Nemzetközi gazdaságtan FEJLŐDŐ ORSZÁGOK: NÖVEKEDÉS, VÁLSÁGOK ÉS REFORMOK A vázlat alapjául szolgált: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 22-1
A világ lakosságának 20%-a használja a világ erőforrásainak 85%-át. Az USA a világ lakosságának 5%-át teszi ki, de ők használják a világ erőforrásainak 40%-át. A leggazdagabb országok Európa, USA, Japán, Kanada, Ausztrália használják a világ elektromosságának 65%-át. Évi 40 Mrd dollárral meg lehetne oldani a szociális ellátást a fejlődő országokban. Megközelítőleg, a világ fegyverkezésre fordított költségvetése 780 Mrd dollár. (U.N Fejlődési program becslése szerint, 1998) http://www.therichest.com/rich-list/world/poorest-countries-in-the-world/ 22-2
Szegények és gazdagok Alacsony jövedelem: Legtöbb közép-szahara, Afrika, India, Pakisztán Alacsonyabb-közép jövedelem: Kína, Karibi országok Magasabb-közép jövedelem: Brazília, Mexikó, Szaúd-Arábia, Malajzia, Dél-Afrika, Cseh Köztársaság Magas jövedelem: U.S., Szingapúr, Franciaország, Japán, Kuvait 22-3
A gazdasági jólét indikátorai négy országcsoportban, 2008 22-4
Gazdagok és szegények (folyt.) Míg néhány korábban közép- és alacsony jövedelmű ország gyorsabban növekedett, mint a magasabb jövedelmű országok, ily módon felzárkóztak a magas jövedelmű országok közé, mások visszaestek. Közeledtek a jövedelmi viszonyok a magas jövedelmű országokban és néhány korábban közép- és alacsony jövedelmű ország között De néhánynak a legalacsonyabb jövedelmű országok közül lett a legalacsonyabb növekedési rátája. 22-5
Egy főre jutó kibocsátás néhány országban 1960 2007 között (2007-es USA dollárban) 22-6
22-7
A szegény országok jellemzői Mi okozza a szegénységet? Nehéz kérdés, de az alacsony jövedelmű országoknak van néhány jellegzetessége, amelyek hozzájárulnak a szegénységhez: 1. A gazdaság állami ellenőrzése Kereskedelmi korlátok alkalmazása. Az ipari termelés közvetlen irányítása és viszonylag magas állami beavatkozás a GNP-be. Közvetlen ellenőrzés a pénzügyi tranzakciók fölött A visszafogott verseny csökkenti az innovációt, a piaci árak hiánya meggátolja az erőforrások eredményes elosztását. 22-8
2. Fenntarthatatlan makrogazdasági politika amely magas inflációt, ingadozó kibocsátást és foglalkoztatottságot eredményez Ha a kormányok nem tudják fizetni adósságaik kamatait, pénzt kell nyomtatniuk, hogy finanszírozzák azt. Seigniorage : pénznyomtatással fizeti ki a termékeket és szolgáltatásokat A seigniorage általában magas inflációhoz vezet. A magas infláció csökkenti a tartozások valós költségét, és csökkenti az adósok által visszafizetendő tényleges összeget. A magas és változó infláció sokba kerül a társadalomnak; bizonytalan kibocsátással és foglalkoztatással jár. 22-9
3. Pénzügyi piacok hiánya amely lehetővé tenné a pénzügyi eszközök cseréjét a megtakarítók és a hitelfelvevők között. 4. A gazdasági törvények és szabályok gyenge érvényesítése Gyenge a magántulajdon védelme, ami azt eredményezi, hogy kevesebb egyén és szervezet fog befektetni a termelési folyamatokba és kevesebb megtakarítás lesz kihelyezhető a hitelezőknek. Gyenge csőd- és hitelszabályozás, melynek eredménye, hogy a megtakarítók kevésbé hajlandóak forrásokat átadni a befektetők részére. Az adózási törvények gyenge betartásának eredménye, hogy az adók beszedése nehézkes, emiatt a seigniorage szükségessé válik, és problémát okoz az adófizetés alól való kibújás is. 22-10
5. Alacsony fokú a bank- és a pénzügyi szektor szabályozása (pl. alacsony ellenőrzöttség, eszközkorlátozások és tőkeelőírások hiánya), amely megengedi a bankoknak és cégeknek, hogy kockázatos, sőt akár csalásra épülő tevékenységeket is folytassanak és így a megtakarítók is kevesebb pénzt adnak át a befektetőknek. Az ellenőrzés hiánya átláthatatlansághoz vezet (információ hiány). Erkölcsi kockázat ( moral hazard ): Akkor merül fel, ha a gazdaság egyes szereplői tevékenységük nyereségét teljes mértékben megtarthatják, ugyanakkor a potenciális veszteséget, vagy annak egy részét átháríthatják másokra. Az ilyen helyzetek kialakulása általában túlzott kockázatvállaláshoz vezet. A bankrendszerrel kapcsolatban akkor merül fel, ha a bankok biztosak benne, hogy az állam vagy a jegybank egy esetleges válsághelyzet esetében segítséget nyújt nekik, és így a lehetséges nagy nyereség miatt a prudens szintnél magasabb kockázatú hitelezési gyakorlatot folytatnak. 22-11
6. A fekete gazdaság GDP-hez viszonyított aránya magas és nagymértékű a korrupció Mert a kormány befolyása magas a gazdaságban, gyenge a gazdasági törvények és szabályozások betartása, virágzik a fekete gazdaság és a korrupció. 7. Alacsony az írni olvasni és számolni tudás, az oktatás szintje alacsony, alacsony a humán tőke aránya (képzetlenség) A humán tőke produktívabbá teszi a dolgozókat. 22-12
Korrupció és egy főre jutó jövedelem Source: Transparency International, Corruption Perception Index; World Bank, World Development Indicators. 22-13
Hitelfelvétel és adósság az alacsony- és közepes jövedelmű gazdaságokban Egy másik gyakori jellegzetessége sok szegény országnak, hogy rendszeresen kölcsönöket vesznek fel külföldi országoktól. Pénzügyi tőke áramlik hozzájuk a külföldi országokból, amely finanszírozza a befektetési projekteket és elvileg magasabb termeléshez és fogyasztáshoz vezet. Azonban néhány befektetési projekt elbukik vagy azokat a fogyasztásra használják fel (pl. felélik). Néhány ország nem tesz eleget külföldi kötelezettségeinek, mikor a hazai gazdaság stagnál vagy pénzügyi válság van az országban. Ezek a tendek egyébként nemrég megfordultak, ezen országok is elkezdtek megtakarítani. 22-14
Hitelfelvétel és adósság az alacsony- és közepes jövedelmű gazdaságokban Megtakarítás befektetés = folyó fizetési mérleg Ahol a fizetési mérleg nagyjából megegyezik az export mínusz és az import különbségével. Azon országokban ahol a nemzeti megtakarítás kevesebb mint a helyi befektetések értéke, külföldi tőkét kell bevonni és negatív lesz a folyó fizetési mérleg (kereskedelmi deficit). 22-15
Kumulatív folyó fizetési egyenlegek a fő olajexportőröknél, más fejlődő országokban és a fejlett országokban, 1973 2009 (Mrd. dollár) 22-16
Hitelfelvétel és adósság az alacsony- és közepes jövedelmű gazdaságokban A pénzügyi válságok lehetnek: 1. Adósságválság: képtelen visszafizetni az állam vagy a magánszektor az adósságait. 2. Nemzetközi fizetési mérleg válsága: túl sok deviza áramlik ki az országból. 3. Bankszektor válsága: bankcsőd és egyéb problémák a magánbankokkal. 22-17
Hitelfelvétel és adósság az alacsony- és közepes jövedelmű gazdaságokban Adósságválság, amikor a kormány nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, öngerjesztő folyamat jöhet létre. A fizetésképtelenségtől való félelem csökkenti a tőke beáramlást és növeli a tőke kiáramlást (menekül a tőke), csökkenti a befektetéseket és növeli a kamat rátákat, ami alacsony összkereslethez, kibocsátáshoz és jövedelmekhez vezet. A tőkekiáramlásnak meg kell egyeznie a nettó export növekedéssel vagy a nemzetközi devizatartalék csökkenésével, azért, hogy az egyéneket és intézményeket -akiknek tartozunk- ki tudjuk fizetni. 22-18
Hitelfelvétel és adósság az alacsony- és közepes jövedelmű gazdaságokban Máskülönben az ország nem tudja kifizetni azokat, akik ki akarják vonni a tőkéjüket az országból. A hazai kormánynak ekkor gyakran nincs más választása, minthogy nem tesz eleget (külföldi valutában esedékes) fizetési kötelezettségeinek, amikor az esedékessé válik, és ha a külföldi befektetők nem fektetik újra be profitjukat az országban. Olyan az mint amikor egy személy, aki sok helyről kért már kölcsön, nem tudja a következő hitelrészletet kifizetni, mert nincs elég jövedeleme és mert senki sem ad már kölcsönt neki, mert nem bíznak benne. Ha a többi hitelezője is látja, hogy nincs pénze, mindenki elkezdi a tartozását követelni tőle egyszerre, ami persze méginkább elnehezíti a helyzetét. 22-19
Hitelfelvétel és adósság az alacsony- és közepes jövedelmű gazdaságokban Az adósságválság önmagát is generálhatja: az alacsony jövedelmek és a magas kamatlábak még keményebb erőfeszítésre kényszerítik a kormányt és a magánszektort, hogy adósságait visszafizesse. A magas kamatok magas kamatfizetési kötelezettséget eredményeznek a kormánynak és a magánszektornak egyaránt. Az alacsony jövedelem alacsony adóbevételt jelent a kormánynak. Az alacsony jövedelemszint megnehezíti a vállalati és lakossági hitelek visszafizetését, növekszik az általános fizetésképtelenség, ami bankcsődökhöz vezethet. 22-20
Hitelfelvétel és adósság az alacsony- és közepes jövedelmű gazdaságokban Ha a központi bank megpróbálja fixálni a deviza árfolyamot, a fizetési mérleg válsága is megjelenhet a pénzügyi válság mellett. A deviza tartalék gyorsan elfogy, mert a kormányok és a magánszektor külföldi devizával próbálja adósságaikat visszafizetni, amely arra kényszeríti a központi bankot, hogy adja fel az árfolyam rögzítését. A bankszektor válságát az adósságválság idézheti elő. Mivel sokan nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek, a banki hitelek sorra bedőlnek, és a bankok nem tudják saját kötelezettségeiket kifizetni. Ez bankcsődöt eredményezhet Ha a betétesek félnek a bankcsődtől, azaz a hazai valuta leértékelődésétől vagy attól, hogy a kormány nem tujda külföldi adósságait rendezni, akkor kivonják betéteiket és lehetőleg külföldön fektetnek be, amely bankcsődhöz vezet. 22-21
Hitelfelvétel és adósság az alacsony- és közepes jövedelmű gazdaságokban Az adósság válság, fizetési mérleg válsága és a bankrendszer válsága könnyen egyszerre következhet be, együttes hatásuk még rosszabb lesz. Mindegyik képes továbbcsökkenteni a keresletet, a kibocsátás és a foglalkoztatottság szintjét. Ha az emberek félnek attól, hogy az állam nem tudja adósságait tovább fizetni, a hazai valuta leértékelődése és bankválság alakulhat ki, illetve az egyik magával hozhatja a másikat. 22-22
Az eredendő bűn problémája Az állami és a magán szektor tartozásai az USA-ban, Japánban és az eurozónabeli országokban saját pénznemükben van nyilvántartva. De amikor a szegény- és közép jövedelmű országok kölcsönt vesznek fel a nemzetközi pénz- és tőkepiacról, akkor adósságaikat mindig dollárban, euróban vagy yenben tartják nyilván: ez az eredendő bűnük ( original sin ). 22-23
Az eredendő bűn problémája Amikor a helyi fizetőeszköz értékcsökkenése bekövetkezik az USA-ban, Japánban vagy az eurozónabeli országokban, azon tartozások értéke, amely a helyi pénznemben van kifejezve, nem növekszik, miközben a külföldi vagyon értéke nő. A legtöbb szegény- és közép jövedelmű országban azonban a hazai valuta leértékelésekor a külföldi adósság mértéke nő, mert kötelezettségeik külföldi pénznemben vannak kifejezve. 22-24
Az eredendő bűn problémája Alapvetően meghatározta a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét a válság kitörésekor az úgynevezett eredendő bűn, vagyis az, hogy a magánszektor főleg devizában volt képes eladósodni, ezáltal sokkal jobban ki volt téve a szélsőséges árfolyammozgás okozta káros hatásoknak. Felelősöket ugyanakkor kár keresni, mindannyian bűnösök vagyunk. Ha a válság kitöréskor a Fed hibázott az alkalmazott kamatpolitikával, úgy mindenki követte őt ebben, beleértve például az Európai Központi Bankot is, ezzel mintegy megsokszorozva a bajt. (portfolio.hu, 2010 szept. 17.) 22-25
A külföldi finanszírozás fajtái 1. Kötvény-finanszírozás: állami és magánkötvények külföldön történő értékesítése. 2. Bankhitelek: külföldi kereskeldemi bankoktól felvett hitelek. 3. Hivatalos kölcsönök: a Világbank, az IMF és más fejlesztési bankok is adnak kölcsönt kormányoknak. Gyakran ezek a kölcsönök kedvezményes, azaz a piaci rátáknál alacsonyabb kamatozásúak. 4. Külföldi közvetlen beruházás (FDI): egy külföldi vállalat közvetlenül vásárol meg belföldi termelőeszközöket, pl. egy üzemet ( leányvállalat ). 5. Portfolió befektetés : egy külföldi befektető tulajdonrészt vásárol egy hazai vállalatban (pl. részvényeket). Megj.: 1-2-3 után fix kamatot kell fizetni; 4-5 értéke változik a gazdaság teljesítményétől függően. 22-26
Válságok a világban Válságtörténelem: Itt olvassa el!!! 22-27
A kínai valuta Kína megpróbálta a valutáját fixen tartani, hogy az exportot ösztönözze. A renmibi (köznyelvben: yuan) értéke alacsonyan volt tartva az USA dollárhoz képest, hogy a kínai termékek ára alacsony maradjon az amerikai piacokon. A kínai export nőtt, az import pedig kismértékű maradt az alulértékelt renmibi miatt, és mert a kínaiak megtakarítási rátája magas. A nagymérvű folyófizetési mérleg többlet miatt és a nagyfokú pénzügyi eszköz beáramlás következtében a kínai központi bank külföldi eszközei folyamatosan növekednek. Sok külföldi befektető abban a reményben vásárolt kínai eszközöket, hogy a renmibit előbb-utóbb felértékelik. Mivel a központi bank külföldi eszközöket vásárolt, a hazai pénzkínálat jelentős mértékben nőtt, amely inflációhoz vezetett. Az infláció csökkentése végett és a kereskedelmi többlet okozta politikai nyomás hatására a kínai központi bank fokozatosan engedte a renmibi felértékelődését a dollárhoz képest. Az erősebb renmibi hatására a kínaiak több importot tudnak vásárolni, így a hatalmas folyófizetési mérleg többlet és a megtakarítások nagy mértéke csökkenhet. 22-28
A Yuan/Dollar árfolyam 1998 2010 között 22-29
Mi a szegénység oka? Mi okozza a szegénységet? A földrajzi tényezők vagy a humán tőke szerepe a nagyobb? A keresekedelem növeli a jólétet, tehát a hegyvidékek, valamint a folyók, tengerek és kikötők messzesége elszegényíthet. A földrajzi adottságok meghatározták, hogy a nyugatiak hol hoztak létre tulajdonjogokat, hol építettek ki gyarmatokat, amely végső soron a gazdasági növekedést is megalapozta. A földrajz döntötte el, hogy a nyugati bevándorlók és gyarmatosítók meghaltak-e maláriában és más betegségetben vagy sem. A magas halálozási ráták miatt olyan rendszert építettek ki, amely lehetővé tette a gyarmatok gyors kifosztását, s nem hoztak létre hosszú távon fejlődést eredményező gazdasági-társadalmi intézményeket. Mindez korrupcióhoz vezetett, még azután is, amikor a gyarmatok már elnyerték függetlenségüket. A mezőgazdaságra épülő országokban sem alakultak ki a tulajdonjogok rendszere, amely jövedelem-egyenlőtlenségekhez vezetett, és akadályozta a hosszú távú gazdasági növekedést. A humán tőke szerepe is fontos, hiszen amint a népesség iskolázottabbá válik, írástudása, olvasási és számolási képességei javulnak, akkor olyan gazdasági és politikai intézmények jöhetnek létre, amelyek erősítik a hosszú távú gazdasági jólétet. A humán tőke szerepe erősebb mint a földrajzi tényezőké, a gyarmatosításé vagy a mezőgazdaságé. Az oktatás mennyisége a döntő a tulajdonjogok kialakulásában, a pénzügyi piacok és a nemzetközi kereskedelem fejlődésében, s végső soron a gazdasági fejlődésben. 22-30
Összegzés 1. Néhány szegény ország gyorsan növekedett 1960 óta, miközben mások stagnáltak és szegények maradtak. 2. Sok szegény országban erős az állami beavatkozás mértéke, nem fenntartható a fiskális és pénzügyi politika, nincsnek pénzügyi piacok, gyenge a gazdasági szabályok betartása, magas a korrupció, és alacsony az iskolázottsági szint. 3. Számos fejlődő ország hagyományosan sok hitelt vesz fel a nemzetközi pénzpiacokról, ezért sokan periodikusan adósságválságban, fizetési mérleg válságban és bankválságban is szenvedtek. 4. Mindezen a válságtípusok alapja a fizetésképtelenségtől való félelem, így azok egymást erősíthetik, sőt egymást idézhetik elő. 5. Az eredendő bűn arra utal, hogy a szegény és közepes jövedelmű országok nem tudnak a saját valutájukban kölcsönt felvenni. 22-31
Összegzés (folyt.) 6. A valutatanács (currency board) fixálja az hazai valuta árfolyamát azáltal, hogy minden egyes hazai valuta mögött külföldi tartalékvaluta áll. 7. A dollárizáció azt jelenti, hogy a hazai valutát a dollárral helyettesítik a forgalomban. 8. Az árfolyamok fixálása pénzügyi problémákhoz vezethet, ha az ország nem hajlandó korlátozni pénzügyi és fiskális politikáját. 9. A pénzügyi szabályozások gyenge betartása erkölcsi kockázatot eredményez és bankválsághoz vezethet, különösen ha a pénzeszközök szabadon mozoghatnak. 10. A földrajz és a humán tőke befolyásolja a gazdasági és politikai intézmények kialakulását, amely végül meghatározhatja a hosszú távú gazdasági növekedés mértékét. 22-32