TESTNEVELÉS MÓDSZERTANI TUDNIVALÓK ÓVODÁBAN ÉS AZ ELEMI ISKOLÁBAN. (ideiglenes) - tanulmányi útmutató- II. félév

BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TESTNEVELÉS ÉS SPORT KAR TANÍTÓKÉPZ FISKOLA SZÉKELYUDVARHELY TESTNEVELÉS MÓDSZERTANI TUDNIVALÓK ÓVODÁBAN ÉS AZ ELEMI ISKOLÁBAN (ideiglenes) - tanulmányi útmutató- II. félév Buzás Ern

2 TESTNEVELÉS AZ ÓVODÁBAN 1.1 11BA testnevelés feladatai A testnevelés - a testi nevelésen belül- olyan tervszer és rendszeres ráhatás, amely a testgyakorlatok, mozgástevékenységek oktatásával a személyiség sokoldalú képzését és a mozgásmveltség fejlesztését szolgálja. A testnevelés általános feladatai: értelmi, erkölcsi, esztétikai, világnézeti, és a munkára neveléssel kapcsolatosak. A testnevelés sajátos feladatai: 1. a szervezet sokoldalú, arányos fejlesztésének elsegítése, 2. a testi képességek fejlesztése, 3. a mozgásmveltség fokozása, 4. a mozgásigény felkeltése, kielégítése. 1.2 12BAz óvodai testnevelés feladata Az óvodai testnevelés egyik dönt feladata, az óvodásgyermek szervezetének, testi képességeinek, sokoldalú arányos fejlesztése. Tartsuk szem eltt, hogy az óvodai testnevelés a gyermek vázizomzatának megersítésével ellenállást, védelmet nyújt majd az iskolai ül foglalkozás káros hatásával szemben. Tördjünk óvodásaink helyes testtartásával! Tiszta levegn végeztessünk sok légzgyakorlatot. Ne csak futás után, de akkor is mikor élénk mozgásokat vagy nagyobb erkifejtést végeznek. Az óvodásoknál gyakran tapasztalhatjuk, hogy egyes gyakorlatokat légzés visszatartással végeznek. A fokozott oxigénigényt légzésgyakorlatok segítségével elégíthetjük ki. Természetes mozgásaikat csiszoljuk, finomítsuk, végeztessük különféle körülmények között. Biztosítsunk sok gyakorlási lehetséget, buzdítva, dicsérve, juttassunk minden gyermeket sikerélményhez. Jelentsen a testnevelési foglalkozás, a mindennapos testnevelés az óvodásnak sok-sok játékos versengést, játékot, amiben testi képességei fejldnek, mozgásjártasságai és mozgáskészségei kialakulnak, mozgásigényük kielégítést nyer. Az óvodai testnevelés feladatainak megvalósítsa során a gyermekek közösségi magatartása fejldik. Egyéni érdekeiket alá tudják rendelni a közös érdeknek. Segítenek a gyengébbeknek. Játékaikban leleményesebbek, önálló megoldásokat kezdeményeznek. A játékszabályokat betartják. Munkájuk értékelését figyelemmel kísérik, fejld önbizalommal törekszenek a mozgás helyes végrehajtására.

3 2. 0BAZ ÓVODÁSKORÚ GYERMEK MOZGÁSFEJLDÉSE 2.1 13BAz óvodás gyermek fejldési sajátosságai Az óvodás gyermek testi fejldésében a Unövekedés és súlygyarapodásu ritmikus változásokat mutat. A kisgyermek UcsontU- és UizomrendszereU ebben az idszakban erteljesen fejldik. De egy-egy izomcsoport csak rövidebb ideig képes azonos aktív mködésre, ezért a gyermek gyakran változtatatja cselekvési formáit, s így ösztönösen felváltva mködteti izomcsoportjait. A UszívmködésU alkalmazkodik a terheléshez, ez mind a pulzusmködés mind a vérnyomás alakulásában kimutatott. /a terhelést követ rövid szünet után 3O-4O sec. Múlva ismét megközelíti a nyugalmi értékeket) Az óvodáskor kezdetén az UidegrendszerU serkentés és gátlás viszonya labilis, túlsúlyban van a serkentettség, ezzel magyarázható, hogy a kiscsoportos gyermek mozgásformájában fölöslegesen nagy mozdulatok, túlzott erkifejtés és szaggatottság észlelhet. Motoros fejldés Lényege: a gyermek olyan környezetben növekedjék, amelyben megfelel mérték mozgásösztönzés és bséges alkalmazkodási lehetség kínálkozik, és ahol a nevelk a gyermek egészséges mozgás- és cselekvési ösztönét helyes irányba terelik, itt sajátítja el a motorika alapformáit: jár, mászik, fut, ugrik, dob, fog, stb. Ezeket a mozgásokat összehangoltan hajtja végre, ezek a mozgások még finomításra szorulnak de egyes mozgáskészségek Uegymás mellett, és együttesen fejldnek. Pl. Ujárás a hordással, járás és húzás, futás és ugrás, dobás és fogás stb. Motoros fejldés a természetes mozgásokban Elnevezésüket attól a folyamattól nyerték, amely a gyermek fejldésében az oktatástól függetlenül lejátszódik. Ebbe a kategóriába tartoznak: a kuszás, mászás, csúszás, járás, futás, fellépés, lelépés, dobás, fogás, ütés, húzás, tolás, szökdelés, ugrás, gurulás, függés, lengés. a) UA kiscsoportos gyermek motoros fejldése a természetes mozgásokban: Ebben a korban a gyermek már több természetes mozgásban jártassággal, alap mozgáskészséggel rendelkezik Mozgás tempója lassú, a mozgások végrehajtási formájában hiányosságot észlelhetünk, a végrehajtást még fölösleges mozdulatok, un. túlmozgás is kíséri. A gyermek mozgásának összerendezettsége (koordinációja) bizonytalan. A mozgástevékenységek elsajátítása érdekében csekély erfeszítést tesz és munkavégzése kevésbé célszer. A Ukuszást, mászást, csúszástu helyesen és szívesen végzik. Az ügyesség és er fejlesztése a Uhúzás-tolásU gyakori ismétlésével történik. A háromévesek saját testsúlyukat húzva, tolva helybl kitudják mozdítani. UJárásuk Umagabiztos. Egyensúlyozó járásukban csak a keskeny és emelt, vagy rézsutos felületeken bizonytalanok A UfutásbanU már érzékelhet a repülési szakasz, de a talajfogó láb nem nyúlik ki térdben. Futás közben irányváltoztatásokat feladatszeren utasításra végeznek.

esetében 4 A dobás-fogás mozgása még meglehetsen ügyetlennek tnik, csak a nagyobb átmérj labdákat tudják elfogni. Ha a dobás célját a fej magasság alatt jelöljük meg, a labdát két kézzel alulról, a test eltt mintegy maguktól ellökve dobják el. USzökdelés-Uugrás sokat ugrándoznak szabadon. Az utánlépéses szökdelést elre és térdemeléssel összekötött szökdelést is ügyesen végzik. A negyedik életévük körül rövid idre képesek uralkodni saját testük felett, már elugranak és talajra érkezés után könnyen felveszik újra a biztos egyensúlyi helyzetet. b) UA középs csoportos gyermek motoros fejldése a természetes mozgásokban A középs csoportos gyermek mozgástempója az általuk ismert gyakorlatokban, a jártasság illetve készség színvonalára fejldött tevékenységekben gyorsabb. A tempófokozódás a gyakorlás következménye. Teljesítményeik növeléséhez szükséges akaraterejük és értelmi színvonaluk érzékelheten fejlettebb. Mozgásuk céltudatosabb, értelmesebb és jelentsen fejldött a tanulási, elsajátítási szándék is. Ügyességük, gyorsaságuk, teljesítképességük a Ukuszás, mászás, csúszás U is szembetn. Erejük, a mászórúdon való kísérletezéseik során is megnyilvánul. UA futásbanu egyre inkább eltnik a csíp forgó mozgása és szívesen futnak tempófutással 3o m-es távolságot. UJárásnálU már nem gyakori a tempóváltozás, st arra is képesek, hogy az óvón által adott ütemhez mintegy 32 lépésen keresztül igazodjanak. A lépcsre fel- és lelépés váltott lábbal folyamatosan, biztosan sikerül. Állásból 3o cm magas akadályt 1vagy 2 lábról elugorva UátugranakU. A nekifutással történ ugrásokat is ebben a korban kezdik el gyakorolni. A dobásnál az 5-ik év felé közeledve észlelhetjük, hogy egykezes hajítást már határozott irányba is képesek végrehajtani, de csak olyan tárggyal, amit a kezükben tartani tudnak. A labda UelfogásánakU biztonsága még csekély. Az egymással való labdázásnál kb. 2 m-re állva képesek a labdát elkapni és a labdát testhez húzzák. Év vége felé a feléjük dobott labdába pontosan bele tudnak ütni. UHanyattfekvésbenU fel tudják emelni a lábukat függlegesig, st azontúl a fejük fölé, és lendülettel gurulnak fel ülésbe. A szereken szívesen Ufüggnek és lendülneku elre, hátra. A fogás korláton, nyújtón, mászó alkalmatosságokon biztonságos. c) UA nagycsoportos gyermekek motoros fejldése a természetes mozgásokban Ebben a korban a gyermek mozgástempója különösen a folyamatos mozgásvégzésben gyorsabb. UKuszásbanU, mászórúdon ha már teremtettünk mászási alkalmakat, minden fáradtság nélkül 4m magasságig felmásznak. Az ütemtartással végzett UjárásU nem okoz nehézséget. Keskeny felületen biztosan egyensúlyoznak. A UhúzóU mozgást teljes ervel differenciáltan ellenrzéssel végzik. Egyéni ritmusukat is alátudják vetni a csoport ritmusának UfutásU közben is. Versenyfutásnál jó testtartást és kifejezett repülési szakaszt tapasztalhatunk. Képesek már nekifutásból UugraniU. Leugrásnál rugalmas a talajfogásuk. UTávolbadobásnálU marok labdával, egykezes hajítómozgást észlelhetünk, de a dobásokat fleg helybl végzik. A labda elfogásánál a társ dobását, a labda röppályáját figyelemmel kísérik. Társas labdázás 3m távolságig lehetséges.

5 A Uhosszúsági tengely körüli gurulásban Ufejldött az ügyességük, gyorsaságuk. A gurulás folyamatossá és iránytartóvá válik A gurulóátfordulást többféle befejez helyzetbe biztosan végzik. 3. 1BAZ ÓVODAI TESTNEVELÉS MOZGÁSRENDSZERE Az alább felsorolandó gyakorlatokról bvebben a kontakt órákon. I. URendgyakorlatok:U 1. Állások; 2. Testfordulatok; 3. Menet lépés és ütemtartással; 4. Alakzatok és alakzatváltoztatások; II. UElkészít gyakorlatok; gimnasztika:u 1. Szabadgyakorlati alapformájú: a) szabadgyakorlatok; b) kéziszergyakorlatok; c) társasgyakorlatok; d) padgyakorlatok; 2. természetes gyakorlatok: a) természetes járás; b) különböz járásmódok; III. UF gyakorlatok: UA) UTorna vonatkozású f gyakorlatok: 1. természetes támaszgyakorlatok; a) kuszások, csúszások, mászások; b) egyensúlyozó járásgyakorlatok; 2. talajtorna gyakorlatok: a) gurulás a test hossztengelye körül; b) gurulóátfordulás elre; c) tarkóállás és gurulóátfordulás hátra elkészít gyakorlatai; d) kézállás elgyakorlatai; 3. függésgyakorlatok: a) mászások függleges, vagy rézsutos létrán, íves létrán, illetve rácson: függállásban fel-, és lefelé, után- és túlfogással, lépéssel, továbbá oldalirányban utánfogással és utánlépéssel, mászások átbújásokkal; b) függés érintmagas vízszintes rúdon, létra fokain, vagy szárán, illetve ezek alacsonyabb változatain; zsugorfüggés, függésben váltogatott vagy cserés és páros, (hajlított- nyújtott) lábmozgások; lendület elre- hátra leugrással; zsugorfüggésben hajlított cserés illetve páros lábmozgások; 4. szerugrások: a) mélyugrás; b) felfelé történ ugrás; c) padon végezhet különböz elkészít ugrásgyakorlatok: nyusziugrás leterpesztéssel; játékos zsugorkanyarlati átugrások; B) UAtlétikai vonatkozású f gyakorlatok: 1. futások: a) közepes iramú futás az állóképesség növelése érdekében; b) belegyorsuló futások, futások tempóváltoztatással; c) gyorsfutás állórajtból különböz távolságra (1o-3om) és versengéssel; 2. ugrások: A) helybl ugrások: a) helybl távolugrás; b) helybl magasugrás; B) nekifutásból ugrások: a) távolugrás b) magasugrás; ugrásokat elkészít gyakorlatok: járásból akadályokra fel-, le- és átlépéssel; 3. dobások: a) hajítás távolba; b) hajítás függleges és vízszintes célba felsdobással; babzsákkal, maroklabdával;

6 C) UJáték vonatkozású f gyakorlatok:u a) léglabda gurítás két- és egy kézzel helyben és haladással; gurítás társhoz; b) léglabda dobások: kétkezes alsó-, felsdobás; egykezes felsdobás; labda elkapása két kézzel; c) labdavezetés: két- és egy kézzel, helyben és haladással; IV. UJátékok: A torna, atlétika és játékok f gyakorlataiból felépített eszköz nélküli és eszközzel végezhet játékok; a játékokra elkészít egyéni és páros versengések. 4. 2BAZ ÓVODAI TESTNEVELÉS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 4.1 14BA nevelés, oktatás, képzés kapcsolata az óvodai testnevelési foglalkozásokon Az óvodai testnevelés különféle formái nyujtanak lehetséget ahhoz, hogy a testnevelés feladatait a testnevelés eszközeivel megvalósítsuk. A foglalkozásokon a testgyakorlatokat pedagógiai céllal alkalmazzuk, a nevelés és az oktatás kölcsönhatásában. Az ismeretek nyujtása és elsajátítása, az óvón és a gyermek aktív közös tevékenysége. Az óvón ezt a bonyolult tevékenységet tudatosan, tervszeren irányítja, a gyermekek pedig közremködnek az ismeretek elsajátításában. A testnevelési foglalkozásokon a gyermekeknek olyan ismeretekre kell szert tenniök, amelyeket a gyakorlatban alkalmazni tudnak és ezt a feladatot képzés segítségével valósítjuk meg. A testgyakorlatok ismételt, tudatos végrehajtása vezet az elsajátításhoz. E folyamat közben kialakulnak mozgáskészségeik és fejldnek testi képességeik Az oktatás és képzés a testnevelési foglalkozásokon egymással a legszorosabb egységben jelentkeznek. A nevelés áthatja az oktatás és képzés tevékenységét. Mialatt a testgyakorlatot a gyermekek elsajátítják, személyiségük alakul, változik: gondolkodásuk a lényeg megértésére irányul, testi képességeik fejldnek, az új testgyakorlatot különböz körülmények között is végre tudják hajtani, becsületesen versenyeznek a gyzelemért stb. A testnevelés foglalkozásokon a gyermek személyiségének alakítása, fejlesztése érdekében folyik a nevelés, az oktatás és a képzés. 4.2 15BAz óvodai testnevelés oktatási folyamatának sajátosságai

7 A testnevelés oktatási folyamatában is ismeretek szerepelnek. Már az óvodában is úgy kell a gyermekekkel ezen ismereteket elsajátítani, hogy azokat mindennapi élet ükben is alkalmazni tudják. A testgyakorlatok azonban nemcsak elméleti ismeretek, gyakorlati cselekvésekben valósulnak meg, azaz mozgástevékenységek, amelyeket jártasság, illetve készség szintjére kell emelni. E folyamat aktív gyakorlás során alakul ki. A gyakorlás élettani hatása fejlesztleg hat a szervrendszerek kialakult mködési szintjére, azaz tökéletesíti, gazdaságosabbá teszi mködésüket. A testnevelési foglalkozások folyamatában szerepl didaktikai feladatok: 1. A gyermekek megismertetése konkrét tényekkel; elemzés, analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás, végrehajtási kísérletek. 2. Megszilárdítás: gyakorlás, hatáskiváltás. 3. Ellenrzés. 4. Gyakorlati alkalmazás. 1 UKonkrét tények nyújtásau (új ismeretek feldolgozása) Az ismeret nyújtása során, amit a bemutatás és magyarázat módszerével végzünk, akusztikus és vizuális ingerekkel hatunk a gyermek érzékszerveire. Az ingerek által kiváltott érzékelés és észlelés azonban csak akkor vezet a testgyakorlatok felfogásához, ha a gyermek tudatos figyelmet tanúsít a tanulandó gyakorlat iránt. A szándékos figyelem az oktatás lényeges lélektani feltétele. Ne csak a gyerekek érdekldését keltsük fel az ismeretnyújtás során, de megfelel tanulási szándékukat is. A kisgyermek életkori sajátosságaihoz tartozik, hogy nem érzékeli a lényeget. Az óvón a gyakorlat elemzésével tárja fel a gyakorlatot alkotó mveleteket, kiemeli a gyakorlat lényegét, a vezet mveletet. A gyakorlat lényegét az egész gyakorlat bemutatásával értetjük meg, ügyelve arra hogy a gyakorlat egységét a részek ne homályosíthassák el. A szavakban, nyelvi kifejezésekben megfogalmazott lényeg megértése, felfogása, a gyakorlat elhelyezése a már elsajátított ismeretek körébe, más gyakorlatokkal való összefüggések feltárása, az absztrakciók és általánosítások megalkotásával jön létre. A vezet mveletet a gyermekek szókincséhez és fogalomköréhez igazodva közöljük. Pl. a helybl távolugrás vezet mveletét, az elrugaszkodást a középs csoportban így értetjük meg a gyerekekkel: az ugrik messzire, aki ersen és gyorsan löki el magát lábbal a földtl. Nagycsoportban: ugorjatok el ersen, gyorsan lendítsétek elre a karotokat, így hosszabbat ugorhattok. Ismerje az óvón csoportja fejlettségi szintjét és nyújtson ennek megfelel optimális mélység és nehézség tényeket. Ha alacsonyabb szinten nyújt ismeretet nem követel a gyermektl erfeszítést, ha magasabb nívót alkalmaz, maximalizmusba esik. Mindkét esetben megfosztja a gyermekeket attól az örömtl, amit számukra a közös erfeszítéssel végzett felfedezés nyújthat. 2.MUegszilárdítás, gyakorlás hatáskiváltás A megszilárdítást a testnevelésben a gyakorlással oldjuk meg. A gyakorlás körülményei épp ezért mindaddig azonosak, amíg a mozgás végrehajtásában a gyermekek a jártasság szintjét el nem érik. A gyakorlás a testnevelés oktatási folyamatában az a mozzanat, amelyben a képzés és oktatás szerves összefüggése szembetn. A gyakorlás folyamata vezet el a mozgásjártasság kialakulásához. Egyben a gyakorlás, vagyis a testgyakorlat többszöri végrehajtása, váltja ki a szervrendszerek alkalmazkodását, az ismételt munkavégzéshez. A testgyakorlat

8 izommködéssel végzett mozgástevékenység, s mint ilyen ingerként hat a mozgás végrehajtásában közvetlenül résztvev, vagy azokat ellátó szervrendszerek mködésére. Ezért gyakorlás közben fejldnek a gyermek fizikai képességei. 3. UEllenrzés Az óvodai testnevelési foglalkozásokon az ellenrzés az oktatott ismeret megértésére, a testgyakorlat helyes végrehajtására irányul. Az ellenrzés mint didaktikai mozzanat a testnevelés egész oktatási folyamatát végig kíséri. A mozgások elsajátítását- az els észleléstl a mozgáskészség kialakulásáig- az alkalmazható ismeretekig, azaz a tudásig, állandóan ellenrizni kell. Az ellenrzés a gyakorlatban a hibajavítás után valósul meg. A testgyakorlatok elsajátítási folyamatában több szakaszt különböztetünk meg, s e szakaszok mindegyike összeolvad egy elz, és egy következ szakasszal. A testgyakorlat elsajátításának folyamata ezen túl még egyéni eltéréseket is mutat, az adott gyermekcsoport életkori-fejlettségi szintjének különbségei szerint. A mozgástanulás minden szakaszára és az óvodáscsoport minden egyénére irányuljon az óvón ellenrzése. Az ellenrzés egyúttal visszajelentés is az óvón munkájáról. 4. UGyakorlati alkalmazásu (változó körülmények közötti alkalmazás) A jártasság szintjére fejldött ismereteket megpróbálhatjuk a gyakorlás eddigi körülményeinek megváltoztatásával végrehajtani.(pl. megváltoztatja a gyakorlat kiinduló helyzetét, vagy összekapcsolja a testgyakorlatot egy megelz vagy követ másik gyakorlattal, vagy versenyben alkalmaztatja.) Mindenképpen tartsa szem eltt az óvón, hogy a gyakorlati alkalmazás nyújtson lehetséget a gyermekek önálló megoldási módjaira. Így válik a változott körülmények közötti alkalmazás folyamatában a mozgásjártasság mozgáskészséggé, az ismeret tudássá. Az oktatás folyamatában szerepl mozzanatok csak elméletileg különíthetk el egymástól, az óvodai testnevelési foglalkozásokon a nevelés, oktatás, képzés feladatainak megoldása során átszövik egymást. 4.3 16BMódszertani útmutatás a mozgásanyag feldolgozásához A mozgástanulás folyamata Új gyakorlat tanításánál az óvón (elmagyarázza a mozgást), bemutatja, kézbe adja a kéziszert, amellyel a gyakorlatot végezni kell. A gyermekek érzékszerveiken felfogják az ingereket. A felfogott ingereket az idegpályák ingerület formájában a központi idegrendszerhez továbbítják Az ingerület az agykérgen szétterjed - irradiálés ennek megfelelen sok mozgató parancs érkezik a mozgató szervekhez. Az els kísérletnél a gyakorlat pontatlan, görcsös, merev, sok felesleges erkifejtést tapasztalunk. Gyakorlás következtében létrejön a gyermek tudatában a gyakorlat képzetének megfelel ingerület koncentráció, bejáródnak a pályák. Ez a mozgástanulás második szakasza és a gyermek jártas lesz a mozgásban. A gyakorlat ekkor már helyes, és azonos körülmények között a figyelem ráirányításával a feladatot a gyermekek önállóan el is végzik. A további gyakorlás eredményeképpen

9 az idegkapcsolatok megszilárdulnak (harmadik szakasz) és a mozgás végrehajtási formája automatizálódik. A feltételes reflexláncolat teljesen kialakul. A gyakorlatot azonban ismételni kell, mert az idegkapcsolatok meglazulnak. A mozgáskészség kialakulása sok gyakorlást igényel és ennek eredményeképpen kialakulnak a testi képességek. A testi képességek azok a testi és lelki egyéni sajátosságok, amelyek valamilyen cselekvés végrehajtásának lehetségeit biztosítják. Igen sokfélék lehetnek, mert különböz szervek anatómiai és funkcionális tulajdonságaiban nyilvánulnak meg. Alapvet testi tulajdonságok az ember ereje, ügyessége, gyorsasága és állóképessége. Ezek azonban csak a lehetségét adják a mozgás sikerének, az eredmény érdekében szükség van akarati és érzelmi megnyilvánulásokra is. Óvodában fleg az ügyességet és gyorsaságot fejleszthetjük mert az erkifejtés 3-6 éves korban huzamosabb ideig kifejezetten ártalmas, ezért a terhelés nagyságát, a mozgás gyorsaságát és az ismétlések számát csak fokozatosan, pihenk beiktatásával növelhetjük. Ugyanígy az állóképesség mely az izom - és csontrendszerre, légzésiés vérkeringési szervekre ró nagyobb megterhelést, csak fokozatosan és változatos terheléssel lassan növelhet. Az ügyesség azonban nagyon jól fejleszthet a cselekvések célszer megválasztásában és eredményes végrehajtásában. A gyorsaság összetevi közül pedig ki kell emelni a gondolkodás gyorsaságának a nevelését és az akarat erejének a fokozását. A mozgások tempóját, iramát, végrehajtási sebességét tudatosan változtatni kell. A tanítás bonyolult feladat. A tanítás a gyermek életkori sajátosságaihoz helyesen méretezett ismeretek rendszeres nyújtása, jártasságok és készségek kialakítása és testi képességek fejlesztése. Ebben az oktató- nevel folyamatban a gyermekközösség és az óvón tudatos és aktív együttmködése szükséges. A mozgástanítás legfontosabb összetevi: az érdekldés felkeltése, ismeretközlés, gyakoroltatás, ellenrzés, hibajavítás. 1. Az érdekldés felkeltése A gyermek tevékeny részvételét a testgyakorlatokban a játékban, a figyelem és érdekldés felkeltésével és ébrentartásával biztosíthatjuk A mozgástanulás sikere a gyermekek figyelmétl, a gyermekek figyelme viszont érdekldésüktl függ. Minél élénkebb a gyermekek érdekldése, annál inkább számíthatunk figyelmükre. A gyermekek óriási mozgásigényébl fakadó érdekldést a testnevelés soronkövetkez feladatára kell irányítanunk és az érdekldés tartósságát biztosítanunk. Vannak óvónk akik mvészien tudják irányítani a gyermekek érdekldését hangjuk színezésével, a mondanivaló tömörségével, nagyszer képzelervel, érzelmekre hatásával. Arra, hogy a gyermekeket a testnevelés anyagából mi érdekli, következtethetünk magatartásukból és azokból a megjegyzéseikbl is, amelyeket a foglalkozás közben, vagy utána tesznek. 2. Az ismeretközlés A mozgástanulás els kísérletéhez a leghatásosabb indítékot a gyakorlatok szemléletes módon történ közlése és bemutatása adja. A közlés és a

bemutatás a gyakorlatokban sohasem választható el egymástól. Külön csak azért tárgyaljuk, hogy szoros kapcsolatuk még jobban megmutatkozzék. Szóban közlés. A sikeres magyarázat attól függ, hogy megtudjuk-e értetni amit velük végeztetni akarunk, felfogják-e azt a mozgást, amit nekik meg kell kísérelni. Szókincsük még kevés, ezért a kisgyermekhez szóló magyarázatunk akkor megfelel: - ha rövid, ha csak a végrehajtásra vonatkozó leglényegesebb mozzanatokra utal, ha mondanivalónk csak annyi ismeretet ölel fel, amennyi a mozgás módjának megértéséhez szükséges; - ha képszer, ha hasonlatokkal élünk és azokat a gyermekek által ismert fogalmakkal, cselekvésekkel kötjük össze; - ha alkalmazkodunk a 3-6 éves gyermek tárgyias gondolkodásához; - ha a szavak, kifejezések megválasztásakor alkalmazkodunk a gyermekek szókincséhez, meglév ismereteikhez, értelmi fejlettségükhöz; - ha ösztönzést adunk a mozgás végrehajtására, hogy mozgásba lendüljön képzeletük és a bekövetkez élmény hatalmába kerítse ket; - ha magyarázatunk utasítás jelleg, felszólít és kihangsúlyozza a végrehajtás pontosságát; - ha a mozgást kellemesnek szórakoztatónak tüntetjük fel; - ha vetélkedésre, versengésre szólítjuk fel a gyermeket; - ha magyarázatunk mindig fontossági sorrendben vonatkozik a részletekre és nem terjed ki már ismert mozzanatokra; - ha magyarázatunkkal mintegy kikényszerítjük a helyes végrehajtást, nem okozunk bizonytalanságot; Bemutatás: mozgással kifejezett ismeretközlés. A magyarázat mellett a bemutatás nyújtja a gyerekek számára azt a képet, amelyre az els kísérlet is kielégíthet lehet. Úgy is mondhatjuk, hogy a bemutatás a 3-6 éves gyermek megértésében és elképzelésében kizár minden félreértést. A bemutatás legegyszerbb módja ha nem a gyerek, hanem az óvón végzi. Akár a nevel akár a gyermek mutat be, az legyen mindig mintaszer, pontos, szemléletes. A bemutatás akkor pontos, ha a magyarázattal teljesen megegyezik és akkor szemléletes, ha a mozgás lényeges mozzanatait a gyermekek számára világosan tükrözi.. Ennek érdekében ügyeljünk arra, hogy tükörképszeren járjunk el, vagyis a mozgást a gyermekekkel szemben állva az óvón úgy mutassa meg, ahogy azt a gyermek iránya kívánja. A bemutatást minden gyermek jól és a megfigyelés szempontjából a legjobb síkban lássa. Ha a gyermekek nem körben állnak, hanem szétszórtan, akkor az óvón helyezkedjen távolabb, hogy mindenki láthassa t. Általában a kör kerületén és ne a kör közepén mutassuk be a gyakorlatot és nem is mindig ugyanazon a helyen, hanem változtatva. Van gyakorlat amelyet jobb oldalnézetbl bemutatni. Helyhez kötött gyakorlatoknál (távolugrás) viszont a gyermekcsoportot kell úgy elhelyezni, hogy mindenki láthasson. Még jó magyarázat és bemutatás után is számíthatunk eredménytelenségre, ezért alkalmazunk ekkor olyan eljárást mint: utánzás, természetes játékos munka, rávezet gyakorlat, kényszerít helyzetek és feladatok, segítségadás. A természetes játékos munka lényege, hogy a gyerekek a mozgást ki tudja? felszólításra végzik, vagyis versengésre, vetélkedésre szólítjuk fel ket. A mozgás végrehajtási formájának megválasztása a gyermekek leleményességén múlik, mert az utasítás a végrehajtás módját nem jelöli meg. 10

11 Rávezet gyakorlat a kialakítandó mozgás egészének olyan részlete, mely önmagában is gyakoroltatható. A gyakorlat legnehezebben megérthet részének kiemelése, önálló gyakorlat formájában. Kényszerít helyzetek és feladatok. Elnevezésük arra utal, hogy segítségükkel a gyermek számára olyan körülményt teremtünk, amely kikényszeríti a mozgásnak, vagy a mozgás részeinek helyes végrehajtását. A segítségadás nemcsak a gyermek épségének megrzését, a balesetelhárítást segíti el, de a mozgások els kísérleteit is megkönnyíti. Önbizalmat önt a gyermekekbe és átsegíti ket a mozgás legnehezebb mozzanatain, de akkor segítsünk, ha sikertelenség, vagy baleset fenyeget. 3. A gyakoroltatás Új ismeretek közlése mellett a mozgások bevésésére, testi képességek fejlesztésére irányul, valamint elsegíti, hogy a tanult mozgásokat a gyermekek különböz viszonyok között alkalmazni tudják és a mozgásokból fakadó megterheléshez egészségük veszélyeztetése nélkül hozzászokjanak, vagyis mozgáskészségeik kialakuljanak. A mozgás bemutatása után a gyermek megkísérli a hallott és látott gyakorlat elvégzését. Az els néhány végrehajtási kísérlete kisebb, vagy nagyobb mértékben felesleges és helyes mozgást akadályozó merev, ügyetlen mozdulatokból áll, majd a mozgás egyre rendezettebbé válik, de még labilis. A további mozgásgyakorlás odavezet, hogy a gyermek mozgásismerete megszilárdul, a végrehajtás módja bevésdik, vagyis automatizálódik( jártassággá, készséggé fejldik). A jól begyakorolt mozgást a gyermek versenyszeren is képes használni. Minden begyakorolt mozgást idközönként ismételni kell mert a mozgás könnyen veszít pontosságából és összerendezettségébl Gimnasztikai gyakorlatoknál az idkihasználás, a gyakorlatok gyors pergése érdekében a szóban közlés és megmutatás többféleképpen kapcsolódhat egymáshoz. Gyors élénk mozgásoknál (szökdelés) a közlés megelzi a bemutatást. Ismétld, de tetszés szerint lassítható, gyorsítható st megállítható mozgásoknál, pl. kargyakorlatoknál egyidben végezhet a szóban közlés és a megmutatás. Ütemként változó a szóban közlés egyszer utasítással, a megmutatás pedig az irány mutatásával helyettesíthet. A gyermekeknek nincs türelmük a magyarázatot végighallgatni, ezért nem hiba, ha azonnal megkísérlik a mozgást, ahogy hallják vagy látják. Rendgyakorlatok: mutassuk kézzel, irányítsuk karral, hogy a gyermekekben ne alakuljon ki semmiféle gátlás. A vezényszó két részbl áll: egy felhívó részbl, Csoport! - (2 másodperces szünet) Állj! Gyakorlat rajta - Elég! Beszéljen az óvón tagoltan, természetes tempóban és beszédét kifejez karmozdulatokkal kísérje. A gyakorlat folyamatos vezetését és irányítását három fontos mozzanat alkotja: 1. A gyakorlat megindítása és megállítása. 2. Az ütemezés. 3. Javító-és ösztönz megjegyzések a végrehajtás minségére vonatkozólag. A helyváltoztatással járó gyakorlatok megkezdésére indulj, beszüntetésére állj vezényszóval utasít az óvón, a többi gyakorlatnál rajta és elég vezényszavakat használja.

12 Minden gyakorlatnak ritmusa és üteme van. A kisebb növés gyermekek járására élénkebb ütemet kell adni, mint a nagyobbaknak. Az ütemtartással egybekötött járás az óvodában nem elsrend feladat. A gyakorlatvezetés, hangszín, és hanger változatos mondanivalónk neveli rátermettségünk sokoldalú függvénye. Általában az egész csoporthoz szóljunk, dicsérjük vagy javítsuk ket, de csak végs esetben szólítsuk meg azt a gyermeket akire, vagy akikre megjegyzéseink vonatkoznak. Biztosítsuk a magunk számára a vezet szerepet. Sok múlik a szoktatáson, szervezésen, amely az idvel, hellyel történ takarékoskodásnak, továbbá bizonyos mozdulatoknak, alakzatok felvételének és változtatásának, a hely- és helyzetváltoztatás egységes végrehajtásának, s általában a küls rend biztosításának feltétele. 4. A foglalkozás formái Foglalkozásunk során aszerint, hogy a csoport minden tagja együtt, vagy több gyermekbl álló kisebb csoportban vagy pedig a gyermekek egyenként végzik a mozgást a foglalkozásnak több szervezési formáját különböztetjük meg. a) Együttes foglalkoztatás azt jelenti, hogy valamennyi gyermek, az egész csoport együtt az óvón irányításával egyszerre azonos mozgást végez. Ez nagyon jó, de sajnos nem minden esetben alkalmazható. b) Késbb csoportonkénti foglalkoztatást akkor kell alkalmaznunk, ha nincs elegend szerünk, eszközünk, vagy helyünk, hogy a gyermekek egyszerre dolgozzanak. Ilyenkor csoportonként annyi gyermek végezze együtt a mozgásokat, amennyinek a foglalkoztatását a rendelkezésünkre álló szerrel- és eszközzel megtudjuk oldani. Ennek a foglalkoztatási formának az az elnye, hogy azonos mozgást végeznek azért a gyermekek, és irányító megjegyzéseink mindenkihez szólnak. Ügyelni kell azonban arra, hogy egy kisebb csoportban 5-6 gyereknél több ne legyen. c) Csapatfoglalkozás az a szervezési forma amikor különböz szer-és eszköz áll rendelkezésünkre és ehhez kell a csoport tagjait elosztani. Ezt a formát is használjuk az óvodában, legföljebb négy csapatba osztva el a gyermekeket. Ajánlatos el is nevezni a csapatokat, pl. nyuszi, mackó, lepkék és ezeket úgy irányítjuk, hogy mindegyik, különböz gyakorlatokat végz csapat a körforgalomban mindegyik szerhez- vagy eszközhöz (állomásokra) el is jusson a foglalkozás alatt. d) Egyenkénti foglalkoztatás a legrosszabb, mert ez azt jelenti, hogy a csoport tagjai csak egyenként egymásután végezhetik a kiadott feladatot és nagyon sok a várakozási id. Lehetleg ne is alkalmazzuk. 5. A hibajavítás Testnevelési foglalkozásainkon eredményes munkát akkor tudunk végezni, ha a gyermek munkáját állandóan figyelemmel kísérjük és minden megnyilatkozásukat észrevesszük. Ez a megfigyelés ne csak a gyermekek munkájára, de pl. kipirult arcukra,izzadtságukra, köhögésükre is terjedjen ki, és a helyzetnek megfelelen járjunk el. Mozgáshibákat akkor tudunk kijavítani, ha fejlett a megfigyel képességünk és pontosan ismerjük a mozgások végrehajtásának helyes módját. Az olyan óvón aki nem javít, nem dicsér, az vagy kényelmes, vagy nincs fogalma a mozgás

13 helyességérl. Nem elég jóváhagyni a szép volt, jó volt szavakkal, hanem igyekezzünk megindokolni konkrétan- azért szép mert... -a végrehajtást, az ilyen értékelésbl mindenki tanul. A dicséret mindig nagyobb ösztönz er, mint a korholás. A hibák többféle okból eredhetnek. Származhatnak hiányos megértésbl, rossz elképzelésbl, rosszul mköd ideg- izomrendszertl és a már kialakult helytelen beidegzdésekbl. Bármi idézi is el a hibát, az óvón képzettségén múlik annak kijavítása. Elssorban a testi épséget veszélyeztet hibákat kell kijavítani. Nem tanácsos hibát bemutatni, mert hajlamosak pont ezt észrevenni és utánozni. Ne engedjük meg egymás kinevetését, érezzünk együtt a gyermekek vágyaival, nehézségeivel, gondolatvilágával, akkor a fejleszt szándékkal együttjár a helyes hibajavítás. Figyeljünk fel még arra is, hogy nem túl nehéz-e a gyakorlat, de arra is, nem túl könny-e? Sokszor abból is ered hiba, ha a gyakorlat üteme gyors, ez fleg akkor fordul el, amikor az óvón együtt dolgozik a csoporttal és magának megfelel tempót diktál. Kezdetben az els mozgáskísérleteknél ne követeljünk gyors végrehajtást, mert ezáltal is eleit vehetünk hibáknak. A gyermek figyelmetlensége, hiányos megértése és rossz elképzelése is emelheti a hibák számát. Ne essünk túlzásokba a hibajavításnál. 4.4 17BA foglalkozások megtervezése A program testnevelési anyagának didaktikai átalakítása az ütemterv (kalendarisztikus Erdélyben). Az ütemterv összeköt kapocs a testnevelési anyag és a testnevelési foglalkozások között. A testnevelési anyag tervszer elvégzésére csak akkor vállalkozhatunk, ha azt a tanítás körülményeinek, az anyag természetének megfelel csoportosításban és menetben elrendezzük és ütemtervben rögzítjük. A testnevelés ütemterv részletmunkákból áll, amelyek f szakaszai: anyagkiválasztás, anyagfelbontás, anyagelrendezés. Anyagfelbontást a gyermekek elképzettsége, a mozgástanulás folyamata, a mozgás szerkezeti elrendezése és a didaktikai elvek alapján kell végeznünk. Az anyagelrendezés az éves tervkészítésnek fontos mozzanata. Az anyagot minden óvodai csoportban az összévi foglalkozások számának szem eltt tartásával, elször két aránylag egyenl részre kell bontani: egy szabadtéren és egy óvodai teremben levezethet gyakorlatcsoportra. Egy-egy foglalkozás a testnevelés egy-egy láncszeme. A testnevelési foglalkozások összefügg láncot alkotnak. Minden egyes foglalkozás viszonylag önálló egész, de az elstl az utolsóig mégis összefügg pedagógiai folyamat. A testnevelési foglalkozás ideje kiscsoportban 1o-15, középs csoportban 2o-25, nagy csoportban 25-35 perc. A foglalkozás megkezdése eltt meg kell teremtenünk a foglalkozáshoz szükséges elfeltételeket: a gyermekeknek a foglalkozáshoz a középs és nagy csoportban át kell öltözni. Szereket és eszközöket ki kell készíteni, a termet esetleg még át is kell rendezni. sorakozással kell kezddjön, és a testnevelési foglalkozás anyagának és céljának rövid megjelölésével A foglalkozás fel kell kelteni a figyelmet és az érdekldést. Járással, futással- esetleg játékkal be kell a gyerekeket melegíteni.

14 Gimnasztikai gyakorlatokkal a szervezet sokoldalú fejldését biztosítani kell és egyúttal olyan gyakorlatokat is venni, amely elkészíti a foglalkozás fgyakorlatait. A fgyakorlatok a foglalkozáson valamelyik természetes vagy torna mozgás gyakorlása, új körülmények közötti alkalmazása. Ehhez mindig annyi kiegészít anyagbeiktatása kapcsolódjon, amennyi a foglalkozás idejébe belefér. Természetesen elegend idt kell biztosítani az erteljes és sokoldalú hatást kiváltó játékra is. A játék utáni izgalmat nyugodt hangulat váltsa fel és a szervezetet élettanilag és lélektanilag járással, légzési gyakorlatokkal kell csillapítani. 5. 3BA TESTI KÉPESSÉGEK JELLEMZÉSE ÉS FEJLESZTÉSÜK LEHETSÉGEI AZ ÓVODAI TESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSOKON Az ember nagyon sokféle képességgel rendelkezik. Azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek a mozgástevékenység sikeres végrehajtásának lehetségét biztosítják, nevezzük testi képességeknek Alapvet testi képességek: az er, gyorsaság, állóképesség és ügyesség. Más felosztás szerint a testi képességek lehetnek: kondicionális és koordinációs képességek. Kondicionális képességek: állóképesség, er, gyorsaság. Koordinációs képességek: ügyesség és Uspecifikus koordinációs képességek: Uegyensúlyérzék, térérzékelés, izomérzékelés, (kinesztetikus) tempó és ritmusérzék, iram és idérzékelés. A mozgások eredményes végrehajtásának lehetségeit az izületek mozgékonysága, a lazaság, hajlékonyság, ruganyosság és a robbanékonyság képességei is biztosítják. Az alapvet testi képességek sokszorosan összetett képességek, így a mozgás végrehajtásához szükséges egyéb sajátosságokat is magukba foglalják. Az alapvet testi képességek az óvodás korcsoportokban különböz szintek, fejldésük tempója pedig egymástól eltér. 5.1 18BAz er Az er jelenti azokat az egyéni sajátosságokat amelyek révén küls és bels ellenállásokat le tudunk küzdeni. Er nélkül semmilyen mozgástevékenység nem végezhet. Ezért a legalapvetbb testi képességnek tekinthetjük. Az erkifejtésben az izomrostok tömege és minsége játszik dönt szerepet. A nagy erkifejtés oxigén szükséglettel jár, az ellátás folyamatosságát biztosító idegfolyamatok teszik lehetvé, hogy nagy igénybevétel után az izom rövid idn belül visszanyerje munkavégz képességét. Ezért szükséges, hogy többször végeztetett iramváltoztató, vagy belegyorsuló futás, illetve gyorsfutás, gyorsan végzett kuszások, mászások után rövid ideig tartó passzív pihent iktassunk be. Az erkifejtésnél az akaraterre is szükség van. UAz er fejlesztésére Ukétféleképpen hathatunk: hau küls terhelést, Uvagy ha Usaját testsúly ellenállását Ukell leküzdenünk. Küls terhelést jelent pl. a kéziszerrel vagy társsal végzett gyakorlat. Saját testsúly terhelésének leküzdése ellenállással: a kuszás, csúszás-húzás----tolás, függés, lendület, ugrás stb. testgyakorlatokban jelentkezik. Az er fejlesztésére a következ eljárásokat alkalmazzuk leginkább:

15 - vagy a terhelés nagyságát változtatjuk, - vagy a mozgás gyorsaságát, - vagy az ismétlések számát. Az óvodás gyermek testi képességei közül az er fejldik a leggyorsabban, ha fokozatosan növeljük az ellenállást. 5.2 19BÁllóképesség Állóképességnek nevezzük azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek segítségével egy mozgástevékenységet huzamosabb ideig, és eredményesen tudunk végezni. A huzamosabb ideig tartó mozgástevékenység közben jelentkez fáradtságot, ismételt ellenállás kifejtésével lehet leküzdeni. A rendszeres gyakorlás, a tervszeren vezetett óvodai testnevelési foglalkozások folyamata a szív-, és keringési rendszer, a tüd, valamint a szervezet más vegetatív mködésében, jelents funkcionális változást eredményez. A központi idegrendszer mködési állandóságát, szilárdságát is jelenti az állóképesség. A lelki képességek közül az akarater, a tartós érzelem is hozzájárul az állóképesség kifejtéséhez. A kisgyermek állóképessége a testi képességei között a legfejlettebb szint. Ez abból is lemérhet, hogy ébrenléte alatt szinte állandóan mozog. Az állóképesség UfejlesztéséreU legalkalmasabbak a ciklikus szerkezet mozgások: járás, lassú vagy közepes tempójú futás, korcsolyázás, ugrókötéllel végzett szökdelések stb. Az Uenyhe terhelésu gyakorlatok Uismétlési számának növeléseu, vagy a fgyakorlatok mellé tervezett kiegészít feladatok számszer növelése is alkalmas az állóképesség fejlesztésére. Óvodásaink állóképessége a fokozatos, lassú terhelés növelése mellett meglep fejldést mutat. Nagyon fontos, hogy a huzamosabban végzett gyakorlás ne legyen egyhangú. Pl. az állóképesség fejlesztésére tervezett futást különböz irányokban végeztetjük: körbe, hullámvonalba, csigavonalba, félfordulattal stb. Az egyhangúság a gyermek aktivítását megszünteti, a változatosság növeli. 5.3 20BGyorsaság Gyorsaságon azokat az egyéni sajátosságokat értjük, amelyek lehetvé teszik a cselekvések célszer végrehajtása során a sebesség növelését. A gyorsaság számtalan változatban jelentkezik a mozgástevékenységekben. Fbb változatai: a tér leküzdése a lehet legrövidebb idn belül, ilyenkor UmozgásgyorsaságUról beszélünk: gyors járásról, futásról stb. Másik változata: a váratlan, meglep, szokatlan helyzetekben való gyors reagálás, amit UcselekvésgyorsasággalU jelölünk. Pl. menekülés fogótól gyors irányváltoztatással, menekülés a labda ell elhajlással, guggolással stb. A gyorsaság alapveten a központi idegrendszerben végbemen idegfolyamatok mozgékonyságától függ( az idegpályák ingervezet képessége, az izomrostok összehúzódó képessége, a gondolkodás, az elhatározás, a cselekvés teljesítésére irányuló akarater stb.) és ez megmutatkozik a reakcióképességben, amit a reakció - idvel mérünk. A cselekvések gyorsaságát a már jártasság és készségszintre fejldött mozgástevékenységben növelhetjük.

16 A gyorsaság UfejlesztéséreU a gyakorlati alkalmazás mozzanatában kerülhet sor. Kedvezen alakíthatjuk már kiscsoportos korban a fejldést, ha a természetes mozgásokban jártasságaikat, készségeiket stabilizáljuk, és versengéseikben, játékaikban a mozgás tempójának növelésére motiválunk. Erre alkalmasak az un. gyorsasági gyakorlatok: rövid távokon gyorsfutás; belegyorsuló futás; gyors futással akadály kerülés (irányváltoztatás); haladással végzett szökdelések; ülésben végzett csúszások stb. tehát fleg ciklikus mozgástevékenységek. A középs és nagycsoportos gyermekeknél a cselekvés gyorsaságának fejlesztésére is törekednünk kell. A váratlan, meglep helyzeteket mesterségesen elidézhetjük (pl. közepes tempójú futásból jelre különböz testhelyzetek felvétele, szoborjáték stb.)vagy természetes játékkörülmények között kerül sor a gyermek önálló, gyors cselekvésére(pl. futó-fogó játékok, labdajáték). A gyorsaság fejlesztésére alkalmasak a nekifutással végzett ugrások, így a nekifutással távolugrás, illetve akadályokon átfutások és akadályok fölött átugrások nekifutásból. Ezeket a gyakorlatokat passzív pihen kövesse, mivel a maximális sebesség nagy oxigénadósságot hárít a szervezetre. A gyorsaság fejlesztése nagymértékben függ a mozgásoktatás tervszerségétl, és az oktatás folyamatának eredményességétl. 5.4 21BÜgyesség Ügyességnek nevezzük azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek a cselekvések célszer megválasztásának és az eredményes végrehajtás módjának lehetségét biztosítják. Az ügyesség megnyilvánulásaiban dönt szerepe van a központi idegrendszer koordinációs képességének. Kisgyermekkorban biztosított legnagyobb mértékben ennek alakíthatósága. Egyrészt az emlékezéssel, a fantáziával, a gondolkodással, másrészt a mozgástevékenységek automatizálásával függ össze. A központi idegrendszer fejldését a mozgásos tevékenységek gyakorlása kedvezen befolyásolja. Az óvodás gyermek mozgásügyességének fejlesztése érdekében a fenti ismereteink alapján sok testgyakorlat elsajátításában törekedjünk az alkalmazható tudásszint kialakítására. Ennek a folyamatnak legfbb hajtóereje a gyermek motiváltsága és tudatos aktivitása, tanulási, elsajátítási szándéka. UA kiscsoportosoknálu egy-egy testgyakorlatot egymás után kevesebbszer ismételtessünk, inkább sok, szerkezetileg egy-két alapformából( hajlítás-nyújtás; emelés-leengedés) álló elkészít gyakorlatot végeztessünk. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé az elkészít gyakorlatok fontos szerepét. A végtagok, a törzs az egész test mozgás koordinációját az elkészít gyakorlatokkal fokozatosan tökéletesíthetjük. A fgyakorlatokat, amelyek természetes mozgások- és amelyekben a gyerekek már a jártasság szintjét is elérik, mire az óvodába lépnek- változatos módon, érdekesen gyakoroltassuk. Használjon fel az óvón kéziszereket, játékokat, színes flakonokat stb. Helyi lehetségei, szakismerete és fantáziája alapján tervezzen tartalmában gazdag és élményt nyújtó testnevelési foglalkozásokat. UA középs csoportosoku fejlettsége lehetvé teszi, hogy a két alapformából összetett elkészít gyakorlatot több irányba végeztessük (pl. törzshajlítás elre és oldalt; elre

17 és hátra stb.) illetve több alapformát is összekapcsolhassunk ( pl. nyújtott ülésbl páros lábemelés, terpesztés, zárás, leengedés terpeszülésbe). A fgyakorlatok közül a kiscsoportban elsajátított gyakorlatokat nehezebb körülmények között alkalmaztatjuk, illetve játékos versengésekben, versenyekben teremtünk olyan szituációkat, amelyben a már elsajátított testgyakorlatok közül önálló választás alapján dönti el a gyermek, hogy melyiket alkalmazza ( pl. feladat: alacsony akadály alatt átjutás; cél: minél gyorsabban; lehetséges megoldások: átmászás négykézláb, térdel támaszban, hason fekvésben csúszással, ülésben csúszással, pókjárással stb.) A Unagycsoportos gyermeku fejlettsége már minségi különbséget mutat a mozgáskoordinációk terén. Az elkészít gyakorlatok végrehajtásában gazdaságos, harmonikus mködés látható. Képesek az óvón ütemezésére egyönteten a kívánt tempóban, ritmusban végrehajtani a gyakorlatokat. Kéziszerekkel ügyesen bánnak, finomabb izomérzékelésük is kifejldött. Összetett gyakorlatsor megtanulására képesek. A fgyakorlatok elsajátítási folyamata felgyorsul, az elméleti ismeretek iránt érdekldek, így lehetséges a mozgás végrehajtási módjának finomítása is. A gyakorlati alkalmazás terén, valamint az ismétlések alkalmával a tudatos erfeszítést igényl feladatok jelentenek örömet. Ilyen feladatok a mozgáskombinációk, vagy összekapcsolások, pl. különböz szereken végezhet, többféle egymáshoz kapcsolódó egyszer testgyakorlat, vagy a talajgyakorlatok. Örömet nyújtanak számukra azok a versengések is, amikben a pontosabb, szebb végrehajtás a cél. Ügyességüket a labdajátékokban mutatják meg igazán. Ezért gyakran alkalmazzunk foglalkozásainkon olyan labdajátékokat, amikben lehetség kínálkozik a célszer cselekvésmódok közötti önálló választásra, és a végrehajtás eredményeinek önálló eldöntésére. Az ügyesség fejldése az óvodai testnevelés három éve alatt eleinte alig láthatóan, de késbb mind szembetnen mutatkozik. Feltétele, - mint valamennyi testi képesség fejlesztésének, - a tervszer, átgondolt nevelési, oktatási-képzési folyamat. 5.5 22BA testi képességek és mozgáskészségek összefüggése Az eddigiekbl kitnik, hogy a mozgáskészség kialakulása, és az alapvet testi képességek fejldése egymással dialektikus kölcsönhatásban van. Bármely mozgás elsajátításához eleve megfelel szint testi képességek szükségesek. Viszont a testi képességek csakis a mozgástevékenységek gyakorlásával fejldnek. Amíg egy gyakorlat mozgáskészséggé alakul, addig azoknak a testi képességeknek a színvonalát is fejleszti, amelyekre a gyakorlat végrehajtása során döntleg szükség van. A testi képességek fejlettsége a mozgáskészségeken keresztül nyilvánul meg ( a gyors, pontos, célszer cselekvésekben), a mozgáskészség pedig csak a neki megfelel testi képességek jelenlétében nyilvánul meg. A testi képességek a mozgáskészség kialakulásának folyamatában fejldnek. Ez a fejldés azonban csak olyan mértékben haladhat, ahogy ezt az életkori sajátosságok lehetvé teszik. Ha ezt a tényt nem vesszük figyelembe, a gyermeket a tartós figyelem összpontosítás, a változatlan körülmények között folyó hosszas gyakorlás, idegileg kimeríti, a sikertelenség vagy félsiker kedvét szegi. Ezért az óvón az ütemterv készítés során, az anyag elrendezésekor hangolja össze a fgyakorlatok oktatási sorrendjét és a gyermekek testi képességeinek fejlesztését. (Pl.

18 rendelkezzenek olyan ervel és gyorsasággal, hogy képesek legyenek nekifutásból távolugrást végezni; a függésben végezhet feladatokat elzze meg a hátizmok, a vállöv, a karizmok ersítése természetes támaszgyakorlatok gyakori végeztetése.) Ezt az elkészítést a gimnasztika anyagával, és a már jártasság szintjére fejldött fgyakorlatok, játékok, versengések keretében való gyakorlati alkalmaztatásával lehet megoldani. 6. 4BRészben osztott és osztatlan csoportok testnevelési foglalkozásai Hazai óvodáink különböz adottságai miatt, megkülönböztetünk szép számmal olyan óvodákat, amelyekben a csoportok életkor szerinti összetétele különböz. A kis és középcsoport összevonásánál alakul ki a részben osztott kiscsoport, míg a középs és nagycsoport összevonásánál a részben osztott nagycsoport. Ahol különböz életkorú gyermekek együtt alakítanak egy osztatlan csoportot, vegyes csoportnak nevezzük. A részben osztott, illetve osztatlan csoportok testnevelési foglalkozásain az anyag kiválasztása, az alkalmazott módszerek és a foglalkozás szervezése szempontjából nehezebb feladat hárul az óvónre, de a nagyok segítik a kicsiket, st ellenrzik, míg a kicsik a nagyokat utánozva, könnyebben sajátítanak el ismereteket mint osztott csoportban. A rendgyakorlatokban a kicsik a nagyokat utánozzák, akik segítségükre vannak a térbeli tájékozódásban. A kicsik a nagyok között állnak. Az elkészít gyakorlatból a beszoktatás idejére 2 szabadgyakorlati alapformából összeállított gyakorlatot végeztessünk, bemutatással, utasításra, játékosan, mindég motiválva és utánoztatva az életbl ismert mozgásokat. A f gyakorlatok végzésénél pl. futás, a kicsiket külön sorba állítjuk, kevesebbet kérünk tlük. Az ütemtervben közös témákba rendezzük az anyagot. Az anyag nagy része évrlévre koncentrikusan bvül. A középs csoportosokat a nagycsoportosokkal együtt nagyoknak tekinthetjük. Az ismeretfeldolgozást minden gyerek közös figyelme mellett végezze az óvón. Elször a kicsik anyagát dolgozza fel (bemutatás, magyarázat), majd ugyanazt a munkát a nagyokkal is végezze el. A nagyok önállóan kezdjék el a végrehajtási kísérleteket, a kicsik az óvón irányításával. Ha szükséges a nagyoknak is segítsen. Lehetleg két párhuzamosan elhelyezett gyakorlóhelyet szervezzünk. A megszilárdító gyakorlásnál az az eljárás mint az ismeretfeldolgozás során. Az ellenrzés mindkét csoportra terjedjen ki. Pontatlan, hiányos vagy meg nem értett ismeret itt sem maradhat a gyermekekben. Az alkalmaztatás a gyakorlás körülményeinek megváltoztatását is jelenti. Ezt megoldhatjuk versengések, versenyek, játékok segítségével. A kicsik feladatait könnyítjük. Az elkészít gyakorlatok oktatásában uralkodó módszer az utasítással vagy utasítás jelleg magyarázattal kapcsolt bemutatás, a játékos gyakorlásvezetés, az utánzás. Itt fleg a kicsikhez igazodunk, mert ezt a munkát együttes csoportfoglalkoztatási formában végezzük. A nagyokkal egy-egy gyakorlatot többször végeztessünk és iktassunk a gyakorlatok közé összetett gyakorlatot is. A kicsik ezalatt elvileg

19 pihenhetnek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy önindítékból k is megkísérelik a gyakorlatok végrehajtását. A foglalkozás idtartamát úgy tervezzük, hogy a nagyok tovább játszhassanak nehezített szabályokkal, így a tanult gyakorlatok alkalmazásában több változatra lesz lehetségük, amit a hely megnagyobbodása is biztosít. 7. 5BTESTNEVELÉS AZ I-IV OSZTÁLYBAN A testnevelés célja és feladatai az általános iskola alsó tagozatán Az egészség biztosítása és megrzése. A tanulókat fel kell ruházni az egészséges életmódhoz szükséges ismeretekkel. Az élettani folyamatok, mint pl. a növekedés, fejldés ösztönzése. A testnevelés sajátos mveldési anyagának átszármaztatása, elsajátítása a cselekvési kulturáltság kialakítása céljából. A testi képességek fejlesztése, melyet az akarat, jellemer, erfeszítés vállalása stb. birtokában lehetvé teszik a feladatok eredményes megoldását. A mozgási készségek kialakítása és fejlesztése. A megfelel szintre fejlesztve a képességekkel együtt olyan cselekvképességet biztosít, mely változó helyzetekben is biztosítja a tanulók számára az értelmes, eredményes feladatmegoldást. A rendszeres testedzés váljon a tanulók mindennapi szükségletévé, motiválja a teljesítményre törekvést. A játék segítségével a tanulók sajátítsák el a közösségi élet elemi szabályait, magatartási normáit. A gyermekek jellemének, személyiségének fejlesztése, rendre, fegyelemre való szoktatás, kezdeményez képességük, fantáziájuk, alkotókészségük ösztönzése. 8. 6BA KISISKOLÁS ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGAI 8.1 23BA testi fejldés jellemzi A legmeghatározóbb a test magasságának, termetének és a testsúlyának törvényszer alakulása változása. A fiúk 3 éves kori 98,6cm-rl 115,9 cm- re növekszik 6 éves korra, a lányoké 98,o6-ról, 115,4 cm-re alakul. Testsúlyuk 14,8 kg-ról 2o,6 kg-ra a fiúk és 14,6-ról 2o,1 kg-ra emelkedik a lányok esetében. Tíz éves korban a fiúk és lányok testmagassága és testsúlya azonosságot mutat.(fiúk testmagassága 139,2 cm, leányok 139,1 cm, testsúlyuk 33,1 kg, leányoké 32,9 kg.) A fokozatosan megszn gyermekkori formák egy fejlettebb testalkat, az iskolás gyermek alkata váltja fel. Megváltozik a fejnek, a törzsnek és a végtagoknak az aránya. Kialakul az élettani görbület. Az alkat teljes fejldésében alapvet szerepe van a csontrendszer fejldésének, a váz csontosodása folytatódik. 7-8 éves korban a

20 medencecsont három különálló részbl áll, összenövése most kezddik és serdül korban csontosodik el. A csontozat azonban még rugalmas, könnyen deformálódik, ezért a testtartásra fordítsunk különös gondot. A gyermek testsúlyának 27%- a izom, 8 éves korban. Az izomzat, beleértve a szívizomzatot is, a fokozatosan növekv intenzítású, optimális terhelés hatására kedvezen fejldik Az agymködés tökéletesedik, az idegkapcsolatok fejldésében is jelents változás áll be az ingerületi és gátlási folyamatok viszonyában és ez a kiegyensúlyozottság a mozgáskoordinációs képességre és a figyelem összpontosítására is kedvezen hat. A kisiskoláskorban a nagy szervi funkciók- légzés, vérkeringés, anyagcsereegyidejleg fejldnek a test növekedésével. A fejldésben lév légzszervek- a szk légutak, a kistérfogatú mellüreg- a kevésbé fejlett bordaközi izmok miatt nem megfelel mélység és erej a be- és kilégzés. 8.2 24BA kisiskolás mozgásfejldésének sajátosságai Kötetlen játéktevékenységük során a gyermekek kivétel nélkül mozgásos játékokkal foglalják el magukat: futkosnak, fogócskáznak, szökdelnek, labdáznak. A függésre támaszra alkalmas rácsokon felkapaszkodnak, függenek, hintáznak, egyensúlyoznak. Mozgásukban azonban sok hibát fedezhetünk fel, pl. ütemes járásnál nem tartják be a lépések egyenletes hosszát, szaladás közben térdeik beroggyannak, trappolással szaladnak, kartartásuk futás közben helytelen. Labdadobáskor fleg lányoknál helytelen a testtartás pl.: karok lendítése oldalra, túlzott hátrahúzása, a könyök kifelé csavarása stb. Az els osztályba lép gyermek képes páros- és egy lábbal szökdelni, páros lábbal kisebb akadályt átugrani, fel- és leugrani. Ezeknek a mozgásoknak a sikere az egyéni fejlettségtl függ. Hibás lehet a karok mozgása, a repülés íve (lapos), helytelen talajfogás, Az iskolai testnevelés lehetséget biztosít a mozgáscselekvések helyes elsajátítására, kijavítására, alkalmazására, készségekké alakítására, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésére. 9. 7BA MOZGÁSANYAG OKTATÁSI FOLYAMATA 9.1 25BAz oktatási folyamat sajátosságai a testnevelésben. A tanulás a személyiség fejldésének lényeges feltétele. Az egyén új magatartásformát alakít ki, a képesség, a teljesítmény új formáit sajátítja el, miközben egyre nagyobb szerepet kap nála a megismerés. Az ismeretszerzés cselekvéshez kötött. A mozgáscselekvésnek a gyermeki fejldés legkorábbi szakaszától megismer, jellege is van. Az új mozgások tanulása, a már megtanult, elsajátított és alkalmazott mozgások finomítása annál eredményesebb lesz, minél jobban ismeri a tanuló az ismeretanyag,