TESZ - VESZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön, amilyenné belső lehetőségei csak engedik. Gordon
Tartalomjegyzék Helyzetkép az óvodáról 4 1. A program rendszerábrája.. 6 2. Óvodai programunk alapelve, célja, feladata, gyermekképe. 8 2.1. Alapelvünk... 8 2.2. Célunk.. 8 2.3. Feladatunk... 10 2.4. Óvodaképünk.. 11 2.5. A program alapkoncepciója... 12 3. Individualizálva szocializál. 13 3.1. Az individualizálás lehetőségei a játékban... 14 3.1.1. Feladatunk az egyéni eltérések tolerálása érdekében a játékban... 14 3.1.2. A csoportszobai feltételek megteremtésében feladatunk... 15 3.1.3. A személyiségközpontú szemlélet érvényesülése az óvodapedagógusaink tevékenységeiben... 16 2
3.2. Érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása... 17 3.2.1. Célunk... 17 3.2.2. Feladatunk. 17 3.2.3. A szocializáció folyamat 18 4. A tevékenységközpontok rendszere, a szabad játék és a felajánlott tevékenységek kerete... 21 4.1. A hét tevékenységközpont. 22 4.2. A játék.. 23 4.2.1. A nyugodt játék feltételei... 25 4.2.2. Szabály játék helye a tevékenységben..... 26 4.3. A munkajellegű tevékenységek.. 28 4.4. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere.. 29 4.4.1. Az integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységekben... 32 4.5. A programunk tartalma. 33 4.5.1. Az egészséges életmód kialakítása, mozgásfejlesztés... 3
33 4.5.1.1. Az egészséges életmód kialakítása. 33 4.5.1.2. Mozgásfejlesztés. 35 4.5.2. Az érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása.. 37 4.5.3. Az anyanyelv fejlesztése 39 4.5.4. Művészeti nevelés.. 40 4.5.4.1. Mese, vers, dramatikus játék... 41 4.5.4.2. Ének, énekes játékok, zenehallgatás... 43 4.5.4.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka... 45 4.5.5. A külső világ tevékeny megismerése. 47 4.5.5.1. A környezet tevékeny megismertetése 47 4.5.5.2. Matematikai tartalmú tapasztalatok 49 4.6. A tevékenységek tartalma.. 50 4.7 Az óvodai élet, tevékenységek szervezeti keretei. Tervezés.. 51 4.7.1. Az óvodai csoport kialakítása 51 4.7.2. Az óvodapedagógusok által felajánlott tevékenységek szervezeti keretei 51 4
4.7.3. A felajánlott tevékenységek formái... 52 4.7.4. A tevékenységek időkeretei: a napirend és a hetirend... 52 4.7.5. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása 54 5. A család bevonása az óvodai életbe 55 5.1. A családok bevonásának alapszabályai 55 5.2. A családok bevonásának formái 56 5.3. A szülők bevonása az óvodai nevelés programjába. 57 5.3.1. Informális lehetőségek az együttműködésben... 57 5.3.2. Formális lehetőségek a kapcsolattartásban 57 5.3.3. Az óvodapedagógusok felkészülése a családok fogadására.. 57 5.3.4. Az együttműködés tartalmi formái 58 6. Családgondozás. Szociális munka.. 60 7. Felhasznált irodalom 61 5
Helyzetkép az óvodáról A TESZ-VESZ Óvoda a vasútállomáshoz közel eső Mátyás király út négyemeletes házainak, valamint a környék kertes házainak gyűrűjében helyezkedik el, az Interspar áruház mellett. Az 1976-ban munkásszállóból átalakított lapostetős épület családi házhoz méretezett udvarával, fáival, kúszónövényeivel kellemes lakóház benyomását kelti. Az óvodai funkció ellátására ennek ellenére alkalmas, mivel a szűkös mozgástér ellensúlyozására kiválóan alkalmas az óvodában kialakított, és jól felszerelt tornaszoba, melyet a gyermekek rendszeresen használnak. A tornaszoba egyben szülői szobaként is funkcionál. A gyermekeket kettő, otthonosan berendezett esztétikus 40 m 2 feletti csoportszobában neveljük. Az előtér mozgásos tevékenység végzésére is alkalmas. Kiszolgáló helységeinket a programunk szellemében átalakítottuk. Szociokultúrális háttér: Óvodánk gyermekösszetételének jellemzői: lakótelepi környezet, életforma, a családok egzisztenciális helyzetének fokozatos romlása. Az óvodánkba járó gyermekek között magas a cigány származásúak aránya. A családok egy része azonban magyarnak vallja magát. A szülők többsége munkanélküli. A gyermekközpontú, szeretetteljes, a másságot elfogadó óvodai nevelő munkánk eredményeként a szülők elégedettek munkánkkal. Kiemelten a nyitottság, illetve a családsegítés vált ki elismerést a szülőkben. 6
Mottónk: Testben, lélekben egészséges, Együttműködésre képes, Szerteágazó ismeretekkel rendelkező, Világ dolgaira fogékony Egyedüli döntéshozatalra képes, Szociálisan érzékeny, másságot elfogadó gyermekek nevelése. Küldetésnyilatkozat Küldetésünknek tekintjük, az óvodánkba járó gyermekek hátránykompenzációjának megvalósítását a Lépésről-lépésre Óvodai Program szellemében. Vállaljuk, hogy a gyermekeket, életkori sajátosságaik figyelembevételével képessé tesszük a másság elfogadására, egymás tiszteletben tartására. A projekt-rendszerű tanulási forma alkalmazásával az élményszerű felfedezés lehetőségét biztosítjuk a gyermekek számára, a tevékenységközpontokban és a bennünket körülvevő közvetlen környezetben. Nyitott óvodai modellünkkel a szülőknek lehetőséget biztosítunk a mindennapos tevékenységeinkbe való bekapcsolódásra, együttműködésre. Szemléletformálószerep felvállalásával hozzájárulunk a családok eltérő szociokultúrális hátteréből adódó másságának elfogadásához a szülők körében. Jövőkép Választott programunk filozófiája váljon belső értékké és összetartó erővé az óvodán és a régión belül egyaránt. 7
1. A program rendszerábrája A PROGRAM FILOZÓFIÁJA ALAPKONCEPCIÓI I. INDIVIDUALIZÁLÁS SZOCIALIZÁLÁS DIFFERENCIÁLÁS Családi, szituációs és szerepjáték központ II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A külső világ, tevékeny Irodalmi, énekzenei Építőjáték Homok-víz megismerésének barkácsolás Manipulációs asztali központja tevékenységek, konstruálás tevékenység tevékenysége (szobában folyó, mozgásfejlesztés központja központ k központja udvari központja tevékenység) Vizuális központ (rajzolás, mintázás, kézimunka) SZABADJÁTÉK AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Választható Kötelezően választható Kötelező 8
TERVEZÉS (az óvodai élet megszervezésének elvei, keretei, a nevelés tervezése) A FEJLESZTÉS TARTALMA 1. 2. 3. 4. 5. Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az anyanyelv fejlesztése Művészeti nevelés A külső világ Társadalmi Ének, énekes Rajzolás Mese, vers A környezet Matematikai tapasztalatok játékok, zene- mintázás, dramatizálás tevékeny tapasztalatok hallgatás kézimunka, megismerése kézművesség III. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE INFORMÁLIS FORMÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK IV. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA 9
2. Óvodai programunk alapelve, célja, feladata óvodaképe 2.1. Alapelvünk: A gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása, fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása a Lépésről-lépésre felhasznált óvodai program specifikumainak alkalmazásával, szeretetteljes óvodai légkörben a családokkal együttműködve. 2.2. Célunk: A 3 7 éves gyermekek fejlődésének támogatása, az egyéni szükségletek és az életkori jellemzők ismeretében A feltételrendszerek biztosításával, a tevékenységek tudatos befolyásolásával a személyiség kibontakoztatása, az eltérő adottságok, képességek, szokások nem- és vérmérsékleti különbségek, valamint családi szokások figyelembevételével. Kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét, a saját szükségletek kifejezésének képességét, az érzelmi gazdagságot, a kultúrált magatartás szokásait, az önfejlesztő magatartást, a másság tolerálását, a társakkal való együttműködést, a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képességét, a művészetek, a természeti, a társadalmi környezetük iránti érzékenységüket, ezzel a lokálpatriotizmus megalapozása. 10
A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával támogatjuk a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásmódokat: a kompromisszumok, egyetértések és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulását, a kapcsolatkeresést, a kommunikálás és a társalgás technikáinak elsajátítását, a társas konfliktusokban kevés felnőtt segítségével a megoldások keresését, az önszabályozás, az önkontroll alakulását, közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők felvállalását, a gyermekek játék szükségletének kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését, Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésére és kíváncsiságára építünk. Fontosnak tartjuk a cselekvés, tevékenység a beszéd és a gondolkodás egységének biztosítását: az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, próbálkozásokat az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését, a hagyományok ápolását, a természet, az élőlények szeretetét és védelmét, az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. 11
A legfontosabbnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód alapvető szokásainak kialakítását, formálását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és az esetleges hátrányok korrekcióját. a mindenkori nagycsoportosok az idősebbek nemzedékével, az Idősek Napközi Otthonával tartják a kapcsolatot, a különböző szülői rétegek problémáinak kezelése szükség szerint rétegszülői értekezlet és/vagy egyéni megbeszélés formájában biztosítunk lehetőséget, beszélgető körök szervezése szakemberek bevonásával közvetítünk a Családsegítő Központ, a Contact Gyermekjóléti Szolgálat felé, kapcsolatot tartunk karitatív szervezetekkel, a családokkal közösen szervezett kirándulásokkal gazdagítjuk a gyermekek tapasztalatait, hagyományos ünnepek előtt Játszóházat szervezünk, ahol az ünnephez kapcsolódóan kiegészítő eszközöket készítünk a szülők bevonásával. 2.3. Feladatunk: nyitott óvodakép kialakítása, fenntartása, családok értékrendjének, véleményének megismerése kérdőívek, családlátogatások alapján, szülők bevonása az óvodai életbe (beszoktatás, projektekhez anyaggyűjtés, ünnepek, családi programok, beszélgető körök), szülők igényeihez igazodva egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai ismeretek megszerzéséhez segítségadás, lehetőségek megteremtése, kapcsolattartás külső partnerekkel, pl.: óvoda, iskola, bölcsőde, Idősek Napközi Otthona, karitatív szervezetek, közvetítő szerep vállalása a Contact Gyermekjóléti Szolgálat és a Pedagógiai Szakszolgálat felé, 12
a családokkal közösen szervezett kirándulásokkal gazdagítjuk a gyermekek tapasztalatait, hagyományos ünnepek előtt szülők bevonásával játszóházat szervezünk. 2.4. Óvodaképünk Helyi igényekhez igazodó, a gyermekek nevelését és a családi nevelést kiegészítő nyitott óvodakép kialakítása, amely magában foglalja az óvodai nevelés óvó, védő, ellátó, gondozó, nevelő, személyiségfejlesztő funkcióit, előtérbe helyezve az egészség megőrzését. Nevelésünk célja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Óvodánk elsősorban a családok felé nyitott. A gyermekek egészséges személyiség fejlődésében meghatározó jelentőségű a család. Feltételezzük, hogy minden család közvetít valamilyen értéket a gyermekek felé még akkor is, ha nem minden funkciót teljesít maradéktalanul. Óvodapedagógusaink toleránsak a szülőkkel szemben, próbálják átérezni helyzetüket és keresik a kapcsolatot a gyermek érdekében. 13
2.5. A programunk koncepciója Individualizálva szocializál. Sajátos tevékenységközpont-rendszerben biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák szintereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer szintetizálja a szervezeti kereteket és integrálja a fejlesztés tartalmát A családok bevonása az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét, támogatja a családi nevelés problémáinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra, a gyermekkel való törődésre, a nevelésre. Óvodánk lehetőségeit, a családok helyzetét és a gyermekeket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok a gyermekvédelmi felelős irányítása mellett látják el a szociálpedagógusi feladatokat. 14
3. Individualizálva szocializál Célunk: A család és az óvoda szocializációs szerepének hangsúlyozása, az egyediség, egyéniség támogatása. Szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor végére a gyerekek eljussanak az önérvényesítéstől az együttműködésig, a társak szükségleteinek igényeinek, szándékainak megértéséig. Óvodapedagógusaink érzékenyen reagálnak a különbségekre, építenek a gyermekek érdeklődésére, szükségleteire és erősségükre. Az individualizáló nevelés, fejlesztés során olyan pedagógiai megközelítést alkalmazunk, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Áthatja az egész óvodai életünket és annak minden tevékenységét. Az egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modell értékű gyermekeink számára. Az azonos korú gyermekek között is jelentős fejlődési különbségek vannak. Feladatunk: 1. A gyermekek eltérő biológiai szükségletéhez, adottságaihoz igazodva: - tapasztalatainak bővítése, - mozgásigényének, - szociobilitásának, - énképének, - kontaktusteremtő készségének fejlesztése. 15
2. A gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve. 3. Egyéni fejlesztés, képességek, részképességek elemzése alapján: - személyes kapcsolat biztosítása az óvodapedagógus és gyermek között, - az igény szerinti elkülönülés lehetőségének biztosítása, - az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése (állandó mozgástérrel), - a személyesség biztosítása a gyermek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában, - a gyermekekre vonatkozó információk bizalmas kezelése. 3.1. Az individualizálás lehetőségei a játékban A játék gyermekeink legfontosabb tevékenysége. A szabad játék fejlesztő hatását tekintve időtartamban is a legfontosabb, domináns tevékenység. Játék közben gyermekeink tanulnak, és új ismereteket szereznek a világról. A játék az a szocializációs tér, amelyben a kortárskapcsolatok alakulnak, gyakorolják a társakkal való együttműködést, a kommunikációt. 3.1.1. Feladatunk az egyéni eltérések tolerálása érdekében a játékban: a gyermek jelzéseinek, viselkedéseinek megfigyelése az információk értékelése, az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételek megteremtése, az egyéni szándékok, elképzelések támogatása, konfliktus helyzetekben az egyén bevonása a megoldásba, a szabályalkotásba, az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése, 16
egyénekre irányuló kommunikáció a cigány gyermekek tájékozódó képességének fejlesztése a kommunikációs helyzetekben, a gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása, közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekek esetében. Óvodánk életének megszervezésében is tekintettel vagyunk az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az életkori eltérésekre, az azonos korosztály egyéni igényeire és a másság elfogadására. Napirendünk rugalmas és folyamatos, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. A szükséglet-kielégítés érdekében figyelembe vesszük a családok helyzetét, szokásait, a lakáskörülményeket, a reggeli óvodába érkezés idejét. Étkezésnél a folyamatosságot egy meghatározott időkereten belül biztosítjuk a gyermekek egészségének védelmében. 3.1.2. A csoportszobai feltételek megteremtésében feladatunk: Az igény, egyediség, személyiség tiszteletben tartásának érvényesítése: o az egyéni érdeklődés megjelenítése a tevékenységközpontban, o a gyermekek jelei mellett a nevük kiírása, o a gyermekek egyéni életének történései az albumokban, o a családok életét bemutató tablók-, fotók, o a hétvégi családi élmények megbeszélése, o a tér tagolása a tevékenységközpontokban 2-3 gyermek elmélyült együttes tevékenységeihez, o a személyes tárgyak tárolása, megőrzése. 17
3.1.3. A személyiségközpontú szemlélet érvényesülése az óvodapedagógusaink tevékenységeiben Feladatunk: Óvodapedagógusaink részéről érzelmi biztonság, szeretetet, megértés és védelem sugárzása a gyermekek felé. Az eltérések tolerálásával a nagyobb hátrányokat hordozó cigány gyermekek elfogadtatása társaikkal. Fontosabb elveink az óvodapedagógus gyermek kapcsolatban: o személyre szóló pedagógiai hatások, o szeretetteljes elfogadás, o pedagógiai optimizmus, o segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, o a személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadása a kortársakkal, o a másság értékeinek kiemelése és elfogadása, o személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetés, o a gyermekek kommunikációjának megértése, megfejtése, o a szülők bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe, o a tevékenységek feltételeinek és a kezdeményezett szabályjátékoknak az egyénre szabott befolyásolása, o a gyermekek testi, lelki szükségleteivé váló törődés. Segítjük a szocializációt az egyén erősségeire építő individualizáló neveléssel. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének ezt a két dimenzióját egymástól elválaszthatatlannak tartjuk. A külső hatások 18
irányuktól függően azonban előidézhetnek nemkívánatos hangsúlyeltolódásokat. Valljuk, hogy az egészséges személyiség megőrzi egyediségét, egyéniségét ugyanakkor megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait. Gyermekeinkben az aktív személyiség önfejlesztő erőit alapozzuk meg. 3.2. A szocializáció biztosítása 3.2.1. Célunk: Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, családias légkör kialakítása, mely a családi nevelés kiegészítője. A gyermekek szocializációjának segítése, az alapvető erkölcsi normák, az együttélés szabályainak kialakítása. 3.2.2. Feladatunk: a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermek felé a páros kapcsolat erősítése) a közös élmények forrásainak gazdagítása a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével, a gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása, és ápolása a viselkedés-kultúra megalapozása, a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása egyezkedésekkel, kompromisszumokkal, a mikrocsoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott szervezett keretekben, a társas szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével, 19
a hazához, a tájhoz, kultúrához kötődés erősítése az értékek megbecsülésére nevelés (múzeumok, képtárak, kiállítások látogatása), a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában (születésnap, Mikulás, Anyáknapja, Gyermeknap), a gyermeket érintő pozitív családi események alkalmankénti számbavétele (testvér születése, Nőnap), a jeles napok, a nemzeti ünnep hagyományainak ápolása (Szüreti bál, Karácsonyi Gyertyagyújtás, Farsang, Húsvét, Pünkösd, Március 15.), a tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, az együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembe vételére nevelés, a konfliktusok megbeszélésének és kezelésének, megoldásának bemutatása indirekt formában, demokratikus légkörben, a megkezdett tevékenységek befejezésére ösztönzés, a gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválás, az óvodapedagógus személyes mintaadása, a gyermekek pozitív értékelése az egyéni igényekhez, szükséglethez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal, gyakorisággal. A szocializációt segítjük az eszközök, felszerelések, tablók, táblák és a heti rendszerességgel szervezett ún. beszélgetőkör -rel, és a spontán beszélgetésekkel. Ezek lehetőséget adnak a gyermeki élmények, aktuális események, érzelmek és gondolatok egymással való megosztására, az összetartozás érzésének erősítésére. 3.2.3. A szocializáció folyamata 20
Óvodáskorban a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Átszövik gyermekeink életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. Óvodai programunkban az érzelmi biztonság és a pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek érvényesítésével valósul meg: o élethelyzetekben, szituációkban az érzelmeket aktivizáló hatásokkal, o a művészetek eszközeivel, o a minden gyermek felé kifejezett szeretetteljes elfogadással és megértéssel, o az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulások támogatásával és a szükséges kontroll erősítésével, o az érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás mintájával. Óvodánkban a gyermekek a szocializáció újabb minőségét élik át. A családi védettségből naponta kilépve számukra kitágul a szociális tér. Megtanulják megismerni önmagukat, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. A jó közérzet növeli gyermekeink biztonságérzetét, nyitottabbá teszi őket társaik felé. A szocializáció összetett folyamat, amelyben gyermekeink sokféle tapasztalatot szereznek. A gyermekek között jelentős eltérések vannak a szociabilitást, az együttműködés szokásait, az alapvető magatartásmódokat tekintve, s itt óvodapedagógusainknak meghatározó szerepe van. A tevékenységközpont-rendszer biztosítja a 20-25 fős óvodai csoportban gyermekeink kis létszámú mikroközösségeinek létrejöttét, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához. 21
A szocializáció feltételei: kontaktus másokkal, a társakkal, a személyes kommunikálás lehetőségei. Az elkülönülési lehetőség erősíti gyermekeinknél a baráti kapcsolatokat. A tagolt tér kisebb csoportosulásokra ösztönöz, tartalmasabb interakciókra ad esélyt. Gyermekeink teljes szabadságot kapnak szociális szükségleteinktől függően a terek formálásában. A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. Ez a tevékenységközpont-rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket gyermekeink és óvodapedagógusaink közösen alakítják. A játék szabadsága és gyermekeink önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg. 22
4. A tevékenységközpontok rendszere, a szabad játék és a felajánlott tevékenységek kerete Célunk: A Lépésről-lépésre Óvodai Program sajátos tevékenységközpont rendszerével, a gyermekek személyiségfejlődésében olyan tevékenységforrások megteremtése, amelyek a játék, tanulás és munka jellegű tevékenységek alapjául szolgálnak. Lehetőséget biztosítanak az önkifejezésre, kontaktusteremtésre, kapcsolattartásra, cselekvésre, manipulációra és a közvetlen szenzomotoros tapasztalatszerzésre. A tevékenységközpontokban állandó lehetőséget adunk a sokszínű tevékenységekre, a gyermekeink szükségleteinek megfelelően. Feladatunk: 1. Megfelelő hely biztosítása: a szabad játékhoz, a játékfajtákhoz, egyéb tevékenységekhez, a spontán, szabad mozgáshoz, az étkezéshez (folyamatos tízóraihoz), a mozgásos szabályjátékhoz, énekes játékokhoz, az elkülönülésekhez, a személyes tárgyak tárolásához. 2. A gyermekek önállóságának és kreativitásának kibontakozása érdekében: a berendezés mobilitása, a terem igények szerinti kialakíthatósága. 3. A gyermekkapcsolatokban a változó szükségletek kielégítése: 23
a csoport életkori összetételétől, a gyermekek egyéni szükségleteitől, érdeklődésétől, fejlettségétől, az aktuális élményektől, a lányok és fiúk arányától függően. 4. A csoportszoba berendezésének és felszerelésének alakítása: az évszak, az időjárás, a témaprojektek figyelembevételével. A tevékenységközpontok helye viszonylag állandó, gyermekeink a játék folyamán átrendezik a tereket, mely alól kivételt képez az ábrázolás eszköztára és a homok-víz asztal. 4.1. A hét tevékenységközpont a következő: 1. A családi és egyéb szituációs drámajáték központja, valamint a gyermekek saját szükségleteire szervezett, munkajellegű tevékenységek színtere (salátakészítés). 2. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja. 3. Homok-víz asztali tevékenységek, modellezések, terepasztali játékok központja. 4. Építőjátékok, barkácsolás, szerepjátékok központja (mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésére is alkalmas), 5. Művészeti tevékenységek központja (ábrázoló, kézimunka, kézművesség, konstruáló tevékenységek). 6. Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja. 7. Természetismereti központ az udvar, a külső környezet. A tevékenységközpontok elmélyült tevékenységekre inspiráló környezetet jelentenek. A gyermekeink szabadon rendelkeznek az eszközökkel és a 24
nyersanyagokkal, szükségleteiknek megfelelően gazdagíthatják az eszköztárat. Sok kreativitásra serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek tájékozódását segítjük azokkal a kis kártyákkal, amelyek a polcokon az eszközök helyét jelzik. Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógusaink által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. 4.2. A játék Célunk: A gyermekek alapvető szükségletének spontán, szabad tevékenységének azaz a játék feltételeinek biztosítása. Feladatunk: A gyermekek szociális érzelmeinek, világról szerzett tapasztalatainak, ismereteinek és a társas kapcsolatainak gazdagítása. Biztosítani a gyermekek számára, tudatos átgondolt munkával, a tevékenységek integrálását a tevékenységközpontok egységes rendszerében. A játékban tanulás feltételeinek megteremtése, a szabad játék sérthetetlenségének biztosítása. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, a szocializáció segítése, magatartásmódok formálása, kultúra közvetítése, kreatív játékuk fejlesztése, fejlesztő, feltételteremtő folyamatokat befolyásoló óvodapedagógusi tevékenységgel. A játékhoz szükséges eszközigény kielégítése, feltételeinek biztosítása a szülők bevonásával. 25
A játék integráló tevékenység, amelyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere. Gyermekeink játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodnak. Itt alakulnak társas kapcsolataik, gazdagodnak szociális érzelmeik és a világról szerzett tapasztalataik, ismereteik. A tevékenységközpontok egységes rendszerbe integrálják azokat a tevékenységeket, amelyeket az óvodapedagógusaink biztosítanak a gyermekek számára tudatosan és átgondoltan választási lehetőségként. Programunkban a szabad játék időtartamban is domináns a nap folyamán. Ugyanakkor a játék mellett, ugyanabban a tevékenység-rendszerben a gyermekek választásai, kezdeményezései, és óvodapedagógusaink felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. Gyermekeink a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és fejlettségüktől függően választják. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységeket gyermekeink ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységekben óvodapedagógusaink szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakítják. A játék szabadsága nem jelenti gyermekeink magukra hagyását. Óvodapedagógusaink fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeiknek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése az óvodai nevelésünk felvállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. Gyermekeink egyéni, közös, közvetlen és közvetett tapasztalatai, élményei sokféle forrásból származnak. A játékszükségletből fakadó eszközigény kielégítése, feltételek bővítése érdekében szülőkkel, nagyszülőkkel kooperálunk, (a szükséges anyagok folyamatos gyűjtése, bővítése). 26
4.2.1. A nyugodt játék feltételei: Feladatunk: - Megfelelő hely biztosítása: Fontos szempont a mozgalmasabb és csendesebb tevékenységek elkülönítése a csoportszobában. Nagyobb mozgásteret az építőjáték, az irodalmi és a családi tevékenységközpont nyújt a gyermekeink számára. A mobil bútorok biztosítják az eszközök elhelyezését a gyermekek számára elérhető helyen, és ezekkel alakíthatók a terek igény szerint. A mozgásigény folyamatos kielégítésére alkalmas a jól felszerelt tornaszobánk is. - A játékidő biztosítása: A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartamban biztosítjuk. A folyamatos napirenddel a várakozási időt kiküszöböljük, illetve lecsökkentjük. Az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. Óvodapedagógusaink által kezdeményezett, választható és kötelező tevékenységek időtartama a nagyok esetében sem haladja meg a 20-25 percet. - Nyugodt légkör: Az egész óvodai élet s ebben a játék szempontjából is alapvető a nyugodt légkör biztosítása. A nyugodt légkör az alapvető szokások, szabályok kialakításának is feltétele. 27
4.2.2. Az élmények biztosítása Gyermekeink játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. Az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségéből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében sok közös óvodai élményforrást biztosítunk. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. A gyermekekkel közösen megbeszéljük, hová mennének szívesen élményszerzésre projektenként több alkalommal. Óvodapedagógusaink a gyermekek játékából, kommunikációikból következtetnek az egyéni élményekre, melyek befolyásolják a témákat a közös élményszerzéssel kapcsolatban. A téma, tartalom és a szerepek a játék fontos elemei. Programunkban a projekt-rendszerű műveltségtartalom a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölt be. A szabályjáték helye a tevékenységben A kezdeményezett, irányított szabályjátékban biztosítjuk a gyermekek szabadságát, építünk érdeklődésükre. Tudatosan fejlesztjük az egyének képességeit, részképességeit. Gyermekeink egyéni döntés alapján kapcsolódnak be a játékba. A témaprojektekhez társasjátékokat is készíthetnek. Feladatunk: a gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése személyiségük megismerése érdekében, a közös élményeket nyújtó látogatások szervezése, a gyermekek elképzeléseinek támogatása, 28
a játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása, a csoportélethez kötődő hagyományok ápolása, a gyermekek fejlettségétől függően, igényeiknek megfelelően a játékfolyamat segítése a személyes kontaktus naponkénti kialakítása, a gyermek személyes problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása, a társas kapcsolatok, érzelmi kötődések támogatása, egyezkedések, választások, döntések segítése, a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása, az együttműködés alapvető szokásainak kialakítása a cigánygyermekeknél. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: a gyermekek részt vesznek a közös játékban, alkalmazkodnak azok szabályaihoz és társaikhoz, kreatívan építkeznek, ötleteikkel tovább fejlesztik a kialakult játéktémát, elképzelésük van arról, hogy mivel szeretnének játszani, el tudják dönteni, hogy kivel szeretnének játszani, a játék befejezésekor elpakolnak maguk után, szükség szerint kérik és megköszönik a játékokat, a játékok állagára vigyáznak, az elkészült alkotásokra ügyelnek, társaik tevékenységét nem zavarják. 29