? közgazdasági statisztika

Hasonló dokumentumok
? közgazdasági statisztika

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

Megállapítható változók elemzése Függetlenségvizsgálat, illeszkedésvizsgálat, homogenitásvizsgálat

Sztochasztikus tartalékolás és a tartalék függése a kifutási háromszög időperiódusától

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.

Matematikai statisztika

STATISZTIKA II. kötet

AZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN

A statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.

A szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

Matematikai statisztika elıadás III. éves elemzı szakosoknak. Zempléni András 9. elıadásból (részlet)

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

2. METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS

Azonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága

1. előadás: Bevezetés. Irodalom. Számonkérés. A valószínűségszámítás és a statisztika tárgya. Cél

Az átlagra vonatkozó megbízhatósági intervallum (konfidencia intervallum)

Statisztika. Eloszlásjellemzők

Ismérvek közötti kapcsolatok szorosságának vizsgálata. 1. Egy kis ismétlés: mérési skálák (Hunyadi-Vita: Statisztika I o)

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése

Hipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer?

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.

Változók függőségi viszonyainak vizsgálata

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér

Valószínűségszámítás. Ketskeméty László

biometria III. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Hipotézisvizsgálat

A biostatisztika alapfogalmai, konfidenciaintervallum. Dr. Boda Krisztina PhD SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Statisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.

Hipotéziselmélet. Statisztikai próbák I. Statisztikai próbák II. Informatikai Tudományok Doktori Iskola

Mérési adatok feldolgozása Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

1. A radioaktivitás statisztikus jellege

ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás

s n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés

Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

Izsák János. ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék. Kézirat

Ökonometria. /Elméleti jegyzet/

A MATEMATIKAI STATISZTIKA ELEMEI

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Információs rendszerek elméleti alapjai. Információelmélet

MINTAVÉTEL A MARKETINGKUTATÁSBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DIVIZÍV ÉS AZ AGGLOMERATÍV RÉTEGZÉSRE

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Tapasztalati eloszlás. Kumulált gyakorisági sorok. Példa. Értékösszegsor. Grafikus ábrázolás

A matematikai statisztika elemei

MÉRÉSTECHNIKA. DR. HUBA ANTAL c. egy. tanár BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék 2011

A paramétereket kísérletileg meghatározott yi értékekre támaszkodva becsülik. Ha n darab kisérletet (megfigyelést, mérést) végeznek, n darab

Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter Dr. Jónás Tamás Erdei János. Gazdaságstatisztika. II. rész A matematikai statisztika alapjai

Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

Információs rendszerek elméleti alapjai. Információelmélet

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet:

A peremeloszlások. Valószínőségszámítás elıadás III. alk. matematikus szak. Példa. Valószínőségi vektorváltozók eloszlásfüggvénye.

? közgazdasági statisztika

Statisztika II. előadás és gyakorlat 2. rész

Ha n darab standard normális eloszlású változót négyzetesen összegzünk, akkor kapjuk a χ 2 - eloszlást: N

Tulajdonságok. Teljes eseményrendszer. Valószínőségi változók függetlensége. Példák, szimulációk

I. Függelék. A valószínűségszámítás alapjai. I.1. Alapfogalamak: A valószínűség fogalma: I.2. Valószínűségi változó.

20 PONT Aláírás:... A megoldások csak szöveges válaszokkal teljes értékőek!

Tanult nem paraméteres próbák, és hogy milyen probléma megoldására szolgálnak.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

Függvénygörbe alatti terület a határozott integrál

Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Ketskeméty László

Kabos: Statisztika II. t-próba 9.1. Ha ismert a doboz szórása de nem ismerjük a

Miért pont úgy kombinálja kétfokozatú legkisebb négyzetek módszere (2SLS) az instrumentumokat, ahogy?

Példák 2. Teljes eseményrendszer. Tulajdonságok. Példák diszkrét valószínőségi változókra

Virág Katalin. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

A pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata

KÖVETKEZTETŐ STATISZTIKA

A valószínűségszámítás elemei

Wilcoxon-féle előjel-próba. A rangok. Ismert eloszlás. A nullhipotézis megfogalmazása H 1 : m 0 0. A medián 0! Az eltérés csak véletlen!

BIOSTATISZTIKA ÉS INFORMATIKA. Leíró statisztika

2. METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok.

Regresszió és korreláció

Statisztikai. Statisztika Sportszervező BSc képzés NBG GI866G4. Statisztika fogalma. Statisztikai alapfogalmak. Statisztika fogalma

Statisztika I. 4. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

4 2 lapultsági együttható =

Matematikai statisztika

STATISZTIKA. A Föld pályája a Nap körül. Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687)

I. Valószínűségelméleti és matematikai statisztikai alapok

A heteroszkedaszticitásról egyszerûbben

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 18.

Ismétlés: Visszatevéses mintavétel. A valószínőség további tulajdonságai. Visszatevés nélküli mintavétel. A valószínőség folytonossága

f (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben

Regresszió és korreláció

Valószínőségszámítás helye a tudományok között. Véletlen tömegjelenségek. Történeti áttekintés 1. Modellezés. Történeti áttekintés 3.

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok.

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat

Bevezetés a hipotézis vizsgálatba. Hipotézisvizsgálatok. Próbák leírása. Kétoldali és egyoldali hipotézisek. Illeszkedésvizsgálatok

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematikatanár hallgatók számára. Szita formula J = S \R,

GEOFIZIKA / 4. GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIÁK PREDIKCIÓJA, ANALITIKAI FOLYTATÁSOK MÓDSZERE, GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIATEREK SZŰRÉSE

Eseme nyalgebra e s kombinatorika feladatok, megolda sok

Adatfeldolgozás, adatértékelés. Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék

specific (assignable) cause: azonosítható, tettenérhető (veszélyes) hiba megváltozott a folyamat

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése

Átírás:

Valószíűségszámítás és a statsztka Valószíűség számítás Matematka statsztka Alkalmazott statsztka? közgazdaság statsztka épesség statsztka orvos statsztka Stb. Példa: vércsoportok Az eloszlás A AB B Elem eseméy: A, B, AB, Teles eseméyhalmaz. Valószíűségek: P(A), P(B), P(AB), P() Egymást kzáró eseméyek, tehát: P( A) + P( B) + P( AB) + P() Összetett eseméy pl.: megtalálható az A atgé: valószíűsége P(A)+P(AB) Egy és csak egy atgé található: valószíűsége P(A)+P(B) P(B) P(AB) P() P(A) Be va feezve a agy mű, ge. A gép forog, az alkotó phe.? 45% 4% 35% 3% 5% % 5% % 5% % Vércsoportok eloszlása Magyarországo A B AB Elmélet úto (agyo rtka) (pl. kocka feldobás: mde elem eseméy valószíűsége: /6.) Hogya uthatuk lye formácóhoz? Meyre megbízható? Tapasztalat úto (kísérletet végzük. Kísérlet: mérés, megfgyelés, kkérdezés stb.)

,6,5,4,3,, F N,8,7,6,5,4,3,, F N,6,5,4,3,,,4,35,3,5,,5,,5,35,3,5,,5,,5 F FN N 4F 3FN FN F3N 4N 6F 5FN 4FN 3F3N F4N F5N 6N,6,5,4,3,,,45,4,35,3,5,,5,,5,4,35,3,5,,5,,5 F FN N 4F 3FN FN F3N 4N 6F 5FN 4FN 3F3N F4N F5N 6N Kérem a következőt! Kísérlet P(N),5 P(F),5 P(N),75 P(F),5 Példa: a férfak és ők aráya. Az eseméytér két elemű: férf, ő Valószíűségek: P(F) és P(N). Igaz, hogy: P(F)+P(N) A mta elemszáma: ő férf ő férf Mlye emű a belépő páces? P(N),5 P(F),5 P(N),75 P(F),5 A mta elemszáma: 4 ő férf ő férf Kmeetel: F(érf) vagy N(ő) A mta elemszáma: (azaz kísérlet) ő férf ő férf A mta elemszáma: 6 ő férf ő férf Mtavétel alapelve Populácó és mta Következtetés agyobb elemszámú mta ksebb eltérések, megbízhatóbb eredméy. Lehetőleg mél agyobb elemszám. (Az ésszerűség határa belül.) Véletle mtavétel. Orvos kegészítés. Ha cs semm kzáró ok, akkor legye véletle. Ideáls, ha mde lehetséges esetet megvzsgáluk. Populácó (alapsokaság) Alapsokaság, olya vzsgál kívát egyedek, vagy más tetszőleges elemek véges vagy végtele összessége, amelyekek közös megfgyelhető ellemző vaak. Elmélet összesség s lehet, potecálsa megfgyelhető elemekkel. Mta A populácó relatíve ks méretű kragadott része valamlye előírás szert válogatva.

Mtavétel hba Nem mtavétel hba Abból adódk, hogy em az alapsokaságot, haem csak egy részét (mta) vzsgáluk. Adatfelvétel hba pl.: válaszadás hba, feldolgozás hba stb. A statsztka módszerevel elemezhető, számba vehető! Nőgyógyászat Kérem a következőt! Egy szélsőséges példa: Nem véletleszerű mtavétel! (az előző példába) A becslés A becslés típusa Mlye magas a fa? Potbecslés Egyetle értékkel törtéő közelítés. Itervallumbecslés Egy tervallummal (ambe agy megbízhatósággal megtalálható) törtéő közelítés. Kb. 7 m magas. Körözés kb. 75 cm magas Körözés 7-75 cm magas A becslés olya elárás, amely háyos, többyre tapasztalat adatok alapá, egy adott esetre, adott változóhoz egy becsült értéket redel.

A ó becslés tuladosága Kategoráls változó Kísérlet: kválasztuk egy embert és elvégezzük a vzsgálatot. Torzítatla: A becslés várható értéke mde mta-elemszám eseté éppe a keresett paraméter. (Körülötte gadozak) Hatásos: A becslések a paramétertől való közepes égyzetes eltérése mmáls. ( azaz a szórása kcs) Két egyarát torzítatla becslés közül az a hatásosabb, amelyre a közepes égyzetes eltérés a ksebb.) Kozsztes: becsléssorozat, amelybe a becslések torzítatlaok és közepes égyzetes eltérésük a zérushoz közeledk, (sztochasztkusa) kovergál a paraméter valód értékéhez. Igadozása övekedtével csökke. Elégséges: Olya becslés, amely az összes formácót tartalmazza a paraméterre, amt a mtából kaphatuk. (Pl. a ormáls eloszlásra középérték és a szórás elégséges statsztka). Kmeetel: A vagy B vagy AB vagy. Kválasztuk elegedő számú embert. : elemszám. Mta: a kválasztott számú ember a sokaságból. vércsoport A B AB gyakorság k A k B k AB k Egy valószíűség becslése A relatív gyakorság hbáa P(A) az A vércsoport előfordulásáak valószíűsége. Az A vércsoport előfordulásáak a várható értéke. P(A). Az. P(A) becslése a mta alapá: k A Bomáls eloszlás. várható érték: p varaca: p(-p) (o lám! Valószíűségszámítás?) elemű mta: k elem A vércsoportú, (-k) em. A P(A) potbecslése: k A /. A k A érték szórásáak becslése: s k/ érték a k/ szórása, vagy stadard hbáa. s k ( P( )) P( A) A Redbe va, de egy másk mtából más érték származk. Meyre megbízható ez az érték? A k A / érték szórásáak becslése: P( A) ( P( A) ) P( A) ( P( A ) ) s k / P(A) helyett a k A /-t haszáluk.

Kofdeca tervallum Folytoos változó Eek segítségével megadhatuk egy tervallumot. (tervallumbecslés) Példa: testmagasság Helyes keletés? Az eseméytér végtele agy! k ± s k / 68%-os kofdeca (megbízhatóság) tervallum, amhez 68%-os kofdeca szt tartozk. Jeletése: Ha agyo sok mtá megsmételük a megfgyelést, akkor a kofdeca tervallumok 68%-a tartalmazza a P(A)-t. Vagys az tervallumbecslés megbízhatósága 68% testmagasság: 7 cm. Nem! Véges elemszámú mta. Ncs két azoos elem. (gyakorság értékek: vagy ) Hams következtetés, gyakorlatba em kvtelezhető. Potos mérés em lehetséges, végtele potosságú eszköz kellee. Mtavétel folytoos változó esetébe A μ és a σ Helyes keletés: A testmagasság (x): 7,5 x < 7,5 cm Egy meghatározott érték helyébe, egy tervallum (osztály) lép. (Továbbakba a dszkrét eloszláshoz hasolóa haszáluk) A σ az adatok szóródását ellemz a μ körül. Az adatokak kb. 68%-a a μ körül σ széles tervallumba va. ( μ ± σ ) 68% ( μ ± σ ) 95% p aak a valószíűsége, hogy: x az adott osztályba tartozzo. ( μ ± )?

A mták eloszlása Mdegyk x -edk elem eltér egymástól. Egy eloszlás redelhető hozzá. Az x -k eloszlása megegyezk az alapsokaság eloszlásával. Az átlag várható értéke és varacáa Ez egy egyszerű összeadás. x M ( x) M ( x ) ( μ ) μ x σ D ( x) D ( x ) ( ) σ M ( x ) μ és D ( x ) σ Az átlag várható értéke azoos az alapsokaságéval, varacáa aak - ed része. Becslés folytoos változó esetébe A várható érték becslése Az eloszlás ellemző: várható érték és az elmélet szórás. Defícók: Várható érték: M ( x) xf ( x) dx p x Elmélet szórás: D ( x) [ x M ( x) ] f ( x) dx p ( x M ( x) p x p -t közelítsük a k / relatív gyakorsággal! x k x k x A várható érték becslése az átlag. Torzítatla becslés, mert: M (x) μ

Az elmélet szórás becslése p ( x μ? k p ( x ( x k ( x ( x p -t közelítsük a k / relatív gyakorsággal! Általába em smert, csak közelítő értéke, az átlag. Előzőleg láttuk, hogy: ( x Jó becslés? ( x x) > Átlagoluk agyo sok -elemű mtára! (várható érték) σ > M ( x x) Ez egy torzított becslés! ( x x)? Korrgált tapasztalat szórás Az eltérés az átlag és a várható érték külöbségéből fakad. M ( x [( x ] ( s ) σ σ M + σ M * s s s ( s ) ( x x) * Az átlag varacáa: σ Az átlag szórása: σ De általába a σ sem smert. A stadard hba s a ó becslése a σ-ek. s x s Ez tehát az átlag szórása, vagy stadard hbáa. σ A mták között eltérések varacáa. A továbbakba s-el elölük a korrgált tapasztalat szórást.

A várható érték kofdeca tervalluma Hasolóa a P becsléséhez, a stadard hba smeretébe megadhatuk a várható érték kofdeca tervallumát. [ ] x ± s x Ez az tervallum kb. 68% megbízhatósággal tartalmazza μ-t.