Réthi Sándor: Válságkezelés az orosz bankrendszerben makrogazdasági kitekintéssel a MeH MTA megállapodás keretében végzett Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel Oroszországra, Ukrajnára és Kazahsztánra című, MEH VII. 3. sorszámú 2009/2010 évi kutatás számára készült háttértanulmány Budapest, 2010. január
2 Bevezetés Jelen tanulmány annak a meglehetősen összetett folyamatnak a főbb elemeit igyekszik bemutatni, amely az oroszországi válságkezelést jellemezte, s némi módosulással jellemzi mind a mai napig. Mivel a válság Oroszországban csakúgy, mint a világban, először a pénzügyi szférában jelentkezett, ezért érthető módon a foganatosított intézkedések nagyobb része is ezt a területet érintette. Az oroszországi válság kirobbanása óta eltelt idő nem teszi lehetővé, hogy megalapozott és végleges véleményt alkothassunk a válságkezelő lépések hatásairól és következményeiről a teljes orosz nemzetgazdaságra vonatkozóan, mégis kísérletet teszünk arra, hogy legalább főbb vonalaiban utaljunk az intézkedések reálgazdaságra gyakorolt hatásaira is. 1. Az orosz gazdaság a válságot megelőző időszakban Az 1998. évi válságot követően új szakasz kezdődött a modern Oroszország történetében. A rubel drasztikus értékvesztése, az eleinte csekély mértékben, majd egyre fokozódó ütemben emelkedő világpiaci energiahordozó árak, a világgazdaság bővülése, párosulva a 2000-es évek elején felgyorsult belső gazdasági reformokkal és a belpolitikai helyzet stabilizálódásával, látványos eredményekhez vezetett. Az orosz gazdaság évi 5%-ot meghaladó ütemben bővült, az ipari termelés lendületesen emelkedett, számottevően nőtt a reáljövedelem, s az egyre magabiztosabb orosz vezetés fokozatosan aktivizálódott a nemzetközi politika porondján is. Jelen tanulmány nem tekinti feladatának az orosz gazdasági fejlődés elmúlt 8-10 évének részletes vizsgálatát, csupán néhány olyan sarokpontot emel ki, amelyek a válságkezelő intézkedések értékeléséhez, azok hatásainak elemzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az orosz gazdaság elmúlt évtizedes fejlődését a makromutatók alakulása összességében hűen szemlélteti. 1. táblázat Az orosz gazdaság fontosabb mutatói Megelőző év %-ban 2000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 GDP 110,0 107,3 107,2 106,4 107,4 108,1 105,8 Árfolyam, USD/RUR 28,2 29,5 27,8 28,8 26,3 25,6 24,9 Árfolyam, EUR/RUR 26,14 36,82 37,81 34,19 34,70 35,02 35,43 Ipari termelés 108,7 108,9 108,0 105,1 106,3 106,3 102,1 Mezőgazdasági termelés 107,7 101,3 103,0 102,3 103,6 103,4 110,8 Beruházások 117,4 112,5 113,7 110,9 116,7 121,1 109,1 Szolgáltatások 104,7 106,6 108,4 106,3 107,6 107,9 104,9 Kisker. Áruforgalom 109,0 108,8 113,3 112,8 114,1 116,1 113,0 Infláció, % 20,2 12,0 11,7 10,9 9,0 11,9 13,3 Lakossági reáljövedelem 113,4 114,6 111,2 111,7 114,1 113,1 102,7 Külf. befektetések, Mrd USD 11,0 29,7 40,5 53,7 55,1 120,9 82,5 Import, Mrd USD 44,9 76,1 97,4 125,4 164,3 223,5 266,9 Export, Mrd USD 105,0 135,9 183,2 243,8 303,6 354,4 468,1 Forrás: OF Goszkomsztat 2
3 A rendkívül kedvező összkép némi magyarázatra szorul. A Szovjetunió, majd ezt követően Oroszország makrogazdasági mutatói 1990-1999. között szinte folyamatosan romlottak, ezért az elmúlt évtized diadalmenetének adatait bizonyos óvatossággal kell kezelni. 2000-2003. között a gazdaság elérte az 1998. évi válság előtti szintet, majd ezt követően csak 2006-2007 körül érte el, illetve haladta meg az 1989. évi teljesítményt. A bankok a gazdasági fellendülésre, illetve az építőipari boomra meglehetősen sajátosan reagáltak. A pénzintézetek nagy része a saját maga által létrehozott vagy a tulajdonosokhoz közel álló ingatlanfejlesztő cégeket finanszírozott, abban bízva, hogy az ingatlan boom még hosszú évekig, akár egy-két évtizedig is kitarthat. 1 A válság kitörését követően az orosz hitelintézetek ingatlan portfoliója, elsősorban a megkezdett beruházások forrásigénye miatt, meglehetősen nagy problémát jelentett nemzetgazdasági méretekben is. Az általános makrogazdasági helyzet témánk szempontjából nem elhanyagolható eleme Oroszország valutatartalékainak alakulása. Az orosz költségvetés a rendkívül magas világpiaci kőolaj- és fémáraknak köszönhetően egyre nagyobb többlettel működött (az energiahordozó exportot progresszív kiviteli vám terheli, s ennek köszönhetően az ármaximumok időszakában különböző számítások szerint az exportbevételek mintegy 70%-a költségvetést gazdagította), s folyamatosan nőtt az ország valutatartaléka. 1. ábra Oroszország valutatartalékai 2006. január 1. 2008. augusztus 1. között 600,0 569,0 596,6 500,0 478,8 400,0 405,8 Mrd USD 300,0 200,0 182,4 250,6 303,7 100,0 0,0 2006.01.01 2006.07.01 2007.01.01 2007.07.01 2008.01.01 2008.07.01 2008.08.01 A gyorsan bővülő költségvetési bevételek terhére un. Stabilizációs Alapot képeztek, amelyet 2008 februárjában Tartalék Alapra és Nemzeti Jóléti Alapra bontottak. A következő ábrán a két újonnan létrehozott alap eszközeit együtt szerepeltetjük. 1 A szerző ezúttal nem tudja állítását forrásokkal igazolni. A bankok és a megfinanszírozott ingatlanfejlesztők közötti tulajdonosi kapcsolat általában nem mutatható ki, a közbeiktatott off-shore cégeknek és más technikáknak köszönhetően. Ugyanakkor a saját cégek finanszírozása sajnos nem ismeretlen a világban, így Magyarországon sem. 1992-ben a budapesti Ybl Bank is nem kis részben ezért ment csődbe. 3
4 2. ábra A Stabilizációs Alap eszközeinek változása 2007. január 2008. szeptember, M USD 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2007.01 2007.02 2007.03 2007.04 2007.05 2007.06 2007.07 2007.08 2007.09 2007.10 2007.11 2007.12 2008.01 2008.02 2008.03 2008.04 2008.05 2008.06 2008.07 2008.08 2008.09 Forrás: OF Pénzügyminisztérium A Stabilizációs Alap felhasználását illetően heves vita zajlott mind szakmai körökben, mind a közéletben. Végül a Putyinhoz közelállónak tekintett Kudrin pénzügyminiszter álláspontja kerekedett felül, aki azt hangoztatta, hogy a Stabilizációs Alap eszközeit, illetve a valutatartalékot a nehéz időkre kell tartalékolni. A liberális közgazdászok, mindenekelőtt a Gajdar volt miniszterelnök irányítása alatt működő The Institute of the Economy in Transition vezető kutatói számos írásukban arra mutattak rá, hogy a Stabilizációs Alap eszközeinek felhasználása szinte elviselhetetlen felértékelődési nyomás alá helyezné a rubelt, ellehetetlenítve ezzel az exportőrök nagyobb részét. Más műhelyek azt is hangoztatták, hogy az óvatlan infrastrukturális beruházások (pl. grandiózus autópálya építések) az amúgy sem csekély inflációs nyomás erősödését okozhatták volna. A vita jellegénél fogva eldönthetetlen. Az azonban nyilvánvaló, hogy a válság kitörését követően a tartalék jól jött (lásd lenn), ugyanakkor az sem vitatható, hogy amennyiben az Alap eszközeinek legalább egy részét gazdaságfejlesztésre használták volna, úgy lehet, hogy a válság hatása is kevésbé jelentkezett volna. A Lehman Brothers csődvédelmi kérelmének bejelentését közvetlenül megelőző időszak történései 2008 első néhány hónapjában jószerével szinte semmi sem utalt arra, hogy az évek óta megszokott gazdasági fejlődést, és ezzel párhuzamosan a reáljövedelem és az életszínvonal emelkedését bármi is veszélyeztetné. A makromutatók - az egyetlen infláció kivételével javultak, készültek a grandiózus, többségében évtizedekre szóló, kevés konkrétumot tartalmazó fejlesztési tervek, Nemzeti Célprogramok néven folytatódtak az eredetileg 2006-2007-re szóló, négy területet (oktatás, egészségügy, mezőgazdaság, lakásépítés) érintő Nemzeti Fejlesztési Programok. A szűkülő hitel-világpiacon az orosz bankok, valószínűleg nem függetlenül a kazah pénzügyi rendszer 2008 kora tavaszára már-már nyilvánvalóvá váló problémáitól, 2 egyre nehezebben 2 A rendkívül dinamikusan fejlődő kazah gazdaságban a beruházások az elmúlt 10-12 évben lendületesen bővültek. Az ambiciózus fejlesztési programok központi elemeit a kitermelő ágazatok, valamint azok infrastruktúrájának korszerűsítése, illetve az erőltetett ingatlanfejlesztési projektek képezték (elég csupán az új főváros Asztana megépítésére gondolni). A sub-prime válság kitörését követően a kazah nagybankok egyre 4
5 jutottak külföldi forrásokhoz ennek azonban szinte senki nem tulajdonított nagyobb jelentőséget. 2008 nyarán azonban az orosz politikai vezetés több olyan lépést is tett, amelyek a gazdaságot sokkal kedvezőtlenebbül érintették, mint egyes makromutatók alakulása vagy a forráshoz jutás nehézségei: kiéleződött, s eldurvulni látszott a TNK-BP orosz-angol vegyes vállalat tulajdonosai közötti vita, július végén V. Putyin, immáron miniszterelnökként nagyon éles kirohanást intézett a Mecsel orosz fémipari óriás tulajdonos-vezetője, illetve a cég transzferár politikája ellen. (Vremja Novosztyej [2008]) (a Jukosz ügy óta a külföldi befektetők fokozottan figyelnek az orosz belpolitikára), majd az orosz-grúz konfliktus, s annak kezelése tovább élezte a helyzetet. A tőke 2008. nyarán elkezdett menekülni az országból. Megítélésünk szerint az orosz tőzsdét ebben az esetben legalábbis ami a külföldi tőke reakcióját illeti hiteles barométerként tekinthetjük. A börze meghatározó mutatója az RTSz index 2008. nyarán-kora őszén az alábbiak szerint alakult. 3. ábra Az RTSz index változása (2008. május-szeptember, záróárfolyam) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 05.05 05.08 05.15 05.20 05.23 05.30 06.05 06.10 06.16 06.20 06.25 06.30 07.04 07.10 Forrás: www.rts.ru 07.15 07.18 07.25 07.30 08.05 08.08 08.15 08.20 08.25 09.01 09.05 09.10 09.15 Amint az ábrán is látszik az RTSz index június elejétől szeptember közepéig közel 50%-kal esett, miközben a tőzsde kapitalizációja 218,85 Mrd USD-ről (2008. május 30.) 115,37 Mrd USD-re (2008. szeptember 15.) csökkent. Csak összehasonlításképpen: a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX ugyanezen idő alatt alig 15%-kal csökkent (május 30. 22.580,48, szeptember 15. 19.223,14). A fent ismertetett, nem túl kedvező előjelek után 2008. szeptember 15-én a Lehman Brothers csődvédelmet kért, s már másnap nyilvánvalóvá vált, hogy a világgazdasági válság hatásai alól Oroszország sem vonhatja ki magát. nehezebben tudták refinanszírozni korábban felvett hiteleiket, s végül ez a folyamat a négy magántulajdonú nagybank (BTA, Alliance stb.) kvázi államosításával végződött 2009. február 2-án. S bár nem tartozik a témához, de megemlítendő:: az államosítás nem oldotta meg a gondokat sőt. Az érintett pénzintézetek adósságaik átütemezésére kényszerültek. 5
6 2. A válságkezelés fontosabb állomásai a. Első lépések (2008. szeptember-október) A Lehman Brothers csődvédelmi kérelmének bejelentését követő napon az orosz bankközi hitelpiacon a kamatok 8-9%-ról 12-14%-ra emelkedtek, a piac azonnal lefagyott, a pénzintézetek egymás iránti bizalma a minimálisra csökkent. Egyik napról a másikra veszélybe került a pénzügyi rendszer működőképessége. Az orosz vezetés operatívan reagált, s már 2008. szeptember 16-án három fontos likviditásjavító intézkedést hozott: mérsékelték a bankok tartalékolási kötelezettségeit, csökkentették számos OF Központi Bank által nyújtott hitel (pl. lombard, REPO, valuta swop, stb.) kamatlábát, továbbá növelték az un. átlagolási együttható 3 értékét (IET [2008]). Az operatív intézkedések mintegy 300 Mrd RUR-ral javították gyakorlatilag azonnal - a bankok likviditását (IET [2008]). A fenti tűzoltó jellegű intézkedésekkel szinte egyidejűleg azt is bejelentette az orosz kormány, hogy a három nagy, rendszeralkotó, állami többségi tulajdonú kereskedelmi banknak (Szberbank, VTB, Rosszelhozbank) 1.200 Mrd RUR gyorssegélyt juttat. A kormány már 2008. szeptember 29-én négy pontból álló újabb válságkezelő csomagot fogadott el (Zagolovki [2008]). Ennek megfelelően (1) az OF Központi Bank 50 Mrd USD értékű letétet képez a fejlesztési bankként funkcionáló Vnyesekonombankban (VEB), amelynek terhére a bajba jutott vállalatok és bankok piaci alapú hiteleket 4 vehetnek fel külföldi kötelezettségeik teljesítésére, (2) az OF Központi Bank külön biztosíték nélkül fog hitelt nyújtani meghatározott feltételeket teljesítő kereskedelmi bankoknak, (3) az OF Központi Bank részlegesen kompenzálni fogja a kereskedelmi bankok azon veszteségeit, amelyek a fizetésképtelenné váló más kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelekből adódtak, (4) az OF Központi Bank 175 Mrd RUR-t biztosít a VEB részére az értékpapírpiac támogatása érdekében. Mielőtt elkezdenénk vizsgálni a már 2008 szeptemberében foganatosított, illetve a később meghozott intézkedések hatását, felmerülhet az a nyilvánvaló kérdés, mi lehetett az oka ennek a példátlanul gyors és kiterjedt intézkedés sorozatnak. Véleményünk szerint erre a kérdésre három tényező mérlegelését követően válaszolhatunk. Az orosz vállalatok és pénzintézetek külföldi devizában fennálló adósságállománya 2008 nyarán mintegy 550-600 Mrd USD volt, azaz megegyezett a valutatartalék összegével. A hitelek nem jelentéktelen részének fedezetét a nyugati bankokban deponált vállalati részvények képezték. Az orosz vezetés attól tartott, hogy stratégiai jelentőségű nagyvállalatok kerülhetnek külföldi tulajdonba és irányítás alá (így például többek között a Gazprom, Szberbank, Ruszal, Vimpelkom, Lukoil, Mecsel stb. rendelkezett 1 MRD USD-t meghaladó hitelállománnyal). A válság kitörését megelőzően, 2008. augusztus 1-jén összesen 1124, bankként regisztrált hitelintézet működött Oroszországban. Ezek alaptőke szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult. 3 Oroszországban a kötelező tartalék egy részét a bankok a jegybank zárolt számláján, másik részét saját számlájukon tarthatják. Az intézkedés növelte a saját számlán tartható fedezeti elem mértékét. 4 Később kiderült, hogy ez LIBOR+5%-t jelent. 6
7 2. táblázat Bankok megoszlása az alaptőke nagysága szerint Oroszországban (2008. augusztus 1-jei állapot) 0-10 M RUR 10-60 M RUR 60-300 M RUR 300 M RUR-nál több Menny. R.arány,% Menny. R.arány,% Menny. R.arány,% Menny. R.arány,% 83 7,7 248 22,1 455 40,5 334 29,7 Forrás. OF Központi Bank A táblázat alapján nyilvánvaló az orosz bankrendszer alultőkésítettsége. A bankok alig harmadának az alaptőkéje haladta meg a 300 M RUR-t, azaz az augusztus eleji helyzet szerint a 12 M USD-t. Az orosz vezetésnek szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy azonnali állami beavatkozás nélkül, lefagyott bankközi hitelpiac mellett a csekély alaptőkéjű bankok tömeges fizetésképtelensége reális veszélyt jelent. 1999-2008. között a lakossági betétek volumene nominál értékben több mint harmincszorosára nőtt 3. táblázat A lakossági betétállomány növekedése 1997-2007, december 31-i állapot, Mrd RUR 1997 1999 2001 2003 2004 2005 2006 2007 171,6 301,5 690,1 1540,0 1977,2 2754,6 3752,2 5151,6 A számok alapján kijelenthető, hogy a lakossági betétállomány az inflációt jóval meghaladó mértékben nőtt. 4. ábra A lakossági betétállomány dinamikája és az infláció alakulása* 35 30 25 20 15 10 5 0 1997., mint bázisév 1 1 1,71,84 1,76 2,52 2,59 3,03 4,023,59 6,1 4,13 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 8,98 4,63 11,52 5,17 16,05 5,73 21,87 6,25 30,02 6,99 Betétállomány Infláció, saját számítás * Mind a betétállomány, mind az infláció növekedési ütemét kumuláltan ábrázoltuk, az 1997. évet tekintve bázisnak (1). 7
8 A lakossági betétállomány növekedésének üteme több mint négyszerese volt az árak emelkedésének, ezért az orosz vezetés komolyan nem számolhatott az 1998. évi megoldás megismétlésével, amikor a csődbe jutott nagybankok (Imperial, SzBSz-Agro, Inkombank, Roszkredit stb.) lakossági betéteit egyszerűen áttették a Szberbankhoz, azaz arra kötelezték az állami tulajdonú orosz OTP utódot, hogy nyeresége terhére vegye át ezeket a betéteket. A 2008. augusztus végére mintegy 6.000 Mrd RUR-ra felduzzadt betétállomány (akkori árfolyamon mintegy 255 Mrd USD) 1998-hoz, illetve 1992-hez hasonló elértéktelenedése súlyos szociális problémákhoz, akár társadalmi robbanáshoz is vezethetett volna. 5 A lakossági betétállomány pénzintézetek közötti megoszlása ugyanakkor szinte kínálta a központosított bankmentést. 4. táblázat Lakossági betétállomány megoszlása a pénzintézetek között (2008. decemberi állapot, Mrd RUR) Bankok csoportosítása nagyság (eszközállomány) szerint Összesen 1-5 6-20 21-1108 3.399.036 1.029.279 1.688.032 6.115.348 A lakossági betétállomány mintegy 55%-a összesen 5 bankban koncentrálódott, illetve 20 bank kezelte a lakossági betétek 70%-át. Azaz ebben a konkrét esetben ez a természetellenesen nagy koncentráció ami a bankrendszer viszonylagos fejletlenségét, illetve gyengeségét is jelzi tulajdonképpen még jól is jött a döntéshozóknak: a megmentendő pénzintézetek száma nyilvánvalóan csak egy töredékét képezte a bank néven funkcionáló több mint 1.100 szervezetnek. b. Likviditásjavító és tőkepótló intézkedések Jelen fejezet keretében igyekszünk bemutatni mindazokat az eszközöket, illetve lépéseket, amelyeket az orosz kormány, illetve az utóbbi megbízásából az OF Központi Bank tett a bankok megingott likviditási helyzetének javítása, a pénzügyi rendszer működőképességének megőrzése érdekében. Egészen a válság kitöréséig - a kitűzött árfolyamcél 6 elérése érdekében - az OF Központi Bank egy viszonylag szűk intervenciós sávot működtetett. A nemzeti valuta árfolyama a valutakosárhoz képest 26-31 RUR között mozoghatott. 2008 őszén a csökkenő kőolajárak, s ezzel a szűkülő külkereskedelmi többlet, az országból távozó külföldi elsősorban spekulatív - tőke a rubelt a leértékelődés irányába tolta, a megtakarításait valutába menekítő lakosság, illetve az államtól viszonylag olcsón pénzhez jutó bankok (lásd lenn) erőteljes keresletet támasztottak a külföldi fizetőeszközök, mindenekelőtt a dollár és az euró iránt. 5 Joggal tehető fel a kérdés, vajon miért most merülhetett fel a társadalmi robbanás veszélye, s nem 1992-ben, amikor a 2600%-os infláció elértéktelenítette a volt szovjet állampolgárok évek alatt összekuporgatott, átlagosan 1000-2000 RUR értékű megtakarításait. Jelen sorok szerzője úgy gondolja, hogy amíg 90-es évek elején az emberek óriási többsége, ki képzettségénél fogva, ki ösztönösen, tudta, hogy a betétje kényszerű takarékosság eredményeként jött létre, úgymond ami még jó lehet valamire (bútorcserétől kezdve, váratlanul felbukkanó hiánycikken át egészen a temetési költségekig), addig a 2000-es években az emberek már a piacgazdaságban megszokott módon tudatosan, céltételezve takarékoskodtak. Az így félretett pénz esetleges robosztus elértéktelenedése valós társadalmi veszélyeket hordozott. 6 Az OF Központi Bank egészen a válság kitöréséig deklaráltan nem inflációs, hanem árfolyamcélt követett. Bár többször is szó volt a prioritások módosításáról, érdemi előrelépés nem történt. 8
9 Az OF Központi Bank egy ideig erőteljesen védte az árfolyamot, majd később az irányított csúszó leértékelés politikája mellett döntött. A jegybank 2008. november elejétől kezdve, az adott napra kitűzött célnak megfelelően beavatkozva (a megfelelő mennyiségű devizát eladva) egészen 2009. január végéig változó gyakorisággal, alkalmanként általában mintegy 1-2%- kal, azaz 0,3-0,6 RUR-ral szélesítette az intervenciós sávot. Természetesen az árfolyam kordában, azaz sávban tartása komoly áldozatot követelt, hiszen a deviza eladások következtében napról-napra csökkent az ország valutatartaléka. A következő ábra az árfolyam alakulását, illetve a valutatartalék csökkenését mutatja. 5. ábra Az árfolyam és a valutatartalék alakulása (2008. szeptember 2009. március, RUR) Valutatartalék, Mrd USD 600 550 500 450 400 350 300 43 41 39 37 35 33 31 29 27 25 08.09.12 08.09.19 08.09.26 08.10.03 08.10.10 08.10.17 08.10.24 08.10.31 08.11.07 08.11.14 08.11.21 08.11.28 08.12.05 08.12.12 08.12.19 08.12.26 09.01.02 09.01.09 09.01.16 09.01.23 09.01.30 09.02.06 09.02.13 09.02.20 09.02.27 09.03.06 09.03.13 09.03.20 09.03.27 Valutatartalék Valutakosár A jegybank az árfolyam fenntartására öt hónap alatt közel 180 Mrd USD-t fordított az ország valutatartalékából. 2009. január végére a kőolaj ára 40 USD/hordó szint körül stabilizálódott, miközben a rubel árfolyam több mint 30%-kal csökkent a valutakosárhoz képest. A 41 RURban megállapított (a jegybank elemzői által kiszámított) árfolyam egyensúlyinak bizonyult, s az OF külkereskedelmi mérlegének alakulása, a lecsökkent, de mégis fennmaradt többlet lehetővé tette, hogy 2009. február-márciusában az árfolyam fenntartásához már nem volt szükség eladásban megnyilvánuló intervencióra. Az OF Központi Bank 2008. szeptember-októbertől kezdve erőteljesen növelte hitelezési tevékenységét. A következőkben bemutatjuk mindazokat a fontosabb instrumentumokat, amelyeket a likviditás növelése érdekében 2008. őszén-telén széleskörűen alkalmaztak. Első lépésben megvizsgáljuk miként alakult az OF Központi Bank aggregált kihelyezése a kritikus időszakban. 9
10 Mrd RUR 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 6. ábra Az OF Központi Bank hiteleinek és letéteinek állománya (2008. június 2009. március, Mrd RUR) 53,4 53,6 69,2 176,6 324,5 1515,1 2540,8 4223,7 4027,6 3870,7 jún.08 júl.08 aug.08 szept.08 okt.08 nov.08 dec.08 jan.09 febr.09 márc.09 Az OF Központi Bank kihelyezései 2008 októberétől kezdve rendkívül gyorsan nőttek, a november 1-jei állomány már több mint nyolcszorosan meghaladta a szeptember 1-jeit, míg a január 1-jei állomány már mintegy 24-szer akkora volt. A fentiek egyértelműen bizonyítják, hogy a 2008 szeptemberi kormánydöntéseket a jegybank habozás nélkül és maradéktalanul végrehajtotta, s a pénzintézetek likviditását több, mint 4.000 Mrd RUR-ral javította. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a likviditási helyzet normalizálódásával párhuzamosan, illetve reagálva a lakosság és a bankok valutaműveleteire (a betétek nem jelentéktelen részét valutába menekítették - lásd később) az OF Központi Bank már 2009. januárban elkezdte a kihelyezett állomány óvatos csökkentését. A következőkben részletekbe menően vizsgáljuk meg, hogy a jegybank milyen mértékben használta a rendelkezésére álló instrumentumokat, s eközben milyen kamatpolitikát alkalmazott. A következő táblázat olyan hitelfajtákat tartalmaz, amelyeket az OF Központi Bank már több mint másfél évtizede nyújt a pénzintézeteknek. (Az alkalmazott fedezeti politika nem különbözik a nemzetközi gyakorlattól: az orosz jegybank minősített értékpapírokat fogad el biztosítékként, ezek folyamatosan frissülő listája a Bank honlapján /www.cbr.ru/ megtalálható.) Az adatok alapján megítélhető, hogy a válság milyen mértékben változtatta meg a hitelkihelyezés feltételeit és paramétereit. 5. táblázat Lombard, napon belüli, overnight és egyéb hitelek (2008. augusztus 2009. március) Lombard hitelek Egyéb hitelek Napon belüli és overnight hitelek Mrd RUR Kamatláb, % Mrd RUR Kamatláb,% Napon belüli, Mrd RUR Overnight Mrd RUR 2008.08 4,1 8,01 7,7 9,00 1.354,3 15,7 11 2008.09 28,8 8,03 14,5 8,78 1.447,54 23,98 11 2008.10 64,6 8,47 51,7 8,45 2.026,0 34,83 11 2008.11 42,7 9,11 102,04 9,17 1.672,9 27,51 11.7 2008.12 48,7 10,34 215,4 11,81 1.870,7 18,39 13 Kamatláb, % 10
11 Lombard hitelek Egyéb hitelek Napon belüli és overnight hitelek Napon Mrd Kamatláb, Mrd belüli, Overnight Kamatláb, Kamatláb,% RUR % RUR Mrd Mrd RUR % RUR 2009.01 44,3 10,79 64,8 11,77 1.696,14 101,9 13 2009.02 43,3 12,48 157,02 12,77 2.024,5 32,8 13 2009.03 18,2 12,22 272,1 12,60 1.967,9 13,54 13 A válság hónapjaiban a kihelyezett lombard hitelek állománya a sokszorosára nőtt, majd azt követően, hogy a helyzet valamelyest megnyugodott a nyújtott hitelek havi összege stabilizálódott, márciusban pedig az októberi csúcsszint harmadára esett vissza. A jegybank a lombard hitelek kamatait folyamatosan emelte, az adatok alapján a kamatszint februárban érte el az egyensúlyi értéket. Az un. egyéb hiteleket, feltételeiket tekintve három meghatározó tényező különbözteti meg a lombard hitelektől. Ezek kihelyezése eseti jelleggel történik, a hitelnyújtás feltételei változhatnak, s a felajánlott összeg nagyban függ a jegybank pozícióitól, valamint az aktuális pénzpiaci helyzettől. Az OF Központi Bank a külön biztosíték nélkül nyújtott hitelek mellett (lásd lenn) a válságos őszi hónapokban elsősorban ezt az instrumentumot használta a bankok likviditási helyzetének közvetlen és pótlólagos javítására. 2008. szeptember december hónapokban maximum 180 napos futamidőre lehetett ilyen hiteleket felvenni, míg január 1-jétől a futamidő akár egy év is lehet. Az orosz bankrendszerben hagyományosan a rövid források dominálnak, ezért a féléves és az éves hitelek nemcsak a likviditást, hanem a forrás összetételt is számottevően javítják (2009 márciusában a féléves és éves hitelek adták az ilyen típusú hitelek mintegy 90%-át). Ez magyarázza azt a tényt, hogy az adott hitelforma továbbra is meglehetősen népszerű. A napon belüli hitelek esetében, bár az aggregált adatok az igények növekedését jelzik, de nagyon kiugró bővülésről nem beszélhetünk. Orosz viszonyok között ezeket a hiteleket nehezebb volt a devizapiacra irányítani, ezért érthető az igények valós likviditási helyzetnek megfelelő alakulása. Az overnight hitelek esetében látható, hogy azok népszerűsége mindenekelőtt 2009. januárban nőtt meg hirtelen, mivel ez is fontos forrást jelentett a bankok számára a devizapiaci műveletekhez. A különböző REPO hitelek miként, a válság kitörése előtt, úgy a legnehezebb napokban is rendkívül népszerűek maradtak a pénzintézetek körében. Az OF Központi Bank a REPO esetében is tartotta magát a 2008. szeptemberi kormánydöntéshez, s október-novemberben kb. 7%, illetve 8% éves kamat mellett nyújtott hitelt, s az igényeknek megfelelően bővítette a rendelkezésre álló hitelkeretet is. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a bankok szintén adekvát módon reagáltak a kialakult helyzetre. Bár október-novemberben érzékelhetően nőtt a REPO árveréseken a pénzintézetek aktivitása, a valódi roham december-januárra esik., amikor a viszonylag olcsó hitelt nagy haszonnal lehetett megforgatni a valuta tőzsdén (az átlagos havi 1-2 billió RUR helyett a bankok például 2008. decemberben 4,8 billió RUR, 2009. januárban 7,7 billió RUR REPO hitelt vettek fel). 11
12 A kormány 2008. szeptemberi döntésével összhangban a jegybank már október elejére kidolgozta és közzétette az. ún. külön biztosíték nélkül nyújtandó hitel-árveréseken történő részvétel feltételeit. Fedezet nélkül az oroszországi viszonyokhoz képest a pénzintézetek csak meglehetősen szigorú feltételek mellett juthattak hitelekhez. (pl. egy havinál hosszabb futamidejű hitelt csak nemzetközi minősítéssel rendelkező pénzintézet vehetett fel). A következő táblázat a 2008. szeptember 2009. március között lebonyolított, külön biztosíték nélkül nyújtott hitelek összesített adatait tartalmazza. 6. táblázat Külön biztosíték nélkül nyújtott OF Központi Bank-i hitelek (2008. szeptember 2009. március) Árverések száma Nyújtott hitelek összesen, Mrd RUR Hitelátlag, Mrd RUR Átlagos havi kamatláb, % 2008 október 4 1400,00 350,00 9,55 2008 november 8 1850,00 231,25 11,27 2008 december 9 1895,00 210,55 11,97 2009 január 6 860,00 143,33 13,36 2009 február 8 645,00 80,62 17,13 2009 március 10 450,00 45,00 15,90 Egy árverés alkalmával kihelyezett hitel A külön biztosíték nélkül nyújtott hitel-árverések adatai meglehetősen hűen képezik le az orosz pénzügyi szektor helyzetét a válságos hónapokban. 2008 októberében volt a legmagasabb az egy hitelre jutó összeg, míg a hitelek kamatlába jóval az infláció alatt maradt. A kezdeti pánik elmúltával az átlagos hitelösszeg folyamatosan csökkent, míg a jegybank fokozatosan emelte a kamatlábat. A február-márciusi átlagos hitelösszegek és kamatlábak alapján nyilvánvaló, hogy az adott hitelfajtát csak azok a pénzintézetek vették igénybe, amelyeknek erre operatív működésükhöz elengedhetetlenül szükségük volt. 7 Az OF Pénzügyminisztérium szabad költségvetési eszközeinek terhére szintén nyújtott hitelt a kereskedelmi bankok részére, ám ez a forráshoz jutási lehetőség nem váltak közkedveltté az orosz pénzügyi szektorban. A viszonylagos sikertelenség okai közül a következőket kívánjuk kiemelni: a hitelhez jutás biztosítéki feltételei talán még szigorúbbak voltak, mint az egyéb hitelfajtáknál, a felajánlott összegek viszonylag csekélyek voltak (általában néhány tízmilliárd RUR-t helyeztek ki), a napi kihelyezések volumene összesen öt alkalommal haladta meg a 100 Mrd RUR-t a futamidő szintén nem volt vonzó, s ami a leglényegesebb, azok a pénzintézetek, amelyek a pénzügyminisztériumi hitelhez hozzá tudtak férni, a bankközi hitelpiacon kivéve a szeptemberi kaotikus napokat előnyösebb feltételekkel juthattak forrásokhoz. 7 A teljesség igénye nélkül néhány olyan specifikus körülmény, amely valamely bankot az ilyen hitel felvételére kényszeríthet: megszűnt vagy minimálisra csökkent az anyabank támogatása (ez volt a helyzet például a két kazah hátterű banknál, a BTA Moszkvánál és a Moszkommerznél), az adott hitelfajta nélkül nem tudták volna folytatni fontos ügyfeleik finanszírozását, illetve megrendült vagy bizonytalanná vált a fő tulajdonos helyzete stb. 12
13 c. A nehéz helyzetbe került bankok helyzetének menedzselése Oroszországban a bajba jutott bankok helyzetének közvetlen menedzselésével az OF Betétbiztosítási Ügynökség foglalkozik. 8 A válság 2008 szeptemberi kitörését követően több olyan az első ötvenbe tartozó bank került a fizetésképtelenséghez közeli helyzetbe, amelyek esetleges csődje a bankrendszer teljes egészére súlyos következménnyel járt volna: Globex, Szobinbank, KIT Finance, Szvjaz, Rosszijszkij Kapital. Az Ügynökség közreműködésével általában állami tulajdonú befektetőt találtak, amely a bankot átvéve tőkeinjekcióval oldotta meg a pillanatnyi problémákat. Így többek között a Gazprom egyik szervezetének tulajdonába került a Szobinbank, míg a VEB mentette meg a Globexet, KIT Finance-ot és a Szvjaz Bankot. A fenti bankok esetében alkalmazott egyedi válságmenedzselés hátrányai szinte azonnal kiderültek. Egyedi megoldásokkal csak egyedi problémákat lehet kezelni, az állam beavatkozási lehetőségei ugyanis végesek, az állami tulajdonú szervezetektől nem lehet elvárni, hogy alapfunkcióktól eltérő feladatokat is tartósan ellássanak, továbbá súlyos problémák merülnek fel a versenysemlegesség, mint fontos gazdaságirányítási elv alkalmazása terén A jelzett problémák megoldására, illetve gondolva egy esetlegesen nagyobb számban előforduló banki fizetésképtelenségre, az orosz parlament 2008. október végén elfogadta a A bankrendszer stabilitásának erősítését célzó kiegészítő intézkedések nevet viselő 175-FZ kódjelű törvényt. A törvény bevezeti a bankcsőd megelőzésének fogalmát. Ennek megfelelően az OF Központi Bank a likviditásra vonatkozó paraméterek, lakossági vagy vállalati ügyfelek jelzéseire reagálva, illetve a Bankfelügyelet vizsgálati eredményeire alapozva értesíti az Ügynökséget a beavatkozás szükségességéről, s ezzel egyidejűleg ideiglenesen felfüggesztik a csődeljárás általános szabályait az érintett bankra vonatkozóan. Ezt követően egy válságkezelő szakasz kezdődik, amely három részből állhat. Az első fázisban az Ügynökség és a jegybank szakemberei hitelek nyújtásával kísérlik meg helyreállítani a szervezet fizetőképességét. Amennyiben ez nem jár sikerrel, akkor az Ügynökség megkísérel befektetőt találni, aki kész a bankot átvenni, s a márkanevet megőrizve továbbvinni a tevékenységet. Abban az esetben, amikor senki sem vállalkozik az adott bank megmentésére az Ügynökség versenytárgyalás keretében kiválaszthatja azt a bankot, amely kész átvenni a csődbe jutott pénzintézet lakossági betéteit (forrásoldal), majd a bank eszközei között szabadon válogatva kivihet a bankból annyi eszközt, amennyi szembeállítható a lakossági betétek által képviselt forrásokkal. Ezt követően a részben kiürített pénzintézetet az általános szabályoknak megfelelően felszámolásnak vetik alá, méghozzá az Ügynökség által kinevezett felszámolóbiztos vezetésével. A 175-FZ törvény hatálya alá 2008. október-december hónapokban összesen 20 bank került, ezek közül 17 pénzintézet működőképességét sikerült megőrizni, s csupán három bank (Elektronika, Moszkovszkij Kapital, Zálog Bank) esetében indult el a felszámolási eljárás. 8 Az Ügynökséget 2004-ben alapították, funkciói között hasonlóan az amerikai FDIC-hez banki válságmenedzselés is szerepel. (2004 augusztusában Oroszországban mini bankválság alakult ki, néhány napra lefagyott a bankközi hitelpiac, több bank tönkrement. A legnevesebb vesztes a nagy lakossági betétállománnyal rendelkező Guta Bank volt, amelyet az állami tulajdonú óriásbank, a VTB konszolidált, s mind a mai napig VTB24 néven lakossági bankként működtet.) Oroszországban a mintegy 1100 bank közül 2008. végén 937 volt tagja az Ügynökség által működtetett Betétbiztosítási Rendszernek, azaz ezek a pénzintézetek foglalkozhattak lakossági betétgyűjtéssel. 13
14 A nevezett három bank közül egyedül a Moszkovszkij Kapital tekinthető jelentősnek (a 100. hely körül állt az orosz bakrangsorban). A 20 bank működőképességének helyreállítására, illetve a felszámolandó bankok lakossági betéteinek megmentésére az Ügynökség mintegy 100 Mrd RUR-t fordított elsősorban hosszabb futamidejű hitelek nyújtásával. d. Egyéb válságkezelő intézkedések a pénzügyi ágazatban A hitelek segítségével történő likviditásjavítás, valamint a csődbe, illetve csődközelbe jutott bankok problémájának kezelése mellett 2008 szeptembere és 2009 márciusa között mind a pénzügyi ágazatot érintő jogszabályok területén, mind pedig az állam egyéb beavatkozási lehetőségeit felhasználva jelentős intézkedések születtek. Az alábbiakban ezeket kívánjuk összefoglalni. Összhangban az előző fejezetben jelzett prioritásokkal, a kormány döntése értelmében a Betétbiztosítási Ügynökség már 2008. októberében 400.000 RUR-ról 700.000 RUR-ra emelte a biztosított lakossági betétek összegének felső határát (OF 174-FZ [2008]). A válság kitörését követően az állam a Pénzügyminisztérium, illetve a 100%-ban állami tulajdonú VEB útján az alábbi bankoknak nyújtott a már kimutatott, illetve várható veszteségek kompenzálására - egy vagy több alkalommal alárendelt kölcsöntőkét: Szberbank (összesen 500 Mrd RUR), VTB (200 Mrd RUR), Rosszelhozbank (összesen 225 Mrd RUR), Alfa Bank (10,2 Mrd RUR), Nomosz Bank (4,9Mrd RUR), Hanti Mansi Bank (1,9 Mrd RUR) (Bankir [2009a]). A probléma súlyát, illetve komplex jellegét mutatja, hogy 2008. december 2009. február során folyamatosan jelentek meg hírek arról, hogy az orosz kormány szükség esetén, 2009. második felében újabb, mintegy 40 Mrd USD összegű alárendelt kölcsöntőkét nyújt mindenekelőtt az állami tulajdonú nagybankoknak (Finam [2009]). Az összeg korántsem tekinthető véletlennek: amennyiben figyelembe vesszük a kihelyezett hitelek várható növekedését, a 40 Mrd USD annak mintegy 10%-ára nyújt fedezetet, azaz megegyezik az állami vállalatok viszonylatában alkalmazott hitelpolitikát közvetett módon bíráló orosz illetékesek által előre jelzett rossz hitelek arányával. Az OF Központi Bank a likviditás bővítés jegyében a válságos hónapokban folyamatosan módosította a kötelező tartalékképzésre vonatkozó szabályokat. A 2008. szeptemberi jelentős normatíva csökkentést követően, már októberben tovább, ezúttal 0,5%-ra mérsékelték a tartalék mértékét, ezzel egyidejűleg életbe léptettek egy grafikont, amely a helyzet prognosztizált javulásával párhuzamosan a normatíva 2,5%-ra történő óvatos, fokozatos emelését irányozta elő. Nem érdektelen megvizsgálni miként alakult az OF Központi Bankban deponált kötelező tartalék összege 2008-2009. kritikus hónapjaiban. 14
15 7. ábra Kötelező tartalékok összege 2008. június 2009. április 350 300 312,6 319,6 250 243,2 Mrd RUR 200 150 100 150,4 50 0 42,1 37,6 37,5 37 39,1 41,8 40,9 2008.06 2008.07 2008.08 2008.09 2008.10 2008.11 2008.12 2009.01 2009.02 2009.03 2009.04 A jegybank tartalékképzésre vonatkozó politikája következtében 2008 novemberében egyedül ez az eszköz mintegy 280 Mrd RUR-ral növelte a likviditást a bankszektorban. Amennyiben figyelembe vesszük az orosz bankrendszer 2. fejezetben bemutatott - alultőkésítettségét, illetve az ebből adódó nyilvánvaló problémákat, a tartalékképzési követelmények csökkentése volt az egyetlen olyan eszköz, amely a bankok legszélesebb köre számára elérhető volt, s így valódi segítséget jelentett. Amint nyilvánvalóvá vált, hogy a remélt konszolidáció tisztán piaci hatások eredményeként valószínűleg nem történik meg, az OF Központi Bank döntött a bankok kötelező alaptőke emeléséről (Bankir [2009b]). A jegybank rendeletének megfelelően a hitelintézetek legkésőbb 2012. január 1-jéig két lépésben minimálisan 180 M RUR-ra kell emeljék alaptőkéjüket Bár a rendelkezés azonnali tiltakozást váltott ki 9, továbbá legalább 500 bankot érint, véleményünk szerint aligha lesz érdemi hatással a bankrendszerre. Az eddigi tapasztalatok szerint az erre kötelezett bankok többsége egyrészt fog forrást fog találni az alaptőke emelésére, másrészt az alultőkésítettség sem fog jelentősen mérséklődni, hiszen a 180 millió rubel valószínűleg 2012 januárjában sem fog 6 M USD-nél sokkal többet érni. Bár a lejárt magán hitelek problémája egyáltalán nem vált kritikussá, a kormány már 2008 decemberében döntött a bajba jutott lakáshitel adósok megsegítéséről. Az AIZsK (Lakásjelzálog Hitel Ügynökség) 10 vonatkozó útmutatása szerint (Kommerszant [2008]) azok számíthatnak a hiteltörlesztés ideiglenes felfüggesztésére, akik (1) a válság következtében váltak munkanélkülivé, (2) akik jövedelme a válság következményeként annyira lecsökkent, hogy az összevethető az esedékes törlesztések összegével, illetve a létminimummal. Összhangban a 2008. szeptember végi kormánydöntésekkel az OF Központi Bank 2009. március végéig 13 pénzintézettel kötött megállapodást azoknak a veszteségeknek a részleges kompenzálásáról, amelyek az időközben csődbement bankokkal bonyolított ügyletekből 9 A befolyásos Orosz Bankszövetség, a kevésbé befolyásos, de nem kevésbé agilis Orosz Regionális Bankszövetség a parlament felsőházához eljuttatott közös közleménye az intézkedés időszerűtlenségét hangsúlyozza, s az érintett pénzintézetek jelentős részének csődjét prognosztizálja (Bankir [2009]). 10 Az Ügynökséget az orosz kormány 1997-ben alapította, fő feladata a jelzálogon alapuló lakásépítés finanszírozás. 15
16 keletkeztek. A szigorú feltételeknek köszönhetően 2008-2009-ben összesen mintegy 20 nagybankkal írták alá vonatkozó megállapodást. Az OF Központi Bank bizonyos esetekben - a hitelhez jutás feltételeinek enyhítésével is elő kívánja mozdítani a bankrendszer konszolidációját. Amennyiben két pénzintézet az összeolvadás mellett dönt, úgy a jegybank kész a külön biztosíték nélkül nyújtott hitel árveréseken a kategóriának megfelelő limiteket növelni. 11 Ahhoz, hogy egy bank a fenti céllal a limit megemelését igényelje B (Stamdar&Poor s, Fitch), illetve B3 (Moody s) nemzetközi besorolással kell, rendelkezzen. Az OF Központi Bankról szóló törvény módosítását követően a jegybank ideiglenesen felügyelőket (kurátorokat) küldhet azokba a bankokba, amelyek számottevő állami támogatásban részesültek (OF 28-FZ [2009]). Az intézkedés nyilvánvaló célja az, hogy hosszabb távon a pénzintézetek az állami támogatást ne használhassák fel spekulatív műveletekre mint tette ezt közülük jónéhány 2008. november 2009. január hónapokban. Az intézkedés elvben mintegy 140 bankot érinthet, de a 2009. végén csak kb. 40 bankban voltak jelen a felügyelők. 3. A válságkezelés eredményei a. A bankrendszer fontosabb mutatóinak alakulása A következőkben kizárólag azt a néhány tényezőt fogjuk vizsgálni, amelyek révén közvetlenül értékelhető a válságkezelő intézkedések hatása a bankrendszerben. A teljes nemzetgazdaságot érintő válságkezelés eredményeit az anyag végén elemezzük. A bankközi hitelpiacon a gyors kormánydöntések hatása azonnal jelentkezett, a kamatok néhány nap alatt visszatértek a válság előtti futamidőtől függő 5-10% körüli szintre, majd ezt követően a helyzettel, illetve az inflációs várakozásokkal szinkronban mozogtak. A következő táblázat összefoglalja a bankrendszer stabilitását koncentráltan jellemző mutatókat. 7. táblázat A bankrendszer stabilitását jellemző mutatók (2005-2008, %) 2005 2006 2007 2008 Tőke megfelelési mutató 16,0 14,9 15,5 16,8 Likviditási mutatók Könnyen likviddé tehető eszközök és az összes eszköz hányadosa 15,2 13,6 12,1 14,5 Likviddé tehető eszközök és az összes eszköz hányadosa 27,4 26,8 24,8 25,9 Könnyen likviddé tehető eszközök és az azonnali kötelezettségek hányadosa 54,7 51,4 48,4 74,9 Likvid eszközök és a rövid távú kötelezettségek hányadosa 73,7 76,8 72,9 92,1 Bankszektor pénzügyi eredménye Bankok pénzügyi eredménye a bankszektor eszközeinek százalékában 3,2 3,3 3,0 1,8 Bankok pénzügyi eredménye a bankszektor saját tőkéjének százalékában 24,2 26,3 22,7 13,3 11 A lépésre azért lehet szükség, mivel beolvadás esetén a megszűnő bank hitelezői a tulajdonosi szerkezetben történt változásra hivatkozva (change of control) egy összegben lejárttá tehetik a hiteleiket (Kommerszant [2009a]). 16
17 2005 2006 2007 2008 Jövedelmezőségi mutatók Az eszközök jövedelmezősége 3,2 3,3 3,0 1,8 A saját tőke jövedelmezősége 24,2 26,3 22,7 13,3 Amint az adatok mutatják, a tőkemegfelelési mutató 2008-ban volt a legmagasabb az elmúlt néhány év során, a likviditási mutatók általában szintén javultak a korábbi időszakhoz képest, a bankok pénzügyi eredménye romlott, de nem fordult negatívba, s ehhez hasonlóan a jövedelmezőség szintje is visszaesett. A fenti mutatók tükrében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a válságkezelő intézkedések alapvető céljukat elérték, a bankrendszer likviditása nem csupán fennmaradt, hanem az előző évekhez képest még javult is. Természetesen romló gazdasági helyzetben, a rossz hitelek arányának növekedése, az üzleti aktivitás csökkenésének körülményei között a bankrendszer pénzügyi eredménye nem javulhatott. A bankrendszer aggregált nyeresége 2008-ban mintegy 20%-kal csökkent 2007- hez képest, s az is látszik, hogy az eredménycsökkenés 2008. IV. negyedévében következett be, s ezzel párhuzamosan a nyereséggel működő bankok részaránya 5 százalékponttal esett, továbbá a korábbi érték több mint 40-szeresére(!) nőtt az aggregált veszteség volumene. b. Hitelkihelyezés a vizsgált időszakban, a vállalatok és a magánszemélyek reakciója a pénzpiac eseményeire A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a bankok a válság hónapjaiban miként tettek eleget gazdaságszervezési feladataiknak, miként alakult a kihelyezett hitelek volumene. 8. táblázat Bankok által nyújtott hitelek alakulása (2008. július 2009. március, havi aggregált adatok) Lakosság, Mrd Vállalatok, Hitelintézetek, Összesen, Mrd RUR RUR Mrd RUR Mrd RUR 2008. június 3.180,4 8.752,7 651,3 12.584,4 2008. július 3.323,4 8.933,7 729,6 12.986,7 2008. augusztus 3.452,0 9.097,7 677,3 13.226,9 2008.szeptember 3.566,2 9.151,1 591,3 13.308,7 2008. október 3.615,9 9.147,9 640,3 13.404,1 2008. november 3.590,1 9.134,7 811,9 13.536,7 2008. december 3.527,2 9.165,3 752,0 13.454,5 2009. január 3.479,9 9.574,0 791,9 13.854,8 2009. február 3.422,8 9.488,2 728,8 13.639,9 A magánszemélyeknek nyújtott havi aggregált hitelösszeg 2008 októberéig nőtt, majd az ezt követő négy hónapban fokozatosan csökkent. A hitelkamatok alakulása megfelelő magyarázatot ad a jelenségre. A vállalati hitelek esetében a 2008. őszi néhány hónapos csökkenés, illetve stagnálást követően januárban nőtt, majd februárban csökkent a nyújtott hitelek volumene. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy a bankok, köztük a nagy hitelintézetek, csupán erős kormányzati ráhatásra folytatják a vállalatok hitelezését a korábbi időszakhoz hasonló ütemben. Ez egyben azt is előrevetíti, a gazdasági aktivitás csökkenése és a cégek mutatóinak romlása 17
18 következtében hogy a rossz vállalati hitelek aránya bizonyosan nőni fog az a következő 1-2 évben. Válságos időszakban nyilvánvalóan változhatnak a pénztulajdonosok prioritásai. Joggal feltételezhetjük, hogy az orosz lakosságot, illetve a vállalatokat az utóbbi évtizedek megrázkódtatásai különösen érzékennyé tették a bankszektor problémái iránt. A következőkben megvizsgáljuk miként reagáltak a betéttulajdonosok a válság eseményeire. 9. táblázat A lakossági és vállalati betétállományok változása (2008. szeptember 2009. március, Mrd RUR) Lakossági betétek Vállalati betétek Rubel Valuta Összesen Rubel Valuta Összesen 2008.09.01 5.169,1 808,9 5.978,0 3.121,6 1.699,8 4.821,3 2008.10.01 5.059,0 831,1 5.890,1 3.449,4 1.726,0 5.175,4 2008.11.01 4.612,0 923,6 5.535,6 3.571,7 1.838,0 5.409,7 2008.12.01 4.425,1 1.098,7 5.523,8 2.853,3 1.996,5 4.489,7 2009.01.01 4.332,7 1.574,3 5.906,9 2.606,7 2.338,7 4.945,4 2009.02.01 4.042,2 2.073,2 6.115,3 2.696,1 2.804,0 5.100,1 2009.03.01 4.105,3 2.112,3 6.217,7 2.337,3 2.809,3 5.146,6 A lakosság már szeptemberben megkezdte betéteinek kivonását, ez a folyamat októbernovemberben felgyorsult, s végeredményben két és fél hónap alatt több mint 450 Mrd rubellel csökkent az állomány. A konszolidálódással párhuzamosan decembertől a helyzet megfordult, a lakossági állomány növekedni kezdett, s március elejére a magánszemélyek betéteinek volumene már meghaladta az augusztusi szintet. A vállalati folyószámlán lévő összegek esetében az általános trend hasonló, mint a lakossági betéteknél, fokozatosan csökkent a rubel, s nőtt a deviza betétek volumene. November láthatóan nehéz hónap volt a cégek számára, ugyanakkor a vállalati betétek összege 2009. márciusban már meghaladta az augusztusi, s megközelítette a szeptemberi szintet. A vállalati betétek összegének alakulása valószínűsíti, hogy az orosz cégek nagyobb része a novemberi megingást követően megfelelően tudta menedzselni a válság okozta problémákat. A lakosság készpénzes valutaműveletei Oroszországban az általános makrogazdasági stabilitás egyik fontos barométerének tekinthetők. 10. táblázat Lakossági valuta eladás-vásárlás (2008. augusztus- 2009. február) Eladás, M USD Vásárlás, M USD 2008.08 2.962,7 4.929,6 2008.09 2.577,6 6.005,9 2008.10 2.389,6 11.241,9 2008.11 1.468,3 9.605,2 2008.12 1.955,2 14.349,7 2009.01 1.414,4 10.955,5 2009.02 3.222,2 4.411,7 18
19 A lakosság nem csupán a betétek kezelése, hanem a valuta vétel-eladás terén is abszolút adekvát módon reagált a válság fejleményeire. Egészen január végéig egyre kevesebb valutát adtak el, s egyre többet vásároltak (a decemberi nagyobb eladási adatot az újévi előkészületek magyarázzák), viszont februárban már tömegesen szabadultak meg a valutától, s a válság előtti szint alá csökkent a valutavásárlás. Az OF Központi Bank által követett árfolyampolitika, illetve a jelentős hitelkiáramlás számottevően módosította hitelintézetek eszköz összetételét. A bankok eszközein belül a konvertibilis deviza állománya az alábbiak szerint alakult. 11. táblázat A bankok deviza külföldiekkel szembeni követelései, illetve hitelfelvétele (2008. augusztus 2009. március) Dátum Követelés deviza külföldiekkel szemben, M RUR Külföldi betét M RUR Bankok által felvett hitelek, M RUR Rubel Deviza 2008.08.01 2.515.113 966.178 1.292.796 2.308.725 2008.09.01 2.871.708 1.125854 1.292.306 2.323.926 2008.10.01 3.338.638 1.538.137 1.227.188 2.395.779 2008.11.01 4.070.866 1.880.008 1.295.676 2.489.539 2008.12.01 4.067.882 1.879.324 1.459.798 2.419.246 2009.01.01 4.679.167 2.157.079 1.233.554 2.406.030 2009.02.01 5.362.133 2.418.223 1.218.602 2.806.286 2009.03.01 5.013.532 2.200.888 1.225.828 2.693.945 Az adatok jelzik, hogy a bankok az államtól viszonylag kedvező feltételek mellett felvett legkülönbözőbb hitelek, illetve a lakosság által december-januárban visszahozott betétek egy részét konvertálták, s külföldi bankokban helyezték el. A külföldi betétek volumene megduplázódott, azaz a kb. 4.000 Mrd RUR állami támogatás mintegy negyedét a bankok kimenekítették az országból. Bármilyen paradoxnak is tűnik, maguk a hitelintézetek kevésbé bíztak az általuk is működtetetett pénzügyi rendszerben, mint a sok tekintetben nekik kiszolgáltatott magánszemélyek és vállalatok. 4. A teljes nemzetgazdaságot érintő válságkezelő intézkedések A fejezet keretében először áttekintjük a 2008. szeptember 29-én hozott két, a termelő vállalatokat (is) közvetlenül érintő intézkedés hatását, majd ezt követően vizsgáljuk a többi, a teljes nemzetgazdaságot megcélzó válságkezelő rendelkezést, annak hatásaival együtt. A VEB-nek biztosított 50 Mrd USD értékű, a bajba jutott vállalatok külföldi hiteleinek törlesztésére szolgáló keret felhasználását illetően részletes információ nem áll rendelkezésre. Sajtóhírek alapján (Komszomolszkaja Pravda [2009]) annyi ismert, hogy a keretre mintegy 80 Mrd USD értékű igény érkezett, vegyesen bankoktól és vállalatoktól, de csupán 14 Mrd USD értékű refinanszírozási hitelt ítéltek oda, LIBOR+5% kamat mellett (a hitelhez jutó szervezetek között találjuk többek között a Ruszalt, Mecselt, Evrazt, Interroszt és az Alfa- Group-ot). 2009. elején ezt a keretet megszüntették. 19
20 Az orosz sajtó hírei szerint (Vedomosztyi [2009e]) a kormány által, az értéktőzsde élénkítésére nyújtott 175 Mrd RUR-t a VEB már 2008. decemberében 2009. januárjában elköltötte. Az eredmények alapján nyilvánvaló, hogy ez a típusú állami beavatkozás érdemben nem befolyásolta a tőzsdei folyamatokat (a VEB kéthónapos tőzsdei aktivitása alatt a folyamatokat jelző RTSz index, nemhogy nőtt volna, hanem kisebb mértékben még csökkent is.) Medvegyev elnök egy 2009. májusi nyilatkozatában (Vedomosztyi [2009e]) a beavatkozást értelmetlennek nevezte. A válságkezelés konkrét eszközeként a Kormány már 2008 októberében jóváhagyott egy, A pénzügyi szektor és egyes gazdasági ágak helyzetének javítását célzó Intézkedési Terv nevet viselő okmányt (OF Kormányportál [2008]). Az 55 pontból álló, a szocialista időszak Intézkedési Terveire erősen emlékeztető anyag sok egyéb mellett a bankszektor működésének javítását, a vállalatok hitelhez jutásának könnyítését, bizonyos szektorok tarifális eszközökkel történő védelmét, a hazai vállalkozások közbeszerzési eljárások keretében élvezett előnyeinek növelését, a válsággal összefüggő törvényalkotói feladatokat, s még sok egyéb, véleményünk szerint kevésbé fontos intézkedést tartalmazott. 12 A ténylegesen meghozott, a vállalatok terheit valóban csökkentő válságkezelő lépések közül az alábbiakat tartjuk fontosnak kiemelni (OF Kormányportál, 2009). A vállalati nyereségadó mértékét 2009. január 1-jei hatállyal 24%-ról 20%-ra mérsékelték. Egyes nagyértékű tárgyi eszközök esetében az amortizációs kulcsot 10%-ról 30%-ra emelték. Lehetővé tették, hogy a régiók 13 az EVA-hoz hasonló adó kulcsát akár 10 százalékponttal is csökkentsék. 0,5 százalékponttal növelték a régióknak átengedett nyereségadó hányadot. Számottevő kedvezményeket biztosítottak a kőolaj kitermelő vállalkozásoknak (Runewsweek [2009). Putyin miniszterelnök szerint a kormány lépései mintegy 500 Mrd RUR-t hagynak az ágazati vállalatoknál (Runewsweek [2009]). A kormány összhangban a kőolaj árának változásával folyamatosan módosította az export vámtételt (OF Kormányrendeletek a kőolaj exportvámjáról [2008,2009]). A kormány 2008 decemberében közzétette a rendszeralkotónak minősített, állami támogatásra érdemesnek tartott, a pénzügyi szférán kívül működő 295 vállalat 14 jegyzékét (Newsru [2008]). A kormány közleménye hangsúlyozta, hogy az állami segítség módja elsősorban nem a vissza nem térítendő támogatás, illetve alárendelt kölcsöntőke nyújtása, hanem a hitelek hozzáférhetőbbé tétele, illetve az állami garanciák rendszerének kiterjesztése. A rendszeralkotás kritériuma egyedül a versenyszférában dolgozó munkaerő megtartása, ergo a munkanélküliség növekedési ütemének mérséklése lehetett. Mással aligha lehet 12 A teljes nemzetgazdaságot érintő válságellenes intézkedések köre 2008. októbere 2009. márciusa között számtalan alkalommal bővült, az elhatározott prioritások és tervbe vett intézkedések legjobb összefoglalójának egy Az OF Kormány 2009. évre szóló válságellenes intézkedési programja elnevezésű anyagot tartjuk, amely teljes terjedelmében megjelent az egyik napilapban (Argumenti i Fakti [2009]) 13 Oroszország jelenleg 83 régióból (hivatalosan szövetségi jogalanyból) áll. Ezek között 55 megye, 21 nemzetiségi köztársaság, 4 autonóm körzet, 1 autonóm terület és két nagyváros (Moszkva és Szentpétervár) található. 14 A kormány közleménye szerint a jegyzékben szereplő amúgy vegyesen állami és magán tulajdonú - vállalkozások állítják elő a GDP több mint 90%-át. 20