Tanulásmódszertan MA- tanár
A tanulás Elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, képességek elsajátítása, valamint érzelmi, akarati magatartás formálás. Tapasztalat hatására végbemenő tartós magatartás változás. Szűkebb értelemben a figyelem és emlékezet, tágabb értelemben az összes pszichés funkció aktivációját igénylő folyamat, melynek során ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket sajátítunk el.
A tanulás értelmezése Pszicho-fiziológiai értelem Pedagógiai értelem
A tanulás s típusai t psziho fiziológiai értelemben szenzoros (S R) asszociatív kognitív
Szenzoros tanulás (S R) érző pályán befutó inger ha nem követi megerősítés, rövid ideig tárolható (hangok, fények) kondicionálás
Az asszociatív v típust pusú tanulás Alapja a feltételes reflex Ismétlések során rögzül
A kognitív v tanulás felfedezéses tanulás véletlen cselekedet utólagos megerősítést nyer
A tanulási eredmény tartósság asszociatív tanulás kognitív tanulás szenzoros tanulás tempó
A tanulás s típusai t pedagógiai giai értelemben Verbális tanulás szövegekkel, és/vagy jelekkel történő ismeretszerzés (memoriterek, szabályok) Motoros tanulás mozgásformák elsajátítása (mozdulatok, mozgássorok) Perceptuális tanulás érzékszervek segítségével történő, ingerek befogadására irányuló elsajátítás (szagok, hangok, képek) Szociális tanulás -más tanulástípusokkal együtt vagy külön történő elsajátítás (értékek, értékrendek, attitűdök, magatartásformák)
Az eredményes tanulás s pedagógiai giai értelmezése tempó tartósság konvertálhatóság Carroll modellje Bloom modellje
Carroll modellje T= f Tfi Tti ( T: tanulási eredmény Tfi: tanulásra fordított idő Tti:tanulásra tervezett szükséges - idő)
Bloom modellje Tanuló Tanítás Eredmények Kognitív jellegű előzetes tudás Teljesítmény Tanítási téma Tanulási gyorsaság Affektív jellegű előzetes magatartás A tanítás minősége Motiváció
A SNI tanuláspedag spedagógiai giai aspektusa X Az átlagos tanulási teljesítményhez képest extrém negatív vagy extrém pozitív eltéréseket mutató gyermek.
Tankötelesek Tanulási nehézséggel, zavarokkal küzdők Kivételes képességűek Tanulásban akadályozottak Értelmileg akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők
Tanulási problémák Tanulási nehézségek, zavarok Tanulási akadályok átmeneti tartós tartós, átfogó Tanulási nehézség Tanulási zavar Tanulási akadályozottság Lemaradó tanulók Lassan tanulók Helytelen szokásokkal, módszerekkel tanulók Dislexia Disgraphia Discalculia Hiperaktivitás Beilleszkedési zavarok Magatartászavarok Percepciózavar Motoros műk. zavar Kommunikációzavar Kognitív funkciók zavara Általános pedagógiai kompetencia (Felzárkóztatás) Gyógypedagógiai kompetencia (diagnózison alapuló egyéni fejlesztés)
A HATÉKONY TANULÁS Differenciális pedagógia
A HATÉKONY TANULÁS MÓDJAI A feladatrendszeres oktatás, mely a gondolkodás rugalmas fejlesztésében mutatkozik hatékonynak. A kiscsoportos tanulás, mely a szociális érzékenységet és a kommunikációs képességeket fejleszti. (A későbbiekben ezt a módszert fejtem ki részletesen.) Az individualizált tanítás-tanulás, mely az egyéni haladási, fejlődési ütemet maximálisan figyelembe veszi. A programozott oktatás, mely az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére épít. A mestertanítás (mastery learning), mely az egyént eljuttatja a legmagasabb szintű tudáshoz (az egyetemi oktatás, illetve a tehetséggondozás szintjén jelenik meg).
A módszerek típusai a tanulási munka irányításának szempontja alapján Frontális osztálymunka Csoportmunka Páros munka Egyéni munka
Frontális oktatás, egységes hatásrendszer A frontális oktatás a gyermek számára biztosítja a tanulás lehetőségét, de feltételeit nem. Kinek jó? Aki bírja a pedagógus tempóját, megfelelő előismerettel rendelkezik, gondolkodási stratégiája hasonlít a pedagóguséhoz. (azonos cél, tartalom, feladat, ütem, feldolgozási idő) az eredményessége nem egyenletes, a teljesítmények széttartóak, kialakul a gyerekek közötti polarizáció, nem tud a gyerek a többivel együtt haladni, lóg a levegőben az ismeret, más tevékenységgel kezd foglalkozni. kirekesztéshez, elmagányosodáshoz vezethet
A frontálisan végzett tevékenységek Kérdezés Magyarázat Előadás Ismétlés gyakorlás Szemléltetés (bemutatás)
A megváltozott frontális munka Pedagógus-tanuló párbeszédére épül a foglalkozás. Nemcsak a tanárral, hanem egymással is kommunikálnak a tanulók Az előfeltevések előítéletté alakulhatnak, és a Pygmalion- effektus csapdájába kerülhetünk
A frontális osztálymunka A tanulócsoportot egységesítő módszer, amelyben a tanulók azonos cél érdekében, azonos módon, azonos tempóban dolgoznak a tanár irányításával
A frontális munka hatékonysága a tanulói teljesítmények tükrében X
A differenciálás A tanulók egyéni sajátosságát figyelembe vevő fejlesztés És/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási környezete Hazánkban a differenciálás a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra összpontosult. A differenciálás = rétegfejlesztés. Az osztály tanulóinak jó, közepes és gyenge képességű csoportokra osztása, a tanulók pillanatnyi tudását tükrözi. Ezek a csoportok nem képességeket fednek le. A rétegekhez igazított feladatok szelekciót, a tanulói képességek beskatulyázását okozhatják, aminél még a frontális munka is jobb.
A differenciálás feltételei A pedagógus szakmai módszertani kultúrája. A feladatoknak a tartalomhoz igazítása. A tanulók képességének a tartalom által történő lefedése A feladatok nehézségi foka igazodjon a tanuló képességeihez Az időfaktor rugalmas kezelése a tanulási folyamatban. Amikor a gyerekek élvezik a tevékenységüket, a feladat és a rendelkezésükre álló készségek egyensúlyban vannak. Ha a kihívás túl nagy, akkor kételkedni kezdenek önmagukban, idegesíti őket, hogy nem tudják megoldani a feladatot, türelmetlenek lesznek. Ha nem tudják kellően kamatoztatni képességeiket, készségeiket, unatkozni kezdenek. Az élvezetes munka és a fejlődés korrelál egymással Az unalom arra figyelmeztet, a feladat nem élvezetes.
A csoportmunka Differenciáló módszer, amelyben a tanulók kis létszámú (3-5 fő) együttesének kollektív tevékenysége zajlik; Lényege, hogy együttműködésre képes tanulók kerüljenek egy csoportba;
A csoportmunka Nem minden tárgy alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára. Domináns szerep jut az információ feldolgozásában a tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati alkalmazásának. Alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulók belső szorongása csökken, pozitív reakcióik erősödnek, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során. A tanár mint facilitátor van jelen.
A csoportalkotás módjai spontán csoportalkotás alacsony hatásfokkal működnek rokonszenvi választás az érzelmi szálak általában nem tanulási szituációhoz kötődően alakulnak ki tanári kijelölés A jó tanuló köré csoportosulók, az őt preferálók mindent tőle várnak Ők általában önálló munkavégzéshez szoktak
Csoporttípusok konfliktusmentes konfliktusos Alkalmazkodő Kölcsönös függési és ellenőrzési viszonyok kapcsolják össze a csoportot Nem alkalmazkodő Nincs munka. Jól megvannak, jókat beszélnek. Alkalmazkodő Azonnal, direkt módon reagálnak. Kölcsönös követelmény támasztása Kölcsönös tudatosítás Kölcsönös példaállítás Kölcsönös értékelés Részben alkalmazkodő Ha megindul a munka, nehéz megjósolni a kimenetelét Nem alkalmazkodő A csoporttagok ütköznek, a hatékonyság elmarad.
A differenciált fejlesztés lehetőségei A párban történő tanulás lényege a közös gondolatcsere. Hasonló szinten lévő gyerekek kerülnek munkakapcsolatba. A gyerekek közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó együttműködés aktivitásukat növelő tényező.
A páros munka Együttműködésre képes, a feladat érdekében együtt dolgozó, egyenrangú tanulópárok közös tevékenysége. Szervezésének leggyakoribb formája a szimpátia alapján történő páralkotás. Ebben a munkaformában nincs hierarchia a résztvevr sztvevők k között. k A feladatok megoldásához két t tanulóra van szüks kség.
Egyéni munka Az egyéni munka a tanulók önálló tevékenysége, amely történhet: részben egyénileg teljesen egyénileg (individualizáltan)
A részben egyénre szabott tanulás Több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlődik. Nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer alkalmazása során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell győződni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni.
A teljesen egyénre szabott tanulás Individualizált tanítás-tanulás, mely az egyéni haladási, fejlődési ütemet maximálisan figyelembe veszi.
A kooperatív tanulás Azoknak a tanítási-tanulási módszereknek az összefoglaló megnevezése, amelyeknél a tanulók általában 4-6 fős kiscsoportban dolgoznak, a pedagógus az egész csoport teljesítményét jutalmazza.
A kooperatív tanulás heterogén csoportokkal dolgoznak; a csoportok tagjai hosszú időn át (hetekig, hónapokig) együtt maradnak; a pedagógus a csoport teljesítményét értékeli, osztályozza. VAGY kevésb sbé strukturált megbeszélésekre sekre,, munkafeladatokra, projektekre irányul; a csoport összetétele tele sokszor változikv ltozik; a tevékenys kenység g céljac a tananyag elsajátítása mellett szociális és s problémamegold mamegoldó jellegű.
A kooperatív technikák típusai Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer
A Mozaik módszer algoritmusa 1. A feladat eldarabolása 2. Előkészítő párok A nekik jutott tananyag megtanulása A csoporttagok tanítása 3. Gyakorló párok alakítása 4. Kooperatív csoport A csoporttagok tanítása Tanulás 5. Értékelés
M O Z A I K M Ó D S Z E R
Páros mozaik
Kereszt mozaik
Csillag módszer
Pókháló módszer
Puzzle módszer Minden csoporttag saját tananyagának elsajátításával teljesíti a feladatot Külön cédulák (tilos átadni) Szóbeli tanítás
Kerekasztal módszer
FELADAT