Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára

Átírás

1 Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 212 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 212. november

2

3 A 212 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 212. november

4 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 212 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye (212. november) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Lakatos Veronika (Pénzügyi stabilitás) Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Fe le lõs ki adó: dr. Simon András 185 Budapest, Szabadság tér ISSN (on-line)

5 A hitelezési felmérés segít feltárni, hogy meghatározó hazai bankok hogyan látják, értékelik a piaci folyamatokat, illetve hogyan alakítják stratégiájukat és azon belül hitelezési politikájukat. Az egyedi válaszok piaci részesedéssel súlyozott aggregálásával a piaci változások irányára, trendjeire lehet következtetni. Jelen elemzés minden esetben a banki vezetők válaszait ismerteti, szükség esetén azonban háttér-információkat is közlünk, hogy a felhasználók könnyebben átláthassák a folyamatokat. A mostani kérdőívet a hitelezési vezetők 212. október 1. és 16. között töltötték ki. A felmérés eredményeit a kapott válaszok alapján szöveges elemzésben, illetve a válaszokat bemutató grafikonok segítségével ismertetjük. Az egyes részpiacokra vonatkozó ábrákat az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet módszertani összefoglalót ad a felmérésről, a piaci részesedési adatok a 3. számú mellékletben találhatók, végül a kérdésekre adott válaszok részletesen a 4., 5. és a 6. számú mellékletekben olvashatók (a 3., 4., 5. és 6. mellékleteket külön Excel-alapú fájlmellékletben publikáljuk). A visszatekintő kérdések 212 harmadik negyedévére, az előretekintő kérdések a következő féléves időszakra, azaz 212 negyedik és 213 első negyedévét lefedő időszakra vonatkoznak. A kérdések a negyedévvel korábbi állapothoz képest tapasztalt változásokra koncentrálnak: a visszatekintő kérdések esetében 212 második, az előretekintő kérdések esetében pedig 212 harmadik negyedéve a viszonyítási alap. A háztartási hitelekre vonatkozó felmérésben összesen 14 bank vett részt. A lakáshitelekkel kapcsolatos kérdésekre 1, a fogyasztási hitelezéssel összefüggően 14 bank és emellett 6 pénzügyi vállalkozás adott választ. A lakáscélú hitelállományra vonatkozóan a felmért intézmények a 212 harmadik negyedév végi adatok alapján a bankszektor 92 százalékát fedik le, míg a fogyasztási hitelek piacán 94 százalékát. A vállalati kérdőívet összesen 7 bank töltötte ki, ezek a vállalatihitel-piac százalékát, az üzleti ingatlanhitelek piacának 96 százalékát képviselik. Az önkormányzati hitel szegmensben összesen 7 banktól kértünk választ. A felmért intézmények a 212 második negyedév végi adatok alapján a bankszektor önkormányzati kitettségeinek 97 százalékát fedik le. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 3

6

7 Tartalom További korrekció a háztartási hitelezési feltételekben 6 Szigorítás a vállalati hitelek feltételeiben 7 Az eurozónában is folytatódó szigorítások 7 1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák 9 Háztartási szegmens 9 Vállalati szegmens 19 Önkormányzati szegmens számú melléklet: Módszertani összefoglaló 33 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 5

8 MAGYAR NEMZETI BANK A 212 októberében végzett hitelezési felmérés alapján 1 a háztartási hitelek feltételei enyhültek 212 harmadik negyedévében mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek esetében, főként az árjellegű tényezőkben, így további korrekció következett be a 211 végi széles körű szigorításokban. A bankok várakozásai alapján a 212 negyedik negyedévét és 213 első negyedévét lefedő időszakban nem lehet számítani a feltételek jelentős változására. Az állami kamattámogatás lehetséges hatása tükröződik a bankok által a következő félévre várt lakáshitelek iránti keresletélénkülésben. A vállalati szegmensben a korábbi negyedévekhez hasonlóan további szigorítások figyelhetők meg a nem árjellegű hitelezési feltételekben. A szigorodó feltételeket a gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal magyarázták a bankok. A következő félévben a vállalatihitel-feltételekben nem várható változás a bankok válaszai alapján. A háztartási szegmensben a hitelezési feltételekben 212 harmadik negyedévben bekövetkezett enyhítés kedvezőbb mértékű és irányú volt az előre jelzett változásnál, míg a vállalati szegmensben a megtörtént szigorítások megfelelnek a bankok előző negyedévben adott előretekintő várakozásainak. Az eurozónában a harmadik negyedév során is folytatódtak a szigorítások mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben. Ehhez hasonlóan Lengyelországban és Csehországban is szigorodtak a lakáshitelek feltételei, míg a fogyasztási hitelek feltételei nem változtak az előző negyedévhez képest. A vállalati szegmensben az elmúlt negyedévben is a magyar piacon nagyobb arányú szigorítás történt, mint a kelet-közép-európai átlag hasonlóan az eddigi tendenciákhoz. 1. táblázat Összefoglaló táblázat a kínálat és a bankok által észlelt kereslet alakulásáról Kínálat Kereslet Szegmensek 212. I 212. IV I. n.év (várt) 212. I 212. IV I. n.év (várt) Háztartási Lakáscélú Fogyasztási hitel Vállalati Megjegyzés: A kínálatnál a felfelé mutató nyíl növekedésre (hitelkondíciók enyhülnek), míg a lefelé mutató nyíl csökkenésre (a hitelkondíciók szigorodnak) utal. További korrekció a háztartási hitelezési feltételekben Az előző felmérésben a bankok azt jelezték előre, hogy nem kívánnak érdemben változtatni a lakáshitelek hitelezési feltételein (4 százalék tervezett szigorítást 212 második felére), a lakáshitelek esetében a bankok nettó értelemben vett közel 2 százaléka mégis enyhített a hitelezési feltételeken. Az enyhítés a hitelek árjellegű feltételeiben, a hitelfolyósítási díjakban és a szpredben jelent meg. Emellett a kockázatosabb hitelekre felszámított prémiumban szigorítás is történt. Így folytatódott a korrekció a 211 végén tapasztalt szigorítások után. A következő félévre adott várakozásokban ellentmondásos kép figyelhető meg: a bankok nettó értelemben vett 2 százaléka tervezi összességében, hogy enyhíti a hitelezési feltételeket, de ez két bank enyhítési és egy bank szigorítási válaszából adódik össze. A fogyasztási hitelek feltételeit a bankok nettó értelemben vett közel 9 százaléka enyhítette 212 harmadik negyedévben, miközben a következő félévben, 212 negyedik negyedévében és 213 első negyedévében több mint 13 százalék további enyhítést tervez. Az elmúlt negyedévi enyhítés elsősorban az árjellegű feltételeket érintette, legnagyobb mértékben a felszámított szpred mértékét. Az előző hitelezési felmérés alapján a bankok nagy része mind a lakáshiteleknél, mind a fogyasztási hiteleknél a hitelkereslet fellendülésére számított. Ezzel szemben 212 harmadik negyedévére csak a bankok nettó értelemben vett 1 százaléka jelzett erősödő keresletet a lakáscélú hiteleknél, míg a fogyasztási hiteleknél csak nettó 7 százalékuk. Hasonlóan 1 A kérdőívet a hitelezési vezetők 212. október 1. és 16. között töltötték ki, ekkor a bankadó és a tranzakciós illeték mértékét érintő kormányzati intézkedések még nem voltak ismertek. 6 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

9 az előző felméréshez, a bankok ismét a hitelkereslet megerősödésére számítanak a következő félévben: a lakáshiteleknél a bankok nettó 77 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél nettó 31 százalék. A lakáshitelekre vonatkozó várakozásokat az állami kamattámogatási program beindulása támaszthatja alá, amely öt éven keresztül, évente fokozatosan csökkenő mértékben kamattámogatást biztosít az adós számára. A programot július közepén módosították, mégpedig a maximálisan felszámítható kamat mértékét emelték, vonzóvá téve így a konstrukciót az első félévben passzív bankok számára. Ennek következtében a maximálisan kivethető kamat mintegy 13 százalékra emelkedett, amelyből az ügyfél a kamattámogatással csökkentett részt fizeti öt éven át. Ez kezdetben (az első évben) 8 százalék körül alakul, míg a kamattámogatás vége felé is 9 1 százalék körül lesz. A bankok augusztus folyamán jelentek meg az új kedvező konstrukciókkal. Az állami kamattámogatásos program iránti kereslet növekedését jelzi, hogy az újonnan folyósított támogatott lakáshitelek állománya 212 második negyedévéről a harmadik negyedévre 2 százalékkal növekedett. Ezzel 212 harmadik negyedévében a támogatott hitelek a mélyponton lévő lakáshitel-kibocsátások már több mint 8 százalékát tették ki. A kamattámogatás jövőbeli felfutását csak az állományi adatokon láthatjuk majd, a bankok által jelentett kamatszintekben ez nem fog megjelenni, mivel a bankok a kamatokat a kamattámogatással együtt jelentik az MNB felé. Szigorítás a vállalati hitelek feltételeiben 212 harmadik negyedéve során tovább szigorodtak a vállalatihitel-feltételek. A bankok nettó értelemben vett 22 százaléka jelzett szigorítást általánosan a vállalati szektorra. A szigorítások a maximális hitelnagyságban, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban jelentkeztek, de történtek szigorítások a szerződéses kötelezettségvállalás mértékében, a fedezeti követelményekben és a minimális hitelképességi szintben is. A következő félévben a vállalatihitel-feltételekben nem várható változás a banki válaszok alapján. A válaszadók a hitelfeltételek szigorodását elsősorban a gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal magyarázták, míg az enyhítés irányába hat a bankok tőkehelyzete, a versenyhelyzet változása és a piaci részesedési célok elérése. A hitelkeresletet tekintve folytatódott a már több negyedév óta megfigyelhető tendencia: a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekedett, míg a hosszú lejáratú termékek iránti kereslet csökkent. A mostani felmérésben a bankok nettó értelemben vett 41 százaléka jelezte, hogy a beruházásihitel-kereslet gyengébb volt az előző negyedévhez képest. A bankok ilyen nagymértékű aránya 29-ben jelezte utoljára a csökkenést. Előre tekintve, a bankok nettó értelemben vett 17 százaléka számít a rövid lejáratú hitelkereslet további növekedésére, míg a hosszú lejáratú hitelek terén a válaszadók nettó 19 százaléka számít a kereslet erősödésére a következő félévben a harmadik negyedévhez képest. Az eurozónában is folytatódó szigorítások A háztartási szegmensben a lakáshitelek feltételei szigorodtak mind az eurozónában 2, mind a vizsgált régiós országokban Lengyelországban 3 és Csehországban 4, míg a fogyasztási hitelek feltételei az eurozónában kismértékben szigorodtak, Csehországban és Lengyelországban változatlan szinten maradtak az előző negyedévhez képest. A lakáshiteleknél történt szigorítás megjelenik a régiós országokra számolt kelet-közép-európai indexben is. A lakáshitelek esetében a szigorítások elsősorban a hitelkamatok és forrásköltségek közötti szpredet érintették. Ez megjelenik a hitelköltség emelkedésében is, a kamatfelárak tovább növekedtek és jelenleg meghaladják a 29-ben látott eddigi legmagasabb értékeket is. A negyedik negyedévre vonatkozóan a válaszadók az eurozónában és Lengyelországban a lakáshitelek feltételeinek további szigorodását várják, míg Csehországban a banki válaszok alapján enyhítést várnak. A fogyasztási hitelek feltételeiben a banki válaszok alapján csak Lengyelországban várható enyhítés. A vállalati szegmensben 212 harmadik negyedévére egyaránt a hitelfeltételek szigorodása volt jellemző az eurozónában és Románia kivételével a régiós országokban. A kelet-közép-európai átlag és a magyar adatok alapján összehasonlítva a szigorítók nettó arányát, az elmúlt negyedévben is a magyar piacon volt nagyobb arányú szigorítás hasonlóan az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokhoz. A válaszadók a szigorítások fő okaként a magyarországi helyzethez hasonlóan a hajlandósági tényezőket jelölték meg. A hitelezési képesség azon belül is a tőkehelyzet csak Csehországban, illet Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 7

10 MAGYAR NEMZETI BANK 1. ábra A hazai hitelezési feltételek változásának összehasonlítása a kelet-közép-európai országokkal a vállalati és lakáscélú hitelezésben 1 Vállalati szegmens 1 Lakáshitel SZIGORÍTÁS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év ENYHÍTÉS I 212. I. n.év I KKE hitelezési felmérés index Magyarország Eurozóna Megjegyzés: Az adatok irányt és nem mértéket jelölnek. Szlovákia esetén csak féléves adatok állnak rendelkezésre, ezeket alkalmaztuk két negyedévre. Rezidensek felé fennálló hitelállomány alapján súlyozva Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia adatai. Forrás: EKB, egyes jegybankok, MNB. ve kisebb mértékben az eurozónában hatott a szigorítás irányába. A szigorítások elsősorban a kockázatosabb hitelek prémiumát, valamint a forrásköltségek és hitelkamatok közötti szpredet érintették. A hitelezési felmérések alapján 212 utolsó negyedévében sem várható fordulat: a válaszoló bankok a feltételek további szigorodását jelezték előre. 8 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

11 1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák HázTArTásiI szegmens 1. ábra A lakáscélú hitelállomány és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése Milliárd forint I. félév 24. I. félév 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I Teljes lakáshitel-állomány A válaszadó bankok lakáshitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma és köre (pl. fúzió hatására, új bank bevonásának hatására). 29-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 9

12 MAGYAR NEMZETI BANK 2. ábra A fogyasztási hitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése Milliárd forint I. félév 24. I. félév 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 6 Teljes fogyasztásihitel-állomány A válaszadó bankok fogyasztásihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma. Az ábra csak a megkérdezett bankok piaci részarányát tartalmazza a banki portfólión belül, a pénzügyi vállalkozások részesedése nem jelenik meg. 29-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 3. ábra Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek piacán (erősebb és gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Lakáshitel Fogyasztási hitel 1 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

13 1. számú melléklet 4. ábra Hitelezési feltételek a lakáscélú és a fogyasztási hitelek piacán (a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 1 SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Lakáshitel I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Fogyasztási hitel Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 11

14 MAGYAR NEMZETI BANK 5. ábra Hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Maximális futamidő 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Maximális hitel / hitelbiztosítási érték aránya I. n.év 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Havi törlesztőrészlet / havi jövedelem maximális aránya I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint 12 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

15 1. számú melléklet 6. ábra Hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Hiteleken lévő szpred Kockázatosabb hiteleken lévő prémium Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) költsége 7. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a lakáscélú hitelek esetében (az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 Szigorításhoz járul hozzá Enyhítéshez járul hozzá Ügyfelek hitelképességének megváltozása A bank tőkehelyzete A likviditási helyzet Gazdasági kilátások Lakáspiaci folyamatok Piaci versenyhelyzet megváltozása Kockázati tolerancia megváltozása Piaci részesedési célok I. n.év I I. n.év I I. n.év (e.) Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 13

16 MAGYAR NEMZETI BANK 8. ábra Hitelkereslet a háztartási hitelezési szegmensben (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) GYENGÉBB ERŐSEBB I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Lakáshitel Fogyasztási hitel 9a. ábra Hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Maximális hitel/fedezet arány I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Havi törlesztőrészlet / havi jövedelem maximális aránya I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint 14 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

17 1. számú melléklet 9b. ábra Hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Maximális futamidő I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Minimális önrész 1. ábra Hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Hiteleken lévő szpred I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Kockázatosabb hiteleken lévő prémium I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) költsége Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 15

18 MAGYAR NEMZETI BANK 11. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a fogyasztási célú hitelek esetében (az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 Szigorításhoz járul hozzá Enyhítéshez járul hozzá Ügyfelek hitelképességének megváltozása A bank tőkehelyzete A likviditási helyzet Gazdasági kilátások Lakáspiaci folyamatok Piaci versenyhelyzet megváltozása Kockázati tolerancia megváltozása Piaci részesedési célok 211. I. n.év I I. n.év I I. n.év (e.) 12. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi feltételek változása a különböző fogyasztási típusú hiteltermékeknél (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) CSÖKKENÉS NÖVEKEDÉS Kihelyezni kívánt hitelmennyiség 212. I Kihelyezni kívánt hitelmennyiség I. n.év (előrejelzés) Hitelezési feltételek 212. I Hitelezési feltételek I. n.év (előrejelzés) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb 16 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

19 1. számú melléklet 13. ábra Hitelezési feltételek változása a különböző fogyasztásihitel-termékeknél 212 harmadik negyedévében (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS Maximális futamidő Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred Kockázatosabb hiteleken lévő prémium Minimális önrész Maximális hitel/fedezet aránya Havi törlesztőrészlet/ havi jövedelem maximális aránya Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb 14. ábra A hitelek iránti kereslet változása a különböző fogyasztásihitel-termékeknél (a növekedést, illetve csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 1 Kereslet alakulása 212. I Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Kereslet várt alakulása I. n.év Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 17

20 MAGYAR NEMZETI BANK 15. ábra A háztartási hitelek nemteljesítési aránya és a nemteljesítéskori veszteségrátája (a kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) ROMLÁS JAVULÁS 1 Nemteljesítési arány (default ráta) 212. I Nemteljesítési arány (default ráta) várható alakulása I. n.év Lakáscélú hitelek Fogyasztási hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) 212. I Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) várható alakulása I. n.év 18 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

21 1. számú melléklet VállalATI szegmens 16. ábra A teljes vállalatihitel-állomány és a vállalati kérdőívet kitöltő bankok részesedése Milliárd forint I. félév 24. I. félév 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I Teljes vállalatihitel-állomány A válaszadó bankok vállalatihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 29-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok részesedése a teljes projekthitel-állományból Milliárd forint I. félév 24. I. félév 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I Teljes üzleti célú ingatlanhitel-állomány A válaszadó bankok üzleti célú ingatlanhitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 29-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 211 első negyedévétől kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok ingatlanvásárlási hitelállományát. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 19

22 MAGYAR NEMZETI BANK 18. ábra Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a vállalati hitelek piacán (az erősebb és a gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS ábra Hitelezési feltételek változása az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok összesen Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Üzletiingatlan-hitelek ENYHÍTÉS SZIGORÍTÁS Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Kis- és mikrovállalatok Üzleti célú ingatlanhitelek 2 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

23 1. számú melléklet 2. ábra Hitelezési feltételek változása a vállalati szegmensben (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 Maximális futamidő Maximális hitelnagyság Hiteldíjak Szpred Kockázati prémium Szerződéses kötelezettségvállalás Fedezeti követelmények Minimális hitelképességi szint Monitoringkövetelmény 212. I I. n.év (e.) 21. ábra Maximális futamidő az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 21

24 MAGYAR NEMZETI BANK 22. ábra A hitel/hitelkeret maximális nagysága az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 23. ábra A hitel/hitelkeret nyújtásáért felszámított díj(ak) az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 22 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

25 1. számú melléklet 24. ábra A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 25. ábra A kockázatosabb hiteleken lévő prémium az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 23

26 MAGYAR NEMZETI BANK 26. ábra Az adóstól megkövetelt szerződéses kötelezettségvállalások az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 27. ábra Fedezeti követelmények az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 24 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

27 1. számú melléklet 28. ábra A minimálisan megkövetelt hitelképességi szint az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 29. ábra Monitoring, illetve vállalatokkal szembeni adatszolgáltatási követelmények az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nagy- és közepes vállalatok I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Kis- és mikrovállalatok Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 25

28 MAGYAR NEMZETI BANK 3. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében (a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 A bank tőkehelyzete A bank likviditási helyzete Gazdasági kilátások Iparág-specifikus problémák Más bankok vagy nem banki hitelezők versenyhelyzetének megváltozása Kockázati tolerancia megváltozása Piaci részesedési célok Szigorításhoz járul hozzá Enyhítéshez járul hozzá I. n.év I I. n.év I I. n.év (e.) 31. ábra A hitelkereslet változása vállalati kategóriák szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) GYENGÉBB ERŐSEBB I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Kis- és mikrovállalatok I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Üzleti célú ingatlanhitelek 26 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

29 1. számú melléklet 32. ábra A hitelkereslet változása eredeti futamidő szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) GYENGÉBB ERŐSEBB I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Rövid lejáratú hitelek I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Hosszú lejáratú hitelek 33. ábra A hitelkereslet változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében (a növekedéshez és a csökkenéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) Erősebb kereslethez járul hozzá Az ügyfél készletfinanszírozási szükségletének változása Az ügyfél követelésfinanszírozási szükségletének változása Az ügyfél tárgyi eszközökbe történő befektetésének változása Az ügyfél saját forrásainak alakulása Más bankok vagy egyéb nem banki hitelforrások kevésbé vonzóvá/vonzóbbá válása Általános kamatszínvonal változása Gyengébb kereslethez járul hozzá I. n.év 211. I I. n.év I I. n.év (e.) Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 27

30 MAGYAR NEMZETI BANK 34. ábra Az egyes ágazati portfóliók minőségének változása (a romlást és a javulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) ROMLÁS JAVULÁS 1 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Információ (IT), kommunikáció Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás I. n.év 211. I I. n.év I I. n.év (e.) 35. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) és a hitelezési feltételek változása az üzleti célú ingatlanhitelek terén (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 Hitelezési hajlandóság 212. I Hitelezési hajlandóság I. n.év (előrejelzés) Hitelezési feltételek 212. I Hitelezési feltételek I. n.év (előrejelzés) Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház 28 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

31 1. számú melléklet 36. ábra A hitelek iránti kereslet az üzleti célú ingatlanhitelezés különböző részpiacain (a növekedést és csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 1 Hitelezési kereslet alakulása 212. I Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház Hitelezési kereslet várható alakulása 212. IV.n.év 213. I. n.év 37. ábra A vállalati hitelek kockázatosságának alakulása a nemteljesítési arányra (default ráta) és a nemteljesítéskori veszteségrátára (loss-given-default) vonatkozó válaszok alapján (kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) ROMLÁS JAVULÁS 1 Nemteljesítési arány (default ráta) 212. I Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) 212. I Teljes nem pénzügyi vállalati kategória Nagy- és középvállalatok Kis- és mikrovállalatok Nemteljesítési Nemteljesítéskori arány (default ráta) veszteségráta (LGD) várható alakulása várható alakulása I. n.év 213. I. n.év Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 29

32 MAGYAR NEMZETI BANK 38. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek portfólióminőségének változása (a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) ROMLÁS JAVULÁS 1 Üzleti célú ingatlanhitelek összesen Lakásprojekt Logisztikai központ Portfólióminőség 212. I Portfólióminőség I. n.év (e.) Bevásárlóközpont Irodaház 3 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

33 1. számú melléklet ÖnkormányzATI szegmens 39. ábra A teljes önkormányzati kitettség állománya és az önkormányzati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 12 Milliárd forint I. félév 28. I. félév 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 7 Teljes önkormányzati kitettség állománya A felmérésben részt vevő bankok kitettsége A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 29-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 4. ábra A hitelek iránti kereslet és a hitelezési feltételek változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a szigorítást és az enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 1 NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 Hitelezési kereslet alakulása 212. I Hitelezési kereslet várható alakulása I. n.év Hitelezési feltételek 212. I Hitelezési feltételek várható alakulása I. n.év 1 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 31

34 MAGYAR NEMZETI BANK 41. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség, illetve portfólióminőség változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 1 NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS ROMLÁS JAVULÁS 1 Hitelezési hajlandóság 212. I Hitelezési hajlandóság várható alakulása I. n.év Portfólióminőség 212. I 1 Portfólióminőség várható alakulása I. n.év 42. ábra A hitelek iránti kereslet és a hitelezési feltételek alakulása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 1 CSÖKKENÉS NÖVEKEDÉS SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) 29. I. n.év I 21. I. n.év I 211. I. n.év I 212. I. n.év I 213. I. n.év (e.) Hitelek iránti kereslet Hitelezési feltételek 32 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november

35 2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló Módszertanilag a felmérés minden szegmensben standard kérdőívből áll, illetve a 21 januárjában végrehajtott felmérés óta aktuális kérdéseket is megfogalmazunk valamelyik hitelezési szegmenshez kapcsolódóan. A standard kérdőív visszatekintő kérdései az előző negyedévre (korábban az előző félévre) vonatkoznak (pl októberben 212 harmadik negyedévére), az előretekintő kérdések pedig az éppen előttünk álló féléves időszakra (pl októberben 212 negyedik és 213 első negyedévét lefedő időszak) tartalmaznak előrejelzést az előző negyedév (korábban előző félév) tendenciáihoz viszonyítva. A változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett ún. nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát. A standard kérdőívrész során rákérdezünk a hitelezési hajlandóság (kihelyezni kívánt hitelmennyiség), a hitelezési standardok, a hitelezési/folyósítási feltételek változtatásaira, továbbá a válaszadó bank által érzékelt kereslet (előző negyedévben megfigyelt és következő félévre várt, szezonális hatásoktól szűrt, új hitelkérelmeken alapuló) változására, a portfólió minőségének változására, illetve vállalati kérdőív esetében a szektorok kockázati megítélésének alakulására. A felmérésben ötfokozatú skálán kapunk választ a hitelezési hajlandóság, a kereslet, a standardok/feltételek, a kockázati paraméterek tendenciáira, az ábrakészletben azonban csak az irányt mutatjuk: Az 1-es értékelés a kereslet nagymértékű erősödését jelenti, a hitelezési hajlandóság növekedését, jelentős szigorítást a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős növekedést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős növekedését, továbbá a szektorok jelentősen kockázatosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. A 3-as értékelés változatlanságot jelent mind a tárgyfélév értékelésében, mind a következő félévre vonatkozó előrejelzésben. Az 5-ös értékelés a kereslet nagymértékű gyengülését jelenti, a hitelezési hajlandóság jelentős csökkenését, jelentős enyhítést a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős csökkenést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős csökkenését, továbbá a szektorok jelentősen biztonságosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. A 2-es, illetve 4-es válaszok a szélsőséges válaszok közötti köztes helyzetértékelést (pl. valamelyest erősödő/gyengülő kereslet) teszik lehetővé. A kérdőív szempontjából fontos kulcsszavakat a következőképpen definiáljuk. A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) a válaszadó intézmény adott szegmensben meglévő terjeszkedési, állománynövelési szándékát tükrözi. Hitelezési feltételeket 5 illetően megkülönböztetünk nem árjellegű, illetve árjellegű tényezőket. A nem árjellegű hitelnyújtási feltételek (pl. a fedezeti követelmények, az adós kötelezettségvállalásai, a hitel/hitelkeret maximális nagysága stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. Az árjellegű tényezők alatt többek között a kamatszint és a forrásköltség közötti szpredre és a kockázati prémiumra kérdezünk rá. 5 A hitelezési standardok és a hitelezési feltételek összefüggő fogalmak, így együttesen kérdezünk rá a hitelezési feltételek és standardok összességében mért változására, majd egyesével az egyes hitelezési feltételekre. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. november 33

36

37 Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 212 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 212. november Nyomda: D-Plus H 137 Budapest, Csillaghegyi út

38