún 2005.dec 2006.jún 2006.dec 2007.jún 2007.dec 2008.jún 2008.dec Teljes lakáshitel-állomány A válaszadó bankok lakáshitel-állománya A válaszadók piaci részaránya (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma és köre (pl. fúzió hatására, új bank bevonásának hatására). 5. ábra: A fogyasztási hitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése Mrd Ft 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2002.dec 2003.jún 2003.dec 2004.jún 2004.dec 2005.jún 2005.dec 2006.jún 2006.dec 2007.jún Teljes fogyasztási hitel állomány A válaszadó bankok fogyasztási hitel állománya A válaszadók piaci részaránya (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma. Az ábra csak a megkérdezett bankok piaci részarányát tartalmazza a banki portfólión belül, a pénzügyi vállalkozások részesedése nem jelenik meg. 2007.dec 2008.jún 2008.dec 95% 9 85% 75% 7 65% 6 6
6. ábra: Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek piacán (erősebb és gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége) 6 4 2-2 -4-6 - (előrejelzés) NETTÓ NÖVEKEDÉS Lakáshitel Fogyasztási hitel 7. ábra: Hitelezési feltételek/ hitelképességi standardok a lakáscélú és a fogyasztási hitelek piacán (a hitelezési standardokban szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége) ENYHÍTÉS SZIGORÍTÁS 6 4 2-2 -4-6 - Lakáshitel Fogyasztási hitel 7
ENYHÜLÉS SZIGORODÁS 6 4 2-2 -4-6 - - Maximális futamidő 8. ábra: Hitelezési feltételek a lakáscélú hitelek piacán (a szigorodást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) Hitelfolyósítási díj(ak) Kamatspread Minimális hitelképességi szint Minimális önrész Havi törlesztés/ jöv. maximális aránya Maximális LTV Kockázatosabb hitelek prémiuma 9. ábra: A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a lakáscélú hitelek esetében Szigorodáshoz járult hozzá 100, 75, 50, 25, 0, Enyhítéshez járult hozzá -25, -50, -75, Ügyfelek hitelképességének megváltozása A bank tőkehelyzetének jelenlegi szintje, vagy a A bank likviditási helyzetének, forrás elérhetőségeinek és feltételeinek Gazdasági kilátások Lakáspiaci folyamatok Más bankok, vagy nem banki hitelezők (más pénzügyi Kockázati tolerancia megváltozása Piaci részesedési célok -100, 8
10. ábra: Hitelkereslet a lakáscélú hitelek piacán (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége) NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Lakáshitel Forint lakáshitel Deviza lakáshitel ENYHÜLÉS SZIGORODÁS 6 4 2-2 -4-6 - - Maximális futamidő 11. ábra: Hitelezési feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán (a szigorodást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) Kamat -spread Minimális hitelképességi szint Min. önrész Havi törlesztés/jöv. maximális aránya Kockázatos hiteleken lévő prémium Maximális LTV 9
12. ábra: A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a fogyasztási célú hitelek esetében Szigorodáshoz járult hozzá 75% 5 25% Enyhítéshez járult hozzá -25% -5-75% Ügyfelek hitelképességének megváltozása A bank tőkehelyzetének jelenlegi szintje, vagy a A bank likviditási helyzetének, forrás elérhetőségeinek és feltételeinek Gazdasági kilátások Lakáspiaci folyamatok Más bankok, vagy nem banki hitelezők (más pénzügyi Kockázati tolerancia megváltozása Piaci részesedési célok - 13. ábra: A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi standardok/feltételek a különböző fogyasztási típusú hiteltermékeknél (az adott választ jelző bankok nettó aránya) NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Kihelyezni kívánt hitelmenység 2008. II. félévében Kihelyezni kívánt hitelmenység 2009. I. félévében Hitelezési standardok és feltételek 2008. II. félévében Hitelezési standardok és feltételek 2009. I. félévében Szabad felhasználású jelzáloghitel Hitelkártya/folyószámlahitel Egyéb (személyi/áru hitel) Gépjárműfinanszírozás SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 10
14. ábra: Hitelezési feltételek a különböző fogyasztási hitel termékeknél (a szigorodást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) 6 4 2-2 -4-6 - Maximális futamidő Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) A hitelkamat és a forrásköltségek közötti spread SZIGORÍTÁS Kockázatosabb hiteleken lévő prémium ENYHÍTÉS Minimális önrész Maximális hitel/fedezet arány Havi törlesztő részlet / havi jövedelem maximális aránya Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint Szabad felhasználású jelzálog hitel Egyéb (személyi/áru hitel) Hitelkártya/folyószámlahitel Gépjárműfinanszírozás 15. ábra: Hitelkereslet a fogyasztási hitelek piacán (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége) NÖVEKEDÉS 6 4 2 CSÖKKENÉS -2-4 -6 11
16. ábra: A hitelek iránti kereslet a különböző fogyasztási hiteltermékeknél (az adott választ jelző bankok aránya) 100, NÖVEKEDÉS 80, 60, 40, 20, 0, CSÖKKENÉS -20, -40, -60, -80, -100, Kereslet alakulása 2008. II. félévében Kereslet várt alakulása 2009. I. félévében Szabad felhasználású jelzáloghitel Hitelkártya/folyószámlahitel Egyéb (személyi/áru hitel) Gépjárműfinanszírozás 17. ábra: A háztartási hitelek nem-teljesítési aránya és a nem teljesítéskori veszteségráta NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 100,0 75,0 50,0 25,0 0,0-25,0-50,0 Nem teljesítési arány (default ráta) 2008 II. félévében Nem teljesítési arány (default ráta) várható alakulása 2009 I. félévben Nem teljesítéskori veszteségráta (LGD) 2008 II. félévében Lakáscélú hitelek Fogyasztási hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel Egyéb (személyi/áru hitel) Hitelkártya/folyószámlahitel Gépjárműfinanszírozás Nem teljesítéskori veszteségráta (LGD) várható alakulása 2009 I. félévben 12
Mrd Ft 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 Vállalati szegmens 18. ábra: A teljes vállalati hitelállomány és a vállalati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 88% 86% 84% 82% 78% 76% 0 74% 2002.06 2002.12 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 Teljes vállalati hitelállomány A kérdőívet kitöltő bankok hitelállománya A kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése (jobb skála) 19. ábra: Az üzleti célú projekthitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok részesedése a teljes projekthitel állományból Mrd Ft 1600 96% 1400 94% 1200 92% 1000 9 800 88% 600 86% 400 84% 200 82% 0 2002.06 2002.12 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 Teljes üzleti célú ingatlanhitel állomány A kérdőívet kitöltő bankok üzleti célú ingatlanhitel állománya A kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése (jobb skála) 13
20. ábra: Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a vállalati hitelek piacán (erősebb és gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége) 6 4 2-2 -4-6 - - Nem pénzügyi vállalatok összesen Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Üzleti ingatlanhitelek 2009. I. (előrejelzés) 21. ábra: Hitelképességi feltételek és hitelezési standardok az egyes vállalati kategóriákban és az üzleti célú ingatlanhiteleknél (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Üzleti célú ingatlanhitelek 14
22. ábra: Hitelezési feltételek a vállalati üzletágban 2008 második félévében és 2009 első félévében (az adott választ jelző bankok aránya) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Max. futamidő Max. hitelnagyság Hiteldíjak Szpred Kockázati prémium Szerződéses kötelezettségvállalás Fedezeti követelmények Min. hitelképességi szint Monitoring követelmény 2008. II. félév 2009. I. félév SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 6 4 2-2 -4-6 - - 23. ábra: A maximális futamidő az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 15
24. ábra: A hitel/hitelkeret maximális nagysága az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) ENYHÍTÉS SZIGORÍTÁS 6 4 2-2 -4-6 - - Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 25. ábra: A hitel/hitelkeret nyújtásáért felszámított díj(ak) az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 16
26. ábra: A hitelkamat és a forrásköltségek közötti spread az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) ENYHÍTÉS SZIGORÍTÁS 6 4 2-2 -4-6 - - Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 27. ábra: A kockázatosabb hiteleken lévő prémium az egyes vállalati szektorokban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 17
28. ábra: Az adóstól megkövetelt szerződéses kötelezettségvállalások az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 29. ábra: Fedezeti követelmények az egyes vállalati szektorokban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 18
30. ábra: A minimálisan megkövetelt hitelképességi szint az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) ENYHÍTÉS SZIGORÍTÁS 6 4 2-2 -4-6 - - Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 31. ábra: A monitoring, illetve vállalatokkal szembeni adatszolgáltatási követelmények az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 11 9 7 6 5 4 3 2 1 Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 19
32. ábra: A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében Szigorodáshoz járult hozzá 75% 5 25% Enyhítéshez járult hozzá -25% -5-75% A bank tőkehelyzetének jelenlegi szintje, vagy a közeljövőben A bank likviditási helyzetének, forrás elérhetőségeinek és feltételeinek jelenlegi, vagy a Gazdasági kilátások Iparág specifikus problémák Más bankok, vagy nem banki hitelezők (más pénzügyi közvetítők, vagy Kockázati tolerancia megváltozása Piaci részesedési célok - ERŐSEBB GYENGÉBB 6 4 2-2 -4-6 - - -12 33. ábra: A hitelkereslet vállalatméret szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Üzleti célú ingatlanhitelek 20
34. ábra: Az egyes ágazati portfóliók minőségének változása (a romlást és javulást jelző bankok arányának különbsége) Romlott (kockázatnövekedés) Javult (kockázatcsökkenés) 75% 5 25% -25% -5-75% - Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, hő- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Információ (IT), kommunikáció Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 2008. II. félév 2009. I. félév 35. ábra: A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) és a hitelképességi standardok/ feltételek alakulása az üzleti célú ingatlanhitelek terén (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége) NÖVEKEDÉS 75% 5 25% SZIGORÍTÁS CSÖKKENÉS -25% -5-75% - Hitelezési hajlandóság 2008. II. félévében Hitelezési hajlandóság 2009. I. félévében Hitelezési standardok 2008 II. félévében Hitelezési standardok várható alakulása 2009 I. félévében ENYHÍTÉS lakásprojekt logisztikai központ bevásárló központ irodaház 21
36. ábra: A hitelek iránti kereslet az üzleti célú ingatlanhitelezés különböző részpiacain (a növekedést és csökkenést jelzők arányának különbsége) NÖVEKEDÉS 6 4 2 CSÖKKENÉS -2-4 -6 - - Hitelezési kereslet alakulása félévében Hitelezési kereslet várható alakulása 2009. I. félévében lakásprojekt logisztikai központ bevásárló központ irodaház 37. ábra: A vállalati hitelek kockázatosságának alakulása a nem-teljesítési arányra (default ráta) és nemteljesítéskori veszteségrátára (loss-given-default) vonatkozó válaszok alapján (kockázatnövekedést és csökkenést jelzők arányának különbsége) CSÖKKENÉS NÖVEKEDÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Nem teljesítési arány (default ráta) 2008 II. félévében Nem teljesítéskori veszteségráta (LGD) 2008 II. félévében Nem teljesítési arány (default ráta) várható alakulása 2008 II. félévben Nem teljesítéskori veszteségráta (LGD) várható alakulása 2009 I. félévben Teljes nem pénzügyi vállalati kategória Nagy és közép vállalatok Kis és mikrovállalatok 22
38. ábra: Az üzleti célú ingatlanhitelek portfólióminőségének változása (romlást és javulást jelzők arányának különbsége) Romlás (kockázatnövekedés) Javulás (kockázatcsökkenés) 100, 80, 60, 40, 20, 0, -20, -40, -60, -80, -100, Üzleti célú ingatlanhitelek összesen lakásprojekt logisztikai központ bevásárló központ irodaház Portfólióminőség 2008. II. félévében Portfólióminőség 2009. I. félévében (várakozás) 23
Önkormányzati szegmens 39. ábra: A teljes önkormányzati kitettség állománya és az önkormányzati kérdőívet kitöltő bankok részesedése Mrd Ft 1000 800 95% 600 9 400 85% 200 0 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 Teljes önkormányzati kitettség állomány A kiemelt bankok piaci részesedése A kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése (jobb skála) 75% 40. ábra: A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi standardok/ feltételek az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége) NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 6 4 2-2 -4-6 - ENYHÍTÉS SZIGORÍTÁS - Hitelezési hajlandóság 2008. II. félévében Hitelezési hajlandóság 2009. I. félévében Hitelezési standardok 2008 II. félévében Hitelezési standardok várható alakulása 2009. I. félévében 24
41. ábra: A hitelek iránti kereslet, illetve portfólió minőség az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és csökkenést, illetve romlást és javulást jelzők arányának különbsége) CSÖKKENÉS NÖVEKEDÉS 6 4 2-2 -4-6 - - Hitelezési kereslet alakulása 2008. II. félévében Hitelezési kereslet várható alakulása 2009. I. félévében Portfólió minőség 2008. II. félévében Portfólió minőség várható alakulása 2009. I. félévében Romlás (kockázatnövekedés) Javulás (kockázatcsökkenés) 25
2. SZÁMÚ MELLÉKLET: MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ A hitelezési felmérés segít feltárni, hogy a piac meghatározó bankjai hogyan látják, értékelik a piaci folyamatokat, illetve a menedzsment és a tulajdonosok helyzetértékelése alapján hogyan alakítják stratégiájukat és azon belül hitelezési politikájukat. Az egyedi, mikro-szintű válaszok aggregálásával a piaci változások irányára, trendjeire tudunk következtetni. Jelen elemzés megállapításaiban minden esetben a banki vezetők válaszait és nem a saját szakértői véleményünket ismerteti. A felmérés lefedi a háztartási, a vállalati és az önkormányzati hitelezési aktivitást. A kérdőívek az eddigi gyakorlatnak megfelelő módon kiküldésre kerültek a felmérésbe bevont hitelintézetek hitelezési vezetőinek, akik elektronikusan az MNB EBEAD adatbefogadási rendszerén keresztül beküldték elektronikusan válaszaikat. A válaszok beküldése után egy interjú keretében került sor a kérdések megválaszolására, a kötött kérdéseket is tartalmazó kérdőív kitöltésére, biztosítva az alaposabb magyarázatok megadásának lehetőségét. A megkérdezett bankokhoz kapcsolódó lízingvállalatok csupán írásban adtak választ a gépjármű-finanszírozásra vonatkozó kérdésekre. A háztartási hitel szegmensben összesen 13 bankkal készítettünk interjút. A lakáshitelekkel kapcsolatos kérdésekre 9, a fogyasztási hitelezési részre 13 bank és 5 banki tulajdonban levő pénzügyi vállalkozás adott választ 6. A lakáscélú hitelállományra vonatkozóan a felmért intézmények a 2008. második félév végi adatok alapján a bankszektor 7 92,4%-át fedik le, ugyanez az arány a fogyasztási hitelek piacán 86,6% volt. A vállalati kérdőívet összesen hét, a vállalati hitelpiac 86,8%-át, az üzleti ingatlanhitelek piacának 94,6 %-át képviselő bank töltötte ki. Az önkormányzati hitel szegmensben összesen 6 banktól kértünk választ. A felmért intézmények a 2008 első félév végi adatok alapján a bankszektor önkormányzati kitettségeinek 93 %-át fedik le. Módszertanilag a felmérés minden szegmensben kizárólag standard kérdőívből áll a 2009 januárjában végrehajtott felmérés óta. A korábbiakban felmérésről felmérésre változó aktuális kérdésekre más csatornákon, elsősorban az MNB Piactudás gyakorlatán keresztül szerzünk információt. A standard kérdőívrész során rákérdezünk a hitelezési hajlandóság (kihelyezni kívánt hitelmennyiség), a hitelezési standardok, a hitelezési/ folyósítási feltételek változtatásaira, továbbá a válaszadó bank által érzékelt kereslet (megfigyelt, és következő félévre várt) változására, a portfólió minőségének változására, illetve vállalati kérdőív esetében a szektorok kockázati megítélésének alakulására. A felmérésben ötfokozatú skálán kapunk választ a hitelezési hajlandóság, a kereslet, standardok/feltételek, kockázati paraméterek, szektorok megítélésének kockázatosságának tendenciáira: o 1-es értékelés jelenti a jelentős erősödést a keresletben, a hitelezési hajlandóság növekedését, jelentős szigorítást a hitelezési standardokban / feltételekben, jelentős növekedést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős növekedését, továbbá a szektorok kockázati megítélésénél a jelentősen kockázatosabbá válást a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. 6 A vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma és köre (pl. fúzió hatására). Lakáscélú hitelezés témájában felmérés kezdete óta (2003 decemberének kivételével) 7 bankkal folytattuk le az interjút, a 2005. decemberétől pedig 8-ra, majd 2007. decemberétől 9-re emelkedett a megkérdezett bankok száma. A fogyasztási hiteleknél eleinte 7 bankkal folytattuk le az interjút, 2004 első félévéről 9 bankra, 2004 végétől 10-re, 2006 végétől 11- re, 2007 júliusától 12-re emelkedett, 2008 januárjától pedig 13 a megkérdezett bankok száma. 7 Eximbank, KELER és MFB nélkül tekintjük elemzésünkben a bankszektort. 26
o 3-as értékelés változatlanságot jelent mind az tárgyfélév értékelésében, mind a következő félévre vonatkozó előrejelzésben. o 5-ös értékelés jelenti a jelentős gyengülést a keresletben, a hitelezési hajlandóság jelentős csökkenését, jelentős enyhítést a hitelezési standardokban / feltételekben, jelentős csökkenést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős csökkenését, továbbá a szektorok kockázati megítélésénél a jelentősen biztonságosabbá válást a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. A 2-es, illetve 4-es válaszok a szélsőséges válaszok közötti köztes helyzetértékelést (pl. valamelyest erősödő kereslet) teszik lehetővé. A kérdőív szempontjából fontos kulcsszavakat a következőképpen definiáljuk: A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) a válaszadó intézmény adott szegmensben meglévő terjeszkedési, állománynövelési szándékát tükrözi. Hitelezési standardoknak nevezzük azokat a belsõ banki szabályokat, melyek meghatározzák, hogy a bank milyen ügyfeleknek, ügyfélcsoportoknak (ágazat, terület, méret, pénzügyi mutatók stb. szerinti besorolás alapján) és milyen típusú hitelt (csak fedezett, beruházási, folyószámla stb.) nyújt. Hitelezési feltételeket illetően megkülönböztetünk nem-ár jellegű, illetve árjellegű tényezőket. A nem ár jellegű hitelnyújtási feltételek (pl.: fedezeti követelmények, adós kötelezettségvállalásai, hitel/hitelkeret maximális nagysága stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. Az ár jellegű tényezők alatt többek között a kamatszint és a forrásköltség közötti szpredre és kockázati prémiumra kérdezünk rá. A hitelezési standardok és hitelezési feltételek összefüggő fogalmak, így együttesen kérdezünk rá a hitelezési feltételek és standardok összességében mért változására, majd egyesével az egyes hitelezési feltételekre. A kérdőívet tartalmazza (összesített válaszokkal együtt, ahol számszerű válaszokat kaptunk) a csatolt 4., 5. és 6. számú melléklet. Az eredmények felvázolásánál mindhárom hitelezési szegmensben (háztartási, vállalati és önkormányzati szegmensben) követjük a rájuk vonatkozó kérdőívek szerkezetét. A kérdőív visszatekintő kérdései mindig az előző félévre vonatkoznak (pl. 2008. júliusában 2008. első félévére), az előretekintő kérdések pedig az éppen előttünk álló félévre (pl. 2008. júliusában 2008. második félévére) tartalmaznak előrejelzést az előző félév tendenciáihoz viszonyítva. 2009-től negyedéves gyakorisággal hajtjuk végre a felmérést, a következő felmérésekben a visszatekintő kérdések egy negyedéves időtávra, míg az előretekintő kérdések egy féléves időtávra fognak vonatkozni. A változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett ún. nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorodást / növekedést / erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést / csökkenést / gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát. 27
28