Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2009.

Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2009. 1

Tartalom 1. BEVEZETİ AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 3 2. HELYZETELEMZÉS 4 2.1. A HH/HHH tanulók iskolai nyilvántartása 4 2.2. Az iskola tanulói összetétele, a hátrányos helyzető tanulók aránya 4 2.3. A nevelés és az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. 12 2.4. A halmozottan hátrányos helyzető és a hátrányos helyzető tanulók részvétele az intézmény által szervezett programokon. 15 2.5. Az oktatás, nevelés feltételeinek a vizsgálata 17 2.6. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás 20 2.7. A hátrányos helyzető tanulók hátrányainak kompenzálására és az esélyegyenlıség elımozdítására irányuló az iskola Pedagógiai Programjában rögzített tevékenységek. 21 2.8. Az iskola együttmőködése a szakmai és társadalmi környezetével a halmozottan hátrányos helyzető tanulók támogatása érdekében 22 2.9. Összefoglalás 24 3. INTÉZKEDÉSI TERV 27 3.1. Általános rész 27 3.2. Az Intézkedési Terv célja 27 3.3. Akcióterv 28 3.4. Kockázatelemzés 40 4. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK A SZERVEZETI KERETEI 48 5. NYILVÁNOSSÁG, KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS 48 6. MONITORING 48 7. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELİSSÉGI KÖRÖK 49 8. ÉRVÉNYESÜLÉS, SZANKCIONÁLÁS ÉS MÓDOSÍTÁS 50 9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK (AZ ELFOGADÁS MÓDJA ÉS DÁTUMA): 50 10. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 52 2

1. Bevezetı az intézmény bemutatása A Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Nagy László Szakképzı Iskola, Gimnázium és Kollégium a Magyar Köztársaság területén, az Észak-alföldi Régióban, Jász-Nagykun Szolnok megyében mőködı, Kunhegyes székhellyel rendelkezı megyei fenntartású iskola. Iskola-összevonás révén 2003. július 1-én jött létre a korábbi kunhegyesi székhelyő Mezıgazdasági és Ipari Szakmunkásképzı Intézet, és a korábbi kunhegyesi székhelyő Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola jogutódjaként. Kunhegyes 8783 lakosú mezıváros. Vonzáskörzete (melybe nyolc település - Tomajmonostora, Abádszalók, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszagyenda, Tiszaszentimre, Kenderes, Kunmadaras sorolható) közel 30 ezer lakosú. A mindenkori munkaerı-piaci mutatók alátámasztják, hogy Kunhegyes és vonzáskörzete a régió gazdaságilag legelmaradottabb térségeinek egyike. A 2007. év eleji statisztikai adatok szerint az álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva megyei szinten 12,9 %, Kunhegyes körzetében 23, 5 % volt. Az iskolában gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzés folyik. Gimnáziumi képzés (általános mőveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsıfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítı nevelés és oktatás) évfolyamonként 1-2 általános tantervő osztályban folyik. A gimnáziumnak 4 évfolyama van. A szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyamain évfolyamonként egy, illetve kettı osztályban folyik érettségire felkészítı, általános mőveltséget megalapozó képzés. A kilencedik évfolyamtól kezdıdıen az informatika szakmacsoportokban folyik elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás. A szakközépiskola 1/13. évfolyamán tanévente 1-2 szakképesítésre vonatkozóan indul a szakképesítés megszerzésére felkészítı érettségi utáni szakképzés. E szakképesítések a 2007/2008-as tanévben a mőszaki számítástechnikai technikus, és a számítástechnikai szoftverüzemeltetı, a 2008/2009-es tanévben az informatikai mőszerész voltak. A szakiskola kilencedik évfolyamán általános mőveltséget megalapozó nevelésoktatás, pályaorientáció és gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás, valamint a tanítási órák közel 30 %-ában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Szakmai alapozó oktatást hét szakmacsoportra folytatunk, ezek a gépészet, az építészet, a faipar, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a vendéglátás idegenforgalom, a mezıgazdaság és az élelmiszeripar. Mindkét évfolyamon négy-öt a 10. évfolyamon folyó szakmai alapozó képzés miatt egymástól eltérı normál (általános) tantervő, a tanulók által a szakiskolába történt jelentkezés során választott szakmacsoport szerint kialakított osztályban folyik a képzés. A szakiskola 1/11. évfolyamán tanévente 8-10 szakképesítésre vonatkozóan indul a szakképesítés megszerzésére felkészítı képzés. A 2008/2009-es tanévben az asztalos, az épületasztalos, a cukrász, az élelmiszer-és vegyiáru eladó, a húsipari termékgyártó, a kımőves, a növénytermesztı gépész, a növénytermesztési gépüzemeltetı, gépkarbantartó, a pincér, a szakács, a szerkezetlakatos valamint a szobafestı-mázoló és tapétázó és a festı, mázoló és tapétázó szakképesítések megszerzésére folyik felkészítés a szakiskola szakképzı évfolyamain. Az intézmény kistérségi szerepet tölt be a beilleszkedési zavarral és tanulási nehézséggel küzdı gyermekek integrált nevelésében, amely minden tanórára és foglalkozásra kiterjed. 3

2. Helyzetelemzés 2.1. A HH/HHH tanulók iskolai nyilvántartása A helyzetelemzésben szereplı, a HH és HHH tanulók számára és arányára utaló, az adott tanév október 1-i idıpontjára vonatkozó adataink jelentıs részben a szülık részérıl az iskola által kiadott formanyomtatványon tett nyilatkozatokon alapulnak. (Ennek egyik oka iskolánk tanulólétszámának a szeptember hónapokban rendszeresen történı nagymértékő változása, másik, hogy még nem sikerült teljes körően kiépítenünk a beiskolázási körzetünk polgármesteri hivatalaival a HH/HHH tanulók iskolai nyilvántartásának pontosítására irányuló együttmőködésünket.) Fejlesztendı terület a beiskolázási körzetünk településeinek a jegyzıivel való együttmőködés rendszerének a teljes körő kiépítése tanulóink HH/HHH helyzetének adott tanév október 1-i állapotának nyilvántartása vonatkozásában. 2.2. Az iskola tanulói összetétele, a hátrányos helyzető tanulók aránya 2.2.1. Intézményi alapadatok 1. táblázat: Intézményi alapadatok OM azonosító: 036056 Intézmény neve: Int. Települése: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképzı Iskola, Gimnázium és Kollégium Kunhegyes Int. Címe: Kossuth Lajos út 15-17. Int. irszáma: H-5340 Fenntartó neve: Fenntartó települése: Jász-Nagynkun-Szolnok Megye Közgyőlése Szolnok Fenntartó Címe: Kossuth Lajos u. 2. Fenntartó irszáma: H-5000 4

2. táblázat: Intézményi alapadatok 2. Fıállású pedagógusok száma: 74 Tanulók száma az iskola beiskolázási körzetében ebbıl HH HHH Az intézménybe járó tanulók száma: 796 ebbıl körzetbıl körzeten kívülrıl összesen 740 HHH 205 összesen 56 HHH 15 Magántanulók száma: 0 Sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók száma : 18 Integráltan 18 ebbıl gyógypedagógiai tagozaton / osztályban 0 HH 14 HHH 7 Más település(ek)rıl bejáró közép- és szakiskolai tanulók száma: 469 ebbıl HH 278 HHH 153 Iskolánk tanulólétszáma a 90-es évek végének csökkenése után (a demográfiai hullámvölgy ellenére) a 2007/2008. tanévig emelkedı tendenciát mutatott, s iskolánk Jász- Nagykun-Szolnok megye harmadik legnagyobb tanulólétszámmal rendelkezı középfokú oktatási intézményévé vált. A közeljövıben, a 2008/2009-es tanévben bekövetkezett jelentıs mértékő létszámcsökkenés után a létszám stagnálása várható. Ennek egyik oka a szakképzés szerkezetének változása, a szakképzési évfolyamok számának (több szakképesítés esetében bekövetkezı kettırıl három évre történı) növekedése. A másik oka iskolánk beiskolázási körzetének a gazdasági helyzete. Kunhegyesen a nehéz szociális háttérrel küzdı családok közül egyre kevesebben tudják vállalni gyermekük vidéki taníttatását, s iskolánk a környezı falvak diákjainak jelentıs része számára is szinte az egyetlen továbbtanulási lehetıség marad. 5

3. táblázat: Iskolánk tanuló létszáma az elmúlt öt tanévben Tanév 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. Gimnáziumi képzés 177 203 192 162 143 Szakközépiskolai képzés 130 137 119 124 124 Érettségi utáni szakképzés 21 29 33 50 35 Szakiskolai képzés 494 473 503 525 494 Nappali tagozat összesen 822 842 847 861 796 Az iskola tanulói között rendkívül magas a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya. A 2008. október 1-i statisztikai adatok szerint a nappali tagozatos tanulók 27,6 %-a volt halmozottan hátrányos helyzető (HHH), további 27,1 %-a hátrányos helyzető (HH). A sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók aránya 2,3 %-os volt. Minden HH/HHH/SNI tanulónk intézményes nevelésben-oktatásban részesül. (4-5. táblázat) 4. táblázat: A tanulók száma évfolyamonként (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában) évfolyam foka Normál (általános) tanterv HH HHH HHH aránya tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint SNI SNI tanulók aránya tanulólétszám az évfolyamon Öszszesen Öszszesen Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás HH HHH HHH aránya- SNI SNI tanulók aránya Öszszesen Gyógypedagógiai csoport, tagozat HH HHH HHH aránya- 9. 193 193 126 81 42,0% 7 3,6% 10. 165 165 85 41 24,8% 3 1,8% 11. 56 56 21 5 8,9% 0 0,0% 1/11. 124 124 73 47 37,9% 4 3,2% 12. 74 74 28 8 10,8% 2 2,7% 2/12. 92 92 53 22 23,9% 2 2,2% 3/13. 20 20 12 1 5,0% 0 0,0% 1/13. 57 57 35 15 26,3% 0 0,0% 2/14. 15 15 3 0 0,0% 0 0,0% 6

2.2.2. A HH, HHH és SNI tanulók aránya az egyes feladatellátási helyeken Az iskolában a nevelés-oktatás két telephelyen folyik (az iskola két fı épületegyüttesének az intézmény-összevonás elıtti eredeti funkciója szerint): a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzés a középiskolai, a szakiskolai képzés a szakiskolai telephelyen. 5. táblázat: Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma (2008. október 01.) Feladatellátási hely megnevezése Szakiskolai feladatellátási hely Középiskolai feladatellátási hely Települése Címe Funkció Kunhegyes Kunhegyes Kossuth Lajos út 15-17. Kossuth Lajos út 30-32. Fıállású pedagógusok létszáma Gyermekek, tanulók száma szakiskola 47 494 középiskola 27 302 HH gyermekek, tanulók száma, aránya HHH gyermekek, tanulók száma, aránya SNI gyermekek, tanulók száma, aránya 312 187 14 63,2 % 37,9 % 2,8 % 124 33 4 41,1 % 10,9 % 1,3 % A középiskolai telephelyen az elmúlt öt tanév október 1-i adatainak az átlagában 335,8 nappali tagozatos tanuló tanult, átlagosan a tanulók mintegy 50-50 %-a a gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai képzésben. A 2008. október 1-i adatok szerint a nappali tagozatos tanulók 10,9 %-a volt halmozottan hátrányos helyzető, további 30,1 %-a hátrányos helyzető. A sajátos nevelési igényő tanulók aránya 1,3 %-os volt. (5. táblázat) A szakiskolai telephelyen az elmúlt öt tanév október 1-i adatainak az átlagában 497,8 nappali tagozatos tanuló tanult. Közülük 2008 október 1-én 37,9 % volt halmozottan hátrányos helyzető, további 25,3 % hátrányos helyzető, és 2,8 % sajátos nevelési igényő. (5. táblázat) A fıállású pedagógusok száma mindkét feladatellátási helyen elegendı a feladat ellátásához. 2.2.3. Az oktatási esélyegyenlıség érvényesülése Az iskola két telephelye között (2008. október 1-én) a HH tanulók arányában 22,1, a HHH tanulókéban 27,0 az SNI-sekében pedig 1,5 %-pontos különbség mutatkozott, az aránykülönbség csak a HHH tanulók esetében haladta meg kismértékben a 25 %-pontot. (5. táblázat) Iskolánk harminc nappali tagozatos osztályából mindössze két osztályban folyik párhuzamos egymással teljesen azonos kerettanterv illetve központi program szerinti képzés. Ezen párhuzamos osztályok közötti HHH aránykülönbség (6. és 7. táblázatokban bemutatott adatok szerint) 8,0 %-pontos volt (12.A-B). (Iskolánk fennálló képzési szerkezete az alábbiak szerint alakul: 9. évfolyam gimnáziumi képzés 1 osztály; 9. évfolyam szakközépiskolai képzés 1 osztály; 9. évfolyam szakiskolai képzés 5, a tanulók által a szakiskolába történt jelentkezés során választott szakmacsoport szerint kialakított (a 10. évfolyamon folyó szakmai alapozó képzés miatt) egymástól eltérı normál (általános) tantervő osztály; 7

10. évfolyam gimnáziumi képzés 1 osztály; 10. évfolyam szakközépiskolai képzés 2 (a szakmacsoportos alapozó oktatás tekintetében egymástól eltérı normál tantervő) osztály; 10. évfolyam szakiskolai képzés 4 (az évfolyamon folyó szakmai alapozó képzés miatt) egymástól eltérı normál (általános) tantervő, a tanulók által a szakiskolába történt jelentkezés során választott szakmacsoport szerint kialakított osztály; 11. évfolyam gimnáziumi képzés 1 osztály; 11. évfolyam szakközépiskolai képzés 1 osztály; 1/11. évfolyam szakiskolai képzés 4 egymástól eltérı tantervő (más-más szakképesítés megszerzésére felkészítı), a tanulók által választott szakma szerint kialakított osztály, 12. évfolyam gimnáziumi képzés 2 azonos tanterv szerint haladó osztály; 12. évfolyam szakközépiskolai képzés 1 osztály; 2/12. évfolyam szakiskolai képzés 3 egymástól eltérı tantervő (más-más szakképesítés megszerzésére felkészítı), a tanulók által választott szakma szerint kialakított osztály, 1/13. évolyam érettségire épülı szakközépiskolai szakképzés 1 osztály; 3/13. évfolyam szakiskolai képzés 2 egymástól eltérı tantervő (más-más szakképesítés megszerzésére felkészítı), a tanulók által választott szakma szerint kialakított osztály; 2/14. évolyam érettségire épülı szakközépiskolai szakképzés 1 osztály. A 9. évfolyamon a párhuzamos osztályok között mutatkozó alacsony HHH aránykülönbség az egyes tanulók rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságában évente esetlegesen bekövetkezı változások miatt a felsıbb évfolyamokra jelentısen növekedhet. A HHH aránykülönbség a magasabb évfolyamokon a más iskolákból, vagy iskolánk más típusú képzésérıl átvett tanulók elhelyezésével módosítható, tekintettel arra, hogy a más osztályba való áthelyezés (a kifejezetten az áthelyezett tanuló kérésére történı áthelyezések kivételével) a közoktatási törvény 76. (2)-e értelmében fegyelmi büntetés.) 8

6. táblázat: A tanulók száma az egyes iskolai osztályokban a szakiskolai telephelyen osztály neve (évfolyama és betőjele) évfolyam foka gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen HH HH % HHH HHH% SNI Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X- szel) Normál (általános) tanterv 9.f 9 30 21 70,00% 15 50,00% 2 x 9.g 9 24 17 70,83% 11 45,83% 1 x 9.h 9 30 27 90,00% 22 73,33% 0 x 9.i 9 25 17 68,00% 11 44,00% 2 x 9.j 9 24 16 66,67% 13 54,17% 2 x 10.f 10 21 15 71,43% 11 52,38% 0 x 10.g 10 24 14 58,33% 8 33,33% 0 x 10.h 10 21 13 61,90% 6 28,57% 0 x 10.i 10 22 11 50,00% 6 27,27% 1 x 1/11.f 1/11 37 27 72,97% 20 54,05% 3 x 1/11.g 1/11 26 10 38,46% 5 19,23% 0 x 1/11.h 1/11 35 17 48,57% 13 37,14% 1 x 1/11.i 1/11 26 19 73,08% 9 34,62% 0 x 2/12.a 2/12 21 11 52,38% 4 19,05% 0 x 2/12.b 2/12 34 20 58,82% 11 32,35% 1 x 2/12.c 2/12 37 22 59,46% 7 18,92% 1 x 3/13.a 3/13 22 13 59,09% 6 27,27% 0 x 3/13.c 3/13 35 22 62,86% 9 25,71% 0 x Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat 9

osztály neve (évfolyama és betőjele) 7. táblázat: A tanulók száma az egyes iskolai osztályokban a középiskolai telephelyen évfolyam foka gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen HH HH% HHH HHH% SNI Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel) Normál (általános) tanterv 9.a 9 30 11 36,67% 2 6,67% 0 x 9.c 9 30 17 56,67% 7 23,33% 0 x 10.a 10 33 10 30,30% 4 12,12% 0 x 10.b 10 19 11 57,89% 1 5,26% 1 x 10.c 10 25 11 44,00% 5 20,00% 1 x 11.a 11 27 11 40,74% 5 18,52% 0 x 11.c 11 29 10 34,48% 0 0,00% 0 x 12.a 12 27 7 25,93% 2 7,41% 1 x 12.b 12 26 14 53,85% 4 15,38% 1 x 12.c 12 21 7 33,33% 2 9,52% 0 x 1/13.c 1/13 20 12 60,00% 1 5,00% 0 x 2/14.c 2/14 15 3 20,00% 0 0,00% 0 x Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat 10

2.2.4. A bejáró tanulók utazási feltételei Iskolánkban rendkívül magas a bejáró tanulók aránya: jelen tanévben a tanulóknak több mint a fele, 469 fı a környezı településekrıl naponta jár be. Bár az autóbusz járatok száma jelentıs fıként ezek biztosítják bejáró diákjaink mintegy 90 %-ának a napi bejárási lehetıségeit mégis elıfordul, hogy tanulóink egy része a távolsági járatokra esetenként nem fér föl. A hazautazásnál komoly problémát jelent, hogy a környezı települések nagy részére csak másfél-kétóránként indulnak autóbuszok. Bejáró tanulóink 10 %-a a Kisújszállás Kál- Kápolna vasútvonalon jár be. Ezen a vonalon pillanatnyilag napi 9 pár vonat közlekedik. A tanulók vasúton történı bejárását az elmúlt tanévekben (a mulasztások számát is növelve) tovább nehezítették az egyre gyakrabban ismétlıdı vasutassztrájkok. 8. táblázat: Szak- és középiskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek A szak- és középiskolás tanulók létszáma az intézményben az összes feladatellátási hely vonatkozásában ebbıl helyben (lakhelyével azonos településen) más településrıl bejáró (lakhelyével nem azonos településen) a négy leggyakoribb lakóhelytelepülés neve (bejáró tanulók): Kunmadaras Tiszabura Abádszalók Kisköre Összesen: HH HHH HHH %-a SNI SNI tanulók %-a 796 436 220 27,6 % 18 2,3 % 327 158 67 20,4 % 5 1,5 % 469 278 153 32,6 % 13 2,8 % Komoly gondot jelent, hogy bejáró tanulóink jelentıs részének igen korán, fél öt és öt óra között kell fölkelnie ahhoz, hogy beérjen az iskolába a tanítási idı kezdetére, ugyanakkor délután négy-öt óra között ér haza. A helyközi tömegközlekedés többszöri átszervezése nyomán napjainkra elıállt az a helyzet, hogy egyes településekrıl (ahonnan korábban nem okozott gondot a napi bejárás) a gyakorlat kezdetére napi bejárás mellett be sem tudnak érkezni a tanulók. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzető tanulókon belül igen magas a bejárók aránya. Iskolai szinten jelen tanévben a hátrányos helyzető tanulók 63,8 %-a, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók 69, 5 %-a bejáró (8. táblázat). Szociális helyzetük miatt sok esetben a havi bérlet megváltása komoly anyagi terhet ró a családra. A bejáró tanulók magas száma több oldalról szorosan összefügg a szabadidıs tevékenységek szervezésének a problémakörével. Egyrészt nem megoldott a tanítás befejezésétıl a buszindulásig tartó idı hasznos tartalommal való megtöltése. A bejáró tanulók jelentıs része egyes napokon 1-2 órányi - fıként tanítás utáni - a településünkön töltendı kényszer-szabadidıvel rendelkezik. Ezt az idıt a tanulók többsége a városi autóbusz pályaudvaron, a MÁV állomáson, az utcákon, 11

illetve a település szórakozóhelyein tölti (esetleg az utolsó órákról, a korábbi busz elérését célzó ellógással oldja meg a problémát). Másik oldalról a bejáró tanulók magas száma jelentıs mértékben nehezíti a délutáni szabadidıs programok (szakkörök, sportedzések, tömegsport foglalkozások) szervezését. Egyrészt a településközi autóbusz- és vonatjáratok ritkasága gyakorlatilag nem teszi lehetıvé a tanulók utolsó óra utáni haza-, és egy délutáni programra történı vissza-, majd ismételt hazautazását, másrészt a tanulók lehetıségeik szerint az elsı busszal, vonattal rohannak haza.. Iskolánkban több tanévben felmértük a tanulók szabadidıs tevékenységek iránti igényeit. Sajnos - a bejáró tanulók vonatkozásában - az e felmérések eredményeire támaszkodva meghirdetett programok is (gyakorlatilag) eredménytelenek maradtak. A tanulók jelentıs része az utóbbi években már olyan, a korábbi években sikeres programok kedvéért sem vállalta az eggyel késıbbi buszjárattal való hazautazást, amely tevékenységet egyébként szeret csinálni. Így pl. több éve nem sikerült megszervezni az iskolában a (tanulók számára heti egy kora délutáni, legkésıbb 15 óráig tartó elfoglaltságot jelentı) osztályok közötti focibajnokságot sem, holott az iskolai sportnapok legnépszerőbb, legtöbb tanulót érintı programjai rendszeresen az egy délelıttös idıtartamú osztályok közötti focikupák. 2.3. A nevelés és az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Az iskolában ezidáig nem került kidolgozásra a halmozottan hátrányos helyzető tanulók nevelése és oktatása eredményességérıl való rendszeres visszajelzést szolgáló indikátorrendszer. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatásának és nevelésének az eredményességét megbízhatóan bemutató, az iskola egészére kiterjedı, többéves adatsorokkal nem rendelkezünk. 2.3.1. Az évismétlık, a magántanulók és sokat hiányzó tanulók aránya az intézményben. Az iskolába járás alól felmentett tanulónk nincs. Az évfolyamismétlı tanulók aránya az elmúlt három tanévben alacsonynak volt mondható, jelentıs mértékben nem változott és 7 % alatt maradt. (Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy a ténylegesen lemorzsolódott tanulók aránya az évfolyamismétlıknél jelentısen magasabb volt, tekintettel arra, hogy a már nem tanköteles fiatalok egy része nem kívánta megismételni a sikertelen tanévet.) Az évfolyamismétlı tanulók arányára vonatkozó rendelkezésre álló adataink azt mutatják, hogy a HH+HHH tanulók alacsonyabb volt az évfolyamismétlı tanulók aránya, mint az iskola teljes tanulóifjúsága. Ezek szerint az iskolánkban bekövetkezı évfolyamismétlések általános elsıdleges okaként nem volt meghatározható a hátrányos helyzet. 9. táblázat: Lemorzsolódás az intézményben (2005/2006. 2007/2008. tanévek) Évfolyamismétlık aránya Magántanulók aránya Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya Összlétszámon belül HH + HHHtanulók Összlétszámon belül HH + HHHtanulók Összlétszámon belül HH + HHHtanulók 2005/2006 6,2 4,7 0,1 0,2 n.a n.a 2006/2007 4,2 2,0 0,4 0,3 n.a n.a 2007/2008 6,6 5,8 0,1 0,2 n.a n.a 12

A magántanulók aránya intézményi szinten alacsony, tanévente mindössze 1-2 tanulót jelent. A magántanulói státuszt elsısorban a tanuló betegségére hivatkozva kérik az érintettek. 10. táblázat: Lemorzsolódás az intézményben (2008/2009-es tanév) Évfolyamismétlık aránya Magántanulók aránya Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya szakiskolai feladatellátási hely középiskolai feladatellátási hely összlétszámon belül: HHtanulók HHHtanulók összlétzámon belül: HHtanulók HHHtanulók összlétszámon belül: HHtanulók HHHtanulók 13,8 11,5 13,9 0,0 0,0 0,0 21,1 24,3 32,2 5,6 3,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 A 2008/2009-es tanévre vonatkozóan pontosabb képet ad a lemorzsolódásról az adatok feladatellátási helyenkénti elemzése. A középiskolai feladatellátási helyen az évfolyamismétlık aránya a jelen tanévünkben sem haladja meg jelentıs mértékben az 5 %-ot, s a HH illetve a HHH tanulók idén is alacsonyabb, mint az középiskola teljes tanulóifjúsága. A középiskolában jelen tanévünkben nincs magántanuló, s az elızı tanévben mindössze egy tanuló mulasztott 250 tanítási óránál többet. A szakiskolai feladatellátási helyen az évfolyamismétlık aránya a jelen tanévünkben az iskola teljes tanulóifjúsága illetve a HHH tanulók is közel 14 %-os. Magántanuló jelen tanévünkben a szakiskolában sincs. Az elızı tanévben a 250 tanítási óránál többet mulasztott tanulók aránya intézményünk szakiskolai részében igen kedvezıtlenül alakult: az összlétszámon belül 21,1 %, a HH illetve a HHH tanulók pedig 24,3 %, illetve 32,2 % volt. 11. táblázat: A tanév követelményeit sikeresen teljesítı tanulók aránya a szakiskolai feladatellátási helyen (2007/2008-as tanév) Tanév 2007/2008. Október 1-i tanulólétszám Lemorzsolódott tanulók száma (az intézménybıl tanulmányai folytatása nélkül kimaradt tanulók száma) Tanév végi létszám Tovább lépı, tanulmányait az adott évfolyamon sikeresen befejezı tanulók száma. Tovább nem lépı tanulók száma. 525 fı 77 455 fı 378 fı 77 fı 100 % 14,7 % 86,7 % 72 % 14,7 % 13

2.3.2. Továbbtanulási mutatók az intézményben. Az érettségizett tanulóink továbbtanulására vonatkozó rendelkezésre álló adataink (évente a tanulók 60-80 %-ától kapunk visszajelzést) azt mutatják, hogy az elmúlt tanévekben a tanulók 15-30 %-a tanult tovább a felsıoktatásban, 3-5 %-uk a felsıfokú szakképzésben, 30-50 %-uk pedig a közép- és alapfokú szakképzésben. (további 20-40 %-uk továbbtanulásáról nincs pontos információnk). A sikeres érettségi vizsgát követıen egy tanévben egy adott szinten továbbtanulók HH, HHH tanulókon, illetve az összes tanulón belüli aránya (a rendelkezésünkre álló információk alapján számított mutatók szerint) egy esetben sem mutatott 15 %-pontnál nagyobb különbséget. 12. táblázat: Továbbtanulási mutatók a középiskolában Egyetemre Fıiskolára felvett tanulók aránya Felsıfokú szakképzésre (OKJ-s képzés) Közép- és alapfokú szakképzésre (OKJ-s képzés) Vissza nem jelzı tanulók aránya tovább összlétszámon belül: HHtanulók HHHtanulók összlétszámon belül: HHtanulók HHHtanulók összlétszámon belül: HHtanulók HHHtanulók összlétszámon belül: HHtanulók HHHtanulók összlétszámon belül: HHtanulók 2005/2006 3 3 n.a. 12 11 n.a. 5 11 n.a. 34 26 n.a. 46 49 n.a. 2006/2007 2 0 n.a. 14 7 n.a. 3 7 n.a. 47 55 n.a. 34 31 n.a. 2007/2008 12 0 0 19 8 17 3 0 0 32 20 33 34 72 50 HHHtanulók A szakiskola 10. évfolyama után a tanulók döntı többsége a szakiskolai képzés 1/11. szakképzı évfolyamán folytatja a tanulmányait. A tanulmányaikat a középiskolai képzésben folytató, illetve a tovább nem tanuló tanulók aránya tanévente 5-5 % alatt maradt. 13. táblázat: Továbbtanulási mutatók a szakiskola 10. évfolyama után: Érettségit adó középiskolában tanult tovább A szakiskola 1/11. szakképzı évfolyamán tanult tovább Nem tanult tovább összlétszámon belül HHtanulók HHHtanulók összlétszámon belül HHtanulók HHHtanulók összlétszámon belül HHtanulók HHHtanulók 2005/2006 0 0 n.a. 99 99 n.a. 1 1 n.a. 2006/2007 2 3 0 95 94 96 3 3 4 2007/2008 0 0 0 100 100 100 0 0 0 2.3.3. A kompetenciamérések eredményei. Iskolánknak a 2006. és 2007. évi Országos Kompetenciamérések során elért eredményei iskolai átlagban mind az olvasás-szövegértés, mind a matematikai eszköztudás esetében jelentıs, 100 pont körüli negatív eltérést mutattak az országos átlaghoz képest. Az adatok részletesebb elemzése képzési típusonként és tanévenként is jelentıs eltéréseket mutat. Az alábbi táblázatban szereplı adatok egyértelmően bizonyítják, hogy intézményünkben a kompetencia alapú oktatás elterjesztésének tervezése indokolt. 14

14. táblázat: Az Országos Kompetenciamérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye 10. évfolyam iskolai átlag 10. évfolyam gimnázium 10. évfolyam szakközépiskola 10. évfolyam szakiskola 10. évfolyam iskolai átlag 10. évfolyam gimnázium 10. évfolyam szakközépiskola 10. évfolyam szakiskola Iskola átlaga 2003 2004 2006 2007 Országos átlaga gos átlaga tanulók tanulók gos átlaga tanulók Iskola Orszá- Iskola HH HHH Orszá- Iskola HH átlag átlag átlaga átlaga átlag átlaga Szövegértés HHH tanulók átlaga Országos átlag na. na. 399 na. na. 501 380 na. na. 506 466-510 na. na. 565 457 na. na. 570 500 499 468-345 na. na. 496 485 na. na. 500 371 370 353 na. na. 399 306 na. na. 398 Matematika na. na. 394 na. na. 499 391 na. na. 499 450-460 na. na. 556 436 na. na. 557 500 497 471-399 na. na. 493 484 na. na. 495 392 349 356 na. na. 408 337 na. na. 396 A korábbi (2003., 2004. és 2006. évi) Országos kompetenciamérések eredményeivel szembesülve iskolánkban már a 2007/2008-as tanévtıl történtek intézkedések intézményünk e területeken elért eredményeinek a javítása érdekében. Nemcsak a tanórákon, hanem tanórán kívül is célirányos fejlesztı foglalkozásokat vezettünk be: a középiskola 9.-10. évfolyamán minden osztályban heti 1-1 matematikai kompetencia, valamint a szövegértés kompetenciafejlesztı foglalkozást tartunk. A 2008-as mérési eredményekben várjuk, láthatjuk a hatását. 2008-ban fejlesztési tervet készítettünk az Országos Kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében. 2.4. A halmozottan hátrányos helyzető és a hátrányos helyzető tanulók részvétele az intézmény által szervezett programokon. 2.4.1. A tanórán kívüli iskolai programok Iskolánk tanulói az iskola által szervezett programok közül elsısorban a sport programokat részesítik elınyben, ezen belül is a versenysportra felkészítı edzéseket, melyeken tanévente mintegy 80-100 tanuló vesz részt. Szakkör a 2007/2008. tanév óta nem mőködik az iskolában. A délutáni programokon való részvételt a bejáró tanulók számára nagymértékben megnehezítik a bejárás körülményei (a 2.2.4. fejezetben leírtak szerint). 15

15. táblázat: A tanulók tanórán kívüli programokon való részvétele Programok Összlétszámon belül Az adott programokon résztvevı tanulók %-os aránya 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 HHtanulók HHH- Összlét- HH- HHH- Összlét- HH- HHH- Összlét- HH- tanulók számon tanulók tanulók számon tanulók tanulók számon tanulók belül belül belül HHHtanulók Szakkör 1 2 n.a. 1 1 0 0 0 0 0 0 0 Sportkör 11 8 n.a. 10 7 3 11 12 3 10 15 3 2.4.2. Az iskolán kívüli segítı programokban való részvétel. Intézményünk tanulói elsı kiírásától sikeresen pályáznak az Útravaló Ösztöndíjprogramra, a jelen tanévben több mint 100 tanulónk részesül a támogatásban. Pedagógusaink közül évente 15-20 fı segíti mentorként a pályázati célok megvalósítását, a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzető tanulók szakmához illetve érettségi bizonyítványhoz való jutásának a segítését. A HH/HHH tanulóknak az utóbbi két tanévben már több mint 20 %-a vesz részt a programban. (16. táblázat) 16. táblázat: Az Útravaló Ösztöndíjprogramban résztvevı tanulók száma tanévenként és feladatellátási helyenként Feladatellátási hely Összlétszámon belül (fı) Létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 HHtanulók HHH- Összlét- HH- HHH- Összlét- HH- HHH- Összlét- HH- tanulók számon tanulók tanulók számon tanulók tanulók számon tanulók belül belül belül (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) HHHtanulók (fı) Középiskola 10 10 3 14 14 4 37 37 24 39 39 23 Szakiskola 31 31 19 37 37 25 57 57 53 68 68 55 Tanulóinak ösztöndíjprogramban való részvételének az eredményességét mutatja, hogy a 2007/2008-as tanévben az Út az érettségihez alprogramban részt vett valamennyi diákunk felsıbb évfolyamba lépett, illetve sikeres érettségi vizsgát tett, s az Út a szakmához alprogramban résztvevı tanulóinknak is több mint a háromnegyede (77 %-uk) lépett felsıbb évfolyamba. A 2007/2008. tanév végén osztályozott tanulók átlagos tanulmányi átlageredménye ugyanakkor egyik alprogram esetén sem változott szignifikánsan a 2006/2007. évi eredményekhez képest (Út az érettségihez: 3,37 3,34; Út a szakmához: 3,40 3,38). 16

2.5. Az oktatás, nevelés feltételeinek a vizsgálata 2.5.1. A szakember ellátottság Az iskola képzési kínálatához igazodó szakmai végzettséggel rendelkeznek az iskola pedagógusai, ugyanakkor a módszertani képzettség fejlesztésének folyamatosan szükségét érezzük, többek között az egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés, a kooperatív tanulás illetve a projektpedagógia vonatkozásában. 17.táblázat: Humán-erıforrás hiánya az iskolai oktatásban nem megfelelı képesítéső pedagógus által oktatott tantárgy érintett tanulók száma összes tanuló HH-tanulók HHH -tanulók SNI tanulók nincs 0 0 0 0 2.5.2. A pedagógusok módszertani képzettsége. Az iskola pedagógusai az elmúlt években jelentıs arányban vettek részt olyan pedagógiai, módszertani képzésen, amely felkészít a HH/HHH, illetve az SNI tanulókkal való foglalkozás hatékonyabbá tételére. A Szakiskolai Fejlesztési Program elsı körének keretein belül fıállású pedagógusaink közel 7 %-a komplex, a kooperatív tanulással, a projektpedagógiával és az egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezéssel kapcsolatos továbbképzésen vett részt. Pedagógusaink további több mint 15 %-a akkreditált konfliktuskezelési tanfolyamot (A pedagógus és a gyermek lelki egészségéért. (Az erıszakmentes konfliktus tanulása)) végzett. Egy pedagógusunk Mentálhigiénés Alapképzés Pedagógusoknak (MAP), három fı kooperatív tanulási továbbképzésen, két fı Hatékony együttnevelés az iskolában képzésen vett részt. 18. táblázat: Módszertani képzettség az intézményben Módszertani terület Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás Résztvevı fıállású pedagógusok 2 fı 3 fı Honnan érkezett a résztvevı szak- és középiskolai feladatellátási hely középiskolai feladatellátási hely Projektpedagógia Drámapedagógia A Szakiskolai Fejlesztési Program I. körének komplex módszertani továbbképzései A pedagógus lelki egészségért. (Az erıszakmentes konfliktuskezelés tanítása.) Mentálhigiénés Alapképzés Pedagógusoknak. A más -ság megismerése, roma kultúra. 5 fı 12 fı 1 fı 2 fı szakiskolai feladatellátási hely szak- és középiskolai feladatellátási hely szak- és középiskolai feladatellátási hely középiskolai feladatellátási hely 17

2.5.3. Az intézmény infrastruktúrája és hozzáférhetısége Az iskola két fı épületegyüttesbıl áll, egyik jelen pillanatban a szakiskolai képzés céljait, másik a gimnáziumi-szakközépiskolai képzés céljait szolgálja, az intézmény-összevonás elıtti eredeti funkciójuk szerint. Földrajzi, fizikai elhelyezkedésük oktatásszervezési problémát okoz, mert a 34-es fıútvonal két oldalán egymással szemben helyezkednek el, így a tanulók iskolaidıben történı óraközi mozgatása az épületek között nehézkes és nagyon balesetveszélyes. A közelben még kijelölt gyalogátkelıhely sem biztosítja, hogy szabályosan át tudjon menni a másik épületbe a tanuló, vagy pedagógus. 19. táblázat: Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken Feladatellátási hely (megnevezése) Szakiskolai feladatellátási hely Középiskolai feladatellátási hely építés vagy legutóbbi felújítás éve logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. Pentium4 szintő) tornaterem vízöblítéses WC 1976 x x x x x x 1961 x x x x (tornaszoba) x étkezı vagy ebédlı x 20. táblázat: Infrastruktúra és hozzáférés a szakiskolai feladatellátási helyen eszköz/létesítmény darab gyermekek, tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba az eszközt / létesítményt használó HH gyermekek, tanulók száma HHH gyermekek, tanulók száma sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók száma 1 38 30 15 14 nyelvi labor 1 60 9 3 0 szükségtanterem 4 105 64 36 6 számítástechnikai szaktanterem 2 494 312 187 14 számítógép (min. P4 szintő) 84 494 312 187 14 ebbıl Internet hozzáféréssel: 53 494 312 187 14 tornaterem 0 0 0 0 0 18

21. táblázat: Infrastruktúra és hozzáférés a középiskolai feladatellátási helyen eszköz/létesítmény darab gyermekek, tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba az eszközt / létesítményt használó HH gyermekek, tanulók száma HHH gyermekek, tanulók száma sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók száma 0 0 0 0 0 nyelvi labor 0 0 0 0 0 szükségtanterem 2 105 64 36 4 számítástechnikai szaktanterem 2 302 124 33 4 számítógép (min. P4 szintő) 67 302 124 33 4 ebbıl Internet hozzáféréssel: 56 302 124 33 4 tornaterem (tornaszoba) 0 (1) 0 (302) 0 (124) 0 (33) 0 (4) Az intézmény már napjainkban is teljes helykihasználással dolgozik, a meglévı tantermek a következı tanévben nem lesznek elegendıek a tanulók elhelyezésére. Ezt a helyzetet tovább rontja, hogy már eddig is tanóránként négy-hat osztálynak (raktárból, gyakorlati tanmőhelybıl illetve szertárból kialakított) szükségtanteremben kellett tanulnia. A költségvetés mindenkori szőkössége miatt soha nem volt pénze az intézménynek jelentısebb épületfejlesztésre, felújításra, az elmúlt harminc évben szinte csak a legszükségesebb fenntartási, karbantartási munkálatokat végezték el. Az intézményben jelenleg rendelkezésre álló tantermek száma, mérete, illetve a szertárak hiánya nem teszi lehetıvé a szaktantermi rendszer széleskörő kialakítását. Különös nehézséget jelent ez a szemléltetésigényes tantárgyak, tananyagrészek ismeretanyagainak a feldolgozásánál, illetve egyes, a hátrányos helyzető tanulók esélyeinek a javítását nagymértékben segítı módszerek mint pl. a projektmódszer, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása vagy az egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés alkalmazásánál. (A pedagógusok az esetek jelentıs részében kénytelenek alig egyharmad négyzetméteres tanári szobai asztalukon elıkészíteni a foglalkozásaikat.) Iskolánk mindössze egy a mai szabványoknak nem megfelelı mérető tornaszobával rendelkezik, mely a testnevelési órák kevesebb, mint 50 %-ának tud helyet adni (a szakiskolai telephelyen ugyanakkor folyamatban van egy 16x30 méteres küzdıterő tornaterem fenntartói saját forrásból történı építése, a tervek elkészültek). A fentiek egyértelmően mutatják, hogy intézményünkben az infrastrukturális fejlesztés több tekintetben is indokolt (pl. szükségtantermek kiváltása, szaktantermi rendszer bıvítése), melyekre vonatkozóan az elmúlt években mind az intézmény, mind a fenntartó több pályázatot is nyújtott be. 19

2.5.4. Az integrációs támogatás igénybevétele Iskolánk a 2008/2009-es tanévben sem képesség-kibontakoztató támogatást, sem integrációs támogatást nem igényelt. 2.6. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás Iskolánkban sem a részképesség zavarokkal küzdı gyermekek, sem az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített sajátos nevelési igényő gyermekek többi tanulóhoz viszonyított aránya nem éri el az országos átlagot. A 2008/2009-es tanévben a részképesség zavarokkal küzdı SNI gyermekek intézményen belüli aránya 2,0 %, az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített tanulók aránya pedig 0,3 %. 22. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés, oktatás összesen: Ebbıl a gyógypedagógiai tagozaton tanít: Fıállású gyógypedagógusok létszáma 1 0 oligofrén(pedagógus) 0 0 tanulásban akadályozottak vagy oligofrénpedagógia szakos 1 0 értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos 0 0 logopédus 0 0 ebbıl pszichopedagógus 0 0 szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus vagy mozgássérültek pedagógiája szakos tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos 0 0 0 0 0 0 20